Megyei Tükör, 1974. október (7. évfolyam, 1272-1275. szám)
1974-10-04 / 1272. szám
Egyöntetű helyeslés, lelkes vállalások a XI. pártkongresszus dokumentumainak valóra váltásáért A vállalati fárti konferenciák a dolgozók lelkes vállalásainak foresenai Milyen eredmények születtek a X. pártkongresszus határozatainak életrehívása nyomán, hogyan sikerült érvényesíteni a leghatékonyabb pártvezetési módszereket, eleget tenni az új ember nevelésében támasztott igényeknek, melyek a kommunisták, az összes dolgozók legfontosabb tennivalói a jelen ötéves terv mutatóinak határidő előtti teljesítéséért ? Íme, néhány, a pártszervezetek konferenciáit foglalkoztató legjelentősebb kérdések közül, ahol a kommunisták mély felelősségtudattal vitatják meg a közeledő XI. pártkongresszus grandiózus programtervezetét, és számbaveszik a munkahelyekre eső feladatokat azt, hogyan járulnak hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus hazánkban való megteremtéséhez. VAIÓRA VÁLTJUK A PÁRT főtitkárának útmutatásait ,,Sepsiszentgyörgyön megtekintettem egy régebbi vállalatot, ahol már negyedszer jártam. Nagy örömmel állapítottam meg a munkaközösség által elért haladást azt, hogy egyre jobb termékeket ad, és jelentősen hozzájárul megyéjük tervének teljesítéséhez.“ Ezekkel az elismerő szavakkal méltatta Nicolae Ceausescu elvtárs a megyeszékhelyen tartott beszédében az Olt textilművek dolgozóinak kimagasló sikereit. A pártkonferencia — érthető módon — úgy sommázta az eddig megtett utat, a jövő feladatait, hogy párt és államvezetőnk lelkesítő szavai újabb eredményekre késztessék e munkaközösséget. Mert — ahogy az a konferencián is felszínre került —, az utóbbi években ebben a vállalatban elismerésre méltó eredményeket értek el. Talán elegendő utalni arra, hogy az iparág vállalatai között szervezett munkaversenyben 1973-ban és 1974-ben, vagyis kétszer egymás után hódították el az első helyet szimbolizáló versenyzászlót. Mind a beszámoló, mind a ffi hozzászóló a pártmunka különböző vetületeinek elemzésekor — az eredmények méltatásával együtt — jelentős vállalásokat tett jövőbeni feladataik még példásabb elvégzéséért. Fő törekvésük tovább öregbíteni a vállalat termékeinek hírnevét, az egyre növekvő igények kielégítését. Valamennyien kifejezték azt az elhatározásukat, mindent megtesznek azért, hogy a legrövidebb időn belül teljesítsék a párt főtitkárának a gyár holnapi teendőit összegező tudományos útmutatásait a munkaszervezés tökéletesítésére, a bel- és külföldi piacok által igényelt jobb minőségű termékek gyártására A kommunisták — a munkaközösség sikereinek számvetésekor — nem mulasztották el a fogyatékosságok elvszerű feltárását sem. A vitában részt vevők közül, főleg Barabás Lajos, Geczó András, Bucs József, Szabó Erzsébet, Páljános Mária, Majorán István, Danciu Vasile, Hegyi Zoltán és mások olyan jelenségekre utaltak, amelyek káros kihatással voltak a gazdasági tevékenységre. Indítványozták, hogy váljék általánossá a munkaidő ésszerű kihasználására, a költségek csökkentésére, az anyagtakarékosságra, a munka tudományosabb megszervezésére, az újító-ésszerűsítő mozgalom fellendítésére irányuló törekvés. S hogy a hibák bátor feltárása, és az ellenük való határozott küzdelem, a pártmunka módszereinek állandó tökéletesítése a jelenlegi időszakban mennyire lényeges, azt pártunk főtitkárának a munkaközösségre vonatkozó szavai is kifejezik : „Az önök megyéjében is sok még a tennivaló. Éppen abban a vállalatban például, ahol most jártam, arra kell törekedni, hogy magasabb szintre emeljék a tevékenységet. Van még kihasználatlan tartalék, mindent meg kell tennünk, hogy kihasználjuk az összes rendelkezésünkre álló erőket, s így gyorsabban haladjunk előre.“ A vállalat kommunistáinak egyöntetű elhatározása : maradéktalanul teljesíteni Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásait, hozzájárulni — a közel száz esztendős tapasztalat értékesítésével —, az ország gazdasági fejlődésének felgyorsításához, a gazdaságosság elveinek maradéktalan érvényesítéséhez. . ,x„c,r , rn I I OCCIfr.r.RÍ. KOMMUNISTA FELELŐSSÉGGEL A JAVASLATOK. I AHTSILTAKOZATOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT A közel 3 000 alkalmazottat számláló megyei építő-szerelő vállalat több mint 400 tagú pártszervezete egyre nagyobb erőt képvisel. A küldöttek annak a sok száz építőnek, szerelőnek hozták el véleményét, egységes akaratnyilvánítását, akiknek szorgos keze munkája nyomán egyre sokasodnak az új ipari létesítmények, lakóházak, szebbé, vonzóbbá válnak városaink, falvaink. Megyénk egyik legjelentősebb termelő vállalatáról lévén szó, magától értetődő, hogy a gazdasági tevékenységben nap mint nap növekvő szerep hárul a kommunistákra. Rendkívüli jelentősége van a közgyűlések alapos előkészítésének, a belső pártdemokrácia érvényre juttatásának, a kollektív gondolkodásnak, a javaslatok megvalósításának. Éppen ezért a konferencia megfelelő helyet biztosított a párt szervezeti tevékenységének, elsősorban a Határozatok megfogalmazásának, végrehajtásának és nyomonkövetésének. Ilyen vonatkozásban mind a beszámoló, mind a közel 20 felszólaló, a pártbizottság munkamódszereinek elemzésekor, nyíltán utalt a pártszervezet tevékenységében még fellelhető formalizmusra. Nem lehnet azt állítani, hogy a határozatok hozatalában eddig nem voltak eredmények, mert csupán ebben az esztendőben, mind a vállalati pártbizottság, mind az alapszervezetek nem egy esetben fogalmaztak meg intézkedéseket a gazdasági hatékonysággal, a politikai nevelés fokozásával, a párt szervezeti életével, és más kérdésekkel kapcsolatos teendőkkel. Csupán a végrehajtás nyomonkövetésében, számonkérésében hiányzott a kellő következetesség. Nem egy esetben hoztak döntéseket a munkaidő kihasználására, a munkafegyelem erősítésére, az összes anyaggazdálkodásra, vagy a tömegpolitikai nevelés formáinak és eszközeinek fokozottabb igénybevételére. Mégis a munkaidő kihasználási mutatója mindössze 94,5 százalék, s a minőségi munkával sem lehet sok esetben dicsekedni. Az építőtelepeken sok rendellenesség tapasztalható az anyagok kezelésében. S a gyakori határozathozatal ellenére a politikai nevelés is sok kívánnivalót hagy maga után. Hiányoznak az eredményeket népszerűsítő, szemléltető anyagok s a helyi szóbeli és írásbeli tájékoztatások. A konferencia munkálatainak tőkét növelte az a sok értékes javaslat, amelyekkel a hozzászólók gazdagították a határozattervezetet. Máthé Mózes, Valádi Árpád, Dascălu Nicolae, Fadgyas József, Olasz Erzsébet, Kisgyürgy Tibor Tullit Attila, Simon Zoltán, Faluvégi Imre és mások voltak az újabb sikereket magukban hordozó javaslatok megfogalmazói. S talán érdemes kiemelni az önellenőrzés bevezetésére, az 1000 lej értékű termékre eső költségek csökkentésére, a munkatelepek rendezésére a komplex brigádok szerezésére, a hiányzások okainak alapos megvizsgálására utaló javaslatokat. A megnövekedett feladatok a jelen, és következő ötéves tervben nagy erőpróba elé állítják a kommunistákat, az egész munkaközösséget. Ebben az évben ugyanis még közel 600 lakrészt kell átadniuk vagy előkészíteniük a téli munkálatokra. A következő ötéves tervben pedig a lakórészek újabb ezreivel, több ipari létesítménnyel, szociális-kulturális építménynyel kell hozzájárulniuk megyénk fejlődéséhez. Elismerésre méltó, hogy a kommunisták fóruma ezeknek tudatában végezte a számvetést, jelölte meg a pártmunka minőségi javításának útját, módját. A LEMARADÁS BEHOZÁSÁBAN DÖNTŐ TÉNYEZŐ : A KOMMUNISTÁK FOKOZOTT AKTIVITÁSA Valahogy úgy szoktuk meg, hogy, amikor a baróti-köpeci bányavállalat munkájáról esett szó, minden esetben kimagasló sikerekről, jelentős terven felüli megvalósításokról beszélhetünk. A bányászok pártkonferenciáján előterjesztett beszámoló első fejezete a pártszervezet erőfeszítéseit érzékelteti a gazdasági feladatok teljesítéséért. Örvendetes, hogy a konferencia konkrétan értékelte az eredményeket, elemezte a fogyatékosságokat. A javaslatok és a fórum munkálatainak következtetései értékes problémákat tartalmaznak.Ezek hasznosítása, minden bizonnyal, a gyökeres változások forrása lesz a pártszervezet tevékenységében, a vezetés magasabb szintre való emelésében, amely nélkülözhetetlen mind a politikai, mind a gazdasági tevékenység szempontjából. DARÓCZI FERENC :1.■4 Bizakodás, felkészülés (folytatás az első oldalról) jégnyi kapacitásnak megfelelő termelési szintet tehát már az év végére, 9—10 hónap alatt elérik Az autóvillamossági alkatrészek gyárának munkaközössége a jövő év első negyedében jelentheti tehát az első szakaszra tervezett termelőképesség elérését. Ezzel a törekvéssel, és a vele járó erőfeszítéssel pedig nemcsak a gyár minden dolgozójának kell sorsot vállalnia, hanem a megyeszékhely lakosainak is, mintegy — amint az Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédéből ismeretes —, ez az egyik feltétele annak, hogy Sepsiszentgyörgyöt a minicípiumok sorába léptessék elő. A gyár fejlesztésének első szakasza során elért lendület nem torpanhat meg a feladat teljesítésével. Már folynak az előkészületek a második fejlesztési szakaszra is, az évi 600 000 termékegység legyártásához kellő kapacitás előteremtésére A pártfőtitkár útmutatásai között szerepel az is, hogy ezt a kapacitást a meglévő termelőfelület jobb kihasználásával kell elérni, anélkül tehát, hogy újabb csarnokot építenének. A gyár vezetősége már tisztázta is a bukaresti tervezőintézettel, az ipari központtal és a minisztériummal a követendő utat e feladat megoldásához, technológusai már Bukarestben vannak a részletes megoldás kidolgozása végett. Az elvi megoldás pedig abból áll, hogy a meglévő gépeket közelebb helyezik el egymáshoz, a fejlesztéshez szükséges, eddig kiválasztott gépek helyett nagyobb termelékenységűeket rendelnek meg, végül pedig kicserélnek gépeket — szintén nagyobb termelékenységűekkel —, a már meglévő gépállományból. Térjünk azonban vissza a jelenre, a gyár munkaközösségének mostani erőfeszítésére, amellyel — többek között — a munkatermelékenységet szándékoznak felemelni a tervezett szintre. A néhány hónappal ezelőtt bevezetett akkordrendszer és a gépek hatékonyabb megterhelése következtében az év végére elérik a tervezett munkatermelékenységi mutatót. Az is a fellelhető lendületet példázza, hogy míg ez év januárjában az egy alkalmazottra számított termelékenység — 72 000 lej — decemberre megduplázódik, eléri a 140 000 lej értéket. Mondanunk sem kell, hogy a gyár fejlesztésének munkája mennyi fejtörést, mennyi buktató elhárítását rója ki a vezető kollektívára. Az építkezés például még nincs befejezve, a gyár irodái még a műhelyekben működnek, mert az irodaház építésének munkálatai a nyár folyamán 3 hónapig — pénzalapok hiánya miatt — megszakadt. Az építővállalat, miután ez a kérdés rendeződött, még mindig a régi, lassú ütemben dolgozik, s így csak november huszadika után adja át az említett épületet. A termelőfelületnek épült műhelyeket pedig — éppen a fejlesztés követeli meg — át kell adni eredeti rendeltetésüknek. A fejlesztés második követelménye a szakmunkások képzése. Bár az alkalmazottak 85 százaléka szakképesített, a fejlesztés további szakmunkás-utánpótlásra kötelezi a vállalatot- Most indul be 30 mester kiképzése, valamint egy 6 hónapos tanfolyam szerszámlakatosok és matricakészítők számára. Az akadályok, a fékező tényezők elhárítása azonban megkönnyült Nicolae Ceausescu elvtárs látogatása nyomán, s ez teszi bizakodóvá a gyár vezetőit a további gyors eredmények elérésében. Utólagos jelentés (folytatás az első oldalról) két : a faipari vállalat 114,5 százalékra teljesítette e mutatót, a helyi ipar 104,2 százalékra, az Olt textilművek 104,6 százalékra. Vannak azonban olyan termékek, és olyan iparvállalatok, amelyek adósak maradtak a tervteljesítésben, és ezek az ,,adósságok“ visszavetik a megyei összesített adatokat is. így például a széntermelés terve csak 98,1 százalékra, a téglatermelés terve 75,1 százalékra teljesült, a húskészítmények terve 95 százalékra, a vajtermelés terve mindössze 11,3 (!) százalékra. E termékeket előállító vállalatok szintén lemaradtak tervmutatóik teljesítésével. A köpeci bányavállalat például csak 87,6 százalékra teljesítette árutermelési tervét, a tejfeldolgozó vállalat viszont az össztermelési tervének teljesítésével maradt le, csupán 86,8 százalékra teljesítette. A munkatermelékenység tervének teljesítésében is nagy különbségek mutatkoznak a vállalatok között. A kilenchónapos időszakban a keményítőgyár 109,1 százalékra teljesítette e mutatót, a borászati vállalat 105 százalékra, a készruhagyár 100,8 százalékra, a csavargyár 101,4 százalékra. Lemaradt a tejfeldolgozó vállalat (91,4 százalék), a málnási kőbánya (97,7 százalék), a köpeci bányavállalat (99,6 százalék), a rétyi lenfeldolgozó (99,3 százalék). A megyében folyó beruházások terén majdnem általános a lemaradás, minthogy a kilenc hónapra eső terv csak 93,7 százalékra valósult meg. Az autóvillamossági gyár beruházásainál az évi tervből szeptember végéig csupán 58 százalékékot teljesítettek, az Olt textilműveknél 1^ 43,8 százalékot, a sepsiszentgyörgyi gabonaraktárnál pedig mindössze 3,1 százalékot. Nicolae Ceaușescu elvtárs látogatásat követően, értékes útmutatásainak alapján, a megyei pártbizottság kidolgozott egy intézkedési tervet, amelynek előirányzatai éppen arra összpontosulnak, hogyan lehet és kell felszámolni a tervteljesítést fékező tényezőket. Szakemberekből álló csoportokat alakítottak amelyek segítik a lemaradt vállalatokat. A legfontosabb teendők : a meglévő termelőkapacitás jobb kihasználása, a tervteljesítésben mutatkozó lemaradás sürgős bepótlása, az áruválaszték bővítése, a nyersanyagfogyasztás csökkentése különösen a színesfémknél, a vegyi és kőolajtermékeknél, a cementnél, gyapotnál, és bőrnél, a jövő évi termelés értékesítésének leszerződése, az anyag- és energiafogyasztás normáinak kidolgozása, a munkatermelékenységi terv teljesítésében mutatkozó lemaradás gyors behozása, a beruházási terv teljes megvalósítása, új objektumoknál a tervezett kapacitásig elérése a kitűzött határidőre, valamint az exportterv teljesítése. Az intézkedési terv gyakorlatba ültetése szavatolja azt, hogy az év végén minden vállalatunk eleget tesz a tervből ráháruló feladatoknak. MttVIil ILkOlt2 -A