Megyei Tükör, 1974. november (7. évfolyam, 1276-1280. szám)
1974-11-01 / 1276. szám
A XI. pártkongresszus köszöntésére szervezett munkaverseny sikerei Megyénk ipara teljesítette 4 éves tervfeladatait Kovásna megye ipari dolgozói az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért és a XI. pártkongresszus méltó köszöntésért a kibontakozott szocialista munkaversenyben nap mint nap nagyszerű eredményeket értek és érnek el. A napokban egyik legkiválóbb sikerüket jelenthették: teljesítették az ötéves tervből négy évre szóló termelési feladataikat, így az ötéves terv megvalósításának határidejét 112 nappal hozták közelebb. Az ötéves terv kezdetétől az év végéig a többlettermelés értéke eléri az 570 millió lejt. S ez jelent 7 750 000 négyzetméter pamutszőttest, több mint 380 millió lej értékű szövetfélét, 28 millió lej értékű bútort, 33 millió liter ásványvizet, 24 000 köbméter keményfa- és 11 000 köbméter fenyőrürés/árut, s még számtalan más, terven felül gyártott termeket, amelyek a párt legmagasztosabb céljának megvalósítását, a dolgozók életszínvonalának emelését segítik el«». Közel 1,5 millió kilowattóra villamos energia megtakarítása Megyénk iparvállalatainak munkaközösségei az elmúlt 3 évnegyedben tett erőfeszítésinek gyümölcseként 1 338 000 kilowattóra villamos energiát takarítaiak meg. A legjobb eredményt a kézdivásárhelyi fakitermelő vállalat, a kovásznai fafeldolgozó vállalat, a készruhagyár, a keményítőgyár és a cigarettagyár érte el. Ezeknél a vállalatoknál pontról pontra betartották a villamos energia megtakarítására kidolgozott programot, többek között a csarnokokban és a raktárakban munkaidőn kívül csak a biztonsági világitól hagyták égve, minden lehető helyen kicserélték az izzószálas égőket fénycsövekre vagy higanygőzlámpákra, amelyeknek sokkal kevesebb a fogyasztása, a csarnokok világítását több áramkörre osztották fel, és csak azokat kapcsolják be, ahol dolgoznak, szigorúan megtiltották a villanymotorok hajtotta gépek üresjáratát. Példájukat követve minden vállalatnál a legsürgősebb teendő, hogy kidolgozzák az energetikai mérleget, s ennek kapcsán felfedjék azokat a lehetőségeket, amelyek a további energia-megtakarításhoz vezetnek. Új termelőkapacitások Az autóvillamossági gyárban tett látogatása alkalmával Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, értékes útmutatásokat adott. Ezeknek életbe léptetésével a vállalat munkásai, mérnökei és technikusai tíznapos előnyre tettek szert az évi százezer termékegységet előállító kapacitás üzembe helyezésénél. E siker elérésében — a XI pártkongresszus tiszteletére ajánlották fel — nagy része volt többek között Demeter Dávidnak, Nagy Andrásnak, Vajda Albertnek és a szerelő-karbantartó csoportnak, Donáth Károly vezetésével, valamint Mihály Sándor és Kovács József mérnöknek. Ezekben a napokban helyezték üzembe a gyilvanizálóműhelyt, s ennek nyomán folyamatosabbá válik a termelőfolyamat. ritmikusabb lesz a termelés, a gazdasági hatékonyság is nő. A termékfelújítás , a versenyképesség biztosítéka A gazdasági hatékonyság szüntelen növelése, a román ipar termékeinek külföldi versenyképessége, az állandó termékfelújítást, a legkorszerűbb műszaki vívmányok és a legmagasabb minőségi követelmények érvényesítését feltételezi. Mit tesznek ennek érdekében megyénk iparvállalatai ? Alább néhány beszédes példát idézünk : • A kovásznál fafeldolgozó vállalatnál nemrég kezdték gyártani egyik sikeres új terméküket, a Szeben típusú kóaszttát, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságba exportálnak. • A megyei helyiipari vállalat az elmúlt időszakban öt új termék termelését kezdte meg: a Brüsszel típusú széket (az NSZK-ba irányuló export része), a Kvászna típusú könyvespolcot, a T. S.174 nappaliszoba-garnitúrát, kétszemélyes fotelágyat, egyszemélyes vitrines fotelágyat. Ugyancsak a sepsiszentgyörgyi ipari negyedben, a helyi ipar öntőrészlegén megkezdték a nyomásos alumíniumöntést, ami biztosítja a termékskála nagyfokú bővítését. Ez egyszersmind lehetővé tette, hogy újabb termékek gyártásával kapcsolódjanak be a temesvári Electromotor vállalat munkájába. VILÁG PROJETMUM». EGYESÜLJETEK . AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 1974. sovember 1. 1276. szám IMÍMlík ÁRA 50 BÁNI Mérlegen a burgonya A burgonya kiszedésének befejeztével a megyei mezőgazdasági igazgatóság elkészítette az idei burgonyatermesztés mérlegét. Persze, a mérlegben szereplő számok még nem minden gazdaságban véglegesek, egy kis „sepregetni“ való maradt még némely helyen, még „tollesznak“ egy-egy parcellán, de ezek a kis ráadások már nem változtatják meg érdemlegesen a mérlegben feltüntetett eredményeket. Tegyük azonnal hozzá: szép eredményeket, amelyből azt a következtetést lehet levonni, hogy megyénkben a burgonyatermesztés arra a minőségi szintre érkezett, amely bátorító, ösztönző hatást gyakorol a további előrelépéshez, annyi termelői tapasztalat gyűlt össze az elmúlt években, amennyi elég ahhoz, hogy a gazdaságos termelés ösztönző szerepe mellett, e tapasztalatok alapján, kiküszöböljük a még visszahúzó tényezőket. A burgonyamérleg sok száznyi számadatából illő, hogy elsősorban azokat idézzük itt, amelyek az élenjáró termelőegységek sikereit mutatják ki. Az a mutató pedig, amely aránylag a legjobb* kifejezi az elért eredményeket, a hektáronkénti átlaghozam. Ebből a szempontból elsőnek az állami mezőgazdasági vállalat csernátoni farmját illeti a dicséret, minthogy a száz hektár burgonyaföldje* 340 mázsás hozamot ért el. E mutató szerint a katolnai állami mezőgazdasági vállalat következik 320 mázsás átlaghozammal, majd pedig az uzoni ÁMV egyes száfmú farmja 310 mázsás átlaggal. Amint a számokból kitűnik, a burgonyatermesztésben az állami mezőgazdasági vállalatok eleget tettek annak a kitételnek, mely a párt programtervezetében szerepel, s úgy hangzik, hogy e vállalatoknak példát kell mutatniuk a szövetkezeti mezőgazdaság számára. Persze, nincs az a jó, amely?* jobban ne lehetne végezni, s ezért az állami mezőgazdasági vállalatoknak ser* (folytatása a 4. oldalon) NEMES ZOLTÁN Legfőbb teendő: a cukorrépa szállítása és az őszi mélyszántás befejezése Amikor a nehéz reggeli ködökben a dér már jócskán megcsípi a határt, s a falu széli fák levele a sárgából a vörösbe hajlik, a mezőgazdaság dolgozói is pontot tesznek az őszre. Túljutottak a burgonyabetakarítás gondjain, befejezéshez közeledik a cukorrépa betakarítása. Az idejében elkészített ütemtervek, a jó szervezés és nem utolsósorban a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy immár megyénkben is utolsó szakaszába érkezzék a földeken a munka. A termelőszövetkezetek igyekeztek idejében biztonságba helyezni a burgonyatermést, mindenütt meggyorsult a cukorrépa betakarításának üteme, a gépek jó kihasználása pedig lehetővé tette a mintegy tizenötezer hektáron is az előirányzott vetés elvégzését, s az őszi mélyszántás ütemének gyorsítását. Az október 31 -i értékelés szerint termelőszövetkezeteinkben összesen 2 233 hektáron végeztek a cukorrépa betakarításával, s ez az összterület 47 százaléka, 13 100 hektáron végeztek őszi mélyszántást. Az eddigi teljesítmény ütemét tekintve kiemelkedően jól szervezték meg a cukorrépa betakarítását Nagyajtán, Gidófalván, Baconban, Ozsdolán és Bibarcfalván* Ami az eredményeket tükröző szán*, adatokon túlmenően örvendetes, a legtöbb helyen nagy figyelmet fordítanak a minőségi követelményekre. A tapasztaltok általában kielégítő minőségi munkálatokról adnak számot, s arról tanúskodnak : mind az őszi vetések idején, mind e napokban, a mélyszántások alkalmával ügyeltek arra, hogy a fokozott munkalendület sehol se vezessen a minőség rovására. A téeszek vezetői rendszeresen ellenőrzik a gépesítők napi munkáját, de a tapasztalat bizonyítja, hogy a gépesítők maguk is a legtöbb helyi lelkű ismeretesen helytállnak, tudatában vannak, munkájuk minősége fontos láncszerme a jövő évi jó termésátlagoknak. Az őszi mélyszántás ütemének fokozásával egyidőben vagy ennek egyik függvényeképpen igen fontos e napokban a cukorrépaföldek mielőbbi felszabadítása. Ha a betakarítás üteme a legtöbb helyen kielégítő, ezzel szemben a cukorrépa szállítása bizony mindenütt igen vontatottan halad. Ezért minden termelőszövetkezetben foganatosítsanak azonnali intézkedéseket — a számbavehető összes szállítóeszközök igénybevételével —, a szállítás napi ütemének meggyorsítása érdekében. mércéjük — a munká jra is újra kipattanó vita, megoldhatatlan dilemma tárgya: milyen lelyen az igazi pedagógus? A minap az egyik központi lapban kezdett gyűrűt egy ehggé szélsőséges eszmecsere a téma körül, s minden bizonnyal gyndo's*1 v,,OVillele’ hiszen végleges nyugvópontra vinni ki tudná ezt a két , ( Vulla Ürügyen ötlött fel bennem egy közelálló példa, melyet kissé sárgan , a konkrét adatoktól eltekintve, szeretnék itt elmondani. Tulajdonos pen két mozzanat szembeállításáról van szó, s ez a szembeállítás alighu■em sokakat önvizsgálatra indíthat. . . ti.,omló-piruló diákok álltak fel egy találkozón, és közölték, hogy elmmi kívánságuk kedvenc tanárukról látni portréfilmet a televízióban. Az goodság felengedett az első mondatott után, és értelmesen, szépen érvelve firttta"a kívánságuk jogosságát. Az a tanár szemükben az alkotó pedagóg eseményképe, akikbennük is felébresztette a leghasznosabb tettvágyat. Azt tekintik példaképüknek, mert nem szavakkal, hanem szívós munkával, szerezte meg tanítványai megbecsülését. Példáját pedig intravaloul viszik az utolsó csengetést követő időkbe is. A másik mozzanat főszereplője — pontosabban : szenvedő alanya — u ugyanaz a pedagógus. Egyik tanártársa azzal vádolja meg, hogy visszaélt diákjai bizalmával és idejével: az általuk összehordott anyagot sajátjaként kezelte és közölte. A vád — hogyha kívülről és távolról tekintjük — bizonyos mértékben még igaz is lehet. Ez az „igazság" a szánalmasan nevetséges és kiszámítottságában átlátszóan tetten érhető a kolléga vádjában. Értelmes ember nyilván nem adhat helyet efféle vádaskodásnak. De meggondolkoztató és továbbgondolásra késztető az ilyen állítások születése. Ki fogalmazhatja meg ? Nyilván az, akinek soha meg sem fordul a fejében az előírt kötelezőn kívül bármit is tenni tanulóiért és tanulóival. A szereplők személye, neve, a történet helye nem érdekes. Érdekes viszont az a kétféle gentalitás, amely innen kiviláglik. Mert elvileg és elméletben könnyebb vitázni a pedagógusi felelősségről, mint egy élet munkájával bizonyítani ezt a felelősséget. A pedagógus és általában az értelmiségi mércéje a munka. Ez minden vita végső tanulsága, de emberekre van szükség ahhoz, hogy ne pusztán tanulság, hanem gyümölcsöző és kamatozó életszemléletté váljon. A két említett mozzanat összevetését pedig hadd végezzék el az olvasók. MAGYARI LAJOS