Megyei Tükör, 1974. november (7. évfolyam, 1276-1280. szám)

1974-11-01 / 1276. szám

Nicolae Ceaușescu elvtárs látogatásakor tett útmutatások fényében a munkaidő-kihasználásról A trt EREDMÉNYEK MÖGÖTT , »"­“brr m­aif m'!Va"'.ervét '103Peéru termet,té",C«.. teljesítette. Külön­en akkor értékelhetjük is azon a terv túltevesítésének jelentőségét, ha figye­lembe vesszük, hogy a melt­éti megva­­lósításokhoz képest a terv 10 százalékos növekedést irányzott elő, és hogy a mun­ka termelékenysége az előző évhez két 17,3 százalékkal növekedett. Különö­sen örvendetes, hogy a csavargyárban nagy súlyt helyeznek a fejlesztés intenz­ív tényezőire. Az elmúlt évhez képes« « 1 000 lej értékű árutermelésre ]Utó költ­ségeket 63­2 lejjel csökkentették, a terv­hez képestt pedig 23,3 lejjel, s ez lehetik vé tette, hogy a jövedelmi tervet 12,4 százalékkal túlteljesítsék. Nem vitás tehát, hogy jó úton halad a kézdlivásárhelyi csavargyár. A fiatal mun­kaközösség azonban még mindig olyan tartalékokkal rendelkezik, melyeknek ki­­használása elengedhetetlen feltétele an­nak hogy elegei legyenek az elvárásos­­nak­. Az év első kilenc hónapjában 131 191 munkaórát veszítettek, ami e­­­­gyenlő 500 dolgozó egyhavi munkaidejé­vel A munkaidő-kihasználás egyébként a múlt évhez képest is csökkenő tenden­ciát mutat. Míg 1973-ban a munkaidő-ki­használás 94,0 százalékos volt, addig eb­ben az évben 92,3 százalék­­ — Naponta 40—50 ember hiányzik a műhelyből — mondja Barabás Lőrinc, a csavaranya-részleg mestere.­­ Ezek k­­­­zül 10—15-en igazolatlanul hiányoznak. Ennek következtében magas termelé­kenységű gépek állnak kihasználatlanul. Ma például nyolc automata és félautoma­ta esztergapadunk áll. Hasonlóképpen hiányos a napi 480 perc munkaidő intenzív kihasználása. Termé­szetes lenne, hogy egy automata és fél­automata gépsorokkal felszerelt műhely­ben — amilyen az anyacsavar-részleg — ahol I., II., III. váltásban ugyanazt a munkálatot végzik a váltások, menet köz­ben a gépek leállítása nélkül vegyék át a munkát. Sajnos, nem így történik. Tanúi voltunk annak, ahogy 14—14.30 órakor leállították az esztergapadokat, hogy 15 óráig egyik se induljon még be. A gyár vezetősége elrendelte ugyan, hogy a gyá­rat 15.05 óra előtt senki sem hagyhatja el, 10—15 perccel előtte azonban csopor­tosan várják a kapun belül, hogy távoz­hassanak. Aligha kell ennél jobb bizo­­nyíték arra, hogy egy adminisztratív in­tézkedéssel nem lehet megoldani a mun­kaidő intenzív kihasználását. A csavargyári munkaközösség is most, menet közben, „tanulja“ az ipari munka­fegyelmet. Az életforma-váltás pedig nem megy zökkenő nélkül. Éppen ezért ebben a kritikus időszakban megsokszo­­­rzódik az ifjúsági és tömegszervezetek m­­ékenységének jelentősége. Elsősorban n­ekik kell — hatékony, a célhoz és a konkrét helyzethez alkalmazkodva — nevelniük azt a több ezer fiatalt, akik a mesterséggel együtt egy új életformát is „tanulnak.“ Minden részlegen van faliújságunk — mondja Molnár Gyula, a vállalat KISZ-titkára —, melyeken keresztül in­tenzív nevelőmunkát végzünk. Kigúnyol­­uuk a hiányzókat, későket, lógósokat — tehát állást foglalunk a fegyelmezetlen­nelel szemben. .. Nem vonjuk két­ségbe a faliújságok tömegnevelő hatását, de azért mégiscsak bonyolultabb kérdés egy gyár munkaközösségének kialakítá­sa, több mint ezer ember életforma-vál­tása, semhogy ezt faliújsággal meg lehet­ne oldani. (S ezen még az sem segít, hogy megnyerték a megyei raliújság­versenyt!) egy teljes váltás munkaideje A sepsiszentgyörgyi autóvillamossági gyárban az egyik munkás egyenlőségjelt tett a munkafegyelem, idő- és gépkihasz­nálás, valamint a munkaszervezés közé. Szavait azzal magyarázta, hogy a legfe­­gyelmezettebb dolgozó sem használhatja ki teljes egészében a gyárban töltött 430 percet, sem gépének teljes kapacitását, ha a termelési folyamatban tőle független zök­kenők akadnak. Utalt itt az anyagellátás­ra, a gépbeállítók szakképesítési fokára és így tovább. ,,S ez így van nálunk is, az autóvillamossági gyárban talán még h­angsúlyozottabban így, mivel elég sok nehézséggel küszködő, nemrég beindult gyárról van szó.“ A jelenleg rendelkezésükre álló és fontos gépeken dolgozó szakmunkások többsége alacsonyabb képzettségű, sem­hogy gépeik teljes termelőképességét el­érhetnék vagy megközelíthetnék. A leg­több esetben a kések megfenésére sem futja ismereteikből, ezért, amikor erre szükségük van, meg kell várniuk, míg a segédmesterek vagy maga a váltásmester elvégzi. Mindez kisebb-nagyobb kiesést okoz. Hasonló a helyzet a beállítások ki­igazításánál és egyéb zökkenők előállá­sakor. Mintegy 20 automata eszterga és 15 présgép fedetlen ilyen értelemben. E­­zért van az, hogy nem 5-5 automata esztergához osztottak be egy-egy magas szakképesítésű beállítót, hanem tíz gép­hez egyet. A gépek beállítása, amely tu­dást, gyakorlatot, figyelmet és nagy pon­­tosságot követel, rövidítheti vagy kitol­hatja a termékek előállítási idejét. Mert míg egy jó szakembertől mindössze húsz percet vesz igénybe ez a művelet, addig a kevésbé képzelt munkás egy teljes ó­­rát, vagy akár többet is elvesződik vele. A legnagyobb nehézségek adódnak, ami­kor egy présgépen például több matricát kell cserélni. Értékes órák vesznek így el. Hozzávetőleges számítás szerint, ha minden egyes gépen megfelelő szakképe­sítésű munkás dolgozna, egy teljes vál­tás idejét lehetne nyerni ! Nyilvánvaló, hogy ez nem kerülte el a gyár vezetőinek, mérnökeinek, meste­reinek, de szakmunkásainak sem a figyel­mét. Ezért állandósították a szaktanfolya­mokat. Jelenleg 150-en látogatják az o­­luit, közülük már decemberben 90-en szakképesítést nyernek. Ez viszont az el­ső lépésük a későbbi szakmai tovább­képzés felé. Korszerű oktatás és leltári érték Alighanem a megyeszékhely leg­­k­iskerűbb iskolájává fejlődött az építőipari iskolaközpont. Négy-öt é­­ve építkeznek már, a két régi isko­laépületet új szárnyakkal bővítet­ték, műhelyeket, internátust, étkez­­ő­t építettek. Ami első pillantásra feltűnik ; az oktatást a légkor­sze­­rű­­ szinten, kabin­et-rendszerrel szervezik meg. Nemcsak a szaktan­­tárgyak, a szereléstan, az építéstan, 12 anya­ismeret k­apott itt kabine­tet, de hely jutott a nyelvi oktatás­nak, az irodalomtanításnak is. Ez a szervezési forma már önmagában félsiker. Igen ám, de van egy szép­séghibája is a dolognak. Az építészeti kabinet szemléltető­eszközeinek és felszereléseinek lel­tári értéke például súlyos ezrekre rúg, használhatósági foka pedig a­­lig valamivel a zéró fölött. Van itt minden: kicsi gép, nagyobb gép, még nagyobb gép, ilyen mérő, olyan mérő, szépek, újak, formásak, de mintha ördöge lenne mindeniknek, mintha összebeszéltek volna, egy sem működik. Egyikből egy csavar­­ka, másikból egy rúgócska, a harma­dikból egy kerekecske hibázik. De rúgócska, kerekecske, csavarocska nélkül az egész gyűjtemény pár mázsa ócskavas. Aki így küldi ezt az iskolának, az megérdemelne egy kiadós diák­csínyt : építsenek neki egy házat, ajtó nélkül. (vargyasi) M­Edikii TÜKÖR ÉRDEKELTSÉG — HATÉKONYSÁG Jelentős eredményeket hozott az utóbbi időben az akkordjavadalmazás bevezeté­se az automata esztergáknál és­­présgé­peknél (kísérleti stúdiumban van az au­tódudák készítőinél). Eddig a gépen dol­gozó munkásnak nem volt érdekében ide­jében átvenni és átadni a munkát. Vál­tásonként, gépenként értékes félórák, sőt órák vesztek kárba. Sok volt a selejtből és a más okokból származó anyagveszte­ség­ Az akkord bevezetése az említett munkahelyeken több mint felével növel­te a termelést, minimálisra csökkent a selejt, és fokozódott a gépek kihasználá­sa; váltások között nem hallgatnak né­­mán a gépek. Van olyan munkahely, a­­hol ennek hatására a nyolc óra alatt vég­zett munka mennyisége 9, 10, sőt 12 órai munkának felel meg. Példa rá Csók Emil, Fegyver Dávid, Tímár János, hogy csak néhány munkás termelését említ­sük. S ez az átlagkeresetek növekedés­én szintén meglátszik : havi 200—300 lejt je­lent ez a változás. SOK KICSI ... Bár látszatra jelentéktelen, mégis szó­vá kell tenni, mert káros jelenségről van szó, s a rossz példa elharapózhat. Az iga­zolatlan hiányzásokról van szó. A napi át­lag 4—5 hiányzó, szombaton és hétfőn en­nek többszöröse. S ami még szembeötlő, az, hogy többnyire fiatalok az elmarado­­zók, akiknek pedig minden egyes óra kifejezhetetlenül sokat jelent szakmai is­mereteik gyarapítása szempontjából. A hiányzók zöme igaz, faluról bekerült és itt egyelőre albérletben lakó fiatal, aki hét végén elemózsia-pótlásra, szülőláto­gatásra ruccan igaza, és feledkezik ott hét­főn is- Am­i 4—5 hiányzó napi 32—40 kiesett órát jelent, ami havonta már 800—1 000 kárba veszett munkaórát je­­lent. S ez nem lehet közömbös egyikük számára sem. Ezen nagyon el kellene gondolkoznia a gyár KISZ-szervezeté­­nek, és ha ezt megtette, módot is talál majd az orvoslásra, s ebben a gyár kom­munistái segítségükre lesznek. Ne enged­jék, hogy a sok kicsi, amely máris sokra ment, még tovább növekedjék. Ismételjük meg már előrebocsátott k­ö­­vetkeztetésünket: az eredmények bizo­nyítják hogy jó úton jár a csavargyári, az autóvillamossági gyár közössége. A munkássá válás folyamata azonban még korántsem ért­ véget, az ipari munkafe­gyelem, a munkához, a gyárhoz való mun­kásviszonyulás még lényeges korrekció­kat igényel. A vállalatok pártszervezeté­nek­, ifjúsági és tömegszervezeteinek kö­rültekintően kell eljárnia, hogy hatékony tényezővé válhasson e folyamat irányítá­sában. GALIGER JÓZSEF VAJNA GÉZA A XI. PÁRTKONGRESSZUST KÖSZÖNTIK Teljesítették vállalásaikat !­— Építő, dolgos új életünket a Román Kommunista Pártnak, az elmúlt 30 sza­bad esztendőnek köszönhetjük. Bányász­­társaim nevében vállalom, hogy mindent elkövetünk az 1974. évi tervmutatók tel­jesítéséért és túlszárnyalásáért. Legfőbb törekvésünk, hogy a mi brigádunk jelent­­hesse először az ötéves tervmutatók ha­táridő előtti teljesítését.“ Ezeket a sza­vakat Vajda Dezsőnek, a baróti-köpeci bányavállalat Vargyas I. részlegén dolgo­zó brigádosának a nemrég lezajlott vá­lasztási közgyűlésen elmondott hozzászó­lásából ragadtuk ki. A közel 30 éve itt­ dolgozó bányász vezette munkaközösség jelentős munkaeredményeiről szá­molhatunk be. Amikor az idei tervmuta­­tókat elemezték, a brigád tagjai úgy ha­tároztak, hogy 1 000 tonna szenet külde­nek felszínre terven felül. Tervüket ed­dig 104 százalékkal teljesítették, míg az 1 000 tonna terven felüli vállalás helyett több mint 1 400 tonnát valósítottak meg. Sikereiket a munkafegyelem szigorú tisz­teletben tartásának, a gépek gondos kar­bantartásának, teljesítőképességük maxi­mális kihasználásának köszönhetik. A dicséretet Miklós Árpáddal, Zöldi Istvánnal, és Szűcs Miklóssal kezdjük. Elismeréssel kell szólanunk Aross Jenő, Balogh Gáspár, Fosztó Árpád, Kovács Mózes, Nagy Árpád, Bedő Kálmán, De­meter Gergely, Orbán Elek, Szilágyi András, Orbán Béla bányászokról, akik nem ismernek fáradtságot, ha adott sza­vuk maradéktalan teljesítéséről van szó. A közelgő XI. pártkongresszus újabb lendületet adott a brigádok közötti szo­cialista munkaversenynek. Az eddigi sikerek láttán a brigád vezető és társai ú­­jabb számításokat végeztek. Úgy tervez­ték, hogy év végéig terven felül 2 000 tonnát valósítanak meg. ifjabb lakóházak terveit felül A kézdivásárhelyi építőtelepen a be­tonkeverő gépek, emelők, futószalagok között ismerkedtünk meg az alig 29 éves Tóth László mesterrel. Ottlétünkkor az anyagellátás, a munkaszervezés sokrétű problémáival foglalkozott. Nem szeret sokat beszélni magáról, inkább munka­közössége eredményeit sorolja. Mi mégis róla írunk, mert az ő rövid élete sok szempontból jelképesnek is tekinthető. Tizenegy éve vett végleg búcsút a sep­siszentgyörgyi szakmai iskolától, s je­gyezte el magát, a már Nyújtódon töltött gyermekéveiben megkedvelt mesterség­gel. Mozaikosként kezdte s kőművesként folytatta a szakmát­ Mindig arra töreke­dett, hogy munkahelyi teendőit az elvá­rásoknak megfelelően, kifogástalanul lás­sa el. Ennek elismeréseként mesterisko­lába küldték Marosvásárhelyre. Ott se­gédmesterként vállalt részt a Maros men­ti város korszerű kenyérgyárának és több száz lakrésznek az építésében. Im­már harmadik éve szülővárosában dol­gozik mesteri beosztásban. Munka köz­ben nem „játssza meg“ a vezetőt. Mindig ott található, ahol éppen szükség van rá: a kőműves­, szerelő, vagy a mozaikos csoportnál. Konkrétan segíti mindig azt a munkafolyamatot, amely ezt igényli. Munkatársai mondották el róla, hogy fegyelmezett, pontosságot igénylő mester. Ezt is várják el tőle. „­ Ezekben a hetekben, a XI. pártkong­resszus köszöntésére vállalt új lakóház­­tömbök határidő előtti átadása sarkall fokozott tevékenységre, munkalendület­re. A téli front előkészítése foglalkoztat, hogy a jelen ötéves terv előirányzatait jóval a tervezett idő előtt váltsuk valóra. Gondolatban pedig előrenézünk, hogy a következő ötéves tervmutatókat, a kong­resszusi irányelvek ránk eső részét ma­radéktalanul teljesítsük“. DARÓCZI FERENC) a.

Next