Megyei Tükör, 1974. november (7. évfolyam, 1276-1280. szám)
1974-11-01 / 1276. szám
Nicolae Ceaușescu elvtárs látogatásakor tett útmutatások fényében a munkaidő-kihasználásról A trt EREDMÉNYEK MÖGÖTT , »"“brr maif m'!Va"'.ervét '103Peéru termet,té",C«.. teljesítette. Különen akkor értékelhetjük is azon a terv túltevesítésének jelentőségét, ha figyelembe vesszük, hogy a meltéti megvalósításokhoz képest a terv 10 százalékos növekedést irányzott elő, és hogy a munka termelékenysége az előző évhez két 17,3 százalékkal növekedett. Különösen örvendetes, hogy a csavargyárban nagy súlyt helyeznek a fejlesztés intenzív tényezőire. Az elmúlt évhez képes« « 1 000 lej értékű árutermelésre ]Utó költségeket 632 lejjel csökkentették, a tervhez képestt pedig 23,3 lejjel, s ez lehetik vé tette, hogy a jövedelmi tervet 12,4 százalékkal túlteljesítsék. Nem vitás tehát, hogy jó úton halad a kézdlivásárhelyi csavargyár. A fiatal munkaközösség azonban még mindig olyan tartalékokkal rendelkezik, melyeknek kihasználása elengedhetetlen feltétele annak hogy elegei legyenek az elvárásosnak. Az év első kilenc hónapjában 131 191 munkaórát veszítettek, ami egyenlő 500 dolgozó egyhavi munkaidejével A munkaidő-kihasználás egyébként a múlt évhez képest is csökkenő tendenciát mutat. Míg 1973-ban a munkaidő-kihasználás 94,0 százalékos volt, addig ebben az évben 92,3 százalék — Naponta 40—50 ember hiányzik a műhelyből — mondja Barabás Lőrinc, a csavaranya-részleg mestere. Ezek kzül 10—15-en igazolatlanul hiányoznak. Ennek következtében magas termelékenységű gépek állnak kihasználatlanul. Ma például nyolc automata és félautomata esztergapadunk áll. Hasonlóképpen hiányos a napi 480 perc munkaidő intenzív kihasználása. Természetes lenne, hogy egy automata és félautomata gépsorokkal felszerelt műhelyben — amilyen az anyacsavar-részleg — ahol I., II., III. váltásban ugyanazt a munkálatot végzik a váltások, menet közben a gépek leállítása nélkül vegyék át a munkát. Sajnos, nem így történik. Tanúi voltunk annak, ahogy 14—14.30 órakor leállították az esztergapadokat, hogy 15 óráig egyik se induljon még be. A gyár vezetősége elrendelte ugyan, hogy a gyárat 15.05 óra előtt senki sem hagyhatja el, 10—15 perccel előtte azonban csoportosan várják a kapun belül, hogy távozhassanak. Aligha kell ennél jobb bizonyíték arra, hogy egy adminisztratív intézkedéssel nem lehet megoldani a munkaidő intenzív kihasználását. A csavargyári munkaközösség is most, menet közben, „tanulja“ az ipari munkafegyelmet. Az életforma-váltás pedig nem megy zökkenő nélkül. Éppen ezért ebben a kritikus időszakban megsokszorzódik az ifjúsági és tömegszervezetek mékenységének jelentősége. Elsősorban nekik kell — hatékony, a célhoz és a konkrét helyzethez alkalmazkodva — nevelniük azt a több ezer fiatalt, akik a mesterséggel együtt egy új életformát is „tanulnak.“ Minden részlegen van faliújságunk — mondja Molnár Gyula, a vállalat KISZ-titkára —, melyeken keresztül intenzív nevelőmunkát végzünk. Kigúnyoluuk a hiányzókat, későket, lógósokat — tehát állást foglalunk a fegyelmezetlennelel szemben. .. Nem vonjuk kétségbe a faliújságok tömegnevelő hatását, de azért mégiscsak bonyolultabb kérdés egy gyár munkaközösségének kialakítása, több mint ezer ember életforma-váltása, semhogy ezt faliújsággal meg lehetne oldani. (S ezen még az sem segít, hogy megnyerték a megyei raliújságversenyt!) egy teljes váltás munkaideje A sepsiszentgyörgyi autóvillamossági gyárban az egyik munkás egyenlőségjelt tett a munkafegyelem, idő- és gépkihasználás, valamint a munkaszervezés közé. Szavait azzal magyarázta, hogy a legfegyelmezettebb dolgozó sem használhatja ki teljes egészében a gyárban töltött 430 percet, sem gépének teljes kapacitását, ha a termelési folyamatban tőle független zökkenők akadnak. Utalt itt az anyagellátásra, a gépbeállítók szakképesítési fokára és így tovább. ,,S ez így van nálunk is, az autóvillamossági gyárban talán még hangsúlyozottabban így, mivel elég sok nehézséggel küszködő, nemrég beindult gyárról van szó.“ A jelenleg rendelkezésükre álló és fontos gépeken dolgozó szakmunkások többsége alacsonyabb képzettségű, semhogy gépeik teljes termelőképességét elérhetnék vagy megközelíthetnék. A legtöbb esetben a kések megfenésére sem futja ismereteikből, ezért, amikor erre szükségük van, meg kell várniuk, míg a segédmesterek vagy maga a váltásmester elvégzi. Mindez kisebb-nagyobb kiesést okoz. Hasonló a helyzet a beállítások kiigazításánál és egyéb zökkenők előállásakor. Mintegy 20 automata eszterga és 15 présgép fedetlen ilyen értelemben. Ezért van az, hogy nem 5-5 automata esztergához osztottak be egy-egy magas szakképesítésű beállítót, hanem tíz géphez egyet. A gépek beállítása, amely tudást, gyakorlatot, figyelmet és nagy pontosságot követel, rövidítheti vagy kitolhatja a termékek előállítási idejét. Mert míg egy jó szakembertől mindössze húsz percet vesz igénybe ez a művelet, addig a kevésbé képzelt munkás egy teljes órát, vagy akár többet is elvesződik vele. A legnagyobb nehézségek adódnak, amikor egy présgépen például több matricát kell cserélni. Értékes órák vesznek így el. Hozzávetőleges számítás szerint, ha minden egyes gépen megfelelő szakképesítésű munkás dolgozna, egy teljes váltás idejét lehetne nyerni ! Nyilvánvaló, hogy ez nem kerülte el a gyár vezetőinek, mérnökeinek, mestereinek, de szakmunkásainak sem a figyelmét. Ezért állandósították a szaktanfolyamokat. Jelenleg 150-en látogatják az oluit, közülük már decemberben 90-en szakképesítést nyernek. Ez viszont az első lépésük a későbbi szakmai továbbképzés felé. Korszerű oktatás és leltári érték Alighanem a megyeszékhely legkiskerűbb iskolájává fejlődött az építőipari iskolaközpont. Négy-öt éve építkeznek már, a két régi iskolaépületet új szárnyakkal bővítették, műhelyeket, internátust, étkezőt építettek. Ami első pillantásra feltűnik ; az oktatást a légkorszerű szinten, kabinet-rendszerrel szervezik meg. Nemcsak a szaktantárgyak, a szereléstan, az építéstan, 12 anyaismeret kapott itt kabinetet, de hely jutott a nyelvi oktatásnak, az irodalomtanításnak is. Ez a szervezési forma már önmagában félsiker. Igen ám, de van egy szépséghibája is a dolognak. Az építészeti kabinet szemléltetőeszközeinek és felszereléseinek leltári értéke például súlyos ezrekre rúg, használhatósági foka pedig alig valamivel a zéró fölött. Van itt minden: kicsi gép, nagyobb gép, még nagyobb gép, ilyen mérő, olyan mérő, szépek, újak, formásak, de mintha ördöge lenne mindeniknek, mintha összebeszéltek volna, egy sem működik. Egyikből egy csavarka, másikból egy rúgócska, a harmadikból egy kerekecske hibázik. De rúgócska, kerekecske, csavarocska nélkül az egész gyűjtemény pár mázsa ócskavas. Aki így küldi ezt az iskolának, az megérdemelne egy kiadós diákcsínyt : építsenek neki egy házat, ajtó nélkül. (vargyasi) MEdikii TÜKÖR ÉRDEKELTSÉG — HATÉKONYSÁG Jelentős eredményeket hozott az utóbbi időben az akkordjavadalmazás bevezetése az automata esztergáknál ésprésgépeknél (kísérleti stúdiumban van az autódudák készítőinél). Eddig a gépen dolgozó munkásnak nem volt érdekében idejében átvenni és átadni a munkát. Váltásonként, gépenként értékes félórák, sőt órák vesztek kárba. Sok volt a selejtből és a más okokból származó anyagveszteség Az akkord bevezetése az említett munkahelyeken több mint felével növelte a termelést, minimálisra csökkent a selejt, és fokozódott a gépek kihasználása; váltások között nem hallgatnak némán a gépek. Van olyan munkahely, ahol ennek hatására a nyolc óra alatt végzett munka mennyisége 9, 10, sőt 12 órai munkának felel meg. Példa rá Csók Emil, Fegyver Dávid, Tímár János, hogy csak néhány munkás termelését említsük. S ez az átlagkeresetek növekedésén szintén meglátszik : havi 200—300 lejt jelent ez a változás. SOK KICSI ... Bár látszatra jelentéktelen, mégis szóvá kell tenni, mert káros jelenségről van szó, s a rossz példa elharapózhat. Az igazolatlan hiányzásokról van szó. A napi átlag 4—5 hiányzó, szombaton és hétfőn ennek többszöröse. S ami még szembeötlő, az, hogy többnyire fiatalok az elmaradozók, akiknek pedig minden egyes óra kifejezhetetlenül sokat jelent szakmai ismereteik gyarapítása szempontjából. A hiányzók zöme igaz, faluról bekerült és itt egyelőre albérletben lakó fiatal, aki hét végén elemózsia-pótlásra, szülőlátogatásra ruccan igaza, és feledkezik ott hétfőn is- Ami 4—5 hiányzó napi 32—40 kiesett órát jelent, ami havonta már 800—1 000 kárba veszett munkaórát jelent. S ez nem lehet közömbös egyikük számára sem. Ezen nagyon el kellene gondolkoznia a gyár KISZ-szervezetének, és ha ezt megtette, módot is talál majd az orvoslásra, s ebben a gyár kommunistái segítségükre lesznek. Ne engedjék, hogy a sok kicsi, amely máris sokra ment, még tovább növekedjék. Ismételjük meg már előrebocsátott következtetésünket: az eredmények bizonyítják hogy jó úton jár a csavargyári, az autóvillamossági gyár közössége. A munkássá válás folyamata azonban még korántsem ért véget, az ipari munkafegyelem, a munkához, a gyárhoz való munkásviszonyulás még lényeges korrekciókat igényel. A vállalatok pártszervezetének, ifjúsági és tömegszervezeteinek körültekintően kell eljárnia, hogy hatékony tényezővé válhasson e folyamat irányításában. GALIGER JÓZSEF VAJNA GÉZA A XI. PÁRTKONGRESSZUST KÖSZÖNTIK Teljesítették vállalásaikat !— Építő, dolgos új életünket a Román Kommunista Pártnak, az elmúlt 30 szabad esztendőnek köszönhetjük. Bányásztársaim nevében vállalom, hogy mindent elkövetünk az 1974. évi tervmutatók teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Legfőbb törekvésünk, hogy a mi brigádunk jelenthesse először az ötéves tervmutatók határidő előtti teljesítését.“ Ezeket a szavakat Vajda Dezsőnek, a baróti-köpeci bányavállalat Vargyas I. részlegén dolgozó brigádosának a nemrég lezajlott választási közgyűlésen elmondott hozzászólásából ragadtuk ki. A közel 30 éve itt dolgozó bányász vezette munkaközösség jelentős munkaeredményeiről számolhatunk be. Amikor az idei tervmutatókat elemezték, a brigád tagjai úgy határoztak, hogy 1 000 tonna szenet küldenek felszínre terven felül. Tervüket eddig 104 százalékkal teljesítették, míg az 1 000 tonna terven felüli vállalás helyett több mint 1 400 tonnát valósítottak meg. Sikereiket a munkafegyelem szigorú tiszteletben tartásának, a gépek gondos karbantartásának, teljesítőképességük maximális kihasználásának köszönhetik. A dicséretet Miklós Árpáddal, Zöldi Istvánnal, és Szűcs Miklóssal kezdjük. Elismeréssel kell szólanunk Aross Jenő, Balogh Gáspár, Fosztó Árpád, Kovács Mózes, Nagy Árpád, Bedő Kálmán, Demeter Gergely, Orbán Elek, Szilágyi András, Orbán Béla bányászokról, akik nem ismernek fáradtságot, ha adott szavuk maradéktalan teljesítéséről van szó. A közelgő XI. pártkongresszus újabb lendületet adott a brigádok közötti szocialista munkaversenynek. Az eddigi sikerek láttán a brigád vezető és társai újabb számításokat végeztek. Úgy tervezték, hogy év végéig terven felül 2 000 tonnát valósítanak meg. ifjabb lakóházak terveit felül A kézdivásárhelyi építőtelepen a betonkeverő gépek, emelők, futószalagok között ismerkedtünk meg az alig 29 éves Tóth László mesterrel. Ottlétünkkor az anyagellátás, a munkaszervezés sokrétű problémáival foglalkozott. Nem szeret sokat beszélni magáról, inkább munkaközössége eredményeit sorolja. Mi mégis róla írunk, mert az ő rövid élete sok szempontból jelképesnek is tekinthető. Tizenegy éve vett végleg búcsút a sepsiszentgyörgyi szakmai iskolától, s jegyezte el magát, a már Nyújtódon töltött gyermekéveiben megkedvelt mesterséggel. Mozaikosként kezdte s kőművesként folytatta a szakmát Mindig arra törekedett, hogy munkahelyi teendőit az elvárásoknak megfelelően, kifogástalanul lássa el. Ennek elismeréseként mesteriskolába küldték Marosvásárhelyre. Ott segédmesterként vállalt részt a Maros menti város korszerű kenyérgyárának és több száz lakrésznek az építésében. Immár harmadik éve szülővárosában dolgozik mesteri beosztásban. Munka közben nem „játssza meg“ a vezetőt. Mindig ott található, ahol éppen szükség van rá: a kőműves, szerelő, vagy a mozaikos csoportnál. Konkrétan segíti mindig azt a munkafolyamatot, amely ezt igényli. Munkatársai mondották el róla, hogy fegyelmezett, pontosságot igénylő mester. Ezt is várják el tőle. „ Ezekben a hetekben, a XI. pártkongresszus köszöntésére vállalt új lakóháztömbök határidő előtti átadása sarkall fokozott tevékenységre, munkalendületre. A téli front előkészítése foglalkoztat, hogy a jelen ötéves terv előirányzatait jóval a tervezett idő előtt váltsuk valóra. Gondolatban pedig előrenézünk, hogy a következő ötéves tervmutatókat, a kongresszusi irányelvek ránk eső részét maradéktalanul teljesítsük“. DARÓCZI FERENC) a.