Megyei Tükör, 1975. augusztus (8. évfolyam, 1315-1319. szám)

1975-08-01 / 1315. szám

Gyorsítsuk a­ betakarítás ü­tem­ét! KÖRÖSPATAKON : Végéhez közeledik az aratás Bármerre indul az ember a köröspa­­taki határjain, dolgos emberekre, gépek­re akad. A falu felé vezető út jobb olda­lán kombájnok aratnak. Néhány száz méterrel odébb asszonyok nyüvik a lent, baloldalt a temetőkert mellett, búzát a­­rat egy magányos Glória. Téglás Jenő a traktorom, az idén első alkalommal ül kombájnra. Ahogy közeledik, egész arca feszült figyelmet, odaadást tükröz. ..Igen, még nehéz, ezt is meg kell szokni — mondja kisérőm, a sepsiszentgyörgyi gépállomás igazgatója. — De ő bizonyára nagyon hamar beleszokik, az egyik leg­jobb emberünk, ezért is választottuk éppen őt erre a feladatra. Tovább megyünk, Köröspatak és Kis nők között, a már learatott búzaföldek­­ről az utolsó szalmacsíkokat préselik, a prés után ott halad a szekér is. A földe­ken alig látni behordatlan szalmaköte­­geket. Az út jobboldalán a tarlóherét­­i­lózzák. 15 ezer kilogramm termett hek­táronként — mondja később a mérnök, s a traktoros hozzáteszi : olyan, hogy a vizet is ki lehet csavarni belőle, minden hektárról három teh­én téli takarmányát takaríthatjuk be. Pilanatnyilag nyolc liter a tejhozam, s a jelenlegi szintet té­len is tartani akarják a köröspatakiak. A termelőszövetkezet főmérnökét né­hány száz méterrel odébb, a rozstábla szélén találjuk. A kombájnok, egy Glória és három C—3-as indulásra készen áll­nak. ... A. Húsz hektár rozs, és húsz hektár ár­pa még aratatlan — mondja Ferenc? Gergely, a termelőszövetkezet főmérnö­ke —, de ha az idő megengedi, ma, mind a kettővel végzünk. Holnapra, hol­­naputánra marad 40 hektár búza. Ha az időjárás nem változik, szombatra min­den bizonnyal befejezhetjük a betakarí­tást.“ A jó munkaszervezést dicséri, hogy a különböző munkálatok a legfeszesebb rendben kísérik egymást. A kombájnok után azonnal megjelennek a prések Tegnap is — mondja Zoltáni Lajos trak­toros — a prések egyszerre végeztek a kombájnokkal. A préseket meg a foga­tok követik. A felszabadult területen ön késlekedés nélkül megkezdik a szántást. Éjjel hat, nappal két traktor szánt, meg szakítás nélkül. Csütörtökön, látogatá­som napján, a megszántott terület meg­haladta a 110 hektárt. 48 hektáron a másodvetéssel is végeztek, hat­ hektárra sárgarépát, 42 hektárra pedig sűrű csali­­modét vetettek. A gyors, zökkenőmentes munkamene­tét csakis­ a gondos karbantartás, a me­­zőgépészek és termelőszövetkezeti tagok lelkiismeretes munkája, a rugalmas ve­zetés magyarázhatja. Zoltáni Lajos me­­zőgépésszel beszélgetünk. C—3-as kom­bájnon dolgozik. „Egész szezonban kifo­gástalanul működött — mondja. — E­­gyetlen esetben fordult elő csigalörés, de a javítás miatt alig volt kiesésem, hisz a baleset délután fél ötkor történt, s reggel 9-kor ismét munkába állhat­tam.“ ..A napi ütemet mindig meg­valósították, mondja a főmérnök . A köröspataki búzatáblákon is két latorru­­ti megyei kombájn dolgozik, egyiké­ Veinea Dumitru, másikat Umgomir Ion vezeti. Mindketten megelégedettek. Szí­­vesen jöttek ide, s mondják, szí­v.•esen jönnek jövőben is. Munkájukkal a he­ly­beliek is rendkívül elégedettek. A kom­bájnok mellett Veress Gyula nyugvás, valamint két fiatalasszony Kato­na és Téglás Margit- „Az OCL-nél dol­goztam, szép nyugdíjam van —, mond­ja az öreg —, de nem tudok a munka nélkül meglenni. Aztán meg érdemes is. 7 mázsa, 60 kiló búzát kaptam tavaly . Búcsúzáskor a főmérnök még utánunk szólt: „No, meg a herét is kaszáljuk - másodszor. S azon felül a sertésfej­ét is teljesítettük.“ Mit lehetne ehhez még hozzátenni ? A példa követésre vár. IllKÓ N­BI.A Tíz éve traktoron A korsó a levegőbe emelkedik, iszik a traktoros,­ a friss, hideg víz a mellére loccsan. Felüdülés ez a rekkenő hőség­ben, ebéd után. — Ízlett az ebéd, Stefan ? — Nagyon finom volt, elküldhetnénk feleségeinket egy kis tapasztalatcserére, ide Gelencére, az elnökötök feleségéhez. Tudja­k, milyen étel kell a ialomitád traktoristának . . . A nyár ezen a júliusi napon minden gelencei kombájnost a megérett búzatáb­lába irányított- A poros dülőút mentén van a Sándorfa nevű határ, ott déli ebéd­szünetben, a kombájnos-szérün, gépek árnyékában találtuk a csoportot : Kicsid Mihályt, Bartos Zoltánt, Barti Istvánt, a ialomitai Balaciuból érkezett két ven­dégmunkást, Pătraşcu Ştefant és Stoica Gheorghet. S velük együtt a kisegítőke­t, zsárkolókat. — Kerezsit keressük, merre van ? — Lajost vagy a feleséget, Katu­m­ ? Katalin itt ellenőr a szérűn, ő vezeti a nyilvántartást. Lajos már ott fordul a tábla szélén, éppen most kanyarodik — mutat a közeledő kombájn felé György­­jakab Márton, egységfelelős — És milyennek ismeri a kollégáját ? — Derék, becsületes és dolgos ember. Ügyes keze van és nagyon szereti a gé­pét. Olyan is a traktora, mintha csak most került volna ki a gyárból. Gelencei, itt nőtt fel, innen ment katonának, s ide jött vissza. Mindenki nagyon szereli és tiszteli őt, mert jóravaló fiú. Lelkiismere­­tes és segítőkész. Soha nem hagyja cser­ben társait, bárki hozzá fordul, azonnal segít minden bajon. Ismeri a motorok minden porcikáját, s igyekszik maga megoldani a rendellenességleket . Azt mondták róla a faluban, hogy kissé indulatos. — Ha oka van rá, nem hagyja a maga igazát. Szó se róla, nyelve kissé hegye­sebb, s ha egyszer-egyszer kiömlik a po­hár oda mondogat .. . Negyedóra telt el, amíg Kerezsi Lajo kombájnjával a Sándorfa határát szélté­ben megjárta. Éppen előttünk haladt, a­­mikor a sok perje dugulást okozott, még állásra késztette a kombájnt. Amíg a ki­­segítők kitisztították a dobot, a szussza­­násnyi időt rövid beszélgetésre fordítjuk: — Sok az ilyen kényszerpihenő ? — Az aratásnak két oldala van: a szí­ne és a visszája. Ez a perjés Sándorra éppen a visszája. Annyi itt a perje, hogy az elevátor miatta képtelen behúzni a kalászt a dobba. Ezért igyekszem elöl o­­lyan lassan ereszteni a gépet, hogy ha túl a kombájn lassan faljon. Ha mohón emészt, jön a dugulás. A tavalyelőtt pi­tyóka volt itt, a tavaly meg here. Silány­ra sikerült ez a búza, az egész táblát majd hogy föl nem veri a perje. Hiába vegyszereztek, a gyomirtószer sem bír ve­le — Minden tábla perjés ? — Nem, csak ez a stalár. Alig várjuk hogy végezzünk vele. — Mióta dolgozik Gelencén ? — Kezdettől. Pontosan tíz éve vagyok traktoros, azóta nyergeltem ezt az U­­ 630- est. Hol a szántó, vagy a vetőgép, hol pityókaültető előtt. Most kombájnt vonta­tok, máskor remorká. Koratavasztól ké­ső őszig jut mindig teendő. — Hogyan sikerült éveken át ilyen jó karban tartania a traktorát ? — A sajátomnak érzem, ismerem és szeretem. Ha nem ügyelnék rá, én lát­nám a kárát. . .. Hátrapillantok. Tímár Ilona és Szurkos Róza a kombájn legtetején vég­zett a dobtisztítással és jelt adott az in­dulásra. Megkérdem tőlük: Minden évben együtt dolgoznak ? — Negyedik esztendeje zsákolunk be­rezsinek. Szeretjük őt, mert úgy érezzük, ha odaül a kormánykerék mögé, a kom­bájnon a szeme. Nem kell őt semmire fi­gyelmeztetni, mindent azonnal észre­vesz. Úgy érezzük, biztonságban va­gyünk, s meg is szoktuk egymást. — Nem is megy ez másként, a trakto­ristának mindig igyekeznie kell állandó szinkronba­n tartania gépét a területtel meg a kombájnnal — veszi át a szót mo­solyogva, s azzal már ugrik is traktorára. Újból felzúg a gép, elindul a kombájn, s nyomában porzik a tarló. Szeretnénk még hosszasan elbeszélgetni, ám jól tud­juk, az idő sürget, nincs itt helye tere­feréltek. NAGYHALMAGYI JÓZSEF Az alapszervezetek meghatározó szerepe A pártvezetés tökéletesítése folyamatá­ban, a XI. pártkongresszust követő idő­szakban, jelentősen megnőtt az alapszer­vezetek tevékenysége, a közgyűlések munkahely légkörét formáló politikai szerepe. Éppen ezért foglalkozik a katól­­­nai állami mezőgazdasági vállalat párt­bizottsága a hatáskörébe tartozó 7 alap­­szervezet tevékenységének egyre haté­konyabbá tételével. Bardócz Ignác tit­kár, így nyilatkozik : — Fő törekvésünk az volt és maradt, hogy az alapszervezetek ezek közgyűlé­sei a munkahelyek legfőbb irányítóivá és kezdeményezőivé váljanak a szó valódi értelmében, hogy a közgyűlések egyre inkább a pártszerű viták színhelyei le­gyenek, s így segítsék kialakítani a párt­tagság egyöntetű véleményét, eszmei és cselekvési egységét. Az 1-es számú állattenyésztési farm mintegy 34 kommunistájának egyesítő a­­lapszervezeténél próbáltuk felmérni te­vékenységük hatékonyságát. Teljében a terménybetakarítás, nem veszíthetünk sok időt a papírformák tanulmányozásá­val. Páll Antal titkárral röviden tekintet­tük át a közgyűlésekre tervezett napi­rendi pontokat, határozatokat. A havon­ként rendszeresen megtartott gyűléseken túlsúlyba kerülő gazdasági problémák — az ésszerű takarmányozás, a tejhozam növelésének lehetőségei, istállóprogram szigorú betartása — mellett tárgyaltak nevelési kérdésekről, a szervezeti munka megjavításáról. Több javaslat, észrevétel segítette az alapszervezet vezetőségét, a megfelelő határozatok megfogalmazásá­­ban. Itt kell utalnunk a tejhozam növe­lésére, a szakszerű gondozásra vonatko­­zó értékes javaslatokra vagy az állatgon­dozók szakmai ismereteinek állandó gya­rapításának biztosítására. S amikor mind­ezekkel megismerkedtünk, a közel ne­gyed százada ebben a részlegben dolgozó Páll Antallal a Feketeügy melletti lege­­lős területekre tartottunk, a legeltetési program ellenőrzésére. S a beszélgetés nyomán a pártalapszervezet tevékenysé­gének több vetületéről esett szó. Az is tisztázódott, hogy azért kellett több eset­­ben foglalkozniuk termelési kérdésekkel, mert a múlt évben sok hektoliter tejjel maradtak terven alul. S, hogy ebben az évben kedvezően alakul a tejtermelés, abban nem kis szerepe, hozzájárulása volt a kommunisták által tett javaslatok hasz­nosításának, az állattenyésztésben dolgo­zók tudatos irányításának.­­ Kétségkívül, hogy a mostani ered­­mények elérésében fontos szerepe volt annak, hogy az alapszervezet vezetősége következetes volt a politikai és­­szakmai nevelés megszervezésében — mondotta a titkár. A beszélgetés arra is fényt derített, hogy az alapszervezet olyan nagyfontos­­ságú határozata maradt papíron, mint a párttagok sorainak erősítése. Ez jellem­ző valamennyi alapszervezetre. Mert bi­zony közel két éve egyetlen új párttagot sem vettek fel az al­apszervezetek. Való igaz, hogy a mennyiségi szemlélettel egy­­időben elsősorban a minőségnek kell­­elő­­térbe kerülnie. De egy, közel 500 alkal­mazottal dolgozó vállalatban akadnak fia­talok, akik a minőségi mércének is meg­felelnek. Csak a velük való következetes foglalkozás húzódik árnyként végig mind az a­lápszer­vezetek, mind a pártbi­zottság ilyen vonatkozású munkájá­ban. De akad tennivaló a kommunisták magatartásbeli problémáit, szocialista ön­tudatuk formálásának fokozását illet­ően is. Azért, hogy a pártbizottság, az alap­­szervezetek, a kommunisták munkája még céltudatosabb legyen, hogy a politi­kai szervezeti tevékenység tökéletesítése a vállalat előtt álló sokrétű feladatok si­keres valóra váltásának legfőbb forrásá­vá, meghatározó erejévé váljék. MIKLÓS FERENC MEGYEI Iskok­ (folytatás az első oldalra!) ból a hét elején mindössze hetven hek­tár betakarításáról kaptunk értesítést, s hétközben nem lendítették s­okát a napi átlagok. Maksán is a 710 hektárból még nem érték el a kétszáz hektárt. S ha tovább sorolnók a példákat, akkor Lisz­­nyót, Martonfalvát, Bardócot, Szávazajtát és még néh­ány termelőszövetkezetet kel­lene megemlítenünk, ahol a kedvező idő ellenére, a betakarítási munkálatok java még hátra van. A betakarítással párhuzamosan, legfon­tosabb teendő mindenütt a szalmabálák elszállítása, a tarlók megtisztítása, hogy az arra kijelölt helyeken azonnal elvé­­gezh­essék a másodvetést. Különös jelen­tősége van ebben az évben en­nek a mű­veletnek, hiszen a legtöbb helyen az ár­vizek, esőzések, belvizek okozta károkat minden úton pótolni kell, nagyon sok termelőszövetkezetben az elért talár­mány­termés nem lesz elegendő az állat­állomány téli telelt­elésére. Az eddigi ki­mutatások arról adnak számot, hogy a legtöbb helyen nem tulajdonítanak kel­lő fontosságot a nyári műveletek láncsze­rű folyamatosságának, s ezek­­órában nem tartják tiszteletben a tervükben szereplő előirányzataikat sem. Jóllehet, az HKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága legutóbbi ülésének Határozata nyo­matékosan fölhívta a mezőgazdasági egységek vezetőinek, minden szakember, dolgozó, az összes lakosok figyelmét, a másod­vetések szükségességére, kedvező idő és kellő mennyiségű vetőmag áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére, en­­nek ellenére, a legtöbb helyen késleke­dik a vetőmag talajba juttatása. S ugyan­csak vontatottan halad a tarlóhántás is, jól­lehet, mindenütt lehetőség kínálkozik a tarlókon az éjjeli szántás bevezetésére is- Csupán a rendelkezésre álló idő tejes kihasználásán múlik a folyamatos teen­­dők mindegyikének elvégzése, s segí­t a soron a nyári mezőgazdasági munkála­tok sikere. Csak az ésszerű, szerveze­tt, folyamatos munka képezheti a mezőgaz­daságban a feladatok maradéktalan tel­jesítését. POLITIKAI KISLEXIKON — Fogalmak a­ HKP XI kongresszusa dokumentumaiból — (AZ) ELOSZTÁS KOMMUNISTA ELVE Az az elv, melynek alapján a kommuniz­mus lelvibb szakaszában az eloszlás a szük­ségletek szerint történik, miközben a társa­dalom minden tagja képességei szerint a dol­­gozik. Az eloszlás kommunista elvére ak­kor sik­et rátérni, amikor a termelőerők fejlődté­se magas színvonalat ért el, a tudoroma­l és a technika legújabb vívmányainak felhasz­nálásával rendkívül nagy a munkatermelé­kenység, s magas szintre emelték az egész nép műszaki-kulturális felkészültségét Mindezzel megteremtik az anyagi- és szelle­mi javak, a fogyasztási cikkek bőségét, biz­tosítják a magas kulturális- és életszínvo­nalat. Marx írta A gostal program Kr.i.za. Jában : ..........amikor az egyének már nincse­nek leigázó módon alárendelve a munka­­megosztásnak, és ezzel a szellemi és testi munka ellentéte is eltűnt, amikor a manna nemcsak a létfenntartás eszköze, hanem ma­ga lett a legfőbb létszükséglet, amikor az egyének minden irányú fejlődésével a terme­lőerők is növekedtek és a kollektív gazda­ság minden forrása bőven buzog , csak akkor . . . Írhatja zászlajára a társadalom , mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint !“ A Román Kommunista Párt Programja hangsúlyozza azt a tényt, miszerint a párt arra törekszik, hogy a termelőerők korsze­rűsítésével és fejlesztésével egyidőben­, a nemzetgazdaság fejlesztésével párhuzamo­san, amely megteremti a sokoldalúan lehett szocialista társadalom s a kommunizmusba való átmenet anyagi feltételeit, egyre job­ban biztosítani lehessen a társadalmi é­let minden területén a kommunizmus maga i­s jő rendű életelveinek érvényesülését A párt abból a tényből indul ki, hogy a társadalom forradalmi átalakítása, a szocializmus felső fázisába, a kommunizmusba való átmenet egyik alapvető problémája a nemzeti jöve­delemnek, a munka gyü­mölcseinek, a tár­sadalom rendelkezésére álló eszközöknek a méltányos elosztása. Az elosztás kommunista elve nem feltételezi azt, hogy mindenki annyit dolgozik, amennyit akar és amikor akar, ellenkezőleg, mindenki tudatosan be fog illeszkedni a munka szociális fegyelzőé­be, teljesíti kötelezettségeit s a lehető leg­többet termeli a saját munkaterületén. Az E. K. K. feltételezi, hogy mindenki annyit fog fogyasztani, amennyire szüksége van, tudományosan meghatározott módon, egy­aránt kizárva a pazarlást, valamint a szük­ségleteken felüli felhalmozást anyagiakban és szellemiekben. A munkaidő csökkentse, mint a termelés automatizálásának és kiher­­nifikálásának következménye megnöveli a szabad időt, széles lehetőségeket teremtve ahhoz, hogy minden honpolgár nagyobb e­­rőfeszítéseket szentelhet ismereteinek bömví­­tésére, szakértelmének és tudományos felké­szültségének növelésére, általános m­ivő­­­sé­gének fokozására. Megteremtődnek a felté­­telek ahhoz, hogy a munka életszükségbssé váljon A kommunista elosztásra va­n átté­rés lépcsőzetes folyamat, amely a kommu­nizmus m­űszaki-anyagi alapjai. *a kommu­nista termelési viszonyok, a tömegek kom­munista öntudata kialakulásának mértéké­ben valósul meg, annak mértékében­ általánossá válik a munkával szembeni fej­lett magatartás. A kommunista elosztás megvalósítása teljesíti az emberiség évszáza­dos vágyát, a társadalmi igazság és méltá­nyosság, a humanizmus teljes érvényre ju­tását.

Next