Megyei Tükör, 1975. október (8. évfolyam, 1325-1328. szám)
1975-10-06 / 1325. szám
GYEI AZ ÖTÉVES TERVEN FELÜL : 1,6 MILLIÁRD LEJ A megye ipara teljesítette szeptemberi össztermelési tervét A statisztikai igazgatósághoz beérke- zett jelentések összesítéséből kitűnik, hogy megyénk iparvállalatai munkájának eredményeként a szeptember havi terv össztermelési mutatóját a megye ipara 101,3 százalékra teljesítette. A köztársasági érdekeltségű iparvállalatok eredménye 100,6 százalék. A túlteljesítéshez hozzájárult a kezdi vásárhelyi keményítőgyár (109,6 százalékos tervteljesítéssel), a fakitermelő és szállítóvállalat (101 százalék), az Olt textilművek (104,1 százalék), a csavargyár (105,8 százalék), valamint a helyiipar (102,6 százalék) és a megyei építő-szerelő vállalat (142,9 százalék). I Bár az árutermelés mutatójának megyei átlaga alacsonyabban áll, mint az össztermelés, ennél a mutatónál is az előbb felsorolt vállalatok teljesítették túl a tervüket: a keményítőgyár 103,9, a fakitermelő- és szállítóvállalat 103,7, az Olt textilművek 103,4, a csavargyár 102,8, a helyiipar 102,1 és az építővállalat 112,7 százalékos teljesítménnyel végezte szeptember havi feladatait. Mind az össztermelésnél, mind az árutermelésnél lemaradt az autóvillamossági alkotórészek gyára 99,2, illetve 81,5 százalékos teljesítménnyel. A tervezett munkatermelékenységi mutatót szeptember hónapban a vállalatok nagy többsége teljesítette, túlszárnyalta. Ezek között vannak a már említett vállalatok: a keményítőgyár 103,5 százalékos, az Olt textilművek 101,1 százalékos, a fakitermelő- és szállítóvállalat 100,5 százalékos, az építővállalat 135,8 százalékos teljesítménnyel. Ezen a téren jó eredményt mutat fel a készruhagyár is (105,4 százalék), viszont lemaradt a helyiipari vállalat 99,7 százalékos tervteljesítéssel. Felkészülés a következő ötéves tervre Ásványvizeink felmérése Lapunk jól ismert külső muncatársa, Kisgyörgy Zoltán, új beosztásban dolgozik a Turisztikai Minisztérium Kovászna megyei kirendeltsége mellett egy hidrológus-mérnöki munkahelyet létesített —, itt vezeti azt a kutató-feltáró munkát, amely megyénk fürdőhelyeinek ásványvízkészletét és tartalékait hivatott felmérni. — A felmérés elvégzéséhez ,már erre az évre, több mint egymillió lejt kaptunk, ezt a kovásznál kutatófúrásokra költjük, a jövő esztendőre peddig 3,5 millió lejt utaltak ki, amelyből folytatjuk a Kovásznán megkezdett munkát és Bálványosfürdő felmérését. Azután pedig sorra kerülnek a többi, működő vagy elhanyagolt, fürdőhelyeink, számításunk szerint a következő sorrendben: Málnás, Előpatak, Bibarcfalva, Sugás, Uzonka, latolyka. Fortyogó. — Mi Isyen célt követnek ezek a feltárások ? — Ezen a téren is rendet kell teremteni Kovásznán például már 25 esztendeje farkóinak, de rendszertelenül, s így az ásványvíz-tartalékok ma sincsenek felmérve. Mondhatnám azt is, hogy eddig bitorolták az ásványvizeket a különböző vállalatok, csak a kitermelésre fordítottak gondot, a feltárásra, a tartalékok megállapítására kevésbé történtek beruházások. És ez nemcsak Kovásznán volt így. A Turisztikai Minisztériumnak az a célja, hogy a fürdőhelyek fejlesztése előtt kerüljön sor a tartalékok felmérésére, s a fejlesztésre fordított beruházást erre alapozzák. - A Kovásznán végzett idei feltárásból milyen következtetéseket lehet levonni ? Amint azt már Miltiade Filipescu feltételezte, a Kovászna központjában van a vetővonalak találkozási sávja, a nemrég épült szállodák közvetlen szomszédságában. Erre van a Pokolsáv is, amely a szénsavas víz által feloldott csillámos miige képződött iszap állandó mozgása a gázfeltörés következtében. Ebben a sávban találhatók tehát a leggazdagabb lelőhelyek, tartalékok. Nemrég fúrtunk le 30 méter mélységre a szálloda udvarán, megkaptuk ott azt a sós-alkálikus vízréteget, amely ezt a zónát jellemzi, s amely nagyon gazdag széndioxidban is. Szükség esetén a gázt a szálloda mofettájába is be lehet vezetni. Nem részletezem a fúrások eredményeit, végleges következtetést sem szabad még, levonni, mert eddig teljesen csak a hidrogeológiai feltérképezést végeztük el — ismerjük tehát az összes források hozamát, vizének összetételét —, a két évre szóló geofizikai feltárásnak még az elején vagyunk. A jövő év végén azonban ezzelis végzünk, akkor majd előttünk áll a maga teljességében a Kovászon alatt húzódó vízrétegek helyzete. 1977-ben aztán homologálni lehet Kovászoa víztartalékait, és erre alapozni a vizek kitermelését, no meg a további fejlesztést, a gazdasági profilt, mit, mennyit lehet ide építeni. N. Z. (folytatása a 3. oldalon) *7 termésünk heyen-régen nem volt ilyen csodálatos, mindent bearanyozó őszünk. Kikerült a földből, betakaródont, határból termésünk java, s a gépek és az emberek a jövő esztendei szőnyéiért dolgoznak már. Ezért feszül a földnek áll ! A cstírí feszül meg az ember karja, mert az élet örök folytonosság: új s új fa,"r " kenyérért, melynek jótőre nagyobbnak és fehérebbnek kell lennie, mint eddig. Mem cc elmúlás keik melankóliája, hanem e kitartó, megújuló, '0,1 akaró* az ősz igazi tartalma. F. szelíd október eleji napok ,nehéz eszer ö emlékéire hintik a magukat, nagy megpróbáltatásokra, mik a termést, 3 eletet, az emberi szorgalom gyümölcseit fenyegettek halálosan, nem is írja, hiszen alig három hónapja mindössze, hogy összefüggő vizlenger c*tótta a lehleket, ahol most emberek ezrei dolgoznak és gépek álltnak június nyomába a jövő évi kenyérért. Az ember nem felejt,e mindig fölemeli a fejét, és mindig győztes marad, hiszen legbensőbb természete szerint a remény újratermelője ötezer: nem, lehet legyőzni sohasem. Öreg és bölcs java:''.embertől hallottam: „Mindennek megvan a maga rendje bizonyosan,nnék a nagyvíznek az, hogy megpocsékolja a földjeinket s a házainkat, a mienk az, hogy utána újrakezdjünk mindent, s mégis legyen kenyér, s még jókedv is, ha kell. Mert kell, s lesz!" Ilyen az ember, s amikor elnézem a raktárakba tartó termést, akkor arra kell gondolnom, mi lett volna ebből, ha nem ilyenek vagyunk. Ha nem bízunk abban mindig, hogy visszavesszük a természet megbontott erőitől azt, ami a mieink. Igaz, idén nincs „rekord“, szerény a hozam, de van az a bizonyosság, hogy elég erősek vagyunk a legnagyobb bajokon is túllépni, okos, kitartó munkával, szívós akarattal elejét venni minden jövendő bajoknak. I. viszonylag szerényebb termésünknek pedig minden szem magjára, minden gumójára úgy kell vigyáznunk, hogy ebből kell megteremtenünk a jövő esztendő biztos és gazdag termését. A párt vezetésével, munkánkkal, konok akaratunkkal, tudással, gépeinkkel — és elpusztíthatatlan, mindig megújuló reménységünkkel. Mert erők így lesz szövetségesünk a természet és a föld is. VARGYASI MIKLÓS világ !";c’,!:tAt!Jai, egyesüljétek !TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA l®5® VIII. ÉVFOLYAM 1975. október 6., HÉTFŐ 1325. szám ÁRA 50 BÁNI Istállózási előkészületek, gondok a téeszekben Biztató és kedvezőtlen jelenségek egyaránt felmerültek az idén az állattenyésztésben, egyértelmű kép tehát nem bontakozhatott valamennyi termelőszövetkezetben. Általános érvényű következtetések levonásába, becslésekbe bocsátkozni azért már lehetőség nyílik. Összességében máris bizonyosnak látszik, hogy a téeszek többségében ma enyhültek és jobbára megoldódtak a nyári gondok, jóllehet — főként az árvízkárosult gazdaságokban —, a kedvezőtlen nyár nyomai nem tűnhettek el teljesen, azok pótlása rendkívül megnehezítette a téeszek feladatait. E helyeken óhatatlanul bizonyos feszültségek támadtak a téli takarmány előteremtésében. A gondok jóelőre tüzetes elemzést, észszerű megoldásokat igényeltek a legtöbb termelőszövetkezetben. Valamennyi egységben a teljes állományra érvényes a pontos takarmánymérleg-készítés, a pontos számbavétel, s ezzel egyidejűleg minden felhasználható takarmánykészlet tartalékolása képezhette csak — s e teendők ma is éppoly időszerűek —, az istállózási időszakra szükséges eledel biztosításának zálogát. S a takarmánytartalékolásnak ismét megannyi tényező a függvénye: a legeltetési időszak megnyújtása, az összes készletek betakarítása, minden legeltetésre alkalmas terület kihasználása, hogy csupán a legfontosabbakat említsük. Nos, a napokban, a legeltetési idénynek is beillő meleg októberi verőfényben, néhány termelőszövetkezetben arról tájékozódtunk, miként gazdálkodnak a takarmánykészlettel, s hogyan készítették elő az istállóztatási időszakot. PÓTOLJÁK A HIÁNYT Kökösről írva, nem új keletű a megállapítás, e termelőszövetkezetben a mostoha időjárás nagy körültekintést, kivételes szükségmegoldást parancsolt, nemcsak a növénytermesztésben, de egyidejűleg az állattenyésztésben is. Az alaposan megtépázott takarmánykészlet hatványozott követelmények elé állította az állattenyésztőket. Kézenfekvő volt, hogy a meglévő takarmányalap kiegészítésre szorul. Sinnek érdekében idejekorán intézkedtek, s e napokban már meg is kezdték a megvásárolt 80 tonna szénhid szállítását Olasztelekről. A hatodt legelőkről már lekerültek a fejőstehenek, a növendékeket a nyár tartamára Élőpatakon s Dobollán helyezték el. Mindezt az ismert kényszerhelyzet teszi évenként szükségessé, ugyanis a kökösi határban tenyérnyi legelő sincs, ahol az állat nyári időszakban takarmányozási gondoktól mentesítené a tenyésztőt. Így kerül minden esztendőben távol a gazdaságtól, a katodi legelőkre, Dobollóra, Előpatakra s máshová az állomány. Most azonban a tehenek téli szállásukba kerültek, itt már tulajdonképpen meg is kezdődött az istállóztatási idény. Kimeszelt, kijavított istállókban, gyakorlott, hozzáértő gondozókkal. A 370 darabból álló takarmányozott tehénállomány napi tejhozama a nyári 1,5 literről 4,7 literre csappant, de — amint Plugor Tamás, a termelőszövetkezet elnöke mondotta — ARADI ENDRE (folytatása a 3. oldalon)