Megyei Tükör, 1975. október (8. évfolyam, 1325-1328. szám)

1975-10-06 / 1325. szám

­GYEI AZ ÖTÉVES TERVEN FELÜL : 1,6 MILLIÁRD LEJ A megye ipara teljesítette szeptemberi ö­ssztermelési tervét A statisztikai igazgatóságh­oz beérke- zett jelentések összesítéséből kitűnik, hogy megyénk iparvállalatai munkájának eredményeként a szeptember h­avi terv össztermelési mutatóját a megye ipara 101,3 százalékra teljesítette. A köztársa­sági érdekeltségű iparvállalatok eredmé­nye 100,6 százalék. A túlteljesítéshez hozzájárult a kezdi vásárhelyi keményí­tőgyár (109,6 százalékos tervteljesítéssel), a fakitermelő és szállítóvállalat (101 százalék), az Olt textilművek (104,1 szá­zalék), a csavargyár (105,8 százalék), valamint a helyiipar (102,6 százalék) és a megyei építő-szerelő vállalat (142,9 százalék). I Bár az árutermelés mutatójának me­gyei átlaga alacsonyabban áll, mint az össztermelés, ennél a mutatónál is az e­­lőbb felsorolt vállalatok teljesítették túl a tervüket: a keményítőgyár 103,9, a fakitermelő- és szállítóvállalat 103,7, az Olt textilművek 103,4, a csavargyár 102,8, a helyiipar 102,1 és az építővállalat 112,7 százalékos teljesítménnyel végezte szep­tember havi feladatait. Mind az összter­melésnél, mind az árutermelésnél lema­radt az autóvillamossági alkotórészek gyára 99,2, illetve 81,5 százalékos telje­sítménnyel. A tervezett munkatermelékenységi mutatót szeptember hónapban a vállala­tok nagy többsége teljesítette, túlszár­nyalta. Ezek között vannak a már emlí­tett vállalatok: a keményítőgyár 103,5 százalékos, az­ Olt textilművek 101,1 szá­zalékos, a fakitermelő- és szállítóvállalat 100,5 százalékos, az építővállalat 135,8 s­zázalékos teljesítménnyel. Ezen a téren jó eredményt mutat fel a készruhagyár is (105,4 százalék), viszont lemaradt a helyiipari vállalat 99,7 százalékos terv­­teljesítéssel. Felkészülés a következő ötéves tervre Ásványvizeink felmérése Lapunk­ jól ismert külső mun­­ca­társa, Kisgyörgy Zoltán, új beosztásban dol­gozik­­­ a Turisztikai Minisztérium Kovászna megyei kirendeltsége mel­lett egy hidrológus-mérnöki munka­helyet létesített —, itt v­ezeti azt a ku­­tató-feltáró munkát, amely megyénk fürdőhelyeinek ásványvízkészletét és tartalékait hivatott felmérni. — A felmérés elvégzéséhez ,már er­re az évre, több mint egymillió lejt kaptunk, ezt a kovásznál kutatófúrá­sokra költjük, a jövő esztendőre pe­ddig 3,5 millió lejt utaltak ki, amely­­ből folytatjuk a Kovásznán megkez­dett munkát és Bálványosfür­dő fel­mérését. Azután pedig sorra kerülnek a többi, működő vagy elhanyagolt, fürdőhelyeink, számításunk szerint a következő sorrendben: Málnás, Elő­­patak, Bibarcfalva, Sugás, Uzonka,­­­ latolyka. Fortyogó. — Mi Isyen célt követnek ezek a fel­tárások ? — Ezen a téren is rendet kell te­remteni Kovásznán például már 25 esztendeje farkóinak, de rendszertele­nül, s így az ásványvíz-tartalékok ma sincsenek felmérve. Mondhatnám azt is, hogy eddig bitorolták az ásványvi­­zeket a különböző vállalatok, csak a kitermelésre fordítottak gondot, a fel­tárásra, a tartalékok megállapítására kevésbé történtek beruházások. És ez nemcsak Kovásznán volt így. A Tu­risztikai Minisztériumnak az a célja, hogy a fürdőhelyek fejlesztése előtt­ kerüljön sor a tartalékok felmérésére, s a fejlesztésre fordított beruházást erre alapozzák. - A Kovásznán végzett idei feltá­rásból milyen következtetéseket lehet levonni ?­­ Amint azt már Miltiade Filipes­­cu feltételezte, a Kovászna központjá­ban van a vetővonalak találkozási sávja, a nemrég épü­lt szállodák köz­vetlen szomszédságában. Erre van a Pokolsáv is, amely a szénsavas víz által feloldott csillámos m­iig­e­­ képződött iszap állandó mozgása a gázfeltörés következtében. Ebben a sávban találhatók tehát a leggazda­gabb lelőhelyek, tartalékok. Nemrég fúrtunk le 30 méter mélységre a szál­loda udvarán, megkaptuk ott azt a sós-alkálikus vízréteget, amely ezt a zónát jellemzi, s amely nagyon gazdag széndioxidban is. Szükség esetén a gázt a szálloda mofettájába is be lehet vezetni. Nem részletezem a fúrások e­­redményeit, végleges következtetést sem szabad még, levonni, mert eddig teljesen csak a hidrogeológiai feltér­képezést végeztük el — ismerjük te­hát az összes források hozamát, vizé­nek összetételét —, a két évre szóló geofizikai feltárásnak még az elején vagyunk. A jövő év végén azonban ezzel­­is végzünk, akkor majd előttünk áll a maga teljességében a Kovászon alatt húzódó vízrétegek helyzete. 1977-ben aztán homologálni lehet Ko­­vászoa víztartalékait, és erre alapoz­ni a vizek kitermelését, no meg a to­vábbi fejlesztést, a gazdasági profilt, mit, mennyit lehet ide építeni. N. Z. (folytatása a 3. oldalon) *7 termésünk he­yen-régen nem volt ilyen csodálatos, mindent bearanyozó őszünk. Ki­került a földből, betakaródon­t, határból termésünk java, s a gépek és az emberek a jövő esztendei szőnyéiért dolgoznak már. Ezért feszül a földnek áll ! A cstírí feszül meg az ember karja, mert az élet örök folytonosság: új s új fa,"r " kenyérért, melynek jót­őre nagyobbnak és fehérebbnek kell lennie, mint eddig. Mem cc elmúlás keik melankóliája, hanem e kitartó, megújuló, '0,1 akaró* az ősz igazi tartalma. F. szelíd október eleji napok ,nehéz esz­­e­r ö emlékéire hintik a magukat, nagy megpróbáltatásokra, mik a termést, 3 eletet, az emberi szorgalom gyümölcseit fenyegettek halálosan, nem is í­rja, hiszen alig három hónapja mindössze, hogy összefüggő vizle­nger c*­­tót­ta a lehleket, ahol most emberek ezrei dolgoznak és gépek álltnak június nyomába a jövő évi kenyérért. Az ember nem felejt,­­­e mindig föl­emeli a fejét, és mindig győztes marad, hiszen legbensőbb természete szerint a remény újratermelője öt­ezer: nem, lehet legyőzni sohasem. Öreg és bölcs j­ava:­''.embertől hallottam: „Mindennek megv­an a maga rendje bizonyosan,­­­nnék a nagyvíznek az, hogy megpocsékolja a földjein­ket s a házainkat, a mienk az, hogy utána újrakezdjünk mindent, s mégis le­gyen kenyér, s még jókedv is, ha kell. Mert kell, s lesz!" Ilyen az ember, s amikor elnézem a raktárakba tartó termést, akkor ar­ra kell gondolnom, mi lett v­olna ebből, ha nem ilyenek vagyunk. Ha nem bízunk abban mindig, hogy visszavesszük a természet megbontott erőitől azt, ami a mieink. Igaz, idén nincs „rekord“, szerény a hozam, de van az a bizo­­n­yosság, hogy elég erősek vagyunk a legnagyobb bajokon is túllépni, okos, kitartó munkával, szívós akarattal elejét venni minden jövendő bajoknak. I­. viszonylag szerényebb termésünknek pedig minden szem magjára, minden gumójára úgy k­ell vigyáznunk, hogy ebből kell megteremtenünk a jövő esz­­tendő biztos és gazdag termését. A párt vezetésével, munkánkkal, konok aka­ratunkkal, tudással, gépeinkkel — és elpusztíthatatlan, mindig megújuló re­ménységünkkel. Mert erők így lesz szövetségesünk a természet és a föld is. VARGYASI MIKLÓS világ !";c’,!:tAt!Jai, egyesüljétek !­­TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA l®5® VIII. ÉVFOLYAM 1975. október 6., HÉTFŐ 1325. szám ÁRA 50 BÁNI Istállózási előkészületek, gondok a téeszekben Biztató és kedvezőtlen jelenségek egy­aránt felmerültek az idén az állatte­nyésztésben, egyértelmű kép tehát nem bontakozhatott valamennyi termelőszö­vetkezetben. Általános érvényű követ­keztetések levonásába, becslésekbe bo­csátkozni azért már lehetőség nyílik. Összességében máris bizonyosnak látszik, hogy a téeszek többségében ma enyhül­tek és jobbára megoldódtak a nyári gondok, jóllehet — főként az árvíz­­károsult gazdaságokban —, a kedvezőt­len nyár nyomai nem tűnhettek el telje­sen, azok pótlása rendkívül megnehezí­tette a téeszek feladatait. E helyeken ó­­hatatlanul bizonyos feszültségek támad­tak a téli takarmány előteremtésében. A gondok jóelőre tüzetes elemzést, ész­szerű megoldásokat igényeltek a legtöbb termelőszövetkezetben. Valamennyi egy­ségben a teljes állományra érvényes a pontos takarmánymérleg-készítés, a pontos számbavétel, s ezzel egyidejűleg minden felhasználható takarmány­kész­let tartalékolása képezhette csak — s e teendők ma is éppoly időszerűek —, az istállózási időszakra szükséges eledel biztosításának zálogát. S a takarmány­­tartalékolásnak ismét megannyi ténye­ző a függvénye: a legeltetési időszak megnyújtása, az összes készletek betaka­­rítás­a, minden legeltetésre alkalmas te­rület kihasználása, hogy csupán a leg­fontosabbakat említsük. Nos, a napok­ban, a legeltetési idénynek is beillő me­leg októberi verőfényben, néhány terme­lőszövetkezetben arról tájékozódtunk, miként gazdálkodnak a takarmányk­ész­­lettel, s hogyan készítették elő az is­­tállóztatási időszakot. PÓTOLJÁK A HIÁNYT Kökösről írva, nem új keletű a megál­­lapítás, e termelőszövetkezetben a mos­toha időjárás nagy körültekintést, kivé­teles szükségmegoldást parancsolt, nem­csak a növénytermesztésben, de egyide­jűleg az állattenyésztésben is. Az alapo­san megtépázott takarmánykészlet hat­ványozott követelmények elé állította az állattenyésztőket. Kézenfekvő volt, hogy a meglévő takarmányalap kiegészí­tésre szorul. S­innek érdekében idejeko­rán intézkedtek, s e napokban már meg is kezdték a megvásárolt 80 tonna szé­nhid szállítását Olasztelekről. A hatodt legelőkről már lekerültek a fejőstehenek, a növ­endékeket a nyár tartamára Élő­patakon s Dobollán helyezték el. Mind­ezt az ismert kényszerhelyzet teszi éven­ként szükségessé, ugyanis a kökösi ha­tárban tenyérnyi legelő sincs, ahol az állat nyári időszakban takarmányozási gondoktól mentesítené a tenyésztőt. Így kerül minden esztendőben távol a gazda­ságtól, a k­atodi legelőkre, Dobollóra, E­­lőpatakra s máshová az állomány. Most azonban a tehenek téli szállásukba ke­rültek, itt már tulajdonképpen meg is kezdődött az istállóztatási idény. Kime­szelt, kijavított istállókban, gyakorlott, hozzáértő gondozókkal. A 370 darabból álló takarmányozott tehénállomány na­pi tejhozama a nyári 1,5 literről 4,7 liter­re csappant, de — amint Plugor Tamás, a termelőszövetkezet elnöke mondotta — ARADI ENDRE (folytatása a 3. oldalon)

Next