Megyei Tükör, 1975. december (8. évfolyam, 1333-1337. szám)

1975-12-01 / 1333. szám

A pártszervezetek beszámoló közgyűlései A jövő esztendei termés megalapozásáért A zágoni 1. számú növénytermesztési farm pártalapszerve­­zetének évi beszámoló gyűlésén a terméseredményekkel szoros összefüggésben vizsgálták meg a pártalapszervezet burájának, tagságának tevékenységét. Annak a vezető szervnek a munkáját, amely az új szervezeti felépítés nyomán több mint 90 tagot e­­gyesít, s amely az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal erőteljesebb lett Ez érződött is, főleg a tagság munkára való mozgósításában, a mezei brigádok megnövekedett létszámában, számos kommu­nista példamutatásában. A beszámolóban átfogóan értékelték a gazdasági problémákkal együtt a pártalapszervezet hatáskörébe tartozó összes kérdéseket, a különböző munkaterületeken dolgo­zó párttagok tevékenységét. A felelősségtudattal készített beszámoló az elvárásnak meg­felelően úgy tárta fel a terméseredmények nem éppen kedvező alakulását, hogy abban — az objektív nehézségek mellett — az alapszervezeti bürónak a munkaszervezésben, az ellenőrzésben és irányításban megnyilvánuló következetlensége is közreját­szott. Ez a fő oka annak, hogy míg a globális akkord javadalma­zás alapján művelt 29 hektáron átlagosan 29 tonna cukorrépa termett, a 70 hektáron, amelyet kellő ellenőrzés és felügy­e­let nélkül máshonnan hozott munkaerővel műveltettek, a hektáron­kénti átlag alig érte el a 17 tonnát. A közgyűlés egészséges lég­körére jellemző, hogy a közvagyon iránti közömbös magatartás — utalok itt például a cukorrépa „tallózására" és más jelensé­gekre — úgy vetődött fel, mint amelyek a legkárosabbak a gaz­daságra, s a kommunisták nem lehetnek elnézőek. A beszámoló­ban nem dicsekedtek sem a fegyelem szilárdságával, sem a kol­lektív munka, a kollektív gondolkodás elvének tiszteletben tar­tásával. A pártos bírálat és önbírálat légkörét meghatározó beszámoló egyben a hasonló szellemű vita, véleménynyilvánítás forrásává lett. Összesen tízen szólaltak fel. A felszólalások közös jellemzője, hogy az elmúlt év eseményeinek rövid áttekintése mellett a jö­vő tervezése került előtérbe. Az, hogy a kongresszusi dokumen­tumok, az RKP ez év júliusi plenáris ülése határozatainak, NICOLAE I'EAUĂESCU elvtárs útmutatásainak szellemében mit kell tennünk nagyobb terméseredmények elérése, a párt mezőgazdasági programjának életre hívása érdekében. — Már most meg kell kezdenünk erőnk számbavételét, községünk minden munkaképes lakosát. Széles körű nevelő és meggyőző kell végezni a csoportos globális akkord javadalmazási munkát forma általánosításáért — mondotta Mogol Gheorghe. Az állattenyész­tés sokoldalú fejlesztését elősegítő értékes javaslatokat fogalma­zott meg Demeter Albert, míg Török Ferenc és Moise loan az ésszerűbb munkaszervezést, a fegyelem megszilárdítását tették szóvá. Kelemen Antal tanár a termelőszövetkezeti tagok, a köz­ség fiataljai téli művelődési lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozta a KISZ-szervezet munkája tartalmasabbá tételének fontosságát, rámutatott a tömegművelődési tevékenység által igényelt anya­gi feltételek megteremtésének szükségességére. — Mi, tanügyi dolgozók, nevelők — mondotta Mogor Aurél, az általános iskola igazgatója — most érezzük igazában, hogy szoros kapcsolatba kerültünk a község gazdasági-társadalmi problémáival, amikor a gondjainkra bízott gyermekek szüleivel együtt megtárgyaljuk a jövő nagy terveit. Mi úgy tudjuk a leghatékonyabb segítséget adni ezek realizálásában, hogy munkán keresztül munkára ne­veljük a jövő nemzedéket. Ebben kérjük a szülők segítségét. E­­gyütt kell összefognunk, hogy gyermekeink valóban hasznos ál­lampolgáraivá váljanak hazánknak. Több hozzászóló a belső pártélet problémáiról beszélt, szor­galmazta az alapszervezeti büró következetesebb munkáját, a pártvezetés tökéletesítését. A közgyűlés hozzájárult a fokozottabb munkára való elkö­­telezéshez, a kommunisták egyöntetű elhatározásának fórumá­vá vált. DARÓCZI FERENC Tartalmas, hatékony politikai-ideológiai nevelést (folytatás az első oldalról) igényelte szinten összegeződnek a párt­tagok, az összes dolgozók eszmei, politi­kai nevelésének, szocialista öntudatuk fo­kozásának sokoldalú feladatai. Ezen út­mutatások szellemében a pártszervek és -szervezetek gondoskodtak a propagan­disták kiválasztásáról, a munkaterületek jellegének tekintetbevételével megtervez­ték a politikai-ideológiai nevelési tanfo­lyamok programjait. Megyénkben ez év­ben a több mint 750 különböző tanfolya­mon csaknem 30 ezer párttag és más dol­gozó vesz részt. Ezenkívül a KISZ­ szerveik a fiatalok ezrei számára teremtették meg a kongresszusi dokumentumok elsajátí­tásának lehetőségeit. • Milyen eredménnyel járt a pártokta­tási tanfolyamokat vezető propagandisták felkészítője ? A községekből és falvakból több mint 250 propagandista volt jelen a megyei szintű felkészítőn, míg a városokban helyszínen készültek fel az új tanévre. Értékes segítséget kaptunk a Központi Bizottság lektoraitól, akik tartalmas elő­adásokat tartottak a felkészítőkön A módszertani viták is értékes segítséget jelentenek az ismeretnyújtás hasznos ta­pasztalatainak általánosításában. — Milyen tankönyvek és segédeszközök állnak a h­allgatók, a propagandisták ren­delkezésére ? — Eddig megfelelő mennyiségben ju­tottak el minden helységben a kong­resszusi dokumentumok, NICOLAE CEAU§ESCU elvtárs művei, expozéi, központi pártbizottság által küldött 4 éves a tájékoztató jellegű program- és könyvé­szeti anyag a marxista-leninista esti egye­temek hallgatói számára. Az újságok, po­litikai folyóiratok rendszeresen közölnek konzultációs anyagokat. A párt gazdaság­­politikáját tanulmányozó körök idejében megkapták a három első előadást, a me­gyei pártbizottság propagandaosztálya pe­dig két tematikai anyagot magyar nyelvű fordításban juttatott el a párt szervezeti szabályzatát és a pártmunka módszereit tanulmányozó körök részére. A konzul­tációk megjelenési sorrendjének grafi­konját idejében megküldtük a városi és községi pártbizottságoknak. — Szeretnénk, ha utalna néhány pozi­tív példára a tanfolyamok megnyitását illetően, és természetesen az észlelt mu­lasztásokra is. — Nem mostani megállapítás az, hogy ott, ahol a felelős pártszervek valóban munkájuk lényeges alkotó részének te­kintik a politikai-ideológiai nevelést,­­ a propagandisták is felelősségtudattal dol­goznak, ott eredményes a megnyitás, s bizonyára az év folyamán sem lesz ez másképpen. Példázhatnánk Miklós József propagandistával a barót-köpeci bánya­­vállalattól, aki gazdag szemléltetőany­a­­gok használatával tette színessé, érdeke­sebbé előadását. Hasonlók mondhatók el, Elekes Balázs, Zsaily Vasile, Balló Gyula, Vágási Károly, Váncsa József, kurtapata­ki, bodzafordulói, sepsiszentgyörgyi és kézdi­vásárhelyi propagandistákról és másokról, akik a leghatékonyabb előadási módszerek alkalmazásával arra töreked­nek, hogy a politikai-ideológiai nevelés tartalmasabbá, hatékonyabbá váljék. Értékelésre méltó a Sepsiszentgyörgy városi, a Pólyán, Csernáton, Zágon köz­ségi pártfórumok intézkedése, hogy a bü­ró- és bizottsági tagok ne csak résztvevők legyenek a megnyitókon, han­e konkré­tan segítsék a sikeres előkészítést- Azt, a­­mit a Kovászna és Kézdivásárhely városi, valamint a kökösi, lemhényi, uzoni, szent­­léleki, vargyasi, nagyajtai, ba­­coni és bereoki községek párt­­bizottságai vagy elmulasztottak vagy csak részben tettek meg Ez a ma­gyarázata, hogy a fenti helyeken legtöbb esetben nem tartják tiszteletben az álta­luk jóváhagyott politikai tanév nyitási tervét, s a megjelenés is sok kívánnivalót hagy maga után Egy másik lényeges mulasztás, hogy a tanfolyam hallgatói nem mindenütt készí­tenek jegyzeteket, márpedig az anyag el­sajátítása ezt elengedhetetlenül igényli. Összegezve a fentieket, úgy vélem, hogy a sikeres megnyitás a felelős pártszerve­zetek következetes irányító tevékenysé­gének kell követnie. A kongresszus anya­ga mind elméleti, mind politikai és gya­korlati szempontból ugyanis hallatlanul gazdag. Igényesebb elsajátítása, a szocia­lista erkölcs és méltányosság normáinak és elveinek az érvényre juttatása a követ­kező­ években egyre döntőbb feladatunkká válik. Lejegyezte MIKLÓS FERENC •Megtartották a megyei nőbizottság plenáris ülését November 26-án, szerdán, a megyei párt­­bizottság gyűléstermében megtartották megyei nőbizottság plenáris ülését. A beszá­­­moló és az intézkedési tervek központi té­mája az RKI* Központi Bizottsága 1975. októ­ber 17-i munkaülésén a lakosság jobb ellá­tása érdekében elfogadott határozatok, a he­lyi párt- és állami szervek intézkedései nyo­mán fogant feladatok számbavétele, és az el­következő időszak legégetőbb, legsürgetőbb tennivalóinak a megbeszélése volt. Hármas állampolgári felelősségük tudatában — anya, feleség és szocialista jelenünk építői — as­­­szonyaink már az eddig is megszokott fele­­­lősséggel adtak számot eddigi tevékenysé­gükről, és vették számba az elkövetkező idő­szak legfontosabb feladatait. Részletes in­tézkedési tervet terjesztettek a plenáris résztvevői elé, amely átöleli a lakosság ellá­tásának jobbításáért hozott új párthatároza­tok minden területét, konkrét feladatokat szabva a városon élő dolgozó nőkre, az ér­telmiségiekre, valamint falusi asszonyaink­ra. S mert a megyei nőbizottság állandó feladatának tartja a nők politikai, szakmai, műveltségi színvonalának szüntelen emelését is, külön intézkedési tervben fogalmazták meg az e területen asszonyainkra váró fel­adatokat. Minden nőbizottsági gyűlés után, jó érzéssel mondjuk el, hogy a résztvevők sokat mondanak, de e sokat mondás mindig az őszinte sokat akarás komolyságát is su­gallja Minden hozzászóló az általa képviselt több száz asszony legégetőbb gondjairól be­szélt: az új ötéves terv sok száz új munka­helyéről, a dolgozó nők számának gyarapo­dásával járó új feladatokról, az óvodai, böl­csődei férőhelyek számának gyarapításáról, a szolgáltatások javításának szükségességé­ről, a textilgyárban dolgozó asszonyok leg­égetőbb kérdéseiről, a zöldségtermesztés meg­honosításáról megyénk falvaiban és közsé­geiben. S mint mindig, ez alkalommal is anyai érzékenység­ük, asszonyi gondoskodásuk új tanúbizonyságát nyújtották. Elhatározták, hogy már eddig is védnökségük alatt álló kézdivásárhelyi gyermekház lakóinak életé­be még több melegséget, anyai gondoskodást visznek. Eddig is e gyermekotthon lakói minden hónapban megünnepelték az abban a hónapban született gyerekek születésnap­ját. Kis ünnepélyt rendeztek, dallal, tánccal, verssel köszöntötték egymást. Az új eszten­dőtől ezeken a kis házi ünnepélyeken részt vesznek sorra a községi és városi nőbizott­­ságok is. Januárban a remhényiek, február­ban a társaink, márciusban pedig az ozsdolai asszonyok teszik melegebbé, családiasabbá ezeket a születésnapokat. S hogy nem üres kézzel mennek, arról nem kell senkit meg­győznünk. A megyei főbizottság plenáris ülésén el­hangzott javaslatokat, bírálatokat, az újabb párthatározatok és az RKP XI. kongresszu­sa jegyében fogant feladatokat a résztvevők továbbítják a megye városaiban, községeiben, falvaiban élő asszonytársaiknak, a párt- és állami szerveknek, hogy ne felelős csak szép tervek legyenek, hanem megvalósított, elvégzett feladatokká váljanak. ttfolyU TIJKÖK - TANULOK FIGYELMÉBE ! A JÓBARAT 46-os számában nagysza­bású pályázatot indított SZELVÉNYTÁR címmel. A pályázat kérdéseit a pionírok megtalálják a következő lapszámokban. Elárulhatjuk, hogy az ötödik kérdés így hangzik majd: küldd be a jövő évi előfi­zetési számla számát, amellyel megren­delted a Jóbarátot. Aki minden kérdésre sikeresen megfelel, értékes díjat nyerhet. Előfeltétel: minden pionír és iskolás fi­zessen elő a Jóbarátra. Figyelem ! Figye­lem ! Még nem késő benevezni a 46-os Jóbarátban meghirdetett SZELVÉNYTAR pályázatra ! 1918. december­i népünk törté­nelmének ragyogó napja (folytatás az első oldalról) eialisták. „Egy országnak mint társadalmi organizmusnak etnikai keretein belül mint teljes organizmusnak kell fejlődnie " írta Dobrogeanu Gherea 1911-ben, kifejezésre juttatva azt a meggyőződését, hogy csakis ,,amikor a népek . . urai lesznek saját sor­suknak és országaiknak, akkor üt majd a kisnemzetek felszabadulásának órája az erő­sek igája alól, akkor válik igazán lehetővé országunk egysége.” Bár 1916-ban Románia részt vett egy imperialista csoportosulás ol­dalán az első világháborúban, ezt a részvé­telt nem más népek leigázásának, e népek feletti uralomnak célja vezette, sem területek megszerzése. Románia részvétele ebben a há­borúban, az adott feltételek között egybeesett a román nép törvényes óhajaival és érde­keivel az egységes román állam­ megterem­tését illetően. A nemzeti eszmény megvalósí­tása nem a háborúban való részvétel ered­ménye volt, hanem a néptömegek harcának gyümölcse. Ez a harc a Habsburg-birodalom összeomlásának feltételei közepette, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmé­nek hatására fokozódott. A nemzeti önren­delkezés jelszava alatt hatalmas forradalmi m­ozgalom­ indult, amely átfogta a nagy­hatalmak uralma alatt sínylődő összes népe­ket. Ebbe a mozgalomba illeszkedik bele a román néptömegek harca is. A társadalmi, politikai erők egyesítették erőfeszítéseiket, hogy jogot szerezzenek a nagy nemzeti aka­ratnak. Létrehozták a Román Nemzeti Ta­nácsot, amelynek megbízásából 1918. október 18-án a budapesti parlamentben felolvassák a román nép önrendelkezésére vonatkozó nyilatkozatot. A nemzeti akarat kifejezése­képpen a Tanács december elsejére, Gyula­­fehérvárra összehívja a nemzetgyűlést. A gyűlésen 1 228 hivatalos delegátust választa­nak, akik az Erdély minden részéből jött, több mint százezer ember lelkes éljenzése közepette, elrendeli Erdély egyesülését az anyaországgal. A román szociál­demokraták képviselőinek résztvétele a Nemzeti Tanács­ban, az a tény, hogy több mint 150 delegátus képviselte Erdélyből a körülbelül hatvan­ezer gyári- és bányaipari munkást, valamint, a széles néptömegek jelenléte meghatározta, hogy a Gyulafehérváron megszavazott ha­tározatban, az egyesülés történelmi óhajának megfogalmazása mellett, olyan széles demok­ratikus követelések is szerepeljenek, mint a földreform, a politikai szabadságjogok, az együtt élő nemzetiségek egyenlő jogai, a munkalehetőség biztosítása stb. Az 1918-as egyesülés a román nemzet tör­ténelmének nagy győzelmét jelenti Kifeje­zésre juttatja az objektív történelmi szükség­­szerűséget, a román nép évszázados óh­aját, a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés népi jel­legét. Világosan mutatja, amint azt NICOLAE CEAl’SESCU elvtárs is megfogalmazta, hogy ..........az egységes román állam megalakít­ása nem a tárgyaló asztalnál megkötött egyez­ségek eredménye, hanem az egység évszáza­dos óhajától lelkesített egész nép harcának gyümölcse, annak az elhatározásnak az ered­ménye, hogy teljesítsék azt az álmot, amely­nek megvalósulásáért az előző nemzedékek küzdöttek és életüket áldozták. “ A társadalmi igazság, a szabadság és nem­zeti függetlenség eszméi, amelyekért az év­századok során számtalan nemzedék, haza­fiak és forradalmi harcosok áldozták életü­ket, életre keltek a szocializmus körülmé­nyei között, amely a Román Kommunista Párt vezetésével vívott harc eredményeként győzedelmeskedett Románia földjén. Mit láthatunk a filmszính­ázakban? MIÉRT ÖLNEK MEG EGY BÍBOT? (Perche si uccide un magistrato; olasz, színes; írta: Damiano Damiani, Follvio Gh­ca-Palli, Enri­­co Ribussi; rendező: Damiano Damiani; ope­ratőr: Mario Vulpiani; zene: Riz Orte­ani; főszereplők: Franco Nero, Francois Fábián, Pier Luigi Apra, Giancarlo Badessi, Ennio Balbo, Tano Cimarosa, Claudio Gora ) . ..A miért ölnek meg egy bírót valahol a po­litikai és a tisztán bűnügyi film határán áll; a hibátlan mesterségbeli tudással készített, mozgalmas, vonzó és jó drámai építkezésű film igazolja alkotójának, az Egy rendőr­­felügyelő vallomása az államügyésznek, rendezőjének a vonzódását a társadalmi-poli­tikai filmművészethez A film cselekményé­nek színhelyét jól ismerjük, korábbi olasz filmekből: a költekező arisztokraták, a kor­rupt igazságszolgáltatás, a mindenható maffia, a politikai gyilkosságok, a sötét ügy­letek stb. Szicíliája ez ... Újszerű viszont az, hogy főszereplő nem egy tisztességes tör­vényszéki bíró, sem megvesztegethetetlen rendőr, sem egy elszánt újságíró, mint a­­hogy megszoktuk, hanem váratlanul __ film­rendező, gyanítjuk, hogy a film alkotójának az alteregója (hasonmása) . . . “ (Petre Rado — ROMÁNIA LIBERA): „Damiano Damiani alkotása értékes-érdekes bűnügyi film, ne­mes értelemben vett krimi“ (Oláh Tibor — VÖRÖS ZÁSZLÓ). VITYA, MASA ES A LOGSAG (Pro Vitya, pro TENGERÉSZGYA­­Ma,su i roszkoju pehotu; szovjet, fekete-fehér, 1971; írta: Áriá­tól Uszov; rendező: Mihail Ptasuk; opera­tőr: Jurij Klimenko; zene: Vladiszlav Kaze­­nyin; főszereplők: Serjozsa Szvetlicki, Ok­­szana Bobrovics, Iván Mikolajcsuk, Alek­­szandr Abdulov). Ifjúsági és gyermekfilm: „Nem könnyű a legkisebbnek lenni. Minden­­k­i megleckéztet, és okkal-oktalanul elpáhol­ják az embert. Ezeket az aranyigazságokat Vitya a saját bőrén tapasztalja a pionírtá­borban, ahol pajtásai csipkelődő tréfáinak a célpontja lesz. Dehát Vitya tengerész fia ugyebár. A hajóhídról nem egyszer látta a tengerészg­yalogság gyakorlatozását, és vala­mi csak ráragadt a közelharc fogásaiból. Mi történne, ha most esetleg élne velük ? A mentő ötlet egyetlen éjszaka (a táborbeli gyermekek számára mindenesetre emléke­zetes éjszaka) akut ménszer­­i pajtásai tisz­teletét és csodálatát. A film kellemes kirán­dulás a gyermekek világában (Marina Con­­stantínescu — CINEMA). (matekovics) M­­UVESZ — Sepsiszentg­yörgy : A dühös emberek — szélesvásznú, színes amerikai film (december 1—4.) : Az ifjúság varázsitala — színes román film (decem­ber 5——7.) ; A Zandy menyasszonya —­ széles­vásznú, színes amerikai film (december 8.). LUX — Sepsiszentg­yörgy­i Robinson kisasszony — színes csehszlovák film (december 1_3 ); Miért öltek meg egy bírót ? — színes olasz film (de­cember 4—7.); A tékozló apa — színes ro­mán film (december 8.). MÁJUS 8. — Kézdivásárhel­y l A masztodon — színes román film (de­cember 1—3.): A leghosszabb nap — kétré­szes, szélesvásznú amerikai film (december 4— 6). Hans Köckle és az ördög — színes NDK film (december 7.): vizsgálat — széles­vásznú, színes szovjet film (december 8.). GYŐZELEM ! — Kovászna : Ilyenek voltunk — szélesvásznú, színes amerikai film (december 1—3.); Sutjcska — szélesvásznú, színes jugoszláv film (decem­ber 4—5.); A kivándorló — színes olasz film (december 6—7.); A titokzatos ügynök — színes román film (december 8.). BAKOTI — Csepp a tengerben — színes szovjet film* (december 2—3.); Katie Elder fiai — Leszá­molás — színes amerikai film; Doktor Evans némasága — színes szovjet film (december 5— 7.).

Next