Megyei Tükör, 1976. április (9. évfolyam, 1351-1354. szám)

1976-04-05 / 1351. szám

A Román Kommunista Párt a szocialista és munkásmozgalmi hagyományok folytatója ,1893 a romániai munkásosztály forradalmi élcsa­pata megszületésének az éve. Méltán mondhatjuk, hogy a Román Kommunista Párt — amely folytatja nép magasztos forradalmi hagyományait és mélye gyökerezik a múlt század második felének szocialista mozgalmában — kezdetei egybeesnek a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt megalakult, a marxista forra­dalmi elmélet által vezérelt munkáspárt tevékenységé­nek indulásával“. • VICOL.­­E CEAUSESCU Nyolcvanhárom évvel ezelőtt, az 1893. március 31. április 3. közötti alapító kongresszuson alakult meg a Romá­niai Munkások Szociál-Demokrata Pártja. Óriási jelentősé­gű esemény ez nemcsak a hazai munkásmozgalom, de egész népünk történelmében. A Román Kommunista Párt a 83 esz­tendővel ezelőtt megalakult munkáspártnak közvetlen foly­tatója. Különösen sokatmondó ez a tény akkor, ha az RKP közelgő jubileumi évfordulója perspektívájában vizsgáljuk, mivel arról tanúskodik, milyen mélyen gyökerezik a párt a hazai szocialista és munkásmozgalom hagyományaiba. Jog­gal büszke minden kommunista, minden dolgozó ember ha­zánkban arra, hogy a román forradalmi proletariátus 83 esztendővel ezelőtt megalakított pártja a világ szocialista mozgalmának egyik legelső osztaga volt. De a szociáldemok­rata párt megalakulása egy több évtizeddel korábban, a ka­pitalista termelőerők fejlődésével egyidőben kibontakozó proletár szervezkedés eredménye volt. Annak ellenére, hogy egész sor tényező következtében a román országok gazdasá­gi fejlődése lassabban bontakozott ki, mint több más közép- és nyugat-európai országé, a proletariátus mind erőteljeseb­­ben jelentkezett a társadalmi-politikai életben, és már a múlt század közepe táján létrejöttek az első munkásszerve­zetek , a kölcsönös segítségnyújtási egyesületek, amelyek­ből kialakultak a későbbiek folyamán az osztályharc elvein alapuló politikai szervezetek. A fiatal proletár osztályt sújtó kegyetlen elnyomás, a politikai jogok hiánya már a kezde­tektől fokozták osztályszellemét, forradalmi kombattivitását. Az RMSZDP megalakulása 1893-ban éppen ezeknek a voná­soknak s annak a kifejeződése, hogy a román proletariátus égető szükségességét érezte a saját politikai párt megterem­tésének A hazai munkásmozgalom fejlődésén végigpillantva, ha­tározottan szemünkbe ötlik alapvető jellemvonása, miszerint már korán, rövid idővel megjelenésük után magáévá tette a tudományos szocializmus eszméit. Engels még 1888-ban, Ion Nádejde szocialistához intézett levelében kifejezte afeletti elégedettségét, hogy a román szocialisták programjukba foglalták a marxista elmélet alapelveit. A munkásmozgalom fokozatos egyesülése a tudományos szocializmussal, a munkásosztály politikai pártjának megala­kulása minőségileg új fejlődési szakaszt jelzett, magasabb szintre emelte a munkásosztály harcát, s ugyanakkor meg­növelte szerepét az ország politikai életében is. Korlátai ellenére, ma sem lehet meghatódottság nélkül olvasni az RMSZDP első programját — forradalmi szelleme, előirányzatainak előrehaladott volta ma is magával ragad A párt központi feladataként „a proletariátus megszervezé­sét, az egész dolgozó nép megszervezését“ jelölte ki abban a forradalmi harcban, amelynek végcélja .­a termelőeszközök feletti magántulajdon megszüntetése, átváltoztatása társadal­mi tulajdonná, a burzsoá társadalom szétzúzása és a szocia­lista társadalom létrehozása". Éppen ezzel a céllal kívánta a hatalom megszerzésére, a proletár diktatúra létrehozására vezetni a harcot a párt, hogy — mint azt C. Dobrogeanu- Gherea még 1886-ban megírta volt — felhasználja az­ osztály­­diktatúrát, mint eszközt a szocialista társadalom életformái­nak megszervezésére". A romániai munkások pártja az ország társadalmi-poli­tikai valóságának talaján állva, a román társadalmat foglal­koztató minden jelentős kérdésben hallatta szavát. A proletariátus politikai harcában oly jelentős esemény, az RMSZDP megalakulása abban az ideológiai letisztulási, érési és megacélosodási folyamatban talált méltó­ folytatásra, a­­mely 1921 májusában a szocialista párt kommunista párttá való átalakításához vezetett. A kommunista párt megszületé­se mind politikai és ideológiai, mind pedig szervezeti síkon, a munkásosztály élcsapatának fejlődésében új, felső szakaszt jelentett. A Román Kommunista Párt folytatója a román nép, a hajdani szocialista mozgalom legjobb forradalmi ha­gyományainak, és azt a politikai erőt jelenti, amely tevé­kenységével nemcsak hogy betöltötte azokat a vágyakat, a­­mel­yek 83 esztendővel ezelőtt a munkásság pártjának meg­alapítóit bővítették, de lényegesen túl is haladta azokat. A március 31-én ünnepelt évforduló azonban nemcsak a dicsőséges hagyományok tiszteletére figyelmeztet, hanem arra a felelősségre is, amely reánk hárul e hagyományok folytatásában. Ez a követelmény még hangsúlyozottabb nap­jainkban, amikor népünk előtt a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésének és a kommunizmus felé való e­­lőrehaladásának azon magasztos célkitűzései állnak, melye­ket a párt XI. kongresszusa, a párt programja tűzött elé. A forradalmi harc egész tapasztalata kínálja azt a ta­nulságot, hogy a szocializmus és a kommunizmus útján tör­ténő töretlen előrehaladásunk záloga a párt szerepének szün­telen erősítése. Éppen ezért jelenti a hazai munkásmozgalom dicsőséges hagyományainak továbbvitelét mindenekelőtt az a harc, amit a párt szerepének erősítéséért folytatunk. Ez pedig minden pártszervezet, minden párttag fokozott erőfe­szítéseit követeli meg azzal a céllal, hogy egységbe fogjuk és mozgósítsuk az összes dolgozókat a párt politikájának va­lóra váltására, a­ párt útmutatásainak, az általa kijelölt fel­adatoknak a teljesítése végett minden területen: az ipar és­­ mezőgazdaság, a beruházások fejlesztéséért, a kultúra fel­virágoztatásáért, a szocialista tudat megteremtéséért. MEDVCI TÜKÖR ­ - A harcos forradalmi szellem és magas elvszerűség jegyében Eredményes számvetés és előretekintés Nincs hazánknak s megyénknek­ e­­gyetlen helysége sem, amelyet az u­­tóbbi esztendők gyors ütemű gazdasá­gi-társadalmi fejlődése érintetlenül ha­gyott volna. Kézdivásárhely mindössze 8—9 esztendő alatt alakult át ipari vá­rossá, amely jelentős szerepet tölt be megyénk gazdasági életében. Az indu­lás 1967 június verőfényes napjaihoz fűződik, amikor pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs örökké emlékezetes munkalátogatásakor meg­hirdette e vidék sokoldalú fejlődé­sének messzemutató perspektíváit. Az azóta felépült korszerű gyárakban új munkásnemzedék nőtt fel, amely becsü­lettel teljesíti feladatait. Az utóbbi öt esztendő a városi pártszervezet megerő­södésének időszaka: több mint 1­000-en léptek a kommunisták sorába. De dön­tő fontosságú az a politikai érettség, hozzáértés, amellyel a pártszervek és -szervezetek oldják meg sokrétű felada­­taikat. A XI. pártkongresszus program­ja, a műszaki-tudományos forradalom ötéves terve a gazdasági-társadalmi fej­lődés még nagyobb ütemű távlatait nyitotta meg. Ez a magyarázata, hogy a városi párt­aktíva gyűlésén, a politikai-ideológiai nevelési program valóra váltásának számvetésekor, a szocialista tudatfor­málásban, a város társadalmi és osztály­szerkezetében végbement gyökeres vál­tozásokat éppen a gazdasági fejlődéssel szoros összefüggésben vizsgálták. A rea­litásokból kiindulva az aktíva úgy ér­tékelte, hogy mindent, amit építettünk s építünk, az a tény, hogy az elmúlt öt­éves tervet 263 nappal teljesítették ha­táridő előtt, a mezőgazdaság és állatte­nyésztés eredményei, a város lakói szorgalmának, szocialista öntudatuk fejlődésének bizonyítékai. A párt ideo­lógiai programja valóra váltása során kibontakozott sokoldalú nevelés kézzel­fogható eredménye ez, amely kihatott, kihat a termelésre, a kommunisták, a dolgozók egész életére, magatartására. Az aktívaülés érdeme, hogy a vizsgá­lat során a nevelés sokrétű kérdéseit nem szűkítette le a személyes életvitel problémáira, hanem a politikai, gazda­sági, társadalmi, a művelődési tevé­kenység alapos elemzésével igyekezett megfogalmazni a szocialista, kommu­nista életmód legfontosabb mai és jö­vőbeni követelményeit. Az átfogó elő­terjesztés hangneme, a való helyzet, az eredmények és fogyatékosságok nyílt bírálati és önbírálati szellemben való bemutatása megfelelő légkört teremtett a forradalmi szellemű vita kibontako­zására. Mert ahogy erre a felszólalók nagy száma utalt, a sikerek mellett a­kadnak még foltok a nevelőmunkában az emberek magatartásában. B­őven ta­lálunk elmarasztalnivalót a mun­­­a­fe­gyelem vagy a családi és társadalmi e­­gyüttélés szabályait megsértőket , vagy éppen szocialista törvényeink megsz°­­gőit illetően. A résztvevők egyöntetű­en állást foglaltak a nyersanyag­pazarlókkal, a szabványokat be nem tartókkal szemben. Megállapítást nyert, hogy a fenti ká­ros jelenségek megszüntetésének dön­­tő feltétele a politikai-ideológiai neve­lés, a munkaerő szakmai képzése, álta­lános ismeretterjesztés, tudományos vi­lágszemléleti formálás, tartalmi szintjé­nek minőségi javítása, magasabb szin­ten való kibontakoztatása. Nem maradt el annak hangsúlyozása sem, hogy a pártszervezetek közgyűlé­sei, a kommunisták szocialista tudatfej­­lesztésének, jellembeli alakításának mű­helyeivé kell válniuk. Mindemellett a pártszervek és -szervezetek felelősek a­­zért, hogy a tömeg- és társadalmi szer­vezetek oktatási és művelődési intéz­mények tevékenysége olyan szintre emelkedjék, hogy az egyre jobban konkretizálódjék a dolgozó tömegek közhasznú tetteiben, gondolkodásában, az előforduló fogyatékosságok elleni határozott állásfoglalásban. A vitában tanúsított felelős­ségérzet, a politikai-ideológiai nevelő­munka minőségi javítására való elkö­telezettség, a körültekintéssel készített intézkedési terv képezi a városi párt­­szervezet, a kommunisták még je­lentősebb sikereinek forrását. Hogy a szocialista öntudat fejlesztése az elkö­vetkező esztendők gazdasági-társadalmi haladásában igazi hajtóerejévé váljék DARÓCZI FERENC TÖBB MINT 200-AN vettek részt a múlt héten a megyei könyvtár kék termében az 196-os székely felkelésről megtartott szimpozionon. Ez alkalommal Koós János, a megyei pártbizottság propagandaosztályá­­nak főnöke Kovászna megye román és ma­gyar dolgozóinak együttes harca és munkája az egységért, testvériségért, a XI. pártkong­­resszus programjának valóra váltásáért; Dumitru Almás akadémikus, bukaresti egye­­tem­i tanár Havasalföld, Moldva és Erdély gazdasági, társadalmi helyzete a XVI. század végén; dr. S­emény Lajos, a Nicolae Iorga történelemtudományi intézet osztályvezetője Az 1593—1596.os évi székely lázadás; dr. Szé­­kely Zoltán, a múzeum igazgatója A várhe­gyi vár és a XVI. századi székely felkelések; Cserei Zoltán muzeológus A székelység gaz­dasági,társadalmi helyzete a XV. és XVI. században és dr. Binder Pál brassói történész A székely forradalmi lázadások a brassói le­­véltár korabeli okirataiban címmel tartottak tudom­ányos értekezéseket. DOMOKOS GÉZA, a Kriterion könyvkiadó igazgatója, március 31.én a kovásznái m­ű­­velődési házban találkozott az olvasókkal. Néhány nappal azelőtt A minden kényszer nélkül című film forgatókönyvének írójával a komandóiak találkoztak, elbeszélgettek a filmről. A KOVÁSZNAI LENDÜLET KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET nemrég megnyi­­tott klubjának programjában rendszeres könyvismertetőt, író-olvasó találkozókat is előirányoztak. Ezen a héten Marin Préda A nagy magányos című regényének ismerteté­sére kerül sor. A TEMÁS TÁNCOK Bakóban megtartott országos versenyén a Kovászna megyét kép­­viselő Olt textilművek, a kézdivásárhelyi művelődési ház és a mikóújfalusi fiatalok táncszvitje dicséretben részesült. AZ ORVOSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG Ko­­vászna megyei fiókja minden hónap utolsó hetében tudományos előadásokat szervez. L­egutóbb dr. Demeter Jenő, dr. Szilágyi Má­ria, dr. Demeter Júlia és dr Cheresk­ó­b­an tartottak tudományos előadásokat. A MEGYEI KÖNYVTÁR KISTERMÉBEN március 20.án dr. Kiss Kálmán, az állami döntőbíróság elnöke időszerű jogi kérdések­ről tartott előadást megyénk jogászainál­. SIKERES VOLT A BIBLIORUSZ könyvterjesztési akciója Zoltánban már­­cius 31.én. Hazafias verseket szavalt Veress László, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művésze. KESZDIVÁSÁRHELYRŐL A DÓZSA GYÖRGY UNOKÁI elnevezésű pionszerpedí­­ció, amely elnyerte a Jóbarát nagydíját, áp­rilis 2­4n külföldi kirándulásra indult. út­irány a Bolgár Népköztársaság, ahol ellátoz­gatnak a függetlenségi harcok színhelyére (Plevna, Grivica), megtekintik az egykori dicső csatákban elesett román hősök mau­­zóleumát, emlékművét, találkoznak bolgár barátaikkal. HÓDOLAT C. BRANCUSNAK témával tegnap, április 4-én, Sepsiszentgyörgyön, a Szakszervezetek Művelődési Házának elő­csarnokában megnyílt a pionírok és iskolá­sok hagyományos rajzki­állítása. A Pedagógusok Megyei Házának rendezvé­nyeiből : ÁPRILIS 5-ÉN konzultáció matematikából a véglegesítő vizsgára készülő tanítók számá­ra. KEDDEN, ÁPRILIS 11.AN felkészítő peda­gógiából, szerdán, április 7-én román és ma­gyar nyelvből az összes véglegesítő és foko­­zati vizsgákra készülő óvónők, tanítók és tanárok részére. ÁPRILIS 8.ÁN felkészítő a bábjátszó csoportokat irányító tanítónők és óvónők számára. ÁPRILIS 9-ÉN TAPASZTALATCSERE jel­legű felkészítő az iskolai könyvtárosoknak. A felkészítők mindennap 9 órakor kezdőd­nek. KÉTHETES IFJÚSÁGI TÁBOR nyílik a Retyi Nyírben. A sepsiszentgyörgyi és kéz­­divásárhelyi gépészeti szaklíceumok diákjai lesznek ott, több száz csemetét ültetnek, és mintegy 20 hektáron végeznek tisztítást. MÁRCIUS 9.ÉN a megyei könyvtárban Ex Libris kiállítás nyílik. A megnyitón beszél Gábor Dénes gyűjtő, a Kolozsvár, napocai egyetemi könyvtár bibliográfusa, Balogh József, a Művelődés szerkesztője. Nemes Le­­vente Vörösmarthy­, Técsi Sándor pedig So­­rescu,verset szaval. A VAKACIÓ ELSŐ NAPJAIBAN kerül sor a középiskolás énekkarok országos versenyé­re. Megyénket a sepsiszentgyörgyi 1.es szá­mú liceum kórusa képviseli, amely Kolozs­­vár-Napocán lép színpadra. 1976. ÁPRILIS 10—LN 9 órai kezdettel az ar­­kosi agronómusházban a megyei jogászszö­­vetség szimpoziont tart. A jogtanácsosok sze­repe és felelőssége a törvényesség bizta­tá­sában a szocialista egységekben témát •­ EZEN A HÉTEN Lemhény község és 11 fa­falva szövetkezeti egységeiben kerül sor el­adással egybekötött ipari, háztartási és cukrászipari termékek kiállítására. A GOSPODINA központi és Csíki negyed­ üzleteiben április 2-án újabb eladással egy­bekötött kész, és félkészétel-kiállítás volt. A Szakszervezetek Művelődési Házának e heti tevékenységéből Április 6., kedd­­ 18 óra: Muzsikával szá­zadokon át a klasszikus zene klubja: 18 ó­­ra: Kommunistának lenni­, embernek lenni — előadássorozat a kommunisták életéről és etikai mértékéről: április 7., szerda 17 óra: A törvény szellemében és nevében ági tanácsadó: 20 óra: Diogenesz — a temesvári egyetemisták kultúrháza magyar tagozatá­nak előadása: április 8., csütörtök — 17 óra: Nők órája: 18 óra: Turisztikai klub: 19 óra: Fényképészeti klub: április 9. péntek — 19 óra: Azok a csodálato emberek és repü­lő­­gépeik — előadássorozat a repülés történeté­ről és technikájáról: 17 óra: Bélyegszülők klubja: 20.óra: Vega klub: április 10. szom­bat — 11 óra: öregek tanácsa — nyugdíja­sok tevékenysége: 18 óra: Találkozzunk szom­baton este — Ifjúsági szórakoztató est: ápri­lis 11., vasárnap­­ 10 óra: Áldozatok árán, de győztek _ megemlékezés az antifasiszta politikai foglyok, deportáltak és internának­ nemzetközi napjáról: 18 óra. Ritmus és fia­­talság — ifjúsági szórakoztató est.

Next