Megyei Tükör, 1976. május (9. évfolyam, 1355-1359. szám)

1976-05-03 / 1355. szám

MÁJUS a fillv«delk­i­sé»­ kivívása és a fasiz­mus feletti győzelem évfordulója M­­ájus 9-én viszontagságos történelmünk két nagy eseményét­ ünnepeljük — Románia állami függetlenségének kikiáltását és a fasizmus felet­ti győzelmet. — Olyan eseményeket, melyeket bár évtizedek választanak el egymástól, me­lyeknek bár különböző a tárjainak, különbö­zőek körülményeik, a román nép nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott százados har­cának ugyanabba a fejezetébe tartoznak. Mind­két esemény közelebb vitte népünket ahhoz, hogy úr lehessen sorsán, hogy békében, szom­szédaival való egyetértésben, nemzeti együtt­működésben teremtse meg virágzó hazáját, fé­nyes jövőjét. Az egység és a nemzeti független­ség magasztos elvei, melyek mélyen bevésőd­tek a nép tudatába, a legrégibb időktől a ro­mán föld ellenségei ellen vívott hősi harcban, a nemzeti egység megteremtésének számtalan kísérletében testesültek meg. A román fejede­lemségek egyesítése révén 1859-ben lehetővé vált az állami függetlenség kivívása. 1877. má­jus 9-én M. Kogalniceanu elmondhatta : ..Füg­getlenek vagyunk, önálló nemzet lettünk.“ E­­zek a szavak széles visszhangra leltek a nép­­soraiban. Kifejezvén a románok évszázados tö­rekvéseit, a nemzet akaratát, a nép elhatározá­sát, hogy az előrehaladás a fejlődés útjára lép­jen. .A nemzeti függetlenség kivívása új utakat nyi­tott a modern Románia fejlődése, a nemzeti egy­ség 1918 december elsejei kiteljesítése előtt. A kor társadalmi rendszerének hatása alatt (a polgári kormány vezetése, a burzsoázia osztály­hegemóniája alatt vívtuk ki) a függetlenség nem valósíthatta meg népünk minden célkitűzését, főként: a dolgozók szabadságát és jogait. A nemzeti érdekek háttérbe szorításának politiká­ja az 1877-ben az oly sok áldozat árán kivívott nemzeti függetlenségen egyre súlyosabb sebe­ket ejtett. Ez a politika a második világháború előestéjén csúcsosodott, az ország érdekeinek a hitlerista Németországgal szembeni elárulásával. Ebben az időszakban a munkásosztály, a leg­­előrehaladottabb társadalmi erek, a román társa­dalom demokratikus és hazafias erői folytatták harcukat a teljes és valóságos függetlenségért. A Román Kommunista Pártnak, az egész nép létérdekes képviselőjének jutott osztályrészül a feladat, hogy kezébe vegye a nemzeti független­ség ügyét, hogy a nép széles tömegeit mozgó­sítsa a nemzeti és társadalmi felszabadulásért folytatott harc győzelme érdekében. A Román Kommunista Párt hősi harcban a fasiszta ka­tonai diktatúra ellen, ellenállásra hívta fel az e­­gész népet, s a nép egyetlen lelkesedésben e­­gyesítve erírt, ezer és ezer fiának élete révén megvédte az ősi földet. Az 1944. augusztus 23-i történelmi tett a ro­mán nép előtt a nemzeti függetlenség kivívá­sának, a szabadság és társadalmi igazság, oly sok eis vérét követelő, nagyszerű ideáljai meg­valósításának igazi útját nyitotta meg. Az 1945. május 9-i győzelem népünknek az elnyomás megfékezésére, az imperialista világuralmi poli­tika meggátolására folytatott titáni harcának betetőzését jelentette. Lehetővé tette új, az ösz­­szes nemzetek alapvető jogait és törekvéseit szem előtt tartó nemzetközi kapcsolatok létre­jöttét. E győzelem kivívásáért, a haza, valamint más országok — Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria — területeinek felszabadításáért, a hit­lerista Németország végérvényes legyőzéséért több mint 500 ezer román katona vivott hősies harcot. Fegyvertényeik máig emlékezetesek. ... Kovászna megye tájai is magukon vise­lik a román föld védelméért folytatott nagy csa­ták nyomát. Illyefalva, Aldoboly, Élőpatak, Bé­rcek... Grigore Bălan tábornok, Păiuş hadnagy, Gheorghe Turturică alhadnagy, Ion Cranţa őr­nagy , helységek és nevek, melyek fennmarad­tak és fent fognak maradni e tájak embereinek szívében, emlékezetében ... A fasizmus fölött a­­ratott győzelem, a haladó erők, győzelme be­bizonyította, hogy a népek szabadságvágyát azt az óhaját, hogy urak legyenek saját sorsuk fö­lött, soha és senki nem törheti le. Ezekben a napokban, alkotó és lelkes munká­ban, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért, a párt XI. kongresszusa törté­nelmi határozatainak "életbe ültetéséért folyó küzdelem feltételei közt ünnepeljük e két jelen­tős eseményt. MEGVEI TÜKOR ­ A PÁRT ZÁSZLAJA ALATT - SZEMELVÉNYEK A KOVÁSZNA MEGYEI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉBŐL A KEZDET Kovászna megye proletariátusának harci megmoz­dulásairól első adataink a XIX. századból valók: a zalánpataki üveghuta munkásainak bérkövetelése. Az, hogy egy miniszteri körlevélben 1898-ban megemlítik, hogy „a brassói szociáldemokrata szervezethez tar­toznak a brassói, csíki, fogarasi és háromszéki me­gyei szervezetek“, feltételezi, hogy ebben az időszak­ban megyénk munkásmozgalma a kialakulás idősza­kában volt, s mint az ország más területein is, a me­gye gazdasági fejlődésével, iparosításával párhuzamo­san erősödött, hogy a század első két évtizedétől a megye politikai életének döntő tényezőjévé váljék. A sepsiszentgyörgyi vasúti munkások és építők 1904-es sztrájkja volt az első jelentősebb, nagyobb horderejű megmozdulása a megye munkásosztályának. A Sepsiszentgyörgyön megjelenő polgári liberális lap, a SZÉKELY NÉP 1907-ben a SZÉKELYEK IS SZTRÁJKOLNAK címmel részletes beszámolót közöl a kovásznái erdőipari munkások sztrájkjáról, 1911-ben pedig a MAGYAR NEMZET jelenti be „SZTRÁJKOL­NAK A TEXTILIPARI MUNKÁSOK“, ismertetve, hogy a megye munkásmozgalmában addig ismert leg­nagyobb méretű megmozdulás „igaz ügy érdekében folyik, s az a csoda, hogy a munkások ennyi ideig el­viselték a kizsákmányolást". A szakszervezetek — melyek a dolgozók széles tö­megeit vonták be soraikba — a XX. század első ne­gyedében eg­yre inkább elkötelezik magukat a társa­dalmi-politikai harcok területén. 1918. november 11-én megalakul Sepsiszentgyörgyön a Textilipari Munká­sok Szakszervezeti Szövetsége, a következő év tava­szán pedig a Háromszéki Szakszervezetek Szövetsége, mely a Szociáldemokrata P Párt helyi szervei mellett — a munkásság szűkebb csoportját tudta csak zászlója alá vonni — a korabeli sztrájkok, tüntetések, meg­mozdulások szervezője és vezetője volt. A sepsiszent­györgyi Szakszervezeti Szövetségek megalakulása s­­lán vagy ezekkel párhuzamosan hasonló eseményekre került sor a kapeci bányánál. Ez a szakszervezet a Szállítóipari Munkások Szakszervezeti Szövetségének alcsoportjaként kezdte el tevékenységét. A sztrájkmegmozdulások hulláma 1920-ban tetőz A megye több gyárában, üzemében sztrájkot szervez­nek: a kovásznai Fü­rst faipari vállalatnál, a sepsi­szentgyörgyi cigarettagyárban, a textilgyárban, a kö­­peci bányavállalatnál. A legjelentősebb a köpeci bányászok sztrájkmeg­mozdulása volt, harcuk előkészítésében és megszerve­zésében jelentős segítséget kaptak a brassói szakszer­vezetek forradalmi csoportosulásától. Támogatásukkal forradalmi csoportot alakítanak, mely egy forradalmi párt csíráit is jelenti. A brassói forradalmár csopor­tokkal való szoros kapcsolat eredményeként, vala­mint az 1920-ban Kolozsváron megtartott EGYESÍ­TETT SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSÁN résztvevő küldöttei révén megyénk munkásosz­tálya bekerül az ország munkásmozgalmának vérke­ringésébe, csatlakozik a román proletariátus harci feladataihoz, megértve, hogy harca csak magasabb szervezettségi formák létesítése után lehet eredményes. AZ 1921 -ES ESZTENDŐ — a kommunisták dicsőséges pártjának megalaku­­lási éve — új korszak kezdetét jelenti a Kovászna megyei munkásmozgalom történetében is. Ebben az időszakban megszaporodnak a munkakonfliktusok, fő­leg a kollektív munkaszerződések be nem tartása vé­gett. Ilyen összetűzés robbantotta ki 1926-ban a sepsi­szentgyörgyi cigarettagyár munkásainak sztrájkját és 1928 áprilisában a köpeei bányászok sztrájkját. A sepsiszentgyörgyi cigarettagyár vezetősége a me­gye főispánjának küldött átiratában a következőkép­pen számol be az eseményekről : „Ma 1926. június 15- én délelőtt 11 órakor a gyár dolgozóinak egy része el­hagyta a munkahelyét, anélkül, hogy teljesítette vol­na a törvény előírta kötelezettségeit — a továbbiak­ban rámutat ......a kollektív munkamegtagadás egyes agitátorok tevékenységének eredménye". Ezzel a ki­jelentéssel a sztrájk igazi okának elkendőzésére tö­rekedtek, és azt szerették volna bebizonyítani, hogy külső propaganda, hatására robbant ki. A valódi okok- A* RKI* — népünk kipróbált vezetője (folytatás az első oldalról) fekvéséhez és gondolkodásához ahhoz, a szerep­hez, amelyet mint politikai vezető erő teljesít a román társadalomban, Nicolae Ceauşescu elv­­társnak a pártprogram megalapozásában és vég­rehajtásában, a romániai társadalmi fejlődés lé­nyeges problémáinak megoldásában, a dinami­kus, újító, tudományos, a néppel való állandó és közvetlen kapcsolat révén megtermékenyülő munkaszellem állandó promoválásában játszott szerepéhez. Ezen az ünnepen Kovászna megye szebben és virágzóbban jelentkezik, mint valaha. Nagy építőtelephez hasonlít, ahol az élet minden te­vékenységi területen a maga teljességében erő­teljesen lüktet. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásár­­helyen Bodzafordulón, Kovásznán, azonban új és korszerű ipari v­állalatok épültek és épülnek, kiteljesedik a mezőgazdaság gépesítése és kemi­­zálása, fejlődik az oktatási, szociális-kulturális hálózat, növekedett és állandóan növekszik a megye lakóinak jóléte A párt és az állam bölcs politikájára a Kovászna megyei dolgozók lelke­sedéssel és felelősségteljesen válaszoltak kiváló munkasikereikkel, amelyek az 1970—75-ös öt­éves terv határidő előtti teljesítésében, minden tevékenységi területen újabb eredményekben konkretizálódnak. Románia Szocialista Köztár­saság Csillaga Érdemrend első fokozatának oda­ítélése megyénknek meggyőző bizonyítéka, hogy e vidék kommunistái, összes dolgozói sokszoro­zott erővel dolgoznak, és ugyanakkor felhívást is jelent a jelenlegi ötéves terv, a műszaki-tudo­mányos forradalom ötéves terve nagyszerű fel­adatainak, az RKP XI. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak sikeres teljesítésére. Ma, 55. évfordulóján a párt egységesebb, mint bármikor. Ahogyan pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs is hangsúlyozta, a párt olyan erő, amely köré felsorakozik az e­­gész társadalom, és amelyből olyan energia és fény sugárzik, amely mozgásba hozza és bizto­sítja a szocialista társadalom egészének műkö­dését. E jubileum ünnepén kifejezésre juttatjuk tel­jes és megingathatatlan meggyőződésünket, hogy a párt éleslátással vezeti az egész szocialista nemzet erőfeszítéseit a kommunizmus gy­őzelmé­re, Románia aranylövőjének kivívására. MÁJUS I. ÜNNEPLÉSE MEGYÉNKBEN (folytatás az első oldalról) Jóan a beteljesülések tavaszának hónapjában virágzóbb, szebb, mint bármikor. Pártunknak a termelőerők ésszerű területi elosztására vonatkozó bölcs politikája eredménye­ként Kovászna megye gazdasága rendkívüli fejlődést ért el, amely új és korszerű iparvállalatok építésében, a mezőgaz­daság gépesítésének és kemizálásának fokozásában, e vidéki lakói anyagi és szellemi jólétének gyarapodásában ölt­ testet. Mindannyiunk számára, akik az ország eme részén élünk és dolgozunk, újabb elégtételt szolgáltat az, hogy a pártve­­zetőségnek, hőn szeretett NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs­nak, pártunk főtitkárának őszinte köszönetünket és elisme­résünket tolmácsolhatjuk, azért az állandó gondoskodásért, amellyel az ország összes megyéinek harmonikus fejlődését, az ország minden lakója anyagi és szellemi jólétének gya­rapodását vigyázza. Lelkes légkörben, hazafias lelkesedéssel telített hangu­latban juttatták kifejezésre, hogy az 1971—75-ös ötéves ter­vet négy és fél év alatt teljesítettük. Olyan tiszteletre mél­tó siker ez, amely tükrözi e vidék lakóinak lendületes, szor­galmas munkáját. Erőfeszítéseiket, nemes kitüntetéssel, Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend első osztályával jutalmazták. Az ünnepi gyűlés résztvevői kife­jezték egyöntetű elhatározásukat, hogy továbbra is e ma­gas fokú kitüntetés szintjén dolgoznak, mindent megtesz­nek, hogy a műszaki-tudományos forradalom ötéves tervet, amely a párt XI. kongresszusának határozatai értelmében megyénk számára a 10 milliárd lej értékű össztermelés meg­valósítását eredményezi, sikerrel végrehajtsák, bebizonyítva ezáltal is, hogy a megye román és magyar dolgozói, akik testvéri egységben dolgoznak, maradéktalanul magukévá te­szik a párt marxista-leninista kül- és belpolitikáját. Egész külpolitikájával, amely elvszerű, építő jellegű, dinamikus politika, számos akció és kezdeményezés révén a személyesen Nicolae Ceau.Nescu elvtárs által kifejtett gyümölcsöző tevé­kenység révén Románia jelentősen hozzájárul a világbéke, az együttműködés és az enyhülés elmélyítéséhez. Felelevenítették az ötéves terv kezdeti időszakának első sikereit, mellyel a megye dolgozói az RKP 55. évforduló­ja és május 1. előtt tisztelegnek : az év első négy hónapjára vonatkozó összipari termelési tervet négy nappal hamarabb teljesítették, ami több mint 41 millió lej értékű termékben konkretizálódik. Olyan siker ez, amely szervesen illeszke­dik azoknak az eredményeknek sorába, amelyeket a megye dolgozói a kommunistákkal az élen elhatározásuknak meg­felelően elérnek majd. Ilyenformán is kifejezésre juttatják határtalan szeretetüket a haza és a párt, pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs iránt. 2

Next