Megyei Tükör, 1976. december (9. évfolyam, 1516-1541. szám)
1976-12-01 / 1516. szám
A hazaszeretet forrásaiszál Második éve, hogy a Pionírszervezetek Országos Tanácsa elindította a KÁRPÁTOK MEG HÓD ITASA elnevezésű országos szintű akciót, mely a pionírok és iskolás tanulók ezreit szólította fel a haza földjének megismerésére, készülő turistaösvények labirintusain át. Az országos turistajelzéskészítő akció tavalyi szakasza meg is hozta a hozzá fűzött reményeket : több ezer km hosszú jelzett turistáidat készítettek a pionírházak turistakörei és a különböző iskolák. — Milyen eredményeket értek el megyénk pionírjai ebben az akcióban? — kérdeztük meg Robu Gheorghét, a Pionírszervezetek Megyei Tanácsának illetékes szakirányítóját. A KÁRPÁTOK MEGHÓDÍTÁSA- akció 1975. évi eredménye: kerek 600 km hosszúságú új turistajelzéssel és újrafestett jelzett utakkal hosszabbodott megyénk jelzett hegyi turistaútjainak hossza. Ez pedig jelentős megvalósítás. Egyik kezünkön megszámolhatjuk szóban forgó akció előtt létező megyei a turistajelző csoportokat. Nagyjából a sepsiszentgyörgyi Pionírház, később a baráti Bányász Sportegyesület mellett működő csoport készített hosszabb távú jelzéseket, melyek összhossza alig haladta meg az 500 km-t. Valóban, ha behatóbban vizsgáljuk az akciót, rájövünk, hogy egy nagyon fontos és rendkívül nevelő hatású tevékenységről van szó. Hisz először is saját szülőfalujának közvetlen környékével ismerkedik meg a jelzést készítő tanuló, kevésbé ismert zegzugos ösvényeit látja el turistajelzésekkel ismerve részleteiben — szereti meg a fiatal szülőfaluja tájait. A kitűntek között említhetjük Árkos, Dalnok, Köpec, Gidófalva, Bodok, Illyefalva, Nagyajta, Kézdimartonos, Varmas, Hitvég, Mikóújfalu iskolai pionír szervezeteit, valamint a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, baráti és a kovásznai pionírházakat, ezek turistaköreit. Sajnos, ebben az évben a tervbe vett újabb 600 km helyett csupán 150 km-t tudtunk jelzésekkel ellátni. Ezért közel sem pionírjainkat terheli a felelősség. Ők lelkesen válaszolnak és tettkészek minden felhívásunkra, szeretnek kirándulni, gozni. Számos iskola szórakozva dolpionírparancsnok-tanereje azonban még nem értette meg ennek az akciónak a fontosságát, nem szervezte meg a csoportot, eltelt a nyár, a kiadott feladatot nem teljesítette. — Sorolja fel azokat a pionírszervezetek, melyek az idei nyáron nem vettek részt a KÁRPÁTOK MEGHÓDÍTÁSÁ BAN. — Alig tettek valamit a cél érdekében Bereck, Lemhény, OzsdolaZúgott, Sáramaf, Barcani, Sita-Buzáului, Arapatak, Bölön,Köröspatak, Nagyajta, Magyarhermány, Nagybacon, Kézdiszentlélek, Pólyán, Dobolló, Bodzaforduló, Csernáton, Réti, a baráti Líceum, s a fel nem sorolt pionírszervezetei, bár közülük iskolák sokan vannak olyanok, akik 1975 nyarán derekasan kivették részüket a munkából. — Milyen segítséget kaptak a pionírok az eltelt két év alatt ? — A legfontosabb számunkra az anyagi segítség volt, hisz sem nekünk, sem az iskoláknak nem volt anyagi fedezete a temérdek olajfesték, ecset és más szükséges dolgok fedezésére. Ezt az alapot az elmúlt két év alatt a Megyei Turisztikai Hivatal biztosította mintegy 12 000 lej értékben. Ezért legelső turistajelzéseinket éppen a fontosabb fürdőhelyek közvetlen környékén készítettük, hozzájárulva ezáltal is a gyógyulni-pihenni jövő dolgozó emberek aktív szórakozásának biztosításához. Jelzésekkel kötöttük össze a campingeket, turistaházakat borvíz forrásokkal, turisztikai érdekességekkel látnivalókkal. Ugyancsak segített munkánkban a Megyei Erdészeti Felügyelőség (tájékozódás, helynevek stb.). Sok helyen az erdészek, brigádosok vezették el a tanulókat a legérdekesebb ösvényeken. — Milyen terveik vannak az 1977- es évre ? — A végcélunk 2000 km összhosszúságú jelzett turistaút elkészítése. Jövőben azonban a meglévőket szeretnénk jelzőtáblákkal, oszlopokkal ellátni. Erre viszont újabb anyagi segítségre van szükségünk. Ebben várjuk a néptanácsok megértő segítségét. Nem kevésbé a községi KISZ-szervezetek támogatását is. — Hogyan jutnak majd azoknak tudomására, a jelzett utak, akik számára valójában készültek ? — Még ebben az évben tervünkben van egy jelentetése, népszerűsítő kiadvány megmely a jelzett útvonalakat ismertetné vázlatosan, hogy majd 1077-től kezdve sorozatban kiadjuk megyénk hegyvidékei jelzett túráid jóinak részletesebb útikalauzát. Nehézségeink vannak a nevezéktannal, puszták, erdőrészek neveinek egyeztetésével. Ebben kérnénk segítséget a falujukat és környékét jól ismerő, természetet kedvelő, azt védő és okosan járó-kelő barátainktól. A vidék vázlatos képe, hely- és dűlőnevekkel, a legjobb segítség lenne. — Azt hiszem, a KÁRPÁTOK MEGHÓDÍTÁSA-akció közügy. Közügy fontosságánál fogva, közügy, mert felnőtteket is elvezeti a hazaszeretet a forrásaihoz. Lejegyezte : KISGYÖRGY ZOLTÁN A pártvezetés... (folytatás az első oldalról) kdátlan hiányzások —, úgy látták helyesnek, hogy az egyik korábbi közgyűlésen, a fegyelem, a problémáit vitassák meg. magatartás így született határozat a politikai nevelés fokozására, tartalmi javítására, az erkölcs és méltányosság normái ellen vétő párttagokkal való egyéni szobaállásra. A határozat végrehajtása eredményeként gyökeres fordulat állott be az alapszervezet, a párttagok és ezen túlmenően az egész részleg munkájában. A hónapokkal ezelőtt észlelt mulasztások a munkahelyi kiküszöbölése, a párt és fegyelem, s általában a szervezeti tevékenység minőségi javítása, a tervmutatók sikeres valóra váltása, a közgyűlés döntésének hatékonyságát szemléltetik. is, hogy az erre vonatkozó Egyúttal azt intézkedések megfogalmazásakor a munkahelyen, a társadalomban, a családban olyan példásan helytálló kommunistái felelősségtudatára alapoztak, mint Bálint Sándor, Csoma Béla, Nagy Márton, Sebestyén József, Dirtu Constantin, Lázáreanu Tosif, Szűcs Mihály, Szász Lenke, Kelemen Csaba és másokéra. MEGYEI TLÍUIR - Hol terem a mecénás ? A lexikon, „a tudományok és művészetek bőkezű pártfogójaként" határozza meg a mecénás fogalmát. Az alábbi esetnél a bőkezűség a fogalom névadójához mérten, mennyiségileg, természetesen összehasonlíthatatlanul szerényebb. Maga a gesztus láttán azonban még a hajdan volt Maecenas is elismerően bólintott volna fejével. Történt pedig, hogy a kézdivásárhelyi múzeum irodájában éppen egy ikebana-kiállítás rendezésének részleteit tárgyaltuk, amikor táskáját cipelő kisdiák nyitotta ránk az ajtót. A táskából pedig hamarosan előkerült két formás, helyreállított-kiegészített régészeti kerámia darab. Már-már éppen azon kezdtem morfondírozni, hogy bizonyára valamelyik tanára kérte ki azokat a múzeumból, szemléltetés céljára, most pedig, mindjárt tanítást követően vissza is juttatja. Azonban még eddig sem jutottam a gondolatmenetben, mert az időközben megeredő beszélgetésből, egy egészen más história kerekedett ki. A kisdiák, Darvas László, akkoriban a helybeli 3. számú általános iskola tanulója, a Fehér martok nevű helyen cserépdarabokat talált. Azokat gondosan összegyűjtötte, otthon megtisztította, és sikerült azokból két edényt, megfelelő ragasztóanyaggal összeállítania, majd a hiányzó részleteket gipsszel, a legszakszerűbben kiegészítenie, fzután p pedig, így készen, behozta a múzeumba, azzal a 18 okmánnyal együtt (most nem azok dokumentációs értéke érdekes, hanem maga a tény!), amelyeket rendelkezésére álló zsebpénzéből megvásárolt (!) egyik osztálytársától. Azt eddig is tudtuk, hogy a magának osztatlan elismerést méltán kivivő kézdivásárhelyi múzeum sok-sok munkás, iparos, értelmiségi, a szó legjobb értelmében vett lokálpatriótamecénás segítségével állott össze. Most legalább hasonló elégtétellel nyugtázzuk, hogy az utánpótlással sincsen baj. Különösen, ha vigyázni tudunk a bárhol és bármikor munkatársként jelentkező Darvas Lacikra. KONYA ADAM Telt ház Nem a primárius nevét hordozzák, hanem a városét, azt vallják, olcsó népszerűséghajhászás a világhírű első hegedűs nevével sáfárkodni, s egyébként is, igaztalan volna az első hegedűs szerepét vonósnégyesben többre becsülni. Úgy érzik, elsősorban Kolozsvár-Napocának, ennek a nagy zenei múltú városnak, a zene városának köszönhetik a legtöbbet: nem mindennapi tehetségük ott bontakozottki, ott forrtak össze ma már világhírű együttessé , Beethoven nevében jöttek el hozzánk, a jövő évben sorra kerülő jubileumi ünnepségek jegyében (március 26-án emlékezik meg a világ a zenetörténelem egyik legnagyobb géniusza halálának 150. évfordulójáról) a legszebb, a legmagasztosabb feladatra vállalkoztak — Beethoven összes vonósnégyeseit tűzték műsorukra, NAGYHALMAGYI JÓZSEF s nagy-nagy örömünkre, mind a kvartettet Sepsiszentgyörgyön is előadják. A jubileumi Beethoven évre készülve Ruha Istvánék az örökbecsű alkotások teljes sorozatának eljátszásával kívánnak adózni a halhatatlan zeneköltő emlékének. Az öthónapos sorozat első hangversenye valóságos ünnepet jelentett a kamaramuzsika művelődési palota kedvelői számára. A nagytermének első három hézagos sorát leszámítva telt ház hallgatta végig az előadást (kamaraesten telt házat még a fővárosi hangversenyélet is megirigyelné). Az együttes érezhetően nagykedvvel, előszeretettel és nyúlt a beethoveni rendkívüli átéléssel művekhez: a tudatosság, az érzelmi átélés volt muzsikájuknak fő katalizátora, s ennek eredményeképpen a zenei közlés oly intenzíven valósult meg, amilyenben csak nagyon kivételes esetben lehet része a koncertlátogatónak. S éppen ez volt az a rendkívüli határ, ahol a zenei élmény túlnőtt a mindennapi (magas igényű) műélvezeten, s ahol közvetlen kapcsolat keletkezett alkotó, előadóművész és hallgató között. Megértés, magas szintű zeneiség, világos felépítés jellemezte az opus 18. első két vonósnégyesének előadását (F- és G-dúr), s a legvégén, a Hárfakvartett még ebben a művészi magasságban is csúcspontot jelentett. S ha ezek után még kívánnivalónk akadna a Napoca vonósnégyes tagjaival, Ruha Istvánnal, Horváth Lászlóval, Fülöp Lászlóval és Dula Jakabbal szemben, az csupán mielőbbi visszatérésükre vonatkozhat. A művelődési palota telt házának lelkes ünneplése is ennek a közös óhajnak egyértelmű kifejezése volt. Vonósnégyes (ahogy Plugor Sándor hallja) Utánfutó és hézői/j kutya íJJksq jrsi4@Í&ugyebár.? .1; ötlet cégsem , enyém. A házőrző kutya ugyanis a sardóczi határban találjta*0» és a r yi lengyár utánfutóit, illetve azok szölámpáit, csavarkáit, mozgatható ikatrészeit védelmezi. A Már r>iií( • a lenkazlak közt veszteglő csere a „futókat beiktatta, időt respörni. Míg az egyik utánfutó szalad, a Csikót terhelik — gondolták —, a faktor egy percig sem fog vesztegel Igen ám, csakhogy a megtakarítandót a valóságban az időközben lopkodott alkatrészek pótlása emészt te fel. Valamit tenni kellett, így ,rüif az utánfutó mellé a hi,önök 1,0. Az ötle kiváló, és úgy érzem, fejleszthető Közvéej fogantyújához, nyilvános telefonokaz, közlekedési jelzésekhez, kutúrotthonok székeihez stb., stb., stb. Leolt kutyák garmadáit látom rímpci előtt. Csupa harapós bernáthegyit, melléjük persze, csupa öntudatos bírást és vandált képzelek, aki nem lop. illetve nem rombol, mert ... harapós a kutya. Egyszerű és gazdaságos megoldás, s töméntelen nevelőmunkát, intézmények egész sorát meg lehet spórolni rajta ... Valóságos találmány, kérem ! De a helyieknek most már ne szóljanak, szabadalmaztatni én akarom. (bíró) Fehér kenyeret! A bodosi kőművesekkel — hétfőn indulnak, egy hétig dolgoznak, szombaton hazatérnek — Baróton találkoztam. Álltak az önkiszolgáló üzlet előtt, hegesz iszákkal a hátukon, panaszt* kodtak. — Késett a brassói személy, lemaradtunk a buszról, mely egyenesen hazavitt volna, alkalmival jöttünk eddig. Hogy nem járunk erre, csak hébe-hóba, benéztünk a boltba, de sokáig nem állingáltunk, mert aki a kenyeret osztja, kiabálni kezded: ,,Ez nem váróterem! Menjenek ki! Olyan büdösek, mintha a ganédombról jöttek volna !“ Szotyori Ilona védekezett: — Egy asszonynak mondtam... Rosszul fejeztem ki... Ne tessék szellőztetni... Mi pontosan fogalmazunk, s nem szellőztetünk: hogyan oszthat é kelme fehér kenyeret ? (tasnádi) 31 Olasztelek és Székelyszáldobos környékének ásványvizei Osztelek környékén, bár a borvíztartalmú homokrétegek mélyen helyezkedtek el, néhány fúrás és törésvonal mentén tucatnyi borvíz tör a felszíni. A természetes források közül a legjelentősebb a Likaskő borvize. Neveit maga építette hatalmas mésztufa kúpjától kapta. Vizét már három századdal ezelőtt is ismerték. Bethlen Gábor életrajzából tudjuk, hogy a fejedelem egy morva orvos tanácsára 1626-ban savanyúvizet ivott innen, később a forrás feledésbe merült. Csupán 1860-ban ásta ki újra Raube Nándor és dr. Simonffy Sámuel baróti járásorvos, mely alkalommal is ipjában római kori kerámiát és pénzeket találtak. Ma ismét kiaknázab e forrás. Mésztufa kúpjának átmetszése útján ismét életre kelthető lene. Vize kitűnő, magas magnézium-tartalmú borvíz. Helyzetén tehát, bárcsak a Kormoson inneni Nyilaki- és Nemzeti- vagy Fingó borvizekd csak a hazafias munka tudna segíteni. Négy — a széntelepek hutataára telepített — fúrásból tör fel a Feketési- és Bolond borviz, teljesen elhanyagolt állapotban van a Csapos és az Olaszteleki fürdőmedence.Ez utóbbit az egykori hírnevéért is érdemes lenne újra nyíltvízű strand kiépíteni. Esetleges meglepetéssel szolgálna a Tortoma-tető alatti — Duljfó völgyi — Szemmosó- vagy Fejmosó-kút vegybontása. Valószínű, kénes,lúgos vize van. — A Korsosba ömlő Valál patak völgyében jönnek a felszínre Székelyszaldois borvizei. Árkotások alkalmával itt ismeretlen eredetű kerámia borvízi övezetekre bukkantak. Jelentősebb forrásai a Faluvégi borvíz, melyet higiénikusan foglalni kellene, hisz belemeregetnek. Közelében van az emlett fejedelemről elnevezett primitív Bethlen-fürdő egy káddal és nyitott medencével. Felhagyott forrásai e völgynek a Nagy Están borvize (az ólőmás patakában), a Tanyaborvíz. A Tölgyes patak völgyfőjében ismertfl kitűnő szénsavas-vasas Sziki borvíz (erre is csörgőt kellene szerelni), lennebb az elhanyagolt Nyáras alatti borvíz, melyet régen használtak. A Valáli-víz völgyének elhanyagolt forrásai a Szálka-, Ikró-, Szikomlatti Demeter Dénes kaszálójában való, valamint a Kotyor pataki borvad. Itt említjük meg a szintén foglalatlan, erősen szénsavas (az emésztés nagyon elősegítő) Baklborrai vagy Tóth Mozi borvizét a Dobai , vagy riponna peták beömlésénél. Két tucat forrásból alig használ néha 45 £ m-nt ekét falval elgondolkoztató helyzet. A lakosság hazafias munkájával mindenk a nép javára értékesíthető lenne. KISGYÖRGY ZOLTÁN ( Az est észrevétlenül szállt le a falura. Ügyieket, erre a hegykanyarban megbújt településre még a homály hamarabb rámerészkedik, s megnyomja, hogy csak a hajisnak pirIcadat tűi aztán utat vágni magának, le a patak völgyében, de egészen a szűk utcák közé. Merthogy a villanykörték el-elfelejtenek lágyulni, bizonyára még az egyébként mindenfelé egyformán csillogó csillagok is elunják Magyarhermány fölött minden versenytárs nélkül ragyogni. Ilyenkor, késő ősszel, a tél előszobájában már nem is illik utat mutatni az alant járóknak. Pedig elkelne fény, mert olyan hitvány az út, falun kívül és bent a faluban egyaránt, hogy ember legyen a talpán, aki el tud igazodni a gödrük és egyéb göbbenek között. Dubánk is úgy rángatózik, mintha valaki a hátsó felét ide-oda hajigálná , ^ma hangos, mint nyolc óra felé szokott lenni, az iskolában egyetlen ablakszem világít. Be is kopogunk: Benedek Pista készít valami iratféléket. Megszokta, s meg a falu , hogy immár közel negyedszázada — vagy tán több . •. • ~ 0 kései őrül is írógép mellett találják. Kérdem a beiskolázást mondja, nincs baj vele, ügyes az igazgató, tanárok, a hegyről is mintha rendesebben járnának a gyerekek orára. Bencze Lajos bácsit, az utolsó hermányi fazakasmestert is kérdem, s kapom is a választ, hogy dolgozik az öreg, megállás nélkül forog a korong, erősen jó dolgot csináltak azok a népi művészeti iskolavezetők, amikor segítettek feltámasztani ezt a már-már feledésbe hanyatló ősi foglalatosságot. Hallgatói, tanulói vannak, felcsillant hát a remény, hátha az utókorra is megmarad az itteni korongozás, ami valamikor híres volt, innen is hordták a cserepet másfele, nemcsak Koronáról meg Dánfalváról. A baj az, hogy olyan utcában lakik, ahová ilyen sötétben és ilyen sárban is fog ki sertés bemenni. Ott lakik Balló G. Jóska is h&Üun9.^at0’ oklM ugyancsak váltani szeretnénk kéthalom szót, ám nem kockáztatunk. Gumicsizma nincs kénnel, a csudával pedig kár lenne bentrekedni kanV«Tudunk feljebb, a községi mérlegházat a második híd után, jobbról a harmadik ház előt kászálódunk le az autóról. Arra van gondunk, hogy eln?<LTMerU,,U-k’, dC “ s-ember ° valát szállító teherkocsi elöl már a mienket be kell taroltatni az udvarra Lá tjuk-e, mennyien vagyunk? — nyitja előttünk az ajtót a háziasszony, s hirtelen zavarba is jövünk, mert pont a meleg konyhában igazi klubhangulat fogad. Etetés, itatás, tejés után a rokonok, szomszédok szívesen beülnek tereferére, no meg a tévét nézi. Nem szenzáció e már Magyarhermányban sem, de az ottlévők állítják, AUlölginak, a házigazda leányának szerencséje volt a 11 sárral. Nemcsak jó nagy gépet kapott, hanem mellette atffl jól is megy. Igaz, stabilizátorral, dehát a lényeg az, hogy megy a gép, szép a kép. i Baló (Komporály) Vilma leányával, a fizenkc|edtce.$ Erzsikével lépett át. Alain Delon-filmet vetítene, hát hogyne lenne kiváncsi! De nem sokat lát, hall, elálljuk a képet, s a hangos beszélgetés miatt mérgekkel nem érvényesül mellette a dallamos francia. Persze sem marad ki, el kell árulnia, hogy ki az osztályfőnökei pereli-e a baróti líceumot. Azt is megtudjuk, hogyha miiden jól megy, hát néhány év múlva talán geológusként utazja majd végig a Hermány-környéki hegyvidéket. Azt .firtat °tt, amelyet nyaranta, a vakációban, villával, gerebllel szokott keresztül-kasul járni. ,j * Németh Árpád bácsi, a ház ura, állatnézőben éppen úgy, mint két-három évvel ezelőttr a?"’ fejesek meg leadásra váró tinók köröznek r^roS.^u f ’ ső istállóban. Egy fallal odább, éjfekete lovak kpre nyerítve fejüket. Mintha tudnák, hogy képzelheti hermányi gazda az életet, nélkülük ról kell hazaszállítani a szénát, a fát, így 1^^®' jele van itt az igáslónak. Ijedten röffennek az M Qj~ nők, de már sérülünk is be a csűrbe, az odor vil^mnal dalán tetőig rakva a finom, jó szálú kost. Az , leszerződött állatok mellett ebből lehet még jól A fogyasztási szövetkezet bármilyen mennyiségetrol, s készpénzzel fizet. Előnyös az is, hogy az ól ° , szemeskukoricát meg korpát adnak. A hermányi határon ugyanis majdnem semmit nem lehet termelni a vadak miatt. Alig helyezkedünk el a kanapéra, szélesre tárul az ajtó, Baló Magda nyomakodik be rajta. A négy gyerek ko- 207, a legnagyobbnak, a hetedikesnek politikai órája van, s kéri kölcsön az újságot. Hozza is vissza azon nyomban, meglobogtatja a megcsonkított Előrét, csomagolni éppen elég maradt még belőle. Csog Ferencék leánya, Sárika, a Csíkszeredai gyárról mesél, onnan jött haza szabadságra. Apja, anyja nézik erősen, dehát mit tegyenek, nem az egyedüli, aki messzire került, még Szerdánál is sokkal távolabb. A helyi népviselet kerül aztán terítékre, s Komporály Rebeka néni hirtelen olyan előadást kerekít róla, hogy vérbeli néprajzos is megirigyelhetné. Csak az a baj, hogy gyerekeknek, a leánykáknak nem itteni minta szerint varraják a székely szoknyát, hanem Csíkból hozatják az anyagot. Pedig nem kellene példáért, mintáért messzire menni. Csupán le kellene nyúlni a láda fenekére .. A film hősei jó ideje elvégezték már a dolgukat, Komporály Imre bácsi némán bólintgat a kézilabdásoknak, s a házigazda, Árpád bácsi is, inkább hallgat már. Amolyan .Családi körös hangulat ereszkedik a négy fal közé, van hozzá minden Arany kelléktáréiból: megfáradt földműves, doromboló macska, eladó lány, csak a közvitéz nem jelentkezik. Kint feketén bólintanak ránk a fák, az összeboruló házak. A falu egy része már alszik. Hagyjuk hát aludni a többieket is ! BARÓTI PÉTER 10 r mîndelskit «elttéM gyógyítAJom betegséget - beteget Reggel kilenckor „telt ház" a körzeti orvosi rendelő várótermében. Idősebbek és fiatalok, nyugodt és ideges emberek, mindannyiuknak fáj vagy sajog valahol, nagy vérnyomás, szúr a derék, ég a gyomor. A körzeti orvos belép a várószobába, minden arc felderül, mindenkihez van egy-két kedves szaru. Ismeri a betegeit, rég dolgozik ebben a körzetben, közel 20 éve tette le a hippokratészi esküt. Az egyetemről egy távoli faluba került. A legelső betegségről faggatom. ..Egy idős nénit hoztak a rendelőmbe, aki egy órával azelőtt agyvérzést kapott. Sajnos, már nem lehetett segíteni rajta, a kezeim között, halt meg". Nem szerencsés indulás, mégis az emberek bíztak, hittek benne, három év után, amikor elköszönt, több mint kétezer ember kísérte el a falu végéig. Mert nem betegséget, hanem beteget gyógyított. Naponta 70—80 a beteg, alig jut ideje, hogy magával, a családjával törődjék. A teljes heti programját alig tudom lejegyezni, mindennap rendelés a körben, szerdán délelőtt az egyik falu, pénteken délelőtt a másik falu a körzete, kedden, csütörtökön délután tanít, előadást tart, beteget lértogat, hétfőn délelőtt társadalmi munka. Házhoz hívások éjjel és nappal, hivatalos időn belül és azután, indul a meleg ágyból, szó nélkül, kötelességét teljesíteni. Néha a betegei is tanácsokat adnak neki — doktor úr, rosszul néz ki, iljen sokat cigarettázik, szokjon le róla, sok kávé is árt a szervezetnek —, ő csak mosolyog, talán a lelkiismeret-furdalást érez saját magával szemben, lám, a betegei tanítják, igen, néha igazuk van, mérsékelni kellene a cigarettát, a kávét is ... Nemrég tanúja voltam: 65—70 éves nénike megkérdezte tőle: doktor úr, mikor él házas életet, ha ennyit dolgozik? Május 1-én és augusztus 23-án — volt a válasz. Megtudtam azt is, hogy két éve szabadságon sem volt, és több mint ötvenszer adott önkéntesen vért. Szándékosan nem árulom el a körzeti orvos nevét. Egy azok közül, akik fáradságot nem ismerve tesznek eleget a 20, 10, 5 éve letelt hippokratészi eskünek. Öröm számunkra, hogy számuk egyre több. HORVÁTH OLGA A Pedagógusok Házában ma délután 17 órakor kerekasztal-megbeszélést tartanak. A megbeszélés témája: Társadalomtudományi körök — a szaktanárok kutatási munkájának egyik alapja. Hozzájárulása a tanuló munkára nevelésében. Új könyvek jelentek meg a sepsiszentgyörgyi könyvesboltokban: Móricz Zsigmond. Regények IV. kötet. Gárdonyi Géza, Egri Csillagok, Bródy Sándor, A tanítónő. Megyeszerke — az őszi növényápolási munkálatok során — megkezdték a gyümölcsfák permetezését. A Korunk Galériában szombaton délben megnyílt a marosvásárhelyi Erdélyi Lajos fotóművész íróportrékiállítása. Ebből az alkalomból Illyés Kinga, a marOSvásárhelyi Állami Magyar Színház tagja, Horváth István Verseiből és Sütő András prózájából adott elő. Közreműködött még a Consort kamaraegyüttes. A napokban jelent meg Meteorológiai prognózis decemberre Decemberben a várható hőmérséklet általában a normális középértékek körül fog ingadozni az ország legnagyobb részében. Bár az első két dekádban a szokásosnál kevesebb csapadékra van kilátás, az egész havi átlagmennyiség a szokásos lesz, illetve a délkeleti országrészben ennél valamivel több. A decemberre várható délimennyiség általában csapadó formájában hull le. A hónap első tíz napján változó felhőzet, helyenként reggel és este ködképződés . Kevés csapadék, főként havaseső és eső. Előbb nyugati, majd keleti és északkeleti szél óránkénti 0—40 kilométer sebességgel. Éjszakai hőmérséklet mínusz 6 és plusz 4 fok között, az északi részeken ennél alacsonyabb is, nappali hőmérséklet mínusz 2 és plusz 8 között. December 11. és 20. között hideg lesz, elsősorban az ország északi részén. Változó felhőzet, helyi havazás, reggel ködképződés. Gyenge, időnként mérsékelt szél. Éjszakai hőmérséklet mínusz 9 és plusz 1 fok között, Erdély keleti részén újabb, nappali ennél alacsóhőmérséklet mínusz 4 és plusz 6 fok között. A hónap utolsó dekádjában, főként annak vége felé enyhe felmelegedés várható,inkább felhős égbolttal, helyi havazással és esőkkel. Elvétve jégkéregképződés. Déli, óránként 20—30 kilométer sebességű, egyes napokon ennél erősebb szél. Éjszakai hőmérséklet mínusz 8 és plusz 2 fok, nappali hőmérséklet mínusz 2 és plusz 8 fok között. 1976. december 1. : Viszonylag kellemes, meleg idő várható, átvonuló felhőzettel, elszigetelten esővel, ködszitálással. Mérsékelt északnyugati szél várható. Hőmérsékleti határértékek: —3, 0 ° C és maximum: 3, 6 ° C közötti 16,00 Labdarúgás: Progresul — Dinamo; szünetben részletek a Rapid — Sportul Studențesc mérkőzésről; 17,50 Ifjúsági enciklopédia; 18.10 Színházi híradó; 18,30 A növény- és állatvilágból; 18.50 Konzultáció az ideológiai-politikai oktatás részvevői számára; 19.20 1001 este; 19,30 Híradó; 20,00 Ankét; 20,30 A pronoexpressz-húzás eredményei; 20,35 Filmmúzeum: A legszebb évek játékfilm a nagy — amerikai színészek sorozatban: Barbra Streisand és Robert Redford; 22.20 Zenés versműsor; 22.50 Híradó. Magyar nyelvű műsor : 6.30 — 7.00: Reggeli híradó. 13.00 — 14.30: 1918 december — 1976 december: Bartók tájainkon — László Ferenc műsora. Nőkről nőknek. Könnyűzene. Aniszi Kálmán jegyzete. 14.30 — 15.30: 24 óra. Népdalok, csárdások Bánsági hallgatóink kérésére. krónika. Hírek, sport. 18.00 — 19.30: Hírek,tudósítások. Zene. Irodalmi és művészeti napló — hazafias versműsor. Oláh Tibor filmesszéje. Könyvszemle. Könnyűzene. 19.30 — 20.30 : Hangos híradó. Ezer kilométer az E—15-ön. Kolozsvár-Napoca — Királyhágó. Sepsiszentgyörgy — Művész: MAGAS SZŐKE FÉRFI. FELEMÁS CIPŐBEN, színes francia film; filmek. 10. 15, Dokumentum17.30 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux : ÉJFÉLI HÁZ, színes román film, 11, 16, 18 és 20 órától. Kovászna — Győzelem : Cirkusz a cirkuszban — színes, kétrészes cseh-szovjet koprodukció, 10, 17 és 20 órától. Barót: A HUSZAS ÉVEKBEN TÖRTÉNT, színes szovjet film 20 órától. December 1-én a Szakszervezetek Művelődési Házában 17 órakor a lilaterembe Jogi tanácsadó, 17,15 óráké vitaest fiataloknak Napkelte : 7,32 Níjpnyugta : 16,37 Eltelt : 336 nap Hátravan : 30 nap — 3.