Megyei Tükör, 1977. május (10. évfolyam, 1644-1669. szám)

1977-05-02 / 1644. szám

VihAR PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} NÉPGYŰLÉS A FŐVÁROSBAN MÁJUS 1. ALKALMÁBÓL Nicolae Ceausesi­u­ elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a párt­és ál­lam­vezetőség más tagjai szombat délután részt vettek a május 1. — a Dolgozók Nemzetközi Szolidaritásának s Napja — alkalmából rendezett fővár a­­népgyűlésen. Május 1-et örömmel és gyümölcsöző munkasikerekkel ünnepelve, a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók — a szocialista Románia fiai és építői — hála teljes szívvel fordul­nak dicső kommunista pártunk felé, amelynek kipróbált vezetésével sza­bad és­ virágzó hazánkban nagy sikereket értünk és érünk el­ a párt főtitkára felé, aki fáradhatatlan munkásságával és odaadásával bent megtesz, hogy valóra váltsa min­t munkásosztály, egész nemzetünk hő t­örekvéseit — a haladást, jólétet és boldogságot, valamint a békét, ba­rátságot és együttműködést a világ összes népeivel. Ettől a forró gondolattól áthatva, köszöntötte a fővárosiak népes tömege az Ifjúság Parkjába való megérkezé­sekor és a Sport és Művelődési Palota főbejáratához, vezető sétányon Nicolae Onusescu elvtársat, aki megjelent az RKP Bukarest municípiumi bizottsága által rendezett nagy népgyűlésen. A párt és főtitkára iránti nagy sze­re­­tből és határtalan bizalomból fa­­k­adó lelkesedéssel köszöntötték Nicolae C­eausescu elvtársat a gyűlés részvevőinek ezrei is. . ..17.00 óra. A jelenlévők rendkívül melegen és lelkesedéssel üdvözlik a hivatalos páholyban helyet foglaló Nicolae Ceaușescu elvtársat, a párt- és államvezetőség más tagjait. A hatalmas terem éljenzéstől, taps­tól visszhangzik. A tömeg lelkesen és hosszasan éljenez: jelképes és termé­szetes egybefonódásban hosszú perce­kig visszhangzik a párt elnevezése és a pártfőtitkár neve: Ceausescu—RKP! A párt főtitkárával, Nieolae Ceaușescu elvlárssal együtt a hivata­los páholyban helyet foglal Manea Mánescu elvtárs, Elena Ceausescu elv­­társnő, Ștefan Voi tec, Emil Bobu, Cor­nel Burtică, Gheorghe Cioară, Lina Ciobanu. Ion Dineu, Emil Drâgânescu, Fazekas János. Ion Ioniță. Petre Lupii, Paul Niculescu, Gheorghe Opi'oa, Gheorghe Pană, Ion Pățan, Dumitru Popescu, Gheorghe Rădulescu, Leonte Răutu, Iosif Uglar, IIie Verdeț. Ștefan Andrei, Iosif Banc, Ion Coman. Teo­dor Coman. Miliai Dalea. Miu Dobres­eu. Gerc Mihály. Nieolae Giosan, Va­sile Patilinet. Ion Ursu, Constantin Dăscălescu, Aurel Duma, Ion Stânescu elvtársak. Úgyszintén helyet foglalnak a hiva­talos páholyban a hazai kommunista- és munkásmozgalom régi harcosai, Szocialista Munka Hőse cím kitünte­­­tettjei, tömegszervezetek képviselői, fővárosi nagyvállalatok dolgozói, tudo­mányos és kulturális személyiségek. A teremben jelen van az RKP KB, az Államtanács és a kormány több (folytatása 2—3. oldalon) Ünnepi ülés Sepsiszentgyörgyön Tegnap, április 30-án györ­gyön a Szakszervezetek Sepsisz­ent- Művelő­dési Házában az RKP Kovászona me­gyei bizottsága bürótagjai, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága tag­jai, társadalmi és tömegszervezetek, intézmények és vállalatok munkakö­zösségeinek képviselői, a munkásmoz­galom régi harcosai, fiatalok, számos meghívott jelenlétében ünnepi ülést tartottak május 1. köszöntésére. A dolgozók nemzetközi szolidaritá­sának és a társadalmi igazság és sza­badság harcosainak szentelt ünnepi ülést Sántha Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, de­­ hazánkban több mint kilenc évtize­det ünnepelt. 1944. aug. 23. óta pedig a párt vezetésével a szocialista társadalmat építő nép szabadságának, új életének szimbólumát jelentő má­jus 1. jelentőségéről Csíki Piroska elv­társnő, az RKP Kovászna megyei bi­zottságának titkára beszélt. 32 tavasz telt el hazánk felszabadulása óta, (folytatás a 2—­3. oldalon) MÁJUS JÁR KÖZÖTTÜNK Május jár kÖzöttünk, dúsan és fedd­hetetlenül tisztán. Hány jelző illette ezt a hónapot s legelső napját ? Mintha egyetlen napra akarta volna ruházni már évszázada az ember mindazt a jót s tisztát, mely a szeretetet, összefogást s a jószándékú, törhetetlen alkotókedvet jellemzi. Kis maradt a kimondhatatlan, mert teljességében megközelíthetetlen him­nuszból holnaputánra is, úgy, ahogy a mára is maradt. Mert az alkotó ember gyönyörködő s gyönyörködtető himnusza határtalan. Aminthogy a teljes öröm közelítheti meg csak bennünk is a végtelent. Hogyan válhat a tizenkettő közül jelképpé, ünneppé egy teljes hónap? V deb­en? Véletlenül került sor pontosan májusban arra a munkáskongresszusra, tünte­tésre, melynek emlékét őrzi eme május 1.? Ha akarom, nem véletlen. Az újkor társadalmának ,imperialistának vagy szocialistának — vastraverze a munkásosztály, melynek lételeme az alkotás, a jókedvűen zuhogó, fenséges ritmus és munka a teremtés. Mi áll közelebb ehhez, mint május, a teremtésben — legdúsabb hónai­­’! Ha akarom, nem véletlen a munkásszolidartás és a megújuláson munkáló május szimbiózisa. Mondják, szükségben nevezi meg magát valóságosan az igazi barát, éppígy elmondhatom azt is: a te örömödben, ünnepi tisztaságodban áll mellet­­­ted leginkább az igazi jóakaród. A te ünnepednek csak az tudhat igazán ör­vendezni, aki melletted akar és melletted tud állni a munkádban is. Vegyen körül bennünket a munka s a munkásszolidaritás ünnepe ilyen emberekkel. Hiszen az ünnepi teríték mellett sem tudunk, semmiképp sem tudunk immár másról beszélni, mint a hétköznapi alkotómunkákról. Május jár ünnepiben közöttünk —; ha akarom, nem véletlen, hogy ő hordozza magával mindazt, ami teremtésre s jó örömre rendeltetett hétköz- és ünnepnapjainkban egyaránt. CZEGŐ ZOLTÁN 1644. szám X. ÉVFOLYAM 1977. MÁJUS 1., Vasárnap ARA 30 BANI Moijus 9 Kisgyörgy Tamás Bia­fikája MAG­YARI LAJOS Májusi zsoltár A gyárak szíve nag­y hangosan csattog, magasan az omló táj felett. A gyárak szíve, szíve-dobbanása ti vagytok mégis, munkás emberek. Túl a dü­börgő, nagy gép-csodákon himnuszt csak a verejték érdemel. Túl, túl a zajló, kusza lázon csak az embersor­sok íve érdekel. Elpergő falvak, jövő — szomjasak, visz magával e gép — történelem, századok óta mindig jobbra vártok, hát a lélek legjavát óvja a Jelen ! A gyárak szíve nag­y hangosan csattog a szétpergő táj üj, más révbe ér. A gyárak szíve, szíve dobbanása szóljon mindig a munkás emberért !

Next