Megyei Tükör, 1978. március (11. évfolyam, 1902-1928. szám)

1978-03-01 / 1902. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XI. évfolyam 1978. MÁRCIUS 1., 1902. szám SZERDA ARA 30 BANI Mától­ újabb dolgozó kategóriák kapnak magasabb javadalmazást . Jelentős plap ez a mai, 1978. március az építőanyagiparban, a villamos­­energia-termelésben, a nyomdaiparban, a cellulóz- és papíriparban dolgozók­ számára , az életszínvonal, az egész nép jólétének szüntelen emelésére irányuló pártpolitika ékesszóló bizonyítékaként, felemelt javadalmazásban részesülnek. Ez a politika közvetlen összefüggésben van a nemzetgazdaság fejlődésével, és célul tűzte ki azt is, hogy az elosztás formáit tökéletesebbé tegye, s a lehe­tő legközvetlenebbül kapcsolja össze a társadalom minden tagjának a javadal­mazását a termelésben, a társadalmi te­­­mékenységben elért eredményeivel. .r A javadalmazás-emelések szakaszait korábbra hozó elnöki dekrétum értel­mében az említett iparágakban dolgo­­­zó mintegy 200 000 dolgozó részesül 1 — hónappal hamarabb, mától, felemelt jövedelemben. A későbbi példáinkból láthatni, hogy ez az 1—4 hónap milyen jótékonyan alakíthatja a családi költ­ségvetéseket : jelentős összegeket kap hamarabb kézhez ez a kétszázezer dol­gozó, úgy is mondhatnók, ez a kétszáz­ezer család. Hazánkban az említett négy iparág­nak régi hagyományai vannak, és senki előtt sem titok, milyen nagy a szerepük az egész nemzetgazdaság dinamizmusá­ban, fejlődésében. A négy iparágban a növekedés 16,1 százaléktól 17,4 százalé­kig terjed. Az említett intézkedések ki­dolgozásakor arra is tekintettel voltak, hogy a mesterek megnövekedett szere­pét, a termelésben betöltött, kiemelke­dő, nyugodtan állíthatjuk, kulcsfontos­ságú tevékenységét az új, emelt java­dalmazásnak jobban kell tükröznie a ré­ginél. Így például a cementgyártásban, a nyomdaiparban, a papír- és cellulóz­iparban dolgozó mesterek besorolása egy osztállyal emelkedik. Néhány példa szemléletesen mutatja a növekedést : Erőműveknél és villanytelepeken dol­gozó villanyszerelő, 6-os kategória III. fok . — Jelenlegi javadalmazás: 2­029 lej; — Felemelt javadalmazás : 2 366 lej. A növekedés tehát: 337 lej (16,6 szá­zalék), ha ehhez hozzászámítunk 10 szá­zalékos hűségpénzt (spor de vectime) és 5 százalékot az akkorderedményért, villanyszerelőnk borítékja havonta 388 lejjel lesz vastagabb. Nyomdászmester, alapbesorolás (Gra­dația bază): — Jelenlegi javadalmazás: 1 839 lej; —Felemelt javadalmazás: 2 220 lej. A növekedés tehát : 381 lej (20,7 szá­zalék), amihez hozzájárul a hűségpénz és az akkordteljesítményért járó juta­lék. Szükségesnek véljük hangsúlyozni, hogy a dolgozók reáljövedelmének 20— 30 százalékkal való növelése a jelenle­gi ötéves terv folyamán, a Párt Orszá­gos Konferenciája határozatai értelmé­ben, hasonlóképpen az emelések menet­rendjének a meggyorsítása, az emelé­sek korábbi bevezetése az ötéves terv első két esztendejében elért munkasi­kerek, eredmények nyomán vált lehető­vé. Különös súllyal estek latba ilyen szempontból a beruházási költségek és a termelési anyagköltségek csökkenté­sében elért eredményeink. Íme tehát: ha jól dolgozunk, takaré­koskodunk, emeljük az egész tevékeny­ségünk minőségi színvonalát, s ezzel e­­gyetemben növeljük a nemzeti jövedel­met — munkánk gyümölcseit magunk élvezzük. A mától felemelt javadal­mazást élvező dolgozók mellett a tanul­ság mindannyiunk számára, egész né­pünk számára nyilvánvaló. A TAGSÁG ÉRDEKÉBEN Ellenőrző bizottságok tevékenységéről Az ellenőrző bizottság a mezőgazda­sági termelőszövetkezet egyik legfonto­­sabb fóruma, vagy ahogy találóan je­gyezték meg az egyik zárszámadó köz­gyűlésen — a gazdaság lelkiismeretei E bizottság a téesz szeme-füle, vizsgá­latai mindig pontosak, megállapításai, észrevételei irányt szabnak. Hatéko­nyan segíti a vezetőket, tárgyilagosan tájékoztatja az egész tagságot. Minden tevékenységében az egész tagságot képviseli, mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt, ha kell, az egyes ta­gok, ha kell, a vezetők, brigádok, far­mok vagy csoportok ellenében. E bi­zottság munkájáért egyedül a közgyű­lésnek felelős. Ezért tekint a tagság minden esztendőben, oly nagy érdeklő­déssel a bizottsági jelentések elé. A közelmúltban véget ért idei zár­­számadókon mi is megkülönböztetett figyelemmel kísértük az ellenőrző bi­zottságok jelentéseit, főként azért, mert e tájékoztatók egyértelmű képet nyúj­tottak arról, hogy a gazdaságokban miként érvényesül a szövetkezeti demokrácia elve, milyen szin­tű az érdemi munkában el­engedhetetlenül fontos sokrétű szemé­lyi és tárgyi tájékozottság, miként szűrték le az ellenőrző tevékenységük­ben észlelhető szabálytalanságokat, az ütközéseket, átfedéseket, vagy akár a magatartásbeli fonákságokat. Nos — ál­talános következtetésként — tapaszta­latunk szerint az utóbbi évben a gaz­daságok szervezeti megszilárdulásával egyidejűleg, sokat javult az ellenőrző bizottságok tevékenysége is. Munkájuk konkrétabbá, nyíltabbá, rendszereseb­bé és lelkiismeretesebbé vált, s emel­lett gazdaságainkban egyre erőteljeseb­ben érvényesült a tagság közvetlen ellenőrzése. S ebben az elmúlt­­ esztendőben elért jobb gazdasági ered­ményeknek éppúgy része volt, mint a vezetők fokozott felelősségének. Cser­­náton, Réty, Szárazajta, Uzon, Lisznyó, Torja s számos további gazdaságban például az ellenőrző bizottság egész­ é­­vi rendszeres jó munkáján — és ese­tenként bátor kiállásán — múlott nagy­részt, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetőségei „menet közben“ korrigálni tudták téves intézkedéseiket. Ezzel szemben, szórványosan bár, de több té­­eszben még előfordult, hogy az ellen­őrző bizottságok elhanyagolták köte­lességeiket, hevenyészett, formális mó­don gyakorolták megbízatásaikat. En­nek következtében például árapataki, lemhényi, nyújtódi, a zabolai, bardóci termelőszövetkezeti zárszámadók je­lentéseiből, továbbá a gidófalvi tehené­szet beszámolóiból hiányoztak a tények­kel alátámasztott elemzések, a bátor állásfoglalás, s hiányzott mindaz, amit az időközi pénzügyi ellenőrök jegyző­könyvei feltüntettek. Az például, hogy Árapatakon, Zabolán, Málnáson és má­sutt a tagság birtokában jogtalanul sze­repelnek bizonyos földterületek, vagy ennek visszája (Nagyajta), amikor gazdaság 22 hektárnyi lucernája termett a azokon a parcellákon, amelyeket a nyilvántartó a tagság használatában le­folytatása a 2—3. oldalon) ARADI ENDRE HEVES VIHAROK dúlnak, szo­katlanul alacsony a hőmérséklet az Ibériai-félszigeten. Madridban a felhőszakadások következtében ki­lépett medréből a Jarama folyó, el­öntve a San Fernando negyedet. Nagy esőzések voltak Sevillában is. Több helyen a szél meghaladta az óránkénti sebessége 100 kilo­métert. Az utóbbi napokban szünet nél­kül szakadt az eső Portugáliában, áradásokat okozva főleg az ország déli övezetében, megrongálva a ki­kötői berendezéseket. Oveiro kör­nyékén a tenger áttörte a gátakat, számos lakóházat semmisítve meg és több száz személyt hagyva haj­léktalanul. Az ország északi részében, Por­tóban, Espinhóban és Vila Nova de Gaiában az utcák víz alá kerültek, több lakóház megrongálódott. Több mint 4 000 embert el kellett költöz­tetni otthonából. A FÜLÖP-SZIGETEK egyik leg­rangosabb felsőfokú tanintézetében, az 1611-ben alapított manilai Santo Tomas Egyetemen román fénykép­­kiállítás nyílt meg. Az ünnepélyes avatáson jelen volt az egyetem ve­zetősége, számos tantestületi tag és sok diák. TEGNAP kétnapos sztrájk kez­dődött a limai iparvállalatok nagy részében, amely szinte megbénítot­ta a főváros gazdasági tevékenysé­gét. A sztrájk, amelyet a Perui Munkásszövetség kezdeményezett, az ország északi részén levő Cuzco és a déli részén lévő Chimbota vá­rosokra is kiterjedt. Amint a hírügynökségek jelentik, összetűzések voltak a főváros kül­ső negyedeiben, sok utcát, köztük a Limába vezető főutat is elbariká­­dozták. Luis Cisneros perui belügymi­niszter közölte, hogy 185 sztrájko­­lót, köztük 20 szakszervezeti veze­tőt letartóztattak. HÉTFŐN a Scotland Yard jelen­tette, hogy elloptak egy távcsöves lézerfegyvert a londoni Tudomá­nyos Múzeumban rendezett kiállí­táson. Feltételezik, hogy a fegyver egy terrorista csoport birtokába ke­rült. Közölték továbbá, hogy ilyen fegyverből összesen 25 példány van a világon. DAVID OYVEN brit külügymi­niszter izraeli látogatása során ki­jelentette: az elfoglalt arab terüle­teken lévő izraeli településekkel kapcsolatos brit álláspont teljesen megegyezik az Egyesült Államok kormányának álláspontjával. A külügyminiszter hozzáfűzte, hogy Menahem Begin miniszterelnök­kel, a külügyminiszterrel és honvé­delmi miniszterrel folytatott meg­beszélésein világosan megnyilvá­nult, hogy­­ az izraeli vélemény el­tér a brit kormányétól. Fiatalok és a szakmai továbbképzés Felgyorsult ütemű ipari termelésünk rendkívül fontos dolgot tűzött napi­rendre: a fiatalok szakmai műveltségé­nek állandó gyarapítását, a mesterség­­beli tudás alaposságát, biztonságát. Nem üres szócséplés a szakmai és tár­sadalmi beilleszkedésről beszélni, mert ez a kérdés nap mint nap előtérbe ke­rül, s különösen égetően fontos ügye ez az ifjúságnak. Mit tesz és­ mit tett a KISZ-szervezet e probléma megnyug­tató megoldásáért? Íme, a kérdés, amely ugyancsak gyakori. Tudvalévő ugyan­is, hogy a megyében épült és építendő új gyárak, üzemek nagy részében az átlagos életkor, jóval a KISZ-tagsági felső korhatár alatt van, s mint legil­letékesebbnek, az ifjúsági szervezetnek kell ezzel az üggyel leginkább foglal­koznia. Tekintsünk most el attól, hogy sokszor éppen az ifjúsági szervezet he­lyett is mások végzik ezt a munkát, sok esetben pedig a fiatalok ilyenszerű elvárásai éppen a szervezet részéről nem találnak meghallgatásra, orvoslás­ra. Igaz viszont, hogy az előző évek­hez viszonyítva ebben a vonatkozásban előrelépés tapasztalható, s különösen ott, ahol az üzemi KISZ-bizottság hi­vatását ténylegesen teljesíti, ezen a téren nincs ok az elmarasztalásra. Szükség van arra, hogy elsősorban a­ nemrég munkába állt ifjak körében minél inkább elmélyítsék a munkásön­tudatot, a munkásfegyelmet, amelybe nyilván beletartozik az állandó szakmai képzés, önképzés is. Ezen a téren szü­lettek szép eredmények. Hadd idézzük, hogy az utóbbi két esztendőben mint­egy négyezer fiatalt szakképesítettek olyan szakmákban, amelyeket a megye gazdasági fejlődése követelt meg. Több százan jártak esti líceumba, s mintegy kétszázan látogatják a mesteriskolákat és az almérnökit. Ehhez a magunk rendjén feltétlenül hozzá kell fűznünk, hogy azért nem minden fiatalt sikerült bevonni ebbe a szakképesítési folya­matba. Főleg azok esetében lenne er­re szükség, akik a tavaly, tavalyelőtt az elméleti líceumokban most ott állnak, minden érettségiztek, mesterség nélkül, valamilyen megürülő irodaasz­talra lesve. Talán jobban nyomon kö­vethetné a KISZ-bizottság azoknak helyzetét is, akik például a Szakszer­­­vezetek Művelődési Háza informatikai tanfolyamára, a Sepsiszentgyörgy váro­si művelődési ház gépírói tanfolyamára, illetve más, nem vállalatok által szer­vezett kurzusokat látogatnak, azzal a reménnyel, hogy imigyen hajlamuk­nak, ismereteiknek körbe kerülnének. És megfelelő munka­nem tisztázott mind ez ideig az a kérdés sem, hogy vajon miért nem fogadják el a vállala­tok az elméleti líceumi végzettek szak­vizsga ellenében nyert elismervénye­­it? Szomorú, hogy legtöbbször éppen az a vállalat mond nemet az ilyen papírral rendelkező fiatalnak, amelynek szak­emberei voltak a vizsgáztatók. Érdemes felfigyelnünk a szakmai ver­senyek sokaságára, amelyeket orszá­gosan szervez a KISZ, s amelyeknek megyénkben is mindig sok résztvevője szokott lenni. Említsünk párat közülük: Mesterkerek, A kormánykeréknél, Jó kiszolgálás, Aranykarkötő, Építők o­­limpiásza és egyebek. Megtudtuk, hogy ezek tömegszakaszain a megyéből kö­zel hétezer fiatal szakmunkás vett részt, s ketten közülük harmadik díjjal tértek haza a legmagasabb szintű versenyről Lévén viszont, hogy ilyen népszerű kezdeményezésekről van szó, sokkal hatékonyabb lehetne az egész vetélke­dő, ha például a megyei döntőt legalább nyilvánossá tennék Máshol, olvastuk, még az alsóbb szintű szakaszokat így próbálják lebonyolítani — és siker­is rel. Természetesen, rendkívül bonyolult kérdés a szakmai továbbképzés, s csak­is akkor járhat a remélt eredménnyel, ha a szükséglet belülről fakad. Addig azonban, amíg a fiatalok egy részénél legalábbis kötelező elfoglaltságot je­lent csupán az ennek szentelt próbál­kozás, nem lehet olyan eredményesség­ről beszélni, amelyre számítani szoktak. És emiatt még kevésbé sikerül a szak­emberek sokoldalú felkészítése is, az esetleges mesterség-változtatás kön­­­nyebb áthidalása érdekében. Bonyolult probléma ez, amely megnyugtató meg­oldást csakis úgy nyerhet, ha az arra hivatottak, elsősorban is a KISZ-szerve­­zet, mindent elkövet a siker érdekében. PÉTER SÁNDOR

Next