Megyei Tükör, 1978. április (11. évfolyam, 1929-1954. szám)

1978-04-01 / 1929. szám

világ proletárjai, egyesülietek ! MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A 1929. szám XI. évfolyam 1978. ÁPRILIS 1„ SZOMBAT ARA JO BÁNI OBBUtom&mauf i Befejezte munkálatait a néptanácselnökök konferenciája Bukarestben március 31-én befejező­dött a néptanácsi elnökök országos kon­ferenciája, amelynek munkálatai Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében folytak le. Az átfogó fórum széles körű és gyü­mölcsöző vita után elsődleges fontossá­gú határozatokat fogadott el az állam­hatalom és a közigazgatás helyi szervei­nek a haza gazdasági haladásáért, az összes megyék, városok és községek felemelkedéséért, társadalmi és szelle­mi életünk felvirágoztatásáért, a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének­ felépítéséért ki­­fejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utolsó napján a munkálatok ugyanazon munkalégkör­­ben a plénumban folytatódtak, az átfogó elemzésnek és igényességnek ugyanab­ban a légkörében, amelyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamen­­­nyi városi és falusi település gyors ü­­temű, tervszerű gazdasági-társadalmi, kulturális fejlesztése, az élet minőségé­nek javítása, a dolgozók civilizációs fo­kának emelése vet fel. A néptanácsi elnökök fórumának rész­vevői, lényegében a haza egész lakos­ságát képviselve, ezen a reggelen — akárcsak a konferencia előző napjain — nagy melegséggel és lelkesedéssel fo­gadták a terembe lépő Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. Perceken át erőteljesen visszhangzott az éljenzés, a­­ jelenlévők hosszasan ismételték: Ceau­?escu — RKP! A teremben meghívottként jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kor­mány több tagja, központi intézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, (folytatása a 4. oldalon) Me­gyeszerre beindultak a talajelőkészítési munkálatok (Bortnyik György felvételei „Legelső gondunk../9 A tegnapelőtt szerencsés napom volt, mert a Fafeldolgozó Kombinát sepsi­szentgyörgyi bútorgyárában, egy csen­des és roppant ízlésesen bútorozott iro­dában, Telea Stefania mérnöknő — a dolgozók tanácsának titkára — ezzel fogadott: — Éppen jókor jött! A tegnap tartottuk a harmadik tanácsülést, s ha a kérések és javaslatok megvitatásáról és megoldásáról akar írni, friss hírek­kel, adatokkal szolgálhatok. Csak azt mondja me­g: mi érdekli inkább? " — Engem minden érdekel —­válaszol­tam. — Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha részletesen tájékoztat. Elmondja, hogy mi volt a tegnapi ülés vitatémája, s milyen határozatokat hozott a tanács. — ... Legelőször egy régi és gyakran emlegetett kérdéssel foglalkoztunk. Ne­vezetesen: a műszaki-anyagi ellátás to­vábbi javításának, ésszerűsítésének le­hetőségeivel. Tehát egy olyan problé­mával, amely ebben a gyárban minden­kit érdekel. Mert — ez az igazság — még mindig vannak hiányosságok, fenn­akadások. Hol egy szerszám, hol egy cserealkatrész, hol a szárított faanyag, vagy­ a lakk hiányzik, veszélyeztetve a termelés folyamatosságát... És úgy dön­töttünk, hogy az anyagellátás és a gép­kihasználás javításának érdekében ez­után grafikonokat készítünk. Pontosab­ban követjük minden egyes gép, de főleg a kulcsgépek működését. Megjelöl­jük a hibásodások helyét, idejét és gyakoriságát. Nyilvántartásba vesszük a cserealkatrészeket. És minden egyes részlegen — ott is, ahol eddig nem lát­tuk szükségét — bevezetjük a gépek terv szerinti karbantartását. Mondjuk, ez volt a tegnapi ülés fő témája. De ugyanakkor megtárgyaltunk még három személyes kérést, és jóvá­hagytuk, hogy három dolgozónk az is­mert periódus egyötödével hamarabb jelentkezzék kategória-vizsgára. Aztán, Demeter Szabolcs mérnök javaslatára, elhatároztuk, hogy a közeljövőben, mi­nimum 25 tagból álló tervezőkollektívát alakítunk, s beszerezzük a hiányzó, de a tervezési tevékenységhez feltétlen szükséges eszközöket. Nagy vonalakban így, ezekről a kér­désekről volt szó a tegnap. — Mérnöknő, meggyőződésem, hogy a kérések és a javaslatok nem egy ülésteremben hangzanak el... mindig Az embernek bárhol és bármikor eszébe juthat valami... Ha — feltételezem — spontán javaslata van egy dolgozónak, mi történik? Hogyan intézkedik a ve­zető tanács? — A tanácsban minden részlegnek van képviselője, akivel fel lehet venni a kapcsolatot, s akinek kötelessége min­denkit meghallgatni, majd — a legköze­lebbi tanácsülésen — beszámolni... Per­sze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem lehetnek sürgős kérések és javaslatok, amelyek esetében azonnal kell határozni. — Az utolsó kérdésem: volt-e olyan kérés vagy javaslat a gyárban, amelyet — ön szerint — meg kellett volna olda­ni, de ... valamiért elsikkadt? — Nem emlékszem, hogy ilyen ese­tünk lett volna... Nekünk a legelső gon­dunk az, hogy — ha nem képtelenség­ről van szó — az embereket meghall­gassuk, és mihamarabb intézkedjünk. Mindenkinek került munka a mezőn Szabályszerű és szabványnak megfe­lelő igazi tavaszi napra virradt a katol­­nai határ. Talán az első tőről metszett kampánynap a téeszben annyi huzavo­na, hideg, esős időjárás után. Nyilván kiür­ültek az irodák is. Kovács István el­nök, Szilágyi Zoltán főmérnök a számos munkahely valamelyikét tartják szem­mel. Drága minden óra, igyekezni kell, a Katolnán alaposan felkészülve vártak sorsdöntő munkaidényt. A vetőmag­­alapból egyelőre hiányzik a silókukori­ca, ami nem éppen sürgős, tekintve, hogy a hideg talaj miatt egyelőre a fű sem nő. Ellenben az a 3500 kilo­gramm heremag, amit Vidombákra szál­lították, arankamentesítésre már jobb he­lyen lenne közügyben. Annál inkább, mert a határban csak mutatónak van pillangós növény. A here és a lucerna összesített területe sem éri el a húsz hek­tárt, pedig a távlati tervek szerint téesz az ezres szarvasmarha-létszám el­­­érésére törekszik A 200 hektárnyi bur­­gonyaterület ültetőanyag-fedezete bősé­gesen megvan, mert várakozáson felül jól teleltek a prizmák. És mivel vetőbur­­gonya-termesztő zárt övezetben járunk, fajtiszta anyag áll rendelkezésre. Desi­ree, Ora és a legfrissebb elszaporítású Eba, ami az ősszel került a téeszbe. E­­gyébként a többi is elit vagy első elsza­­porítású anyag. A takarmányrépa és burgonya alá kiszállítottak, harmadrész­ben szét is szórtak, 2­200 tonna istálló­­trágyát, s bekapcsolódik a tápanyag-u­tánpótlásba 28 tonna talajba dolgozott műtrágya hatóanyag is. Az utóbbi több mint 60 százaléka szántóföldre, a fenn­maradó adag a gyepterületekre került. Jelenleg teljes ütemben zajlik a szántás és a magágy előkészítése. A több mint félezer hektár tavaszi vetési tervből ebben a téeszben is a ka­páskultúrák képviselik a súlypontot. A munkaerő-létszám csökkenése következ­tében a cukorrépe-, burgonya- és a hagyma (ez képviseli a zöldségterpesz­­tést) vetésterület nagyobb hányadának ápolási és betakarítási munkálata az i­­degen munkásokra hárul. A számbavé­tel szerint 80—90 szövetkezeti tagra le­het számítani, akik teljesítmény-javadal­mazás alapján szerződést kötnek a gaz­dasággal. A rendkívül mozgalmas kivonulási na­pon a gépállomás helyi részlegének traktorai, a gazdaság erőgépei, fogatos- és gépjárművei teljes ütemben dolgoz­tak. Tárcsáztak, simítóztak, sort húztak dugványültetéshez, gyomirtószert és műtrágyát szórtak, kombinátoroztak, búzát hengereltek, vizet, burgonyát, ta­karmányt és építkezési anyagokat szál­lítottak. Délutánra cukorrépavetést és burgonyaültetést készítettek elő. A szö­vetkezeti tagság burgonyát válogatott, terhelte a járműveket, s 48 vendégmun­kás dughagymát ültetett. Ez a hétköze­­pi nap az idén valóban csúcsteljesít­ménynek számítható szervezés tekinte­tében, a teljes munkaerő bevonásával, a­­kik között olyan kiváló munkások tar­­totte élen jó példával, mint Szabó Ist­ván, Pál János, Bajcsi Lázár, Kovács Gizella, Harai Adolfné, Gábor Antalné a mezőn, Ábrahám Simon, Szűcs Ferenc, Vas Erzsébet az állattenyésztő farmon, Héja János, Grünman István, Barti Fe­renc és mások, a gépeken. FÜLÖP ZOLTÁN Szombati jegyzet____________________________________________________ 161 óra a békéért, biztonságért Elindult h­át Madrid felé az európai biztonságról Belgrádban tanácskozó, 35 állam képviselőinek alá­írásával a hosszas vita után megszületett, mind­össze háromoldalas záródokumentum. Helsinki után Belgrádban ültek össze a diploma­ták, hogy népeik sorsának, Európa — s nem is át­tétellel — a világ népei sorsának biztonságáról ér­tekezzenek, és — nem is kevés eltérítő mozzanat mellett — végül is sikerült pozitív mérleget k­észí­­teni a tanácskozásról : 1980-ban folytatják a 35-ök a békét véglegesítő tervezést, olyan erőfeszítéseket, melyekre százmilliók figyelnek. Hogy mit jelent az eltérítés a fenti sorokban ? Nem volt mellékes egyetlen Helsinki pont sem, nem volt egyetlen olyan kérdés sem Belgrádban, mely nem érdemelte volna meg a megvitatást, megannyi téves értelmezés után — de a terítékre kerülő problémák nem egyformán voltak súlyosak, s nyugati politikusok a kisebb súlycsoportok felé tekintettek nemegyszer. Pozitívan zárult a belgrádi mérleg, és ez föl­­tétlen győzelme az európai népeknek. Azt hallottam, hogy az a nemzedék fél a legke­vésbé az újabb háborútól, amelynek nem volt al­kalma — szerencséjére — megismerni annak bor­zalmait. Vajon igaz ez ? Most olvastam el Annie Lauran könyvét (Hitler sapkája, vagy a feledés kora), azzal a céllal készí­tett interjúidat a hitleri haláltáborokból megszaba­dult néhány ma is élővel, hogy tájékoztasson ben­nünket, hogyan viszonyul a háborúhoz és annak rémségeihez a mostani fiatal nemzedék... Néhol még abban is kételkednek, hogy igazat szólnak e­­zek a tábori rémségeket megélt emberek, asszo­nyok. El tudunk fordulni a háborútól? Élhetünk olyan fia­talon, olyan jólétben s boldogságban, hogy legyint­­sünk a közelmúltra, mely iszonyú élménye volt szüleinknek ? Az európai biztonsági tanácskozások a legvalósá­gosabb talaj szükségszerű jelenségei. Több mint fél évig figyelmeztü­nk Belgrádra, az­előtt Helsinkire, s amit a következő, madridi ta­nácskozásig meg ott is, kicsikarunk a leszerelés, a biztonságunk, szavatolása terén, csak azt adhatjuk át gyermekeinknek. A háború veszélyét pedig soha a feledés korának ! Élni ,alkotni csak munkában, munkálkodni csak békében lehet. CZEGŐ ZOLTÁN

Next