Megyei Tükör, 1978. július (11. évfolyam, 2006-2031. szám)

1978-07-01 / 2006. szám

b ♦ át k VILÁG PROIFTABIM EGYESOÍJÍTfíf I l RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XI. évfolyam 1978. JÚLIUS 1. SZOMBAT ARA JO BÁNI 2006. szám •fu­táridő előtt­­ cljesítették az exporttervet A kézdivásárhelyi ruhagyárban egé­szében nem is készült el az idei első hat hónap teljes mérlege, néhány lé­nyegesebb mutató mégis jelzi e mun­kaközösség érdemi sikereit. Az előszá­­mítások szerint az össz- és árutermelé­si mutatók alakulása kedvező. A leg­kimagaslóbb előirányzatainak eredmény az exportterv teljesítésénél mutat­kozik, amelyet több mint 15 nappal határidő előtt teljesítettek. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lelkes dolgozó kollektíva a két félév határán több mint egymillió valuta lej értékű terven felül előállított termékről adhat számot. A munkatermelékenységi mu­tatót is jelentősen túlszárnyalták, s az 1­000 lejre eső árutermelési költséget csaknem 20 lejjel szorították le, ami hozzávetőleg két és fél százalékos csökkentést jelent. A legszembeötlőbb az a gyökeres változás, amely a normateljesítés te­kintetében az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva történt. Éspe­dig az, hogy míg akkor a dolgozók mintegy 32 százaléka termelt előirány­zat alatt, addig ma a munkaközösség több mint 47 százaléka teljesíti, ugyan­akkor jelentősen túlszárnyalja a nor­mát, s mindössze valamivel 5 száza­lék felett áll azoknak a száma, akik e téren termelési előirányzatuk valóra váltásával adósak maradtak. A munkasikerek ilyenszerű alaku­lása a pártszervezet, a dolgozók taná­csa következetes munkaszervezésének, a fegyelem megszilárdításának, a nor­maidők ésszerű kihasználásának s min­denekelőtt a gyár összes dolgozói helytállásának köszönhető. S az is nyilvánvaló, hogy a félévi számvetés eredményességét legjobban a nettó termelés mintegy 109 százalé­kos teljesítése bizonyítja s egyben a megalapozását annak, hogy már ez év második felében e legfőbb mutató al­kossa a gyár dolgozói kollektívája tevékenységének eredményességét. (daróczi) A Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka Nyertes: a közönség Sepsiszentgyörgy közönsége nem elő­ször látja vendégül a Veszprémi Petőfi Színház együttesét. Az elmúlt években is nem egy előadásuknak volt forró si­kere színpadunkon. S ez nem véletlen. Hisz az eddig látottakból is nyilvánva­ló ,hogy a két társulat, a sepsiszentgyör­gyi és a veszprémi nemcsak nyelvé­ben ,de jellegében, törekvéseiben rokon. Ez a szellemi rokonság a reper­is­toár egyezéseiben, a színház profiljá­ban is tetten érhető. Mindkét színház népszínház, mely nem egy vagy két város, hanem egy egész vidék színházi kultúráját hivatott ápolni, művelni. A veszprémi társulat csupán 1961-ben nyitotta meg kapuit. Legfontosabb cél­jának azt tekintette, hogy korszerű mű­sorpolitikával, elsősorban magyar mű­vekkel, új magyar drámákkal teremt­sen városi színházkultúrát. A társulat már kezdeti időszakában a kortárs magyar dráma számos irodalmi érté­keiben reprezentatív, de többé-kevésbé színpadszerűtlennek minősített darab­­­­ját vitte színpadra, bebizonyítván ró­luk, hogy igenis, sikerrel játszhatók. ,,A nagy igényű ,elmélyült, nagy gondo­lati és művészi erejű drámák pillé­rein formálódott, alakult és emelkedett az együttes. A nagy feladatok erőtel­jes művészi egyéniségeket követel­tek, akiknek tehetsége, mondandója ú­­jabb színekkel, értékekkel gazdagítot­ta a műsort“ — olvashatjuk a társulat műsorfüzetében, s ezek a sorok nem véletlenül tűnnek ismerősöknek. Ilyet és hasonlókat a sepsiszentgyörgyi tár­sulatról is elmondottak, leírtak már. Nos, az erőfeszítések tényleg nem maradtak eredmény nélkül. A Veszp­rémi Petőfi színház neve az egész or­szágban ismertté vált, az igényes szín­házi teljesítmény ígéretét kezdte jelen­teni. Íme, mit írt tíz évvel a társulat létrejötte után az irodalomkritikusként és drámaíróként is a legkiválóbbak kö­zé tartozó Németh László a társulatról: „A veszprémi példát s a Petőfi Színház egész haditervét azért tartom közvéle­mény elé viendőnek, mert itt egy cél­tudatos vezető, küzdeni tudó együttes, a hozzájuk tapadó kör s a színház­­látogató közönség a magyar színjátszás új modelljét igyekszik kidolgozni... Az,­­á­ hogy mi az igazi feladat... a főváros csak a vidék, a veszprémiek felől ért­heti meg.“* A társulat műsorpolitikáját a turné során Sepsiszentgyörgyön bemutatott három darab is tükrözi. A háromból­­kettő kortárs magyar szerző darabja. BÍRÓ BÉLA (folytatása a 2—3. oldalon) A sepsiszentgyörgyi posztlíceális iskola végzettje, Szilvás­ György készítette oszcilos­.kép a vizsgamunkák egyik legsikerültebb darabja BARTHA ÁRPÁD felvétele Gépgyártóipar Kovászna megyében A gépgyártóipari dolgozókat köszönt­­jük holnap. Azt hiszem, épp a Kovász­na megyei gépgyártóipari dolgozók fognak legutoljára követ dobni rám, ha őszintén kimondom: inkább a hét­köznapjaik jutnak eszembe az ő ünne­pükön ,s csak azután az ő tisztainges ünnepük. És okát is adhatjuk ünnepi elkomo­­lyodásunknak, ha számba vesszük en­nek az iparágnak a történetét, igen sze­gény történetét ezen a tájon. Igen könnyű ugyanis ez a számba­vétel, mert Kovászna megyében egy­szerűen nem volt gépgyártóipar, vagy aligcsak hogy volt valamennyi. Ne tévesszen meg bennünket össze­vetéskor az, hogy a keveset hatványozni, de szemléletesebben könnyű be­szélnek az egyszerű szigorú számada­tok: 1965-től 1980-ig Kovászna megye ipari össztermelése kilenc és félszere­sére emelkedik, tehát a fejlődés 960 százalékos. Ezen belül a gépgyártóipar kétszázhuszonkétszeres gyarapodást mutat . 1980-ban. El nem mulaszthatom a számadatok után az em­lékeztetést: Sepsiszent­györgy ipara a textil- meg a cigaretta­gyárból, valamint egy-két kisebb ipari egységből állt, no meg a jó öreg bútor­gyárból , mikor az utóbbi leégett, úgyszólván leégett az itteni ipar jó része is.­­ És nem túlzás, nem dicsekvés immár arról beszélni, hogy a megyeszékhely­nek ipari negyede van, szinte látni, a­­mint az ipar révén nő össze milyen a várossal, s ebben jó rész jut a gép­­gyártóiparnak. Nemcsak a városok arculata, maga a munkások életvitele is robbanásszerű­en változott, s ez azok közé a forra­dalmi változások közé tartozik, melye­ket megrázkódtatás nélkül él át az em­ber. Záradékként még egy számadatot kell megemlítenem, bármennyire hihetetlen s magam is alig tudom el­is képzelni, de így igaz. 1980-ban a gép­kocsialkatrészeket gyártó vállalatban 10 000 ember fog dolgozni, és ha ezt számítjuk csupán, még nem is szóltunk a csavargyár, az autóvillamossági gyár majdani gyarapodásáról. És most üljünk a gépgyártóipari munkások tisztainges ünnepi asztalá­hoz, köszöntsük őket, hiszen úttörő munka jutott számukra Kovászna me­gye nagyiramú iparosodásában. CZEGŐ ZOLTÁN HELMUT SCHMIDT, Németország SZK kancellárja, aki hivatalos láto­gatást tesz Lusakában, újabb meg­beszélést folytatott Kenneth Kaunda zambiai elnökkel. A felek áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatok több aspektusát és hangsúlyozták, hogy mindkét fél állandóan fejleszteni ó­­hajtja a kölcsönösen előnyös koo­perációt. A felek úgyszintén meg­vizsgálták a dél-afrikai helyzetet. PÉNTEK REGGEL újabb, a Rich­ter skála szerint 3­ 0 fokos földren­gést észleltek Magyarországon. A­­mint az MTI jelenti, a földrengés epicentruma Békés környékén volt, ahol több ház megrongálódott. A SZALJUT-6 — Szojuz-29 — Szojuz-30­ tudományos űrállomás, fedélzetén Vlagyimir Kovaljonokkal és Alekszandr Ivancsenkovval, va­lamint a szovjet—lengyel vegyes le­génységgel, Pjotr Klimukkal és Mi­roslav Hermaszewskivel, folytatja repülését. A pénteki programban orvosi kí­sérletek, fizikai gyakorlatok és fe­délzeti sajtóértekezlet szerepelt. A Szojuz-30. legénysége folytatta vérkeringéssel kapcsolatos kutatá­sokat. A kísérlet során az űrhajó­sok állapotát a lengyel szakembe­rek által kidolgozott kardiolider­­berendezéssel ellenőrizték. Az űrállomás legénysége ugyan­akkor folytatta a csütörtökön meg­kezdett Sziréna nevű technológiai kísérletet. HÁROMHÓNAPI tárgyalás és több napi sztrájk után a belga ko­hóipari dolgozók kivívták a munka­­körülmények és a nyugdíjazási fel­tételek javításával kapcsolatos kö­veteléseik teljesítését. A sztrájkokban 45 000 munkás és 10 000 tisztviselő vett részt. A VENEZUELAI Kommunista Párt hivatalosan Hector Mujica is­mert újságírót jelölte az államel­­nöki tisztségre, tekintettel a decem­ber 3-án sorra kerülő elnökválasztá­sokra. Hector Mujica ismertette vá­lasztási programját, amely előirá­nyozza a földesúri földek kisajátítá­sát, a magánbankok és a külkeres­kedelem államosítását, gyökeres ok­tatási reform végrehajtását, azoknak az egyezményeknek az eltörlését,­­amelyek lehetővé­ teszik, hogy külföldi monopóliumok a venezuelai a gazdaság egyes alapvető szektorai­ban, közöttük a vas-, az alumínium- és a kőolajiparban tevékenykedje­nek. ROMÁN GYÓGYSZERIPARI és kozmetikai termékek kiállítása nyílt meg Románia Szocialista Köztársa­ság berlini gazdasági kirendeltségén. A kiállított termékek bő választéka, valamint a bukaresti ICE — Chim­­a importexport és CIMCCL képvise­lőinek ez alkalommal mondott rö­vid beszéde feltárta országunknak az illető iparág fejlesztésében elért szép eredményeit és azt, hogy tág lehetőségek kínálkoznak a Románia és az NDK közötti kereskedelmi cserék bővítésére ezen a területen. INDIA északi államaiban kemény harc folyik a vidéket ellepő sáska­rajok ellen. Főleg a Gangesz folyó hosszában, mintegy 1200 kilométe­res szakaszon, India fő gabonater­mő vidékén nagy erőket összpon­tosítottak a sáskaveszély leküzdésé­­re. A sáskainvázió 16 évi szünet után következett be.

Next