Megyei Tükör, 1979. szeptember (12. évfolyam, 2368-2392. szám)

1979-09-01 / 2368. szám

Vendég­játék­ok Sepsiszen­tgy­örgy­ön Szigligeti Ede : A lelenc SZABÓ JÓZSEF rendezésében A Nagyváradi Állami Színház Szigli­geti Ede darabjával látogatott Kovász­­na megyében nemrég, s a hírre, hogy megkerestek bennünket is, sok figyelhettük meg a színváltozást: arcon a Szerző nevének hallatára sokakban fölmerülnek az eddig látott Szigligeti­darabok élményei, ezen sokak közül né­melyeket a derű, a pozitív élmény em­léke öntötte el, másokon a sokat di­csért, de sokat is szidott népszínmű­vek fenntartás-hangulata lett úrrá, s majdhogy legyintettek. Következzék az előadás ! A telt ház közönsége már jelenlété­vel is eleve az igazságokat szolgáltató népszínművekre, a jók győzelmére és a rosszak, elnyomók, kegyetlenek pusz­tulására, tehát a Szigligeti-világra sza­vaz. Még annyit tegyünk hozzá előzetes­ként, a rendező megszólaltatásáig, hogy jó színészeket, nagyszerű alakításokat (is) láthattunk. Szabó József, a kiváló rendező azonban fenntartás nélkül (a­­hogy az illik?, vagy ahogy azt tőle Szinte kétezer esztendő röpít vissza az időben Kincses Elemér nálunk is, vendégjátékban bemutatott darabja, az Ég a nap Seneca felett. A római történelembe visz el, annak is legsö­tétebb korszakába, Néró uralkodásá­nak idejébe. Olvasmányélményeink kö­zött tartjuk számon e római császár­ról írottakat, s talán a legtragikusabb történelmi események sorába tartozik mindaz, ami akkor történt, s amit a császár cselekedett. Igen, valahogy ilyennek tudtuk elképzelni Nérót, a­­hogyan Boér Ferenc alakításában meg­jelent, parancsokat osztogatott, vo­­naglott, sírt, hahotázott, vinnyogott, undorítóan viselkedett a színpadon. Ha valaha is elrettentő példáért kellett nyúlni a történelembe, mindig kéznél volt Néró, meg Dzsingisz kán, meg Hitler. Az elaljasult társadalom, a minden emberségéből kivetkőzött u­­ralkodó lép elénk, akinek féktelen ön­zése, érzéketlensége, nép- és ország­­nyomorító elvhajhászása idéződik fel a drámai játék minden sorában. A fi­zetett hajbókolok és tapsolok, talpnya­megszoktuk, s ahogy az kötelesség?) el­ső perctől komolyan veszi a vállalko­zást, a darab rendezését. Talán innen a magyarázat is, hogy vállalta mind a darab átigazítását, mind pedig a Szigli­getitől vállalt gondolati, bírálati anyag teljes kibontását. Mert hiszen a Lelenc, ez a rendező­től népdrámának nevezett, de népszín­mű-köntösben nemegyszer jelenített darab több irányú társadalombírálat­nak a hordozója, jeleníti az 1848—49-es kor- és sorsformáló harcok utáni hely­zetet (1863-ban keletkezett a darab), és ebben a tanító és családja sorstragédiá­ját, a cselédsorba kényszerült tanító­lányok vesszőfutásától a helyi másságok ugyancsak szemléletes hatal­föl­mutatásáig, a tizedművelt jegyző csa­lád affektálása és rosszindulata men­­nyit árthat a tisztaságnak, a becsület­nek... Szentesi Nagy Erzsébet, a szelíd, hi­székeny, s épp ezért megesett sorsa tragikumánál fogva sodorja leány a nézőt a korabeli társadalmi ellentmon­dók által körülvett császárt semmi­­ sem fenyegetheti, még a legkritikusabb és legalkalmasabb pillanatokban is visszafordul a lapockája alá irányuló tőr. Nincs, nem akad ember, aki vé­gezni tudna, merne a gyilkossal. A szabaduláshoz, a legelemibb em­beri vonások győzelméhez is tettekre van szükség. Ám ki cselekedjék, ha még a tisztánlátó roppant éber és vi­lágosan gondolkodó költő-filozófus, Seneca keze is lehanyatlik, amikor tőr hegye már-már beleszúr a zsarnok­á­ba? És milyen magabiztos ez a Néró! Mennyire tudja, hogy ő szent és sért­hetetlen. És éppen az oltotta bele ezt a magabiztosságot, akinek most bos­­­szút kellene állnia: maga Seneca. És az áldozat, a római nép, Róma, a város, a birodalom, a sok tízezer katona mel­lett ezért válik a kedves tanító, a cso­dált művész is a császár áldozatává. És a lejtőn megindult szekeret már mély humanizmus, Seneca utoljára fel­a lángoló ember- és Róma-imádata sem tudja megállítani. Egyike lesz ő is Néró sok-sok áldozatának... mások fölfedezésére, elítélésére. (El nem mulaszthatjuk itt föltétlen meg­jegyezni, hogy a közönség — mintha az abszolút tiszta érzelmi reagálások­kal teli gyermeki, bábszínházi előadá­son lennénk, a végletekig ragadtatva együtt érzett a leányanyával, gyerme­kével, a tanító családdal , a jókkal, a meghurcoltakkal; talán ez is élmény leh­ett a színészek számára: olyan kö­zönségnek játszani őszinte, tiszta já­tékot, mely közönség lélekből mellet­tük állt...). ( „A mi dolgunk az, hogy a múlt szá­zadi színes, lebilincselő és tanulságos történetet a mai néző számára is szí­nessé, lebilincselővé és tanulságossá tegyük..., hogy Szigligeti ma is érvé­nyes humánus gondolatainak, minde­­nekfölött a nép sorsával való együtt­­rezdülés eszméjének fórumait teremt­sünk a színpadon." És ebben a céljában remek társakra ta­lált a húsz tagot számláló, tehetséges színészi gárdában. Fölsorolás mellékes­nek tűnik, amúgy is csak egyik szerep­­osztást láhattuk. Mindenképpen hálá­sak lehetünk a váradiaknak, hogy hozták újabb produkciójukat. el­ CZEGŐ ZOLTÁN Persze, bodorság lenne azt állítani, hogy a darabban nem tűnik fel a zsar­nokság elleni cselekvőkészség is. Hisz a legszűkebb környezetben is meg­bomlott az egység, megindult az erje­dés, érzelmek és vélemények csapnak össze, de mindez még nem elegendő a zsarnok eltiprásához. Mint ahogy nem volt elegendő Seneca egynapos császársága sem a bajok orvoslásához. Van valami bizarr abban is, hogy éppen a Senecáért lelkesedő, aggódó tanítvány szúrja le, tévedésből, hátul­ról az imádott mestert. Az egyszerű, de monumentálisnak ható színpadkép csak növeli a feszült­séget, amit néhány ember élet-halál harca vált ki a nézőből. A Szatmári Északi Színház magyar tagozatának előadását a darab írója, Kincses Elemér rendezte, a díszlet és kosztüm Kemény Árpád munkája. Sze­replők: Seneca (Ács Alajos), Paulina (Elekes Emese), Néró (Boér Ferenc), Poppea (Bokor Ildikó), Spector (Ben­­czédi Sándor), Vicius (Kisfalussy Bá­lint), I. katona (Kocsis Antal), II. kato­na (Fülöp Zoltán), Appius (Szélyes Ferenc). (peter) Az igazi Néró Teleki Blanka és köre „Hazafiak! Szabadság, testvériség, e­­gyenlőség jelszavatok (...) Vasvári, ki előbb tanítónk­ volt, most az egész ha­záé, ezt mi örömmel nézzük, de kíván­juk: 1. Hogy az egyetemen nők is ta­nulhassanak. 2. Hogy ne legyenek o­­lyan mondatok: mindenki bír szava­zattal, kivévén a nőket. 3. Hogy egész Magyarhonban, a legkisebb falukat sem véve ki, legyenek tanodák, és szülők gyermekeiket itt taníttassák. 4. a A falusi tanítók jobb díjat kapjanak, hogy képesek legyenek a tanítást jól vinni.“ Íme egy részlet a kiáltványból, me­lyet 1848-ban készítenek Teleki Blanka intézetének növendékei. „Teleki Blanka 1849. április 27-én «A köztársaságért» jelszóval avatta fel Vasvári Pál forradalmi zászlaját" — indítja bevezető tanulmányát Sáfrán Gyöngyi. A kecses kis kötet — Teleki Blanka és köre — a Téka-sorozatban jelent meg, és Teleki Blankán kívül Karacs Teréz és Lóvél K­ára írásaiból ad válogatást, a magyar nőnevelés út­törőire irányítva a figyelmet. Nézzük, hogy foglalja össze Teleki Blanka élet­­i útját egy lexikon. „Erdélyi arisztokra­ta családból származott. Nagynénjé­­nek, Brunszvik Teréznek környezeté­ben nevelkedett. 1846-ban leánynevelő intézetet alapított Pesten, s azt hazafi­as, demokratikus szellemben vezette. (...) A szabadságharc ügyét lelkesen tá­mogatta. Világos után bújdosókat rej­tegetett, s kapcsolatot tartott fenn a párizsi magyar emigrációval.“ (Ennek egyik vezető alakja éppen rokona, Te­leki László volt...) 1851-ben fogták el, és a forradalom alatti és utáni tevékenységéért 10 évi várfogságra ítélték. Lővei Klára öt é­­vet kapott, ő le is töltötte büntetését, részleteiben fennmaradó jegyzetei ér­tékes dokumentumok. (Belőlük P. Szathmáry Károly írt középszerű regé­­nyesített életrajzot a múlt században.) Teleki Blanka a tíz évből hatot töltött le, raboskodott Kufsteinben és Laibach­­ban. Talán nem érdektelen idézni, ho­gyan „foglalja össze" életútját a Vád­irat. „Teleki Blanka grófnő, aki sokat utazott Németországban, Lombardiá­ban és Franciaországban, ritka szelle­mi tulajdonságokkal, tudományos mű­veltséggel, rendkívüli bátorsággal, e­­rős akarattal és fáradhatatlan kitartás­sal rendelkezik, de ezen tulajdonságok hiúvá és elbizakodottá tették, fölöttébb ravasz, akaratos és különlegesen becs­vágyó. Politikai tevékenysége nagysá­gánál fogva (...) ő tekinthető korunk e­­gyik legveszélyesebb lázadójának...“ Nyilván, hisz a nála is veszedelmeseb­bek már vértanúk, halottak vagy emig­rációba kényszerültek. Egy vértanúk­ról szóló könyvben található egy kép: Teleki Blanka Kufsteinben. (A várbör­tön a szintén „veszedelmes és lázadó“ elődök élettörténetéből már közismert.) A nyakig zárt ruha és a vállig érő haj­sátor protézisébe zárt szomorú női arc átkel az évtizedeken és megszólít. Nem kelti a bezártság (a vereség) látványát, a reménytelenség érzéseit. Ez az arc szabad. Ez a behunyt szempár túléli szomorúságát, gyászát, a várbörtönt, a­­hová időlegesen zárták, iítsék elvbarátaitól, hogy hogy eskülö­megtörjék, meggyötörjék. Talán akkor eszébe jut, hogy „véletlenül" került ide, hogy tör­vényszerűbb és megszokottabb lenne, ha ezeket az éveket egy francia vagy olasz fürdőhelyen ábrándozná végig, az emancipáció kérdésein meditálva, akár­ Teleki Blanka — és ezt meggyőzően bizonyítja az emléke előtt tisztelgő könyv — nem véletlenül került oda. BOGDAN LASZLÓ 630 000 dolgozó javadalmazásának emelése (folytatás az első oldalról) besorolású energiaelosztó hálózatnál dolgozik hatos kategóriával, alaplép­csőfokon, eddig 2122 lejes havi java­dalmazást kapott. Az új javadalmazása 2­448 lej, tehát 326 lejjel kap többet szeptember elsejétől. A textiliparból is soroljunk ide egy példát, egy szövőnőt, aki Jacquard típusú gépén, ötös kate­góriájú, második lépcsőfokú besorolás­ban dolgozik, s eddig 1­89­ lej volt az alapjavadalmazása. Szeptember else­jétől 2 275 lejt kap, tehát 378 lejjel többet. Ehhez, persze, hozzáadódik az a többlet is, amely a munkában eltöl­tött évek után, valamint a teljesítmény után járul hozzá az alapjavadalmazás­hoz. Egy textilipari főmester, aki eddig 6-os kategóriájú, 25. osztályú besoro­lásban dolgozott, s 2 760 lej volt a ja­vadalmazása, szeptember elsejétől 290 lejjel keres többet, vagyis 3 050 lej lesz az alapjavadalmazása, melyhez az e­­lőbb említett, munkában eltöltött évek és a globális akkord teljesítéséből származó többletet is hozzá kell adni. A felsorolt iparágak dolgozói nyil­ván, lendületesebb munkával, nagyobb teljesítménnyel válaszolnak a javadal­mazás újabb emelésére. HÉTVÉGI TI­RAKALAUZ Zalán­pataki túra Az 1977. év késő őszén elkészített turistajelzésrendszer ösvényein hívjuk hétvégi túrára a természetjárókat. U­­tunkon Kálnokról indulunk (melyet au­tóbuszjáratok kötnek össze a megye­­székhellyel), a piros ponttal jelölt ös­vényen, mely a központi kúttól kive­zet a Domanik fejére. Itt találjuk szét­szórt erdei fenyőkön a Baróti hegység kéksávos gerinctúra jelzését. Ezen ha­ladva megyünk nyugati irányba az Ó- vágás pusztáján, majd az Ince Pál és Verőfény nevű erdős oldalak között menő Vasantán érünk ki a Kurtabérc pusztája nevű tisztásra. A Meszes nevű helyen kis pad és asztal fogad. Itt el­hagyjuk a gerincjelzést és a kék ke­reszttel jelölt ösvény, a Csuklyán feny­vesen és pusztákon át levezet a bor­­vizekben és gázömlésekben gazdag Al­­nás patak völgyébe. Innen az erdőki­termelő út Z­ilánpatakra vezet. Miután meglátogattuk a települést, annak már sok alkalommal ismertetett nevezetes­ségeit, kék és piros kereszttel jelölt út vezet keleti irányba a Nyíres patak mentén a Nádasi borvíz mellett a ge­rincen fekvő Szilasra és innen szép er­dei ösvényen Málnásfürdőre, a vasút­állomásra. A beereszkedő ösvény alatt a völgyben van a Somospataki borvíz­­forrás. Időtartam: 1 nap. (Kisgyörgy Z.) „A­z elmének mulatságár­a...a szívnek meg­jobbítására,, Kezdjük a tényekkel : „De-acum ajunserăm buni și de treabă gospodari aice și imiiaste drag Tekirdagul intr-atitea, incit nu poci a uita Zágonul". Ugye, nagyon ismerősen hangzik ez a szöveg? Zágoni Mikes Kelemen 1720. május 28-án keltezett levelének szál­lóigévé vált első mondata : „Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont“. Vegyünk egy másik példát, a szívmélyből fakadt lírai sóhajtást a 13. levélből : „Acum încă îndestule încredințări ne dau, însă toate sínt fum; multele și mindrese mingiioase nădejdi întru purcesul nostru către casă se risipesc precum norii". Mikes hazasóvárgó szavaival: „Még most is elég biz­tatást adnak, de a’ mind füstben megyen, és a hazánk fe­lé való menetelünknek sok szép vigasztalása úgy eloszlik, mint a felhő". És íme, a számtalanszor idézett, 1735. április 8-án kelt levélből, a felsik­oltó gyász, a férfiszomorúság érzelgősség nélküli, holtig ki nem heverhető fájdalmának fohászos hangja: „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közültünk a mi édes uronkat és atyánkat, három óra után reggel. ...Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sírás és keserűség vagyon itt miközöttünk még csak a legalábbvalón is. ítéld el, ha lehet, micsoda állapotban írom ezt a levelet, de mivel tudom, hogy örömest kívánnád tudni, mint esett szegénynek halála, mind téntával, mind könnyhullatásimmal leírom, ha szinte azáltal megszaporítom is keserűségemet“. Átültetésben: „De ce ne-ani temut, n-am scapat. Atot­puternicul ne-au hărăzit Sărăcia și l-au desfăcut astă zi de eătrâ noi pre bunul nostru Domn și Părinte, scurtă vreme după ceasul triilea după miazănoapte... Nice pot a-ți spune cită plîngere și mîhnire sălășluiește aice printre noi, pînă și în sufletul celor mai de jos. Cugetă și Domnia Ta, de poți. întru ce stare scriu această carte Dară știind cu cit drag ai pohti a știre cum s-au intimplaț. săvârșirea sărma-nului Domn, ți-o sere u deopotrivă cu cerneală și cu lacrămi, săvai ca în acesta feliu insămi îmi sporesc amărăciunea". Végezetül az utazó Mikes rajza a moldvai tájról: „De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken megyen az em­ber Bukaresttől fogva egész Jászig, hogy a szem­be nem telhetik. Micsoda kár, hogy ezek a szép és jó földek pusz­tán vannak, mert két nap alatt egyszer ha találtunk vala­mely lakóhelyre. És soha annál szebb földet nem láttam, gyönyörűség volt a mi utazásunk, és egy menyasszony gyö­nyörűséggel járhatott volna velünk, mert Bukaresttől fog­va Jászig csak a sok különb-különbféle szép virágon járt volna. Mindenütt a mezők be voltának terítve virágokkal, hogy csak a szegfűre és a tulipántra léptek a lovaink. Egy­szóval, mindenütt virágoskertben jártunk, de mit mondok, mert nincsen olyan kert, akiben annyi sokféle virág lett volna“. Ugyanaz a tájleíró élménybeszámoló románul: „Dară locurile prin carii treci de la București pînă în Iași sini dezmierdate locuri, incit nu să mai satură ochiul în pri­­veală. Mare păcat că pămînturile aceste frumoase și bune stau pustii; căci în doauă zile numai o dată -am găsit așe­zare omenească. Eu niciicind n-am văzut pămînt mai min­­dru Desfătare a fost călătoria noastră și întru desfătare ar hi putut umbla cu noi o mireasă, căci de la București pînă în Iași ar hi umblat numai prin mindre flori. Pretutindeni cimpul era învălit cu flori, incit caii noștri călcau numai garoafe și lalele. Decii am umblat numai ca prin grădină. Și nu zic bine, căci nu găsești grădină intru earea să creas­că atîta felurime de flori". De szakítsuk meg a szövegek kétnyelvű, párhuzamos közlését és vágjunk bele a kérdés sűrűjébe. A Törökországi levelek, s ezen keresztül Mikes hazai megismertetése és népszerűsítése, ugyanakkor a törökül és németül már meg­jelent remekmű kontinentális recepciójának fontos állomá­sához érkeztünk. Asztalomon a Leveleskönyvből készült el­ső román nyelvű válogatás jegyzetelt, majd háromszáz ol­dalas, immár csak kísérő tanulmányra s végleges megszer­kesztésre váró gépirata. Az eljövendő kötet, melyet néhány hónap múlva fog megjelentetni a Kriterion Könyvkiadó, szám szerint százhuszonöt el nem küldött (ún. misszilis), va­lamint két hazaküldött, Huszár (Boér) Józsefnek címzett le­velet tartalmaz. A véglegesülés előtt álló kiadvánnyal kapcsolatban két kardinális kérdés merül fel. Az első az, hogy miért nem a teljes Leveleskönyv jelenik meg románul? Az összeállítás válogatójaként válaszolok: a jelenkori nem magyar olvasó számára nem a teljes mű bír érdekkel. A Leveleskönyv, megírása után negyedezred évvel, még a magyar olvasóra sem teljes anyagával hat. Köztudott, hogy miután a bujdosás meg nem változtatható ténnyé merevedett, nemcsak a leve­lek száma csökkent, az egyes levelek megírása közé ékelődő idő nőtt, hanem a levelek gondolatvilága is egyhangúvá, ön­magát ismétlővé vált. Ugyanakkor, személyes élményanyag híján, Mikes sereg töltelékanyagot, olvasmányrészletet ikta­tott leveleibe. E részek elsősorban művelődés- és eszmetör­téneti értékűek, de keveset mondanak Mikesről, az ember­ről. Kétségkívül a Leveleskönyv első harmada a leggazda­gabb, a legszínesebb, emberileg-íróilag a legizgalmasabb. In­nen merítettünk a legbővebben, az ifjú, vándorló, a hazaté­résben még reménykedő Mikes leveleiből, gondolatvilágá­nak és érzelmi életének vibráló anyagából Természetesen teljes számban szerepelnek a Rákóczi Ferenc betegségéről hírt adó, halálát leíró, az azt követő hónapokról beszámoló levelek. Nemkülönben azok, amelyekben a havasalföldi és moldvai útjáról számol be. A gyűjteményt a 206. és 207. számú, anaraktikus derűt és belenyugvást sugárzó levelek zárják, kiegészülve a két, szülőföldjére, a rokonságnak írt életbeszámolóval. Meggyőződésünk szerint a kötet mind lé­lektanilag, mind hangulatilag a csonkítatlan Mikest adja. A másik kérdés : hogyan hangzik, szólal meg — az er­délyi magyar klasszikus szerző — románul? Érzékeltetni próbáltuk néhány, teljesen esetlegesen kiragadott példán. A­­zonban fogalmazzunk meg pár, általánosabb érvényű követ­keztetést is. A levelek fordítója az a Gelu Poteanu, akit már Arany, Móricz, Németh László és mások műveinek fordításai, a magyarból románra fordítók hazai élvonalába emeltek. Ez az új vállalkozása talán a legm­erészebb, hiszen a mikesi „varázs" egyik döntő tényezője, mai hatásának „titka“ a nyelv. Ennek a nyelvnek gyermekkori forrása a székely köznép mindennapi beszéde. Mikes elsősorban a háromszé­ki népnyelvből merített. Zágonban, Zabolán s a környéken másutt is, az egyszerű földművelők, havasi pásztorok, erdő­­lők, rönkfuvarozók, szitakéregkészítők, a parasztos udvar­házban buzgólkodó cselédség aprajától-nagyjától tanult meg ízzel, színnel szólni, szavaival írásban is a mindennapi élő, természetes beszédhez simulva. Nyelvteremtő képzelete ké­sőbb a biblia nyelvén, a kuruc énekek líráján izmosodott, hogy végezetül francia olvasmányai és a társalgás nyomán csiszolódjék olyanná, amilyen: tökéletessé. Tökéletessége a­­zonos az irodalmi veretet nyerő természetességgel, világos­sággal és tisztasággal. Azzal a frázismentes, nyájas elbeszé­lő hanggal, mely a szomorúságot és nyomorúságot mindun­talan villanásnyi tréfákkal deríti, a valóság és lélekállapot pontos és megejtő rajzába belelopja a zenét súroló költé­szetet. Gelu Poteanu Mikes átültetésével így hát óriási felada­tot vállalt. Rögtön mondjuk is ki, hogy lelkiismeretes, jó — helyenként éppenséggel bravúros — fordítói­­ munkát vég­zett. A fordító, aki mind a román, mind a magyar nyelv fölényesen biztos ismerője és kezelője, a XVIII. századbeli r­omán népnyelvből, krónikák, népmesék, poémák, emlékira­tok stb. nyelvéből „kevert ki“ egy sajátos román mikesi idiómát, a föld népe szájtartását utánozva, tele archaizáló és népi szavakkal-zöngékkel, átmenteni igyekezvén a szöve­gen átverő emberszív dobbanásait is. Nem szöveget fordított, hanem igen helyesen a mikesi szellemet, kedélyt, gyöngéd szülőföldszeretetet, zománcozó humort s ezáltal sikerült — hűtlen hűséggel — átemelnie Mikes sajátos gondolkodás­­módját, lelkiségét egy másik nyelv más törvényeknek enge­delmeskedő szótári és nyelvtani struktúrájába. Tökéletes fordítás nincs. A Leveleskönyvet is le lehet másképpen is fordítani. De az áttörés nagy érdeme akkor is a Gelu Poteciué lesz: hiteles és művészi munkát végzett, Mikes szán V­icának megfelelően „az elmének mulatságára... s a szívnek megjobbítására“ alkalmas könyvet nyújt át a ro­mán olvasóknak. Ez nem kevés... VERESS DÁNIEL MEGYTI TI­KOR ------­ A megyei tanfelügyelőség értesítése szerint az­ esti tago­zat IX. osztályába, ha a jelentkezők száma nagyobb a meg­hirdetett helyek számánál, ismeretellenőrző próbát tarta­nak. A líceum második tagozatára, a XI. osztályba, függet­lenül a jelentkezők számától, felvételi vizsgát tartanak. A tananyag, a felvételi tantárgyak azonosak a nappali tago­zatéval. 1979. szeptember 1. Napkelte : 6,37 Napnyugta : 19,53 Eltelt : 244 Hátravan : 121 nap Változékony idő, várható, felhőátvonulásokkal, helyen­ként futó záporokkal. Az é­­szaknyugati szél helyenként megélénkül. A nappali hő­­mérsékleti határértékek 18 és 21, az éjszakai 7 és 11 Celsius­­fok között váltakoznak. SZEPTEMBER 1. — SZOMBAT i 8,30 Fúvószene; 8,45 Innen­­onnan; 9,10 Zenés műsor; 10,00 Poldark (a 27. rész is­métlése); 10,50 Vakációs mati­né; 11,15 Filmmúzeum (ismét­lés); 12,50 Koncert; 13,50 Ri­port; 14,10 Népdalok; 14,35 Masm-előzetes; 14,40 Könnyű­zene;­­15,10 Oktatás-nevelés; 15,35 Kulturális-művészeti tá­jékoztató; 16,05 Líbia; 16,30 Stadion; 17,45 Ifjúsági klub; 18,30 Augusztus bel- és külpo­litikai eseményei; 18,50 Ezer­­egy este; 19,00 Híradó; 19,15 Enciklopédia; 19,55 Hirdeté­sek; 20,00 Dallas — ewing oil company (2. rész); 20,50 Szó­rakoztató műsor; 21,40 Hír­adó. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP 8,45 Reggeli torna; 9,00 Pio­nírműsor; 9,25 A haza sóly­mai; 9,35 A fekete nyíl (16. rész); 10,00 Faluműsor; 11,40 Műsorelőzetes; 11,45 A zene örömei; 12,30 A haza védelmé­ben; 13,00 Telex; 13,05 Va­sárnapi album; 15,00 Labdarú­gás : Galaci FCM — Steaua; 16,50 Zenés kaleidoszkóp; 17,10 Részletek a Montrealban lebonyolított atlétikai kupáról; 17,55 Golgota Világ­(11. rész); 18,45 A négy M; 19,00 Híradó; 19,15 Románia újra­felfedezése (11. rész); 19,55 A vonal végén — amerikai já­tékfilm; 21,25 Könnyűzene; 21,40 Híradó, sport. Kézdivásárhely főterén Gábor Áron-szobor ESTI LÍCEUMBA JELENTKEZŐK FIGYELMÉBE! A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács mellett mű­ködő­ Továbbképző Központ által meghirdetett fordítói szakvizsgát idén szeptember 8-án és 9-én tartják a Köz­­gazdasági Akadémián (Buka­rest, Romana tér 6. szám). Az érdekeltek bővebb felvilágo­sítást a 13 N­ 73-as bukaresti telefonon kaphatnak. A napokban a Fekete-ten­ger partján megválasztották a hazai és külföldi üdülők sorá­ból a Miss Tengerpart 1979- et. Az első három helyezett: Budai Renata (Románia), Mi­­k­ola Janecki (NSZK) és Grazyna Dyb­n­liion (Len­gyelország). A Vadrózsa művészegyüttes vasárnap, szeptember 2-án délelőtt 10 órakor felvételi vizsgát tart a következő állá­sok betöltésére: szervező, é­­nekszólisták, hangszeresek. A vizsgára a Sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házában kerül sor. Érdeklőd­ni a Megyei Szaktanácsnál lehet (telefon 1­28 21, 8 és 17 óra között). A Sepsiszentgyörgyi Filoló­gia-Történelem Líceum igaz­gatóság értesíti az érdekelte­ket, hogy az 1979—1980-as tanévben is működnek rajz­os sportszakosztályok. Beirat­kozás szeptember 1—10. kö­zött. Az V. osztályba a felvé­telit szeptember 6-án 9 óra­kor, a XI. osztályba pedig szeptember 2—4. között tart­ják, a különbözetit elsején, 9 órakor. GYÁSZJELENTÉS Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. dr. NAGY DÉNESNÉ, szül. Kiss Rózsika 1979. au­gusztus 31-én, 83 éves korá­ban rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése 1979. szeptember 2-án délután 3 órakor lesz az Iskola utca 4. szám alatti tömbház, B-lépcső, 7. lakré­széből. A gyászoló család (1330.) MEGEMLÉKEZÉS Ma, szeptember 1-én volt 6 hete, hogy a felejthetetlen, jó édesapa és nagyapa, idős NAGY SÁNDOR szíve meg­szűnt dobogni. Emlékét mély fájdalommal őrzik leánya, fia és unokái (1331.) APRÓHIRDETÉS Fiatal mérnöknő albérleti szobát keres sürgősen. Aján­latokat kérek a szerkesztőség­be. (1337.) Eladó Sepsiszentgyörgyön jövedelmező ingatlan, 48 köb­centiméteres Simson motorke­rékpár. Ugyanitt garázslehe­tőség. Érdeklődni lehet : Sep­­siszentgyörgy. tel. : 1­59 64 (16—18 óra között). (1333.) Eladó első osztályú tömb­­házlakás (3 szobás), gázfűtés­sel. Érdeklődni: Sepsiszent­­györgy, Jövő utca 2. tömbház, B-lépcső. 14. lakrész. (1332.) Sepsiszentgyörgy — Művész : LÖVÖLDÖZÉS A SZTYEP­PÉN — szélesvásznú, színes szovjet flm — 10, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: HELYETTESÍTÉS — színes bolgár film — 11, 15,30, 17,30 és 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8. : MESE A SZERELEMRŐL ÉS A BECSÜLETRŐL — szí­nes csehszlovák film — 10, 18 és 20 órától. — ASTERIX 12 MUNKÁJA — színes francia-belga rajzfilm — 16 órától. Kovászna — Győzelem: MEGTALÁLTÁK a 7. SZÁZADOT — színes francia film — 11. 17 és 19 órától. Barát: A VAD ÜNNEP — színes francia film. — GAZOLÁS — színes román film — 20 órá­tól. (Csak vasárnap). 2 — 3

Next