Megyei Tükör, 1979. szeptember (12. évfolyam, 2368-2392. szám)
1979-09-01 / 2368. szám
Vendégjátékok Sepsiszentgyörgyön Szigligeti Ede : A lelenc SZABÓ JÓZSEF rendezésében A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede darabjával látogatott Kovászna megyében nemrég, s a hírre, hogy megkerestek bennünket is, sok figyelhettük meg a színváltozást: arcon a Szerző nevének hallatára sokakban fölmerülnek az eddig látott Szigligetidarabok élményei, ezen sokak közül némelyeket a derű, a pozitív élmény emléke öntötte el, másokon a sokat dicsért, de sokat is szidott népszínművek fenntartás-hangulata lett úrrá, s majdhogy legyintettek. Következzék az előadás ! A telt ház közönsége már jelenlétével is eleve az igazságokat szolgáltató népszínművekre, a jók győzelmére és a rosszak, elnyomók, kegyetlenek pusztulására, tehát a Szigligeti-világra szavaz. Még annyit tegyünk hozzá előzetesként, a rendező megszólaltatásáig, hogy jó színészeket, nagyszerű alakításokat (is) láthattunk. Szabó József, a kiváló rendező azonban fenntartás nélkül (ahogy az illik?, vagy ahogy azt tőle Szinte kétezer esztendő röpít vissza az időben Kincses Elemér nálunk is, vendégjátékban bemutatott darabja, az Ég a nap Seneca felett. A római történelembe visz el, annak is legsötétebb korszakába, Néró uralkodásának idejébe. Olvasmányélményeink között tartjuk számon e római császárról írottakat, s talán a legtragikusabb történelmi események sorába tartozik mindaz, ami akkor történt, s amit a császár cselekedett. Igen, valahogy ilyennek tudtuk elképzelni Nérót, ahogyan Boér Ferenc alakításában megjelent, parancsokat osztogatott, vonaglott, sírt, hahotázott, vinnyogott, undorítóan viselkedett a színpadon. Ha valaha is elrettentő példáért kellett nyúlni a történelembe, mindig kéznél volt Néró, meg Dzsingisz kán, meg Hitler. Az elaljasult társadalom, a minden emberségéből kivetkőzött uralkodó lép elénk, akinek féktelen önzése, érzéketlensége, nép- és országnyomorító elvhajhászása idéződik fel a drámai játék minden sorában. A fizetett hajbókolok és tapsolok, talpnyamegszoktuk, s ahogy az kötelesség?) első perctől komolyan veszi a vállalkozást, a darab rendezését. Talán innen a magyarázat is, hogy vállalta mind a darab átigazítását, mind pedig a Szigligetitől vállalt gondolati, bírálati anyag teljes kibontását. Mert hiszen a Lelenc, ez a rendezőtől népdrámának nevezett, de népszínmű-köntösben nemegyszer jelenített darab több irányú társadalombírálatnak a hordozója, jeleníti az 1848—49-es kor- és sorsformáló harcok utáni helyzetet (1863-ban keletkezett a darab), és ebben a tanító és családja sorstragédiáját, a cselédsorba kényszerült tanítólányok vesszőfutásától a helyi másságok ugyancsak szemléletes hatalfölmutatásáig, a tizedművelt jegyző család affektálása és rosszindulata mennyit árthat a tisztaságnak, a becsületnek... Szentesi Nagy Erzsébet, a szelíd, hiszékeny, s épp ezért megesett sorsa tragikumánál fogva sodorja leány a nézőt a korabeli társadalmi ellentmondók által körülvett császárt semmi sem fenyegetheti, még a legkritikusabb és legalkalmasabb pillanatokban is visszafordul a lapockája alá irányuló tőr. Nincs, nem akad ember, aki végezni tudna, merne a gyilkossal. A szabaduláshoz, a legelemibb emberi vonások győzelméhez is tettekre van szükség. Ám ki cselekedjék, ha még a tisztánlátó roppant éber és világosan gondolkodó költő-filozófus, Seneca keze is lehanyatlik, amikor tőr hegye már-már beleszúr a zsarnokába? És milyen magabiztos ez a Néró! Mennyire tudja, hogy ő szent és sérthetetlen. És éppen az oltotta bele ezt a magabiztosságot, akinek most bosszút kellene állnia: maga Seneca. És az áldozat, a római nép, Róma, a város, a birodalom, a sok tízezer katona mellett ezért válik a kedves tanító, a csodált művész is a császár áldozatává. És a lejtőn megindult szekeret már mély humanizmus, Seneca utoljára fela lángoló ember- és Róma-imádata sem tudja megállítani. Egyike lesz ő is Néró sok-sok áldozatának... mások fölfedezésére, elítélésére. (El nem mulaszthatjuk itt föltétlen megjegyezni, hogy a közönség — mintha az abszolút tiszta érzelmi reagálásokkal teli gyermeki, bábszínházi előadáson lennénk, a végletekig ragadtatva együtt érzett a leányanyával, gyermekével, a tanító családdal , a jókkal, a meghurcoltakkal; talán ez is élmény lehett a színészek számára: olyan közönségnek játszani őszinte, tiszta játékot, mely közönség lélekből mellettük állt...). ( „A mi dolgunk az, hogy a múlt századi színes, lebilincselő és tanulságos történetet a mai néző számára is színessé, lebilincselővé és tanulságossá tegyük..., hogy Szigligeti ma is érvényes humánus gondolatainak, mindenekfölött a nép sorsával való együttrezdülés eszméjének fórumait teremtsünk a színpadon." És ebben a céljában remek társakra talált a húsz tagot számláló, tehetséges színészi gárdában. Fölsorolás mellékesnek tűnik, amúgy is csak egyik szereposztást láhattuk. Mindenképpen hálásak lehetünk a váradiaknak, hogy hozták újabb produkciójukat. el CZEGŐ ZOLTÁN Persze, bodorság lenne azt állítani, hogy a darabban nem tűnik fel a zsarnokság elleni cselekvőkészség is. Hisz a legszűkebb környezetben is megbomlott az egység, megindult az erjedés, érzelmek és vélemények csapnak össze, de mindez még nem elegendő a zsarnok eltiprásához. Mint ahogy nem volt elegendő Seneca egynapos császársága sem a bajok orvoslásához. Van valami bizarr abban is, hogy éppen a Senecáért lelkesedő, aggódó tanítvány szúrja le, tévedésből, hátulról az imádott mestert. Az egyszerű, de monumentálisnak ható színpadkép csak növeli a feszültséget, amit néhány ember élet-halál harca vált ki a nézőből. A Szatmári Északi Színház magyar tagozatának előadását a darab írója, Kincses Elemér rendezte, a díszlet és kosztüm Kemény Árpád munkája. Szereplők: Seneca (Ács Alajos), Paulina (Elekes Emese), Néró (Boér Ferenc), Poppea (Bokor Ildikó), Spector (Benczédi Sándor), Vicius (Kisfalussy Bálint), I. katona (Kocsis Antal), II. katona (Fülöp Zoltán), Appius (Szélyes Ferenc). (peter) Az igazi Néró Teleki Blanka és köre „Hazafiak! Szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavatok (...) Vasvári, ki előbb tanítónk volt, most az egész hazáé, ezt mi örömmel nézzük, de kívánjuk: 1. Hogy az egyetemen nők is tanulhassanak. 2. Hogy ne legyenek olyan mondatok: mindenki bír szavazattal, kivévén a nőket. 3. Hogy egész Magyarhonban, a legkisebb falukat sem véve ki, legyenek tanodák, és szülők gyermekeiket itt taníttassák. 4. a A falusi tanítók jobb díjat kapjanak, hogy képesek legyenek a tanítást jól vinni.“ Íme egy részlet a kiáltványból, melyet 1848-ban készítenek Teleki Blanka intézetének növendékei. „Teleki Blanka 1849. április 27-én «A köztársaságért» jelszóval avatta fel Vasvári Pál forradalmi zászlaját" — indítja bevezető tanulmányát Sáfrán Gyöngyi. A kecses kis kötet — Teleki Blanka és köre — a Téka-sorozatban jelent meg, és Teleki Blankán kívül Karacs Teréz és Lóvél Kára írásaiból ad válogatást, a magyar nőnevelés úttörőire irányítva a figyelmet. Nézzük, hogy foglalja össze Teleki Blanka életi útját egy lexikon. „Erdélyi arisztokrata családból származott. Nagynénjének, Brunszvik Teréznek környezetében nevelkedett. 1846-ban leánynevelő intézetet alapított Pesten, s azt hazafias, demokratikus szellemben vezette. (...) A szabadságharc ügyét lelkesen támogatta. Világos után bújdosókat rejtegetett, s kapcsolatot tartott fenn a párizsi magyar emigrációval.“ (Ennek egyik vezető alakja éppen rokona, Teleki László volt...) 1851-ben fogták el, és a forradalom alatti és utáni tevékenységéért 10 évi várfogságra ítélték. Lővei Klára öt évet kapott, ő le is töltötte büntetését, részleteiben fennmaradó jegyzetei értékes dokumentumok. (Belőlük P. Szathmáry Károly írt középszerű regényesített életrajzot a múlt században.) Teleki Blanka a tíz évből hatot töltött le, raboskodott Kufsteinben és Laibachban. Talán nem érdektelen idézni, hogyan „foglalja össze" életútját a Vádirat. „Teleki Blanka grófnő, aki sokat utazott Németországban, Lombardiában és Franciaországban, ritka szellemi tulajdonságokkal, tudományos műveltséggel, rendkívüli bátorsággal, erős akarattal és fáradhatatlan kitartással rendelkezik, de ezen tulajdonságok hiúvá és elbizakodottá tették, fölöttébb ravasz, akaratos és különlegesen becsvágyó. Politikai tevékenysége nagyságánál fogva (...) ő tekinthető korunk egyik legveszélyesebb lázadójának...“ Nyilván, hisz a nála is veszedelmesebbek már vértanúk, halottak vagy emigrációba kényszerültek. Egy vértanúkról szóló könyvben található egy kép: Teleki Blanka Kufsteinben. (A várbörtön a szintén „veszedelmes és lázadó“ elődök élettörténetéből már közismert.) A nyakig zárt ruha és a vállig érő hajsátor protézisébe zárt szomorú női arc átkel az évtizedeken és megszólít. Nem kelti a bezártság (a vereség) látványát, a reménytelenség érzéseit. Ez az arc szabad. Ez a behunyt szempár túléli szomorúságát, gyászát, a várbörtönt, ahová időlegesen zárták, iítsék elvbarátaitól, hogy hogy eskülömegtörjék, meggyötörjék. Talán akkor eszébe jut, hogy „véletlenül" került ide, hogy törvényszerűbb és megszokottabb lenne, ha ezeket az éveket egy francia vagy olasz fürdőhelyen ábrándozná végig, az emancipáció kérdésein meditálva, akár Teleki Blanka — és ezt meggyőzően bizonyítja az emléke előtt tisztelgő könyv — nem véletlenül került oda. BOGDAN LASZLÓ 630 000 dolgozó javadalmazásának emelése (folytatás az első oldalról) besorolású energiaelosztó hálózatnál dolgozik hatos kategóriával, alaplépcsőfokon, eddig 2122 lejes havi javadalmazást kapott. Az új javadalmazása 2448 lej, tehát 326 lejjel kap többet szeptember elsejétől. A textiliparból is soroljunk ide egy példát, egy szövőnőt, aki Jacquard típusú gépén, ötös kategóriájú, második lépcsőfokú besorolásban dolgozik, s eddig 189 lej volt az alapjavadalmazása. Szeptember elsejétől 2 275 lejt kap, tehát 378 lejjel többet. Ehhez, persze, hozzáadódik az a többlet is, amely a munkában eltöltött évek után, valamint a teljesítmény után járul hozzá az alapjavadalmazáshoz. Egy textilipari főmester, aki eddig 6-os kategóriájú, 25. osztályú besorolásban dolgozott, s 2 760 lej volt a javadalmazása, szeptember elsejétől 290 lejjel keres többet, vagyis 3 050 lej lesz az alapjavadalmazása, melyhez az előbb említett, munkában eltöltött évek és a globális akkord teljesítéséből származó többletet is hozzá kell adni. A felsorolt iparágak dolgozói nyilván, lendületesebb munkával, nagyobb teljesítménnyel válaszolnak a javadalmazás újabb emelésére. HÉTVÉGI TIRAKALAUZ Zalánpataki túra Az 1977. év késő őszén elkészített turistajelzésrendszer ösvényein hívjuk hétvégi túrára a természetjárókat. Utunkon Kálnokról indulunk (melyet autóbuszjáratok kötnek össze a megyeszékhellyel), a piros ponttal jelölt ösvényen, mely a központi kúttól kivezet a Domanik fejére. Itt találjuk szétszórt erdei fenyőkön a Baróti hegység kéksávos gerinctúra jelzését. Ezen haladva megyünk nyugati irányba az Ó- vágás pusztáján, majd az Ince Pál és Verőfény nevű erdős oldalak között menő Vasantán érünk ki a Kurtabérc pusztája nevű tisztásra. A Meszes nevű helyen kis pad és asztal fogad. Itt elhagyjuk a gerincjelzést és a kék kereszttel jelölt ösvény, a Csuklyán fenyvesen és pusztákon át levezet a borvizekben és gázömlésekben gazdag Alnás patak völgyébe. Innen az erdőkitermelő út Zilánpatakra vezet. Miután meglátogattuk a települést, annak már sok alkalommal ismertetett nevezetességeit, kék és piros kereszttel jelölt út vezet keleti irányba a Nyíres patak mentén a Nádasi borvíz mellett a gerincen fekvő Szilasra és innen szép erdei ösvényen Málnásfürdőre, a vasútállomásra. A beereszkedő ösvény alatt a völgyben van a Somospataki borvízforrás. Időtartam: 1 nap. (Kisgyörgy Z.) „Az elmének mulatságára...a szívnek megjobbítására,, Kezdjük a tényekkel : „De-acum ajunserăm buni și de treabă gospodari aice și imiiaste drag Tekirdagul intr-atitea, incit nu poci a uita Zágonul". Ugye, nagyon ismerősen hangzik ez a szöveg? Zágoni Mikes Kelemen 1720. május 28-án keltezett levelének szállóigévé vált első mondata : „Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont“. Vegyünk egy másik példát, a szívmélyből fakadt lírai sóhajtást a 13. levélből : „Acum încă îndestule încredințări ne dau, însă toate sínt fum; multele și mindrese mingiioase nădejdi întru purcesul nostru către casă se risipesc precum norii". Mikes hazasóvárgó szavaival: „Még most is elég biztatást adnak, de a’ mind füstben megyen, és a hazánk felé való menetelünknek sok szép vigasztalása úgy eloszlik, mint a felhő". És íme, a számtalanszor idézett, 1735. április 8-án kelt levélből, a felsikoltó gyász, a férfiszomorúság érzelgősség nélküli, holtig ki nem heverhető fájdalmának fohászos hangja: „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közültünk a mi édes uronkat és atyánkat, három óra után reggel. ...Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sírás és keserűség vagyon itt miközöttünk még csak a legalábbvalón is. ítéld el, ha lehet, micsoda állapotban írom ezt a levelet, de mivel tudom, hogy örömest kívánnád tudni, mint esett szegénynek halála, mind téntával, mind könnyhullatásimmal leírom, ha szinte azáltal megszaporítom is keserűségemet“. Átültetésben: „De ce ne-ani temut, n-am scapat. Atotputernicul ne-au hărăzit Sărăcia și l-au desfăcut astă zi de eătrâ noi pre bunul nostru Domn și Părinte, scurtă vreme după ceasul triilea după miazănoapte... Nice pot a-ți spune cită plîngere și mîhnire sălășluiește aice printre noi, pînă și în sufletul celor mai de jos. Cugetă și Domnia Ta, de poți. întru ce stare scriu această carte Dară știind cu cit drag ai pohti a știre cum s-au intimplaț. săvârșirea sărma-nului Domn, ți-o sere u deopotrivă cu cerneală și cu lacrămi, săvai ca în acesta feliu insămi îmi sporesc amărăciunea". Végezetül az utazó Mikes rajza a moldvai tájról: „De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken megyen az ember Bukaresttől fogva egész Jászig, hogy a szembe nem telhetik. Micsoda kár, hogy ezek a szép és jó földek pusztán vannak, mert két nap alatt egyszer ha találtunk valamely lakóhelyre. És soha annál szebb földet nem láttam, gyönyörűség volt a mi utazásunk, és egy menyasszony gyönyörűséggel járhatott volna velünk, mert Bukaresttől fogva Jászig csak a sok különb-különbféle szép virágon járt volna. Mindenütt a mezők be voltának terítve virágokkal, hogy csak a szegfűre és a tulipántra léptek a lovaink. Egyszóval, mindenütt virágoskertben jártunk, de mit mondok, mert nincsen olyan kert, akiben annyi sokféle virág lett volna“. Ugyanaz a tájleíró élménybeszámoló románul: „Dară locurile prin carii treci de la București pînă în Iași sini dezmierdate locuri, incit nu să mai satură ochiul în priveală. Mare păcat că pămînturile aceste frumoase și bune stau pustii; căci în doauă zile numai o dată -am găsit așezare omenească. Eu niciicind n-am văzut pămînt mai mindru Desfătare a fost călătoria noastră și întru desfătare ar hi putut umbla cu noi o mireasă, căci de la București pînă în Iași ar hi umblat numai prin mindre flori. Pretutindeni cimpul era învălit cu flori, incit caii noștri călcau numai garoafe și lalele. Decii am umblat numai ca prin grădină. Și nu zic bine, căci nu găsești grădină intru earea să crească atîta felurime de flori". De szakítsuk meg a szövegek kétnyelvű, párhuzamos közlését és vágjunk bele a kérdés sűrűjébe. A Törökországi levelek, s ezen keresztül Mikes hazai megismertetése és népszerűsítése, ugyanakkor a törökül és németül már megjelent remekmű kontinentális recepciójának fontos állomásához érkeztünk. Asztalomon a Leveleskönyvből készült első román nyelvű válogatás jegyzetelt, majd háromszáz oldalas, immár csak kísérő tanulmányra s végleges megszerkesztésre váró gépirata. Az eljövendő kötet, melyet néhány hónap múlva fog megjelentetni a Kriterion Könyvkiadó, szám szerint százhuszonöt el nem küldött (ún. misszilis), valamint két hazaküldött, Huszár (Boér) Józsefnek címzett levelet tartalmaz. A véglegesülés előtt álló kiadvánnyal kapcsolatban két kardinális kérdés merül fel. Az első az, hogy miért nem a teljes Leveleskönyv jelenik meg románul? Az összeállítás válogatójaként válaszolok: a jelenkori nem magyar olvasó számára nem a teljes mű bír érdekkel. A Leveleskönyv, megírása után negyedezred évvel, még a magyar olvasóra sem teljes anyagával hat. Köztudott, hogy miután a bujdosás meg nem változtatható ténnyé merevedett, nemcsak a levelek száma csökkent, az egyes levelek megírása közé ékelődő idő nőtt, hanem a levelek gondolatvilága is egyhangúvá, önmagát ismétlővé vált. Ugyanakkor, személyes élményanyag híján, Mikes sereg töltelékanyagot, olvasmányrészletet iktatott leveleibe. E részek elsősorban művelődés- és eszmetörténeti értékűek, de keveset mondanak Mikesről, az emberről. Kétségkívül a Leveleskönyv első harmada a leggazdagabb, a legszínesebb, emberileg-íróilag a legizgalmasabb. Innen merítettünk a legbővebben, az ifjú, vándorló, a hazatérésben még reménykedő Mikes leveleiből, gondolatvilágának és érzelmi életének vibráló anyagából Természetesen teljes számban szerepelnek a Rákóczi Ferenc betegségéről hírt adó, halálát leíró, az azt követő hónapokról beszámoló levelek. Nemkülönben azok, amelyekben a havasalföldi és moldvai útjáról számol be. A gyűjteményt a 206. és 207. számú, anaraktikus derűt és belenyugvást sugárzó levelek zárják, kiegészülve a két, szülőföldjére, a rokonságnak írt életbeszámolóval. Meggyőződésünk szerint a kötet mind lélektanilag, mind hangulatilag a csonkítatlan Mikest adja. A másik kérdés : hogyan hangzik, szólal meg — az erdélyi magyar klasszikus szerző — románul? Érzékeltetni próbáltuk néhány, teljesen esetlegesen kiragadott példán. Azonban fogalmazzunk meg pár, általánosabb érvényű következtetést is. A levelek fordítója az a Gelu Poteanu, akit már Arany, Móricz, Németh László és mások műveinek fordításai, a magyarból románra fordítók hazai élvonalába emeltek. Ez az új vállalkozása talán a legmerészebb, hiszen a mikesi „varázs" egyik döntő tényezője, mai hatásának „titka“ a nyelv. Ennek a nyelvnek gyermekkori forrása a székely köznép mindennapi beszéde. Mikes elsősorban a háromszéki népnyelvből merített. Zágonban, Zabolán s a környéken másutt is, az egyszerű földművelők, havasi pásztorok, erdőlők, rönkfuvarozók, szitakéregkészítők, a parasztos udvarházban buzgólkodó cselédség aprajától-nagyjától tanult meg ízzel, színnel szólni, szavaival írásban is a mindennapi élő, természetes beszédhez simulva. Nyelvteremtő képzelete később a biblia nyelvén, a kuruc énekek líráján izmosodott, hogy végezetül francia olvasmányai és a társalgás nyomán csiszolódjék olyanná, amilyen: tökéletessé. Tökéletessége azonos az irodalmi veretet nyerő természetességgel, világossággal és tisztasággal. Azzal a frázismentes, nyájas elbeszélő hanggal, mely a szomorúságot és nyomorúságot minduntalan villanásnyi tréfákkal deríti, a valóság és lélekállapot pontos és megejtő rajzába belelopja a zenét súroló költészetet. Gelu Poteanu Mikes átültetésével így hát óriási feladatot vállalt. Rögtön mondjuk is ki, hogy lelkiismeretes, jó — helyenként éppenséggel bravúros — fordítói munkát végzett. A fordító, aki mind a román, mind a magyar nyelv fölényesen biztos ismerője és kezelője, a XVIII. századbeli román népnyelvből, krónikák, népmesék, poémák, emlékiratok stb. nyelvéből „kevert ki“ egy sajátos román mikesi idiómát, a föld népe szájtartását utánozva, tele archaizáló és népi szavakkal-zöngékkel, átmenteni igyekezvén a szövegen átverő emberszív dobbanásait is. Nem szöveget fordított, hanem igen helyesen a mikesi szellemet, kedélyt, gyöngéd szülőföldszeretetet, zománcozó humort s ezáltal sikerült — hűtlen hűséggel — átemelnie Mikes sajátos gondolkodásmódját, lelkiségét egy másik nyelv más törvényeknek engedelmeskedő szótári és nyelvtani struktúrájába. Tökéletes fordítás nincs. A Leveleskönyvet is le lehet másképpen is fordítani. De az áttörés nagy érdeme akkor is a Gelu Poteciué lesz: hiteles és művészi munkát végzett, Mikes szán Vicának megfelelően „az elmének mulatságára... s a szívnek megjobbítására“ alkalmas könyvet nyújt át a román olvasóknak. Ez nem kevés... VERESS DÁNIEL MEGYTI TIKOR ------ A megyei tanfelügyelőség értesítése szerint az esti tagozat IX. osztályába, ha a jelentkezők száma nagyobb a meghirdetett helyek számánál, ismeretellenőrző próbát tartanak. A líceum második tagozatára, a XI. osztályba, függetlenül a jelentkezők számától, felvételi vizsgát tartanak. A tananyag, a felvételi tantárgyak azonosak a nappali tagozatéval. 1979. szeptember 1. Napkelte : 6,37 Napnyugta : 19,53 Eltelt : 244 Hátravan : 121 nap Változékony idő, várható, felhőátvonulásokkal, helyenként futó záporokkal. Az északnyugati szél helyenként megélénkül. A nappali hőmérsékleti határértékek 18 és 21, az éjszakai 7 és 11 Celsiusfok között váltakoznak. SZEPTEMBER 1. — SZOMBAT i 8,30 Fúvószene; 8,45 Innenonnan; 9,10 Zenés műsor; 10,00 Poldark (a 27. rész ismétlése); 10,50 Vakációs matiné; 11,15 Filmmúzeum (ismétlés); 12,50 Koncert; 13,50 Riport; 14,10 Népdalok; 14,35 Masm-előzetes; 14,40 Könnyűzene;15,10 Oktatás-nevelés; 15,35 Kulturális-művészeti tájékoztató; 16,05 Líbia; 16,30 Stadion; 17,45 Ifjúsági klub; 18,30 Augusztus bel- és külpolitikai eseményei; 18,50 Ezeregy este; 19,00 Híradó; 19,15 Enciklopédia; 19,55 Hirdetések; 20,00 Dallas — ewing oil company (2. rész); 20,50 Szórakoztató műsor; 21,40 Híradó. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP 8,45 Reggeli torna; 9,00 Pionírműsor; 9,25 A haza sólymai; 9,35 A fekete nyíl (16. rész); 10,00 Faluműsor; 11,40 Műsorelőzetes; 11,45 A zene örömei; 12,30 A haza védelmében; 13,00 Telex; 13,05 Vasárnapi album; 15,00 Labdarúgás : Galaci FCM — Steaua; 16,50 Zenés kaleidoszkóp; 17,10 Részletek a Montrealban lebonyolított atlétikai kupáról; 17,55 Golgota Világ(11. rész); 18,45 A négy M; 19,00 Híradó; 19,15 Románia újrafelfedezése (11. rész); 19,55 A vonal végén — amerikai játékfilm; 21,25 Könnyűzene; 21,40 Híradó, sport. Kézdivásárhely főterén Gábor Áron-szobor ESTI LÍCEUMBA JELENTKEZŐK FIGYELMÉBE! A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács mellett működő Továbbképző Központ által meghirdetett fordítói szakvizsgát idén szeptember 8-án és 9-én tartják a Közgazdasági Akadémián (Bukarest, Romana tér 6. szám). Az érdekeltek bővebb felvilágosítást a 13 N 73-as bukaresti telefonon kaphatnak. A napokban a Fekete-tenger partján megválasztották a hazai és külföldi üdülők sorából a Miss Tengerpart 1979- et. Az első három helyezett: Budai Renata (Románia), Mikola Janecki (NSZK) és Grazyna Dybnliion (Lengyelország). A Vadrózsa művészegyüttes vasárnap, szeptember 2-án délelőtt 10 órakor felvételi vizsgát tart a következő állások betöltésére: szervező, énekszólisták, hangszeresek. A vizsgára a Sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házában kerül sor. Érdeklődni a Megyei Szaktanácsnál lehet (telefon 128 21, 8 és 17 óra között). A Sepsiszentgyörgyi Filológia-Történelem Líceum igazgatóság értesíti az érdekelteket, hogy az 1979—1980-as tanévben is működnek rajzos sportszakosztályok. Beiratkozás szeptember 1—10. között. Az V. osztályba a felvételit szeptember 6-án 9 órakor, a XI. osztályba pedig szeptember 2—4. között tartják, a különbözetit elsején, 9 órakor. GYÁSZJELENTÉS Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. dr. NAGY DÉNESNÉ, szül. Kiss Rózsika 1979. augusztus 31-én, 83 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1979. szeptember 2-án délután 3 órakor lesz az Iskola utca 4. szám alatti tömbház, B-lépcső, 7. lakrészéből. A gyászoló család (1330.) MEGEMLÉKEZÉS Ma, szeptember 1-én volt 6 hete, hogy a felejthetetlen, jó édesapa és nagyapa, idős NAGY SÁNDOR szíve megszűnt dobogni. Emlékét mély fájdalommal őrzik leánya, fia és unokái (1331.) APRÓHIRDETÉS Fiatal mérnöknő albérleti szobát keres sürgősen. Ajánlatokat kérek a szerkesztőségbe. (1337.) Eladó Sepsiszentgyörgyön jövedelmező ingatlan, 48 köbcentiméteres Simson motorkerékpár. Ugyanitt garázslehetőség. Érdeklődni lehet : Sepsiszentgyörgy. tel. : 159 64 (16—18 óra között). (1333.) Eladó első osztályú tömbházlakás (3 szobás), gázfűtéssel. Érdeklődni: Sepsiszentgyörgy, Jövő utca 2. tömbház, B-lépcső. 14. lakrész. (1332.) Sepsiszentgyörgy — Művész : LÖVÖLDÖZÉS A SZTYEPPÉN — szélesvásznú, színes szovjet flm — 10, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: HELYETTESÍTÉS — színes bolgár film — 11, 15,30, 17,30 és 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8. : MESE A SZERELEMRŐL ÉS A BECSÜLETRŐL — színes csehszlovák film — 10, 18 és 20 órától. — ASTERIX 12 MUNKÁJA — színes francia-belga rajzfilm — 16 órától. Kovászna — Győzelem: MEGTALÁLTÁK a 7. SZÁZADOT — színes francia film — 11. 17 és 19 órától. Barát: A VAD ÜNNEP — színes francia film. — GAZOLÁS — színes román film — 20 órától. (Csak vasárnap). 2 — 3