Megyei Tükör, 1980. március (13. évfolyam, 2522-2547. szám)

1980-03-01 / 2522. szám

Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatása a főváros ipari egységeiben A felkeresett részlegekben a házigaz­dák több olyan óriásalkatrészt mutat­nak be a párt főtitkárának, amely nagyfokú megmunkálást követel, s­génybe veszi a munkások minden tudá­­­­sát. Ezek között szerepel a 30 000 ló­erős hajómotorok főtengelye, különbö­ző típusú turbinák, generátorok és ro­torok, konverterek stb. Nicolae Ceausescu elvtárs nagyra érté­­kelte a termékek minőségét, a szorgos munkaközösség munkáját. Az ezután megtekintett üzemi kiállí­táson, amelyen különböző szerszámokat és műszereket mutattak be, a párt fő­titkára utasítást adott arra, hogy te­gyenek erőfeszítéseket a nagy haté­konyságú szerszámok hazai gyártásáért. Ilyen összefüggésbe­n kidomborították a Bukaresti Politechnikai Intézettel való együttműködés jelentőségét, hangsúlyozták, hogy a termelési folya­­­matban felmerülő probléma megoldása végett szorosabb kapcsolatot kell te­remteni az oktatás-kutatás és a terme­lés között. A látogatás folytatásaként Nicolae Ceausescu elvtárs elemezte, miként volt előkészítve és hogyan fo­lyik az atomerőművek berendezéseinek és a 660 megawattos turbináknak gyártása. A házigazdák ilyen összefüg­­­gésb­en több olyan bonyolult technoló­giai berendezést mutattak be a párt fő­titkárának, amely döntő módon hozzá­járul majd az illető berendezések gyártásához. Ezek közé tartozik a bu­karesti szerszámgép- és aggregátgyár­­ban előállított és eredményesen műkö­dő első 16 méteres eszterga és az e­­gyedi hazai gyártmányú 12 000 tonnás prés. Nicolae Ceausescu elvtársat azután a vezérlőterembe invitálják, s felkérik, indítsa be a mechanikai próbákra ké­szen álló prést. A jelenlevők tapsa közepette Nicolae Ceausescu elvtárs üzembe helyezi a berendezést. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen gratulált a berendezést előállító mun­kásoknak és szakembereknek, a válla­lat egész munkaközösségének és if­jabb sikereket kívánt nekik a jövőbeli tevékenységükhöz. A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs az üzemi öntöde csarnokában és az acélöntődéi­en felhívta az illeté­kesek figyelmét, hogy tegyenek intéz­kedéseket e részlegek további korsze­rűsítéséért, s a 450 tonnás öntvények és az erősen ötvözött acélok előállítá­sa érdekében bővítsék ezek kapacitá­sát. A termelés fejlesztésének és korsze­rűsítésének nagy horderejű problémái­ra összpontosult a figyelem a követke­ző felkeresett vállalatban, a Danubia­­nában is, amely termékek­­e — a trak­torokhoz, mezőgépekhez és tehergép­kocsikhoz szükséges gumiabroncsok­­nak — köszönhetően bel- és külföldön egyaránt megérdemelt tekintélyt szer­zett. Nicolae Ceausescu elvtárs látogatása az üzemi kiállításon kezdődik. A házi­gazdák elmondják, hogy mit tesznek a korszerű termelőkapacitások fokozott hatékonyságú kihasználásáért, a nyers­anyagokkal és az energiával való taka­rékos gazdálkodásért, ismertetik, mi­lyen eredményeket értek el a termelő­részlegek fejlesztésében és milyen in­tézkedéseket fogadtak el a munkater­melékenység növeléséért, a gépesítés és automatizálás kiterjesztéséért. A párt főtitkára ezután felkereste a vállalat több részlegét, méltatta a gé­pesítés és az automatizálás magas szintjét, a gépek és berendezések nagy termelékenységét. A vállalat telepén levő gumi- és mű­anyagipari kutató- és tervezőintézet kísérleti laboratóriumának megtekin­­tése során elemezték a műszaki hala­dás­­ előmozdítását, új technológiai el­járások kidolgozását és kiváló minősé­gű új termékek gyártásbavételét szol­gáló jelenlegi és távlati teendőket. A továbbiakban a traktorokhoz szükséges nagykapacitású gumiabroncso­kat előállító új egység megtekintésére kerül sor. Az elmúlt év végén üzembe helyezett kapacitás a vállalatfejlesz­tés harmadik szakaszának kezdetét je­lenti. A párt főtitkára nagyra értékeli, hogy a részleget túlnyomórészt hazai gyártmányú gépekkel és lerendezések­kel szerelték fel, méltányolja a tech­nológiai folyamatok megszervezési módját, a nagyfokú gépesítést és auto­matizálást. Nicolae Ceaușescu elvtárs érdeklő­dik e fontos beruházás kivitelezési munkálatainak stádiumáról és arról, hogy miként folyik az új gépsorok fel­szerelése. személyzet Nagymértékűivé a dolgozó felkészítéséért és szakmai tökéletesítéséért foganatosított intéz­kedések, Nicolae Ceaușescu elvtárs a­­jánlotta a felelős tényezőknek, tanul­mányozzák, hogy miként lehetne a vál­lalat közelében lakásokat építeni Danubiana és a vele egyazon ipartele­a­pen levő több vállalatok dolgozói szá­mára. Nicolae Ceausescu elvtárs munkalá­­togatása újabb jelentős mozzanata volt annak a közvetlen és gyümölcsöző dia­lógusnak, amelyet a párt főtitkára foly­tat az anyagi és szellemi javak előállí­tóival az ország­fejlesztés és a szocialis­ta építés lényeges problémáiról. Az elemzett problémák időszerűsége és jelentősége révén, a kijelölt orientáci­­ók és intézkedések révén ez a látogatás nagy eseményt jelentett a felkeresett egységek tevékenységében, az ország gazdasági életében, s a pártfőtitkár megállapításai kétségtelenül széles kö­rű és mély visszhangot keltenek majd a dolgozók tudatában, arra mozgósít­ják őket, hogy minden alkotó energiá­jukkal küzdjenek az 1980-ra és az e­­gész ötéves tervre szóló tervfe­ladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a XII. pártkongresszus dokumentumai­ban foglalt lelkesítő objektumok meg­valósításáért. Orvosi rendelő a Szentléleken (Bortnyik György felvétele) megyei tükör Kongresszustól választásig Torzsa Antal 53 éves. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának II. kongresszusán januárban, ő képvi­sel­­te Torját. A reprezentatív országos fó­rumon — mint tudjuk — 2 817 küldött és 425 meghívott vett részt. Köztük, egy község eredményeinek megoldás­ra váró problémáinak tudatában, ott volt tehát Torzsa Antal képvise­lőjelölt is, aki most nekünk mondja el, amire „odafent“, annyi ember e­­lött, nem volt alkalom. „1949-ben lettem termelőszövetkezeti tag, majd letöltöttem a katonai szol­gálatot s ott, Nagysinken megtanul­tam a kőművesmesterséget. Haza­térve 1954—1956-ban kétéves mező­­gazdasági szakiskolát végeztem Ko­lozsváron, majd 1960—1969-ig, technikus működtem, a téeszben, mint je­len­eg a gazdaság építkező csoportjá­ban tevékenykedtem“. Torján a községi néptanács közelé­ben ebben az évben adtak át egy két­szintes lakóházat. A gazdaság szakem­bereinek készült, hat család az idén beköltözhet. Azonban a hasonló jelle­gű további építkezésekhez szükséges a jelenlegi víztartály hozamának ki­bővítése, újabb források foglalása, a­­mihez szakértők segítsége nélkülöz­hetetlen. A vízvezeték-hálózat bővíté­sével párhuzamosan a csatornázásra is szükség van (elsősorban a­z lenne alap­vető feltétel), ha már városiasodást emlegetünk. A község főútja rendkívül hosszú. Karatna, Volál között is aszfaltozni kel­lene az utcát, hogy az autóbusz körfor­galmat bonyolítson le, mert így fél­órába telik, amíg a voláli ingázók, vi­tások elérnek a megállóba. Egyúttal, a tervek szerint, a patak szabályozását is meg kellene oldani, mert az áradá­sok néha nagy károkat okoznak a la­kosságnak. Vállalták is az emberek az önkéntes hozzájárulást, csak folytatni kell a megkezdett munkát. Több motoros kaszálógép kellene a gazdáknak, mert a fiatalság a városba húzódik, nincs, aki pótolja a kiöregedő kézi kaszásokat. Szénára pedig szük­ség van a takarmányalapban, s a )e­­­gyes erdei kaszálókon nem mindenütt járhat el a traktoros kasza. A téesz­ben eddig csak egy ilyen motoros ka­s­sza van, s ahhoz sincs pótalkatrész. Ilyen és ehhez hasonló közösségi gondok foglalkoztatták és foglalkoz­tatják Torzsa Antal képviselőjelöltet, aki azzal a tanulsággal tért meg kongresszusról, hogy mindenki a ma­­­ga munkahelyén minden tőle telhetőt köteles megtenni az ország gyarapodá­sáért, fejlődéséért. FÜLÖP ZOLTÁN A plitikai-ideológiai oktatás előadói, hallgatói figyelmébe A riió 1979 december és 1980 jú­nius közt a politikai-ideológiai okta­tás letevőinek az Információs és do­­kumenfciós rádiókabinet című mű­sorában sugároz konzultációkat. Ideália és öntudat; Pártunk id­eo­­lógiai-fizikai nevelő tevékenysége az új típus, ember formálásáért — már­cius 5. . Beülni irányvonalai; A XII. • korressS^’Sportunk és államunk nemzetei tevékenységéről — márci­us 19. Minije — munkatermelékenység — nemzeti jövedelem; A termékek minő­­ségének és versenyképességének eme­lése, a m­unkatermelékenység növelése az anyai javak gyarapodásának, a nemzet jövedelem növel­e­désének meghámozó tényezője — április 2. Demokrácia — részvétel — felelős­ség. A munkáson igazgatás és gazdasá­gi önállóság erősítése — április 16. Pártunk egyre szervesebb beilleszke­dése társadalmunk életébe; A párt- és államtevékenység összehangolásának formái — április 30. A bírálat és önbírálat szerepe min­den tevékenységi terület tökéletesíté­seim — május 14. A néptömegek politikai-ideológiai felkészültsége és forradalmi nevelése; A XII. pártkongresszus e tevékenység tökéletesítéséről, a megyei, municípiu­­mi, városi és községi pártbizottságok szerepe a pártpropaganda vezetésé­ben, a politikai nevelőmunkában — május 28. A hazafiasság, a párt és nép iránti elkötelezettség ápolása — június 11. KIÉ AUSZTRÁLIA? Mit írd az (átlag)olvasó Ausztráliáról? Érdekllésétől függően: semmit, na­gyon öcsét, kuriózumokat, földrajzi adatok! történelmi tényeket... Mit ta­nul ma Banner Zoltán könyvéből? Majdná mindent! Banner ugyanis öt­letes, kszólamú montázst ír (vagy helyesemn: közöl) erről a távoli föld­­részről könyve átmenet a bédeker és a tanulány között, Ausztrália (nem túlzás maga a földrész) is megszólal benne,válaszolván arra, hogy ..kié“? „Ír fepncek, magyar szabadsághar­cosok, knet szőlősgazdák hazája; an­gol haskapitányok, szerb mészáro­sok, n áj ipari bulik hazája; orosz aranyaké, skót légikisasszonyoké, ja­pán mnököké, lengyel bányászoké; olasz 1­merek, gyűjtögető bennszülöt­tek, gílag kereskedők, kínai szaká­gak, Hando’"-k kutatók és üldözöt­­haja van^I...“ 1852-tn egy Amerikában élő ma­gyar pi. Dudás János kalandos ötlet­tel áll le, későbben érvén hozzá Világos utáni halálhangulat: Ameriká­­­ba szentné költöztetni a magyarságot. Körülbül abban az időben, a múlt század tvenes éveiben, indul egy er­délyi frradalmár Ausztrália felé, Banneiüdéz a leveléből, íme, egy részlet:Egy új nemzet, mindenben kezdőd­ett körül, olyannyira ellenlá­bas sztott világomhoz, mint ennek nappal órája nálatok éjjel és ennek mostar tavasza nálatok téli hónap (...) Jelige:­sak az a nemzet vész el, mely önmagf elhagyja.“ S aztán egy „mai“ idézet,így Ausztráliában élő magyar író, Du­lahu­dy András: Két dióhéj cí­mű kö­réből (már csak azért is, mert Domal­yt idézi legtöbbször Banner): „Ide éreztem hát a magasból, ide, hol i­­er­nek sem tornyok, sem várromok, ahol a házak ismeretlen, fakó lombú fák között virítanak a délutáni nap­ban, ide, ahol nincs történelem, nincs emlék, ahol minden újra kezdődik, a­­hol jelen van csak és talán jövő is, egy kicsi jövő.“ Banner módszere: (a tükör, a kultúra Ausztrália elé tartott és a földrész Művészet elé tartott tük­re, a kettős tükör), végig izgalmas, fel­kavaró. Banner írókat idéz, festmé­nyeket elemez, kutatja, hogy alakul ki a több nemzetiségű földrészen (a világ kevesebb helyére illik úgy e megneve­zés, mint éppen Ausztráliára), a közös haza, hogy alakulnak ki a közös sors jegyei, milyen veszélyeket rejteget­nek. („ez a félelmetes szabadság (...) Háromezerhétszáz sípja lesz az ade­­laide-i Festival Centre of Arts orgo­nájának; Bécsben már építik; ez lesz a világ legnagyobb és legtökéletesebb orgonája; 100 dollárért bárki megvá­sárolhatja az örökkévalóságot: az ada­kozó re jvét rá­vésik az orgona sípjá­­ra...“) . . A múlt században születik a sorsnak mintegy e­llenőrzéseként, közös kife­jezőjeként (tükreként) a művészet. Az első festmények... „Az első írott vers, úgy 1850 körül, egy prológus volt, a­­melyet a fegyencek műkedvelő előadá­sa előtt mondtak el, s valahogy így hangzott: remek hazafiak vagyunk, mert mi ugyan hazát választottunk, de a haza jól járt vele.“ Stb. Banner ada­tokat közöl, versrészleteket idéz, fest­ményeket elemez, jellemző esetekről számol be, és önmagához is közelebb kerül Ausztráliában, ahová „szárnyas szövegek“ röpítették, s ahol megtanulta (s messzehangzóan adta tovább): „bol­dogok, akik félni tudnak, mert övék a hatalom az erősek felett...“ , (hadházi) Tematika az állami és szövetkezeti gazdasági egysé­gek és a nem szövetkezetesített falvak alap­szervezetei AzRKP XII. kongresszusa a mélyreható agrárforradalom végrehajtásának szükségességéről Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazása a mezőgazdasági egységekben. A pártszervek és -szervezetek és az egységes állami és szövetkezeti agráripari tanácsok feladatai a mezőgazdasági ter­melés növelésében. A következő ötéves terv lényeges célkitűzése mélyreha­tó mezőgazdasági forradalom kibontakoztatása, amely kiter­jed mind a műszaki-anyagi alapra, mind pedig a termelés megszervezésére. Ennek érdekében gondoskodni kell az e­gész földalap ésszerű kihasználásáról, be kell fejezni a kultúrnö­vények övezetesítését és meg kell állapítani a vetésforgó­­kat; biztosítani kell a termelés komplex gépesítését és kemi­­zálását, korszerűsíteni kell az összes munkálatokat a gyü­mölcsösökben, folytatni kell a növények nemesítését, az állat­­állomány feljavítását és a termékhozamok gyarapítását. A műszaki-anyagi alap megszilárdítása A műszaki-anyagi alap fejlesztésére és korszerűsítésé­re a következő ötéves terv előirányzatainak megvalósítása érdekében mintegy 155 milliárd tejt fordítanak mezőgazda­sági beruházásokra. A mezőgazdasági forradalom egyik legfőbb feltétele, hogy korszerű alapokra kell helyezni és jövedelmezőbbé kell ten­ni a mezőgazdaságot. .. ~ A­ mezőgazdaság gépesítésének egységes szektoraiban I­ov5v1ni­ ke­ J­a,­aktorok, kombájnok és más gépek számát de főként javítani kell ,a gépek minőségét, hogy azok gyor­sabban és minél több munkafolyamatot végezzenek el, ki kell terjeszteni mind a növénytermesztésben, mind az állatte­nyésztésben, továbbá a zöldségesekben és gyümölcsösökben a munkálatok komplex gépesítését. A géppark növelésével le­­h­etővé válik, hogy 15 nap alatt véget érjen a vetés. 8 nap alatt befejezzük a búza betakarítását és a kukorica betaka­rítása se tartson tovább 25—30 napnál. — A talajjavítási program maradéktalan végrehajtása révén növeljük a föld termőképességét: a következő ötéves terv végéig közel négymillió hektárra növekszik az öntözött összterület; mintegy 850 ezer h­ktárnyi területen lecsapolá­­sokra és egymillió hektáron eróziógátló munkálatokra kerül sor, újabb terméketlen területeket javítunk fel és adunk vissza a mezőgazdaságnak. Legkevesebb kétmillió hektárra kiterjesztjük a kettős termesztést. — A hatóanyagok ésszerű használata, tudományos mód­szerek alapján. Az 1981—1985 közötti időszakban az 1976— 1979 közötti években használt műtrágya-mennyiséghez vi­szonyítva kétszeresen több műtrágyát használunk. 1985-ben a szán­tóterületek­­en, a gyümölcsösökben, és a szőlőtelepíté­seken 320 kiló hatóanyag jut majd minden hektárra. A növénytermesztés és a biológia legújabb vívmá­nyainak gyakorlati alkalmazása és annak széles körű kiter­jesztése. Nagy termelékenységű, tápértékben gazdag fajtákat és hibrideket kell kinemesíteni, az állattenyésztésben pe­dig ha­­zánk éghajlati és takarmányozási feltételeinek megfelelő nagy hozamú állatfajtákat kell tenyészteni, s ezzel egyide­jűleg széleskörűen ki kell terjeszteni a leghatékonyabb gon­dozási-tenyésztési technológiákat. 1981—1985 között a mezőgazdasági termelés 24,5—27,5 százalékkal gyarapszik az előző ötéves tervidőszak termelé­séhez viszonyítva. Továbbra is nagy hangsúlyt kell helyez­ni a gabonafélék termelésének növelésére, e termelésnek el kell érnie a 27—28 millió tonnát évente. Nagyobb figyel­met kell szentelni az ipari növények termesztésére különösen a cukorrépa, napraforgó, len és kender termesztésére­ ha­sonlóképpen gondoskodni kell a nagy hozamú vetőmagok e­­legendő mennyiségű biztosításáról. . ...Az állattenyésztésben 1985-ben a szarvasmarháknál él­­^értéseknél a 14—15, a juhoknál és kecs­kéknél a­­ 0— 2 milliós, a tojóbaromfiaknál a 60 milliós ál­­lományt A létszámnövelést főként a takarmányalap bizto­sításával, a kettős termesztés kiterjesztésével, a szálas takar­­mányok ésszerű használatával, a hegy- és dombvidéki öve­­zetek természetes takarmánytermő területeinek jobb kiak­­n­ázása .TMVGy­erJuk­t>k Évente mintegy 120—130 millió ton­­t^emelnek me­ge * ’ ^takarmányt és szálas takarmányt kell Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazása — Pártunknak, személyesen NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, pártunk főtitkárának abból a törekvéséből kiin­dulva, hogy a nemzetgazdaság, az egész^^. ■‘daLi lett szervezésének és vezetésének tökeleér^^Psét tatja első^^ ges feladatnak, az RKP KB 1979 február^ égén Ülésedn­tézkedéseket fogadott el a mezőgazdaság egységes fizetésének megjavítására, s ebben központi szerep hárul­t­ állami és szövetkezeti agráripari tanácsokra.­­ A mezőgazdasági egységek gazdasági-pénzügy mecha­nizmusa tökéletesítésének alapvető célja az egrz vezetés általános minőségi javítása, a kollektív vezető szívek fele­lősségének megszilárdítása, s mindezt a magasabb hozamok olcsóbb előállítása, a magasabb minőségi és műfzaki szín­vonal elérése érdekéb­e­n, hogy a mezőgazdaság azáltal já­ruljon hozzá a nemzeti jövedelem gyarapodásáig, a maxi­mális hatékonyság eléréséhez. — A szocialista mezőgazdasági egységek új gazdasági­­pénzügyi mechanizmusának kivitelezési elve : — Tervezés. Az új gazdasági mechanizmusba a terve­zésnek elsőrendű szerepe van, mivel a tervmuta­k arányá­ban megfelelő gazdasági intézkedéseket jelölnél meg. — önálló pénzügyi gazdálkodás. A gazdasági egységek t­ervezésének és vezetésének fő elve : a jövedelemül fedez­ni a kiadásokat; a gazdasági tevékenység tervei­nek és kibontakoztatásának új elvekre helyezésében meglelő gaz­dasági-pénzügyi formák, módszerek és eszközök alkalmazása; fokozott felelősség a tervfeladatok megvalósítáért, gazdasági hatékonyság eléréséért az egész gazdasági tevékeny­­­ségben, minden gazdasági egységben biztosítani, termelési ágazatonként a rentabilitást, amely révén lehetőé válik az előirányzott pénzalapok megteremtése.­­ ki­— Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazása révén jelentős módosítások történnek a jövedelem elosztásá­ban és a különféle alapok megteremtésében. — A nyereség elosztása : legkevesebb 70 sázalék­ gazdaság fejlesztési alapjára; 10 százalékig terjedt a far­a­góeszközökre irányzott alap; egy százalékig a tr­sadalmi­­kulturális és sportalap; két százalék é rmek­ es mun­­­ka javadalmazási tartalékalap; két s^fmw­“kig_ a sz­­vetke zetközi megsegítési és megszilárdítási­­ alap; 15 s­zalekig a szövetkezeti tagok és más munkások nyeresegs­ze ̋ rdési alapja. A pártszervek és -szervezetek, az agráripri taná­csok feladatai a mezőgazdasági termelés növelése érdekében . A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, álló­ mező­­gazdasági vállalatok, mezőgazdasági gépesítési­­‘nomások egész tevékenységüket a párt XII. kongresszusának a mély­reható mezőgazdasági forradalom végrehajtására vonatkozó határozatai megvalósítására összpontosítják. , — A gyengén fejlett termelőszövetkezeteknek rövid időn belül jövedelmezővé kell válniuk, a jó gazdasági-pénzügyi helyzettel rendelkező téeszeket pedig meg kell erősíteni, ennek érdekében ebben az évben minden termelőszövetke­­­zetben be kell vezetni az állandó ellenőrzést a haszon el­érését előirányozó termelési feladatok, a jövedelmi és kiadá­si költségv­etési tervek nyomon követésére.­­ Az agráripari tanácsokhoz tartozó egységek pártszer­vei és -szervezetei állandóan ellenőrzik az egységek helyre­­állítási programját előirányozó intézkedési tervek valóra váltását, hogy elősegítsék a gazdasági hatékonyság elérését. A pártszervek és -szervezetek tünetesen megvizsgálják az összes gazdaságok pénzügyi helyzetét, alaposan tájékozód­nak a valós helyzetről, s mindent elkövetnek az észlelt hiá­nyosságok kiküszöbölése­ érdekében. Az agráripari tanácsok­nak biztosítaniuk kell a termelés összpontosítását és szako­sítását, a földalap, az anyagi és pénzeszközök, valamint a munkaerő hatékony felhasználását, a hozzájuk tartozó vala­mennyi egység gazdasági erősítését. Az állami mezőgazda­­sági vállalatoknak összes termelési szektoraiban mielőbb alkalmazni kell a legfejlettebb szervezési formákat és tech­nikai eljárásokat, hogy ily módon korszerű alapokra he­lyezzük és jövedelmezővé tegyük az egész mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek határozott intéz­­ke­déseket kell tenniük a munkaszervezés javítására, példás termelési rend és fegyelem meghonosítására. Tökéletesíte­ni kell a vezető tanácsok munkáját, fejleszteni kell a szövet­kezeti demokráciát, biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy az egész szövetkezeti tagság ténylegesen részt vegyen a termelőmunkában és a vezetésben.­­ Az egész gépparkot hatékonyan kell kihasználni, csúcsidényekben meg kell szervezni a két műszakot vagy a hosszabbított műszakokat, a gépesítő egységek tevékenysé­gét mindenben a gazdasági egységek tevékenységének kell alávetni, minden géppark szerves összhangban működik az egységekkel. I — Az üzemanyagot ésszerűen és gazdaságosan kell fel­használni, a javításokat az alkatrészek újrafelhasználásával, a javítási költségek csökkentésével és a javítási időszakban tervezett összes munkálatok pontos elvégzésével kell végre­hajtani, s mivel a gépesítők közvetlenül felelnek a terve­zett hozamok megvalósításáért, valamennyi munkafolyama­tot idejében és magas minőségi szinten kell elvégezni, s arra törekedni, hogy mind a növénytermesztésben, mind az ál­lattenyésztésben gépesíteni kell a legtöbb munkafolyamatot. — Sike­er Zsúfolásig tele volt az olaszteleki kultúrotthon. Ugyanis nem mindennapi eseményre került sor a falu művelődési éle­tében. A helyi fiatalok színjátszó csoportja bemutatta Nusic Dr. Pepike című négyfelvonásos színművét. Nagy fába vágták a fejszéjüket Kolum­bán Hajnal és Bán Fodor Sára óvónők, amikor e vígjáték rendezéséhez fogtak. Nehezítette dolgukat az, hogy a szereplők egy része váltásban dolgozott, na meg egyéb is. Például az, hogy még mindig erősebb a foci von­zása, mint a színjátszásé. S mert a főpróba időpontja egybe­esett egy helyi futballmérkőzéssel, alig lehetett a szereplőket összeszedni. Az előadás végén aztán, amikor nem szűnni a teremben a taps, jöttek rá a „szurkolók“, hogy akart a színjátszás legalább akkora örömet jelent, mint a foci. A szereplők: Bariba Imre, Sükei Éva, Kolumbán Árpád, Kasza János, Rancz Anna, Fodor Judit, Balázsi László és a a két társrendező, Kolumbán Hajnal és Bán Fodor Sára fe­lejthetetlen délutánt szereztek az olasz « leki közönségnek. Mert fiatalokról van szó, és mert a színjátszók egyike, Bartha Imre, a napokban nősül, ez úton is kívánnak neki a színtársulat tagjai és vezetői boldog házas életet. SZABÓ JÓZSEF ÚJ KÖNYVEK: Megjelent kemény kötésben is Nagy Imre: Följegyzések, Kriterion Könyvkiadó, 16,50 lej; Vajda Ferenc: Szétoszlott álom, versek, 5,75 lej; Mami­ei Scorza: Dobpergés Kanca­sért, Lectura-sorozat, Krteri­­on Könyvkiadó, 6,25 lej; tők Kimaradt szó — fiatal kör­antológiája, Kriterion Könyvkiadó, ára 13 lej. Influenza-járvány miatt az egészségügyi igazgatóság ideig­lenesen felfüggesztette a kór­házi betegek látogatását. A Megyei Turisztikai Hiva­tal tizenegynapos kirándulást szervez a Szovjetunióba jú­nius I­I—27. között, vonattal és repülőgéppel Moszkva — Le­­ningrád — Petrozavodszk — Leningrád — Novgorod — Moszkva útvonalon. Irányár 5297 lej, zsebpénz 96 rubel. Ugyanebben az időpontban Moszkva — Jereván — Tbili­szi — Kiev útvonalon is ki­rándulást szerveznek. Irány­ár 5997 lej, zsebpénz 96 rubel. mozi Sepsiszentgyörgy — Művész : HALÁL A NÍLUSON — szí­nes, kétrészes angol film 1ü, 16 és 19 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux : TYÚK VAGY SAS — szí­nes csehszlovák film 11, 15,30, 17,30 és 19,30 órától. Vasárnap 11 órától rajzfilmek. K­ézdivásárhely — Május 8. : FIATAL ÉS SZABAD — színes amerikai film 10, 16, 18 és 20 órától. Vasárnap 15 ó­­rától rajzfilmek. Kovászna — Győzelem : ÖT NAP HAZÁIG — színe­s amerikai film, 11, 17 és 19 ó­­rától. Barát : ZORRO — színes, kétrészes olasz film 20 órától. (Csak vasárnap.) 1980 MÁRCIUS 1., Napkelte : 6,53 Napnyugta : 18,03 Eltelt : 61 nap Hátravan : 305 nap • 225 éve, 1755-ben halt meg SAINT-SIMON francia író és diplomata. • I.e. 43-ban született PUB­LIUS OVIDIUS NASO nagy római költő (megh. 18.), akit AUGUSTUS császár Rómából a Fekete-tenger­parti Tomisba száműzött. • 1788-ban született GHEOR­­GHE ASACHI (meg. 1869) ro­mán költő, drámaíró. • 1817. március 2-án Nagy­szalontán született ARANY JÁNOS, a legnagyobb magyar epikus költő (megh. 1882-ben). • 160 éve, 1820-ban Reme­tén hunyt el KOROS­ IST­VÁN m­e­vész, tanár, közéleti személyiség. Több értékes nyelvészeti munkával gazdagí­totta a román szakirodalmat, nyelvtani és helyesírási kézi­könyvet írt. Mintegy 10 000 szó kapcsán a román lexiko­gráfiában elsőként ad etimo­lógiai magyarázatot. • 1837-ben született ION CREANGA (megh. 1889), román klasszikus irodalom ki­a­emelkedő egyénisége, jeles elbeszélő, megíró. • 1854-ben Parajdon szüle­tett S­ANKÓ VILMOS kémi­kus (lásd cikkünk a 4. olda­lon). . • • 1869-ben halt meg AL­PHONSE DE LAMARTINE (sz 1790.), romantikus francia költő. • 1888-ban született ANTON SZEMJONOVICS MAKAREN­KO (megh. 1939.) szovjet pe­dagógus, író. • 80 éve, 1900-ban halt meg D.H. LAWRANCE angol re­gényíró. Hideg, borús idő helyenként havazással­ várható. Mér­sékelt, időnként megélénkülő északnyugati szél. A nappali hőmérséklet —5 és —2, az éj­szakai —14 és —11 Celsius­­fok. A hóréteg vastagsága Sepsiszentgyörgyön 4 cm­, Kézdivásárhelyen 3 cm, Baró­­ton 1 cm, Bodzafordulón 20 eosi, a J­akócán 40_cu,. GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó gyermekünk, SYLVESTER GÁBOR életé­nek 28. évében, súlyos, de tü­relemmel viselt szenvedés u­­tán, 1980. február 28-án el­hunyt. Temetése 1980. március 2-án délután 2 órakor lesz a csa­ládi háztól, a csernátoni te­metőbe. A gyászoló család (B.) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett nagynéni és keresztmama özv. IMRÉNI JÓZSEFNÉ, sz. Baczoni Karolina, életének 94. esztendejében, 1980. febru­ár 29-én türelemmel hosszas szenvedés után viselt, el­hunyt. Egész áldott életét kereszt­gyermekeinek szentelte. A szeretet soha el nem fogy! Temetése március 2-án, va­sárnap du. 2 órakor lesz a református ravatalozó házból az aldobolyi temetőben. Részvét nyilvánítás szomba­ton délután 4—6 óráig. Ezen értesítés gyászjelentés­nek is szolgál. Szász Tibor és családja (428.) APRÓHIRDETÉS Eladó stereo kazettásmagnó (Universum), Hifi stereomag­­netofon (Saba), érdeklődni 16 óra után, tele­fon: 1­52­79, 1­15 42. Szoba kiadó, Sepsiszent­­györgy, Bartalis Ferenc utca 22. szám. (425.) KÖSZÖNTŐ LŐRINCZ GYULA szabó­mesternek, re, a Lázár Sepsiszentgyörgy­ Mihály utcába, születésnapja alkalmából hos­­­szú életet, boldogságot és e­­gészséget kiván felsége, két fia, menyei és három unok­ája. (g. b.) SZABÓ SZENDÉNEK szüle­tésnapjára egészséget, boldog­ságot, sikerekben gazdag, hos­­­szú életet kívánnak szülei (418.) Drága jó szüleinknek, MI­KE LAJOSNAK és Szárazpatakra 50. feleségének házassági évfordulójuk alkalmával jó egészséget, hosszú életet és minden elképzelhető jót kí­vánnak gyermekei, vejei, menyei, unokái és dédunokája (394.) Telekre, idős BITAI MÁ­TYÁSNAK és feleségének há­zasságuk 61., születésének 87. évfordulójára, sok örömet, e­­gészséget, kívánnak : gyermekei, Rózsika, Mátyás menye, Irénke, unokái, unokavejei, dédunokái (407.) NAGY GUSZTÁVNAK U­­zonba születésnapja alkalmá­ból sok szerencsét, boldogsá­got és hosszú életet kívánnak az idős és ifjúi Dinka család MÁRCIUS 1., SZOMBAT 10.00 Irodalmi album; 10.20 Filmmúzeum —ismétlés; 12.05 Az ADAS amortizációs alap­jának húzása; 12,15 Hangver­seny; 13.00 A-tól a végtelenig; 17,25 Az en­ergia hratcsomói; 17.45 Ifjúsági klub; 18.30 A politikai események króniká­­ja — február; 18.50 1001 este; 19.00 Híradó; 19.20 Napiren­den a március 9-i választá­sok; 19.35 Hazai utak (XVIII.); 20.00 Teleenciklopédia; 20.30 Folytatásos film: Dallas — Ewing kőolajtársaság; 21.20 Zenés műsor; 21.45 Híradó; MÁRCIUS 2., VASÁRNAP 9.00 Pionírműsor; 9.15 A haza sólymai; 9.25 Utazás ket­tesben (II.); 10.00 Faluműsor; 11.45 A zene örömei; 12.30 A haza védelmében; 13.00 Telex; 13.05 Vasárnapi album; 15.35 Marokkói útiképek; 15,55 Sakk; 16,05 Sport— részletek Románia nemzetközi asztali­tenisz-bajnokságának mérkő­zéseiről; 16.30 Labdarúgás : Ia$i­i Politechnica—Kolozsvár- Napocai Universitatea (II. fél­idő); 17.35 Az Onedin hajóút — 3. rész; 18.25 Napirenden a március 9-i választások elő­készítése; 18.40 Hazai utak (XIX.); 19.00 Híradó; 19.15 Megéneklünk, Románia — az antenna Teleorman megyében; 20.15 Az egyetlen út — ameri­kai játékfilm, 21,55 Híradó. 2.-3.

Next