Megyei Tükör, 1982. március (15. évfolyam, 3141-3167. szám)
1982-03-01 / 3141. szám
rP Ck \\w Jfw V* /**%»/ xlv d' '•WC' VITACI PROLETÁRJAI, EG EGYESÜLJETEK ! MEGYEI tükör! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 3141. szám IM2. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ ARA 50 BÁNI 1907 — 1962 — 1982 A szocialista mezőgazdaság fejlődése a számok tükrében A szocializmus éveiben az egész nemzetgazdaság, így a mezőgazdaság is, szüntelenül fejlődött, növekedett a termékek mennyisége és minősége, az egész rmp jólétének alapja. Aki ma végigjárja falvainkat, hiába keresi az ezelőtt néhány évtizeddel ismert tájakat. A szocializmus feltételei között állandóan emelkedett az életszínvonal. Ma már nem faekékkel s más kezdetleges eszközökkel folyik a munka. Traktorok, kombájnok, vetőgépek, öntözőberendezések, trágyaszórók stb. szorítják ki mindinkább az emberi kézi munkát, az így elért eredményeket pedig a gazdálkodók rangos épületei, udvarai és otthonuk berendezései tükrözik. De beszéljen a szocializmus éveiben a falvakon végbement gyökeres változásokról néhány adat. Csak 1081-ben a mezőgazdaság együtt az erdő- és vízgazdálkodással 36 milliárd lejes beruházást valósított meg, csaknem annyit, mint az 1961 — 196 o közötti ötéves terv során. Pártunknak e fontos nemzetgazdasági ág iránt tanúsított gondoskodását az is tükrözi, hogyan látják el gépi berendezésekkel. Bizonyíték? 1038-ban földeken mindössze 4649 traktor dolgozott, ma 155 000. Ha akkor egyetlen önjáró arató-cséplő gép sem létezett, már 195»-ben II darab működött, míg most 45 009. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban közhasználatúvá lett intenzív jelző nemcsak a gépesítési fok növekedésének tudható be, hanem a kemizálás és öntözés kiterjesztésének is. Ila 1950- ben 1 ha szántóterületre 0,6 kg műtrágya jutott, 1981 -ben ez 163 kilogrammra emelkedett. Az öntözött terület pedig az 1938-as 15 400 hektárról 1981-ben 2 318 000 hektárra nőtt. A szocialista mezőgazdaságnak juttatott befektetések és a gépesítési fok állandó növekedése évről évre kedvezően befolyásolta a termelés alakulását. Ha az 1938-as esztendő globális termelését 100-nak vesszük, úgy a növekedés dinamikája a következő: 1960-ban 126, 1970-ben 157; 1975 ben 214; 1980-ban 253. Az 1938. évben a szemesgabona-termés 8 98? millió tonna volt: 1960-ban 9,825; 1975-ben 15.265, míg 1981-ben csaknem 20 millió tonna volt. Természetes, hogy állandó fejlődést mutat az állattenyésztés is: korszerű gondozás, gépesítés stb. a következő adatokban tükröződnek : szarvasmarha-állomány 1981 ben 6340 ezer darab az 1938. évi 3653 ezer darabhoz viszonyítva; sertés I 305 ezer darab a 2761 ezerrel szemben; juh 15 583 ezer a 10 087 ezerhez viszonyítva. A mezőgazdaság fejlődését elősegítette továbbá az is, hogy a termelési folyamatba egyre több főiskolai végzettségű szakember kapcsolódott be. Míg 1960-ban ezek száma 5327 volt, 1970-ben 16 449 lett, majd 1980-ban 26 426. A mezőgazdasági termelés növekedése az ország minden egyes polgára számára nyereséget jelent. Kifejező vonatkozásban az egy főre jutó szemcsegabona-mennyiség alakulása. 1950-ben ez 315,7 kg; 1960-ban 533,9 kg; 1975-ben 718,1» kg, míg tavaly 893 kilogramm volt. A globális termelés értékének növekedése: 1970-ben 68,6 milliárd lej; 1975-ben 93,8 milliárd lej, 1981-ben pedig elérte a 179,2 milliárd lejt. A szövetkezeti kereskedelmi és vendéglátóipari egységek száma az 1948. évi 8459-ről az 1980. év végére 38 164 egységre emelkedett.. Mindezek a parasztság jövedelmének növekedését eredményezték. 1951 — 1980 között falvakon közel 2 millió lakás épült az állam, a szövetkezeti egységek és szervezetek, valamint a lakosság alapjaiból. A TERÜLETI ÖNELLÁTÁSÉRT Többet kell tenni a szerződéskötési tervek teljesítéséért A jobb ellátás érdekében elsősorban többet kell termelni, vagyis a mezőgazdászi dolgozók nagyobb mértékben kell hozzájáruljanak a központosított alap biztosításához. Nagy feladatok hárulnak a falusi lakosságra s általában igyekeznek is becsülettel eleget tenni kötelezettségeiknek, ugyanis a falvak nagy részében éppen most zajlanak a szerződéskötések. Februárt lezárva azonban leszögezhetjük, hogy még rendkívül sok a tennivaló. Az előirányzott marhalufsmennyiség 48 százalékát szerződtek le eddigiekben. Az eredmény távol áll az a lehetőségektől. Ahol a községi pártbizottság irányítja, a kívánt mértékben támogatja a felvásárlók munkáját, ott a számok meghaladják a megyei átlagot. Hidvégen a tervezett 70 szarvasmarhából 62-t kötöttek le, ezzel szemben Zabolán a 89-ből csak 30-at, vagy Rétyen és Kökösben a 176-ből 116-ot, mi?; Szentléleken a 160-ból csak hatvanat. Megemlíthetjük, hogy Illyefalván a 143 tervezettből 106-ot, ugyanakkor Maksán a 132 tervezettből csak 21-et sikerült leszerződni. Ami a disznóhizlalási szerződést illeti, az eredmények még távolabb kerültek a tervszámoktól. Néhány községben jelentős számú sertést szerződtek le: Bodzafordulón 186 darabot, Szitabodzán 141, Bárkányban 172, Nagyborosnyón pedig 41 darabot. Ugyanakkor vannak helységek, ahol a szerződött sertések száma a tizet sem éri el : Torja, Élőpatak, Hidvég, Bölön, Zágon stb. Tehéntejből eddig a tervhez mérten mindössze 51 százalékot sikerült leszerződni. A jó szervezésnek köszönhetően meghaladják a megyei átlagot Nagyajtán (95 százalék), Nagybaconban (80 százalék), Bölönben (81 százalék), Málnáson (81 százalék), ezzel szemben több községben, az eredményekből ítélve, teljesen elhanyagolták a tej leszerződését, Kovászna 3 százalékkal, Gelence 7 százalékkal, Zabola 17 százalékkal, Zágon 15 százalékkal szerepel a nyilvántartásokban. Az egy tehénre számított leszerződött tejmennyiség a megyei tervvel szemben (1150 liter) Nagybaconban 1000 liter, Nagyajtán 1210 liter, Málnáson 996 liter, Bölönben 1016 liter, ugyanakkor Gelencén mindössze 82 liter, Kovásznán 67 liter, Zágonban 172 liter, Csernátonban pedig 278 liter tejet szerződtek le tehenenként. Éppen ezért szükségesnek véljük, hogy a szerződéskötésekkel megbízott jelentős számú személyzet a napokban hathatósabban tevékenykedjen az egész előirányzott tejmennyiség biztosításáért. A növénytermesztésből várható termények leszerződése sem halad a kívánt ütemben. Burgonyából a tervezett mennyiségnek csupán 6 százalékát sikerült leszerződni. Pozitív példa Szent (Folytatása a 2—3. oldalon) Ij iparág jelent meg nemrég megyénkben. Gelence, Ozsola fölött, a Keleti-Kárpátok „gyomrának” kincsét, a kőolajat termeli ki ez az iparág mind nagyobb lendülettel. Nem csoda és nem véletlen ez a lendületes munka, mert hiszen a kőolajra nagy szüksége van a nemzetgazdaságnak ebben az energiaválságos időben. Az olajbányászok, akik a kőolaj kitermelésével foglalkoznak, honosították meg az új iparágat megyénk területén. Munkaalkalmat nemcsak maguknak teremtettek a kőolaj kitermelésével, hanem mindazoknak a Kovászna megyei dolgozóknak, akiknek szándékában áll ezt az új — nem a legkönnyebb, de nagyon jól fizető — szakmát megtanulni, kell beállni azoknak sorába, akik megnyitották a kőolaj útját.