Megyei Tükör, 1982. április (15. évfolyam, 3168-3193. szám)

1982-04-01 / 3168. szám

A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ü­lése (folytatás az első oldalról) A nemzetgazdaság igényeiből kiin­dulva, és figyelembe véve a közi energiaválság kihatásait, a nemzet­párt­ Központi Bizottsága intézkedéseket ha­gyott jóvá az energiaprogram tántorít­hatatlan megvalósítására, hogy 1990-ig nagyvonalakban függetlenséget bizto­sítsunk Romániának energia téren és a tüzelőanyagok vonatkozásában. A 5 plénum utasítást adott az gos elektroenergetikai rendszer orszá­bőví­tésére és tökéletesítésére, a széntüze­lésű erőművek átadási határidejének előrehozatalára, a vízi erő értékesíté­sére, az új energiahordozóknak az e­­nergiamérlegbe történő bevonására és a szénhidrogének felhasználásának le­szorítására. Az évtized végéig módosí­tásokat hajtunk végre a beszerelt tel­jesítőképességek struktúrájában azáltal, hogy fokozzuk a széntüzelésű erőmű­vek és a vízi erőművek építését és na­gyobb mértékben használjuk fel az új energiahordozókat. A nukleáris ener­gia tekintetében az építési munkálatok meggyorsítását s az atomerőművek be­szerelt teljesítőképességének növelését határozták el. Ezen az alapon biztosí­tani fogjuk a villamosenergia-termelés növelését 74,1 milliárd kilowattóráról 82,5 milliárd kilowattórára 1985-ben és 110 milliárd kilowattórára 1990-ben. A plénum egész sor intézkedést fo­gadott el arra vonatkozóan is, hogy növekedjen a tudományos és technoló­giai kutatás szerepe az energiaprogram megvalósításában s folyamatosan csök­kenjen az energiafogyasztás. A plénum kifejezte meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek min­dent meg fognak tenni a dolgozók, el­sősorban a bányászok és az ener­getikusok erőteljes osztaga kezdemé­nyezőkészségének és erőfeszítéseinek egyesítéséért és széles körű mozgósítá­sáért mindazon nemzetgazdasági ágak­ban,, amelyek részt vesznek az ország energiabázisának fejlesztésében, bizto­sítva ezáltal az összes megszabott cé­lok és előirányzatok példás teljesítését. Az 1981—1985-ös ötéves terv energia­termelési programjának megvalósításá­val és az ország energiabázisának 1990- ig szóló fejlesztésével kapcsolatban plénum egyhangúlag határozatot foga­a­dott el; a határozat megjelenik. 3. — Az RKP Központi Bizottsága megvizsgálta és egyhangúlag jóváhagy­ta a jelentést az 1982. február 1-én megejtett állatszámlálás eredményeiről és a területi önigazgatás és önellátás erősítési programja végrehajtását és a lakosság jó ellátásának biztosítását szolgáló intézkedésekről. Az állatszámlálás eredményeit ele­mezve, a plénum hangsúlyozta, hogy 1981-ben jelentősen nőtt az állatállo­mány, kivéve­ a szarmasmarha-állo­­mányt, s hogy e növekedés beszédes­­bizonyítéka a XII. pártkongresszus i­­rányelveivel összhangban levő mező­gazdaság-fejlesztési és -korszerűsítési pártpolitika helyességének. Az állat- és baromfiállomány növelése annak köszön­hetően vált lehetővé, hogy a párt és az állam intézkedéseivel és támogatásával biztosította az állattartáshoz szükséges feltételeket s a mezőgazdasági terme­lők érdekeltté tételét. Megállapítva, hogy mezőgazdaságunk ez idő szerint rendelkezik a szükséges állománnyal ahhoz, hogy megvalósítsa a területi önigazgatásra és önellátásra vonatkozó programokat, a plénum e­­gész sor intézkedést szabott meg e fon­tos gazdasági feladat legjobb körülmé­nyek között történő teljesítéséhez, biz­tosítva a feltételeket a megfelelő fo­gyasztáshoz az egész lakosság számára. A plénum úgy határozott, hogy a to­vábbiakban is a legnagyobb figyelmet kell fordítani az állattenyésztés fejlesz­tésére, az állattartás és -szaporítás szá­mottevő javítására. A­­ plénum kifejezte meggyőződését, hogy az állami mezőgazdasági vállala­tok munkásai, a szövetkezeti parasztok, a szakemberek, az egyéni termelők, az összes állattenyésztési dolgozók,a jö­vőben is teljes felelősségérzettel fognak dolgozni az egész állatállomány növe­lésére vonatkozó­­ programok valóra váltásáért, lévén ez lényegbevágó fel­tétele jövedelmük növekedésének, s ugyanakkor a nemzetgazdasági és a közellátási követelmények kielégítésé­nek. A plénum egyhangúlag határozatot fogadott el a területi önigazgatás és önellátás erősítési programja megvaló­sítására, valamint a lakosság jó körül­mények között történő ellátásának biz­tosítására vonatkozó intézkedésekről; a határozat megjelenik. 4. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést a párt 1981. december 31-i létszámáról, összetételéről és szerveze­ti felépítéséről. Az említett időpont­ban a Román Kommunista Pártnak 3 150 812 tagja volt, 106 476-tal több mint 1980 végén. A párttagok összlét­­számának 75,14 százaléka az anyagi termelés szférájában fejti ki tevékeny­ségét. 55,14 százaléka a munkásosztály soraiból származik. Az a tény, hogy a felnőtt lakosság 20,31 százaléka és az aktív lakosság 30,44 százaléka tagja a pártnak, a párt szervező erejét bizo­nyítja, az egész nép teljes csatlakozá­sát bel- és külpolitikájához, megbont­hatatlan egységét a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs, a nemzet legszeretettebb fia, a jelenkori politikai élet kiemelkedő személyisége körül. A Központi Bizottság plénuma meg­állapította, hogy a párt XII. kongres­­­szusán hozott határozatoknak s a párt főtitkárától, Nicolae Ceaușescu elvtárs­tól kapott orientációknak a szellemében cselekedve, a megyei, municípiumi, vá­rosi és községi pártbizottságok, a vál­lalatokban, intézményekben és mező­­gazdasági egységekben levő pártszer­vek és -szervezetek kitartó és intenzív politikai-szervezési tevékenységet fej­tettek ki a párt sorainak szüntelen e­­rősítéséért, az egész társadalom politi­kai vezető erejeként betöltött szerepe növeléséért, a párttagok forradalmi ne­veléséért, a tömegek szocialista tuda­tának szüntelen fejlesztéséért. Az RKP KB plénuma utasította megyei, municípiumi, városi és községi a pártbizottságokat, hogy továbbra is lép­jenek fel az összes pártszervek és -szervezetek politikai és szervezési te­vékenységének egyre magasabb szintre emeléséért, a párt sorainak állandó, elsősorban minőségi erősítéséért, biz­tosítva, hogy a megtisztelő kommunista címet azok a dolgozók kapják meg, a­­kik egész tevékenységükkel tanúidőt adták annak, hogy határozottan célnak pártunk és államunk bel­­har­ci külpolitikájának végrehajtásáért. 5. Az RKP Központi Bizottsága meg­vizsgálta és egyhangúlag jóváhagyta a jelentést a párt- és állami szervek és a tömegszervezetek által a párt káder­­politikájának megvalósításáért kifejtett 1981. évi tevékenységéről. Ki­emelte, hogy a XII. kongresszus határozatai, a pártprogram és szerve­zeti szabályzat előirányzatai alapján, a­ Nicolae Ceaușescu elvtárstól kapott útmutatásokkal összhangban a párt­szervek, a tömegszervezetek, a mi­nisztériumi és központi intézményi ve­zetőségek következetesen felléptek a munka szüntelen tökéletesítéséért a­­zoknak a kádereknek kiválasztása, ne­velése és előléptetése terén, akik dolgozók széles tömegeivel szoros egy­­­ségben szilárdan küzdenek a szocialis­ta Románia sokoldalú előrehaladásának biztosításáért. Nőtt a munkások súlya a párt- és tömegszervezetek apparátu­sában s így a párt, az állam, a tömeg­szervezetek és a gazdaság kádereinek szakmák és társadalmi kategóriák sze­rinti összetétele megfelel pártunk kon­cepciójának a társadalmi szerepről, amelyet a munkásosztály be­tölt, szoros egységben a pa­rasztsággal, az értelmiséggel és a dol­gozók többi kategóriáival. Fokozódott ugyanakkor a nők részvétele az ország gazdasági-társadalmi és politikai életé­ben, kivételes gondoskodás nyilvánult meg az együttélő nemzetiségek­ soraiból származó legjobb káderek vezető tiszt­ségbe történő előmozdításáért, a lakos­ság nemzetiségi összetételével össz­hangban, létrejöttek a feltételek az idősebb káderek tapasztalatának a fia­talok lelkesedésével és munkaerejével történő harmonikus összehangolásához. A pártszervek, a minisztériumok, pári fővállalatok és vállalatok ugyan­­­­akkor fokozott figyelmet fordítanak az ipar, a mezőgazdaság, az építkezés, szállítás és a többi tevékenységi szek­­­tor termelési tervének megvalósításá­hoz szükséges munkások és szakembe­rek felkészítésére Az 1981-es esztendő­ben több mint 380 000 szakmunkás, 16 022 mester és 37 000 főiskolai ab­­szolvens, amiből több mint 61 száza­lék műszaki profilú főiskolát végzett fiatal lépett be a termelésbe. A Központi Bizottság intézkedési programot jelölt ki annak biztosításá­ra, hogy szüntelenül tökéletesedjen a párt- és állami szervek ,a tömeg- és társadalmi szervezetek munkája azok­nak a pártvezetőségi határozatoknak és azoknak a Nicolae Ceaușescu elvtárs által adott útmutatásoknak a töretlen megvalósításáért, amelyek a káderpoli­­tikára vonatkoznak. 6. A plénum elemezte és egyhangú­lag jóváhagyta a jelentést a dolgozók­tól jött javaslatok, észrevételek, rekla­mációk és kérvények megoldásáért ki­fejtett 1981. évi tevékenységről. A Központi Bizottság plénuma hang­súlyozta, hogy a levelek és az audenci­­ák révén 1981-ben is átfogó dialógus jött létre a­ pártvezetőség, a párt- és állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek és dolgozók széles tömegei között, még jobban megszilárdult a párt kapcsolata a néppel .erősödött munkás, szocialista demokrácia orszá­­­gunkban. Leveleikben és az audenciákon a dolgozók kifejezésre juttatták teljes e­­gyetértésüket pártunk és államunk bél­cs külpolitikájával, nagyrabecsülésüket azok iránt a jelentős megvalósítások iránt, amelyeket a román nép elért az RKP, a párt főtitkára vezetése alatt, a sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építésének művében. A plénum kiemelte azoknak az út­mutatásoknak a kivételes amelyeket a párt főtitkára jelentőségét, adott RKP KB 1981 márciusi plénumán az levelekkel és audenciákkal kapcsolatos a tevékenységre vonatkozóan, s amelyek mély visszhangot keltettek a tömegek soraiban, fokozva az dolgozó állam­polgárok érdeklődését a törvényesség, a szocialista etikai és méltányossági normák betartása iránt, és növelték a pártszervek és -szervezetek felelőség­érzetét e tevékenység közvetlen vezeté­séb­en.­­ A plénum intézkedéseket szabott meg annak biztosítására, hogy javuljon a levelek és az audenciák terén folyó munka megszervezése, tartalma és ha­tékonysága, hogy ezáltal a tömegek egyre szélesebben bekapcsolódhas­sanak a közügyekbe, az é­let­­ által támasztott konkrét problémák megoldásába, a­­ szocialista demokrácia fejlesztésibe, a párt és a nép közötti egység­ erősítésébe. 7. — A plénum megvizsgálta a je­lentést a párt és az állam 1981. évi nemzetközi tevékenységéről és az 1982. évi fő külpolitikai orientációkról. Teljes egészében jóváhagyva a párt és az állam nemzetközi tevékenységét, a Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az összhangban bontakozott ki az RKP XII. kongresszusán kijelölt cé­lokkal, Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnö­ke orientációival és útmutatásaival. A plénum nagyra értékelte Ceaușescu elvtárs meghatározó Nicolae szere­pét a párt és az állam külpolitikájának kidolgozásában és valóra váltásában, kivételes hozzájárulását a nemzetközi enyhülés, biztonság, béke és együttmű­ködés ügyének előmozdításához, az összes nép eszményeinek: a szabadság­nak, a függetlenségnek és a haladásnak a megvalósulásához. A jelenlegi nem­zetközi helyzet komplex feltételei kö­zött Nicolae Ceaușescu elvtárs ragyogó leszerelési és békekezdeményezései, e­­nergikus akciói az egész nemzet csat­lakozásának és lelkes részvételének örvendtek, mely nemzetközi visszhan­got keltettek és erőteljesen kifejezésre juttatták szolidaritásunkat Európa és a többi kontinens politikai erőivel és közvéleményével a leszerelésért és el­sősorban a nukleáris leszerelésért, népek élethez, szabad és független fej­­­lődéshez való jogának megvédéséért folytatott harcban. Az RKP KB hangsúlyozta, hogy pár­tunk és államunk külpolitikai célkitű­zéseinek megvalósításában fontosságú volt a legmagasabb kivételes szintű dialógus folytatása, és fokozódása, a­­mely Nicolae Ceaul­escu elvtárs állam- és kormányfőkkel, pártok és nemzeti felszabadítási mozgalmak vezetőivel, más politikai személyiségekkel, külön­böző országok gazdasági és kulturális­tudományos életének képviselőivel tör­tént találkozóin és megbeszélésein öl­tött testet. A plénum megelégedéssel állapította meg, hogy a Román Kommunista Párt fejlesztette és diverzifikálta együtt­mű­­ködési és szolidaritási kapcsolatait a kommunista és munkáspártokkal, szocialista és szociáldemokrata pártok­­­kal, más, kormányon levő pártokkal és politikai erőkkel, a nemzeti felszabadí­tási szervezetekkel és mozgalmakkal. A Központi Bizottság értékelte­­ a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kitartó törekvé­sét arra, hogy előtérbe helyezze a ba­ráti és együttműködési kapcsolatok e­rősítését az összes szocialista országok á­­kal, megkülönböztetett figyelmet for­dítva ebben a keretben a szomszédos szocialista országokkal fenntartott kap­csolatokra. Pártunk és államunk úgy­szintén konszolidálta együttműködési kapcsolatait a fejlődő és el nem köte­lezett országokkal a békés egymás mel­lett élés szellemében Románia bővítet­te kapcsolatait a fejlett kapitalista or­szágokkal. Az RKP KB hangsúlyozta, hogy szocialista Románia 1981-ben szilárdan a fellépett az európai biztonság és e­­gyüttműködés erősítéséért, a balkáni országok közötti együttműködés fejlesz­téséért, az újabb középhatósugarú ra­kéták telepítésének megakadályozásá­ért és a meglévők visszavonásáért, az európai kontinens teljes atommentesí­téséért s az ezt szolgáló tárgyalások megkezdéséért, a leszerelési és elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések megtételéért, az ös­­­szes államközi vitás kérdések bé­kés eszközökkel történő rendezéséért a gyengén fejlettség felszámolásáért és egy új gazdasági világrend kiépítésé­ért. A plénum úgy határozott, hogy párt és az állam nemzetközi tevékeny­­­sége a jövőben is szolgálja tántorítha­­tatlanul a haladó, demokratikus, anti­­imperialista erőkkel, az összes népekkel való együttműködés és szolidaritás e­­rősödését, annak érdekében hogy új irányba, az enyhülés, a biztonság, a nemzeti függetlenség, a leszerelés és együttműködés irányába terelődjön a nemzetközi élet. A plénum elhatározta, hogy népünk fokozni fogja a békének és a leszere­lésnek szentelt akcióit és rendezvényeit a többi népek e nemes ügy szolgálatá­ban álló rendezvényeivel egyidejűleg, kifejezésre juttatva ezzel Románia el­szántságát arra, hogy mindent megtesz az emberiség leghőbb vágyának meg­valósulásáért, az összes nemzetek meg­mentéséért a pusztító atomháború veszélyétől. A párt és az állam nemzetközi tevé­kenységével kapcsolatban a plénum egyhangúlag határozatot fogadott el, amit­ közzétesznek. A plenáris ülés végén élénk és ha­talmas taps közepette szólásra emel­kedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. A beszéd megjelenik. MEGYEI TÜKÖR Honvédelmi felkészítés Az ifjúsági szervezet legfontosabb feladatainak egyike kétségkívül a fiatalok honvédelmi felkészítésének megszer­vezése, irányítása. Nem szorul különösebb magyarázatra, mi a célja és rendeltetése­ e felkészítésnek. Annyi bizonyos viszont, hogy körültekintéssel, hozzáértéssel kell ezt a mun­kát végeznünk, másképp éppen a lényege sikkad el, s miért ne mondanék meg, ha nem veszik elég komolyan, az egész tevékenység könnyen elsekélyese­dik. Azért tartottuk szük­ségesnek hozzáfűzni ezt a megjegyzést, mert a honvédelmi felkészítés fontossága valóban alapos munkát követel mind a parancsnokok, mind a felkészítésben rés­zt vevő fiatalok ré­széről. A kék egyenruha nem csupán megkülönböztetésül szolgál, hanem arra kötelezi viselőit, hogy minden vonatko­zásban megfeleljenek az ezen a téren velük szemben tá­masztott igényeknek. Az RKP KB titkársága két évvel ez­előtt 1979 decemberében külön foglalkozott azzal a kérdés­sel, hogy a hazafias gárdák meg az ifjúsági honvédelmi a­­lakulatok körében miként valósul meg a szervezői és politi­kai-nevelői munka. Az akkori utasítások termékenyítőleg hatottak erre a tevékenységre. Megyénkben is sok ezer fia­tal vesz részt rendszeresen ezeken a felkészítőkön, függet­lenül attól, hogy a vállalati vagy iskolai alakulatok tag­jai. A megyei KISZ-bizottságnak, amely tulajdonképpen patronálja ezt az egész mozgalmat, a szakosított irányító szervekkel együtt sikerült nagyobb tekintélyt szereznie az ifjúság körében ennek a tevékenységnek. Ezt a célt szolgál­ják egyébként azok a megbeszélések, tanácskozások, tanfo­lyamok is, amelyeket rendszeres időközönként szerveznek az alakulatvezetőkkel. A nemsokára kezdődő tavaszi vaká­cióban a líceumi alakulatok egy részének parancsnokait „hívták be“ néhány napos felkészítőre. Persze, rendre sor kerül, mint eddig is, a többiekre is, azokra, akik­­ nem csu­pán a pionírszervezetben ilyen téren nyert ismereteiket gya­rapíthatják, hanem saját tapasztalataikat másokkal is meg­oszthatják. fi­atal mwí % ww m M Beiratkozás a IX. osztályba Ahogy telik a tanév, egyre sürgetőbbé kezd válni a VIII.­­-sok pályaválasztási terveinek rögzítése. Természetesen, leg­többjük már eldöntötte, hol is tanulna tovább legszíve­sebben, hová iratkozik, ha kezébe kapja majd az általá­nos iskolai bizonyítványát. Érthető tehát, hogy már most foglalkozunk a beiratkozással, azokkal a problémákkal, a­­melyek ilyenkor érdekelni szokták a IX. osztályba lépő­ket. A líceum első fokozatának első évfolyamára a beiratko­zás kötelező mindazok számá­ra, akik elvégzik a VIII. osz­tályt. Ott, ahol a beiratkozot­tak száma nagyobb a meghir­detett helyek­ számánál, a me­gyei tanfelügyelőségnek, az is­kolavezetőségeknek meg kell próbálkozniuk, hogy a tanuló­kat más iskolák felé irányítsák. Ha ezek után is túl sokan maradnak, ismeretellenőrző próbákat tartanak. Ez írásbeli dolgozatból áll, mégpedig ro­mán nyelvből és irodalomból, matematikából, a magyar tan­nyelvű osztályokban nyelvből és irodalomból. anya­Az ellenőrzésre kerülő tananya­got a Vili. osztályos tankönyv tartalmazza. Bizonyos profiloknál — ze­ne, tengerészet, képzőművészet és díszítőművészet, koreográ­fia — képességpróbát tartanak, függetlenül a beiratkozott ta­nulók számától. A pedagógiai líceumokban, a jelentkezők számától függetlenül, ugyan­csak tartanak képességpróbát, valamint ismeretellenőrző pró­bát románból, matematikából, a magyar tannyelvű osztá­lyokban magyarból. A IX. osztályba való beirat­kozás általában az illető hely­­ségbeli vagy közeli líceumok­ba történik. Más megyei is­kolába akkor iratkozhatnak, ha választott profil nincs a megyében, vagy olyan szak­mára jelentkezik a tanuló, a­­melyet anyanyelvén csak más megyében oktatnak. A nappali tagozat IX. osz­tályába a beiratkozás a követ­kezők szerint történik: június 16—25. között a típuskérések benyújtása, esetenként orvosi vizsga; ahol képességpróbát tartanak, ott a kérést június 19-vel bezárólag kell beadni; június 20—26. között kerül sor a képességpróbákra, július 2— 4. között az ismeretellenőrzés­re. Döntő előtt a tantárgyolimpiász Utolsó szakaszhoz a tantárgy versenyek: érkeztek április 5-től kezdődnek az országos döntők. Nyilván, minden esz­tendőben nagy reménykedés­sel szoktunk eléje tekinteni, hisz a mieink is ott vannak a helyezésekért küzdő mezőny­ben, s nem mindegy egyálta­lán, milyen eredmény­ekkel térnek haza onnan. Az idei verseny szakaszairól készült megelőző szakfel­ügyelői jelentéseket olvasva, elsősorban is az­­ tűnik sze­münkbe, hogy minden vonat­kozásban előbbre léptünk az előző évekhez viszonyítva. Minden tantárgyból — azok­ból természetesen, amelyek­ből megszervezik a vetélkedőt — többen jelentkeztek, s felkészültségi­­ szint is általá­­­ban magasabb volt, mint ed­dig. Ezt jelzi egyébként a ki­váló osztályzattal jutalmazott dolgozatok aránylag nagy száma. Egyik-másik tárgy ese­tében éppenséggel holtverseny alakult ki a tízes érdemjeg­­gyel osztályozottak között... Ezért van az, hogy egy-két tárgyból az előírt létszámnál többen képviselik megyénket. Érdemes megjegyeznünk, hogy már az iskolai szakaszon több tanintézet tanulói kitűn­tek jó felkészültségükkel. Kü­lönösen az örvendetes, hogy az alaptantárgyaknál valóban érezhető az előrelépés. Főleg a matematikára vonatkoztat­ható ez a megállapítás, amely egyébként a legtöbb verseny­zőt is vonzotta. Utána sor­rendben a magyar és román irodalom következik. A megyei szakaszra, ugyan­úgy, mint az iskolain, a VII— VIII. osztályosok is benevez­tek, így hát a verseny átfogta az általános iskolákat is. Min­denesetre, jó alkalmat nyúj­tott ez a­­ vetélkedő arra, hogy tanulóink „megmérettessenek“. Alább közöljük tantárgyan­ként azoknak a tanulóknak névsorát, akik a megyei sza­­­­kaszon legtöbb pontszámot összesítették, s így nekik ju­tott az a megtiszteltetés — nevezzük inkább feladatnak —, hogy évfolyamukat képvi­seljék az országos döntőn (csak a líceumisták számára szervezik ezt a szakaszt). MAGYAR: IX. osztály: Bo­dor Attila és Hatházi András (mindkettő a Matematika-Fi­zika Líceumból), X.: Szőcs É­­va (Kovászna), XI. Sylveszter Anna (Filológia-Történelem Líceum), XII.: Dobra Judit és Jenei Éva (mindkettő Mate­matika-Fizika Líceum). ROMÂN: IX. Boriceanu Da­niela (Bodzaforduló). X. Ma­rin Maria Magdalena, XI. Nagy Lívia (mindkettő Filoló­gia-Történelem), XII. Ioniță Carmen (Textillíceum). MATEMATIKA: IX. Bar­tók Csaba, X. Antal Mihály, XI. Keresztes László, XII. Pető Mária (mind a Matema­tika-Fizika Líceumból). FIZIKA: IX. Pakucs Botond (Filológia-Történelem), X. Fa­­zakas Lehel (Bárót), XI. Nagy Mária (Kézdivásárhelyi 3. szá­mú Ipari Líceum), XII. Ko­­pacz Attila (Sepsiszentgyörgyi 1-es számú Ipari Líceum). KÉMIA: IX. Szilágyi Réka, X. Butik­ă Florin és Botos István (mindhár­om Filológia- Történelem), valamint Tüzes Sándor (Bárót), XI. Vajnár Emese (Filológia-Történelem), XII. Nagy Zsuzsa (Bárót). BIOLÓGIA: IX. Csibi Al­­­­bert (Kézdivásárhelyi 1-es számú Ipari Líceum), X. Tó­dor Olga (Közgazdasági Államigazgatási Jogi Líceum),és XI. Vajna Enikő (Kovászna), XII. Oprea Romulus (Kézdi­vásárhelyi Agráripari Líceum) TÖRTÉNELEM: IX. Russu Radu (Bodzaforduló), X. Mi­hály Réka, XI. Cucu Maria, XII. Farkas Ferenc (mindhá­rom Filológia-Történelem). POLITIKAI GAZDASÁG­TAN: XI. Nagy Attila (Köz­­gazdasági) és Flóra Gábor (Fi­lológia-Történelem). FILOZÓFIA: XII. Farkas Andrei (Bodzaforduló). MODERN NYELVEK: IX. Zaharia Adrian (angol, Mate­matika-Fizika), X. Honius Si­mona és Janesch Ulrike (né­­­met), XI. Brîndușan Mihaela (német), XII. Szabó Gabriella (angol, mind a négyen a Fi­lológia-Történelem Líceum­ból). A fenti tanulók, nyilván, e­­zekben a napokban lázasan készülnek az országos döntőre. A döntőbe jutottak iskolán­kénti megoszlása a következő: Filológia-Történelem Líce­um: 16 Matematika-Fizika Líceum 9 Barót: 3 Bodzaforduló: 3 Gazdasági és Államigazga­tási Jogi Líceum: 2 Kovászna: 2 Textil líceum, Kézdivásárhe­lyi 1-es és 3-as Ipari, Sepsi­szentgyörgyi 1-es Ipari, Kéz­divásárhelyi Agráripari Líce­um egy-egy tanuló. Összesen tehát 40-en utaz­nak az utolsó versenyszakasz­ra. Fiatalok Ezzel az elnevezéssel indí­tották útjára a Kovászna me­gyei ifjak számára meghirde­tett könnyűzenei vetélkedőt. A szervezők — a Művelődési és Szocialista Nevelési Bizott­ság, a Népi Alkotások és Mű­vészeti Tömegmozgalom Me­gyei Irányító Központja, Megyei KISZ-bizottság, a Me­­­gyei Szaktanács — célja, hogy fiatal munkásokat, értelmisé­gieket, tanulókat, parasztifja­­kat vonjanak be e közkedvelt zenei műfaj felkarolásába, le­hetőséget teremtsenek arra, ritmusa hogy a tehetséges ifjak be­kapcsolódhassanak a tömeg­művelődési munkába. A je­lentkezőknek legalább öt kön­­­nyűzenei számmal kell jelent­kezniük hazai szerzőktől vagy saját szerzeményekkel. Ezzel párhuzamosan rende­zik a Kovásznai vadvirág cí­mű népdalvetélkedőt is, a­­melynek már hagyományai vannak megyénkben, s amely évekkel ezelőtt sok tehetséges fiatal énekest „dobott fel“. Ez­­ esetben különösen a helyi népdalokat részesíti előnyben a bíráló bizottság. Mindkét verseny zónaszaka­szára április 4. — május 9. között kerül sor. A könnyűzenei verseny me­gyei döntőjét május 23-án tartják, Sepsiszentgyörgyön, a népdalversenyét pedig május 16-án azonban. Reméljük, ott, ahol nem tar­tották meg a tömegszakaszt, mindent elkövetnek, hogy szabályzatban rögzített krité­riumok alapján erre sort ke­rítsenek, s valóban a legtehet­ségesebb ifjakat küldjék el további versenyszakaszokra. a a AZ ÚJ HULLÁM HAZAI KÉPVISELŐI Domino Nemrég a televízió Vasár­napi albumában láthattuk a hazai popzene egyik legígé­retesebb és legtehetségesebb együttesét, a bukaresti Domi­nót. A kemény rockot dzsessz-rockkal és az új hul­­­lommal ötvöző, izgalmasan új­szerű és új hangzású csapat üstökösként jelent meg a ro­mán popzenében: a CLUB A rockfesztiválon tavalyi II. helyezést és népszerűségi díjat kapott. Azóta TV-műsorok­­ban, lemezen, rádióműsorok­ és „live“ koncerteken bizonyí­tották, hogy nemcsak a nyu­gati bandák majmolásával le­het rockot játszani, sőt, arra­ is példát szolgáltattak, hogy a rockzenében sem mindegy, hogy mit mond a szöveg. Da­laikat többnyire olyan jelen­tős költők verseire várják, mint például kompo­Tudor Arghezi, Tontrceanu. Az gyüttes felállítása a követke­e­­ző: Sorin Chifiriuc­u zene­karvezető, szólógitáros, éne­kes és zeneszerző; Radu Mi­­hai Răducanu — dobos; Bog­dan Stănescu — gitáros; Mi­­hai Popescu — basszusgitáros. Az együttes zenei világának, ars poeticájának megismeré­séhez következzék egy Sorin Chifiriuc-vallomás: „Alkotási munkánk eredménye van kétféle: pillanatnyi általá­dal­vázlatok saját kedvtelésünk­re, vagy olyan dolgok, ame­lyeket véglegesítünk és később is műsorunkra tűzzük, reper­toárunkba foglalunk. Annak a zenének vagyunk hívei, a­­melyik a legdirektebb módon képes a mi üzenetünket közönségnek továbbítani. A zenei megoldás, ha nem mond semmit a hallgatónak, akkor nem ér semmit. A mi létünk és fejlődésünk tehát a közön­ség reagálásától függ. Zenénk egyszerű, improvizációmentes. Ezért előadásmódunk értéke­lés szempontjából egységes. Nem vagyunk a »totális lát­vány« hívei, mivel nincs le­hetőségünk olyan felszerelés­re, amellyel megvalósíthat­nánk azt a látványt, amelyet szeretnénk, ezért inkább maximális egyszerűség jellem­­­zi fellépéseinket. Egy dologra törekszünk — s ez a hangzás. Gondolom, ez, ami a­ legjob­ban hozzájárul egy előadás »légkörének« a megteremtésé­hez. A mi legnagyobb törek­vésünk tehát olyan zenét al­kotni, amely minket a legjob­ban kifejez. Mi a zenén ke­resztül és a zenében kívánjuk örömünket lelni...“ DANCS Árpád SLÁGERLISTA 1982/11. Hazai sikerek: 1. Acolo unde e mister — RODION G. A. (1.); 2. Időgép — KISS ÉVA (2.); 3. Să iubim pămîntul — ACADEMICA (3); 4. Mesedal — PGM (7.); 5. Szeress, hogy szerethesselek — NOW AX (5.); 6. Valuri — IRIS (4.); 7. Prefață — DOMI­NO (új). Külföldi sikerek: 1. Inject The Venom — AC/DC (2.); 2. I. Surrender — BAINBOW (3.); 3. Kemény já­ték — OMEGA (1.); 4. Life, It Self Wil Let You Now — ANTHONY QUINN & CHAR­LIE (5.); Shot Of Love — BOB DYLAN (7.); 6. My Bon­nie — GOOMBAY DANCE BAND (7.); 7. Keselyű — ED­ DA (új) és Ooh Shooby Doo Doo Lang — ANEKA (új). RETRO: Rock Around The Clock — BILL HALEY (1955). Zárójelben az előző helye­zés: (dancs) a sport­­ labdarúgás MB I. A XX. forduló: Vargyas — Electro 1—5 (góllövők: Barabás, illetve Budai 2, Szász P, Máthé — öngól, Bitai), Bi­­barcfalva — Kökö­s 1—0 (gl. Szabó 1.), Rety — Bodok 1—5 (gl. Berde, illetve Rápolti, Ferencz 3, Máthé), Építők — Kovászna 1—0 (gl. Veress), Katolna — Fotos 3—2 (gl. Orbán 2, Fülöp, illetve Uțiu 2), Szépmező — Zágon 6—0 (gl. Sáfrány 5, Gherman), Szentlélek — Tamásfalva 1—0 (gl. Bálint), Illyefalva — Uzon 2—0 (gl. Muntyán, J.), Csernáton — Bodzaforduló Székely 1—1. Egy elkésett eredmény: Réty — Bi­­barcfalva 1—0. KELETI CSOPORT: Ozsdola — Ko­vásznai OJT 10—0, Ojtoz — Márkos­­falva 5—0, Kézdivásárhelyi Szövetke­zet — Zabola 5—2, Bereck — Torja (a bírói lap nem érkezett be), Pólyán — Barátos 1—0, Szörcse — Páké 1—1, Telek — Hatolyka 2—3. Elkésett ered­mények: Márkosfalva — Telek 2—1, Martonfalva — Szörcse 3—0. 1.Ozsdola 1714 1­282—1329 KÖZÉPCSOPORT: Hídvég — Nagy­­borosnyó 9—0, Erősd — Lécfalva 3—0, Kőröspatak — Szentkirály 8—0 (Balogh László szentkirályi kapus játékjogát, mert lebecsülte az ellenfelet, a bajnoki rendezvényt augusztus 1-ig felfüggeszt­­ették), Szentiván — Angyalos 2—1, Árkos — Kilyén 0—3 (m.n.j.). Egy el­késett eredmény: Kőröspatak — Árkos 3—0 (m.n.j.). Árkost kizárták a továb­bi küzdelemből. A megyei Sporttanács bürója újra­tárgyalta a Hídvég — Kőröspatak mér­kőzésen benyújtott óvást. Annak idején a szakbizottság Köröspatak javára dön­tött. A bíró ezúttal a hídvégieknek a­­dott igazat és meghagyta a pályán el­ért eredményt (2—1)... így aztán módo­sul a rangsor állása. NYUGATI CSOPORT: Száldobos — Bardóc 2—0, Málnásfalu — Füle 2—1, Nagyajta — Mik­óújfalu 2—0, Nagyba­­­con — Miklósvár 2—1, Olasztelek — Bükszád 3—1, Középajta­ — Felsőrákos Szerkesztette ÁROS Károly­ MB.II. 7 1.Építők 2017 3 048— 937 2.Electro 2016 2 283—2532 3.Illyefalva 2012 1 739—2425 4. Szentlélek 2010 4 632—2124 5.Szépmező 2010 3 758—3023 6.Kovászna 20 9 4 730—2122 7.Uzon 20 9 4 734—3122 8.Bibarcfalva 20 9 3 834—4421 9. Bodzái. 20 7 5 839—3419 10.Bodok* 20 8 4 828—3018 11.Katolna* 20 8 3 945—4717 12.Csernáton 20 5 6 934—4416 13.Réty 20 6 21229—4516 14./ágon 20 7 21132—4916 15.Vargyas 20 7 11228—7015 16.Kökös* 20 5 31215—2911 17.Tamásfalva 20 2 71123—5011 18.Fotos 20 4 31328—56 9 2.Szövetkezet 1711 2 457—2324 3.Zabola 1611 1 454—2623 4.OJT 1710 1 639—3321 5.Komandó* 16 9 4 345—1920 6. Szörcse 16 8 3 521—2319 7.Barátos 17 7 3 750—3117 8. Martonfalva* 16 9 1 636—3317 9.Ojtoz* 17 5 5 727—3713 10.Pólyán 17 6 1i­17—5313 11.Páké 17 4 3H122—3111 12.Márkosfalva***17 7 2 819—4310 13.Bereck* 16 3 5 827—40 9 14.Torja** 16 5 1 H116—26 15.Hatolyka* 17 3 21222—66 6 ia Telek­i* 17 1 1 91.. 10­ •> 1.Hídvég 13 10 1 249—13 21 2.Arapatak 12 8 3 132—15 19 3.Köröspatak* 13 9 1 334—13 17 4.Maksa 12 7 3 235—14 17 5.Angyalos 13 8 0 436—16 16 6.Szentiván* 13 8 1 430—24 15 7.Erősd 12 5 1 626—25 11 8.Kilyén 13 5 0 822—27 10 9.Szentkirály** 12 5 1 617—23 7 10.Lécfalva 13 0 211 8—47 2 11.Borosnyó* 10 1 1­8 5—37 1 12.Árkos* 12 1 011 8—11 0 1. Nagyajta 15 12 1 248—1525 2.Nagy­bacon 15 9 2 450—3620 3.Mikóújfalu* 15 10 1 457—2119 4.Miklósvár 15 9 1 551—2419 5. Köpec 14 8 2 441—2316 6.Olasztelek 15 6 4 530—2616 7.Száldobos 15 6 4 531—3416 8.Felsőrákos 15 6 3 633—3515 9.Málnásfalu* 15 7 3 524—311á 10.Füle 15 5 2 828—4212 11.Bukszád* 15 6 0 937—3610 12.Bardóc* 15 3 2h122—46 6 13.Középajta 15 2 31­17—49 5 14.Szárazajta** 14 1 11213—64 0 •Két-két pont levonva **Négy-négy pont levonva •Hat pont levonva 2.-3

Next