Megyei Tükör, 1982. október (15. évfolyam, 3324-3349. szám)
1982-10-01 / 3324. szám
Nyersanyagellátás és a kapacitás kihasználása A Sepsiszentgyörgyi Műanyagfeldolgozó Vállalatnak — rövid fennállása óta nem először — súlyos nehézségekkel kell szembenéznie. A gyár megtervezésének pillanatában még előreláthatatlan, de most valós nyersanyagellátási és -értékesítési nehézségek halmozódnak egymásra. A gyár nyersanyagellátását az eredeti tervek szerint a Temesváron nemrég üzembe helyezett új vegyipari kombinát lett volna hivatott biztosítani. Az új gyár azonban nem képes az eredetileg tervezett minőséget előállítani, az általa szállított nyersanyag exporttermékek gyártására alkalmatlan, a sepsiszentgyörgyi gyár termelését azonban az eredeti tervek szerint is főként kivitelre szánták. Terv szerint a gyár alapterméke a fólia lett volna. Ennek megfelelően alakult a gyár gépi ellátottsága is, a gépek zöme fólia előállítására alkalmas. A világpiac azonban fóliát nem igényel, igényel viszont feldolgozott terméket, amire eredetileg nem nagyon volt kapacitás. A gyár munkaközösségének hatalmas erőfeszítésébe került, hogy az így kialakult feszültségeken úrrá legyen. Új, a feldolgozott termékek előállításához nélkülözhetetlen berendezéseket kellett beszerezniük, illetve régi gépek módosításával előállítaniuk stb. Bizonyos berendezések, mint a hegesztővagy festőgép teljesítménye még mindig nem elégíti ki a szükségleteket. A temesvári nyersanyag felhasználása érdekében a gépek nagy részét a változott minőségnek megfelelően módosítani kellett. Ami nem minden esetben volt egyszerű, mert az anyag hűtési rendszerét is meg kellett változtatni. A temesvári nyersanyag minősége azonban magát a technológiát komplikáltabbá teszi, nehezebb a folyamatokat irányítani és ellenőrizni. A legsúlyosabb nehézség azonban az, hogy az export számára az amúgy is túlterhelt pitesti-i és brazil kombinátokból kell beszerezni az anyagot, s ez mikor sikerül, mikor nem. Ennek következtében a gyár termelése bizonyos időszakokban meg sem közelíti valóságos kapacitását. Sőt, 8 hónapra számolt nettó termelési tervüket is csupán 29,8 százalékban sikerült teljesíteniük, ami a tervezett termelékenységi terv megvalósítását is visszavetette, a személyenkénti 116 438 lej helyett alig 44 847 lejt valósítottak meg, ami az eredeti előirányzatnak csupán 38,5 százaléka. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyár munkaközössége ne tett volna meg mindent célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Azokban az időszakokban, amikor sikerült megfelelő nyersanyaghoz jutni, a túlóráktól sem riadtak vissza, s úgy értek el jelentős mennyiségi eredményeket, hogy közben a minőség is kifogástalan maradt. Mi sem bizonyíthatná ezt szemléletesebben, mint az, hogy a gyárral üzleti viszonyban álló NSZK-beli, holland és angol cégek folytonosan növelték megrendeléseiket, s a gyár kizárólag a nyersanyagellátási zavarok miatt nem elégíthette ki igényeiket. S mindezeket a sikereket olyan munkaközösség érte el, melynek szakképzettségi szintje, legalább papírforma szerint, nem üti a megfelelő szintet, a gyár termelésének jellege legalább az 5. kategóriás munkások foglalkoztatását tenné szükségessé, a gyár dolgozóinak zöme azonban csak 2. vagy 3. kategóriás. Azokban az esetekben, amikor a nyersanyagellátás kielégítő volt, minőségi és mennyiségi tekintetben is kitettek magukért. A munkaközösség helytállása a jelenlegi nem éppen rózsás helyzet ellenére is megbízható garancia arra, hogy a nyersanyaggondok normalizálódása esetén, a folyamatban lévő exportárrendezések után, a vállalat nem csupán teljesíti további előirányzatait, de eddigi lemaradásait is lefaraghatja. Monológ a felelőtlenségről Szeptember 23-án fürdőszobanézőben voltam Kovács Gyulánál, 3G technikusánál, az Állomás negyed a 35-ös lakótömbjében (NI lakrész), hogy magam is emelet, 10-es győződjem meg, mielőtt megírnám a panaszt, hogy miért is eszi magát embernek fia. Immár negyedik hónapja, hogy észrevette a házigazda: vizesedik a fürdőben plafon. Nem tapasztalta a száradás jeleit, ellenkezőleg, egyre rosszabbodott a helyzet és vagy másfél hónappal korábban jelentette az ügyet az illetékes vállalatnál. Szeptember 4-én iktatták is panaszát a 2807-es számmal. Aztán, hogy nem jöttek, szólt még vagy kétszer telefonon is a szerelőknek. Azok egy szombati napra — szeptember 18-ra — ígérkeztek, de nem veszik ők oly komolyan az ígéretet, így cselezték ki Kovácsot is, ők nem mertek elmenni hazulról, falura, mert várták a szerelőket... Másnap, vasárnap reggel megint elment az TGO-hoz panaszkodni, megint iktatták panaszát 3000 valamennyi szám alatt, megint várták- s lesték őket, míg végre szeptember 23- án a feleség észrevette az utcán a szerelőt és megmutatta a férjének, hogy volt már náluk, de mivel a felső szomszéd nem volt otthon, nem tudta ellenőrizni az „ér“ forrását és a gazda kérésére hozzá fog keresni a megvizesedési plafonokat. a szennyvízlevezető csatorna mellől kiemel egy darab téglát, néz, nézelődik, de alulról nem vett észre semmit, s ment-távozott az ígérettel, hogy jönnek majd ismét szombaton,, hátha akkor otthon lesz a szomszéd. Előttem távozott egy negyedórával, hogy megérkeztem nászkivizsgálni, s így nem volt „paszerencsém megkérdezni tőle, hogyha nekifognak egy fürdőszobának, miért nem folytatják a javítást másnap, miért kell nekik egy „szabadnap“ a két munkanap közé? És még afelől is érdeklődtem volna, hogyha megjavították a III. és IV. emeleten korábban a vezetéket, miért nem jöttek le a II-ra is, hiszen a 10-es lakrész tulajdonosa is reklamált eleget... Lehet, hogy ő nem tudott volna minden kérdésemre válaszolni, hiszen valóban nem hibás abban, hogy az építőknek köszönhetően — mert rossz munkát végeztek — ázik egy egész tömbházrész, s a négyéves, különben jó lakásokban, kezdtek penészedni a szobák is a fürdőszobai ázások miatt. Sajnálom Kovács szaktársat, hisz csak nemrég, '78 októberében, hogy beköltöztek, de hát mit, hogyan segíthetnék beázott fürdőszobáján, mint úgy, hogy megírom kálváriáját a lakásgazdálkodási vállalattal egyben az adminisztrátor panaszát is, s aki hasonló példákkal szolgált, elmondta, hogy a 6-os lakrész fürdőszobája fekete a penésztől, mert a 13-tól ázik, de baj van a 19-es, 24-es, 32-es lakrészekkel is...! Ki is ezért a felelős — hangzanék el a nagy és nehéz kérdés mindezek után?! Gyanakszom az építőkre jómagam, de ők, ki tudja, mivel tudnak védekezni e régi peres ügyben? Tény, hogy a lakásgazdálkodási vállalatra hárul a négyéves tömbház vezetékeinek „kapitális“ kényszerjavítása. (ferenczy) A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA Hubay Miklós : Késdobálók A veszprémi Petőfi Színház társulatának első előadását, Hubay Miklós Késdobálók című drámáját a szokásosnál is nagyobb érdeklődéssel vártuk, nemcsak azért, mert színpadunkon veszprémi társulat minden előadása eseményszámba megy (a tőlük látott eddigi kortárs magyar drámák kivétel nélkül merész kérdésfelvetésükkel és művészi színvonalukkal tűntek ki), de azért is, mert a műsorfüzetből megtudhattuk, hogy a darabnak mintegy 20 évet kellett várnia az első, általunk most látott, bemutatóra. A darab az újkori magyar történelem legtragikusabb periódusának, az 1957-es újrakezdésnek hónapjaiban játszódik. Egy nemzedék szinte kozmikussá növő csalódásai, a becsapottság maró keserűsége, az önmarcangolás féktelen indulatai rajzolják ki a színpadi erővonalakat. A magyar világ gyökeresen megváltozott, de az emberek egyelőre és a még hosszú ideig a változásban is változatlanok. A főhős Imre találmányait még azok lopják el, akik egykor „fektették“ őket. Az időleges társadalmi patthelyzet befelé, az emberközi viszonyok irányába kanalizálja a társadalom feszültségeit. Egyesek azért gyűlölnek, mert a még mindig nyílt sebként sajgó múltban megbántottad őket, mások, mert ők bántottak téged, mondja a főhős. Az átmeneti kiúttalanság és reménytelenség atmoszférája minden pillanatban robbanással, az ön- és társmarcangoló dühök elszabadulásával fenyeget. A csaknem vígjátéki felszín, a csődbe jutott házasság szinte Molnár Ferenc-i fordulatai alatt, fölött és mögött tehát vulkanikus energiák feszülnek, s magát házasságot is ezek az energiák feszítenék szét. A házaspár ma is szereti egymást, de mert házasságuk nem pusztán a nemiségen, hanem a célok és eszmények erős közösségén is alapult, becsapottak mások és önmaguk áldozataként „nem képesek többé egymás szemébe nézni“. A radioaktivitás fölfedezése helyett operettet írtunk, mondja a Curie házaspár analógiáját idézve a feleség. Meg akarták váltani a világot, de a megváltás helyett csak magukat engedték becsapni tőle. Kétszeresen is: a kollégiumi időben, majd 56 őszén... A vígjátéki asszociációkat idéző házastársi dráma mezében, komor, helyenként abszurdba hajló tragédia zajlik a színpadon. A főhős, Imre, szeretne kimenekülni belőle, de az igazi tragikum elől nem lehet elmenekülni... A darabot Hőgye Zsuzsa és Csíkos Gábor adták elő. Sík Sándor rendezte. Nehéz lenne eldönteni, mi történt ? Az olvasva, egykor kiválónak érzett darabból szivárgott el a tragikum, vagy rendezésnek és a játéknak nem sikerült a darab tragikus atmoszféráját megteremteni. Érzésünk szerint ez is, az is. Hubay túlságosan is a korra, a darabon túli világra alapozta a dráma alapfeszültségét. Amíg ez a feszültség a nézőtéren vagy a néző idegrendszerében élő valóság, a darab belső világa funkcionál, ha ez a feszültség a nézőtérről hiányzik, csak színészi eszközökkel teremthető meg, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a színészi játéknak kell beleírnia a darabba azt, ami megírása pillanatában szembeszökő evidencia volt. A szerző utalásait kell magasfeszültségű tartalommal feltölteniük. Hőgye és Csíkos bizonyára képesek is erre, ha a szerző utalásainak a néző élményvilágában lappangó, tehát előhívható tapasztalati alapja van. A sepsiszentgyörgyi nézőből ez az asszociációs bázis jórészt hiányzik, az utalások már eleve nem, vagy csak homályosan idézhették fel 1957 tragikus hónapjainak hangulatát. A játékból kimaradt a nézői jelenlét, a néző emlékezetéből előhívható tragikus atmoszféra, a háttér, s ezzel a Hubay által felépített eredeti „művészi kép“ is. Csíkos és Hőgye légüres térbe kerültek. Játékuk kissé enerválttá, gyakran hiteltelenné is vált. Pedig mindkettőjük játékában ott érzett a jó alakítás is, néhány mozzanatból megérezhettük, hogyan nézhetett volna ki az előadás, ha a játék a közönségben partnerre találhat. Utólag kell rájönnünk, hogy a közönség zavara a mi bűnünk is, mert ha valaha szükség volt a darab előzetes bemutatására, úgynevezett „sajtóelőzetesre“, ez esetben valóban az lett volna. Ha a néző rendelkezik a darab megértéséhez nélkülözhetetlen elemi információkkal, tudja, hogyan kell megközelítenie az előadást, nagy színházi élménnyel lehetnénk gazdagabbak, s nem egy csődbe jutott házasság, hanem egy csődbe jutott társadalom tragédiáját láthattuk volna az előadásban. Az anyagban benne rejlő nagy drámát és jó előadást. b. b. Felfelé törekedni Az illyefalvi iskola igazgatói irodájában arról beszélgetünk, mit is jelent ez az intézet a falu számára, milyen tekintélye van az itteni emberek előtt. A kérdésre a választ tulajdonképpen csakis hosszú évek munkájának felmérésével lehet megnyugtatóan megadni, ám akik jelen vannak, azoknak igazán el lehet hinni, hogy Illyefalván a „tanodának" mindenkor óriási szerepe volt és van ma is a helység általános felemelkedésében. A legavatottabb ismerője ennek a dolognak kétségkívül Páll Domokos bácsi, aki mintegy negyven esztendeig okította a városközeli nagyközségben az egymás utáni nemzedékeket. Ő bizonygatta, micsoda törekvőek itt az emberek, s hogy ilyenekké válhatnak a fiatalok is, ahhoz az iskolának is sok köze van. És sorolja azokat, akik csupán az utóbbi években verekedték fel magukat, lettek, tanárok, orvosok, mérnökök, megbecsült szakemberek. Valóban, ritka az Illyefalvához hasonló nagyságrendű község, ahonnan annyi iskolázott került, kerül ki, mint innen. A felfelé törekvés jellemzi az iskolát is, s ez a szellem ott ágyazódik a község általános felfogásában, abban, ahogyan az itt lakók viszonyulnak munkájukhoz, a tudáshoz és a könyvhöz. — Ezek az emberek nagyon szeretik a könyvet, sokat olvastak és olvasnak, nagyon szeretik a művészeteket, a zenét, nagy hagyományai vannak itt az éneklésnek, a kórusmozgalomnak — magyarázza Páll Domokos. _ S nem felejti el hozzáfűzni: ez a szint nem vált volna lehetségessé az iskola nélkül. Török Jánossal, aki másfél évtizeden át igazgatta az iskolát, valamint feleségével, a jelenlegi igazgatóval a gyereklétszámot mustrálgatjuk. Hát igen, ezt a községet sem kerülte és kerüli el a máshol is fellelhető vonás: csökken a gyereklétszám, elhúzódnak a fiatalok, s egyre kevesebb, kisebb a tanulók létszáma is. — A község lélekszáma 2500 körül van — mondja Török János —, úgy néz ki, ez a szám állandósul, egy ideje ennyien vagyunk. Vannak, akik elmennek, mások visszajönnek. Mindenesetre, a városközelség érezteti hatását, no meg az, hogy amikor beindultak a sepsiszentgyörgyi gyárak, innen közelről kapták a munkaerőt, a tőlünk ingázók pedig könnyen kaptak aztán lakást. Mi, én és a feleségem 18 évvel ezelőtt jöttünk ide, akkor, 1964-ben 270 tanulónk volt. Ez azt is jelentette, hogy az V—VII. osztályok párhuzamosak voltak, a hozzánk tartozó falvakból sok gyerek jött a felső tagozatra. Most viszont jóval kisebb a létszám, alig 161. Máris vannak gondjaink emiatt. A csökkenés egyik évről a másikra is eléggé érezhető. A tanévnyitón elhangzott igazgatói beszéd szerint a múlt iskolai évben 176 gyerek látogatta az iskolát. Tehát egyetlen esztendő leforgása alatt tizenöttel lettek kevesebben. Az osztályok, létszám szempontjából, a következőképpen oszlanak meg: I. osztály — 16 tanuló, II. — 14, III. — 15, IV. — 13, V. — 21, VI. — 24, VII. — 26, Vili. — 28. Az oktatásban kevésbé járatosak is tudhatják, az alsó tagozaton összevonást kellett eszközölni, mert csak így alakul a törvénynek megfelelően a létszám. Az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel alkotnak egy csoportot. A felső tagozat osztályainak magasabb létszáma abból adódik, hogy Aldobolyból és Szentkirályból, az V. osztálytól kezdődően Illyefalvára járnak át a tanulók, hol autóbusszal, hol gyalog. Egyébként azokban a falvakban sem dicsekedhetnek nagy tanulólétszámmal: Dobolyban a román tagozatra jár 19 gyerek, a magyarra 25, Szentkirályban pedig 17 a számuk. Ehhez igazodik a tanügyi dolgozók száma is, e két faluban hárman, illetve ketten látják el a pedagógusi feladatokat. A községközpontban összesen tizenhárman tanítanak, kettenketten az óvodában és az alsó tagozaton, kilencen pedig az V— VIII. osztályban. Munkájukat dicséri, hogy az illyefalvi gyerekek általában jól „feltalálják“ magukat, bárhová is kerülnek, s mint fentebb már jeleztük, a főiskolákra is sokan „elmerészkednek“. Legalább hetvenre tehető azok száma, akik az utóbbi pár esztendőben egyetemet vagy más, érettségi utáni iskolát végeztek. — Az az igazság, a mi gyerekeink csak abban az esetben tudnak versenyképesek maradni, ha a tudásukra alapozhatnak — mondja Török János. — S én ez alatt nemcsak az elméleti tudást értem, hanem a gyakorlati jártasságot is. Ha a mi gyerekeink falusiak, akkor úgy kell nevelnünk őket, hogy a falusi életet, munkát alaposan ismerjék és szeressék is. Erre szolgál az iskola mellett működő, félhektárnyit kitevő földterület, ahol mindent a gyerekekkel végzünk el, kivéve a gépi munkát. Az idén is zöldséget, kukoricát, krumplit termeltünk. S nincs semmi fennakadás azzal sem, hogy besegítsünk a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. Ám mindezek dacára állítom, nehezebb dolgunk van nekünk, mint a városon élőknek. Nekünk jobban meg kell küzdenünk azért, hogy a mi tanulóink jól megállják helyüket. Ilyen vonatkozásban, úgy gondolom, senki nem vethet semmit a szemünkre. Rend és tisztaság honol az illyefalvi iskolában. Azt mondják, nem azért van így, mert a tanulók egyelőre a betakarításban segítkeznek. Így van akkor is, amikor a másfél száz gyerek egyszerre „szállja“ meg az iskola tantermeit, udvarát, folyosóit. PÉTER Sándor MEGYEI TÜKÖR R. B. Az etika és méltányosság, az ember iránti gondoskodás jegyében A MUNKASZERZŐDÉS FELBONTÁSA JOGOS I. K. sepsiszentgyörgyi lakos a mezőgazdasági-ipari és élelmiszeripari termékeket szállító vállalat (I.T.S.A.I.A.) volt gépkocsivezetője azt sérelmezte, hogy munkaszerződését törvénytelenül bontották fel. A tények mást mondanak: I. K. 1980. április 23-án került az említett vállalathoz, mint sofőr. Több járműn dolgozott, így 1981-ben egy hűtőkocsin. Az év júliusában Alexandriától jövet a milícia szervei bíróság elé küldték, mert magánszemélyeknek végzett törvénytelen szállítást. A kiszabott büntetés amnesztia alá esett s így nem kellett letöltenie, de anyagi javakat nem kezelhetett, amiért egy más típusú járműre helyezték. 1982 májusában, amikor arra volt szükség, hogy a köpeci bánya köröspataki részlegéhez sofőröket helyezzenek ki, őt is kihelyezték. Különböző, elfogadhatatlan indokokra hivatkozva, visszautasította. Júliusban ugyancsak megismétlődött a dolog, amiért a vállalat jogosan és törvényesen felbontotta munkaszerződését. Tudni kell még I. K.-ról azt is, hogy a vállalat vezetősége rövid ottléte alatt négy esetben volt kénytelen megbüntetni különböző fegyelemsértései miatt. Most elhelyezkedési nehézségekre hivatkozik, holott munkalehetősége volna, mégpedig a szakmájában, igaz, hogy a köröspataki bányánál. Az a kihelyezés, amit kétszer is visszautasított, időleges lett volna, a mostani viszont... AZ ELVÉGZETT MUNKA UTÁN B. V. gelencei lakos szóbeli panasszal fordult a megyei pártbizottsághoz, miszerint a gelencei téesz nem adta ki a globális akkordban általa megművelt 0,50 hektáros cukorrépaföld utáni járandóságait. Mindez igaz, sőt a téesz még bizonyos levonásokat is eszközölt, méghozzá teljes joggal. A panaszos, úgy tűnik, „nem tudta“, hogy a globális akkordban vállalt cukorrépaföldön minden munkálatot el kell végeznie, ha minden járandóságra számot tart! Az történt ugyanis, hogy a panaszos „megfeledkezett“ a termés kiszedéséről! Hogy az kárba ne vesszen, a téesz vezetősége másokkal volt kénytelen betakaríttatni, méghozzá a hó alól! Természetes tehát, hogy a munkadíjat és az átlagterméshez viszonyított különbözetet járandóságából levonták. „ÁRTATLAN BÁRÁNYOK“ Az előpataki (296. szám) Lepădatu Elena azzal kereste fel a megyei pártbizottságot, hogy a helyi milícia szervei bántalmazták és teljesen alaptalanul tartóztatták le férjét és sógorát, Lepădatu Aurélt és Ioant. Ez év augusztus 6-án a milícia megyei szerveinek operatív csoportja segítséget adott az előpataki milíciának, hogy az említett egyéneket, többrendbeli kihágás és veszélyes munkakerülésért több ízben megbüntetett (előbbi 7, míg a másik 4 alkalommal volt büntetve!) egyéneket letartóztassák és bíróság elé küldjék. A dolog nem bonyolódott le simán, mert az illetők és rokonaik ellenszegültek a hatóságoknak, amiért azok kénytelenek voltak használni a törvény által megengedett eszközöket. A két „ártatlant“ bíróság elé állították. A nyílt tárgyalást az előpataki kultúrház termében folytatták le és a tények, valamint az ügyben kihallgatott tizenegy tanú terhelő vallomása alapján a sepsiszentgyörgyi törvényszék 4, illetve 6 hónapi elzárásra ítélte a vádlottakat, amelyet börtönben kell letölteniük. KÖZÉRDEKŰ jó érzéssel írhatjuk le, hogy megyénk városaiban nincs kielégítetlen, jogos lakáskérés, sőt lakásfelesleggel rendelkeznek. De fellépett egy másfajta igény; sokan adnak be kérést az illetékes megyei, városi és más szervekhez azért, hogy jelenlegi lakásukat másikra cseréljék ki. A felhozott okok nagyon változatosak, de azért le lehet szorítani néhány jellemzőre. A legtöbb igénylő menekülne a földszintről és a másodikon felüli emeletekről, déli fekvésű, gázzal rendelkező, központban lévő lakást óhajt stb. Persze vannak jogos igények is, amelyeket kielégítenek. Tudni kell még azt is, hogy a kérések megoldása vagy elutasítása minden esetben alapos kivizsgálás eredménye. Erről kezeskedik a megyei néptanács végrehajtó bizottsága közvetlen irányítása alatt működő, éppen e célból létrehozott bizottság. Vannak olyanok is, nem is kevesen, akik azért szeretnének új helyre költözni, mert mostani lakásukat úgy elhanyagolták, hogy az már szinte lakhatatlanná vált. Ilyen például M. Gh. (Szorgalom u. 14. tömbház, A/3.) esete. A bizottság megállapította, hogy a lakás jelenlegi állapotáért a lakó felelős, nem pedig a lakásgazdálkodási vállalat. A hetekig ki nem takarított, pókhálókkal díszített, szellőzetlen, bepenészedett lakást mégsem az említett vállalat, sem pedig a szomszédok kell hogy rendben tartsák?! A vállalat több ízben végzett javításokat a lakrészben, de amennyiben azt úgy gondozzák, ahogyan azt eddig tették, helyesebben, ahogy eddig nem tették, úgy akár havonta fordulhatnának új lakásért a néptanácshoz. Világos, hogy hasonló kéréseket visszautasítanak. De esetenként jó lenne, ha a lakóbizottságok is több gondot fordítanának az ilyen lakók figyelmeztetésére, mert a lakások jó karbantartásáért, a javak megőrzéséért a lakókkal együtt, valamelyest ők is felelősek. Ami pedig azokat a lakókat illeti, akik valósággal tönkreteszik az állam tulajdonát, tehát az egész nép tulajdonát képező lakásokat, a törvények értelmében meg kell büntetni. Szerkesztette: SEBESTYÉN László GALIGER József JOGI SZOLGÁLAT ■_______- i ■ VÁLASZ TÖBB OLVASÓNK ÉRDEKLŐDÉSÉRE A 880/1965. sz. minisztertanácsi határozat előírásai szerint az időleges munkaképtelenség esetén járó segélyt (táppénz) a dolgozó napokra számolják el, illetve folyósítják. Tekintettel arra, hogy a szabad szombatok a törvényes munkaszüneti napokkal azonos elbírálás alá esnek, ezen napokra sem jogos a táppénz folyósítása. Sz. K., Barát A 12/1971. sz. törvény rendelkezései szerint technikusi tisztségekbe a következőkben felsorolt képesítéssel rendelkező személyek sorolhatók be: műszaki profilú szaklíceumok abszolvensei; általános líceumok abszolvensei, ha szakmunkásként vagy műszaki rajzolóként legalább 5 évi szolgálati idővel rendelkeznek; mesteriskolák abszolvensei; magas szakképzettségű, szakmai iskolák abszolvensei; ha szakképzett munkásként 8 évi szolgálati idővel rendelkeznek. S. M., Kovászna A közjegyzői örökösödési eljárásra vonatkozó 40/1953. sz. törvényerejű rendelet úgy intézkedik, hogy abban az esetben, amelyben egy elhunyt személy után ingatlanból álló hagyaték maradt vissza, a néptanács a vonatkozó iratcsomót átteszi az illetékes állami jegyzőséghez, a hagyaték letárgyalása végett. Szorgalmaznia kell tehát egy illetékes néptanácsnál, esetleg a brassói néptanács végrehajtó bizottságán keresztül, a szóban forgó iratcsomó összeállítását és az állami jegyzőséghez való eljuttatását. K. K. Bárót A 26/1967. sz. törvény rendelkezései értelmében a pihenő szabadság pénzzel való kompenzálása (kárpótlása) csak a következőkben felsorolt, kivételes esetekben eszközölhető: a munkaszerződés felbontása, mielőtt a szóban forgó személy a szabadságot élvezte volna; 12 hónapnál hosszabb időre a termelésből való kiemelés; katonai szolgálatra való behívás; a szabadságra jogosult személy elhalálozása, amely esetben a kompenzáció a házastársat, gyermekeket vagy szülőket illeti meg. Meg kell még jegyeznünk, hogy ebben az esetben, amelyben a munkaszerződést a munkába besorolt személy kezdeményezésére bontották fel s az illető a szabadságidőre járó kompenzációt — a nyugdíjba helyezett személyek kivételével — vissza kell térítenie. S. A., Nagybacon A 871/1960. sz. törvényerejű rendelet előírásai értelmében a hadirokkantak és háborús sérültek abban a kedvezményben részesülnek, miszerint függetlenül nyugdíjuk nagyságától, jogosultak az ingyenes gyógyszerellátásra járóbeteg-kezelés esetén is. Dr. CSEREY Zoltán ■ - Október 3., vasárnap I. MŰSOR 8.00 Tévéiskola: Kisegítő az estiseknek; 8,30 Otthonunk : Recept; Ember és egészség; A gyümölcslevek; Házunk tája; 9.00 A haza védelmében; 9,30 A zene örömei: Joseph Haydn művei; 10,00 Faluműsor; 11,45 Gyermekvilág: Mindig előre!; A számítógép; Tréfák a kisebbeknek; Rajzfilmek; leghaza sólymai; A szeplős, utolsó rész; 13:00 Vasárnapi album. Tartalma: Telex; Népszerű zenei művek; Egy tréfa, egy mosoly; Dida Drágán, Mihaela Oancea, Gina Patrascu és a Dinamic Grup énekei; A nevetés kaszkadőrei; Népdalok; Cornel Constantiniu három slágert ad elő: Különféle; 14,00 Rajzfilmek; Gyűjtemények és gyűjtők: Frank Schöbel énekel; 15,00 Sport; Nemzetközi sztárok; Művelődési előrejelzés; 17,20 Népdalvetélkedő; Nemzetközi sztárok; 18,35 Gyermekeknek; Titánok a Titánról; 19,00 Híradó, sport; 19,25 Hazai utak; 19.50 Megéneklünk, Románia — Gorj megye; 29.40 A gazfickók ideje — játékfilm. Országos bemutató. Rendezte Lament Johnson. Szereposztás: George C. Scott, William Jane, Dorothy Tristan, Alan Miller: 22,20 Híradó; 22,30 Könnyűzene, II. MŰSOR 13.00 Déli hangverseny; 14.00 Tévészínház: Mircea Radu Tacoban: Szombat a Veritasban • 15,35 Folklórműsor ; 15,50 Ifjúsági klub; 16,35 Rajzfilmek; 17,00 Zenés műsor: A zene és a személyiség alakítása; 19,00 Híradó, sport; 19,25 Kilátó; 19,55 Zenés műsor, folytatás; 21,10 Nagyon jó!; 21,30 Éjszakai dzsessz ; 22.20 Híradó; 22,30 Kedvelt dallamok. Október 4., hétfő I. MŰSOR 15.00 Telex; 15.05 Magyar nyelvű műsor. Tartalma : A hét belpolitikai eseményeinek összefoglalója: A nyúl tenyésztés — jövedelmező húshozam. Riport Szeben megyéből; Két törvényhozási ciklus között. Riport az Arad megyei Pankota gazdasági-társadalmi fejlődéséről; Napirenden. A műsor kommentárja; Új évad a temesvári és a szatmári színházaknál; Műkedvelők pódiuma. A nagykárolyi kamarakórus énekel. Szerkesztő: Feczkó Zoltán; Sokszemközt. Gálfalvi Zsolt Fodor Sándorral beszélget; Molnár Vilmos riportja a szél és a víz energiájánál; hasznosításáról Chiajnán; A Hargita művészegyüttes műsora; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Gazdasági kilátó; 20,50 Nemzetközi körkép ; 21,10 Az új tavasz — utolsó rész; 21,50 Híradó; 22,00 Folklórműsor II. MŰSOR 15.00 Telex; 15,05 Az ifjúság alkotókörei; 15,30 Zenei gyöngyszemek; Ravel: Keringő és boleró; Vezényel Leonard Bernstein; 16.00 Hételő: Corina Chiriac énekel; Népdalok: Bukaresti fák; John Curry és meghívottal; Rajzfilmnarádé; őszi versek: 18.00 Műsorzárás: 20,00 Híradó: 20,20 Örökség a jövőnek: Zaharia Stanca: 21,05 Kamaraa zene: Előd a Dan Grigore és Concordia fúvósegyüttes: 21,50 Híradó: 23,00 Román zeneszerzők művei. Október 5., kedd I. MŰSOR 11.00 Telex: 11,05 Az új tavasz — az utolsó rész ismétlése; 11,45 Tanácsadó iskolásoknak; 12,15 Nemzetközi körkép; 12,35 Dalok; 16,00 Telex; 16,05 Az iskola élete; 16,30 Ifjúsági klub; 17,10 Könnyűzene; 17,25 Honpolgári fórum ; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,25 Napirenden a gazdaságban; 20,40 Tévéankét a közvagyon megvédéséről; 21,05 Tévészínház: Monokli nélkül. Szatíragyűjtemény Ion Lucian rendezésében; 21,50 Híradó; 22,00 Zenés összeállítás. II. MŰSOR 20,00 Híradó; 20,25 Képzőművészeti tévészalon; 21,15 Kisszótár. Opera és balett. F- betű, 2 rész; 21,50 Híradó; 22,00 Kisszótár, folytatás. Október 6. szerda I. MŰSOR 16.00 Telex; 16,05 A jelenkor iskolája; 16,30 Szemelvények a brăilai megyeközi könnyűzene-fesztiválról; 17,00 Kulturális élet; 17,40 Promoexpressz-húzás; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Műsorzárás; Híradó; 20,20 Napirenden 20,00 gazdaságban; 20,35 A tények a beszélnek — választási előzetes; 21,00 Bankett Achilles számára. NDK-beli játékfilm. Rendezte: Roland Graf. Szereposztás: Erwin Geschon neck. Elsa Grube Deister, Jutta Wachowiak, Ute Lube,eh, Carl-Heinz Choynszkij, Gert Gütschow és mások; 22,20 Híradó. IT. MŰSOR 20.00 Híradó; 20.20 A szinc.de.- a filmsz -»bez: v 1.“M a főváros közlekedési híradója ; 21,15 Az F 15-ös úton: A Baragán; 21,40 Dzsessz a nagyvilágban; 22,20 Híradó. Október 7., csütörtök I. MŰSOR 11.00 Telex; 11,05 Fények és árnyak (23. rész); 12,05 Pedagógiai kollokvium; 12,30 A hosszú élet titka; Nyugdíjasoknak; Egy ember, egy élet; A képviselő támogatására; Különfélék; Örökifjú dallamok; Postaláda; 16,00 Telex; A falu iskolája — iskola 16,05 a faluért; 16,25 Stadion; Cristian Topescu összeállítása; 16,50 Útiképek — az NDK ; 17,05 Ifjúsági stúdió; 18,00 Műsorzárás; 20,25 Napirenden a gazdaságban; 20,40 Gazdag világ, szegény világ (3. rész); 21,05 Meghívottaink — a Madrigál kórus; 21,25 Az emberi test; 21,50 Híradó; 22,00 A dal szárnyain; II. MŰSOR 20.00 Híradó; 20,25 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye. A világirodalom és egyetemes zeneművészet remekművei. Helyszíni közvetítés a hangversenystúdióból. Vezényel Iosif Conta. Közreműködik: Valentin Gheorghiu, Adina Turașcu és Sanda Șandru. Műsoron: Félix Mendelssohn-Bartholdy-, George Enescu-, Grieg- és Beethoven-művek. A szünetben: Heti zenei jegyzet; 21,50 Híradó; 22,00 Folklórműsor. Október 8., péntek I. MŰSOR 15.00 Telex; 15,05 Az ötéves terv szakmai; 15,35 Autósoknak; 15,45 Német nyelvű műsor; 17,40 Lottóhúzás; 17,50 Ezeregy este; 18.00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,25 A dokumentumok beszélnek; 20,45 Zenés-táncos összeállítás; 21.00 A fehér hegy — román játékfilm. Rendezte: Dan Necșulescu. Szereposztás: Forg Etterle, Széles Anna, Stănescu, Emil Hossu, Traian Emanoil Petruț, Constantin Diplan és mások; 22,20 Híradó. II. MŰSOR 15,00 Telex; 15,05 Varieté ; 15,40 Egy élet egy eszméért : N. C. Paulescu, az inzulin feltalálója; 16,10 Amza Pellea egyéni előadói műsora. Közreműködik Radu Beligan; 17,20 A főváros közlekedési híradója; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,25 A George Enescu Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Helyszíni közvetítés az Atheneumból. Vezényel Sztaniszláv Wiszlockij. Közreműködik: Barbara Gorzynszka, Lengyelországból. Műsoron: Kotonszkij-, Szimatiovszkij- és művek; 22,00 A IX. Brahmsévtized nemzedéke; 22,20 Híradó. Október 9., szombat I. MŰSOR II, 00 Telex; 11,05 A fehér hegy (ismétlés); 12,30 A haza nagy könyvéből; 13,00 Hétvége. Tartalma: Aranyszalagtár; Dumitru Bucăreanu énekel; Riport; Muppet-ék és meghívottjuk, Roger Miller ; A tévénéző műsora: Benene Sinulescu énekel; Szélrózsa ; Szerenádok; Egy perc Gheorghe Tomozei költővel; Rajzfilmparádé; A Himalája nagy kalandjai: Mahalia Jackson énekel; Sakk; Sport; 18,35 A hét politikai eseményei; 18.50 Ezeregy este; 19,00 Híradó, sport; 19,20 Történelmünkből ihletett dalok és versek; 19,45 Enciklopédia: Dokumentumok; A szubtrópusi övezet; Ötletek és megoldások; A szobrászat fejlődése; Az óceánok élete; 20,20 Fények és árnyak (25. rész); 21,30 Szórakoztató műsor; 22,20 Híradó; 22,30 Románcok és bordalok; II. MŰSOR 19,00 Híradó ,sport; 19,20 Megéneklünk, Románia Gorj megyében; 20,10 Népszerű zenei művek; 20,55 Barangolás hazámban: Az E 15-ös út; 21,20 Zeneszerző arckép : Nicolae Brînduș; 22,20 Híradó; 22,30 Népdalok. 2.-3