Megyei Tükör, 1982. október (15. évfolyam, 3324-3349. szám)

1982-10-01 / 3324. szám

Nyersanyagellátás és a kapacitás kihasználása A Sepsiszentgyörgyi Műanyagfeldol­gozó Vállalatnak — rövid fennállása óta nem először — súlyos nehézsé­gekkel kell szembenéznie. A gyár megtervezésének pillanatában még e­­lőreláthatatlan, de most valós nyers­anyagellátási és -értékesítési nehézsé­gek halmozódnak egymásra. A gyár nyersanyagellátását az eredeti tervek szerint a Temesváron nemrég üzem­be helyezett új vegyipari kombinát lett volna hivatott biztosítani. Az új gyár azonban nem képes az eredetileg tervezett minőséget előállítani, az álta­la szállított nyersanyag exporttermé­kek gyártására alkalmatlan, a sepsi­szentgyörgyi gyár termelését azonban az eredeti tervek szerint is főként ki­vitelre szánták. Terv szerint a gyár alapterméke a fólia lett volna. Ennek megfelelően alakult a gyár gépi ellá­tottsága is, a gépek zöme fólia előállí­tására alkalmas. A világpiac azonban fóliát nem igényel, igényel viszont fel­dolgozott terméket, amire eredetileg nem nagyon volt kapacitás. A gyár munkaközösségének hatalmas erőfeszítésébe került, hogy az így ki­alakult feszültségeken úrrá legyen. Új, a feldolgozott termékek előállításához nélkülözhetetlen berendezéseket kel­lett beszerezniük, illetve régi gépek módosításával előállítaniuk stb. Bizo­nyos berendezések, mint a hegesztő­vagy festőgép teljesítménye még min­dig nem elégíti ki a szükségleteket. A temesvári nyersanyag felhaszná­lása érdekében a gépek nagy részét a változott minőségnek megfelelően mó­dosítani kellett. Ami nem minden e­­setben­ volt egyszerű, mert az anyag hűtési rendszerét is meg kellett változ­tatni. A temesvári nyersanyag minősé­ge azonban magát a technológiát komplikáltabbá teszi, nehezebb a fo­­­­lyamatokat irányítani és ellenőrizni. A legsúlyosabb nehézség azonban az, hogy az export számára az amúgy is túlterhelt pitesti-i és brazi­l kom­binátokból kell beszerezni az anyagot, s ez mikor sikerül, mikor nem. Ennek következtében a gyár terme­lése bizonyos időszakokban meg sem közelíti valóságos kapacitását. Sőt, 8 hónapra számolt nettó termelési ter­vüket is csupán 29,8 százalékban sike­rült teljesíteniük, ami a tervezett­­ ter­melékenységi terv megvalósítását is visszavetette, a személyenkénti 116 438 lej helyett alig 44 847 lejt valósítottak meg, ami az eredeti előirányzatnak csupán 38,5 százaléka. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyár munkaközössége ne tett volna meg mindent célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Azokban az idő­szakokban, amikor sikerült megfelelő nyersanyaghoz jutni, a túlóráktól sem riadtak vissza, s úgy értek el jelentős mennyiségi eredményeket, hogy köz­ben a minőség is kifogástalan maradt. Mi sem bizonyíthatná ezt szemléle­tesebben, mint az, hogy a gyárral üz­leti viszonyban álló NSZK-beli, hol­land és angol cégek folytonosan növel­ték megrendeléseiket, s a gyár kizá­rólag a nyersanyagellátási zavarok miatt nem elégíthette ki igényeiket. S mindezeket a sikereket olyan mun­kaközösség érte el, melynek szakkép­zettségi szintje, legalább papírforma szerint, nem üti a megfelelő szintet, a gyár termelésének jellege legalább az 5. kategóriás munkások foglalkoztatá­sát tenné szükségessé, a gyár dolgozói­nak zöme azonban csak 2. vagy 3. ka­tegóriás. Azokban az esetekben, ami­kor a nyersanyagellátás kielégítő volt, minőségi és mennyiségi tekintetben is ki­tettek magukért. A munkaközösség helytállása a je­lenlegi nem éppen rózsás helyzet el­lenére is megbízható garancia arra, hogy a nyersanyaggondok normalizá­­lódása esetén, a folyamatban lévő ex­portárrendezések után, a vállalat nem csupán teljesíti további előirányzatait, de eddigi lemaradásait is lefaraghatja. Monológ a felelőtlenségről Szeptember 23-án fürdőszoba­nézőben voltam Kovács Gyulánál, 3G technikusánál, az Állomás negyed a 35-ös lakótömbjében (NI lakrész), hogy magam is emelet, 10-es győződjem meg, mielőtt megírnám a panaszt, hogy miért is eszi magát embernek fia. Im­már negyedik hónapja, hogy észrevette a házigazda: vizesedik a fürdőben plafon. Nem tapasztalta a száradás je­­­leit, ellenkezőleg, egyre rosszabbodott a helyzet és vagy másfél hónappal korábban jelentette az ügyet az illeté­kes vállalatnál. Szeptember 4-én iktat­ták is panaszát a 2807-es számmal. Az­tán, hogy nem jöttek, szólt még vagy kétszer telefonon is a szerelőknek. A­­zok egy szombati napra — szeptember 18-ra — ígérkeztek, de nem veszik ők oly komolyan az ígéretet, így cselezték ki Kovácsot is, ők nem mertek elmenni hazulról, falura, mert várták a szere­lőket... Másnap, vasárnap reggel megint elment az TGO-hoz panaszkod­ni, megint iktatták panaszát 3000 valamennyi szám alatt, megint várták- s lesték őket, míg végre szeptember 23- án a feleség észrevette az utcán a szerelőt és megmutatta a férjének, hogy volt már náluk, de mivel a felső szomszéd nem volt otthon, nem tudta ellenőrizni az „ér“ forrását és a gaz­da kérésére hozzá fog keresni a megvi­zesedési plafon­okat. a szennyvízleve­zető csatorna mellől kiemel egy darab téglát, néz, nézelődik,­ de alulról nem vett észre semmit, s ment-távozott az ígérettel, hogy jönnek majd ismét szombaton,, hátha akkor otthon lesz a szomszéd. Előttem távozott egy ne­gyedórával, hogy megérkeztem nászkivizsgálni, s így nem volt „pa­sze­rencsém megkérdezni tőle, hogyha ne­kifognak egy fürdőszobának, miért nem folytatják a javítást másnap, mi­ért kell nekik egy „szabadnap“ a két munkanap közé? És még afelől is ér­deklődtem volna, hogyha megjavították a III. és IV. emeleten korábban a ve­zetéket, miért nem jöttek le a II-ra is, hiszen a 10-es lakrész tulajdonosa is reklamált eleget... Lehet, hogy ő nem tudott volna minden kérdésemre vá­laszolni, hiszen valóban nem hibás ab­ban, hogy az építőknek köszönhetően — mert rossz munkát végeztek — á­­zik egy egész tömbházrész, s a négy­éves, különben jó lakásokban, kezdtek penészedni a szobák is a fürdőszobai ázások miatt. Sajnálom Kovács szak­társat, hisz csak nemrég, '78 októberé­ben, hogy beköltöztek, de hát mit, ho­gyan segíthetnék beázott fürdőszobá­ján, mint úgy, hogy megírom kálváriá­ját a lakásgazdálkodási vállalattal egyben az adminisztrátor panaszát is, s aki hasonló példákkal szolgált, el­mondta, hogy a 6-os lakrész fürdőszo­bája fekete a penésztől, mert a 13-tól ázik, de baj van a 19-es, 24-es, 32-es lakrészekkel is...! Ki is ezért a felelős — hangzanék el a nagy és nehéz kér­dés mindezek után?! Gyanakszom az építőkre jómagam, de ők, ki tudja, mi­vel tudnak védekezni e régi peres ügy­ben? Tény, hogy a lakásgazdálkodási vállalatra hárul a négyéves tömbház vezetékeinek „kapitális“ kényszerjaví­tása. (ferenczy) A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA Hubay Miklós : Késdobálók A veszprémi Petőfi Színház társula­tának első előadását, Hubay Miklós Késdobálók című drámáját a szokásos­nál is nagyobb érdeklődéssel vártuk, nemcsak azért, mert színpadunkon veszprémi társulat minden előadása e­­­­seményszámba megy (a tőlük látott eddigi kortárs magyar drámák kivétel nélkül merész kérdésfelvetésükkel és művészi színvonalukkal tűntek ki), de azért is, mert a műsorfüzetből megtud­hattuk, hogy a darabnak mintegy 20 é­­vet kellett várnia az első, általunk most látott, bemutatóra. A darab az újkori magyar történe­lem legtragikusabb periódusának, az 1957-es újrakezdésnek hónapjaiban játszódik. Egy nemzedék szinte koz­mikussá növő csalódásai, a becsapott­­ság maró keserűsége, az önmarcango­­lás féktelen indulatai rajzolják ki a színpadi erővonalakat. A magyar vi­lág gyökeresen megváltozott, de az em­berek egyelőre és a még hosszú ideig a változásban is változatlanok. A főhős Imre találmányait még azok lopják el, akik egykor „fektették“ őket. Az időle­ges társadalmi patthelyzet befelé, az emberközi viszonyok irányába kanali­­zálja a társadalom feszültségeit. Egye­sek azért gyűlölnek, mert a még min­dig nyílt sebként sajgó múltban meg­bántottad őket, mások, mert ők bán­tottak téged, mondja a főhős. Az át­meneti kiúttalanság és reménytelenség atmoszférája minden pillanatban rob­banással, az ön- és társmarcangoló dü­hök elszabadulásával fenyeget. A csak­nem vígjátéki felszín, a csődbe jutott házasság szinte Molnár Ferenc-i fordula­tai alatt, fölött és mögött tehát vulka­nikus energiák feszülnek, s magát házasságot is ezek az energiák feszíte­n­­ék szét. A házaspár ma is szereti egymást, de mert házasságuk nem pusztán a nemiségen, hanem a célok és eszmények erős közösségén is alapult, becsapottak mások és önmaguk áldo­zataként „nem képesek többé egymás szemébe nézni“. A radioaktivitás föl­fedezése helyett operettet írtunk, mond­ja a Curie házaspár analógiáját idézve a feleség. Meg akarták váltani a vilá­got, de a megváltás helyett csak ma­gukat engedték becsapni tőle. Kétsze­resen is: a kollégiumi időben, majd 56 őszén... A vígjátéki asszociációkat idéző há­zastársi dráma mezében, komor, he­lyenként abszurdba hajló tragédia zaj­lik a színpadon. A főhős, Imre, szeret­ne kimenekülni belőle, de az igazi tra­gikum elől nem lehet elmenekülni... A darabot Hőgye Zsuzsa és Csíkos Gábor adták elő. Sík Sándor rendezte. Nehéz lenne eldönteni, mi történt ? Az olvasva, egykor kiválónak érzett darab­ból szivárgott el a tragikum, vagy rendezésnek és a játéknak nem sike­­­rült a darab tragikus atmoszféráját megteremteni. Érzésünk szerint ez is, az is. Hubay túlságosan is a korra, a da­rabon túli világra alapozta a dráma alapfeszültségét. Amíg ez a feszültség a nézőtéren vagy a néző idegrendsze­rében élő valóság, a darab belső vilá­ga funkcionál, ha ez a feszültség a né­zőtérről hiányzik, csak színészi eszkö­zökkel teremthető meg, ami gyakor­latilag azt jelenti, hogy a színészi já­téknak kell beleírnia a darabba azt, a­­mi megírása pillanatában szembeszökő evidencia volt. A szerző utalásait kell magasfeszültségű tartalommal feltölte­niük. Hőgye és Csíkos bizonyára képesek is erre, ha a szerző utalásainak a néző élményvilágában lappangó, tehát elő­hívható tapasztalati alapja van. A sep­siszentgyörgyi nézőből ez az asszociá­ciós bázis jórészt hiányzik, az utalá­sok már eleve nem, vagy csak homá­lyosan idézhették fel 1957 tragikus hó­napjainak hangulatát. A játékból kima­radt a nézői jelenlét, a néző emlékeze­téből előhívható tragikus atmoszféra, a háttér, s ezzel a Hubay által felépített eredeti „művészi kép“ is. Csíkos és Hőgye légüres térbe kerültek. Játékuk kissé enerválttá, gyakran hiteltelenné is vált. Pedig mindkettőjük játékában ott érzett a jó alakítás is, néhány moz­zanatból megérezhettük, hogyan nézhe­tett volna ki az előadás, ha a játék a közönségben partnerre találhat. Utólag kell rájönnünk, hogy a kö­zönség zavara a mi bűnünk is, mert ha valaha szükség volt a darab előze­tes bemutatására, úgynevezett „sajtó­előzetesre“, ez esetben valóban az lett volna. Ha a néző rendelkezik a darab megértéséhez nélkülözhetetlen elemi információkkal, tudja, hogyan kell megközelítenie az előadást, nagy szín­házi élménnyel lehetnénk gazdagab­­­­bak, s nem egy csődbe jutott házasság,­­ hanem egy csődbe jutott társadalom tragédiáját láthattuk volna az előadás­­­­ban. Az anyagban benne rejlő nagy drámát és jó előadást. b. b. Felfelé törekedni Az illyefalvi iskola igazgatói irodájában arról beszélgetünk, mit is jelent ez az intézet a falu számára, milyen tekintélye van az itteni emberek előtt. A kérdésre a választ tulajdonképpen csakis hosszú évek munkájának felmérésével lehet megnyugtató­an megadni, ám akik jelen vannak, azoknak igazán el lehet hin­ni, hogy Illyefalván a „tanodának" mindenkor óriási szerepe volt és van ma is a helység általános felemelkedésében. A legavatot­tabb ismerője ennek a dolognak kétségkívül Páll Domokos bácsi, aki mintegy negyven esztendeig okította a városközeli nagyköz­ségben az egymás utáni nemzedékeket. Ő bizonygatta, micsoda tö­rekvőek itt az emberek, s hogy ilyenekké válhatnak a fiatalok is, ahhoz az iskolának is sok köze van. És sorolja azokat, akik csu­pán az utóbbi években verekedték fel magukat, lettek, tanárok, orvosok, mérnökök, megbecsült szakemberek. Valóban, ritka az Illyefalvához hasonló nagyságrendű község, ahonnan annyi isko­lázott került, kerül ki, mint innen. A felfelé törekvés jel­lemzi az iskolát is, s ez a szellem ott ágyazódik a község általá­nos felfogásában, abban, ahogyan az itt lakók viszonyulnak mun­kájukhoz, a tudáshoz és a könyvhöz. — Ezek az emberek nagyon szeretik a könyvet, sokat olvas­tak és olvasnak, nagyon szeretik a művészeteket, a zenét, nagy hagyományai vannak itt az éneklésnek, a kórusmozgalomnak — magyarázza Páll Domokos. _ S nem felejti el hozzáfűzni: ez a szint nem vált volna lehet­ségessé az iskola nélkül. Török Jánossal, aki másfél évtizeden át igazgatta az iskolát, valamint feleségével, a jelenlegi igazgatóval a gyereklétszámot mustrálgatjuk. Hát igen, ezt a községet sem kerülte és kerüli el a máshol is fellelhető vonás: csökken a gyereklétszám, elhúzód­nak a fiatalok, s egyre kevesebb, kisebb a tanulók létszáma is. — A község lélekszáma 2500 körül van — mondja Török Já­nos —, úgy néz ki, ez a szám állandósul, egy ideje ennyien va­gyunk. Vannak, akik elmennek, mások visszajönnek. Minden­esetre, a városközelség érezteti hatását, no meg az, hogy amikor beindultak a sepsiszentgyörgyi gyárak, innen közelről­ kapták a munkaerőt, a tőlünk ingázók pedig könnyen kaptak aztán la­kást. Mi, én és a feleségem 18 évvel ezelőtt jöttünk ide, akkor, 1964-ben 270 tanulónk volt. Ez azt is jelentette, hogy az V—VII. osztályok párhuzamosak voltak, a hozzánk tartozó falvakból sok gyerek jött a felső tagozatra. Most viszont jóval kisebb a létszám, alig 161. Máris vannak gondjaink emiatt. A csökkenés egyik évről a másikra is eléggé érezhető. A tan­évnyitón elhangzott igazgatói beszéd szerint a múlt iskolai év­ben 176 gyerek látogatta az iskolát. Tehát egy­etlen esztendő le­forgása alatt tizenöttel lettek kevesebben. Az osztályok, létszám szempontjából, a következőképpen osz­lanak meg: I. osztály — 16 tanuló, II. — 14, III. — 15, IV. — 13, V. — 21, VI. — 24, VII. — 26, Vili. — 28. Az oktatásban kevésbé járatosak is tudhatják, az alsó tagozaton összevonást kellett esz­közölni, mert csak így alakul a törvénynek megfelelően a létszám. Az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel alkotnak egy csoportot. A felső tagozat osztályainak magasabb létszáma abból adódik, hogy Aldobolyból és Szentkirályból, az V. osztálytól kezdődően Illyefalvára járnak át a tanulók, hol autó­busszal, hol gyalog. Egyébként azokban a falvakban sem dicse­kedhetnek nagy tanulólétszámmal: Dobolyban a román tagozat­ra jár 19 gyerek, a magyarra 25, Szentkirályban pedig 17 a szá­muk. Ehhez igazodik a tanügyi dolgozók száma is, e két faluban hárman, illetve ketten látják el a pedagógusi feladatokat. A községközpontban összesen tizenhárman tanítanak, ketten­ketten az óvodában és az alsó tagozaton, kilencen pedig az V— VIII. osztályban. Munkájukat dicséri, hogy az illyefalvi gyerekek általában jól „feltalálják“ magukat, bárhová is kerülnek, s mint fentebb már jeleztük, a főiskolákra is sokan „elmerészkednek“. Legalább het­venre tehető azok száma, akik az utóbbi pár esztendőben egye­temet vagy más, érettségi utáni iskolát végeztek. — Az az igazság, a mi gyerekeink csak abban az esetben tudnak versenyképesek maradni, ha a tudásukra alapozhatnak — mondja Török János. — S én ez alatt nemcsak az elméleti tudást értem, hanem a gyakorlati jártasságot is. Ha a mi gyerekeink fa­lusiak, akkor úgy kell nevelnünk őket, hogy a falusi életet, mun­kát alaposan ismerjék és szeressék is. Erre szolgál az iskola mellett működő, félhektárnyit kitevő földterület, ahol mindent a gyerekekkel végzünk el, kivéve a gépi munkát. Az idén is zöldsé­get, kukoricát, krumplit termeltünk. S nincs semmi fennakadás azzal sem, hogy besegítsünk a mezőgazdasági termelőszövetkezet­nek. Ám mindezek dacára állítom, nehezebb dolgunk van nekünk, mint a városon élőknek. Nekünk jobban meg kell küzdenünk azért, hogy a mi tanulóink jól megállják helyüket. Ilyen vonat­kozásban, úgy gondolom, senki nem vethet semmit a szemünkre. Rend és tisztaság honol az illyefalvi iskolában. Azt mondják, nem azért van így, mert a tanulók egyelőre a betakarításban se­­gítkeznek. Így van akkor is, amikor a másfél száz gyerek egyszer­re „szállja“ meg az iskola tantermeit, udvarát, folyosóit. PÉTER Sándor MEGYEI TÜKÖR R. B. Az etika és méltányosság, az ember iránti gondoskodás jegyében A MUNKASZERZŐDÉS FELBONTÁSA JOGOS I. K. sepsiszentgyörgyi lakos a mezőgazdasági-ipari és élelmiszeripari termékeket szállító vállalat (I.T.S.A.I.A.) volt gépkocsivezetője azt sérel­mezte, hogy munkaszerződését törvénytelenül bontották fel. A tények­ mást mondanak: I. K. 1980. április 23-án került az említett vállalathoz, mint sofőr. Több járműn dolgozott, így 1981-ben egy hűtőkocsin. Az év júliusában Ale­­xandriától jövet a milícia szervei bíróság elé küldték, mert magánszemé­lyeknek végzett törvénytelen szállítást. A kiszabott büntetés amnesztia alá esett s így nem kellett letöltenie, de anyagi javakat nem kezelhetett, amiért egy más típusú járműre helyezték. 1982 májusában, amikor arra volt szük­ség, hogy a köpeci bánya köröspataki részlegéhez sofőröket helyezzenek ki, őt is kihelyezték. Különböző, elfogadhatatlan indokokra hivatkozva, vissza­utasította. Júliusban ugyancsak megismétlődött a dolog, amiért a vállalat jogosan és törvényesen felbontotta munkaszerződését. Tudni kell még I. K.-ról azt is, hogy a vállalat vezetősége rövid ottléte alatt négy esetben volt kénytelen megbüntetni különböző fegyelemsértései miatt. Most elhelyezkedési nehézségekre hivatkozik, holott munkalehetősége volna, mégpedig a szakmájában, igaz, hogy a köröspataki bányánál. Az a kihelyezés, amit kétszer is visszautasított, időleges lett volna, a mostani viszont... AZ ELVÉGZETT MUNKA UTÁN B. V. gelencei lakos szóbeli panasszal fordult a megyei pártbizottsághoz, miszerint a gelencei téesz nem adta ki a globális akkordban általa meg­művelt 0,50 hektáros cukorrépaföld utáni járandóságait. Mindez igaz, sőt a téesz még bizonyos levonásokat is eszközölt, méghozzá teljes joggal. A panaszos, úgy tűnik, „nem tudta“, hogy a globális akkordban vállalt cukorrépaföldön minden munkálatot el kell végeznie, ha minden járandó­ságra számot tart! Az történt ugyanis, hogy a panaszos „megfeledkezett“ a termés kiszedéséről! Hogy az kárba ne vesszen, a téesz vezetősége mások­kal volt kénytelen betakaríttatni, méghozzá a hó alól! Természetes tehát, hogy a munkadíjat és az átlagterméshez viszonyított különbözetet járandó­ságából levonták. „ÁRTATLAN BÁRÁNYOK“ Az előpataki (296. szám) Lepădatu Elena azzal kereste fel a megyei párt­bizottságot, hogy a helyi milícia szervei bántalmazták és teljesen alaptala­nul tartóztatták le férjét és sógorát, Lepădatu Aurélt és Ioant. Ez év augusztus 6-án a milícia megyei szerveinek operatív csoportja se­gítséget adott az előpataki milíciának, hogy az említett egyéneket, több­­rendbeli kihágás és veszélyes munkakerülésért több ízben megbüntetett (előbbi 7, míg a másik 4 alkalommal volt büntetve!) egyéneket letartóz­tassák és bíróság elé küldjék. A dolog nem bonyolódott le simán, mert az illetők és rokonaik ellenszegültek a hatóságoknak, amiért azok kénytelenek voltak használni a törvény által megengedett eszközöket. A két „ártatlant“ bíróság elé állították. A nyílt tárgyalást az előpataki kultúrház termében folytatták le és a tények, valamint az ügyben kihallgatott tizenegy tanú terhelő vallomása alapján a sepsiszentgyörgyi törvényszék 4, illetve 6 hó­napi elzárásra ítélte a vádlottakat, amelyet börtönben kell letölteniük. KÖZÉRDEKŰ jó érzéssel írhatjuk le, hogy megyénk városaiban nincs kielégítetlen, jogos lakáskérés, sőt lakásfelesleggel rendelkeznek. De fellépett egy más­fajta igény; sokan adnak be kérést az illetékes megyei, városi és más szer­vekhez azért, hogy jelenlegi lakásukat másikra cseréljék ki. A felhozott okok nagyon változatosak, de azért le lehet szorítani néhány jellemzőre. A legtöbb igénylő menekülne a földszintről és a másodikon felüli emeletek­ről, déli fekvésű, gázzal rendelkező, központban lévő lakást óhajt stb. Per­sze vannak jogos igények is, amelyeket kielégítenek. Tudni kell még azt is, hogy a kérések megoldása vagy elutasítása minden esetben alapos kivizs­gálás eredménye. Erről kezeskedik a megyei néptanács végrehajtó bizott­sága közvetlen irányítása alatt működő, éppen e célból létrehozott bi­zottság. Vannak olyanok is, nem is kevesen, akik azért szeretnének új helyre költözni, mert mostani lakásukat úgy elhanyagolták, hogy az már szinte lakhatatlanná vált. Ilyen például M. Gh. (Szorgalom u. 14. tömbház, A/3.) esete. A bizottság megállapította, hogy a lakás­ jelenlegi állapotáért a lakó felelős, nem pedig a lakásgazdálkodási vállalat. A hetekig ki nem takarí­tott, pókhálókkal díszített, szellőzetlen, bepenészedett lakást mégsem az em­lített vállalat, sem pedig a szomszédok kell hogy rendben tartsák?! A vál­lalat több ízben végzett javításokat a lakrészben, de amennyiben azt úgy gondozzák, ahogyan azt eddig tették, helyesebben, ahogy eddig nem tet­ték, úgy akár havonta fordulhatnának új lakásért a néptanácshoz. Világos, hogy hasonló kéréseket visszautasítanak. De esetenként jó lenne, ha a lakó­bizottságok is több gondot fordítanának az ilyen lakók figyelmeztetésére,­­ mert a lakások jó karbantartásáért, a javak megőrzéséért a lakókkal együtt, valamelyest ők is felelősek. Ami pedig azokat a lakókat illeti, akik való­sággal tönkreteszik az állam tulajdonát, tehát az egész nép tulajdonát ké­pező lakásokat, a törvények értelm­ében meg kell büntetni. Szerkesztette: SEBESTYÉN László GALIGER József JOGI SZOLGÁLAT ■_______- i ■ VÁLASZ TÖBB OLVASÓNK ÉRDEKLŐDÉSÉRE A 880/1965. sz. minisztertanácsi ha­tározat előírásai szerint az időleges munkaképtelenség esetén járó segélyt (táppénz) a dolgozó napokra számolják el, illetve folyósítják. Tekintettel ar­ra, hogy a szabad szombatok a tör­vényes munkaszüneti napokkal azonos elbírálás alá esnek, ezen napokra sem jogos a táppénz folyósítása. Sz. K., Barát A 12/1971. sz. törvény rendelkezései szerint technikusi tisztségekbe a kö­vetkezőkben felsorolt képesítéssel ren­delkező személyek sorolhatók be: mű­szaki profilú szaklíceumok abszolven­­sei; általános líceumok abszolvensei, ha szakmunkásként vagy műszaki raj­zolóként legalább 5 évi szolgálati idő­vel rendelkeznek; mesteriskolák ab­szolvensei; magas szakképzettségű, szakmai iskolák abszolvensei; ha szak­képzett munkásként 8 évi szolgálati idővel rendelkeznek. S. M., Kovászna A közjegyzői örökösödési eljárásra vonatkozó 40/1953. sz. törvényerejű rendelet úgy intézkedik, hogy abban az esetben, amelyben egy elhunyt sze­mély után ingatlanból álló hagyaték maradt vissza, a néptanács a vonat­kozó iratcsomót átteszi az illetékes ál­lami jegyzőséghez, a hagyaték letár­­gyalása végett. Szorgalmaznia kell te­hát egy illetékes néptanácsnál, esetleg a brassói néptanács végrehajtó bizott­ságán keresztül, a szóban forgó iratcso­mó összeállítását és az állami jegyző­séghez való eljuttatását. K. K. Bárót A 26/1967. sz. törvény rendelkezései értelmében a pihenő szabadság pénz­zel való kompenzálása (kárpótlása) csak a következőkben felsorolt, kivéte­les esetekben eszközölhető: a munka­­szerződés felbontása, mielőtt a szóban forgó személy a szabadságot élvezte volna; 12 hónapnál hosszabb időre a termelésből való kiemelés; katonai szolgálatra való behívás; a szabadság­ra jogosult személy elhalálozása, amely esetben a kompenzáció a házastársat, gyermekeket vagy szülőket illeti meg. Meg kell még jegyeznünk, hogy ebben az esetben, amelyben a munkaszerző­dést a munkába besorolt személy kez­deményezésére bontották fel s az illető a szabadságidőre járó kompenzációt — a nyugdíjba helyezett személyek kivételével — vissza kell térítenie. S. A., Nagybacon A 871/1960. sz. törvényerejű rendelet előírásai értelmében a hadirokkantak és háborús sérültek abban a kedvez­ményben részesülnek, miszerint függet­lenül nyugdíjuk nagyságától, jogosul­tak az ingyenes gyógyszerellátásra já­róbeteg-kezelés esetén is. Dr. CSEREY Zoltán ■ - Október 3., vasárnap I. MŰSOR 8.00 Tévéiskola: Kisegítő az estiseknek; 8,30 Otthonunk : Recept; Ember és egészség; A gyümölcslevek; Házunk tája; 9.00 A haza védelmében; 9,30 A zene örömei: Joseph Haydn művei; 10,00 Faluműsor; 11,45 Gyermekvilág: Mindig előre!; A számítógép; Tréfák a kisebbeknek; Rajzfilmek; leg­haza sólymai; A szeplős, utol­­­só rész; 13:00 Vasárnapi al­bum. Tartalma: Telex; Nép­szerű zenei művek; Egy tré­fa, egy mosoly; Dida Drágán, Mihaela Oancea, Gina Patras­­cu és a Dinamic Grup énekei; A nevetés kaszkadőrei; Nép­dalok; Cornel Constantiniu három slágert ad elő: Külön­féle; 14,00 Rajzfilmek; Gyűj­temények és gyűjtők: Frank Schöbel énekel; 15,00 Sport; Nemzetközi sztárok; Művelő­dési előrejelzés; 17,20 Nép­dalvetélkedő; Nemzetközi sztá­rok; 18,35 Gyermekeknek; Ti­tánok a Titánról; 19,00 Hír­adó, sport; 19,25 Hazai utak; 19.50 Megéneklü­nk, Románia — Gorj megye; 29.40 A gaz­fickók ideje — játékfilm. Or­szágos bemutató. Rendezte Lament Johnson. Szereposz­tás: George C. Scott, William Jane, Dorothy Tristan, Alan Miller: 22,20 Híradó; 22,30 Könnyűzene, II. MŰSOR 13.00 Déli hangverseny; 14.00 Tévészínház: Mircea Ra­du Tacoban: Szombat a Veri­­tasban • 15,35 Folklórműsor ; 15,50 Ifjúsági klub; 16,35 Rajzfilmek; 17,00 Zenés mű­sor: A zene és a személyiség alakítása; 19,00 Híradó, sport; 19,25 Kilátó; 19,55 Zenés mű­sor, folytatás; 21,10 Nagyon jó!; 21,30 Éjszakai dzsessz ; 22.20 Híradó; 22,30 Kedvelt dallamok. Október 4., hétfő I. MŰSOR 15.00 Telex; 15.05 Magyar nyelvű műsor. Tartalma : A hét belpolitikai eseményeinek összefoglalója: A nyúl tenyész­tés — jövedelmező húshozam. Riport Szeben megyéből; Két törvényhozási ciklus között. Riport az Arad megyei Pan­­kota gazdasági-társadalmi fej­lődéséről; Napirenden. A mű­sor kommentárja; Új évad a temesvári és a szatmári szín­házaknál; Műkedvelők pódiu­ma. A­­ nagykárolyi kamara­kórus énekel. Szerkesztő: Feczkó Zoltán; Sokszemközt. Gálfalvi Zsolt Fodor Sándor­ral beszélget; Molnár Vilmos riportja a szél és a víz ener­giájánál;­ hasznosításáról Chiaj­­nán; A Hargita művészegyüt­tes műsora; 17,50 Ezeregy es­te; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Gazdasági kilá­tó; 20,50 Nemzetközi körkép ; 21,10 Az új tavasz — utolsó rész; 21,50 Híradó; 22,00 Folk­lórműsor II. MŰSOR 15.00 Telex; 15,05 Az ifjúság alkotókörei; 15,30 Zenei gyöngyszemek; Ravel: Kerin­gő és boleró; Vezényel Leo­nard Bernstein; 16.00 Hételő: Corina Chiriac énekel; Nép­dalok: Bukaresti fák; John Curry és meghívottal; Rajz­­filmnarádé; őszi versek: 18.00 Műsorzárás: 20,00 Híradó: 20,20 Örökség a jövőnek: Za­­haria Stanca: 21,05 Kamara­a zene: Előd­ a Dan Grigore és Concordia fúvósegyüttes: 21,50 Híradó: 23,00 Román zeneszerzők művei. Október 5., kedd I. MŰSOR 11.00 Telex: 11,05 Az új ta­vasz — az utolsó rész ismét­lése; 11,45 Tanácsadó iskolá­soknak; 12,15 Nemzetközi kör­kép; 12,35 Dalok; 16,00 Telex; 16,05 Az iskola élete; 16,30 If­júsági klub; 17,10 Könnyűze­ne; 17,25 Honpolgári fórum ; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Mű­sorzárás; 20,00 Híradó; 20,25 Napirenden a gazdaságban; 20,40 Tévéankét a közvagyon megvédéséről; 21,05 Tévészín­ház: Monokli nélkül. Szatíra­gyűjtemény Ion Lucian ren­dezésében; 21,50 Híradó; 22,00 Zenés összeállítás. II. MŰSOR 20,00 Híradó; 20,25 Képző­művészeti tévészalon; 21,15 Kisszótár. Opera és balett. F- betű, 2 rész; 21,50 Híradó; 22,00 Kisszótár, folytatás. Október 6. szerda I. MŰSOR 16.00 Telex; 16,05 A jelen­kor iskolája; 16,30 Szemelvé­nyek a brăilai m­egyeközi könnyűzene-fesztiválról; 17,00 Kulturális élet; 17,40 Prom­o­­expressz-húzás; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Műsorzárás; Híradó; 20,20 Napirenden 20,00 gazdaságban; 20,35 A tények a beszélnek — választási előze­tes; 21,00 Bankett Achilles számára. NDK-beli játékfilm. Rendezte: Roland Graf. Sze­reposztás: Erwin Geschon­­ neck. Elsa Grube Deister, Jut­ta Wachowiak, Ute Lube,eh, Carl-Heinz Choynszkij, Gert Gütschow és mások; 22,20 Híradó. IT. MŰSOR 20.00 Híradó; 20.20 A szin­­c.­d­e.- a filmsz­ -»bez: v 1.“M a főváros közlekedési híradója ; 21,15 Az F 15-ös úton: A Ba­­ragán; 21,40 Dzsessz a nagy­világban; 22,20 Híradó. Október 7., csütörtök I. MŰSOR 11.00 Telex; 11,05 Fények és árnyak (23. rész); 12,05 Peda­gógiai kollokvium; 12,30 A hosszú élet titka; Nyugdíjasok­nak; Egy ember, egy élet; A képviselő támogatására; Kü­lönfélék; Örökifjú dallamok; Postaláda; 16,00 Telex; A falu iskolája — iskola 16,05 a faluért; 16,25 Stadion; Cris­tian Topescu összeállítása; 16,50 Útiképek — az NDK ; 17,05 Ifjúsági stúdió; 18,00 Műsorzárás; 20,25 Napirenden a gazdaságban; 20,40 Gazdag világ, szegény világ (3. rész); 21,05 Meghívottaink — a Mad­rigál kórus; 21,25 Az emberi test; 21,50 Híradó; 22,00 A dal szárnyain; II. MŰSOR 20.00 Híradó; 20,25 A Rádió­­televízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. A világ­­irodalom és egyetemes zene­művészet remekművei. Hely­színi közvetítés a hangver­senystúdióból. Vezényel Iosif Conta. Közreműködik: Valen­tin Gheorghiu, Adina Turașcu és Sanda Șandru. Műsoron: Félix Mendelssohn-Bartholdy-, George Enescu-, Grieg- és Beethoven-művek. A szünet­ben: Heti zenei jegyzet; 21,50 Híradó; 22,00 Folklórműsor. Október 8., péntek I. MŰSOR 15.00 Telex; 15,05 Az ötéves terv szakmai; 15,35 Autósok­nak; 15,45 Német nyelvű mű­sor; 17,40 Lottóhúzás; 17,50 E­­zeregy este; 18.00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,25 A doku­mentumok beszélnek; 20,45 Zenés-táncos összeállítás; 21.00 A fehér hegy — román já­tékfilm. Rendezte: Dan Nec­­șulescu. Szereposztás: Forg Etterle, Széles Anna, Stănescu, Emil Hossu, Traian Ema­­noil Petruț, Constantin Diplan és mások; 22,20 Híradó. II. MŰSOR 15,00 Telex; 15,05 Varieté ; 15,40 Egy élet egy eszméért : N. C. Paulescu, az inzulin feltalálója; 16,10 Amza Pellea egyéni előadói műsora. Közre­működik Radu Beligan; 17,20 A főváros közlekedési híradó­ja; 17,50 Ezeregy este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,25 A George Enescu Filhar­mónia szimfonikus zenekará­nak hangversenye. Helyszíni közvetítés az Atheneumból. Vezényel Sztaniszláv Wisz­­lockij. Közreműködik: Barba­ra Gorzynsz­ka, Lengyelország­ból. Műsoron: Kotonszkij-, Szimatiovszkij- és művek; 22,00 A IX. Brahms­­évtized nemzedéke; 22,20 Híradó. Október 9., szombat I. MŰSOR II, 00 Telex; 11,05 A fehér hegy (ismétlés); 12,30 A haza nagy könyvéből; 13,00 Hétvé­ge. Tartalma: Aranyszalag­tár; Dumitru Bucăreanu éne­kel; Riport; Muppet-ék és meghívottjuk, Roger Miller ; A tévénéző műsora: Benene Sinulescu énekel; Szélrózsa ; Szerenádok; Egy perc Gheor­­ghe Tomozei költővel; Rajz­­filmparádé; A Himalája nagy kalandjai: Mahalia Jackson énekel; Sakk; Sport; 18,35 A hét politikai eseményei; 18.50 Ezeregy este; 19,00 Híradó, sport; 19,20 Történelmünkből ihletett dalok és versek; 19,45 Enciklopédia: Dokumentumok; A szubtrópusi övezet; Ötle­tek és megoldások; A szobrá­szat fejlődése; Az óceánok é­­lete; 20,20 Fények és árnyak (25. rész); 21,30 Szórakoztató műsor; 22,20 Híradó; 22,30 Ro­máncok és bordalok; II. MŰSOR 19,00 Híradó ,sport; 19,20 Megéneklünk, Románia Gorj megyében; 20,10 Népszerű ze­nei művek; 20,55 Barangolás hazámban: Az E 15-ös út; 21,20 Zeneszerző arckép : Ni­­colae Brînduș; 22,20 Híradó; 22,30 Népdalok. 2.-3

Next