Megyei Tükör, 1983. január (16. évfolyam, 3403-3426. szám)

1983-01-04 / 3403. szám

Nicolae Ceausescu elvtárs 9 rádió- és televízióüzenete egész népünkhöz (folytatás az első oldalról) Kedves elvtársak és barátaim! A szocialista Románia állampolgárai! Az ország kiegyensúlyozott gazdasági-társadalmi fej­lesztési tervei, a XII. pártkongresszus határozatai, az Or­szágos Konferencia határozatai és programjai töretlen életbe ültetését célzó világos munkaprogrammal kezdjük az új 1983-as évet. A jövő évi tevékenység központjában hazánknak egy új fejlődési szakaszra való rátérése, valamint a munka és az élet új minősége minden területen való megvalósítása stratégiai, gazdasági és politikai célkitűzése áll. Az 1983. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv az ipari termelésnek a jelenlegi ötéves terv első két esz­tendejénél gyorsabb ütemű fejlesztését, a mezőgazdasági növényi és állati termelés erőteljesebb növekedését, az önigazgatási és önellátási program megvalósítását, s ennek alapján a nép anyagi és szellemi életszínvonala — a párt­­politika legfőbb célkitűzése, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom lényege — emelkedését irányozza elő. Noha a nemzetközi gazdasági feltételek továbbra is ne­hezek, teljes határozottsággal fogunk munkálkodni azért, hogy minél jobban csökkentsük a gazdasági világválság kihatásait, minden szektorban javítsuk a tevékenységet, biztosítva ezáltal a haza további gazdasági-társadalmi fej­lődését. E célkitűzések teljesítésében az energetikai és nyers­anyagalap kihangsúlyozottabb fejlesztésére, az anyagok visszanyerésére és újrafelhasználására, az energia- és anyagfogyasztások, és általában a termelési költségek csök­kentésére, a munkatermelékenység fokozottabb növekedé­sére, a termékek műszaki színvonala és minősége emelé­sére, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, a gazda­sági hatékonyság növelésére és a munkásönigazgatás erő­sítésére vonatkozó programok megvalósítását kell figyel­münk központjába helyeznünk. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk a tudományra, az oktatásra és a kul­túrára, a szakmai és műszaki felkészülés színvonalának emelésére, a politikai felkészítésre, az új ember­ nevelésére és formálására. Az összes dolgozói közösségeknek, vezető tanácsoknak, közgyűléseknek, a központi állami szervek­nek és az országos demokratikus organizmusoknak teljes egységben, nagy felelősséggel kell dolgozniuk a terv tö­retlen teljesítéséért az összes tevékenységi szektorokban. Szüntelenül tökéletesíteni fogjuk szocialista társadal­munk demokratikus keretét, biztosítva a dolgozók, nem­zetiségre való tekintet nélkül az egész nép egyre cselek­­vőbb részvételét az összes gazdasági-társadalmi egységek, az egész társadalom vezetésében. Kedves elvtársak és barátaim! Minden szükségessel rendelkezünk szocialista hazánk szüntelen virágzási prog­ramjának megvalósításához. Most a szervezői tevékenység, a rend és a fegyelem megszilárdítása, a feladatok teljesí­tésével szembeni felelősség növekedése bír meghatározó súllyal minden területen. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az 1983-as esztendő biztosítsa az időleges nehézségek leküzdését, s a gazdasági-társadalmi fejlesztési terv legjobb körülmények közti teljesítését, a nép anyagi és szellemi jóléte növekedését, s hazánknak a kommunista civilizáció egyre magasabb csúcsai felé való előrehaladását eredményezze. Kedves elvtársak és barátaim! A szocialista Románia állampolgárai! 1982-ben a nemzetközi politikai élet súlyosbodott, még bonyolultabbá vált. Hangsúlyozódott a gazdasági világvál­ság, az erőszakpolitika és a más országok belügyeibe való beavatkozás megnyilvánulásainak voltunk tanúi. Súlyos­bodtak egyes katonai konfliktusok és újabbak robbantak ki, fokozódott a fegyverkezési hajsza, növekedett az újabb háborúk veszélye, beleértve a nukleáris világháború ve­szélyét is. A világ politikai életének egyik fontos jellem­zőjét a népeknek a fegyverkezés és a nukleáris fegyverek elleni, a békéért küzdő hatalmas mozgalma képezi. Nyíltan el kell azonban mondanunk, hogy az elmúlt esztendő nem váltotta valóra a néptömegek és a népek várakozásait, reménységeit. A nemzetközi élet higgadt és reális elemzése azt bizonyítja, hogy olyan stádiumba ju­tottunk, amikor a fegyverkezés színvonala, az óriási nuk­leáris arzenálok súlyosan veszélyeztetik magát a civilizá­ciót, a létet, a békét, és magát az egész emberiség életét. Ilyen körülmények közt a jelenkori világ alapvető problémáját a nukleáris háború, s általában a háború megakadályozása, s a béke bolygónkon való biztosítása képezi. Úgy véljük, hogy most reális lehetőségek vannak, a népek megfelelő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy meg­változtassák az események alakulását, s 1983-ban elérjék a katasztrófa felé vezető politika meggátolását. Az összes haladó, antiimperialista erőknek, a világ valamennyi né­pének meg kell erősíteniük egységüket, szolidaritásukat és együttműködésüket, s határozottan fel kell lépniük — amíg nem késő, amíg nem kezdenek hullani az atombombák — az általános leszerelés, és elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítása érdekében, egy fegyverektől és háborúktól mentes, a világ összes nemzetei közti békés és egyenjogú együttműködésen alapuló világért. Az összes államoknak, kormányoknak, államfőknek, politikai erőknek a saját népeik és az egész emberiség előtti teljes felelősséggel kell munkálkodniuk az emberek legszentebb joga, a szabadsághoz, függetlenséghez, az élet­hez és a békéhez való jogának biztosításán. Úgy véljük, mindent meg kell tennünk azért, hogy 1983-ban a legrövidebb időn belül befejeződjön a madridi értekezlet, és azon fogadjanak el határozatot az európai leszerelésnek és bizalomnak szentelt értekezlet összehívá­sára, valamint a Helsinkiben megkezdett tanácskozások folytatására. Úgy véljük, mindent meg kell tennünk azért, hogy 1983-ban megakadályozzák a középhatósugarú rakéták Európába telepítését, és rátérjenek a meglevők kivonására és megsemmisítésére. Újabb intézkedéseket kell tenni a bizalom és az együttműködés érdekében olyan Európa meg­teremtéséért, ahol nincsenek semmiféle nukleáris fegyverek és ahol béke, együttműködés honol! 1983 eredményezze az összes balkáni országok közti együttműködés fejlődését békés együttműködési és nukleá­ris fegyverek nélküli térséggé alakítása érdekében! Teljes határozottsággal kell cselekedni azért, hogy az új évben rátérjenek a gyengén fejlettség felszámolását, a fejlődő országok közti együttműködés és szolidaritás erő­sítését, valamint az azt célzó konkrét intézkedésekre, hogy megfelelő megállapodásra jussanak a szegény és a gazdag országok közt a fejlődő országoknak nyújtandó erőtelje­sebb támogatást, egy új gazdasági és politikai világrend létrehozását illetően. Az 1983-as esztendő eredményezze az összes államok nagyságukra vagy társadalmi rendszerükre való tekintet nélküli még erőteljesebb együttműködését, az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek sze­repének növekedését az összes kérdések megoldásában, az összes nemzetek, a béke és az együttműködés érdekében! Az új év vezessen el a létező konfliktusok megszünte­téséhez, és az államok közötti összes vitás kérdések kizá­rólag és csakis tárgyalásos úton történő rendezéséhez! Most, az új év kezdetén, szeretném újra kinyilvánítani a szocialista Románia és népünk ama elhatározását, hogy fejlessze kapcsolatait az összes szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, s társadalmi rendszerüktől függetlenül a világ valamennyi államával egy igazságosabb és jobb világ megteremtése érdekében bolygónkon. Újra kifejezem a román nép elhatározását, hogy cselekvően közreműködik az összes antiimperialista és realista erőkkel, a világ vala­mennyi népével, mivel meggyőződése, hogy ezen erők és népek egységes ereje képes az enyhülés, együttműködés, a nemzeti függetlenség erősítése és a béke biztosítása felé irányítani a világeseményeket. Kedves honfitársaim! A haza gzadasági-tá­sadalmi fejlesztésének és a bé­kének új munka és harci esztendejébe lépve, emeljük po­harunkat a munkásosztályra, a parasztságra, az értelmi­ségre, s nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgo­zókra, egész népünkre, valamint arra, hogy újabb betelje­sülések szülessenek a szocializmus, a jólét és a boldogság útján. Emeljük poharunkat drága hazánkra, Románia Szo­cialista Köztársaság szabadságára, függetlenségére és nagy­ságára. Kedves elvtársak és barátaim! Mindannyiuknak be­teljesülésekkel teli tíz munkaévet, sok sikert és minél na­gyobb elégedettséget, jó egészséget és boldogságot kívánok. BOLDOG ÚJ ÉVET! Nicolae Ceaușescu elvtárs a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozására Prágába utazott (folytatás az első oldalról) volt Szocialista Köztársaság bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. ★ Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő délután Prágába érkezett. A Ruzyne nemzetközi repülőtéren Nicolae Ceaușescu elvtárs és a kísére­tében levő hivatalos személyek foga­dására megjelentek a következő elv­társak: Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke, Lubomir Strou­­gal, a Csehszlovákiai KP KB Elnök­ségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, Vasil Bilak, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára, Josef Korcák, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének tagja, valamint más csehszlovák párt- és államvezetők. Nicolae Ceaușescu elvtársnak virág­csokrokat nyújtottak át. Ott volt Cornel Píntaru, országunk prágai nagykövete. MEGYEI TÜKÖR I I Szilveszter - 1983 . (folytatás az első oldalról) mi tőlük, még ha rendkívül bonyolult is az a láncolat, amely érdekeinket az ő munkájuk eredményéhez köti. Ők aztán tényleg bizton tekinthetnek az új évre, előre, mert múlt évi kötele­zettségeiknek is jó pár nappal határidő előtt eleget tettek, s ez bizony renge­teg tonna kőolajban mérhető le. Persze, szólhatnánk más munkahe­lyekről is, ahol ezen az éjszakán sem szünetelt a munka, olyanokról, akik­től nagyban függött, hogy mi jól, kel­lemesen lépjük át a két találkozó év küszöbét. A kazánfűtőktől kezdve egé­szen a vendéglők felszolgáló személy­zetéig sokan beleférnek a lajstromba, s bizonyára a köszönet nem is maradt el. Ne maradjon el hát most sem, mert az ő fegyelmükre jövőben is szüksé­günk lesz. Szükségünk lesz a közüzemek inter­venciós csoportjára, mert vizünk, me­legünk, kényelmünk sok vonatkozás­ban tőlük függ. Most Szigethi Csaba vízszerelő és Czine Mihály gépkocsi­­vezető várta a hívásokat, a bútorgyár kazánházában találkozott velük mun­katársunk, az ugyancsak szolgálatot teljesítő Kosa Gáborral a soron lévő teendőket beszélték meg. Nem kap­tunk külön értesítést arról, hány fű­tőtest robbant szét (fagyástól, ugye, tartani nem kellett), hány vízcsap mondta fel a szolgálatot, egyelőre ar­ról sincs kimutatásunk, szilveszter éj­szakáján hányan áztak el (nem az al­koholtól, hanem a felső szomszédtól). Ha nem volt semmi reklamálás, nyil­ván a szolgálatosok szerencséje volt. És szolgálatban találtunk Aczél László autóbuszvezetőt, aki volánja mellett „vészelte“ át a nagy eseményt, azt nem tudtuk meg, éppen úton volt vagy sem, amikor nagy-nagy kiabálás, hangzavar, petárdák és más hangos játékszerek hangja kürtölte­ világgá a 0 percet. Harmincegyedikén este fél tízkor szállt fel a buszra, s másnap, azaz a követ­kező esztendő első napjának hajnalán kászálódott le onnan, bizonyára holt­­fáradtan, mert az ilyen szilveszteri autóbuszozás, el tudjuk képzelni, nem lehet amolyan örömutazáshoz hasonla­tos. Még a szolgálatos taxi vezetője is mondhatná erről ezt-azt, mert vannak bizony időszakok ebben a nagy szil­veszteri éjszakában, amikor erősen zű­­rös mozzanatok is beiktatódnak a taxi­sofőr programjába. Mit kívánhatnánk egy ilyen embernek, akire éppen szil­veszter éjszakáján kerül sor a szolgá­latosok listáján? Csakis nyugodt uta­sokat, különösebb balhék nélküli uta­zásokat. Ezt kívánhatta önmagának Sorbán József is, aki a fényképező­gépbe is nagyon nyugodtan tekintett bele,­­ mivel nem hallottunk semmi rossz hírt hencegő utasokról, hát gon­doljuk, ez az éjszakája is egészen „ese­­ménymentes“-re sikeredett. No, de nem szünetelt a szolgálat a kórháznál sem. A mentőállomáson so­kan virrasztanak együtt Simon Mózes vezetésével, készen álltak a bevetésre Czofa Lajos, Molnár András, Ács Ká­roly, Székely József, Kovács Domokos, szolgálatot teljesítettek Moldovan Clau­dia és Modiga Elena asszisztensnők is. Egyelőre nem tudni, legalábbis nem érdeklődtük meg, volt-e sok bajuk, hí­vásuk, akadtak-e kötekedő ünneplőkre és hamis telefonálókra, ők mindeneset­re posztjukon voltak. Mint ahogy ott voltak a telefonközpont szolgálatos lá­nyai, asszonyai is: Pap Hajnalka, Zsig­­mond Magdolna, Jani Gabriella, Czetu Magda, akiknek bizony sok szócsatát kellett vívniuk hőbörgő telefonálókkal. Egyébként, mint lenni szokott, renge­teg hívás, jókívánság, üdvözlet hang­zott el, s talán kevesebb volt a türel­metlen hang — részeg most is elég —, mint máskor. És szolgálatot teljesítet­tek a vasutasok, éjfélkor sípoltak most is a vonatok, mozdonyvezetők hajol­tak ki hatalmas masináik ablakán, a lent­ elmenőknek szóban is boldog új évet kívántak, a vonatirányítók haj­szálpontosan végezték­­ munkájukat, nem tántorította el semmi őket az irá­nyító asztaltól, a váltóknak most sem volt szabad hibázniuk, a vonatoknak a megszabott időben kellett érkezniük és elindulniuk. Ott álltak, készenlétben annak a csoportnak tagjai, akik min­den pillanatban indulhattak volna a hívó szóra, ha éppenséggel valahol baj áll elő. Nyilván, nem juthattunk el minden­hová, ahol emberek szolgálatot telje­sítettek azért, hogy nekünk nyugodt legyen a mulatságunk. Persze, őket sem feledjük: épp olyan meleg szeretettel gondoltunk rájuk, s köszöntük meg magunkban, most meg nyilvánosan is erőfeszítéseiket, hisz valóban megér­demlik: derűs, felszabadult szilveszteri ünnepségeinkbe ők is, mindannyian de­rekasan besegítettek... Természetesen, eseményd­ús volt az éjszaka azok számára is, akik terített asztal mellett, vidám zeneszóval, pezs­gővel köszöntötték a vadonatúj eszten­dőt. Munkaközösségek tagjai adtak egy­másnak találkát üzemi éttermekben, vendéglátóipari egységekben, barátok gyűltek össze lakásaikban, hogy együtt ünnepeljék a két esztendő találkozá­sát. A megyeszékhely nagy ipari negye­dének kantin-éttermében vagy másfél­­százan ülték körül a gyönyörűen meg­terített ünnepi asztalokat. A Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vál­lalat könnyűzenekara szolgáltatta a talpalávalót. S táncosokban nem is volt hiány. Ki nagy lendülettel, ki örege­sebben járta a legmodernebb és a ré­gimódi táncokat egyaránt, a lényeg a szórakozás, a jókedv volt. A negyed­ben épült ipari vállalatok dolgozóinak tényleg volt mire koccintaniuk: nagy érdemeik vannak abban, hogy megyénk gazdasági élete az elmúlt évben is na­gyot lépett előre, s hogy egyre több termékünk tör be nemcsak az orszá­gos élvonalba, de a világpiacra is. U­­gyanilyen büszkeséggel és bizakodás­sal ünnepeltek a Textilvállalat dolgo­zói. Ők a Dózsa György munkásklub­ban búcsúztatták az óévet, köszöntöt­ték az újat, Szőcs Ferenc és zenekara szolgáltatta, mint annyi éven át, most is a vidám muzsikát. Utoljára szólunk a fiatalok szilvesz­teréről. Két helyen is mulattak ők, a diákok a Matematika-Fizika Líceum ebédlőjében, a kicsit nagyobbak pe­dig, az úgynevezett KISZ-szilveszter részvevői a Stadion vendéglőben. Utá­na érdeklődtünk a legérdekeltebbek­­nél: nagyszerű volt mindkét he!" .. Míg a Stadionban a díszítés, a „Ir­tás“ már önmagában „feldobta“ a han­­gulatot a kezdet kezdetén, a diákokr­ól a tinédzser-láz csapott magasabbra, összesen vagy kétszáznyolcvanan szó­rakoztak a két helyen. A Stadionban a Plastic group meg Musát Gyula sok szünetet nem hagyott, a táncolás köte­lező volt, s ha egyik-másik sarokban ideig-óráig meg is lehetett néhány per­cig húzódni, pihenés címén, a kiesés nem tartott sokáig. A diákoknál még ilyesmi sem volt, ott éppen bekapták az ételt, s forogtak, ugráltak, hajladoz­tak tovább a kiváló diszkózene ütemé­re. Volt mindenütt társasjáték, sorshú­zás, s humoros jelenet is éppen elég, akadtak hevesebb táncosok és lágyabb szívűek, a zenét is felcsavarhatták a legnagyobb decibelekig, amíg a hang­fal bírta, még így is voltak, akik va­lósággal rátekeredtek a dobozra, s szí­vük lüktetését így kapcsolták egybe a zene lüktetésével. Szórakozott minden­ki önfeledten, éppen úgy, ahogyan az szilveszter éjszakáján illik. Ali a bál. Persze a gyorsfénykép aligha tükrözheti a hangulatot, de annyi legalább látszik, hogy a táncoló párok még szilveszterkor sem szeretik a vakut Dimény Béla, az örök szilveszteri szolgálatos. Na, de ezúttal ez volt az utolsó, 42 évi szolgálat után, amikor is az utóbbi 16 évben mindig ő látta el szil­veszter éjszakáján a belső forgalmista ilyenkor talán még felelősségteljesebb feladatait, márciusban nyugdíjba­ vonul. Kívánjunk neki sok-sok szolgálat­­mentes jó mulatást az elkövetkező szilveszterekre. Akik a sepsiszentgyörgyi telefonközpontban együtt szilvesztereztek... az egész országgal: a szolgálatos csapat tagjai: Pap Hajnalka, Zsigmond Magdolna, Jani Gabriella, Czetu Magda ! Illik a taxisofőrnek elegánsnak lenni. No, de hát szilveszterkor éppenséggel kötelező a fehér ing, nyakkendő... Sorbán József utasra vár. Minden bizon­­nyal volt bőséggel, hiszen a szilveszteri mulatságról csak késni lehet és befe­jezni is csak túl korán... Kelemen Szilárd és zenekara szolgáltatja a talpalávalót a sepsiszentgyörgyi ipari negyed éttermében. Számukra egész biztosan az év leghosszabb éjsza­kája volt Gőzölög a szilveszteri menü. Hányadik fogás is? Rab Anna szakácsnő minden bizonnyal meg tudná mondani... a fotóriporter azonban nem a fogásokat, hanem a filmkockákat számolja. És örül, hogy legalább az étel párolgása lencsevégre került 2.-3.

Next