Megyei Tükör, 1983. április (16. évfolyam, 3478-3503. szám)

1983-04-01 / 3478. szám

A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése (folytatás az első oldalról) A plénum részvevői kifejezésre jut­tatták a magyar és német nemzetiségű dolgozók elhatározását, hogy az egész néppel együtt, szoros egységben a párt és annak főtitkára körül tevékenyked­nek a közös hazának — Románia Szo­cialista Köztársaságnak — a civilizáció és a haladás újabb csúcsaira emeléséért. A két tanács tagjai nevében Gere Mihály elvtárs a következőket mon­dotta: ismételten kifejezve nagy örömün­ket és megelégedésünket, hogy ezen az együttes ülésen újból körünkben üd­vözölhettük, s hogy részvétele folytán ülésünk nagy horderejű politikai ese­ménnyé változott, kérem, engedje meg, hőn szeretett Nicolae Ceaușescu elv­társ, hogy forró szeretettel mindan­­­nyiunk nevében felkérjem, tartson be­szédet együttes ülésünk munkálatainak befejezéseként. A szeretet és a megbecsülés legne­mesebb érzelmeitől övezve, az öröm és a mély megelégedés légkörében szólás­ra emelkedett NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs. A pártfőtitkár beszédét megkülön­böztetett figyelemmel és jogos érdek­lődéssel, teljes egyetértéssel és megelé­gedéssel hallgatták végig, több ízben hosszan megtapsolták, megéljenezték. A jelenlevők lelkesen skandálták: Ceaușescu—RKP!, Ceaușescu és a nép!, Ceaușescu—Béke! Az ülés valamennyi részvevőinek ér­zelmeit kifejezve Eduard Eisenburger elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsának elnöke a következőket mondotta: Igen tisztelt főtitkár elvtárs! Kérem, engedje meg, hogy a magyar és a német nemzetiségű dolgozók ta­nácsai összes tagjának nevében még egyszer melegen megköszönjem a nagy és kivételes megtiszteltetést, amelyben azáltal részesített, hogy eljött ülésünk munkálataira, s ugyanakkor kifejez­zem hazafias büszkeségünket, amit az Ön beszédének hallatán éreztünk, mint­hogy e beszéd rendkívüli elméleti és gyakorlati fontosságú dokumentumot jelent tanácsaink, az egész nép továb­bi tevékenysége számára. Az ön expozéja, igen tisztelt főtit­kár elvtárs, összefoglalja a XII. párt­­kongresszus óta eltelt időszaknak az egész nép által elért átfogó sikereit, azokat a sikereket, amelyekben benne foglaltatik a magyar, a német és min­den más nemzetiségű dolgozó munká­ja is, a mindennapi tevőleges és tuda­tos hozzájárulás, amelyet román test­véreikkel szoros egységben nyújtanak a közös alkotó erőfeszítéshez a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért drága hazánkban, Ro­mánia Szocialista Köztársaságban. Az Ön expozéja ugyanakkor az igé­nyesség és a forradalmi szilárdság szellemében vázolja fel az utakat és az irányokat a magyar és a német nem­zetiségű dolgozók tanácsai által kifej­tett tevékenység szüntelen tökéletesíté­séhez, hogy e szervek fokozott szerepet vállaljanak az 1982 decemberében meg­tartott Országos Pártkonferencia hatá­rozataiban foglalt mozgósító feladatok megvalósításában. Biztosítjuk, igen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy az összes ma­gyar és német nemzetiségű dolgozók­kal megvitatjuk az előttünk tartott ex­pozéban foglalt eszméket és téziseket, és az Öntől kapott értékes útmutatá­sok szellemében intézkedéseket dolgo­zunk ki ahhoz, hogy az ön kezdemé­nyezésére csaknem másfél évtizeddel ezelőtt megalakított nemzetiségi taná­csok még nagyobb mértékben hozzá­járuljanak a pártprogram és a XII. kongresszusi határozatok valóra vál­tásához. A Román Kommunista Párt politi­káját saját politikánknak tekintve, és megértve, hogy minden állampolgár alapvető kötelessége cselekvően részt venni a közös haza felvirágoztatásáért végzett munkában, úgy hiszem, mind­két tanács tagjai, az összes magyar és Jakabos Csaba István elvtárs felszólalása Igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése, amelyen részt vennem öröm és meg­tiszteltetés, újabb bizonyíték a szocia­lista rendszerünk mélységes demokra­tizmusának, tükröződése pártunk nem­zeti politikája helyességének, ama bölcs politika helyességének, amely biztosít­ja a haza valamennyi román, magyar, német és más nemzetiségű, a párt kö­rül, a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs körül szétbonthatatlan egység­ben felzárkózó fiának az egyenjogú részvételét a társadalom vezetésében, drága közös hazánk, a szocialista Ro­mánia felvirágoztatásában. A dolgozóknak a vállalati fejlesztési alapban társadalmi részekkel való rész­vételével kapcsolatos törvényt élénk megelégedéssel fogadták a mi vállala­tunkban is. A fejlesztési alaphoz való hozzájárulás még erőteljesebbé fogja tenni minden munkás ragaszkodását vállalatához, ösztönözni fogja a terme­lés jó menete iránti érdeklődését, a vállalati életben való egyre cselekvőbb részvételét. Egy olyan ipartelepet képviselek itt büszkén, amely 17 évvel ezelőtt vidé­künkön csak álmainkban létezett.­ A kizsákmányoló osztályoknak, amelyek az évszázadok folyamán itt egymást követték, közös jellemvonásuk volt, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül elnyomtak és kizsákmányoltak minden dolgozót, elmaradottságban tartották az országnak ezt a részét. Az emberek ez­rei voltak kénytelenek elhagyni szü­lőföldjüket,­­ hogy máshol keressenek megélhetést. Álmaink teljesülését vidé­künkön az tette lehetővé, hogy a­ pa­rasztsággal szövetkezett munkásosztály kivívta a politikai hatalmat és szocia­lizmust teremtett Románia földjén. A tájainkon élő emberek életében a gyökeres változást 1967. június 15. hozta, az az emlékezetes nap, amelyet aranybetűkkel írtunk be Kézdivásár­­hely történetébe, az a nap, amikor megalapoztuk mindazt, ami ma Kézdi­­vásárhelyt és modern ipartelepét je­lenti. Ön, Nicolae Ceaușescu pártfőtit­kár ,elvtárs, akkor tette első látogatá­sát Kézdivásárhelyen, s nagygyűlésün­kön kijelentette: az iparosításért tett erőfeszítések keretében pártunk és kor­mányunk törekvése az is, hogy Kézdi­vásárhelyen ezekben az években meg­kezdjük három olyan vállalat építé­sét, amelyben több mint 2000 alkalma­zott fog dolgozni. Ezzel megkezdődik majd Kézdivásárhely intenzív ipari fej­lesztése. Románia térképén szocialista iparunk újabb központja fog megje­lenni. A helyszínen elemezte új, azóta már mindannyiunk számára természetessé vált dinamikus munkastílusában vidé­künk helyzetét, ragyogóan felmérte a város és környéke lehetőségeit, és uta­sítást adott, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztés, a termelőerők he­lyes területi telepítése új politikájá­nak általános orientációival összhang­ban erős ipartelepet építsünk. Évről évre jelentős beruházási ala­pokat kaptunk, fontos termelőkapaci­tásokat helyeztünk működésbe, munka­helyet teremtettünk nemzetiségre való tekintet nélkül minden itt élő dolgo­zónak, s így létrejött az igazi jog­­egyenlőség, méltó életkörülmények szü­lettek, reális lehetőség nyílt arra, hogy élvezhessük valamennyi alkotmányos jogunkat, mindazon jogokat, amelyek holt betűk maradnának a megfelelő anyagi alap nélkül. Az ipartelep meg­jelenése természetszerűen vonta maga után a város életének minőségi válto­zásait. Új, korszerű lakásokat biztosí­tottunk a dolgozóknak, a város térké­pén új lakónegyedek, üzletek, iskolák és óvodák jelentek meg, s így Kézdi­vásárhely arculata rövid idő alatt csak­nem a felismerhetetlenségig megválto­zott. Így aztán az ön következő láto­gatásai­m alkalmával, amelyekkel 1974. szeptember 18-án és 1982. szeptember 28-án megtisztelt bennünket, pártfő­titkár elvtárs, jogos büszkeséggel je­lenthettük, hogy útmutatásait gyakor­latba ültettük. Elmondhajuk, hogy e vidék dolgo­zóinak élete minőségi változáson ment keresztül, emelkedett az anyagi és a szellemi életszínvonal. A Kovászna me­gyei magyarok nagyon is jól tudják, hogy valamennyi történelmi jelentősé­gű megvalósítás, amely ezekben az é­­vekben született, kommunista pártunk helyes nemzeti politikájának a gyü­mölcse. Külön is hangsúlyozni kívá­nom azt a rendkívüli fontosságú sze­repet, amelyet ön töltött be, igen tisz­telt Nicolae Ceaușescu ,elvtárs, a tel­jes jogegyenlőség világos, elvszerű meghatározásában és gyakorlati bizto­sításában az ország minden állampol­gára részére, nemzetiségre való tekin­tet nélkül. Ezen igazságok és realitások a jövő­ben is szertefoszlatják azon rosszindu­latú külföldi körök szóbeszédeit, ame­lyek megpróbálják befeketíteni és rá­német nemzetiségű dolgozó egyetért azzal, hogy ünnepélyesen fogadjuk meg ön előtt: teljes egységben, szocialista hazánk összes dolgozóival szoros ös­­­szefogásban odaadással dolgozunk né­pünk jövőjének megteremtéséért, har­colunk az összes dolgozók nemzetiségre való tekintet nélküli egységének, ba­rátságának és testvériségének szüntelen erősödéséért, Románia felemelkedéséért a haladás és a civilizáció egyre maga­sabb csúcsaira. A nagyszerű alkalmat megragadva, hogy körünkben tartózkodik, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, új­ból köszönetet szeretnék mondani ön­nek a megkülönböztetett gondoskodá­sért, az elvszerű, realista és humanitá­rius módért, ahogyan, amióta a párt és az állam élén áll, az együtt élő nem­zetiségek sajátos problémái is megol­dódnak, azokért a feltételekért, ame­lyek garantálják nemzeti létünk za­vartalan érvényesülését, a személyiség sokoldalú fejlődését. Mindezekért kérjük, fogadja legmé­lyebb hálánkat és messzemenő ragasz­kodásunkat a párt és az állam bel- és külpolitikájához. Önhöz, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, a modern Románia megteremtőjéhez. Jó egészséget és munkabírást kívá­nunk Önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt és az állam élén drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság összes fiai javára. A gyűlés végén a jelenlevők ismét hosszasan, erőteljesen éltették a pár­tot, annak főtitkárát, Nicolae Ceaușescu elvtársat, szabad és független hazán­kat, ez alkalommal is aláhúzva a haza összes — román, magyar, német és más nemzetiségű — fiainak egységét és test­vériségét, a pártunk és államunk poli­­tikájához való ragaszkodását, ama el­határozását, hogy szoros egységben a kommunista párt, a pártfőtitkár körül, megvédik a közös forradalmi vívmá­nyokat, hogy biztosítják Románia ha­tározott előrehaladását a szocializmus és a kommunizmus útján. Halmazni pártunk és államunk nemzeti politikáját, forradalmi vívmányainkat, amelyek arra törekszenek, hogy a na­cionalizmus és a sovinizmus mételyé­vel viszályt és széthúzást szítsanak a szocialista Románia fiai között. Tettekkel válaszolva a párt, személy szerint Nicolae Ceaușescu elvtárs szü­lői gondoskodására Kovászna megye lakossága iránt, az itteni román és ma­gyar dolgozók, az iparban és a mező­­gazdaságban egyaránt számottevő ered­ményeket értek el a XII. kongresszus és az Országos Konferencia határoza­tainak végrehajtása vonalán a jelen­legi ötéves terv első két esztendejében, akárcsak az idei évből eltelt három hónapban. A Kézdivásárhelyi Mechanikai Vál­lalat munkaközössége, amelynek tagja vagyok, büszkén jelenti, hogy az ös­­­szes gazdasági mutatónál teljesítette első negyedévi tervfeladatait. Hangsú­lyozni kívánom, hogy bár fiatal mun­kaközösség vagyunk, az 1980. évi sze­rény kezdet után exporttermelésünkkel 1982-ben sikerült betörnünk Nyugat- Európa piacaira, és 172 százalékos a­­rányban teljesítettük szabaddeviza-ex­­porttervünket; ezt az ütemet 1983 első negyedében is fenntartottuk. Jelent­jük, igen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy a vállalatunkban tett tavaly őszi láto­gatáskor adott utasításait gyakorlatba ültettük és jó eredményeket értünk el a" termékek felújításában és korszerű­sítésében, a házigépgyártásban, az új­rahasznosítható anyagok visszanyeré­sében, a nyersanyagok, segédanyagok, az energia és a tüzelőanyag fogyasztá­sának csökkentésében. A termelőtevékenység mellett állan­dó gondot fordítunk a dolgozók nevelé­sére is, arra, hogy szüntelenül emel­jük a politikai, a szakmai és a kultu­rális színvonalat, új, fejlett szocialista tudatú embereket formáljunk. Jól tud­juk, hogy e téren még sok a tenniva­lónk, hogy még nagyobb erőfeszítése­ket kell tennünk azért, hogy e téren is elérjük azt a színvonalat, amelyet a gazdasági fejlesztés terén elértünk.­­Biztosítjuk, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy ezután is odaadással, ön­­feláldozóan fogunk dolgozni, hogy a kézdivásárhelyi, a Kovászna megyei román és magyar dolgozók erőt nem kímélve fognak munkálkodni pártunk bel- és külpolitikájának gyakorlatba ültetésén, hogy az ország valamennyi fiával vállvetve megvalósítjuk a XII. kongresszuson kijelölt nagyszerű célo­kat, az Országos Pártkonferencia által meghatározott feladatokat drága ha­zánk, a szocialista Románia szüntelen virágzásáért. MEGYEI TÜKÖR Dicsőséges történelmi évforduló A legmélyebb hazafias büszkeséggel, elismeréssel emlékezünk a hazai mun­kásmozgalom kiemelkedő eseményére: arra, hogy kilencven esztendővel ezelőtt alakult meg a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja. A hazai mun­kásosztály eme politikai pártja dicső sorokat írt be az ország történetébe, létrejöttének évfordulója tehát egész népünk szívébe és gondolatába arany­betűkkel vésődött be, mint egyébként népünk, hazánk más jeles ünnepei. „A Romániai Munkások Szociáldemok­rata Pártjának létrejötte 1893-ban megnyitotta a munkásosztály nemzeti síkon való politikai szervezésének kor­szakát, erőteljesen kinyilvánította a munkásosztály, mint a leghaladóbb társadalmi erő szerepét nemzetünknek a haladás és civilizáció útján történő fejlődésében“ — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs. Pártunk főtitkára számtalanszor kifejezésre juttatta azt az örökérvényű igazságot, hogy a Ro­mán Kommunista Pártnak mély és ha­gyományos gyökerei vannak a haza történelmében, hogy ez az erő lénye­gében a román proletariátussal együtt született és izmosodott, s a munkás­osztály, a román proletariátus legma­gasabb rendű vágyainak eszményeit gyűjtötte, összesítette magában. A politikai munkáspárt megalkotása a munkásosztály ama hosszas erőfeszí­tésének és törekvésének volt eredmé­nye, hogy szervezze sorait, következ­ménye volt hosszú évtizedek kemény küzdelmének. E küzdelem során a pro­letariátus egyre inkább megértette, hogy gazdasági-társadalmi és politikai emancipációja csakis saját műve lehet, kemény harcok eredménye. Szervezett­sége, sorainak egysége pedig az erő, a bizalom forrása. A nagy szocialista kongresszus, amely felé az akkori munkásság figyelme irá­nyult, s amelytől rendkívül sokat vár­tak, választ adott arra, hogy a politi­kai párt megalkotásával lehetőség nyí­lik a román proletariátus harcának szervezett irányítására, szervezésére. Ez az erő képes vezetni a néptömegek, a proletariátus küzdelmét a jobb vi­lágért, a kizsákmányolástól, elnyomás­tól mentes világért folyó harcban. Az idő távlatából nyugodtan kijelent­hetjük, hogy a munkásosztály forradal­mi pártja betöltötte a rá háruló nagy feladatokat, érvényt szerzett a hozzá kötődő vágyaknak, magára vállalta azt a történelmi jelentőségű, felelősségtel­jes kötelességet, hogy szervezze a pro­letariátust, a dolgozó népet, az összes haladó erőket a kapitalista rend meg­döntéséért és a szocialista társadalom megteremtéséért folyó harcra mozgó­sítsa. A kilenc évtizeddel ezelőtt ki­bontott vörös zászló­ alatt, amelyet az­tán a kommunista párt vett át és emelt magasra, a széles néptömegek számos hősi harcot vívtak a kizsákmányolás ellen, a méltóságteljes életért, a füg­getlen és szuverén országért. A kommunisták pártjának vezetésé­vel valóra váltak azok az eszmények, amelyeket az 1893 tavaszán tartott szo­cialista kongresszus iktatott program­jába. Románia földjén, az 1944. augusz­tus 23. utáni esztendők során felszá­molták a kizsákmányoláson és elnyo­máson alapuló társadalmi rendet, s megteremtették a szocialista társadal­mat. Ma, hazánkban a nép egyetlen ura a nemzeti kincseknek, egyetlen haszon­élvezője saját munkája gyümölcseinek, olyan hatalmas erő, amely eszével és munkás karjaival állandóan gazdagítja, gyarapítja a nemzeti vagyont. A szo­cialista építés gazdag évei alatt, főleg a párt IX. kongresszusa óta eltelt idő­szakban, amióta a párt és az állam élén Nicolae Ceaușescu elvtárs áll, a nép l­eszeretettebb fia, Románia rend­kívül erőteljes fejlődésen ment át. A Ceaușescu-korszaknak nevezett évek a­­latt a párt számos gazdasági-társadal­mi fejlesztési programot kezdeménye­zett, amelyek hazánkat a haladás és jólét újabb csúcsaira emelték. Mélyen demokratikus, széles körű keretet terem­tett ahhoz, hogy a haza összes fiai, nemzetiségre való tekintet nélkül, részt vegyenek az ország vezetésében. Irá­nyítása alatt olyan eredményeink szü­lettek, amelyek méltán váltották ki az egész földtőke összes népeinek, orszá­gainak őszinte elismerését, nagyrabe­csülését. ✓ S mindezek a sikerek, mindezek a feltételek szorosan kötődnek Nicolae Ceaușescu elvtárs nevéhez, akinek me­rész kezdeményezései, példamutató te­vékenysége állandóan fokozzák népünk egységének szilárdságát, ami a párt XII. kongresszusán és az Országos Konferencián elfogadott nagy hordere­jű célkitűzések végrehajtásának záloga. Sok sikert, Barát! A múlt héten, pénteki lapszámunk címoldalán közöltük a városi és falusi néptanácsok közt folyó szocialista mun­kaverseny 1982. évi eredményeit. Szé­pen kiemeltük, hogy a községek „me­zőnyében“, megyei viszonylatban Szentlélek, Torja és Csernáton ért el I., II., illetve III. helyezést. Azt, hogy a városok közt Barót lett az első, Kéz­divásárhely a második és Sepsiszent­­györgy municípium a harmadik, úgy­mond, a nyomtatott sorok szürkeségé­ben hagytuk, s ezért a baróti polgárok közül többen megjegyezték: „Elsők let­tünk, de vigyáztak arra, hogy a Tükör­ből nehogy nagyon kitűnjék“. Mit mondhatunk erre? Nyilván csak azt, hogy igazuk van ..­. Mert mit is valósítottak meg a múlt esztendőben? A munkaverseny megszervezését sza­bályozó 71/1978-as számú államtanácsi rendelet szerint arra kellett ügyelni­ük, hogy minél több pontot szerezze­nek a helységgazdálkodás következő te­rületein: lakásépítkezés, ipari nettó ter­melés, szolgáltatások, a helyi költség­­vetésben mutatkozó jövedelmek, áru­termelés a piac részére, az újrafel­használható anyagok begyűjtése és energia­takarékosság, lakáskarbantar­tás, az ipari fizikai termelési terv tel­jesítése, beruházások, közérdekű léte­sítmények építése a lakosság pénzbeli hozzájárulásával, a nyersanyagok, üzem- és fűtőanyagok, valamint a vil­lamos energia fogyasztásának csökken­tése, a városi autóbuszpark kihaszná­lása, városrendezés és hazafias mun­ka. Nos, ezeken a területeken — mind a barótiak, mind a városhoz tartozó falvak lakosai — rendkívül szép ered­ményeket értek el. Csak néhányat em­lítünk ezek közül. Az ipari nettó ter­melési tervüket például 129, az áru­termelés tervét 142, a hazafias munka tervét pedig 116 százalékban teljesítet­ték, s a nyersanyagok, üzem- és fűtő­anyagok, valamint a villamos energia fogyasztásának a csökkentése terén öt­ször nagyobb a megvalósítás a terve­zettnél, tehát a teljesítmény 500 szá­zalék. Amint Benkő Béla, a városi népta­nács statisztikusa és a szocialista mun­kaverseny helyi bizottságának elnöke elmondotta, ebben a versenyben — a­­melynek folyamatát, alakulását hónap­ról hónapra követték és elemezték — egyaránt kitűntek a helyi érdekű vál­lalatok és intézmények dolgozói és a város polgárai. A hazafias munka ér­téke például 3,30 lej volt a múlt évben egy lakosra számítva. Az emberek jár­dákat, csatornákat építettek, sáncokat ástak, rendbe szedtek két játszóteret a baróti tömbháznegyedben, pallókat, hi­dakat építettek a falvak területén, a bibarcfalvi fürdőtől vízlevezető sáncot ástak a patakig, s ugyancsak Bibarc­­falván, az egykori földcsuszamlás he­lyére, nem kevesebb, mint 15 ezer gyü­mölcsfa-csemetét ültettek el önként. Persze, megkérdeztük azt is, hogy mi az, ami még mindig gondot okoz a város gazdáinak és polgárainak egy­aránt, így megtu­dtuk, hogy a lakos­ság egy része „nagyon nehezen moz­dul“, amikor tenni kell valamit a kö­zért; jó páran felelőtlenek — törnek­­zúznak —, szeméttel töltik meg a tömb­házak környékét, a félreeső utcákat, a patak mellékét és medrét. Az önkiszol­gáló üzlet melletti kis téren például 19 karvastagságú facsemetét törtek ki és padokat rongáltak meg, egyelőre is­meretlen tettesek. Reméljük, hogy a barátiak a „nehe­zen mozdulókat“ is aktivitásra bírják, felfedezik és alaposan megleckéztetik a garázda egyéneket , s minden igyeke­­zetükkel azon lesznek, hogy 1983-ban is megtartsák a múlt évi nemes ver­sengésben elért helyüket. Kívánunk eh­hez sok sikert... T. J. Az etika és méltányosság, az ember iránti gondoskodás jegyében ÉVRŐL ÉVRE VISSZATÉR AZ ÜGYRE A Bölön községben­­ (388. házszám) lakó P. I. évről évre visszatér egy olyan ügyre, amelyet bírósági döntés véglegesített. Beadványai nyomán kü­lönböző szintű párt- és állami szervek újból és újból kivizsgálták az ügyet és megválaszolták, hogy alaptalan, amit állít, és a bírósági határozat tör­vényes és helyes volt. Egy bizonyos földterületről van szó, amit a panaszos szerint jogtalanul használ egyik helybeli család. A helyzet viszont az, hogy a föld használati jogát az illetők jogos­ örökség alapján nyerték, amit végül is meg kellene értenie. Igaz, nem magának követeli e jogot a panaszos sem, hanem úgy­mond a közösség érdekében cselekszik, mivel a földterületet a helyi téesz­­nek revendikálja. Ám ez még ebben az esetben is megsértené szocialista törvényességünket, amire ő maga is hivatkozik beadványában. ALAPTALAN VÁDASKODÁSOK Mint legtöbb esetben történni szokott, az ilyen hiba­tömeget „feltáró“ bejelentés névtelenek műve. Ilyen ez is, amit Nagyajtai dolgozók egy cso­portja aláírással tettek „súlyosabbá“. Vádaskodásaikat­­ több pontban foglal­ták össze. A kivizsgálás eredményéből megtudhatjuk, mit is fájlaltak a cso­port tagjai (ha ugyan nem egyvalakiről van szó). Íme a válaszok is. A bepanaszolt falutársuk, C. I. távolról sem birtokol és használ 4 hektár földet, hanem mindössze 1433 négyzetméter területet, amiből egy rész telek­­könyvileg a­ nevén szerepel, másik része pedig törvényes bérleti szerződés alapján van a használatában. Mindezek terméséből nagy- és kisállatokat tart, és azok egy részét, és termékeiket az állammal kötött szerződés alapján érté­kesíti évről évre. A község vezetői, a „csoport“ véleményétől merőben elté­rően, mint jó és honpolgári kötelességének mindig eleget tévőt jellemezték. Gyarapodása tehát nem valamilyen „felsőbb kapcsolatoknak“ köszönhető, hanem keze munkájának. A másik vád úgy hangzik, hogy a község vezetői, ahelyett, hogy mulatí­­roznának, jobban tennék, ha az Oltón átvezető, Nagyajtát Apácával össze­kötő hidat megjavíttatnák, mivel az olyan elhanyagolt, hogy veszélyezteti a gyalogosok testi épségét. A híddal csak annyi a hiba, hogy egyelőre nem alkalmas teherforgalom lebonyolítására, de a gyalogosok nyugodtan hasz­nálhatják este is. Az az állítás, miszerint a helyi árnu dolgozói szárnyasaikat búzával ete­tik, míg másoknak... stb. szintén elesik, mivel az említett dolgozók válla­latuktól nem búzát, hanem kukoricát kaptak munkájuk fejében, míg a ke­nyeret, akárcsak a falu többi lakója, abból az árualapból szerzik be, amit a községnek a 3131981. számú törvényerejű rendelet alapján kiutalnak. Felhozták még azt is, hogy a faluban van két munka nélkül élősködő fiatal (nevet itt sem említettek, pedig ehhez nem kellett volna különösebb mersz), aki lopásaival nyugtalanítja a község lakóit, s a vezetőség mégsem tesz semmit. Valószínű, Balló Árpádra és társára gondolhattak, mivel más nem lehetett, akik viszont már egy idő óta „jó“ helyen vannak­ börtönben. A helyi szervek tehát ez esetben is teljesítették kötelességüket. TÉVES SZÁMLÁZÁS A sepsiszentgyörgyi Gábor Áron téri 43. számú tömbház lakóbizottsága furcsának és minden alapot nélkülözőnek találta azt, hogy a lakásgazdálko­dási vállalat szolgáltatásaiért, bár ugyanahhoz a hőközponthoz vannak be­kötve, mint az 1., 2. és 3. számú tömbházak, többet kell fizetniük, mint az utóbbiakban lakóknak. Kivizsgálást kértek, amit meg is ejtettek. Felszínre került, hogy az elmúlt év decemberében és 1983 januárjában a 43. számú tömbház lakóinak terhére összesen 8,5 Gcal-val többet, míg ugyanabban az időszakban az 1., 2. és 3. számú tömbházra összesen 28,1 Gcal-val kevesebbet számláztak tévedésből. Az eltérés ebből adódott, amit a következő hónapban helyre is hoztak a számlák megfelelő csökkentésével, illetve felemelésével. De továbbra is eltérések lesznek, mivel a 43. számú tömbházban na­gyobb a fűtőfelület. Például ebből kifolyólag januárban ott egy négyzetmé­terre 8,40 lej, míg az 1., 2. és 3. számú tömbházakban 6,38 lej esett. Szerkesztette SEBESTYÉN László GALIGER József JOGI SZOLGÁLAT K. Gy„ Kézdivásárhely Az­­ 1973. sz. újraközölt törvény 51. és 52. szakaszai előírásai szerint az ál­lami vállalatok és szervezetek kezelé­sében lévő állami­ tulajdonú épületek lakterületeit ezeknek vezetőségei csak saját személyzetüknek adják bérbe. E­­zen lakterületek lakbérleti szerződése a munkaszerződés tartozéka. Abban az esetben, amikor a munkaszerződés megszűnik, az illető bérlők a munka­­szerződés megszűnésétől számított 3 hó­napon belül kötelesek kiköltözni az ál­taluk elfoglalt lakásból. Az állami vál­lalatok és gazdasági szervezetek beso­­roltjai, akiknek a fent vázolt feltéte­lek mellett adtak bérbe lakást és akik az illető vállalatban legalább 10 évet dolgoztak, nyugdíjaztatásuk után is jo­gosultak megtartani lakásukat. A mun­kába besorolt személy vagy a nyugdí­jas halála esetén a vele együtt lakott házastársat és a többi családtagot csu­pán megfelelő lakterület juttatása ese­tén lehet kiköltöztetni. Az állami vál­lalatok és gazdasági szervezetek köz­vetlen kezelésében lévő lakterület csak ugyanannak az egységnek a besorolt személyei között képezheti csere tár­gyát, az egységek vezetőségének jóvá­hagyásával. B. J., Sepsiszentgyörgy Az állami családi pótlékról szóló 246/1977. sz. törvényerejű rendelet 3. szakasza értelmében a családi pótlék megállapítása szempontjából a felső jövedelemszint 4450 lej, amely azt je­lenti, hogy az ezen szint feletti jöve­delmek esetében családi pótlék nem folyósítható. Gy. M„ Barát A pihenőszabadságról szóló 26/1967. sz. törvény rendelkezései szerint az a személy, aki munkaszerződését egyol­dalúan felbontotta és így szolgálata megszakítottnak tekintendő, ha egy más egységnél munkába áll, 2 éven keresz­tül az első két évre csak minimális évi 15 napos pihenőszabadságra jogosult, függetlenül az összesen teljesített szol­gálati idejétől. Két év letelte után, a kifejtett összmunkaidő arányában kap­ja a pihenőszabadságot, amely évi 24 napig terjedhet. Dr. CSEREY Zoltán ÁPRILIS 3. VASÁRNAP I. műsor 8.00 Konzultáció fizikából az érettségire készülő esti tago­zatosoknak; 8,30 Családi alma­nach; 9,00 A haza védelmé­ben; 9,30 A zene örömei; 10,00 Faluműsor; 11,45 Gyermekvi­lág (Tarzan, 3. rész); 13,00 Va­sárnapi album. Tartalmából: Woody (14,30); A tengerek tit­kaiból (16,00); Telesport: férfi kézilabda: Bukaresti Dinamo —Nisi Zelezniciar (17,00); 18.20 Magyarországi útiképek — Tolcsvai Ljászló dokumen­­tumfilmje; 18,40 Gyermekek­nek: Pinochio; 19,00 Híradó; 19,20 Megéneklünk, Románia; 19,50 Filmmúzeum: A sas röp­te. Svéd játékfilm; 22,00 Hír­adó, sport; 22,20 Heti műsor­előzetes. II. műsor ; 10,00 Szimfonikus matiné; 12,00 Innen-onnan; 12,10 Nép­zene; 12,40 Bukaresti műve­lődési élet; 13,05 A zene vará­zsa; 14,25 Ifjúsági klub; 15,10 Tévészínház. Osvaldo Drágan: A 10-es asztal szerelmesei; 16,35 Rajzfilmek; 17,00 Zenés műsor; 19,00 Híradó; 19,50 Va­sárnapi hangverseny; 21,35 Kedvelt dallamok; 22,00 Hír­adó, sport; 22,20 Heti műsor­előzetes. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ I. műsor 15,00 Telex; 15,05 Magyar nyelvű műsor. (A műsorújság késése miatt a műsor tartal­mát csak hétfői lapszámunk­ban ismertethetjük.); 17,50 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Versek; 20,30 Gazdasági kilátó; 21,00 Folklórkincs; 21,30 Honpolgári fórum; 21,45 Nagy várakozá­sok — A BBC angol stúdió folytatásos filmje Charles Dickens azonos című regénye­­alapján. 1. rész; 22,15 Híradói II. műsor 15,00 Telex; 15,05 Az ifjú­ság alkotókörei; 15,30 Fiatal előadóművészek; 16,00 Hételő; 18,00 Műsorzárás; 20,00­ Hír­adó; 20,20 Örökség a jövőnek; 21,05 Bukaresti notesz; 21,15 Innen-onnan; 21,45 A főváros hangversenytermeiből; 22,15 Híradó. ÁPRILIS 5. KEDD I. műsor 11.00 • Családi almanach; 11.30 Mesék a Zöld Erdőből; 12.00 Gazdasági kilátó; 12,30 Nagy várakozások (1. rész); 16,00 Telex; 16,05 Az iskola élete; 16,30 Ifjúsági klub; 17,15 Diákok amfiteátruma; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 Napiren­den a­ gazdaságban; 20,30 Nem­zetközi videotéka; 2100 Ankét; 21.15 Színházi est: Vasile A­lecsandri: Miliő Direktor; 22,25 Híradó; II. műsor 20.00 Híradó; 20,15 A fővá­ros közlekedési híradója; 20,30 Képzőművészeti tévészalon; 21.15 Folklórkincs; 21.45 Ope­ra és balett. Kisszótár: L be­tű; 22,25 Híradó. ÁPRI­LS 6„ SZERDA I. műsor 16.00 Telex; 16,05 Konzultá­ció a politikai-ideológiai okta­tásban résztvevőknek; 16,30 Telesport; 17,15 Kulturális híradó; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás;­­ 20,00 Híradó; 20,15 Napirenden a gazdaság­ban; 20,25 A román nép törté­nete Nicolae Ceaușescu elv­társ műveiben; 20,40 Előadó­­művészek pódiuma; 20,50 A város­i játékfilm; 22,20 Hír­adó. II. műsor 20,00 Híradó; 20,15 A szín­ház és a filmszínház; 20,45 A szocialista országokból; 21,15 Híres román zenei művek; 22,20 Híradó. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK I. műsor 11.00 Nyugdíjasok műsora; 11.30 Egészségügyi nap; 11,45 A kis Nelli — rajzfilm; 12,10 A Paulista bulvár — 1. rész; 12,50 Népdalok; 16,00 Telex; 16,05 Az ötéves terv szakmai; 16,30 Ifjúsági stúdió; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 A valóság képei — riportok, interjúk, helyszíni közvetítés, zene; 21.00 Szertefoszlott álmok —6. rész; 21,30 Az eszmék harca; 21,45 Sztárparádé; 22,15 Hír­adó, II. műsor 20,00 Híradó; 20,15 Kedvelt melódiák; 20,45 Honpolgári tájékoztató; 21,00 A Rádiótele­vízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 22,15 Híradó. ÁPRILIS 8., PÉNTEK I. műsor 15.00 Telex; 15,05 Konzultá­ció a műegyetemekre felvéte­lizőknek; 15,30 Német nyelvű műsor; 17,25 Lottóhúzás; 17,30 Autósoknak; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Hír­adó; 20,15 Napirenden a gaz­daságban; 20,30 Egy dal, egy címzett; 20,45 Politikai-ideoló­giai fórum; 21,00 Az emberi test — folytatásos film; 21,15 Nemzetközi kilátó; 21,40 Nép­dalvetélkedő; 22,20 Híradó. II. műsor 15,00 Telex; 15,05 Népdalok és népi táncok; 15,20 A hosszú élet titka; 15,50 Varieté; 16,40 Bukaresti notesz; 17,00 Stadi­on; 17,45 1001 este; 18,00­ Mű­sorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 Művelődési vita; 20,45 A Geor­gi Enescu filharmónia hang­versenye; 22,05 A IX. évtized nemzedéke; 22,20 Híradó. ÁPRILIS 9. SZOMBAT I. műsor 11.00 A haza nagykönyvé­ből; 11,20 Szertefoszlott álmok (6.); 11,50 Zeneóra; 12,45 Mi 2000-ben; 13,00 Hétvége I.; 18,15 Országjárás; 18,30 A hét politikai eseményeinek sze­­foglalója; 18,45 1001 este; 19,00 Híradó; 19,15 Hétvége II. 19,25 Enciklopédia; 20,00 Tánc­lépésben; 20,30 A Paulista bulvár (3.); 21,16 Zenés-szóra­koztató műsor; 22,00 Híradó, sport; 22,15 Noktürn; II. műsor 19,00 Híradó; 19,15 Rajzfil­mek; Újabb kalandok a kő­korszakban; 19,50 Megének­­lünk, Románia; 20,10 Meghí­vottunk; 20,35 Zenei arcéi; 22,00 Híradó, sport; 22,15 Dzsessz. A Kovászna Megyei Község­­és Lakásgazdálkodási Vállalat Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna városokban még ez évben beköltözhető lakásokat. Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen földgáz is biz­tosítva van a konyhákban. A vállalat ugyanakkor elfogad jelentkezőket az 1384-es évben épülő tömbházlakásokra.

Next