Megyei Tükör, 1983. április (16. évfolyam, 3478-3503. szám)

1983-04-07 / 3483. szám

1883. április 7. Napkelte: 6,47 Napnyugta: 19,49 Eltelt: 97 nap Hátravan: 268 nap • 1880-ban Nagysomkúton született FELVINCZI TA­KÁCS ZOLTÁN művészettör­ténész, a Kelet-Ázsiai Múze­um létrehozója és igazgatója. Művészeti írásainak súlypont­jában a Kelet művészete áll, de behatóan foglalkoztatta Dürer, akiről könyvet ír (1909), a nagybányai festőiskola tör­ténete, valamint a régi és ú­­jabb erdélyi művészet. 1940- ben az egyetemes művészet­­történet tanárává nevezik ki a kolozsvári egyetemre. Mű­vei: A Kelet művészete (Bp., 1943) ; Some premises of Isla­mic ornamental system (Bp., 1944) stb. (Megh. 1964. dec. 4., Bp.,) • 1896-ban Nagyajtán szüle­tett FINTA ZOLTÁN újság­író, költő, a kolozsvári Nép­újság felelős szerkesztője (1924—25). A Temesvári Hír­lap és a Brassói Lapok belső munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője (1940) Kolozsvárt. Költőként a Napkeletben (1920—22), majd a Tizenegyek antológiában (1923) jelentke­zett. Versei, kötetei: Bort, bú­zát, békességet (Temesvár, 1926); Valaki, ismeretlen (Ko­lozsvár, 1942). (Megh. 1947. okt. 6., Bp.) • 1937-ben Szegeden halt meg BUDAY ÁRPÁD törté­nész. Nagyenyeden, Kolozsvárt és Bécsben tanult. 1907-ben doktorált. Az Erdélyi Múze­um Egyesület régiségtárának tisztviselője, majd 1919-től vezetője. Római felirattan címmel 1914-ben kézikönyvet adott ki. Előbb a kolozsvári, majd a szegedi egyetem taná­ra. Cikkei az irányításával 1910 és 1919 közt megjelent Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtá­rából című régészeti szakfo­lyóiratban találhatók. A ma­gyar tannyelvű középiskolák számára írt egyetemes törté­nelmi tankönyvet (Ökör, Ko­lozsvár, 1922). (Szül. Marosge­­zső, 1879. jan. 17.) . 1942-ben halt meg SUZA­­NA PÂRVULESCU, a romániai munkásmozgalom harcosa. 1924-ben a Román Kommunis­ta Párt tagja lett, 1928-tól a párt központi vezetőségében dolgozott. 1936-ban letartóztat­ták és 1939-ig börtönben volt. 1942-ben újból felelős tisztsé­get kapott, de a bört­önben le­­girp­itott t­ervezete hamaro­san felmondta a szolgálatot és meghalt. (Szül. 1898.) Marika Először a múlt év novemberében jegyeztem meg ma­gamnak, s gondolkoztam el azon, hogy milyen nagyszerű ember, és milyen kitűnő kereskedő lehet. Álltunk néhányan a pult előtt, s arra lettem figyelmes, hogy a soron követ­kező, falusi asszony igen-igen keresgéli előtte a szavakat, magyarázza kézzel-lábbal, hogy mit akar vásárolni, mire ő — látva az asszony görcsös erőlködését — elmosolyodott, és így szólt: „Tessék mondani magyarul. Én úgy is értem“. És ezt úgy mondta, mint aki büszke arra, hogy a saját anya­nyelvén kívül, mások anyanyelvét is érti, beszéli, mint aki pontosan tudja, hogy ennyivel ő több, mert — ahogy mon­dani szokás — ahány nyelvet ismer valaki, annyi ember. Pár hét múlva, ismét érdekes jelenetnek voltam a ta­núja. Akkor jelent meg Sepsiszentgyörgyön először a Pa­­rafinka nevű, jugoszláv gyufa. Sokan azt hitték, hogy hamar elkapkodják, gyorsan hiánycikk lesz belőle. Eleinte nem is adtak többet, csak két-két csomaggal mindenkinek. Persze, nyomban akadtak „ügyesek“, akik másodszor­­ beálltak a sorba. Nos, ő ezt nem engedte. Ameddig a trafikban voltam, legalább négyszer elismételte, hogy senki se álljon kétszer sorba, mert­ ő pontosan emlékszik, hogy kit szolgált ki már egyszer, s annak másodszor is nem ad: jusson mindenkinek. A harmadik, említésre méltó esetnek én voltam az egyik szereplője. Nem ő, hanem a mellette sürgölődő kisfiú (gon­dolom, hogy az ő kisfia, volt) kérdezte, hogy mit kérek. Mondtam, hogy egy csomag cigarettát, mire a gyerek a pultra dobott egy csomag „sima Carpati“-it. Látva ezt, nyomban rászólt a gyerekre, hogy milyen kiszolgálást vé­gez, miért dobálja a vásárló előtt az árut?! S amikor kilép­tem, s az ajtóból visszapillantottam, szépen mutatta, és magyarázta a legénykének, hogy „leveszed a polcról, ügye­sen a pultra teszed, s közben mosolyogva mondod a vásár­lónak, hogy tessék parancsolni“... Ezek után csak pontos tájékoztatással tartozom a ked­ves olvasónak. A fenti sorokat ROTUNDA MARIA-ról ír­tam, arról a kedves eladónőről, aki a megyeszékhely köz­pontjában, a grill­bár melletti dohányárudában dolgozik: igyekszik a legtisztességesebben kiszolgálni mindig minden­kit, s akit — nemegyszer hallottam — sokan „csak“ Mari­kának szólítanak. A Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház ma 19 óra­kor (Dj-bérlet) Sepsiszentgyör­­gyön előadja Sütő András Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása című vidám játékát. A társulat egy másik része ma 20 órakor Alsócsern­áton­ban vendégszerepel, ahol elő­adják Robert Thomas Szegény Dániel című bűnügyi vígjáté­kát. Ma 16 órakor a Dózsa György munkásklubban Megéneklünk, Románia feszti­­­vál megyei döntőjén a rigmus­brigádok, szatirikus jelenete­ket bemutató csoportok, mo­dern táncokat bemutató cso­portok, könnyűzenekarok, folk­­csoportok, könnyűzene-, ro­mánc-, folkénekesek és hang­szeresek lépnek színre. A Kovászna Megyei Turisz­tikai Hivatal kiá­ndulást szer­vez Bukarestbe a Románia— Olaszország labdarúgó-mérkő­zésre. A kirándulásra április 16—17-én kerül sor, részvételi díj 400 lej. Ebben benne van a belépőjegy ára is. ha Az Ifjúsági Turisztikai Ira­kirándulást szervez Moszkva — Leningrád — Ki­­a­jev útvonalon június 2—12. között (jelentkezni április 20- ig lehet) és a Leuseni — Kisi­­nyov — Ogyessza útvonalon, május 29.—június 2. között (ide feliratkozni április 15-ig lehet). Székelyudvarhelyen vasár­nap, április 10-én tartják a Pro Natura című országos fo­tóművészeti tárlat megnyitó­ját, amelyre megyénk fotómű­vészei is beneveztek. A sepsi­szentgyörgyi Rügyek fotóklub részéről Benedek József, Bitai István, Bortnyik György és Kovács László elfogadott alko­tásai szerepelnek a kiállításon. Bortnyik György egyik kiállí­­tó idő fotója elnyerte a Pro Natura díjat. Az idő ma aránylag hideg lesz, az égbolt változó. Elszi­getelten gyenge eső és zápor­eső lehetséges. Gyenge, időn­ként mérsékelt erősségű nyu­gati, északnyugati szél. A reg­geli órákban helyenként gyen­ge hóharmatra számíthatunk. A hőmérséklet nappal 11 és 14, éjszaka pedig 0 és 2 Cel­­sius-fok között váltakozik. © — KOLOZSVÁR 9,00—11,00: Hétközben, ze­nés tájékoztató. Faluról falu­ra. Néptáncok. Zenei krónika. Szerkeszti Bálla Zsófia. 16,00 —17,00: Hangos híradó. Műsor Donizetti műveiből. Irodalom­­művészet, Kaleidoszkóp. Mű­sor a Temesvári Állami Ma­gyar Színházból. Házigazda Klepp Ferenc matematikus, I. rész. (A II.­ rész április 14-én). Műsorszerkesztő Muzsnay Magda. MAROSVÁSÁRHELY 11.00—13.00: Híradó. Tánc­házi muzsika. A szakemberé a szó: Magas termelékenységű burgonyafajtákat a vetéshez. Dallamról dallamra. A közvé­lemény, nevében: Az új minő­ség jegyében: A szakmai ön­képzés a hatékony munka a­­lapja. Kórusművek, 17,00— 18,00: Hírek, tudósítások. Me­zőgazdasági krónika — zenés riportműsor: Minden talpalat­nyi termőföldet ki kell hasz­nálnunk. A gyümölcstelepítés alapos előkészítéséről — Har­gita megyei riport. Sepsiszentgyörgy — Művész: VADÁLLATOK A FEDÉL­ZETEN — színes szovjet film, 9, 11, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgyi — Lux: ANGELA MEGY TOVÁBB — színes román film —­­0, 15,30, 17,30 és 19,30 órától. Kézdivásárhely — Május 8. EMLÉKEZETKIESÉS —szí­nes egyiptomi film, 10, 16, 18 és 20 órától. Kovászna — Győzelem: ZSAROLÁS — színes román film, 11, 17 és 19 órától. Barót: A TORREÁDOR TALIZ­MÁNJA — színes spanyol film, 20 órától. I. műsor II, 00 Nyugdíjasok műsora; 11.30 Egészségügyi nap; 11,45 A kis Nelli — rajzfilm; 12,10 A Paulista bulvár — 1. rész; 12,50 Népdalok; 16,00 Telex; 16,05 Az ötéves terv szakmái; 16,30 Ifjúsági stúdió; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20.00 Híradó; 20,15 A valóság képei — riportok, interjúk, helyszíni közvetítés, zene; 21.00 Szertefoszlott álmok —6. rész; 21,30 Az eszmék harca; 21,45 Sztárparádé; 22,15 Hír­adó, II. műsor 20.00 Híradó; 20,15 Kedvelt melódiák; 20,45 Honpolgári tájékoztató; 21,00 A Rádiótele­vízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 22,15 Híradó. GYÁSZJELENTÉS Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a nagyon sze­rető férj, édesapa, testvér, após, drága nagytata, sógor, rokon és jó barát. ÜTŐ ZOLTÁN életének 53., házasságának 28. évében, április 6-án hirtelen elhunyt. Dolgos, önfeláldozó életét családjának szentelte. Temetése 1983. április 8-án, du. 4 órakor lesz a sepsiszent­györgyi református vártemp­­lom ravatalozóházából, unitá­rius szertartás szerint. Részvétnyilvánítás csütörtö­kön du. 16—19, pénteken 12- től. Emberi igazsága örök ma­rad számunkra. Ezen hirdetés gyászjelentőül is szolgál. A gyászoló család ÁLLÁST AJÁNL 3 hónapos gyerek mellé gondozónőt keresünk. Sepsi­­szentgyörgy, Csíki utca­ 50,­A, telefon: 15781. (796.) KÖSZÖNTŐ ONUS ILIÉNEK Sepsiszent­­györgyre 50. születésnapja al­kalmából sok örömet, boldog­ságot, hosszú életet kívánnak sógornői és azok családjai. (787.) „Követésre méltó példának állítjuk...“ — BARÁTOSI MIRCSE JÁNOS EMLÉKEZETE — Szász évvel ezelőtt, 49 éves korában az olaszországi Velencében szívszélhűdésben hunyt el a szabadságharcos és történetkutató Mircse János. Haláláról számos hazai és kül­földi újság és folyóirat megemlékezett, ko­­­porsóját bajtársain, barátain kívül Velence tudományos, művészeti és politikai életének kiválóságai állták körül, sírja fölé honfitár­sai díszes síremléket emeltek. Halála után száz évvel az utókor még ne­vét is elfelejtette. Csak Kelemen József sep­siszentgyörgyi tanár révén a szülőfalu apra­­ja-nagyja szerez tudomást nagy fia tetteiről. Pedig helye megyénk neves személyiségei között van. Mint előneve is jelzi, Barátoson született 1834-ben. Tanulmányait a kézdivásárhelyi határőrkatonai iskolában végezte, amikor 1848-ban kitört a forradalom, gyermekként csatlakozott a szabadságharc katonáihoz. Vi­lágos után színésztársulattal Bukarestbe, majd Konstantinápolyba ment. 1859-ben Klapka magyar légiójának katonája, 1860 nyarán pe­dig Garibaldi tüzérkapitánya. Palermo bevé­telének és a volturnói csatának egyik hőse. Így a 26 éves háromszéki ifjú [UNK] a Bourbonok reakciós uralmának egyik megdöntőjévé vá­lik. 1865—67 között az olasz rendőrség poli­tikai osztályának vezetője és az emigránsok ügyeinek intézője. A magyar és német nyelv ismerete mellett közben megtanulta a franciát, angolt, latint és az olaszt is. A békekötés utáni munkás­ságát is nyelvtudása szabta meg. Az olasz, belga, lengyel és magyar tudományos akadé­miák megbízásából levéltári kutatásokat vég­zett, levéltárakat rendezett több olasz város­ban, dokumentumokat másolt, fordított, dol­gozatokat, cikkeket írt. Fáradságos munká­jáért, szorgalmáért és szakértelméért életé­ben inkább csak erkölcsi elismerésben része­sült — olasz és osztrák—magyar kormány­­kitüntetéseket kapott, az MTA Történelmi Társulata tiszteleti tagjául választotta —7 anyagiakban nem nagyon bővelkedett. Minket érintő kutatásai főleg Zsigmondy Mátyás, Dózsa és Bethlen Gábor korára ter­jedtek ki. Cikkei a M. Történelmi Tár, Pesti Napló, Századok, Athenaeum, Reform hasáb­jain, könyvei Esztergomban, Bécsben és Bu­dapesten jelentek meg. Rendkívül értékes könyv- és kéziratgyüj­­teményét „ingyen, illetőleg ajándékul óhaj­tottam volna felajánlani az Akadémiának, de tekintve nem szegénységét és elhagyott­­ságát, azt fájdalom, nem tehetem“ — írja végrendeletében. Kéziratait az MTA, ritka­ságokat és unikumokat tartalmazó könyvtárát az özvegytől a kormány vásárolta meg, s te­matikájuktól függően, azt az egyetemi, mú­zeumi és akadémiai könyvtárak között osz­totta szét. Szilágyi Sándor, a Történelmi Társulat titkára nekrológjában a következőképpen írt róla: „Mirese János tagtársunk után maradt űrt még sokáig fogjuk érezni, s az üresen maradt helyet, úgy, mint ő, alig fogja valaki betölteni. Fáradhatatlan kutató, valóságos tu­dományos ügynök volt. Velencében nem volt népszerűbb ember nálánál. Akikkel csak érintkezett, hálával lesznek eltelve emléke iránt...“ A Székely Nemzet 1883. február 11-i szá­mában megjelent méltatásában a következő­ket olvashatjuk: „Mikor kihullott a haza védelmére fogott fegyver kezéből, ő is bujdosni ment »nagy Törökországba« ... Karddal nem szolgálhat­ván hazájának, tollal próbált működni, és ez sikerült is neki. Más az ő helyében gazdag, hatalmas úrnak avanzsírozott volna, ő meg­maradt szegénynek, egyszerűnek, kristály­­tiszta jellemnek. Mi, honfitársai megőrizzük emlékét gyermekeinknek követésre méltó például ál­l­­ítjuk fel hazaszeretetét, tiszta, nemes jelle­mét, fáradhatatlan munkásságát.“ ZÁGONI Jenő NARKOMÁN AMIK A kábítószerellenőrző nem­zetközi tanács New York-i je­lentése rámutat, hogy a nar­­kománia páratlan méreteket öltött az USA-ban és szinte minden nyugat-európai állam­ban. A dokumentum szerint a Mafia és több más titkos szer­vezet 1980-ban több mint 90 milliárd dolláros jövedelemre tett szert kábítószerforgalma­zásból. Amint az a jelentésből kitűnik, az USA-ban 450 000 heroinélvező van, s több mint 24 millióan szoktak rá a ma­rihuánás cigarettára, 12—17 millió személy pedig kokaint fogyaszt. Ezek az adatok a­­zonban nem tükrözik a való­ságot, a kábítószerélvezők száma­­ az USA-ban jóval na­gyobb — írja a jelentés. A dokumentum a további­akban kidomborítja, hogy Nagy-Britanniában, ahol 1958- ban csupán 62 kábítószerélve­zőt tartottak­­ nyilván, ezek száma jelenleg elérte a 8000- et. E súlyos eseteken kívül Angliában több mint­ 20 000-en fogyasztanak rendszeresen he­roint. A jelentésből az is kiderül, hogy 1982-ben a drog az NSZK-ban 383, Franciaország­ban pedig 164 személy halálát okozta. A DOHÁNYZÁS ÉS A TÜDŐRÁK A dohányzás tüdőrákot idéz elő többek között akkor is, ha a tüdőben felhalmozódnak a leszívott füst radioaktív ré­szecskéi — mutat rá Wa­shingtonban közzétett jelenté­sében az amerikai Atmoszfé­­­ra-kutató Országos Központ (AKOK). Az amerikai tudósok tanulmányai bebizonyították, hogy a dohányzás eddig is­mert hatásait kiegészítik a ci­garettafüstben lévő polonium-, bizmut- és ólomizotóp-kon­­centrátumok és az alfa-sugár­zás káros hatásai. Edward, Martell, az AKOK kutatóvegyészének véleménye szerint, ha egy személy 40 é­­ven át naponta elszív egy cso­mag cigarettát, tüdejében 37— 97 sugáregységnyi dózis hal­mozódhat­ fel. Az eddigi kuta­tásokból kitűnt, hogy egy 80— 100 sugáregységnyi alfasugár­­dózis rendszerint kirobbantja a tüdőrákot. Ennek a veszély­nek, bár kisebb mértékben, ki vannak téve a passzív dohány­zók is, főleg, ha hosszabb időt töltenek sűrű füstben. Szerkesztőség és kiadóhivatal­ Sepsiszentgyörgy, Sajtó utca 8'A. Telefon Szerkesztőség:­­ 15 04, 1­12­10 és 11190 — 163-as és 28- es belső. Készült a sepsiszentgyörgyi nyomdában. Telefon: 1­17 74.

Next