Megyei Tükör, 1986. december (19. évfolyam, 4615-4641. szám)

1986-12-01 / 4615. szám

?C,r} VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • GYES TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA­­I­. ÉVFOLYAM 41l­3 v/.am 1986. DECEMBER 1., HÉTFŐ ARA 50 BANI Az egységes román ne­m­­ ési állam m­egalak­­ulásának 6S. évfordulója Győzött a nép akarata A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ALAKULÁSA ERŐTELJESEN BI­ZONYÍTOTTA, HOGY AZ 1918. DECEMBER 1-i EGYESÜLÉS, AMELY­NEK NYOMÁN MEGALAKULT AZ EGYSÉGES ROMÁN NEMZETI Állam, a legszélesebb néptömegek, az egész nép hatá­rozott harcának közvetlen eredménye volt. a romá­nok elidegeníthetetlen jogaival, az objektív való­sággal, a T­árs­a­dalmi -tö­­­rt­én­el­m­i fejlődés törvény­szeri KÖVETELMÉNYEIVEL TÖKÉLETESEN EGYEZŐ AKTUS. Az 1918-ban végbement nagy egye­sülés évszázados álmok megvalósulá­sát, a román nép soha nem lankadó törekvéseinek betetőződését hozta el. Ez a momentum elsősorban a régi Dácia földrajzi egységesítését eredmé­nyezte. Az egyesülés kifejeződött nyil­ván a nyelv egységében, ami alapve­tően fontos eleme a román etnikai kö­zösségnek, s kiváló közlési eszköz tag­jai számára. Olyan nyelv ez, amely nem ismer akadályokat a megértésben, mert sok más nyelvtől eltérően nem ismer számottevően eltérő dialektuso­kat. Az egyesülést magában hordozza a román területek gazdasági egysége, a­­mi kifejezésre jut többek között a Kár­pátokon található sok-sok átvezető út­ban is, hisz a Kárpátok soha nem je­lenthetett akadályt a két oldalán la­kó románok közeledésének és közleke­désének. A 68 évvel ezelőtt végbement ese­mény lehetőséget teremtett arra, hogy az egész régi Dácia területén létező társadalmi rétegek egybe tömörülve, azonos országban szálljanak ezután síkra jogaikért, szabadságukért, hisz azonos paraszttömegek, azonos politi­kai, adminisztratív, katonai és tör­vénykezési intézmények, azonos szo­kások és hit honosodott meg mindenik román államban, Munténiában és Mol­­dovában, Erdélyben és Dobrudzsában egyaránt. Az egyesülés forrása volt a román kultúra egysége. Már évszáza­dokkal ezelőtt, amikor román kézira­tok és nyomtatványok voltak körfor­gásban, amikor tanítók, tudósok, mes­teremberek keresték fel egymást, tele­pedtek le és honosodtak meg a Kárpá­tokon innen és túl, mintegy felgyorsít­va a szellemi életet, nyilvánvaló volt az együvé tartozás, s kiolthatatlan a láng, amely a nagy közösség felé mu­tatott. A román nép egységének gondolata évszázadokon át élt és erősödött, s a fejlődés adott pillanatában, a román nemzet, kialakulásának során nemzeti tudattá vált, a románok közös gondol­ NICOLAE CEAUȘESCU iodásának és érzéseinek egyik legfon­tosabb és legmélyebb eleme volt és ma­radt. Emlékek, írott források, történel­mi tények igazolják, a románok jel­legzetes, sajátos etno-lingvisztikai fi­­zionómiája kialakulása után, minden­kor tudták, semmilyen határ nem áll­hatja útját közeledéseiknek, testvérisé­gük megnyilatkozásának, együvé tar­tozásuk tudatának. És a történelem során megszámlálhatatlan azoknak a küzdelmeknek száma, amelyeket a kü­lön országokban lakó románok közös gondjaiért, szabadságáért, függetlensé­géért indítottak. A románok első egyesítője, Mihai Viteazul úgy maradt meg az utódok tudatában, mint kivitelezője, megvaló­sítója évezredes álmoknak, az az ese­mény természetes folytatója volt és betetőzője annak a szoros együttmű­ködésnek, gazdasági és katonai kapcso­latoknak, amelyek már hosszú száza­dokkal előtte megalapozódtak és meg­szilárdultak a román országok között. A két román fejedelemség 1859. ja­nuár 24-i egyesítése Alexandru Ioan Cuza vezetésével lerakta a modern ro­mán nemzeti állam alapjait. A még idegen uralom alatt lévő románok szá­mára az egyesülés véghezvitele biztos kezességet jelentett arra nézve, hogy megtalálják majd az utat az összes ro­mánok egyetlen államban történő tö­mörítéséhez. Ezt a gondolatot és meg­győződést fokozta az 1877. május 9-én kivívott nemzeti függetlenség. A nagy álom 1918. december 1-én beteljesült. Az addig idegen elnyomás alatt élő román tömegek egyöntetűen kinyilvánították akaratukat, azt a vá­gyukat, hogy egyetlen országban élje­nek. A nemzeti-állami egység kiteljesítése a román nép nagy műve volt, amely harcok, áldozatok, rengeteg szenvedés árán valósulhatott meg. Ez az esemény a román nép vágyaival, érdekeivel tö­kéletes összhangban történt a törté- TÜKÖR (folytatása a 2—3 oldalon) Ü­nnepköszönt­ő rendezvények # A Municípiumi Művelődési Háznál előadást tartottak Az egye­sülés — a román nép évezredes ál­ma címmel. # Sepsiszentgyörgyön, a Dózsa György munkásklubban könyvkiál­lítást szerveztek társadalomtudomá­nyi könyvekből Az egyesülés tör­ténelmi témájú könyvekben cím a­­latt. # A sepsiszentgyörgyi 2-es Ipari Líceumban szavalódélutánt tartot­tak Egyesülés — gondolat és érzés egysége címmel. Q A kovásznál művelődési ház­nál folklórműsort mutattak be Ko­vásznál virágoskert címmel. O Az élőpatak­ általános iskolá­ban előadást tartottak A román egy­séges nemzeti állam megalakulása címmel. V A 2.-3. oldalon S­I ® O­fi T Sepsiszentgyörgy látképe az ipari negyedből (IMREH István felvétele) pártunk főtitkára útmutatásai szellemében Több mint 7500 bútorgarnitúra Decembertől a sepsiszentgyörgyi Fa­­feldolgozó Kombinát megkezdi a szo­cialista országokba irányuló exportter­mékek gyártását az 1987-es esztendőre. A kombinát, melynek, mint ismeretes, gyárai vannak a megyeszékhelyen, Ko­­vásznán és Kézdivásárhelyen, 45 nap­pal év vége előtt eleget tett a szocia­lista országokba irányuló exportköte­lezettségeinek, teljesítette összes szer­ződéses kötelezettségét. Ebben az év­­­ben nappali-, ebédlő-, hálószoba-garni­túrákat, valamint ülő-, ebédlő sarok­garnitúrákat exportáltak, szám szerint 3000 darabot Csehszlovákiába, 1000-et Magyarországra, 500-at az NDK-ba és­­^000-et a Szovjetunióba. A szerződéses kötelezettségek telje­sítése lehetővé teszi, hogy­ megfelelő­képpen előkészítsék a jövő évi export­­termelést. Szükséges is a megfelelő felkészülés, hiszen 1987-ben a vállalat árutermelésének több mint 90 százalé­kát exportálja. (múlton) Kimagasló eredmények minden tervmutatónál A Megyei Község- és Lakásgazdál­kodási Vállalat dolgozói tizenegy havi össztermelési tervüket 109,30 százalék­ban teljesítették. A tervmutatók min­­denikénél jó eredményeket értek el. E­­lőzetes számítások szerint egész évi tervfeladataiknak már december 7-én eleget tesznek. Az ez évre szóló terv jóval határ­idő előtti teljesítése következtében le­hetővé válik, hogy év végéig az össz­termelési és szolgáltatási tervmutatók­nál együttvéve 21 millió lejes túltel­jesítést valósítsanak meg. Az áruter­melési tervnél 8,5, a népkiszolgálási tervnél pedig 4,4 millió lejes terv fö­lött­i megvalósításra nyílik lehetőség. A vállalat kiváló eredményeinek el­érésében kitűnt a Megyei Közszállítási Vállalat, annak sepsiszentgyörgyi egy­sége, valamint a sepsiszentgyörgyi Köz­ség- és Lakásgazdálkodási Vállalat. A jó eredmények megvalósításához a vállalat élenjárói is nagymértékben hozzájárultak, köztük Tokos András, Nagy József és Bartók Lázár, a sepsi­szentgyörgyi Község- és Lakásgazdál­kodási Vállalattól, Prezsmer György a helyi Közszállítási Vállalattól és Vitá­­lyos Ede a baróti alegységtől. (incze) Teljesítették évi tervüket A sepsiszentgyörgyi termelőszövetkezetközi baromfitenyésztő telep a köz­pontosított alap számára ebben az évben 14 millió darab tojás átadását ter­vezte. Előirányzatuknak máris eleget tettek, s így kb. egymillió tojással túl­teljesíthetik évi tervüket december hónapban. A telep jól beütemezett termelését, sőt a mutatószámok túllépését az ös­­­szeszokott munkaközösség, a futószala­gon zajló munkaszervezés — ezt akár szó szerint is lehet értelmezni, mert a technológia teljesen gépesített — és a folyamatos korszerűsítési munkála­tok tették és teszik lehetővé. Mivel az emberi tényező a leglénye­gesebb, hát kezdjük a munkaközösség­gel, amelyről Varga Tibor mérnök­­igazgató a legnagyobb bizalommal és elismeréssel nyilatkozik. A farm dolgo­zói a szigorúan vett szakmunkák mel­lett nem feledkeznek meg környezetük csinosításáról, szépítéséről sem. Az idén hozták még jobban rendbe­ a csar­nokok körül levő zöldövezetet. A még kihasználatlan területeket gyümölcs­fákkal telepítették be, elültettek 200 törpe törzsű fát. Kiváló, begyakorolt szakmunkások­nak nincs híjával a­ tyúktenyésztő farm­. A tyúkok közül Kiss Vilma, Lá­zár Teréz,­­Ránéz­ Adél, Dorneanu Ele­na, Kovács Ágnes tartozik az élenjárók közé, míg a csirkenevelő csarnokokban Szász Rozália és Sánta Anicula mun­kája szolgál rá az elismerő szavakra. Mivel a gépesítés igen fejlett fokon áll, a karbantartók napirendi tevékeny­sége sokat számít a termelés zavarta­lan menete szempontjából. Közülük Kiss Ferenc, Páll Attila és Zsiga Mi­hály, a veterán alapító tag tekinthető ez idő szerint alapembereknek. Nézzünk szét a telepen, hogy az utóbbi években mit is tettek a korsze­rűsítés, a fejlesztés céljából. A növen­dék-utánpótlás csarnokában is átálltak a ketreces nevelésre, növelve ezzel a befogadóképességet, a hasznosítható termelő felületet. Helyreállt, véglege­sítődött az 1:3 arány, mely szerint az előnevelő csarnok fedezi a három, tojó­tyúkokkal benépesített épület rendsze­res utánpótlását, ami összesen 106 000 tyúkot jelent a technológiában meg­szabott körforgásban. A termelőcsar- TOMPA Ernő (folytatása a 2—3. oldalon)

Next