Megyei Tükör, 1989. április (22. évfolyam, 5338-5362. szám)
1989-04-01 / 5338. szám
Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése (folytatás az első oldalról) hogy a tavaly az árak és díjak az 1987. évi szinten, a tervezett szint alatt maradtak. Ez ismételten a hazai árak stabilitását, a nemzetgazdaság életképességét és egészséges jellegét tükrözi, maradéktalanul igazolva párt és az állam gazdaságpolitikájának a megalapozottságát. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági feltételek között, amikor a világ csaknem valamennyi országában infláció, szüntelen áremelkedés tapasztalható, Románia azon kevés ország közé tartozik, amelyekben az árak — a termelői, leszállítási és kiskereskedelmi árak — változatlan szinten maradtak, sőt csökkentek is. A gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javítása révén történő tökéletesítése céljából Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatására 1988-ban elfogadott intézkedések biztosítják az árak szerepének növekedését az anyagi és pénzalapok jobb kihasználásában, a kiadások valamennyi kategóriájának csökkentésében és a gazdasági tevékenység hatékony lebonyolításában. A parasztpiacon az árak szintén pozitíven alakultak, s kisebbek voltak, mint 1987-ben, miközben nőtt a termelők által eladott mezőgazdasági élelmiszertermék-mennyiség. A Politikai Végrehajtó Bizottság kérte a vállalatoktól, az ipari fővállalatoktól, a minisztériumoktól, a csúcsszervektől, a bank- és pénzügyi szervektől, tegyenek határozott intézkedéseket az árak terén való fegyelem szigorú betartásáért, a drágulás bármilyen tendenciájának megelőzéséért, az összes árkategória stabilitásának biztosításáért, a gazdasági-pénzügyi mechanizmus jó működése szempontjából döntő fontosságú területre vonatkozó törvényes előírások maradéktalan alkalmazásáért, a haza sokoldalú fejlesztéséért. Az ülés folytatásaként a Politikai Végrehajtó Bizottság JELENTÉST VIZSGÁLT MEG A BUCUREȘTI-I METRÓ HARMADIK FŐÚTVONALÁNAK HASZNÁLATBA ADÁSÁRÓL ÉS A METRÓ TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL. A párt főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak az útmutatására megvalósított bucuresti-i metró —szocialista hazánk fővárosához méltó, gazdasági és szociális szempontból rendkívül fontos objektum — jelenleg összesen 50 kilométer hosszú két duplavágányú főútvonalon közlekedik. Ugyanakkor a végéhez közelednek a munkálatok a harmadik, tíz kilométert kitevő, a Gara de Nord—Dristor 2 útvonalon, amit ez év augusztusában adnak használatba. Ilyképpen a metróhálózat teljes hossza 1989-ben eléri a «0 kilométer duplavágányt, 88 állomással, ami a kijelölt feladatoknak a határidőnél egy évvel korábbi teljesítését jelenti. A megvalósításokból kiindulva a Politikai Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a metró további fejlesztésére vonatkozó javaslatokat és azt, hogy az idén megkezdődjenek a munkálatok az újabb szakaszokon: a 1,1 kilométeres Leontin Salájan—Policolor szakaszon és a 4,5 kilométeres Basarab—Grivita Roșita—1 Mai—Pajura szakaszon. E két szakasz használatba adását legkésőbb 1991. augusztus 23-ra irányozták elő. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megoldotta a párt és állami tevékenység több napirenden levő kérdését. 96 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A ROMÁNIAI MUNKÁSOSZTÁLY FORRADALMI, POLITIKAI PÁRTJA A ROMÁN NÉP ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN A Romániai Munkások Szociál Demokrata Pártjának létrejötte 96 évvel ezelőtt jelezte azt a fordulópontot, amely végbement a munkásság életében, felfogásában, politikai kiforrottságában. Az 1893. március 31. — április 3. között tartott kongresszus történelmi jelentőségű határozata, melynek értelmében megalakult a szociáldemokrata párt, döntő fontosságúnak bizonyult a munkásosztály további fejlődését, megerősödését, egységénél szüntelen szilárdítását illetően. Ez az esemény végeredményben mélyen gyökerezik abban a valóságban amely az akkori Romániát jellemezte, hosszas történelmi folyamat eredménye volt ez a lépés, olyan szükségszerűség szülte, amely éppen a romániai munkásság számbeli és minőségi erősödése nyomán vált egyre nyilvánvalóbbá. Amint pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs hangsúlyozta, „a munkásosztály megjelenésével egyidőben jöttek létre ennek első szervezett csoportjai — szocialista csoportok —, megjelent a szocialista jellegű sajtó és más művek, amelyek jelentős szerepet játszottak a gazdasági-társadalmi életben, Románia egész fejlődésében. Különösen érdemes kiemelnünk, a munkásosztály első pártjának, a Romániai Munkások Szociál Demokrata Pártjának megalakulását 1893-ban.“ A társadalmi valóságból és gyakorlatból kiemelkedett politikai párt egészen más jellegű és beállítottságú volt, mint a többi pártok, vállalta azt, hogy szervezi és irányítja a munkásság, a többi dolgozók forradalmi küzdelmét, erejét, arra irányítja erőfeszítéseiket, hogy jobb és igazságosabb társadalmi rendet teremtsenek a román haza földjén. Ahogyan az akkori idők szocialistái írták, céljuk nem az, hogy elhallgassák a bajokat, arra törekednek, hogy mihamarabb megteremtsék azt a társadalmat, amelyben a munkaeszközök, a föld, a bányák, a gyárak, a műhelyek a társadalom közös tulajdonát képezik. A közel száz évvel ezelőtt létrejött politikai párt erejének lényeges forrása volt az, hogy szervesen kapcsolódott a nemzeti realitásokhoz, kifejezte azt az akaratot, hogy szilárdan küzdjenek a román társadalom alapjaiban való megújításáért. A Szociál Demokrata Párt egész tevékenysége során ragyogóan teljesítette azt a fogadalmat, amelyet már a megalakulás előtt juttattak kifejezésre a szocialisták, s amely azt tartalmazta, hogy ebben a hazában jobb, szebb életet kell teremteniük. A párt politikai programja a gazdasági-társadalmi haladás alapvető követelményeit tartalmazza: a nemzeti ipar erőteljes fejlesztése, ami alapvető feltétele a nép alkotó energiái hasznosításának, a nemzeti javak népünk érdekében történő felhasználásának, az agrárprobléma mélyen demokratikus alapokon történő megoldása, ami elengedhetetlen feltétele a parasztság haladásának. Azt is programjukba írták, hogy az egész nemzet felvilágosításai, s a politikai és művelődési életbe való bevonása ugyancsak fontos követelménye a fejlődésnek. Nyilván, a párt programjába írt nagyszerű célkitűzések nagy visszhangra leltek a tömegek soraiban, mélyen bevésődtek a nép szívébe, lelkébe, tudatába. A román társadalom konkrét valóságából indultak ki, olyan programot sikerült így a nép elé tárniuk, amely tartalmazta a hazai gazdasági-társadalmi élet megújításának, fejlesztésének, erősítésének lehetőségeit, útjait-módjait. A Romániai Munkások Szociál Demokrata Pártjának tapasztalatait, legjobb hagyományait vette át és vitte tovább évtizedekkel később a kommunista párt, amely harcában, az osztálycsaták tüzében támaszkodott az elődök és a megelőző események tapasztalataira és tanulságaira. A kommunista párt létrejötte utáni nehéz idők harcai bebizonyították, csakis olyan politikai erő állhat a nép élére, amely tisztánlátó, mélyen a társadalmi valóságban gyökerező politikát tud kifejteni, egyesíteni tudja és képes felerősíteni a dolgozó nép erőfeszítéseit. A történelem menete mindenkit meggyőzött arról, hogy kommunista pártunk ragyogóan teljesítette és teljesíti történelmi küldetését. Különösen a párt IX. kongresszusa utáni évek — mely kongresszus a román nép legszeretettebb fiát állította a párt élére — bizonyultak rendkívül gazdagoknak, meggyőző bizonyítékát szolgáltatván annak, hogy a saját sorsát irányító román nép képes a legmerészebb álmokat is valóra váltani, győzelemre vinni nemes és messzire mutató eszményeit. PÁSZKA Miklós MEGYEI TÜKÖR ————————------- NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs tézisei, útmuta forradalmi munkaprogram a párt, az egész nép a számára Jó reggelt* — Jó minkét ! Ha vannak olyan vállalatok, melyek tevékenysége szinte teljes egészében számítógéppel követhető, akkor azok minden bizonnyal a kereskedelmi vállalatok, s azok közül is első helyen állhat a Műszaki-Anyagi Ellátóközpont. Leegyszerűsítve a végsőkig tevékenységüket, végeredményben ennek „képlete“ nem más: belépő áru — készlet — kilépő áru. Leegyszerűsítve — írjuk —, hiszen a valóságban mégsem egészen ilyen egyszerű a dolog. S hogy mindeddig csupán egy út elején állnak, az talán egyenlő arányban függ a szakma jellegzetességeitől és a számítástechnika még meglévő korlátaitól. Knpp Vencel matematikus a számítóhivatal új helyiségeiben kalauzol. Az egyik szobában két dolgozó a színes képernyő beállításán dolgozik, egy másik szobában személyi számítógépek mellett ülő fiatal nők ujjai száguldoznak a billentyűkön, munkatársuk a nyomtatóval bíbelődik. Knop Vencel egy gép működését is bemutatja. — Help — jelenik meg a képernyőn. Most „köszöntem“ neki, vagyis tulajdonképpen kapcsolatot teremtettem vele — magyarázza —, a gépnek tudnia kell, kivel dolgozik, be kell mutatkozni neki. — Good morning! — jön késedelem nélkül a válasz, majd jó munkát is kíván a gép, mielőtt igazán munkához látnának. A személyi számítógép „udvariassága“ nem öncélú, mindennek megvan a maga jól körülhatárolt haszna. Ha kérdést tesz fel például, az az elvégzendő feladattal kapcsolatos, kiegészítést kér, ha félreütöttél egy billentyűt, figyelmeztet. — Az igazság az, hogy információt kapni a géptől bárki képes, minimális 15—20 perces „kiképzés“ után. Mikor a gépet beszereltük, hívtunk másokat is, a nem szán munkatársak próbálkozzanak k igyekeztünk emi,denkihez a szár fontosnak tartón vannak olyanok, akik hét fejű sárkányai is kerülik. Pedig den vezető aszta hivatalban dolgozó üljenek mellé, írni a géppel, így szembe hozni miniépet. Ezt nagyon szén még most is s nem is kevesen A Műszaki-A számítóhivatala. kult. Felszerelési kártya-készítő gé számítóközponttal vatal tulajdonkéi ít pán két évvel mini számítógépplak Junior típusú kel, melyek a na képesek dolgozni, után megfelelő tak ki számukra ördögségnek, valamiféle tartják őket, s úgy övé az, hogy minott legyen a terminál, szükség van azonnal információt nyerhesse a kérdésről gi Ellátóközpontát tekintve, nem is fiatal: a hetvi évek elején ala, . . _ számlázógép, lyukirtya-készítő gépk és a területi ''*"'^.'1--------dolgoztattak. A hifi fejlesztése csatt indult el, s 8,5 millió lejes borzással felszerelték tizenkét terminálkro számítógépekgéptől függetlenül gépek beszerzése iségeket alakított elenleg a programcsomag beültén dolgoznak. — Talán egy év múlva tudunk igazán va^s^j; u^^^^iddig még annyiunk].. m. — tdja a hivatal vezetője. — Elsők készletnyilvántartunk, ennek a rálatnak a legnagyobb akadálya egy országszinten nincs még leidózva egy egységes kódrendszer az eméktípusokra. így lég nehéz mind a szállító-, mind aegrendelő vállalatokkal együtt dőlni. A kész program ponti számítóköz fővárosi közttől vettük át, a beültetés alatt jó irány gondot meg kell oldanunk. Rézletnyilvántartással párhuzamosan dolgozunk a kereskedelmi partnereinkkel való kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataink nyilvántartásával és a saját pénzügyi mérlegünk kidolgozásával. Mindhárom program betáplálása a közeljövőben elkészül. Rögtön ezután következő lépés a szerződések követése lesz, dolgozat már elkészült, beültetéséhez az előbb említett három program befejezése után kezdünk. A legnagyobb gondunk egyelőre az, hogy a programcsomag nem interaktív. Ideális körülmények közt, ha teszem fel, egy ügyfelünk elvisz öt kiló festéket, s öt perc múlva a gépet kérdezzük, mennyi festék van raktáron, akkor annak a reális képet kellene mutatnia, vagyis már az öt kilót levonva a raktárkészletből. Nos, a program csak azt teszi lehetővé, hogy minden műszak végén végezzük el a módosításokat. Gond is, hogy a számítógép teljesítőképessége véges, pillanatnyilag hiába van több terminálunk, csak nyolccal képes dolgozni, kiegészítő alkatrészre van szükségünk. túl két hete költözött át a számítóhivanl helyére, terveik számtalanok, hiszen az anyagellátás zavartalanságát csakis kiválóan pontra tett információs rendszerrel lehet megoldani. Tervezik távlatilag olyan programcsomag létrehozását, mely a sürgősségek nyilvántartását követi, vagy például az újrafelhasználható anyagok körforgását, de készülnek a műszaki-anyagi ellátóközpontok országos informatikai hálózatába való bekapcsolódásra is. Egyébként próbaképpen már kapcsolatba léptek az építő-szerelő vállalkozás számítógépével — sikerrel. Tehát műszaki akadály egyre kevesebb áll az ilyen típusú együttműködés elé. Ha a szervezési gondok is elhárulnak, akkor rövidesen az ország valamennyi ellátóközpontja közt áramlani fog információ, hatékonyabbá válhat a készletgazdálkodás, az anyagtípusok körforgása. S mindennek a termelés, az egész gazdaság lesz a haszonélvezője. PÁLJÁNOS Mária természetesen, a kell megöld atermékekre, tor Befejezett és kezdődő telentések A gyümölcstermesztők hetének keretében megyeszerte megélénkült a gyümölcsösök ápolása, az oltványok és gyümölcstermő bokrok telepítése. Ennek a tevékenységnek eddig igazán kedvezett az időjárás, akárcsak a többi idénymunkálatoknak. Az állami és szövetkezeti kertészeti társulás megyeszékhelyi gyümölcstermesztő farmján, a szemerjai dombokon, befejeződött a tavaszi telepítés. 3 hektáron szilvafáikat, 4 hektáron meggyet, míg 5 hektár területen málnát telepítettek. Folyamatban van 1000 darab diófa elültetése a kerítés mellé, a gyümölcsös körül. Végső soron az összesen 131 hektár területből 110 hektár gyümölcsfákkal, 21 hektár pedig gyümölcstermő cserjékkel (málna, áfonya, piros és fekete ribiszke) lesz elfoglalva. A gyümölcsös 90 százalékban törpe törzsű almás, részben huzalosan, zömében lekötözéses módszerrel művelve, a fennmaradó parcellák meggy- és szilvatermesztéssel hasznosulnak. A tervek szerint ezekben a napokban a bodoe-i, ghidialăui, malnași, Valea Crișului-i és hernyótenyésztés poiană néptanács irányításával, goldásában 8 600 darab epoi Mt is ériznek, amely ültetvényeknek a táji itó, környezet- és talajvédelmi szénn kívül a selyemésztése szempontjából is nagy felesége van. A csemetéket Buzău méből, Ivănești csemetekertjéből sze tók be. Estetnie termeli »vetkezetesek óta nevezete évtizedeketeribiszke-ültetvényeiről, valafnt a Góliát elmegazdag hűsítéf azonban már kilét folyamán megfelfrissítése. 11 000 ^k a felújításit Tírgu Malani csemeres-i kísérletéséből kapja. A gyümölcsterézők hetének sikeréhez járult hó, hogy a municípium városi kertete Arudról több mint 3 700 mega alma-, szilva-, körte- és cseresjeoltványt szerzett be. A csemeték 5-en fejlettek, erőteljesek és „Jó bőik nem kell cégér“ elven a fácskák grsan gazdára találnak, amire abból is következtethettünk, hogy nagy a forgalom a kertészet Árkosi úti központjában. Megyeszerte most van a nagyüzemi háztáji és intézményi gyümölcsösökben a talajápolás, részben a tápanyagutánpótlás, a fatakarítás, ifjítás, a különböző célzatú metszések, a hiánypótlások legfőbb ideje, nem feledkezve meg a permetezési tennivalókról sem. TOMPA Ernő GYÜMÖLCSFACSEMETÉK Újabb gyümölcsfacsemete-szállítmány érkezett a Tírgu Secuiesc-i Zöldségvetőmag- és Ültetőanyag-értékesítő Központhoz, amelyet ezek székhelyi, megyeszékhelyi és baracki lerakataiból árusítanak. A szóban forggó tétel 5000 darab alma,fáit, nyolcezer epercsemetét foglal magába. Ez már megközelíti a néptanácsok által bejelentett 11 450 csemeteigénylést erre a tavaszra, tudniillik eddig már 4800-at forgalmaztak. Az igényelt csemeték a lerakatokból vehetők át, vagy áruk a megyeszékhelyi Lenin úti virágüzletében egyenlíthető ki. Itt kapható kétféle alma, körte, cseresznye és meggy vetésű vitaminofdl italáról. Az ültetv öregedett, s ezért kezdődik a telepi darab fiatal tövei fa. Az ültógA KÖRNYEZETÜNK Rókák a gesztenyésben (3.) Szilágyi Pál, a Bábolna-árokban lévő rókafarm vezetője a megszállottak közül való, s a rókatenyészet nem mindennapi érdekességei sem tudják elterelni személyéről a figyelmet. Amit itt lát az ember, mindennel személyi kapcsolata van — és mindenkivel. A telep rendezettsége, tisztasága, fegyelme igen szembeötlő, s az is, hogy az ilyen irányba való átalakulás hozzákötődik. A csemeteültetési nyüzsgés mellett arra is figyelek, hogy c sétányok, utak mellett hegesztőpisztolyokkal felfegyverzett szakik mutatós törpe kerítést állítanak föl. Díszként is szép, de hasznos főleg: megvédi a most ültetett csemetéket s a gyepet. Megtudom, hogy mnoxlemezből van, amelyet itt, a helyszínen festettek zöldre. Tulajdonképpen hulladékanyag, amelyet fémkeretbe foglalnak. Sörgyárak számára készít futószalagot a benti műhely, s annak a maradékából lesz ez a díszkerítés. Kissé irigykedve nézem, hogy a Bábolnahegy oldalába ilyen esztétikai érzékkel kialakított díszkerítés jut, otthon pedig némely tömbházat szögesdrótból, betonvashulladékból összecakolt kerítések védenek. Vajon nem futná a lakóbizottságok költségvetéséből ilyesmire? Az inox nem is rozsdásodik, sokat tart. Jó példa akad is itt ott a hulladéklemez ilyen célú felhasználására. A Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalatnál, a Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalatnál például Szilágyi személyes pályája is érdekel. Azt hinném, minden élménye a rókákhoz kötődik, olyan lendülettel és szakértelemmel beszél róluk, vázolja a tenyésztés további alakulását. Valami van a dologban, mert a nyércből, tehát prémes állatból államvizsgázott. Hetvennyolchetvenkilencben. Új abszolvensként az egyik felsőháromszéki állattenyésztési komplexumhoz kerül. A prémes állatok helyett itt fajbikákat tenyész. A rókákkal 82—83- ban találkozik a cernali telepen. Innen szülőfalujába, Lisnáuba kerül egy üszőfarmra. A következő állomás lesz csak a Bábolna-árok rókatelepe. Kissé sajnálja, hogy a szakma mellett az üzemvezetés a fő dolga. Nem tud anyngit foglalkozni a tulajdonképpeni állattenyésztéssel, amennyit szeretne. És ekkor beszélgetésünk egyoldalúan vallomásossá válik: — Gyermekkoromban galambász, nyulász, tehát kisállattenyésztő voltam. Most is értem a galamb szakmát. Érdekesebb életmód, mint a galambé, nincs is. Mint a róka, ez is egy félvad állat. Saját maga választja a párját, a hím és nőstény együtt gondoskodik az utódokról Nagyüzemű tenyésztése nem megy, akadozik. Készítettem egy dolgozatot a húsgalambról, fotókkal, diavetítésre alkalmas felvételekkel. A negyedéven voltunk vagy százötvenen. Amikor a húsgalambhoz érkezett a prof, minden csoportnak bejelentette, hogy ezt a két órát Szilágyi fog megtartani, mert ebben a dologban ő a professzor. most is mindennap a galamboknál vagyok. A galambászok mellett, ami az összetartást, állatszeretetet illeti, minden vadász elbújhat. A galamb érdekes életmódjával minden helyzetben feladja a leckét. Például összezársz egy tojót a hímmel. Kilenc napig tartod. Nem párul el. Megforgatod a hímet negyven nősténnyel, amíg választ magának egy tüzelésben lévő szukát. Az itteniek nőstényt vagy bakot emlegetnek, a korrekt kifejezés a nőstényszuka. Hogy hogyan lehetne a húsgalamb-tenyésztéssel to rvább kísérletezni? Először is találni kell egy olyan szakit, aki szereti a galambokat. A galamboktól újra a sarki rókák felé indázik a beszélgetés. Oda, hogy egy rókaanya tizennyolc kölyköt is felnevel. Az itteni farmon is akadt már olyan, amelyik tizenhatot gondozott. Aztán a rókahüségről is szó esett arról, hogy volt egy már termelésre képtelen anyájuk ■/^lídült, s ott aludt a szőnyegen. Ha írok a farmerzen mondotta —> a vadászgörényekről meg ne feledének • • elszaP ° r ° dnak és jó gondozók keze közé kelatkák·a Pat1csányoknak. Ezek a hajlékony testű, apró ánuikk mindnek átharapják a nyakát. A biológiai paty hús igazi. SYLVESTER Lajos Ballada a Bászka-parton Megéneklüünk Románia• Az általános iskolások megyei versenyén igazi reveláció számába ment a comandaui diákok Görög Ilona című szép ballada-feldolgozása, s nemhiába érdemesítette a bíráló bizottság arra teljesítményüket, hogy a rangot és megbecsülést adó első hellyel jutalmazza őket. Kétszer is alkalmunk volt megtekinteni előadásukat —saját színpadukon, majd a megyei versenyen , s bátran elmondhatjuk, hogy ez a gördülékeny és fantáziadús játék, a sok szereplőt felvonultató előadás — azonkívül, hogy méltán aratott sikert — többet is ígér önmagánál. Mire gondolunk? Arra, hogy a több tucat szereplőt felvonultató játék során kiderül, hogy a Bászka-parti iskola tanulói között sok tehetséges gyermek van, jó hangú énekesek, tehetségesen táncolók, s ezeket a képességeket más műfajokban is a balladafeldolgozás szintjén kellene érvényesíteni. Érdemes ezért cselekedni, s akkor a következőkben a mostani első helyezés mellé újabbak kerülhetnek. Az iskolai tantestületben megvan ez a törekvés, s a Hochbauer Gyula igazgató vezette közösség ezúttal bebizonyította, hogy eredményre lehet váltani a jó szándékot. Ez mindenképpen dicséri őket, s egyúttal arra is kötelezi, hogy tovább is lépjenek. Mire is gondolnak? Arra, hogy mindenekelőtt módot kell találni igazi népi ruhák beszerzésére — ez főleg a fiúknál gond, s nem csak itt —, hangszerekhez kell juttatni az iskolát, s tánc- és dalcsoporttal, énekkarral, versmondókkal, szólistákkal, színjátszókkal is kell bizonyítani. Tehetségben és jószándékban nincs hiány, s mostani sikerük bizonyítja, hogy ki lehet törni az elzártságból. Mert az kétségtelen, hogy nehezebb körülmények között dolgoznak a megye többi iskolájánál, a hagyományoknak is híjával vannak, de előnyük, hogy a községben rendszeresen alkotótáborok működnek a szünidőkben, s ezt a helybéli fiatalok javára kell fordítani. Így történt ez most is, a tánctábor oktatói, Venczel Károly és Venczel Anna értő kézzel simítottak színre vitt balladán, s a helybéli tanerőkkel való együttműködésük, lám, igen gyümölcsözőnek bizonyult. Azért is érdemes az iskola öntevékeny művelődési dolgairól eltöprengeni, mert az innen kikerülő fiatalok vihetnék tovább a stafétát, hogy a község „felnőtt“ műkedvelő mozgalma is elmozduljon a holtpontról. A Bászka-mentiek igénylik és tisztelik a kultúrát — ünnepi esemény számába megy itt minden vendégjáték —, jó lenne tehát, ha az elzártságból következő gyér lehetőségek számát maguk gyarapítanák. Van rá igény, s ennek kell találkoznia a támogató szándékkal. MAGYARI Lajos cMárciusi tallózó KÖNYVESPOLCJ Mivel mostanában fehér hollónak számít a regény, kezdjük az első tavaszi hónap bemutatását Cseke Gábor új regényének, A bozótnak a bemutatásával. Eltűnik és meghal két fiatal alpinista. A regény dokumentum és fikció eredeti, olvasmányos és felkavaró vegyítésével az író-riporter nyomozását tárja elénk. Mi érdekli először Csekét? Talán az, hogy törvényszerű volt-e a tragédia, vagy esetleg elkerülhető lett volna, a dolgok szerencsésebb összejátszása folytán?! Aztán: a nyomozás mozaikja, a tények egymásnak is ellentmondó adatai nemcsak az ügyet helyezik más megvilágításba, de képet kapunk a hazai alpinizmus, mint versenysport jelenlegi helyzetéről is. A Kriterion Kiskalauz sorozatban két érdekes könyv is megjelent. Csiky Emil Éremgyűjtők könyve című műve görög, római és bizánci pénzekről közöl adalékokat, míg Béldy Miklós Élet az erdőben című munkáját mindazok érdeklődéssel forgathatják, akiket érdekel ismeretlen ismerősünk az erdő flórája, faunája, az egész „erdei világ“ ... És most egy rendhagyó könyvről. A Kriterionnál jelent meg Deák Ferenc Rajz és betű című „műhelyvallomás“-a, egy szép kiállítású könyv a „könyv“ről, sok illusztrációval, ábrával és képpel. Deák Ferenc évtizedek óta tervez könyveket, jó két évtizede főállásban is „könyvtervező grafikus“ vallomása és illusztrációi, tervei, elképzelései a szöveg és a látvány összekapcsolásának módjairól, esélyeiről szólnak. A Romániai Magyar írók sorozatban adták ki Bárd Oszkár három színpadi művét (Liszt, Citera, A taposómalom) Kötő József bevezető tanulmányával. Egy ismeretlen életmű tárul fel az olvasó előtt, Bárd Oszkárt eddig költőként tartották számon — ha egyáltalán számon tartották. Nos, a sorozatban hamarosan versei is megjelennek. S ha már a verseknél tartunk, Horváth István Harmatgyöngy című gyermekverseinek gyűjteményére hívhatnánk fel a figyelmet (illusztrálta Ambrus Sándor) és Gál Éva Emese Örökölt csend című, új, harmadik verseskötetére, amelyik sok szép, megkapó vallomást tartalmaz ... Klavír és koboz a címe László Ferenc új könyvének, amely tényeket, értelmezéseket és föltevéseket tartalmaz Liszt Ferenc 1846—47-es hangversenyútjaival kapcsolatban. A Téka sorozat újdonsága Kolumbusz hajónaplója. (A bevezetőt írta és a jegyzeteket összeállította Dáné Tibor, fordította dr. Tassy Ferenc.) Feltételezhetőleg a nagy hajós és utazó feljegyzései mindenkit érdekelnek. Nos, az eredeti feljegyzések elvesztek, egy ideig lappangott azonban erről egy másolat — Bartalomé de Lac Casas püspöké is volt —, mielőtt ez is elveszett volna, áki a szöveget feltételezhetően kivonatosan, de nagyobb részben szó szerint belefoglalta nagy történelmi művébe, a História de Las Indias-ba, amely magyarul először 1875-ben, öt vaskos kötetben, az Indiák története címmel jelent meg. Ebből a műből emelték ki a jelenlegi hajónaplót, első teljes magyar fordítása Szerb Antal nevéhez fűződik (ez a változat 1941-ben jelent meg); a dr. Tassy Ferenc fordította újabb magyar változat egy izgalmas könyv Az újvilág hajósai. Kolumbus, Vespucci, Magellan fragmentuma... (hadházi) Üzemi könyvhónap — 1989 Idén immár tizennegyedszer rendezik meg a vállalati és intézményi könyvhónapot. E hagyományos rendezvénysorozat a munkásművelődés kiváló alkalmát jelenti, megyeszerte ezrek és ezrek vehetnek részt a hó során tartandó író—olvasó találkozókon, könyvismertetéseken, szimpozionokon és könyvkiállításokon. A Megénekdünk, Románia művelődési és alkotási fesztivál keretében megszervezett egyhónapos akciósorozatban közreműködik a megyei szaktanács, a megyei kultúrbizottság, a KISZ, a Megyei Könyvtár, a megyeszékhely színháza, valamint más művelődési és nevelési intézmények. Ebben az évben a rendezvénysorozatot három nagy esemény — az 1939- es nagy antifasiszta és háborúellenes tömegtüntetés ötvenedik évfordulója, az augusztusi nemzeti ünnepünk és a párt XIV. kongresszusa — megünneplése jegyében tartják, s kiváló alkalom lesz arra, hogy növeljék a könyv, az írott szó szerepét a tömegek forradalmi öntudatának erősítésében, az új ember formálásában. Éppen ezért, e hó során a megye minden vállalatában és intézményében sor kerül a könyvvel kapcsolatos rendezvényekre, a hallgatóság előadásokon, kerekasztalokon, találkozókon, versenyeken, könyvismertetőkön, irodalmi műsorokon, könyvkiállításokon ismerkedik a legutóbbi 24 év könyvtermésével, a hazai kiadók újdonságaival. A rendezők a könyvhónap során három dekádot szerveznek, az elsőt a politikai-társadalmi könyvnek, a másodikat a műszaki-tudományos kiadványoknak, míg a harmadikat a szépirodalomnak szentelik. A vállalati és intézményi könyvhónap ünnepélyes megnyitójára ma 11 órakor kerül sor a megyeszékhelyi Dózsa György művelődési és alkotási központban, ahol előadások hangzanak el és a résztvevők hazafias versműsort hallgathatnak meg, megtekinthetik a politikai-társadalmi könyvek gazdag kiállítását. (vargyasi) Szólásainkba belenőtt fák ( TŰNŐDÉSEK ) Riportokat írtam az erdő hónapjára, s a komolykodván fontos írások mellé játékosan lazító szövegeket is szerettem volna elhelyezni, s így jutottak eszembe az erdővel, fával kapcsolatos szólásmondások, közmondások, szállóigék. A játék, persze, amint ez történni szokott, elmaradt, de megmaradt bennem, illetve emlékezetembe tapadt egy seregszólás, nyelvezetünk megannyi dísze és éke, szóképeik a szivárvány színeiben tetszelgők. Különösen a számomra addig ismeretleneknél időztem, sokszor vakon tapogatva, bontogatva ki belőlük a gyönyörű nyelvi képet, fülön csípve azt a mozzanatot, amikor a szó eredeti jelentése mássá válik. Az erdőn a fája, s a felhőben a vizet, mondikálom most magamban, ahelyett, hogy semmije sincs. Addig bántsd a hársat, amíg mezgés! — idézem ahelyett, hogy mindent idejében végezz! Nem minden fából lesz gerenda. A fának haszna gyümölcsében tetszik meg, Bolondnak a fapénz is jó, ha elveszíti, nem kár. Megfeji az ágat is... Szemelgetések ezek a számomra eddig ismeretlenek közül, s tulajdonképpen többségüknek már nincs is köze se fához, se erdőhöz, a rossz fát tett a tűzre szólás például manapság kellemetlen dolgot művel jelentésű, de hordja magában még azoknak az időknek az emlékét, amikor a parasztházak nyílt tűzhelyétől a füst nem a kéményen keresztül, hanem az ajtón, ablakon, a tetőnyílásokon távozhatott, s ha nyers, tehát rossz fa volt a tüzelő, bizony megszenvedett miatta a háznépe; a vigyorog, mint a fakutya szólásunknak is csak nyelvtörténetileg van köze az állandóan tátott szájú csizmahúzó fakutyához, de ma is érti mindenki, pedig a többségnek eszébe sem jut eredeti jelentése. Számunkra viszont most az az érdekes, hogy a fa, az erdő valaha akkora szerepet játszott az ember életében, hogy az ezzel kapcsolatos megfigyelések emlékei úgyis jelen vannak ma is nyelvünk virágoskertjében, hogy eredetüket sem mindig tudjuk, csak díszeit érzékeljük. És így van ez minden nyelvben, a szókincs erdényi rengetegébe tíz- meg tízéves kerültek be a fával, erdővel, bokorral, ággal kapcsolatos szavak, szókapcsolatok, s szólássá, közmondássá állandósulva eltávolodtak bár eredeti értelmüktől, nyelvünk virágai maradtak színes és képes beszéd elengedhetetlen kellékei. Az egykori fa és erdő úgy épült be ezekben a szólásokban a nyelvbe, mint ahonyan tárgyi valóságában bölcsővé, gerendává, lakóházzá vált, s ha tudjuk is, hogy miből van, senki sem tartja már csak annak, hanem másnak, ennél többnek. A sok fás, erdős meg bokros szólásunk tehát, a maga alatt vágja a fát, nem látja a fától az erdőt, nagy fába vágja a fejszét, ordít, mint a fába szorult féreg, nagy fát mozgat nem ér egy fabatkát, faképnél hagy, fűt, fát megmozgat, az élő fába is beleköt zöld ágra vergődik, szidja, mint a bokrot, s több tucat más társuk olyanná teszik nyelvünk mint a zöld erdő. 2.-3.