Megyei Tükör, 1989. november (22. évfolyam, 5519-5544. szám)

1989-11-01 / 5519. szám

NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE a Brăila­i municípiumi nagy népgyűlésen (folytatás az első oldalról) -/.ik: „Ceauşescu - KÉP!“, „Ceauşescu ette "jelen vannak itt a szomszéos megyék első titkárai is, s meggyőző­désen, hogy a televíziós készülékek, előtt ott van az összes első titkár,­­ akik valószínűleg felteszik maguknak -­ kérdést: „Vajon csupán Brăila ér­demli meg az Új Agrárforradalom Hőse magas címet?“ - m­iért a növény­termesztés tekintetében gy*°, az összes megye eleget tesz a feltéte­leknek és meg fogja kapni ezt a ma­gas címet Az összes megyék olyan terméseredményeket valósítottak meg, hogy joguk van megkapni az Új Ag­­rárforradalom Hőse címet, és e­s­zetesként — gratulálok az osszjé me­gyéknek az elért nagy hős^°£’'A rí, magas cím megszerzi sehe/.. (Szűnni nem akaró éljenzés és tapsz­o­san és ütemesen visszhangzik. „Ceauşescu és a nép!“) Hasonló­képpen nagyszámú állami egységünk és mezőgazdasági termelő­szövetkezetünk lesz,­­amely szintén megkapja az Új Agrárforradalom Ho­se magas címét, úgy hiszem, jóval többen lesznek azok, amelyek meg­szerzik ezt a magas címet; kevés ma­­rad olyan, amely nem tesz eleget a hozzá szükséges feltételeknek. Még nem véglegesítettük ugyan az­ egész kimutatást, de az eddig ismertek bir­tokában elmondhatjuk, hogy a mező­gazdasági szövetkezetek és állami me­zőgazdasági vállalatok legnagyobb ré­sze megkaphatja az Új Agrárforrada­lom Hőse magas címet, ami valóban azt jelenti, hogy általános győzelmet arattunk, és hogy — amint hosszú é­­vekkel ezelőtt mondottam — eljött a nagy, szocialista mezőgazdaság tava­sza, ami bizonyítja erejét azt, hogy világviszonylatban a legjobb mezőgaz­daságok közé tartozóvá válhat. (Szűn­ni nem akaró éljenzés és taps; hosz­­szasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu és a nép!") Tükröződik ez az általános jövedel­mek, ezen belül a természetbeni jöve­delmek erőteljesebb növekedésében is. Csupán a szövetkezeti tagok körülbe­lül 8 millió tonna gabonát — búzát, árpát és kukoricát — kapnak az idén természetbeni fizetségként, ami több mint 1000 kilót jelent minden szövet­kezeti tag minden családtagjára szá­mítva. A mezőgazdasági termelés e nagyarányú növekedésének eredmé­­nyeként a szövetkezeti tagok tulajdon­képpen olyan jövedelmekhez jutnak, hogy nem csupán kielégíthetik összes szükségleteiket, beleértve az állatte­nyésztést is, hanem fölöslegekkel is fognak rendelkezni értékesítés céljából a szövetkezetközi kereskedelemben, a­­mi erőteljesen növelni fogja a pa­rasztság általános jövedelmeit, ame­lyek csaknem egyenlők az '50—'55-ös esztendőkben elért összhozamokkal ! íme, mit jelent számadatokban — a­ szövetkezeti tagoknak maradó gaboná­ban — ez a nagy mezőgazdasági győ­zelem! Meg kell azonban értenünk, elvtár­sak, hogy az, amit az idén megvaló­sítottunk, nem a maximális szint. In­nen kell kiindulnunk és tovább kell hal­adnunk előre, szüntelenül növel­nünk kell a hektárhozamokat, biztosí­tanunk ezen az úton az ország álta­lános fejlődését is, a falvak felemel­kedését is mind magasabb életszínvo­nalra, a mezőgazdaság hozzájárulásá­nak növekedését hazánk sokoldalú ha­ladásához, a szocializmus és a kom­munizmus megteremtéséhez Romániá­ban. (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescut újraválaszt­ják a XIV. kongresszuson!“) A románn mezőgazdaság e nagy győ­zelm­ének elérése érdekében pártunk, a szocialista építés jegyében fogant kö­vetkezetes politikájával, államunk ó­­riási segítséget nyújtott, több száz milliárd lej beruházást eszközölt ön­tözésre és talajjavításra, gépesítésre és kém­i­zálásra az összes tevékenységi területen. A föld termőképességének, produktív potenciáljának emelését szolgáló említett általános munkálatok nélkül, gépesítés nélkül, új technoló­giák nélkül, a mezőgazdaság mai el­látmánya nélkül nem érhettük volna el ezeket a megvalósításokat! Elmond­tam már, de meg akarom ismételni itt, ezen a nagy népgyűlésen is: a szo­cializmus jelentős lépés, felszámolja az elnyomást és az egyenlőtlenséget, de csupán a szocializmus megterem­tése a mezőgazdaságban nem oldja meg a mezőgazdasági problémákat is.­ Ha­­megelégedtünk volna csak azzal, hogy legyenek szövetkezeteink és ál­lami vállalataink, ha továbbra is úgy dolgoztunk volna, mint annak előtte, elmaradott mezőgazdasággal marad­tunk volna! Nagy, szocialista mezőgazdasággal rendelkezve meg kellett valósítanunk — és m­eg is valósítottuk — az ahhoz szükséges munkálatokat, hogy elérjük a mezőgazdasági termelés növekedésé­hez szükséges feltételeket. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a tudo­mányos tevékenységre a mezőgazda­ságban. Az összes kultúráknál nagy hozamú vetőmagvak nélkül nem ér­hettünk volna el ilyen terméseredmé­nyeket. A tudománynak tehát döntő szerepe volt a növénytermesztés e nagy megvalósításainak biztosításában az összes kultúráknál és természete­­sen, a továbbiakban mind jelentősebb szerepet kap a nem sokkal előbb em­lített új célkitűzések elérésében az összes szektorokban. Ezen az alapon megvan a lehetőségünk, hogy újabb és újabb megvalósításokat érjünk el a mezőgazdasági termelés növelésében és 2-3 éven belül az állattenyésztő szektort minden összetevőjével együtt a növénytermesztésben elért színvo­nalra emeljük. Ebben, természetesen, végső fokon a döntő szerepet az em­berek, a szövetkezeti tagok, a mező­­gazdasági dolgozók, a szakemberek, az összes tevékenységi területeken műkö­dő kádereink, az összes tevékenységi szektorokat vezető demokratikus szer­veink rendszere töltötte be. És hang­súlyoznunk kell, mindezek a nagy megvalósítások valamennyi területről — de most a mezőgazdaság nagy győ­zelméről szólok — ékesszólóan tanú­­­sítják, hogy helyes politikát folytat a kommunista pártunk, amely mindent­­ megtett és megtesz, hogy az emberi társadalom fejlődésének általános tör-­ vényeit, a tudományos szocializmus el­veit Románia realitásaira alkalmazza és betölti szerepét mint egész népünk erőfeszítései összefogásának szervező­je a legigazabb társadalom — a szo­cializmus és távlatilag a kommuniz­mus megteremtésére Románia föld­jén ! (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu — RKP!“, „Ceauşescu és a nép!“, „Ceauşescu, hősiesség — Románia, kommuniz­mus!“) Tovább kell tökéletesítenünk tevé­kenységünket minden területen. A pártszer­veknek és -szervezeteknek emelniük kell tevékenységük általános színvonalát, szoros kapcsolatban az összes szektorok dolgozóival, határo­zottam követve az általános irányvo­nalat: a szocializmus építése a nép­pel és a népért. El sem lehet kép­zelni a szocializmus építését csak e­­gyütt az egész néppel — csak úgy, hogy az megfeleljen és biztosítsa az egész nép anyagi és szellemi jólété­nek állandó gyarapodását, Románia szuverenitásának és függetlenségének szüntelen erősödését! (Hatalmas, hosz­­szas taps és éljenzés; ütemesen vissz­hangzik: „Ceauşescu és a nép!“) Amikor gratuláltam a brailai dol­gozóknak, természetesen ideértettem az összes dolgozókat — a kommunis­tákat is, a pártonkí­v­ülieket is — a megyei pártbizottságot is, a néptaná­­csot is. Amikor a megye dolgozóiról, lakosairól szólok, valamennyi­üket a­­zonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező honpolgároknak tekintem. A kommunistáknak egyetlen felelős­ségük van — jobban dolgozni, az el­ső sorokban küzdeni a forradalmi program valóra váltásáért. A megyé­hez intézett jókívánságok tehát egy­aránt szólnak mindazoknak, akik a megyében és szerte az országban él­nek (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés, hosszasan és üteme­sen visszhangzik: „Ceauşescu RKP!“, „Ceauşescu és a nép. ) Dialektikus egység áll fenn , pártszervei és me­zőit. Bármilyen hol dolgozzék v­a­rrsálsan és velük együtt dolgoznia tósí­that meg és"­zamúrést jelenti, magasabb csúcsainak meghódítását. S mindenki számára u­garán biztosítania kell ugyanazokat a mun­ka- élet- és tanulási körülményeket, ugyanazokat a kötelességeket és köte­­lezettségeket, függetlenül nemzetiség­­­től net­öl és így tovább. Ugyanan­nak a hazának a honpolgára vagyunk és mindannyiunknak kötelességünk mindent megtenni a nép jólétéért, a szoiatizmusért, a kommunizmusért (Hatalmas éljenzés és taps; hosszasan és ütemesen Visszhangzik. ..Ceauşescu — RKP!“) Kedves elvtársak! A legutóbbi plenárison részletesen szóltam a nemzetközi kérdésekről és nem kívánok most ismét visszatérni rájuk Csupán annyit szeretnék meg­­is hangsúlyozni, hogy megvalósíva a szocialista építés célkitűzéseit orszá­gunkban, elérve e nagyszerű eredmé­­nyeket a mezőgazdaságban, egyben bi­­zonyítjuk a szocialista társadalmi­­rend erejét és felsőbbrendűségét, egy olyan nép erejét, amely­­elszámolta a tőkés­­földesúri rendszert, az elnyomást és az egyenlőtlenségeket és ura lett sorsá­nak, teljes egységben megvalósítja ra­gyogó jövőjét, saját belátása szerint, minden külső beavatkozástól mente­sen. (Hatalmas éljenzés és taps: hosz­­szasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu és a népi", „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszu­­son!“) Nagy megvalósításainkkal tehát hoz­zájárulunk a szocializmus általános ügyéhez, a szocializmus világméretű fejlődéséhez és ugyanakkor cselekvően előmozdítjuk a földkerekség összes nemzetei közötti béke, együttműködés politikáját. Minél jobb eredményeket­­ ér el Románia gazdasági-társadalmi­­ fejlődésében, annál erőteljesebben já­rul hozzá a leszerelés jegyében, a gyen­gén fej­lettség felszámolása jegyé­ben fogant politikához, egy igazabb és jobb világ megteremtéséhez, a béke diadalához szerte a világon. (Hatalmas éljenzés és taps; hosszasan és üteme­sen visszhangzik: „Ceauşescu bé­ke!“, „Leszerelés — bék©!“) " Ami Romániát illeti, szilárd elhatá-­ rozása f­okozni együttműködési tevé­kenységét az összes szocialista orszá­gokkal, a fejlődő országokkal, vala­mint a fejlett tőkés országokkal a bé­kés egymás mellett élés elvei szelle­mében. A világ összes államaival való kapcsolatainkat továbbra is határozot­tan a következő elvekre kívánjuk épí­teni: teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, minden nemzet ama jogának a tiszteletben tartása, hogy saját belátása szerint, szabadon, minden külső beavatkozást kizárva fej­lődjék. (Hatalmas, hosszas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu, Románia — béke és ba­rátság’!“) Úgy véljük, hogy a mai súlyos nem­zetközi helyzetben erősíteni kell az összes haladó, józanul gondolkodó e­­rők, az összes népek, mindazok egye­­ségét és együttműködését, ajkik béké­ben és függetlenségben kívánnak él­ni, hogy kiharcoljunk egy új politikát a nemzetközi életben, az emberiség súlyos problémáinak demokratikus, az összes államok közreműködésével tör­ténő megoldását. És meggyőződésünk, hogy mindezek az erők, teljes egység­ben cselekedve, kivívhatják és ki­ is fogják vívni a győzelmet! Meggyőző­désünk, hogy még akkor is, ha nagy erőfeszítéseket kell még tenni — és ez kétségtelenül így lesz —, elérjük a leszerelést, elérjük a gyengén fejlettség felszámolását, elérjük a nemzetek kö­zötti egyenlőség új politikáját, egy­ igazabb és jobb világot! Ennek érde­kében latba vetjük minden erőnket! (Hatalmas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik: „Leszerelés — béke!“, „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceauşescu — Románia!“) Kedves elvtársak! Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy jó benyomásokat szereztünk arról, a­­mit e látogatás alkalmával megálla­pítottunk az összes szektorokban fo­lyó munka és tevékenység tek­in­teté­ben , az iparban is, a mezőgazdaság­ban is, az általános fejlődésben is, az oktatást, a politikai-nevelő tevékeny­séget, a szocializmust építő új ember formálását illetően is. Főként különleges benyomásaink vannak találkozóinkról a munkások­kal, parasztokkal, a felkeresett brai­lai vállalatok és egységek, a felkere­sett községek dolgozóival, azokról az érzésekről, amelyekkel mindenütt fo­gadtak bennünket, az összes lakosok lelkesedéséről — és külön hangsúlyoz­nám a gyermekek, a nők — tulajdon­képpen az összes honpolgárok lelke­sedését. Mindebben a bizalmat lát­juk kommunista pártunk politikája iránt, a töretlen elhatározást, úgy fog­nak munkálkodni, hogy Brăila is még nagyobb eredményekkel jelentkezzék a XIV. pártkongresszuson a többi tevé­kenységi szektorban is. A mezőgaz­daságban jó eredményeik vannak. Az iparban is — a kongresszusig, az esz­tendő zárásáig *— biztosítaniuk kell a terv, az e téren a megyére háruló ösz­­szes feladatok jó körülmények­ közötti megvalósítását. Hassunk oda, hogy mindezek nyomán valósuljanak meg a határozatok az önellátásra, az összes dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozóan! Ismételten szeretném hangsúlyozni, Brăila sok lehetőséggel rendelkezik, hogy a jövő évben jobb eredményeket érjen el a mezőgazda­ságban és sokkal, de sokkal jobbakat az iparban, még jelentősebben járul­jon hozzá az ország általános fejlődé­séhez. Megszerezték az Új Agrárfor­radalom Hőse címet. Meg kell tarta­niuk, de küzdeniük kell, hogy az ipar­ban is, a többi területen is élhelyre kerüljenek, sőt, ha lehetséges, meg­szerezzék az I. helyet. Én köszönte­ném ezt a dolgot! (Hatalmas, hosszas éljenzés és taps; ütemesen visszhang­zik : „Ceauşescu és a n­é­p!“, „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszuson!“) Kívánok önöknek, kedves elvtársak, mind nagyobb sikereket az összes te­vékenységi területen. Tegyenek meg mindent, hogy Brăila mindig az alkotó munka erős osztaga legyen, de hatal­mas forradalmi erő is hazánk szünte­len előmenetelében a haladás és a ci­vilizáció legmagasabb csúcsai, a kom­munizmus felé! (Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés és tans; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Dolgo­zunk és harcolunk az ország felemel­kedéséért!“) Kívánok önöknek jó egészséget és boldogságot! (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu — RKP!“, „Ceauşescu és a nép“, „Tisz­teletünk, büszkeségünk: Ceauşescu — Románia!“, „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszuson!“ a nagy nép­gyűlés összes részvevői a hatalmas lelkesedés és szoros egység légkörében hosszú perceken át él­jenzik és éltetik a Román Kommunist Pártot — az e­g­ész nemzet politikai vezető erejét __, a párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, Nicola© Ceauşescu elvtársat.) . MEGYEI TÜKÖR . NAPIRENDEN IPOLITIKAI­­IDEOLÓGIAI üllés FOKOZÁSA Gazda, legyen a tiérleg (folytak is­­,első oldalról) Nem túlzás kijelelünk, éppen en­nek a nevelőmájának köszönhetően összeforrott­abbakettek munkaközös­ségeink, elmélyülbé vált a munká­hoz való megfejt viszonyulás, s az előző évekhez kész, kevesebb a fe­gyelmezetlenség ss a rendbontás. Nevelőtevékeny­ünkben abból in­dultunk és indult ki, hogy az kel­lő mértékben rájáruljon az előt­tünk álló összesazdasági-társadalmi kötelezettségek m­adéktalan valóra váltásához, olyan embereket formál­junk, akik képi megoldani a ne­hézségeket, kötöttségeiknek min­den körülmények­özött eleget tesz­nek.­­ Ezé­rt fordítunk­ oly nagy figyelmet a politikai-ideológi körök és tanfo­lyamok megszerízésére és működé­­­sük ellenőrzésére.Városunkban a párt­­szervezetekben,­­ KISZ-szervezetek­­ben, a szakszerveztek, a Szocialista Demokrácia és Egyéb Szervezetei irá­nyításával 457 ilyan kör . működik, a hüik­r­u.a­^p^ 1 tzenkite^ATLr körül mozog. U­gyanakke külön^^orzást in­dítottunk, a politai­ vezetési egyete­men, közel száz­ezero káder részvé­­­telével. Politikai-nevelő tevékenységünk si­kerességét biztosítódó, a megyei párt­kabinet segítségért sikerült sok ki­váló szakembert meghívnunk, akik pártunk és államik bel- és külpoli­tikájának fontos élkitűzéseit világí­tották meg, eligzítást nyújtottak a nemzetközi élet időszerű jelensé­geiben. Ugyanakdtr vitát kezdemé­nyeztünk olyan fedésekről, amelyek elméleti pr­gmák, a szocia­lista építés külböző fogalmainak megvilágítását széosan kapcsolták a mindennapi kötel­ettségekhez, az il­lető munkaközös­ feladataihoz. Ke­rekaszta­l-megbeszéleinknek. Aki tud, nyer versenyüknek, dokumentá­­ris jellegű kirándlásainknak, temati­kus kiállításainkig, szimpozionjaink­­nak mindig nagyi ke­re volt, az eze­ken résztvevők simát ezrekben mér­hetjük. Főleg a fiatalok nevelésére, oktatására fordítsunk nagy gondot, úgy irányítottuk a városi KISZ-szer­­vezet munkáját, hogy annak minden kezdeményezése e a célt szolgálja. A politikai-ideolgiai nevelésben i­ránymutatóként algáll számunkra a párt ideológiai pogramja, a megyei pártbizottság által elfogadott ideoló­giai program, amelyekben világosan leszögezik: követ­nünk ahhoz­ ",hogy kiabátsuk az új típusú embert, feluházzuk dolgozóin­kat azokkal a jellmző vonásokkal, a­­melyek elengedhettlenek az új társa­dalmat építő embernél. A párttagok, a fiatalok, az összes dolgozók erkölcsi-k­litikai arcélének elmélyítése, a szofista etika és mél­tányosság elveinél elsajátítása olyan követelmények, aelyeknek életre hí­vását pártbizottságok, minden párt­­alapszervezetünk fontos feladatának tartja. S hogy ilyen téren sok még javítanivaló, az is mutatja, hogy több párttagot kellett az utóbbi időben szankcionálnunk, töztük elég sokat ki kellett zárnunk a Pártból. Ez egyben figyelmeztető is somunkra, hogy nem tettünk meg misyent a hazaszeretet elmélyítéséért, a­­rt, a nép­ragaszkodás érzésnek erősítéséért,­gyanakkor vállalatunkban nagy szám­­ban fordulnak elő szabálysértések, az igazolatlan hiányosok tükrözik, ba­jok vannak a rendelkezésre­ álló ma­ximális munkaidő kihasználásával is, meg aztán az sem megnyugtató, hogy a hét és fél százyi­ magas képzett­ségű műszaki szakember közül sokan nem érzik kötelezésüknek szervesen bekapcsolódni az újítói, ésszerűsítői mun­­kába, s ez a­ávolmaradás sok jó ötlettől, kezdeményezéstől fosztja meg munkaközösségeit. Nevelői munkánk gyümölcsét a gya­korlatban mérhetjük le. S hogy gaz­dag legyen a merleg, ahhoz minden nevelői tényezőnel egyöntetűen kell hozzájárulnia. iránti .­ A SZEMÉLYES RÉSZLEG Megyénk legnagyobb gépgyártóipari egységében, a Gé­peket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat sebesség­­váltómű-szereldéjében készült felvételünkön Török Gábor (szemben), immár egy évtizede a részleg dolgozója, cso­portfelelőse és Nika Árpád (profilban) a PY—25-ös prés­gépnél a csoporttengelyt szerelik össze. A tíz év alatt csu­pán az­ AK—6—80-as típusú sebességváltóműből, a tíz-húsz tonnás Román-Diesel teherautók számára, a 200 000-et is túllépő sorozat került le a szerelőasztalról. TOLLAT FOGTUNK Folyosón a bivalybika! Visszanéz a két oldal kö­zött. Most nem jön a labda! Biztosan jól ismerik a 22 éves Kozma Sándornak ezt a pillantását a covasnai futball­­szurkolók­. A Kárpátokban játszik. Napi nyolc órájáról viszont keveset tudhatnak. A bútorgyár első emeletén vagyunk. Sándor már a kész oldalakat illeszti össze. A húszperces szünet után ér­tem ide, méretű darabok. Külön rész­leget építve a részlegen. Hár­muknak. Tusa Vilma és Hadnagy Erzsébet közvetlen munka­társai. Gondolom és mondom, hogy biztosan jól kijön a lá­nyokkal. „Bár lányok lennének — mondja viccesen —, de azért valóban megértjük egymást“, és erre mesterük is közbeszól, hogy ez nem is olyan termé­szetes, ez a szóértés, mert „sorolhatom, ahol még ket­ten se...“ A fiatalasszonyok a szorító mellett, a csavarokat húzzák, szegetnek. Kislányaikról be­szélnek, Rékáról, Emíliáról, Zitáról, vagy hogy mit főz­zenek mára ... Közben nő a bútordarabokból épített fal. Majd újra Sándor beszél. „Reggel nyolc-tíz perc alatt érek ide kerékpárral. Aztán a harmadik emeletre. Felve­szem a napi nyersanyagot“. Húsz bútordarabra valót. Ennyi a terv. Felvasazás, ami a nehezebb, az oldalak össze­állítása ... hogy a sarkak ta­láljanak ... Kalapács, ragasz­tó ... Aztán minden második mondatából előkerül a labda­rúgás. „Addig is, míg a lá­bam meggyógyul, a lazább minifocival, kerékpározással próbálom tartani az erőnléte­met.“ Tisztelt szerkesztőség! O­­lyan esetről írunk pár sort, amely velünk történt meg, épp a gyakorlati hetünk e­­gyik napján. Mi tizedikesek vagyunk, a húsipariakhoz já­runk praktikára. Ama felejt­hetetlen esemény napján épp a paradicsompaprikát takarí­tottuk, készítettük elő a ke­vert sonkához. Ment a mun­ka, s még a hűtőhelyiség a­­lacsonyabb hőfoka sem za­vart, nagyokat nevettünk egy­más történetein. Aztán kia­bálást hallottunk, a folyosó­ról dübörgés verte fel a csen­det, s mi láttuk.. . Házastársak. Ketten dolgoz­nak egy képen. Péter Hajna­lé az indító ötlet, Pál Antal a reflektorok és a gép keze­lője, Hajnal a modell, férje a labormunkát végzi... Egy kiválasztott motívum körüljárásával foglalkoznak. Egyszerűen hangzik. A motí­vum válasza már maga az él­mény. Ami különböző be­avatkozásokkal tovább sarkít­ható. Kiválasztott­ a kéz. Az inak rendezettsége, a bőr tükröző fénye, mozdulatok... nagy fehér vagy fekete felületből elővillantva. Óriási fekete bika rohant végig az ajtónk előtt, aztán befordult a csontolóba, ott szétvert mindent, dühösen kereste a kijáratot, az udvar­ra ért, aztán neki a kapu­nak, mint a faltörő kos zúzta szét a szárnyakat, tovább sü­völtött nagy mérgében, le az Olt irányába, s már a háta mögött szaladó mészárosok is csak bámulták utána. A döbbenetes rémület után tudtuk meg, hogy a vágóban fejbe ütötték, de meg se pi­­rulázta, s halálfélelmében ke­reste a menekülést... A municípium szülöttjei. Innen indultak szerencsét pró­bálni. Zsuzsit a baromfi te­nyészete, a két fiút pedig La­jos Zoltán tarisznyázta fel. A fővárosban telepedtek le. In­nen indultak aztán útjukra, előbb az országban, aztán a lengyeleknél jártak, s nemso­kára a franciákhoz utaznak. Sikerük titkáról nevelőjük, Mărgineanu Alexandru, a Co­liseum cirkusz tagja: — Harmadik esztendeje va­gyunk együtt. Nagyon jó „gyerekek“, kiváló tanulók, azt is mondhatnám, született tehetségek, cirkuszi életre ter­mettek. Most, hogy hazatér­tek, talán még volt gazdáik sem ismernek rájuk. Kinőtték kik... Kezek sokaságát terí­tem a földre, 15—20 kép. Lá­tom, eltökélt szándékuk a test felbontása, újabb soroza­tukban a hajra állították az élességet. Kedélyállapotok cí­men napi hangulatuknak alá­rendelve indul. Mindketten a Mohos fotó­klub tagjai. Lényeges erőt látnak a klubban, ahol min­den sikeresebb kép megmu­tatható, megbeszélhető. „Ki­állításokon a klub nevével e­­gyütt szerepelünk, bár a kö­zönség elé lépés már felelős­séget, egy mércét jelent... És még nem tudott elkedvet­leníteni, hogy egyetlen díj sem érkezett a címünkre“. Nem feltétlenül mérvadó. (albert) Egy elbarikádozott tér. Bú- A nyolc óra, a szabad idő, torokból épített műhely, a tervek egysége tűnt fel. Mint téglák kerülnek egymás Annak vegyülete­ mellé, egymásra az azonos (fehér) Szeret, lecsap, tartózkodik, könyörög, parancsol, védelte­ magukat. Hárman épp kilenc esztendősök. Szófogadóak. (kézdi) Szerkesztette ALBERT Levente BEMUTATJUK A PIONÍRHÁZAINKAT ! A mi otthonunk 1974-ben a 3-as általános osztálytermeiben ésután nem volt oktatás. Az alapítótagok ott­ezdték a pionírház közi tevékenységüket. '76-ban isaz otthon is került, megfelelő berendezéssel és­­szereléssel. Hat állandó kör, egyre gyarapodó anyagi alap, 7 ezret is meghaladó gyermeklétszám — talán is lehetne tömören jellemezni az ezer forrás vá­­csa pionírházát... MIÉRT SZERETEM A BALESTET? Nem tudom pontosan megmagyarázni. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy szeretem, s már óvodás koromtól járok a körre. Azóta sokat szerepeltünk, nevelőközpontokban, megyei nagy előadásokon, részt vettünk a fesztiválon, szere­peltünk a televízióban (kétszer is), s eljutottunk a fesztivál országos döntőjéig, ahonnan mind a három helyezésből egyet elhoztunk. (Bene Or­solya, IV. o.) VIRÁGOK ÉS TEKNŐSBÉKÁK Azért adtam ezt a címet, mert a biológiakörre járok és palántákkal, kisállatkák nevelésével fog­lalkozunk. Teknőseink vannak, akváriumi halaink, nyulaink, madaraink. A nagyobbaktól tudom, hogy a kör Sikló csapata négyszer egymásután első volt a Pro natura versenyen. (Gáli Katalin, V. o.) KÉT KÖR A tanár bácsi mondta, hogy a rádió-TV-épí­­tés- és rádiótávirdászat-körről írjak. Nem jött, hogy higgyem, mert én egyikre sem járok. Hív­tam Kis Gabit, ha már két kör, akkor kérdez­zünk ketten. A következőket jegyeztük: a legré­gibb körök. A tagjai megtanulják, hogyan műkö­dik a rádió, a televízió, a magnó. Minden techni­kai versenyen részt vesznek... Sok diplomát sze­reztek ... Az idén lesz informatikakor is. Még azt akartuk megkérdezni, mi is a morzé, meg az in­formatika, de Gabi azt mondta, azok már bonyo­lultabb dolgok, s amúgy sem illik sokat kérde­zősködni. (Csog József, V. o.) DÍJAKAT KAPTAK! A kézimunkakör tagjai kiállításokat rendez­nek munkáikból, többször is egy évben. Az idén két országos első és két második díjat kaptak. (Szabó Kinga, IV. o.). A gokartosok köre a legnépszerűbb, a legné­pesebb a tábora. A kisújságírók köréről pedig, beszéljen írásuk. (nagy) 23.

Next