Megyei Tükör, 1989. november (22. évfolyam, 5519-5544. szám)
1989-11-01 / 5519. szám
NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE a Brăilai municípiumi nagy népgyűlésen (folytatás az első oldalról) -/.ik: „Ceauşescu - KÉP!“, „Ceauşescu ette "jelen vannak itt a szomszéos megyék első titkárai is, s meggyőződésen, hogy a televíziós készülékek, előtt ott van az összes első titkár, akik valószínűleg felteszik maguknak - kérdést: „Vajon csupán Brăila érdemli meg az Új Agrárforradalom Hőse magas címet?“ - miért a növénytermesztés tekintetében gy*°, az összes megye eleget tesz a feltételeknek és meg fogja kapni ezt a magas címet Az összes megyék olyan terméseredményeket valósítottak meg, hogy joguk van megkapni az Új Agrárforradalom Hőse címet, és eszetesként — gratulálok az osszjé megyéknek az elért nagy hős^°£’'A rí, magas cím megszerzi sehe/.. (Szűnni nem akaró éljenzés és tapszosan és ütemesen visszhangzik. „Ceauşescu és a nép!“) Hasonlóképpen nagyszámú állami egységünk és mezőgazdasági termelőszövetkezetünk lesz,amely szintén megkapja az Új Agrárforradalom Hose magas címét, úgy hiszem, jóval többen lesznek azok, amelyek megszerzik ezt a magas címet; kevés marad olyan, amely nem tesz eleget a hozzá szükséges feltételeknek. Még nem véglegesítettük ugyan az egész kimutatást, de az eddig ismertek birtokában elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek és állami mezőgazdasági vállalatok legnagyobb része megkaphatja az Új Agrárforradalom Hőse magas címet, ami valóban azt jelenti, hogy általános győzelmet arattunk, és hogy — amint hosszú évekkel ezelőtt mondottam — eljött a nagy, szocialista mezőgazdaság tavasza, ami bizonyítja erejét azt, hogy világviszonylatban a legjobb mezőgazdaságok közé tartozóvá válhat. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps; hoszszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu és a nép!") Tükröződik ez az általános jövedelmek, ezen belül a természetbeni jövedelmek erőteljesebb növekedésében is. Csupán a szövetkezeti tagok körülbelül 8 millió tonna gabonát — búzát, árpát és kukoricát — kapnak az idén természetbeni fizetségként, ami több mint 1000 kilót jelent minden szövetkezeti tag minden családtagjára számítva. A mezőgazdasági termelés e nagyarányú növekedésének eredményeként a szövetkezeti tagok tulajdonképpen olyan jövedelmekhez jutnak, hogy nem csupán kielégíthetik összes szükségleteiket, beleértve az állattenyésztést is, hanem fölöslegekkel is fognak rendelkezni értékesítés céljából a szövetkezetközi kereskedelemben, ami erőteljesen növelni fogja a parasztság általános jövedelmeit, amelyek csaknem egyenlők az '50—'55-ös esztendőkben elért összhozamokkal ! íme, mit jelent számadatokban — a szövetkezeti tagoknak maradó gabonában — ez a nagy mezőgazdasági győzelem! Meg kell azonban értenünk, elvtársak, hogy az, amit az idén megvalósítottunk, nem a maximális szint. Innen kell kiindulnunk és tovább kell haladnunk előre, szüntelenül növelnünk kell a hektárhozamokat, biztosítanunk ezen az úton az ország általános fejlődését is, a falvak felemelkedését is mind magasabb életszínvonalra, a mezőgazdaság hozzájárulásának növekedését hazánk sokoldalú haladásához, a szocializmus és a kommunizmus megteremtéséhez Romániában. (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszuson!“) A románn mezőgazdaság e nagy győzelmének elérése érdekében pártunk, a szocialista építés jegyében fogant következetes politikájával, államunk óriási segítséget nyújtott, több száz milliárd lej beruházást eszközölt öntözésre és talajjavításra, gépesítésre és kémizálásra az összes tevékenységi területen. A föld termőképességének, produktív potenciáljának emelését szolgáló említett általános munkálatok nélkül, gépesítés nélkül, új technológiák nélkül, a mezőgazdaság mai ellátmánya nélkül nem érhettük volna el ezeket a megvalósításokat! Elmondtam már, de meg akarom ismételni itt, ezen a nagy népgyűlésen is: a szocializmus jelentős lépés, felszámolja az elnyomást és az egyenlőtlenséget, de csupán a szocializmus megteremtése a mezőgazdaságban nem oldja meg a mezőgazdasági problémákat is. Hamegelégedtünk volna csak azzal, hogy legyenek szövetkezeteink és állami vállalataink, ha továbbra is úgy dolgoztunk volna, mint annak előtte, elmaradott mezőgazdasággal maradtunk volna! Nagy, szocialista mezőgazdasággal rendelkezve meg kellett valósítanunk — és meg is valósítottuk — az ahhoz szükséges munkálatokat, hogy elérjük a mezőgazdasági termelés növekedéséhez szükséges feltételeket. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottunk a tudományos tevékenységre a mezőgazdaságban. Az összes kultúráknál nagy hozamú vetőmagvak nélkül nem érhettünk volna el ilyen terméseredményeket. A tudománynak tehát döntő szerepe volt a növénytermesztés e nagy megvalósításainak biztosításában az összes kultúráknál és természetesen, a továbbiakban mind jelentősebb szerepet kap a nem sokkal előbb említett új célkitűzések elérésében az összes szektorokban. Ezen az alapon megvan a lehetőségünk, hogy újabb és újabb megvalósításokat érjünk el a mezőgazdasági termelés növelésében és 2-3 éven belül az állattenyésztő szektort minden összetevőjével együtt a növénytermesztésben elért színvonalra emeljük. Ebben, természetesen, végső fokon a döntő szerepet az emberek, a szövetkezeti tagok, a mezőgazdasági dolgozók, a szakemberek, az összes tevékenységi területeken működő kádereink, az összes tevékenységi szektorokat vezető demokratikus szerveink rendszere töltötte be. És hangsúlyoznunk kell, mindezek a nagy megvalósítások valamennyi területről — de most a mezőgazdaság nagy győzelméről szólok — ékesszólóan tanúsítják, hogy helyes politikát folytat a kommunista pártunk, amely mindent megtett és megtesz, hogy az emberi társadalom fejlődésének általános tör- vényeit, a tudományos szocializmus elveit Románia realitásaira alkalmazza és betölti szerepét mint egész népünk erőfeszítései összefogásának szervezője a legigazabb társadalom — a szocializmus és távlatilag a kommunizmus megteremtésére Románia földjén ! (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu — RKP!“, „Ceauşescu és a nép!“, „Ceauşescu, hősiesség — Románia, kommunizmus!“) Tovább kell tökéletesítenünk tevékenységünket minden területen. A pártszerveknek és -szervezeteknek emelniük kell tevékenységük általános színvonalát, szoros kapcsolatban az összes szektorok dolgozóival, határozottam követve az általános irányvonalat: a szocializmus építése a néppel és a népért. El sem lehet képzelni a szocializmus építését csak együtt az egész néppel — csak úgy, hogy az megfeleljen és biztosítsa az egész nép anyagi és szellemi jólétének állandó gyarapodását, Románia szuverenitásának és függetlenségének szüntelen erősödését! (Hatalmas, hoszszas taps és éljenzés; ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu és a nép!“) Amikor gratuláltam a brailai dolgozóknak, természetesen ideértettem az összes dolgozókat — a kommunistákat is, a pártonkívülieket is — a megyei pártbizottságot is, a néptanácsot is. Amikor a megye dolgozóiról, lakosairól szólok, valamennyiüket azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező honpolgároknak tekintem. A kommunistáknak egyetlen felelősségük van — jobban dolgozni, az első sorokban küzdeni a forradalmi program valóra váltásáért. A megyéhez intézett jókívánságok tehát egyaránt szólnak mindazoknak, akik a megyében és szerte az országban élnek (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés, hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu RKP!“, „Ceauşescu és a nép. ) Dialektikus egység áll fenn , pártszervei és mezőit. Bármilyen hol dolgozzék varrsálsan és velük együtt dolgoznia tósíthat meg és"zamúrést jelenti, magasabb csúcsainak meghódítását. S mindenki számára ugarán biztosítania kell ugyanazokat a munka- élet- és tanulási körülményeket, ugyanazokat a kötelességeket és kötelezettségeket, függetlenül nemzetiségtől netöl és így tovább. Ugyanannak a hazának a honpolgára vagyunk és mindannyiunknak kötelességünk mindent megtenni a nép jólétéért, a szoiatizmusért, a kommunizmusért (Hatalmas éljenzés és taps; hosszasan és ütemesen Visszhangzik. ..Ceauşescu — RKP!“) Kedves elvtársak! A legutóbbi plenárison részletesen szóltam a nemzetközi kérdésekről és nem kívánok most ismét visszatérni rájuk Csupán annyit szeretnék megis hangsúlyozni, hogy megvalósíva a szocialista építés célkitűzéseit országunkban, elérve e nagyszerű eredményeket a mezőgazdaságban, egyben bizonyítjuk a szocialista társadalmirend erejét és felsőbbrendűségét, egy olyan nép erejét, amelyelszámolta a tőkésföldesúri rendszert, az elnyomást és az egyenlőtlenségeket és ura lett sorsának, teljes egységben megvalósítja ragyogó jövőjét, saját belátása szerint, minden külső beavatkozástól mentesen. (Hatalmas éljenzés és taps: hoszszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu és a népi", „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszuson!“) Nagy megvalósításainkkal tehát hozzájárulunk a szocializmus általános ügyéhez, a szocializmus világméretű fejlődéséhez és ugyanakkor cselekvően előmozdítjuk a földkerekség összes nemzetei közötti béke, együttműködés politikáját. Minél jobb eredményeket ér el Románia gazdasági-társadalmi fejlődésében, annál erőteljesebben járul hozzá a leszerelés jegyében, a gyengén fejlettség felszámolása jegyében fogant politikához, egy igazabb és jobb világ megteremtéséhez, a béke diadalához szerte a világon. (Hatalmas éljenzés és taps; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu béke!“, „Leszerelés — bék©!“) " Ami Romániát illeti, szilárd elhatá- rozása fokozni együttműködési tevékenységét az összes szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, valamint a fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elvei szellemében. A világ összes államaival való kapcsolatainkat továbbra is határozottan a következő elvekre kívánjuk építeni: teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, minden nemzet ama jogának a tiszteletben tartása, hogy saját belátása szerint, szabadon, minden külső beavatkozást kizárva fejlődjék. (Hatalmas, hosszas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu, Románia — béke és barátság’!“) Úgy véljük, hogy a mai súlyos nemzetközi helyzetben erősíteni kell az összes haladó, józanul gondolkodó erők, az összes népek, mindazok egyeségét és együttműködését, ajkik békében és függetlenségben kívánnak élni, hogy kiharcoljunk egy új politikát a nemzetközi életben, az emberiség súlyos problémáinak demokratikus, az összes államok közreműködésével történő megoldását. És meggyőződésünk, hogy mindezek az erők, teljes egységben cselekedve, kivívhatják és ki is fogják vívni a győzelmet! Meggyőződésünk, hogy még akkor is, ha nagy erőfeszítéseket kell még tenni — és ez kétségtelenül így lesz —, elérjük a leszerelést, elérjük a gyengén fejlettség felszámolását, elérjük a nemzetek közötti egyenlőség új politikáját, egy igazabb és jobb világot! Ennek érdekében latba vetjük minden erőnket! (Hatalmas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik: „Leszerelés — béke!“, „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceauşescu — Románia!“) Kedves elvtársak! Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy jó benyomásokat szereztünk arról, amit e látogatás alkalmával megállapítottunk az összes szektorokban folyó munka és tevékenység tekintetében , az iparban is, a mezőgazdaságban is, az általános fejlődésben is, az oktatást, a politikai-nevelő tevékenységet, a szocializmust építő új ember formálását illetően is. Főként különleges benyomásaink vannak találkozóinkról a munkásokkal, parasztokkal, a felkeresett brailai vállalatok és egységek, a felkeresett községek dolgozóival, azokról az érzésekről, amelyekkel mindenütt fogadtak bennünket, az összes lakosok lelkesedéséről — és külön hangsúlyoznám a gyermekek, a nők — tulajdonképpen az összes honpolgárok lelkesedését. Mindebben a bizalmat látjuk kommunista pártunk politikája iránt, a töretlen elhatározást, úgy fognak munkálkodni, hogy Brăila is még nagyobb eredményekkel jelentkezzék a XIV. pártkongresszuson a többi tevékenységi szektorban is. A mezőgazdaságban jó eredményeik vannak. Az iparban is — a kongresszusig, az esztendő zárásáig *— biztosítaniuk kell a terv, az e téren a megyére háruló öszszes feladatok jó körülmények közötti megvalósítását. Hassunk oda, hogy mindezek nyomán valósuljanak meg a határozatok az önellátásra, az összes dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozóan! Ismételten szeretném hangsúlyozni, Brăila sok lehetőséggel rendelkezik, hogy a jövő évben jobb eredményeket érjen el a mezőgazdaságban és sokkal, de sokkal jobbakat az iparban, még jelentősebben járuljon hozzá az ország általános fejlődéséhez. Megszerezték az Új Agrárforradalom Hőse címet. Meg kell tartaniuk, de küzdeniük kell, hogy az iparban is, a többi területen is élhelyre kerüljenek, sőt, ha lehetséges, megszerezzék az I. helyet. Én köszönteném ezt a dolgot! (Hatalmas, hosszas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik : „Ceauşescu és a nép!“, „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszuson!“) Kívánok önöknek, kedves elvtársak, mind nagyobb sikereket az összes tevékenységi területen. Tegyenek meg mindent, hogy Brăila mindig az alkotó munka erős osztaga legyen, de hatalmas forradalmi erő is hazánk szüntelen előmenetelében a haladás és a civilizáció legmagasabb csúcsai, a kommunizmus felé! (Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés és tans; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Dolgozunk és harcolunk az ország felemelkedéséért!“) Kívánok önöknek jó egészséget és boldogságot! (Hatalmas, szűnni nem akaró taps és éljenzés; hosszasan és ütemesen visszhangzik: „Ceauşescu — RKP!“, „Ceauşescu és a nép“, „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceauşescu — Románia!“, „Ceauşescut újraválasztják a XIV. kongresszuson!“ a nagy népgyűlés összes részvevői a hatalmas lelkesedés és szoros egység légkörében hosszú perceken át éljenzik és éltetik a Román Kommunist Pártot — az egész nemzet politikai vezető erejét __, a párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, Nicola© Ceauşescu elvtársat.) . MEGYEI TÜKÖR . NAPIRENDEN IPOLITIKAIIDEOLÓGIAI üllés FOKOZÁSA Gazda, legyen a tiérleg (folytak is,első oldalról) Nem túlzás kijelelünk, éppen ennek a nevelőmájának köszönhetően összeforrottabbakettek munkaközösségeink, elmélyülbé vált a munkához való megfejt viszonyulás, s az előző évekhez kész, kevesebb a fegyelmezetlenség ss a rendbontás. Nevelőtevékenyünkben abból indultunk és indult ki, hogy az kellő mértékben rájáruljon az előttünk álló összesazdasági-társadalmi kötelezettségek madéktalan valóra váltásához, olyan embereket formáljunk, akik képi megoldani a nehézségeket, kötöttségeiknek minden körülményeközött eleget tesznek. Ezért fordítunk oly nagy figyelmet a politikai-ideológi körök és tanfolyamok megszerízésére és működésük ellenőrzésére.Városunkban a pártszervezetekben, KISZ-szervezetekben, a szakszerveztek, a Szocialista Demokrácia és Egyéb Szervezetei irányításával 457 ilyan kör . működik, a hüikru.a^p^ 1 tzenkite^ATLr körül mozog. Ugyanakke külön^^orzást indítottunk, a politai vezetési egyetemen, közel százezero káder részvételével. Politikai-nevelő tevékenységünk sikerességét biztosítódó, a megyei pártkabinet segítségért sikerült sok kiváló szakembert meghívnunk, akik pártunk és államik bel- és külpolitikájának fontos élkitűzéseit világították meg, eligzítást nyújtottak a nemzetközi élet időszerű jelenségeiben. Ugyanakdtr vitát kezdeményeztünk olyan fedésekről, amelyek elméleti prgmák, a szocialista építés külböző fogalmainak megvilágítását széosan kapcsolták a mindennapi kötelettségekhez, az illető munkaközös feladataihoz. Kerekasztal-megbeszéleinknek. Aki tud, nyer versenyüknek, dokumentáris jellegű kirándlásainknak, tematikus kiállításainkig, szimpozionjainknak mindig nagyi kere volt, az ezeken résztvevők simát ezrekben mérhetjük. Főleg a fiatalok nevelésére, oktatására fordítsunk nagy gondot, úgy irányítottuk a városi KISZ-szervezet munkáját, hogy annak minden kezdeményezése e a célt szolgálja. A politikai-ideolgiai nevelésben iránymutatóként algáll számunkra a párt ideológiai pogramja, a megyei pártbizottság által elfogadott ideológiai program, amelyekben világosan leszögezik: követnünk ahhoz ",hogy kiabátsuk az új típusú embert, feluházzuk dolgozóinkat azokkal a jellmző vonásokkal, amelyek elengedhettlenek az új társadalmat építő embernél. A párttagok, a fiatalok, az összes dolgozók erkölcsi-klitikai arcélének elmélyítése, a szofista etika és méltányosság elveinél elsajátítása olyan követelmények, aelyeknek életre hívását pártbizottságok, minden pártalapszervezetünk fontos feladatának tartja. S hogy ilyen téren sok még javítanivaló, az is mutatja, hogy több párttagot kellett az utóbbi időben szankcionálnunk, töztük elég sokat ki kellett zárnunk a Pártból. Ez egyben figyelmeztető is somunkra, hogy nem tettünk meg misyent a hazaszeretet elmélyítéséért, art, a népragaszkodás érzésnek erősítéséért,gyanakkor vállalatunkban nagy számban fordulnak elő szabálysértések, az igazolatlan hiányosok tükrözik, bajok vannak a rendelkezésre álló maximális munkaidő kihasználásával is, meg aztán az sem megnyugtató, hogy a hét és fél százyi magas képzettségű műszaki szakember közül sokan nem érzik kötelezésüknek szervesen bekapcsolódni az újítói, ésszerűsítői munkába, s ez aávolmaradás sok jó ötlettől, kezdeményezéstől fosztja meg munkaközösségeit. Nevelői munkánk gyümölcsét a gyakorlatban mérhetjük le. S hogy gazdag legyen a merleg, ahhoz minden nevelői tényezőnel egyöntetűen kell hozzájárulnia. iránti . A SZEMÉLYES RÉSZLEG Megyénk legnagyobb gépgyártóipari egységében, a Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat sebességváltómű-szereldéjében készült felvételünkön Török Gábor (szemben), immár egy évtizede a részleg dolgozója, csoportfelelőse és Nika Árpád (profilban) a PY—25-ös présgépnél a csoporttengelyt szerelik össze. A tíz év alatt csupán az AK—6—80-as típusú sebességváltóműből, a tíz-húsz tonnás Román-Diesel teherautók számára, a 200 000-et is túllépő sorozat került le a szerelőasztalról. TOLLAT FOGTUNK Folyosón a bivalybika! Visszanéz a két oldal között. Most nem jön a labda! Biztosan jól ismerik a 22 éves Kozma Sándornak ezt a pillantását a covasnai futballszurkolók. A Kárpátokban játszik. Napi nyolc órájáról viszont keveset tudhatnak. A bútorgyár első emeletén vagyunk. Sándor már a kész oldalakat illeszti össze. A húszperces szünet után értem ide, méretű darabok. Külön részleget építve a részlegen. Hármuknak. Tusa Vilma és Hadnagy Erzsébet közvetlen munkatársai. Gondolom és mondom, hogy biztosan jól kijön a lányokkal. „Bár lányok lennének — mondja viccesen —, de azért valóban megértjük egymást“, és erre mesterük is közbeszól, hogy ez nem is olyan természetes, ez a szóértés, mert „sorolhatom, ahol még ketten se...“ A fiatalasszonyok a szorító mellett, a csavarokat húzzák, szegetnek. Kislányaikról beszélnek, Rékáról, Emíliáról, Zitáról, vagy hogy mit főzzenek mára ... Közben nő a bútordarabokból épített fal. Majd újra Sándor beszél. „Reggel nyolc-tíz perc alatt érek ide kerékpárral. Aztán a harmadik emeletre. Felveszem a napi nyersanyagot“. Húsz bútordarabra valót. Ennyi a terv. Felvasazás, ami a nehezebb, az oldalak összeállítása ... hogy a sarkak találjanak ... Kalapács, ragasztó ... Aztán minden második mondatából előkerül a labdarúgás. „Addig is, míg a lábam meggyógyul, a lazább minifocival, kerékpározással próbálom tartani az erőnlétemet.“ Tisztelt szerkesztőség! Olyan esetről írunk pár sort, amely velünk történt meg, épp a gyakorlati hetünk egyik napján. Mi tizedikesek vagyunk, a húsipariakhoz járunk praktikára. Ama felejthetetlen esemény napján épp a paradicsompaprikát takarítottuk, készítettük elő a kevert sonkához. Ment a munka, s még a hűtőhelyiség alacsonyabb hőfoka sem zavart, nagyokat nevettünk egymás történetein. Aztán kiabálást hallottunk, a folyosóról dübörgés verte fel a csendet, s mi láttuk.. . Házastársak. Ketten dolgoznak egy képen. Péter Hajnalé az indító ötlet, Pál Antal a reflektorok és a gép kezelője, Hajnal a modell, férje a labormunkát végzi... Egy kiválasztott motívum körüljárásával foglalkoznak. Egyszerűen hangzik. A motívum válasza már maga az élmény. Ami különböző beavatkozásokkal tovább sarkítható. Kiválasztott a kéz. Az inak rendezettsége, a bőr tükröző fénye, mozdulatok... nagy fehér vagy fekete felületből elővillantva. Óriási fekete bika rohant végig az ajtónk előtt, aztán befordult a csontolóba, ott szétvert mindent, dühösen kereste a kijáratot, az udvarra ért, aztán neki a kapunak, mint a faltörő kos zúzta szét a szárnyakat, tovább süvöltött nagy mérgében, le az Olt irányába, s már a háta mögött szaladó mészárosok is csak bámulták utána. A döbbenetes rémület után tudtuk meg, hogy a vágóban fejbe ütötték, de meg se pirulázta, s halálfélelmében kereste a menekülést... A municípium szülöttjei. Innen indultak szerencsét próbálni. Zsuzsit a baromfi tenyészete, a két fiút pedig Lajos Zoltán tarisznyázta fel. A fővárosban telepedtek le. Innen indultak aztán útjukra, előbb az országban, aztán a lengyeleknél jártak, s nemsokára a franciákhoz utaznak. Sikerük titkáról nevelőjük, Mărgineanu Alexandru, a Coliseum cirkusz tagja: — Harmadik esztendeje vagyunk együtt. Nagyon jó „gyerekek“, kiváló tanulók, azt is mondhatnám, született tehetségek, cirkuszi életre termettek. Most, hogy hazatértek, talán még volt gazdáik sem ismernek rájuk. Kinőtték kik... Kezek sokaságát terítem a földre, 15—20 kép. Látom, eltökélt szándékuk a test felbontása, újabb sorozatukban a hajra állították az élességet. Kedélyállapotok címen napi hangulatuknak alárendelve indul. Mindketten a Mohos fotóklub tagjai. Lényeges erőt látnak a klubban, ahol minden sikeresebb kép megmutatható, megbeszélhető. „Kiállításokon a klub nevével együtt szerepelünk, bár a közönség elé lépés már felelősséget, egy mércét jelent... És még nem tudott elkedvetleníteni, hogy egyetlen díj sem érkezett a címünkre“. Nem feltétlenül mérvadó. (albert) Egy elbarikádozott tér. Bú- A nyolc óra, a szabad idő, torokból épített műhely, a tervek egysége tűnt fel. Mint téglák kerülnek egymás Annak vegyülete mellé, egymásra az azonos (fehér) Szeret, lecsap, tartózkodik, könyörög, parancsol, védelte magukat. Hárman épp kilenc esztendősök. Szófogadóak. (kézdi) Szerkesztette ALBERT Levente BEMUTATJUK A PIONÍRHÁZAINKAT ! A mi otthonunk 1974-ben a 3-as általános osztálytermeiben ésután nem volt oktatás. Az alapítótagok ottezdték a pionírház közi tevékenységüket. '76-ban isaz otthon is került, megfelelő berendezéssel ésszereléssel. Hat állandó kör, egyre gyarapodó anyagi alap, 7 ezret is meghaladó gyermeklétszám — talán is lehetne tömören jellemezni az ezer forrás vácsa pionírházát... MIÉRT SZERETEM A BALESTET? Nem tudom pontosan megmagyarázni. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy szeretem, s már óvodás koromtól járok a körre. Azóta sokat szerepeltünk, nevelőközpontokban, megyei nagy előadásokon, részt vettünk a fesztiválon, szerepeltünk a televízióban (kétszer is), s eljutottunk a fesztivál országos döntőjéig, ahonnan mind a három helyezésből egyet elhoztunk. (Bene Orsolya, IV. o.) VIRÁGOK ÉS TEKNŐSBÉKÁK Azért adtam ezt a címet, mert a biológiakörre járok és palántákkal, kisállatkák nevelésével foglalkozunk. Teknőseink vannak, akváriumi halaink, nyulaink, madaraink. A nagyobbaktól tudom, hogy a kör Sikló csapata négyszer egymásután első volt a Pro natura versenyen. (Gáli Katalin, V. o.) KÉT KÖR A tanár bácsi mondta, hogy a rádió-TV-építés- és rádiótávirdászat-körről írjak. Nem jött, hogy higgyem, mert én egyikre sem járok. Hívtam Kis Gabit, ha már két kör, akkor kérdezzünk ketten. A következőket jegyeztük: a legrégibb körök. A tagjai megtanulják, hogyan működik a rádió, a televízió, a magnó. Minden technikai versenyen részt vesznek... Sok diplomát szereztek ... Az idén lesz informatikakor is. Még azt akartuk megkérdezni, mi is a morzé, meg az informatika, de Gabi azt mondta, azok már bonyolultabb dolgok, s amúgy sem illik sokat kérdezősködni. (Csog József, V. o.) DÍJAKAT KAPTAK! A kézimunkakör tagjai kiállításokat rendeznek munkáikból, többször is egy évben. Az idén két országos első és két második díjat kaptak. (Szabó Kinga, IV. o.). A gokartosok köre a legnépszerűbb, a legnépesebb a tábora. A kisújságírók köréről pedig, beszéljen írásuk. (nagy) 23.