Háromszék, 1990. május (2. évfolyam, 106-130. szám)

1990-05-12 / 114. szám

Milyen ma a közérzete? 1990. május 8-án, Kézdivásárhelyen tettük fel ezt a kérdést az alacsony­feszültségű villamos szigetelőket gyár­tó vállalatnál. Kovács Antal (köszörűs a szerszám­műhelyben): A bizonytalanság az, a­­mi meghatározza a gondolataimat. A politikai, gazdasági bizonytalanság. Nekem is egész családot kell eltarta­nom, mint annyi munkatársamnak, s nem tudom, hogy lesz ezután. Most úgy néz ki, hogy ebből a gazdasági válságból csak a csoda menthet ki. S az emberek nem dolgoznak, nem törik magukat, mert nem tudják, érde­mes-e. Itt mindenkinek ez a gondja. S ez minden tettünket befolyásolja. Mert ha az ember nyugodtan dolgoz­hat, akkor aszerint alakul a családi élete, az egész magánélete is. Ha a választásokon vezetésre jutó párt ra­dikális változásokat akar hozni, abból kellene kiindulnia, mi a gondjuk az embereknek, mit szeretnének ? Meg kell oldani a nemzetiségi kérdést, vé­get kell vetni az ellenségeskedés szí­tásának. Verekedéssel, tüntetésekkel nem lehet a dolgokat rendbe hozni. Opra Ildikó (keramikus): A válasz­tások foglalkoztatnak. Úgy érzem, kri­tikus helyzetben vagyunk. Persz, az ember mindig jobbat remél. A régi rendszert teljesen, mindenféle szem­pontból el kell törölni. S meg kell ta­nulnunk a demokráciát. Amiről még nem nagyon tudja senki, mi is tulaj­donképpen. Stabilitást, biztonságot szeretnénk a munkánkban is. Most még semmi sem szilárd, nem bizto­sak a szerződések, nincsenek komoly törvények, s ezek nélkül semmit nem lehet elérni. Úgy érzem, Iliescu túl sokat ígért,­­ meggondolatlanul, egy­szerre nem lehet mindent megoldani, sorjában kell rendet teremteni. És té­továzás nélkül. Kopacz László (a termelési kérdé­sekkel megbízott főmérnök): Nemze­tiségünk sorsa foglalkoztat a legtöb­bet. S környezetemben, a gyárban is azt szeretném mindenkiben tudato­sítani, hogy csak becsületes munká­val segíthetünk sorsunk jobbra fordu­lásán. Hiszen az embert munkája u­­tán ítélik meg, s ha jól dolgozunk, tekintélyt vívunk ki szakmai téren magunknak, talán még azt is ellensú­lyozhatjuk, ha szálka vagyunk vala­kik szemében. S ez az identitásunkat is meghatározhatja. Hiszen nem lehet mindenki író, költő, tudós. A nemzet­közileg is elismert emberek nem hor­dozhatják a vállukon az egész nem­zetiség sorsát, megmaradásunk, iden­titásunk szilárdsága mindannyiunktól függ, s aki nem elég tehetséges ah­hoz, hogy’ kiemelkedőt alkosson, te­remtsen, becsületes munkájával az is hozzájárulhat megmaradásunkhoz. Farkas Szilamér (marós, mikropro­­dukciós műhely’): Itt, a munkahelyen alig veszünk észre változást. A fizetés továbbra is kevés. A munkást érde­keltté kell tenni ahhoz, hogy jobban dolgozzon. Persze, javulást várunk. Piroska László (köszörűs a szer­számműhelyben) : Hogy mi foglalkoz­tat ma? Pont ma? Május 8-án? Na, mindegy ... Az, hogy a munkaszer­vezés a régi, megszokott rendszer sze­rint történik ma is, sőt, ha lehet, még romlott a helyzet. Nem változott az érdekeltség, nagyobb a bizonytalan­ság. A pártok részéről sincsen semmi konkrét biztatás. Szerintem a három vezető párt programja szinte egyfor­ma, apróbb részletkérdésekben, ha van valami különbség. Meg kellene teremteni a feltételeket ahhoz, hogy csak nyolc ór­át dolgozzunk, de annak a munkának legyen is meg az ered­ménye. Az ígérgetésekkel kapcsola­tosan pedig csak egy példa. Megígér­ték, hogy kivizsgálják a marosvásár­helyi eseményeket, s jelentést tesznek közzé. Már mindenféle határidő el­múlt, s sehol semmi... Fazakas F.nikó (gyártáselőkészítő fő­mérnök): Pillanatnyilag minden gon­dolatomat az tölti ki, hogy holnap ér­kezik a kocsi Pleasárol az első ipari sorozattal az alumíniumoxid alapanya­gú kerámiából. Vajon hogy is sike­rült ? Ez nagy lépés a termékfejlesz­tés terén, s nekem ez a speciális ke­­rámia­fajta szívügyem. Aztán persze, szüntelenül foglalkoztat a kisebbik lá­nyom sorsa, jövője. Orvosira szeretne felvételizni, s most, a marosvásárhe­lyi események után, milyen­­esélye van ? Hogyan segítik elő ennek a ge­nerációnak az érvényesülését az új körülmények ? Szabó Irén (keramikus): A csalá­dom sorsa foglalkoztat. A kisebbik lányom az idén érettségizik, s nem tudjuk, vajon hol, milyen munkát kap, egyelőre semmiféle, jövőt nem lá­tok. Azt szeretném, ha az ő sorsa jobb lenne, mint a miénk. Hogy, ha dolgozik, az eredmény ne csak a szi­dás, a büntetés legyen. Sajnos, nem bízunk abban, hogy jobb lesz. Mi túl sokat kínlódtunk, s az életem során végigkövettem a szüleim kisemmizé­­sét is, a földjük elvesztését, beolvasz­tását a kollektívbe, a teljes kiszipo­lyozásukat. Aztán mi, a férjemmel e­­gész életünkben dolgoztunk, hogy eg­zisztenciát teremtsünk a családnak. Tulajdonképpen mindegy, ki a vezető, csak biztosítsa, hogy a munkás a be­csületes munkája után kapja meg, a­­mi jár neki. Csakhogy én azt is tu­dom, hogy aki hogy szokta meg, ta­nulta meg a munkát, az egész életé­ben úgy is végzi. A vezetéstől így sok változást nem várhatunk. S mi lesz velünk, a magyarokkal? Volt itt a mi munkacsoportunknak is egy olyan mesternője, aki csak azért nyomott tá sokat, mert más nyelven szólította az édesanyját, s a gyalázkodó szavakból nem szedte ki a­ nőket, s aki még de­cember 22-én délben is szekuval fe­nyegette az embereket. Sajnos, na­gyon kell félnünk, hogy hamarosan újra lábra kap ő is, és a többi hozzá hasonló. Lejegyezte : PÁL JÁNOS MÁRIA olló»;»:»».» A Nemzeti Megmentési Frontot „fél­retájékoztatják“ március 20-án (ma­gyar sovén elemek bántalmazzák Ma­rosvásárhely békés román lakosait), és április 20-a körül („csavargók" rendbontóskodnak a bukaresti Egye­tem téren). De kik azok, akik ennyire félretájékoztatják Iliescu urat és Ro­man urat ? Nem ugyanazok ? ” Ba­kizott a magyarbarát Nemzeti Liberá­lis Párt lapja, a Liberalul március 28-i száma : „ ... a hadsereg most meg kell adja nekünk a bizalmat, hogy bármely pillanatban megakadályozhat­ja egyes barbár ösztönű sovén magya­rok szégyenletes cselekedeteit... “, helyesbít ugyanazon lap április 14-i száma. „Sajnos, azokból a beszámo­lókból [a belügyminisztérium nyilat­kozatai], amelyeket a f. év március 29-i România Liberă idéz, kiderül, hogy egyes, március 19-i és 20-i ro­mán megnyilvánulások, egy sötét ma­nipulálás eredményei, nem kaphatnak mást, csak ugyanazt a minősítést... “ . Négy hónappal a Ceauşescu-per u­­tán C. Valentin (Timpul Capitalei, ápr. 27.) felveti: „Az emberölés bűn­cselekménye a szerzők közvetlen rész­vételét feltételezi, ez, tudomásunk sze­rint, a két vádlott ellen nem került bizonyításra . .. Elena és Nicolae Ceau­­şescu nem adtak utasítást, hogy alá­rendeltjeik egy közösség vagy egy cso­port ellen gyilkosságot kövessenek el. Az egyetlen bizonyítható parancs az volt, hogy a tüntetők lábába kell lő­ni, ami ... nem egyenlő egy (ember)­ölési paranccsal ... “. Rossz nyelvek szerint, félő, hogy előbb vagy utóbb kiderül, h­ogy egy megtervezett, de ellenőrzés alól többé-kevésbé kicsú­szott színjáték naiv statisztái voltunk mindnyájan. Ami lehangoló lenne. ( Visszaszivárognak a „régi derék em­berek“) Mihai Montanu, volt belügyes tiszt, egy darabig Bront-osztályvezető volt, de egy 80 000 lejes sikkasztás miatt utcára kerül, majd, Petre Ro­man miniszterelnök közbelépésére (Expres, 1990. 11. sz.) miniszterhelyet­tes lesz, majd onnan is kikerül. Rossz nyelvek: Montanu úr a Parlamentben a Kereszténydemokrata­ Nemzeti Pa­rasztpárt képviselője mellett ül és vélhetően taktikai tipp­adásból tart­ja el magát és családját, ha van. • Ugyanez a Mihai Montanu „ültette le“ Liviu Vălenaşt, a Baricada febru­ár 28-i számában: „Olyan emberek, mint ön, nem kellene nyilatkozzanak a Securitatéról ... Ön nem ért hoz­zá, nem látom, miért avatkozik be­le... ", " Mit, de főleg, hogyan írja meg „magyar­ kisebbségi-türelmetlen­­ségi“ cikkét DAN R. FILIPESCU (Gla­su), 1990., 7. sz.): „1990. január 5-én, a Selyemszövödében, az A-váltásban (Takács és Bandi mesterek) szövődtek a piros-fehér-zöld színű lobogók.... a teljes politikai pezsgésben nem ta­lálható indoklás olyan gyúlékony mondatok közlésére, mint a «A ro­mán—magyar csúcstalálkozó — baráti légkörben — egy bűvészkedés ! Itt az idő talpra állni („talpra magyar“), te magyar !» ... stb. ... Február 16-án Kincses Előd úr interjút ad a "Né­metország Hangjának», azt állítja, hogy a románok alakítottak egy fa­siszta típusú nacionalista-sovinista szervezetet, az Uniunea Vatra Româ­­nească-ra utalva ... “. Nos : 1. Nem Takács, hanem, legfeljebb — Takács!; 2. Dan R. Filipescu úr, régi jó szokást követ, amikor nem idézi, honnan vet­te a «Román—magyar csúcstalálkozó — baráti légkörben — egy bűvészke­dés» mondatot!; 3. A „Talpra, ma­gyar“ fordítása ugyanolyan pontatlan, mint a marosvásárhelyi Avram láncú szobor talapzatára írt ismeretlen (ro­mán) provokációs felirat, a híressé vált LE VED (helyesen: Vedd le; még helyesebben: Döntsd le); 4. A cikk­ szerzője nem idézi szó szerint Kin­cses Előd nyilatkozatát; 5. Ettől füg­getlenül a Kincses Elődnek igaza van. (DOMOKOS) HÁROMSZÉK Nyilatkozat Az RMDSZ kovásznai konferenciá­jának küldöttei kinyilatkoztatják a következőket : 1. Elfogadjuk a Temesvári Kiált­ványba foglaltakat — beleértve a 8. pontot is — és ugyanakkor szolidari­tást vállalunk a bukaresti Egyetem téren és a temesvári Opera téren tün­tetőkkel, és követeléseikben támogat­juk őket. 2. Tiltakozunk az országban folyó hazugságokon és rágalmakon alapuló magyar és más kisebbségek elleni uszító propaganda ellen és kinyilvá­nítjuk, hogy ezen antidemokratikus cselekmények a forradalomban kiala­kult egység megbontására törnek, és akadályozzák a demokratikus Romá­nia megszületését. Talajt teremtenek a régi típusú,­­ gyűlöleten alapuló, a megértés helyébe a gyanakvás, az e­­gyenlő jogok helyébe a kiváltságokat tovább is megtartó, totalitárius uralmi rendszernek és azt éltetik tovább. 3. Elítéljük a választási kampány­ban történt antidemokratikus meg­nyilvánulásokat, és tiltakozunk Kin­cses Előd és Smaranda Enache jelölt­ségét megsemmisítő jogtipró bírósági határozat ellen, melyet a demokrácia megcsúfolásának tekintünk. Kovászna, 1990. május 10-én A kovásznai konferencia 64 küldöttje és a nyilatkozathoz csatlakozott kovásznai MADISZ képernyő mpm. A televízió mai műsora: I. műsor; 10,00 Híradó; 10,10 Szemel­vények a magyar és a német nyelvű adásból; 11,10 Szovjet játékfilm: A ci­gánytábor az égbe megy (az utol­só rész ismétlése); 11,55 Apróhirde­tés a képernyőn; 12,00 Választási fó­rum; 12,20 Zeneóra: Oedipusz (II. rész); 13,50 Híradó; 14,00 Szombati té­véklub; 18,00 Ablak a világra; 18,50 Választási fórum; 19,10 Rajzfilmek; 19,30 Híradó; 20,30 Tévéenciklopédia; 21,15 Francia játékfilm: Viszontlátás­ra, barátom!; 23,05 Varietéműsor; 23,45 Híradó; 24,00 Angol játékfilm: Az an­gyal bosszúja. II. műsor: 18,00 Filmkultúra; 19,00 Vizuális művészetek; 20,00 Szereli az operát?; 21,05 Dzsessz; 21,50 Hírek. A televízió vasárnapi műsora : I. műsor : 8,00 Reggeli torna; 8,10 Gyermekműsor; 9,40 Csehszlovák foly­tatásos film: Ryan, a vadcsikó; 10,00 Hírek; 10,10 Katonaműsor; 10,50 Fel­támadt Jézus Krisztus; 11,50 Falumű­sor; 13,50 Mapamond; 13,30 Hírek; 13,40 Videomagazin; 17,20 Brazil foly­tatásos film: Isaura (21., 22. rész); 18,30 Zene és apróhirdetés; 18,45 Az építő szó; 19,10 Rajzfilmek; 19,30 Hírek; 20,30 A genovai dr. Fischer ; 22,10 Könnyűzene-műsor; 22,30 Hírek; 22,50 Tévésport. II. műsor ; 18,00 Operettműsor; 19,00 Iosif Sava műsora; 22,00 Hírek. Csíkszentlélek és a Fi­to.­ falvak lakosai az utóbbi 3 hónap alatt fel­építették a teljesen rorszbadőlt XAN­­TUS KÁPOLNÁT, amelyet a népke­gyelet az 1694-es utolsó tatárbetörés alkalmával elesett Xantus Keresztes alcsíki királybíró sírja fölé állíttatott. A kápolna felszentelésére 1990. má­jus 13-án kerül sor 13 órakor. (Meg­közelítése Csíkszeredából, Fitodon ke­resztül 5 km.) Ez alkalomra a csíkmindszenti álta­lános iskola közössége meghívta több mint 70 általános iskola turisztikai csapatát. A csapat összetétele : 2 fiú és 1 lány (kísérő tanerővel). Ezek a csapatok, a többi versenyeken kívül, besegítenek a határütközet (tatárbe­törés) felelevenítésében. Ezen találkozó díjazását a csík­mindszenti általános iskola mellett a a csíkszentgyörgyi, csíkbánkfalvi, csík­­menasági általános iskolák, valamint a csíkmindszenti katolikus egyház vál­lalta. Szívesen látunk mindenkit a Xan­tus Kápolna felszentelésén. hírek ‡50-100 B­0­ 0 Holnap 18 órakor a sepsiszent­györgyi református Vártemplomban az Emlékezzünk a mi elöljáróinkra elő­adássorozat keretében Az orgonaépí­tés rövid története, a sepsiszentgyör­gyi református Vártemplom orgonája és annak építője címmel Kelemen Jó­zsef tart előadást; orgonán közremű­ködik Kov­ács Áron. • Holnap a 77-es számú gyógyszer­­tár (Lenin negyed) a szolgálatos. Nyitvatartási programja: 9,00—13,00 és 16,00—20,00 óráig. • Focikedvelők, figyelem ! ! ! Va­sárnapról mára hozták elő az Elektró bajnoki mérkőzését. Tehát : ma 17 ó­­rakor az Elektró stadionban Elektró— Buzáui Kémia. színház a GOOP Színházunk Tamási Áron tagoza­ta holnap 11­ órától (Ifj. 1-bérlet) és 20 órától (K-bérlet) a székházban mu­tatja be Boldog nyárfalevél színmű­vét. zene XXXXXXXM A sepsiszentgyörgyi Vártemplomboljt ma 19 órakor orgonahangverseny. Be­vezetőt mond Kiss Jenő, a Mikes Ke­lemen Közművelődési Egyesület titká­ra. Előadó Ella István (Budapest). Műsoron: Brassai Dániel (1655—1740); Prelúdium és Toccata. Régi magyar táncok a XVII—XVIII. századból (Farkas Ferenc átdolgozásában); Giro­­lamo Frescobaldi, Toccata (1637); Georg Böhm (1661—1733) — ária;Jes­­su du bist all zu schöne; — Johann Jacob Froberger (1616—1667) — Toc­cata; J. S. Bach (1685—1­­750) — Kis harmóniai labirintus; D. Buxtehude (1637—1707) — G-moll prelúdium. A művész a bevételt a Mikes Kele­men Közművelődési Egyesületnek a­­jánlja fel. 7 mozi shb®®®®® Művész : Újabb kalandok a Poszei­­dón hajón (amerikai film, 9, 11, 16, 18, 20 órától; Lux : A 420-as törvény­cikk (kétrészes indiai film, 10, 16, 19 órától); Kézdivásárhely: Love story a szorítóban (amerikai film, 10, 16,­ 18, 20 órától); Kovászna: A Kígyószi­get rejtélye (szovjet film, 10, 17, 19 órától).

Next