Háromszék, 1990. július (2. évfolyam, 154-174. szám)
1990-07-03 / 154. szám
Furcsaságok? Valóban? Olvasom a testvérlapunk múlt pénteki számában — egyenesen a fejléc fölött, nehogy elkerülné valahogyan bárki figyelmét is —, hogy a szomszédos Magyarországon, lám, micsoda románfaló politika folyik, hiszen 1950- ben még 83 000 románul beszélő volt, 60-ban már csak 16 000, 70-ben 12 000 körül, 80-ban pedig alig tízezer. Míg — mondja a szerző — Romániában 1950 és 1989 között 1,5 millióról 1,8 millióra nőtt a magyar lakosság száma. S ezek után még van képe Dürnyei Zoltánnak azt állítani egy nemzetközi nyelvészkongresszuson, hogy minálunk az országban embereket ölnek meg, csak azért, mert anyanyelvükön beszélnek?! Hát hol folyt — a fenti adatok tükrében — a kisebbségek tönkretételét célzó politika, Romániában vagy Magyarországon? Vagy hazudnak a magyar évkönyvek számadatai? Ennyi lenne a Furcsaságok (Ciudăţenii) című jegyzet első részének tartalma és eszmeisége. Kérdéseket vet fel, hát illik válaszolni rájuk, hiszen bármennyire is nyitottá vált ez a világ, nem hinném, hogy a szerző drámai hangú kérdései eljuthatnának a magyar kormányhoz, sem Dörnyei Zoltánhoz, egyik sem lévén előfizetője a Cuvíntul Nou-nak. Pillanatnyilag. Nem ingünk (vajon?), mégis magunkra vesszük, lévén mi rendszeres olvasók is, meg ismerői — bizonyos mértékig — a témának. Tehát: mi nagyjából hiszünk a magyar statisztikai évkönyveknek, de egyáltalán nem hisszük el az odaátra vonatkozó, itt közölt számadatokat, lévén, hogy ilyenek soha nem is jelentek meg semmiféle statisztikai évkönyvben. Sem az 1950-es 83 000, sem a 70-es 12 000, sem a 80-as 10 000. Hanem megjelent az eléggé konstans 25—30 000 között ingadozó számsor (a bevallottan román nemzetiségűek száma), ami lényegesen nem is nőtt, nem is csökkent az elmúlt 40 esztendő során. Sőt, zárójelben hozzá szokták tenni, hogy becslések szerint, a román származásúak száma elérheti a 40— 50 000-et is. Ez tehát így van. Szerzőnk viszont már az első szavával elárulja magát, írván: „Olvastuk, hogy a Budapesten megjelenő statisztikai évkönyvben...“ Hol olvastuk? Miben olvastuk? Honnan tudjuk, hogy e másodkézből vett adatok valaha is léteztek egyáltalán? Ioan Gavra, Carolina Ilica, Oncea, Moţiu, Coja és más urak és tollnokok úgy gyártják a légből kapott adatokat, hogy csak győzze kapkodni a fejét a jámbor olvasó. A román. Ami pedig Dörnyei Zoltán „idézett“ állítását illeti, hát az, sajnos, így igaz. A marosvásárhelyi pogrom magyar halottjai anyanyelvük miatt haltak meg. És széles e világ megismerte a Vatra szélsőségeseinek egyik fennkölt jelszavát: „Magyar vért akarunk inni!“ Van aztán e cikkecskének egy befejező „kanyarintása“, amiben szerzőnk elárulja, hogy egyáltalán nem Dörnyeivel akar ő vitatkozni, hanem nekünk teszi fel a kérdéseit. S állítja ebben a részben, hogy Barótról majdnem egy szálig — a pappal együtt — elűzték a románokat. Hát ez egyszerűen nem igaz. Tehát nincs mit vitatkozni rajta. Ama pap pedig elment — valamilyen meggondolásból. Persze, a szerzőnk az RMDSZ-t tenné ezért felelőssé, ha tehetné, de csak újra drámai kérdéshez folyamodik: „hát mi (románok), kérjünk egyenlő jogokat a... magyarokkal saját hazánkban?“ Hát nem. Egyelőre csak mi, magyarok kérünk majdnem egyenlő jogokat, ugyancsak a saját hazánkban. MAGYARI LAJOS Őzikék a Night-clubban (folytatás az első oldalról) laltozási lehetőségeinek a bővítésére. Vállalkozása, az ATD, a működését jogilag biztosító, májusban kiállított engedély szerint kulturális, tudományos, művészeti, valamint szórakoztató műsorok összeállítása, szervezése és közvetítése lenne, valamint idegenforgalmi szolgáltatások. Kovásznán találkoztunk az együttessel és vezetőjével. A tárgyalásaik Iacob Claudiuval, a fürdőhely igazgatójával, Csomós Imre vendéglő- és Kelemen Elemér szállófőnökkel már dűlőre jutottak, a Megyei Hivatal beleegyezése hiányzott csak. Azóta sikerült megegyezniük minden vonalon, beindult a műsor. Minden este 21—2 óra között az Őzike szállóban varietéműsor: modern táncbemutató, könynyűzene, diszkó. Az érdeklődők követhetik a világbajnoki meccseket. Ez szenzációs bejelentésnek kevés, de három, számomra nagyon fontos vonatkozása van az ügynek. 1. Ez az első olyan akció (amiről értesültem), amely megpróbálja, látványosan is, lendíteni az idegenforgalmat fürdőhelyeinken. 2. A társulat, Bukarestből, nem egyes (nagyon sok) rosszindulatú központi lapból ollózta értesüléseit, hanem egyszerűen vonatra ültek és Kovásznára utaztak üzletet csinálni maguknak és a fürdőhelynek is egyúttal. Nem kétes értékű olvasmányokra, hanem a józan eszükre apellálva jöttek a „gonosz“ székelyek közé — és szemmel láthatóan jól érzik magukat. 3. A műsor műszaki részét a brassói Montana-cég — szintén kisvállalkozás — biztosítja: a diszkóhoz szükséges elektronikát és a különleges fényhatásokat. A két kisvállalkozás, szerződéses alapon, egymást kiegészítve ajánlja szolgáltatásait. A kezdeményezésről egyelőre ennyit: kívánjunk sikereket a vállalkozóknak, fürdőhelyeink érdekében is. „A MUNKA NYELVE“ (folytatás az első oldalról) A huszadik század végén, egy demokratikus társadalomban egy több mint kétmilliós nemzetiségi közösségnél tehát megtiltatik, hogy a kőműves, a fodrász, a kereskedő, a villanyszerelő, a traktorvezető, az állatgondozó, az erdész, az esztergályos, a laboráns, a szabász, a szövő és Isten tudja, milyen szakmát anyanyelvén tanulhasson. Nem beszélve a „finomabb“ mesterségekről, a korszerű szakmákról. Milyen meggondolásból és milyen érvek alapján? Érv nincs, de a meggondolás teljesen átlátszó: ne legyen még megközelítően sem teljes értékű a magyar nyelvű iskolahálózat. Na már lesz is valamilyen. Azt mondom, nincs érv? Dehogyis nincs! Itt van az érv: „a munka közös nyelve“. Csakhogy, tudomásom szerint, a kalapács csak kalapácsul tud, a traktor traktorul, és számítógép számítógépül... HÁROMSZÉK színház odlogo Július 9-én és 10-én 20 órától a színházban Dukász Anna, a Temesvári Csíky Gergely Állami Színház művésznője bemutatja Kocsis István: Jászai Mari, a megkoszorúzott című monodrámáját. rádió****## • A marosvásárhelyi rádió műsora: — ma 10—12 óra között: Mindenem az állattenyésztés; Élő történelem; Zenei képeslapok; Hírek; Sajtólapozgató; — 16—18 óra között: Hírek; Környezetvédők a mikrofon előtt; Tánc az irodalomban. — holnap 10—12 óra között: Élő történelem; Népdalok; A Nőszövetség életéből; Rendőrségi híradó; Emlékezés Louis Amstrongra. — 16—18 óra között: Hírek; Magnósok 10 perce; Kilátó. KEDVES OLVASÓINK! Tekintettel arra, hogy a posta egyre nehezebben tud megbirkózni a sajt utóterjesztéssel — s a jelek szerint nem is akar —, a szerkesztőség szükségesnek látta egy saját lapterjesztő egység létrehozását, amely a Háromszék, Cuvíntul Nou, Székely Újság, Csángó Újság mellett vállalja azoknak a sajtótermékeknek a terjesztését is Kovászna megyében, amelyek kiadója erre igényt tart. Augusztus elsejétől tehát nem a posta, hanem a Háromszék Lapterjesztő Vállalkozás juttatja el Önökhöz az igényelt lapokat. Augusztus—decemberre előfizetéseket a fenti lapokra csak a szerkesztőségben, a Háromszék lapterjesztő hivatalos igazolvánnyal rendelkező városnegyed, falusi, vállalati, intézményi és iskolai alkalmazottjainál, megbízottjainál lehet eszközölni. A szerkesztőségben július 10-től naponta (szombat és vasárnap kivételével) 9—12 és 17—19 óra között várjuk az előfizetni óhajtókat. A lapterjesztő városnegyed, falusi, vállalati, intézményi alkalmazottjai, megbízottjai lakásukon, munkahelyükön keresik fel önöket. Felhívjuk a figyelmüket, hogy csak az igazolvány felmutatása után és a hivatalos nyugta kiállítása ellenében fizessék ki a lapban megjelenő vagy a terjesztő vállalkozás által összeállított és lepecsételt lapjegyzékben feltüntetett előfizetési díjat. Az általunk feltüntetett előfizetési díjban benne van a kézbesítés díja is. Azok az olvasóink, akik 1500 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkeznek, kedvezményben részesülnek, tőlük nem kérünk kézbesítési díjat, Fainek érdekében fel kell mutatniuk utolsó nyugdíjszelvényüket. Az előfizetési díj: augusztus hónapra a Háromszékre és a Cuvíntul Noura 28 lej. Az 1500 lejnél kisebb nyugdíjjal rendelkezőknek 23 lej. Más lapokra az előfizetési díjakat a szerződések megkötése után teszszük közzé. HÍRVILÁG Petre Roman miniszterelnök hétfőn fogadta a Közös Piac küldöttségét, Írország, Olaszország és Luxemburg külügyminisztériumának képviselőit, akik tájékozódó jellegű látogatást tesznek Romániában. Ezúttal megbeszéléseket folytattak Románia és a Közös Piac kereskedelmi és együttműködési egyezmények megkötéséről. Az Associated Press hírügynökség jelentette, hogy diákok és kormányellenes erők mintegy kétszáz fős csoportja tüntetett szombaton Bukarestben, az Egyetem tér közelében. Követelték Munteanu diákvezető szabadon bocsátását. A diákot kegyetlenül öszszeverték azok a bányászok, akik Iliescu elnök hívására gumibottal és doronggal teremtettek rendet Bukarestben június közepén. A tüntetés részvevői szerint Munteanu nagyon rossz állapotban van. Követelték a júniusi bukaresti események kivizsgálását, a felelősök megbüntetését — jelenti az Associated Press. Innsbruckban az Európa Tanács parlamenti gyűlésének munkálatain a román küldöttség tagjai találkoztak Anders Björggel, a gyűlés elnökével. A találkozó után Andres Björg az ülésszakon részt vevő román újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Románia kétségkívül Európa része, és a jövőben az ET teljes jogú tagjává válik, ám ez idő kérdése, mind Románia, mind más közép- és kelet-európai országok számára. Ez nemcsak az ET- tól, hanem főleg Bukaresttől is függ, mivel számos szabályt kell tiszteletben tartani, mind a meghívotti státus, mind pedig a teljes jogú tag státus megadásakor. Hangsúlyozta, hogy a tanács két terület tekintetében érdekelt, nevezetesen, a modern alkotmány kidolgozásában és a modern büntető törvénykönyv bevezetésében. Ami Romániát illeti, valamennyien a várakozás álláspontjára helyezkednek. Románia kétségkívül a legjobb úton indult el, és több személyiségnek az a véleménye, hogy Romániának ezen az úton kell tovább haladnia. Az MTI szófiai tudósítója szerint a bolgár és a román partot összekötő srüsszel Duna-hídon szombaton éjfélig tüntető bolgárok blokádja akadályozta a forgalmat, annak ellenére, hogy a környezetvédő megmozdulás szervezői megállapodtak abban, hogy akciójuk csupán jelképes lesz. Ezt azonban néhány száz ember figyelmen kívül hagyta, s öt órán át megszállva tartotta a hidat. A giurgiui vegyigyárból Russzét időről időre elborítják a klórgáz mérgező felhői, ez ellen szervezték a tiltakozást. A russzeiek szombaton a világ kormányaihoz intéztek felhívást, hangoztatva, hogy a 200 ezer lakosú várost halálos veszély fenyegeti, hiszen már 9. éve mérgezi levegőjét a romániai klórgáz. A Kremlben tegnap megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának 28. kongresszusa, amelyen mintegy 5 ezer küldött vesz részt. Napirenden szerepel a párt Központi Bizottsága jelentésének megvitatása. A demokratikus, humánus szocializmus felé elnevezésű program-nyilatkozat tervezetének megvizsgálása, a párt új szervezeti szabályzatának elfogadása és más problémák. A KB politikai jelentését Mihail Gorbacsov, a párt KB főtitkára terjesztette elő. Megszüntették a belnémet határokon az ellenőrzést, miután vasárnapra virradó éjszaka életbe lépett a két német állam pénzügyi és szociális uniója. A Deutsche Bank az NDK területén megkezdte a nyugatnémet márka árusítását, a beváltóhelyeken még délután is tízezrek álltak sorba. Kohl kancellár a Bild Zeitungnak nyilatkozva kijelentette: most már vállvetve látnának hozzá a közös célhoz, az egység kiteljesítéséhez. FELVÉTELIZŐK FIGYELMÉBE! A Kolozsvári Magyar Diák Szövetség (KMDSZ) július 2-án megnyitotta nyári versenyvizsgái információs irodáját. Aki Kolozsváron akar felvételizni és valamilyen kérdése van, forduljon bizalommal az információs irodához. Az eligazító szolgálatuk segít az elszállásolásban is. Címük: Kolozsvár, Mócok útja 18. szám. Telefon: 951—16561 (9—19 óra között). A Temesvári Egyetemen a következő szakok indulnak: — Román főszak és magyar, francia vagy angol mellékszak — Idegennyelv főszak és magyar mellékszak Minden jelentkezőt felvesznek, aki eléri az 5-ös általánost. Július 8-án a főszakból szóbeli vizsgát tartanak. Érdeklődni a 961 — 3 39 88-as telefonon lehet. mozi 6B®8B$9B6PI$ Művész: HANGOK (amerikai film, 11, 16, 18 és 20 órától); Lux: HETEN THÉBA ELLEN (olasz—francia koprodukció, 10, 15,30, 17,30 és 19,30 órától); Kézdivásárhely: BOBBY DEER FIELD (amerikai film, 10, 16, 18 és 20 órától); Kovászna: AELITA KEDVES (szovjet film, 10, 17 és 19 órától). I 2.