Háromszék, 1990. július (2. évfolyam, 154-174. szám)

1990-07-03 / 154. szám

Furcsaságok? Valóban? Olvasom a testvérlapunk múlt pén­teki számában — egyenesen a fejléc fölött, nehogy elkerülné valahogyan bárki figyelmét is —, hogy a szom­szédos Magyarországon, lám, micsoda románfaló politika folyik, hiszen 1950- ben még 83 000 románul beszélő volt, 60-ban már csak­ 16 000, 70-ben 12 000 körül, 80-ban pedig alig tízezer. Míg — mondja a szerző — Romániában 1950 és 1989 között 1,5 millióról 1,8 millióra­ nőtt a magyar lakosság szá­ma. S ezek után még van képe Dür­­nyei Zoltánnak azt állítani egy nem­zetközi nyelvészkongresszuson, hogy minálunk az országban embereket öl­nek meg, csak azért, mert anyanyel­vükön beszélnek?! Hát hol folyt — a fenti adatok tükrében — a kisebbségek tönkretételét célzó politika, Romániá­ban vagy Magyarországon? Vagy ha­­zudnak a magyar évkönyvek szám­adatai? Ennyi lenne a Furcsaságok (Ciudă­ţenii) című jegyzet első részének tar­talma és eszmeisége. Kérdéseket vet fel, hát illik válaszolni rájuk, hiszen bármennyire is nyitottá vált ez a vi­lág, nem hinném, hogy a szerző drá­mai hangú kérdései eljuthatnának a magyar kormányhoz, sem Dörnyei Zoltánhoz, egyik sem lévén előfizető­je a Cuvíntul Nou-nak. Pillanatnyi­lag. Nem ingünk (vajon?), mégis ma­gunkra vesszük, lévén mi rendszeres olvasók is, meg ismerői — bizonyos mértékig — a témának. Tehát: mi nagyjából hiszünk a ma­gyar statisztikai évkönyveknek, de e­­gyáltalán nem hisszük el az odaátra vonatkozó, itt közölt számadatokat, lévén, hogy ilyenek soha nem is je­lentek meg semmiféle statisztikai évkönyvben. Sem az 1950-es 83 000, sem a 70-es 12 000, sem a 80-as 10 000. Hanem megjelent az eléggé konstans 25—30 000 között ingadozó számsor (a bevallottan román nemzetiségűek szá­ma), ami lényegesen nem is nőtt, nem is csökkent az elmúlt 40 esztendő so­rán. Sőt, zárójelben hozzá szokták ten­ni, hogy becslések szerint, a román származásúak száma elérheti a 40— 50 000-et is. Ez tehát így van. Szer­zőnk viszont már az első szavával el­árulja magát, írván: „Olvastuk, hogy a Budapesten megjelenő statisztikai évkönyvben...“ Hol olvastuk? Miben olvastuk? Honnan tudjuk, hogy e másodkézből vett adatok valaha is léteztek egyáltalán? Ioan Gavra, Ca­rolina Ilica, Oncea, Moţiu, Coja és más urak és tollnokok úgy gyártják a légből kapott adatokat, hogy csak győzze kapkodni a fejét a jámbor ol­vasó. A román. Ami pedig Dörnyei Zoltán „idézett“ állítását illeti, hát az, sajnos, így igaz. A marosvásárhelyi pogrom ma­gyar halottjai­­ anyanyelvük miatt haltak meg. És széles e világ megis­merte a Vatra szélsőségeseinek egyik fennkölt jelszavát: „Magyar vért a­­karunk inni!“ Van aztán e cikkecskének egy befe­jező „kanyarintása“, amiben szerzőnk elárulja, hogy egyáltalán nem Dör­­nyeivel akar ő vitatkozni, hanem ne­künk teszi fel a kérdéseit. S állítja ebben a részben, hogy Barótról majd­nem egy szálig — a pappal együtt — elűzték a románokat. Hát ez egyszerű­en nem igaz. Tehát nincs mit vitat­kozni rajta. Ama pap pedig elment — valamilyen meggondolásból. Per­sze, a szerzőnk az RMDSZ-t tenné e­­zért felelőssé, ha tehetné, de csak új­ra drámai kérdéshez folyamodik: „hát mi (románok)­, kérjünk egyenlő jogokat a... magyarokkal saját hazánkban?“ Hát nem. Egyelőre csak mi, magya­rok kérünk majdnem egyenlő jogokat, ugyancsak a saját hazánkban. MAGYARI LAJOS Őzikék a Night-clubban (folytatás az első oldalról) laltozási lehetőségeinek a bővítésére. Vállalkozása, az ATD, a működését jo­gilag biztosító, májusban kiállított en­gedély szerint kulturális, tudományos, művészeti, valamint szórakoztató mű­sorok összeállítása, szervezése és köz­vetítése lenne, valamint idegenforgal­mi szolgáltatások. Kovásznán találkoztunk az együttes­sel és vezetőjével. A tárgyalásaik Ia­­cob Claudiuval, a fürdőhely igazgató­jával, Csomós Imre vendéglő- és Ke­lemen Elemér szállófőnökkel már dű­lőre jutottak, a Megyei Hivatal bele­egyezése hiányzott csak. Azóta sike­rült megegyezniük minden vonalon, beindult a műsor. Minden este 21—2 óra között az Őzike szállóban varieté­műsor: modern táncbemutató, köny­­nyűzene, diszkó. Az érdeklődők követ­hetik a világbajnoki meccseket. Ez szenzációs bejelentésnek kevés, de három, számomra nagyon fontos vonatkozása van az ügynek. 1. Ez az első olyan akció (amiről értesültem), amely megpróbálja, látvá­nyosan is, lendíteni az idegenforgal­mat fürdőhelyeinken. 2. A társulat, Bukarestből, nem egyes (nagyon sok) rosszindulatú köz­ponti lapból ollózta értesüléseit, ha­nem egyszerűen vonatra ültek és Ko­­vásznára utaztak üzletet csinálni ma­guknak és a fürdőhelynek is egyúttal. Nem kétes értékű olvasmányokra, ha­nem a józan eszükre apellálva jöttek a „gonosz“ székelyek közé — és szem­mel láthatóan jól érzik magukat. 3. A műsor műszaki részét a bras­sói Montana-cég — szintén kisvállal­kozás — biztosítja: a diszkóhoz szük­séges elektronikát és a különleges fényhatásokat. A két kisvállalkozás, szerződéses alapon, egymást kiegészít­ve ajánlja szolgáltatásait. A kezdeményezésről egyelőre ennyit: kívánjunk sikereket a vállalkozóknak, fürdőhelyeink érdekében is. „A MUNKA NYELVE“ (folytatás az első oldalról) A huszadik század végén, egy de­mokratikus társadalomban egy több mint kétmilliós nemzetiségi közösség­nél tehát megtiltatik, hogy a kőmű­ves, a fodrász, a kereskedő, a villany­­szerelő, a traktorvezető, az állatgon­dozó, az erdész, az esztergályos, a la­boráns, a szabász, a szövő és Isten tudja, milyen szakmát anyanyelvén tanulhasson. Nem beszélve a „fino­mabb“ mesterségekről, a korszerű szakmákról. Milyen meggondolásból és milyen érvek alapján? Érv nincs, de a meggondolás teljesen átlátszó: ne legyen még megközelítően sem teljes értékű a magyar nyelvű iskolahálózat. Na már lesz is valamilyen. Azt mondom, nincs érv? Dehogyis nincs! Itt van az érv: „a munka kö­zös nyelve“. Csakhogy, tudomásom szerint, a kalapács csak kalapácsul tud, a traktor traktorul, és számítógép számítógépül... HÁROMSZÉK színház odlogo Július 9-én és 10-én 20 órától a színházban Dukász Anna, a Temesvári Csíky Gergely Állami Színház mű­vésznője bemutatja Kocsis István: Jászai Mari, a megkoszorúzott című monodrámáját. rádió****## • A marosvásárhelyi rádió műsora: — ma 10—12 óra között: Mindenem az állattenyésztés; Élő történelem; Zenei képeslapok; Hírek; Sajtólapoz­gató; — 16—18 óra között: Hírek; Kör­nyezetvédők a mikrofon előtt; Tánc az irodalomban. — holnap 10—12 óra között: Élő tör­ténelem; Népdalok; A Nőszövetség é­­letéből; Rendőrségi híradó; Emlékezés Louis Amstrongra. — 16—18 óra között: Hírek; Magnó­sok 10 perce; Kilátó. K­ED­VES OL­VASÓINK! Tekintettel arra, hogy a posta egyre nehezebben tud megbirkózni a sajt u­tóterjesztéssel — s a jelek szerint nem is akar —, a szerkesztőség szüksé­gesnek látta egy saját lapterjesztő egység létrehozását, amely a Háromszék, Cuvíntul Nou, Székely Újság, Csángó Újság mellett vállalja azoknak a saj­tótermékeknek a terjesztését is Kovászna megyében, amelyek kiadója erre igényt tart. Augusztus elsejétől tehát nem a posta, hanem a Háromszék Lapter­jesztő Vállalkozás juttatja el Önökhöz az igényelt lapokat. Augusztus—decemberre előfizetéseket a fenti lapokra csak a szerkesz­tőségben, a Háromszék lapterjesztő hivatalos igazolvánnyal rendelkező vá­rosnegyed­, falusi, vállalati, intézményi és iskolai alkalmazottjainál, meg­bízottjainál lehet eszközölni. A szerkesztőségben július 10-től naponta (szombat és vasárnap kivéte­lével) 9—12 és 17—19 óra között várjuk az előfizetni óhajtókat. A lapterjesztő városnegyed­, falusi, vállalati, intézményi alkalmazott­jai, megbízottjai lakásukon, munkahelyükön keresik fel önöket. Felhívjuk a figyelmüket, hogy csak az igazolvány felmutatása után és a hivatalos nyugta kiállítása ellenében fizessék ki a lapban megjelenő vagy a ter­jesztő vállalkozás által összeállított és lepecsételt lapjegyzékben feltünte­tett előfizetési díjat. Az általunk feltüntetett előfizetési díjban benne van a kézbesítés díja is. Azok az olvasóink, akik 1500 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkeznek, kedvezményben részesülnek, tőlük nem kérünk kézbesítési díjat, Fainek érdekében fel kell mutatniuk utolsó nyugdíjszelvényüket. Az előfizetési díj: augusztus hónapra a Háromszékre és a Cuvíntul Noura 28 lej. Az 1500 lejnél kisebb nyugdíjjal rendelkezőknek 23 lej. Más lapokra az előfizetési díjakat a szerződések megkötése után tesz­­szük közzé. HÍRVILÁG Petre Roman miniszterelnök hétfőn fogadta a Közös Piac küldöttségét, Ír­ország, Olaszország és Luxemburg külügyminisztériumának képviselőit, akik tájékozódó jellegű látogatást tesz­nek Romániában. Ezúttal megbeszélé­seket folytattak Románia és a Közös Piac kereskedelmi és együttműködési egyezmények megkötéséről. Az Associated Press hírügynökség jelentette, hogy diákok és kormány­ellenes erők mintegy kétszáz fős cso­portja tüntetett szombaton Bukarest­ben, az Egyetem tér közelében. Köve­telték Munteanu diákvezető szabadon bocsátását. A diákot kegyetlenül ösz­­szeverték azok a bányászok, akik Iliescu elnök hívására gumibottal és doronggal teremtettek rendet Buka­restben június közepén. A tüntetés részvevői szerint Munteanu nagyon rossz állapotban van. Követelték a júniusi bukaresti események kivizs­gálását, a felelősök megbüntetését — jelenti az Associated Press. Innsbruckban az Európa Tanács parlamenti gyűlésének munkálatain a román küldöttség tagjai találkoztak Anders Björggel, a gyűlés elnökével. A találkozó után Andres Björg az ü­­lésszakon részt vevő román újságírók­nak úgy nyilatkozott, hogy Románia kétségkívül Európa része, és a jövő­ben az ET teljes jogú tagjává válik, ám ez idő kérdése, mind Románia, mind más közép- és kelet-európai or­szágok számára. Ez nemcsak az ET- tól, hanem főleg Bukaresttől is függ, mivel számos szabályt kell tisztelet­ben tartani, mind a meghívotti státus, mind pedig a teljes jogú tag státus megadásakor. Hangsúlyozta, hogy a tanács két terület tekintetében érde­kelt, nevezetesen, a modern alkot­mány kidolgozásában és a modern büntető törvénykönyv bevezetésében. Ami Romániát illeti, valamennyien a várakozás álláspontjára helyezkednek. Románia kétségkívül a legjobb úton indult el, és több személyiségnek az a véleménye, hogy Romániának ezen az úton kell tovább haladnia. Az MTI szófiai tudósítója szerint a bolgár és a román partot összekötő s­rüsszel Duna-hídon szombaton éjfélig tüntető bolgárok blokádja akadályozta a forgalmat, annak ellenére, hogy a környezetvédő megmozdulás szervezői megállapodtak abban, hogy akciójuk csupán jelképes lesz. Ezt azonban né­hány száz ember figyelmen kívül hagyta, s öt órán át megszállva tartot­ta a hidat. A giurgiui vegyigyárból Russzét időről időre elborítják a klórgáz mérgező felhői, ez ellen szer­vezték a tiltakozást. A russzeiek szom­baton a világ kormányaihoz intéztek felhívást, hangoztatva, hogy a 200 e­­zer lakosú várost halálos veszély fe­nyegeti, hiszen már 9. éve mérgezi le­vegőjét a romániai klórgáz. A Kremlben tegnap megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának 28. kongresszusa, amelyen mintegy 5 ezer küldött vesz részt. Napirenden szerepel a párt Központi Bizottsága jelentésének megvitatása. A demokra­tikus, humánus szocializmus felé el­nevezésű program-nyilatkozat terve­zetének megvizsgálása, a párt új szer­vezeti szabályzatának elfogadása és más problémák. A KB politikai jelen­tését Mihail Gorbacsov, a párt KB főtitkára terjesztette elő. Megszüntették a belnémet határokon az ellenőrzést, miután vasárnapra vir­radó éjszaka életbe lépett a két német állam pénzügyi és szociális uniója. A Deutsche Bank az NDK területén meg­kezdte a nyugatnémet márka árusí­tását, a beváltóhelyeken még délután is tízezrek álltak sorba. Kohl kan­cellár a Bild Zeitungnak nyilatkozva kijelentette: most már vállvetve lát­­nának hozzá a közös célhoz, az egység kiteljesítéséhez. FELVÉTELIZŐK FIGYELMÉBE! A Kolozsvári Magyar Diák­ Szövet­ség (KMDSZ) július 2-án megnyitotta nyári versenyvizsgái információs iro­dáját. Aki Kolozsváron akar felvéte­lizni és valamilyen kérdése van, for­duljon bizalommal az információs iro­dához. Az eligazító szolgálatuk segít az el­szállásolásban is. Címük: Kolozsvár, Mócok útja 18. szám. Telefon: 951—1­65­61 (9—19 óra között). A Temesvári Egyetemen a következő szakok indulnak: — Román főszak és magyar, fran­cia vagy angol mellékszak — Idegennyelv főszak és magyar mellékszak Minden jelentkezőt felvesznek, aki eléri az 5-ös általánost. Július 8-án a főszakból szóbeli vizs­gát tartanak. Érdeklődni a 961 — 3 39 88-as tele­fonon lehet. mozi 6B®8B$9B6PI$ Művész: HANGOK (amerikai film, 11, 16, 18 és 20 órától); Lux: HETEN THÉBA ELLEN (olasz—francia kopro­dukció, 10, 15,30, 17,30 és 19,30 órá­tól); Kézdi­vásárhely: BOBBY DEER­ FIELD (amerikai film, 10, 16, 18 és 20 órától); Kovászna: AELITA KEDVES (szovjet film, 10, 17 és 19 órától). I 2.

Next