Háromszék, 1990. október (2. évfolyam, 219-240. szám)

1990-10-02 / 219. szám

Homloklánc és A kézdivásárhelyi Burgonyatermesz­tési Kísérleti Állomás parcelláin tény­leg fejjében a betakarítás. Mint Mucsi Mihály főmérnök elmondta, idén 225 hektáron termesztettek szuperelit ve­tőmag-burgonyát. Szeptember 20-ig 135 hektárról takarították be a ter­mést, 25—26 ezer kg hektáronkénti hozamra számítanak, amit nagy mér­tékben befolyásolt az idei nagy szá­razság. A szedés elég lassú ütemben halad, és ennek egyik fő oka az, hogy a munkaerőt nem tudják folyamato­san biztosítani. Az iskolakezdésre sok vendégmunkás hazament Vrancea és Bákó megyébe, és így a csoportok megcsonkultak. Szerencséjükre van egy gépsoruk, amelyik kevesebb munka­erővel is elvégzi a szedést: a kom­bájnnal kiszedik a burgonyát, ráteszik a billenő járműre, s azon beszállítják a tanyára a válogatógéphez. Ez a gép­sor csupán 30—35 személyt igényel, és naponta 100—120 tonna burgonyát lehet ezzel a módszerrel betakarítani. Legnagyobb gondjuk jelen pillanat- i burgonyaszüret van a­­szuperelit burgonyavetőmag ér­tékesítése, amiből hatalmas mennyisé­gük van raktáron. Bizonyos gazdasá­gok, közöttük a torjai és nyújtó­i eb­ben az esztendőben nem vásároltak e­­gyáltalán vetőmagot, arra számítva, hogy még mindig bizonytalan a gazda­ság sorsa, s így nem akarnak vásá­rolni ebből a drága vetőmagból, arra gondolva, hogy ha a téeszek megszűn­nek, akkor a gazdakörök nem veszik majd át tőlük ezt a fajta vetőmagot. Egy 15 hektáros kísérleti parcellá­ról megkezdték a burgonya eladását a lakosság számára. Minden sorban más és más fajta burgonyát vetettek. Er­ről a területről a burgonya értéke­sítése közvetlenül a mezőről történik: a nagyra 3 lejt, a közepesre 2 lejt, a legkisebbre pedig 1,50 lejt állapítot­tak meg. Terveik szerint, október kö­zepéig fejezik majd be a burgonya teljes betakarítását. (SOCHOM) HÁROMSZÉK * „Soha többé háborút!" — VILÁGHÁBORÚS emlékműavatás miköujfaluban — „PÁL PÉTER, MIHALI JÁNOS VET. M. ÉVEGTSÜRI BÁRT. EK. ANO 1750“. Ezeket a sorokat őrzi harangbronz­ba öntve az „újfalusi“ római katoli­kus templom kis lélekharangja. „CURAVIT FIERI NICOLAUS MI­KO de BODOK ANNO 1788“ — ol­vashatjuk a kicsi református temp­lom harangján. Mindkét köriratot dörzsmásolatban e sorok írója 1973- ban készítette el. Mit mond ez a két harangfelirat minekünk ? A hazai szakirodalom szerint Mikó­­újfalu születése az egykoron ide te­lepített üveghutával egyidős. Az ide­vonatkozó források egyrészt 1760-at, másrészt 1763-at jelölik meg. A há­romszéki harangkutatási­­ mozgalom alkalmával feltárt és előbb bemuta­tott körirat után biztosan állíthatjuk, hogy az üvegcsűr már 1750-ben léte­zett, s azt Mikó Miklós apja — aki Ferenc volt — építette. Az ő nevét­ viseli a mai nagyközség, Mikóújfalu. Minden bizonnyal e kis gyártelepre költöztek a tatár korban elpusztult négy közeli falu lakói is: Almásból, Gehánból, Gerebenesből és Rakottyás­­ból. Akkor kezdett épülni a mai falu. A XIX. század lehetőséget nyitott a legfőbb megélhetési forrás megterem­tésére, a kőbányák megnyitására. Var­gák, Szásták és Defrancesco-k Olt­­völgyi székelyekké váltak, s elindul­tak a faluközösség eddig csupa 240 évet számláló történetének útján. Ezerkilencszáznegyvenkettő októbe­rében a mikóújfalusi faluháza előtt vörös andezitből emlékművet emelt a falu közössége az első világháborúban elesett hősi halottaknak. Nos, az ek­kor kezdődő mini-helytörténelemnek még ma is élő szemtanúi vannak. E­­zeknek egyike a 80. évét tapodó kő­faragó mester, Tamás János bácsi. Itt tehát a történteket nem lehet félre­magyarálni. Ezerkilencszáznegyvennégy augusztus 23-a után az emlékműhöz virágot vin­ni senkinek sem engedtetett meg. Eb­ben a világháborúban elesett katoná­kat nem tekintette a rendszer a haza hőseinek ! A háromszéki emlékművek némán álltak. Jobb volt nem tudni róluk. Se elvenni onnan, se tenni va­­­lamit nem volt ajánlatos. Kormány­­rendelet azonban nem volt arra — tudtunkkal, szóbeli bizalmas utasítás sem —, hogy azokat le kellene bon­tani. S lám mégis — 1963-ban — a helyi néptanács végrehajtó bizottsága, élén az akkori elnökkel — a lakos­ság egybehangzó megdöbbenésére — határozott : az emlékművet lebontot­ták, a hősök nevét megörökítő táblá­kat a nép a plébánia udvarára me­nekítette, s azt az ígéretet kapta, hogy majd újraépítik ! Mondanunk sem kell, hogy az ígérettel maradtak. De azt, hogy az egykori emlékmű kö­veit magánlakásokba építették be, el­adták, azt az újfalusiak tudják, nem felejtik el, és sohasem bocsátják meg. — Kinek volt a gondolata az emlék­mű visszaállítása ? — kérdezzük Zsigmond Eiczkétől, a helybéli iskola igazgatójától. — Minden kedden RMDSZ-összejö­­vetelünk van. Tanácskoztunk, milyen nemes célra is költsük el a tagdíjak­ból megmaradt összegeket. Szinte rob­banásszerűen jött a maroknyi ember ötlete : állítsuk vissza a 27 éve le­rombolt emlékművet és faragtassuk kőbe ez alkalommal a második világ­háborúban elesettek neveit is, össze­sen 112 név örökíti meg itt azoknak az emlékét, akiknek sírjai valahol Európában vagy Ázsiában domborul­nak, s hantjaikat talán már belepte a gyep. És az RMDSZ helyi szervezete in­tézkedett: Tulit Attila mérnökkel ter­vet készítettek. Ezt a helyi kőfaragó­mesterek — Kasztés István kezdemé­nyezésére­­ — kissé kiegészítették. Az új köntösbe öltöztetett régi és ú­­jonnan faragott terméskövekhez jól illenek a Csernátonban készült fara­gott kopj­ák­. Mértéktartó motívum­­sorairól ráismerünk, hogy a Hasz­­mann-testvérek keze munkája. Az a­­ranybronzba „pingált“ feliratot olvas­suk, amely az emlékmű homlokát dí­szíti , soha többé háborútt Alatta az RMDSZ címere. Emlékművet emelni egy emberként gyűltek csoportba a kőfaragó meste­rek. Ott voltak a legöregebbek, a legkiválóbbak is. Betűzzük a névsort: Urszuly Árpád, Urszuly Albert, Bodosi István, Valéria József, Száfta Miska György, Boér György, Boér Csaba, egyetemista, Gyurka Árpád, Sorbán Endre, Dobricza Árpád, Lunguly Gé­za, Kicsi János, Keresztes György, Defrancesco Mihály, Sorbán Árpád . .. és mások. * Az ünnepség a koszorúzással kez­dődött, a megnyitót Hável Sándor, a kőbánya mérnök-igazgatója mondot­ta el. Az esemény és a nap jelentő­ségéről dr. Szász István, az RMDSZ helyi elnöke beszélt, majd Miska La­jos bácsi, mint a második világhábo­rú katonája válogatott szavakból font alkalmi beszédet mondott. Az RMDSZ megyei szövetségének üdvözletét Syl­vester Il­jos elnök mondta el. Ferencz István baróti római katolikus plébá­nos, Cucu Ioan sepsiszentgyörgyi or­todox­ esperes és Tamás Ernő beszol­gáló református lelkipásztor közösen végezték el azt a temetési szertartást, melyben az elesettek nem részesül­hettek. Közösen szentelték fel az em­lékművet. "Né A helybeli iskolások irodalmi össze­állítása is felemelő pillanata volt az emlékezésnek. Ferencz Mária és Szász Anna Mária tanárok érdeme volt, hogy Méliusz József, Szentimrei Jenő, Szilágyi Domokos, Radnóti Miklós, Magyari Lajos, Reményik Sándor so­rai keltek itt szárnyra. Közéjük, mint vadvirágokat, világháborús dalokat, katonanótákat, nép- és műdalokat tűzdeltek. Fiatalok, matuzsálemek szeméből pergett a könny. Dáliákat, rózsákat kötöttek csokorba, őszirózsák, korai , krizantémok tarka csokrai fedték a s köveket. Befejezésül Kósa Bálint a­­matőr képzőművész gyűjteményes ki- s állítását tekinthették meg a jelenlé- I vek. A jó példának nem kell sok nép­­­­szerűsítés. Magamban csöndben már I leltározgatom is megyénk háborús I emlékműveit. íme, itt az alkalom kö­­­­vetni a mikóújfalusi szép példát. A­­ diktatúra alatt számos emléktáblát állítottak mifelénk, azokat azonban csak a templombelsőkben volt szabad elhelyezni. Ki most bátran a falu piacára ! Újra kell csiszolni, stekkol­­ni a patinás köveket. Ki kell egészí­teni a hiányzókat. Restaurálni az em­lékműveket. A sepsi bükszádiak már követik is a jó példát. Az iskola előtti, egykori országzászl­ó-alapot emlékművé ala­kítják, restaurálják. KISGYÖRGY ZOLTÁN (LUNGULY LEVENTE felvétele) I hírek :360QuO­3Q # Ma 9 órától a Megyei Vöröske­reszt felkészítőt tart az októberben sorra kerülő­­ választásokkal kapcso­latban a sepsiszentgyörgyi polgármes­teri hivatal székházában. Kérjük az érdekelteket a megye községeiből és városaiból, hogy minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. A Megyei Vöröskereszt jelentkező­ket vár október 15-ig az önkéntes nővérképzőbe a székhelyen — sepsi­szentgyörgyi polgármesteri hivatal, 13-as szoba, naponta 9—12 óra kö­zött, a következő feltételekkel : — korhatár 17—35 év — legkevesebb 10 osztályos végzett­ség, az utolsó tanulmányi oklevélről másolatot kérnek. Bővebb felvilágosí­tással az 1 38­02-as telefonszámon szolgálnak. Szívesen várják emellett az önkéntes orvosok és egészségügyi középkáderek jelentkezését az okta­táshoz.­­ Mától, a leltározás után újrain­dul a Megyei Könyvtár olvasótermé­nek közönség­szolgálata. Nyitási rend: kedd, szerda, csütörtök 10—19 óráig ; pénteken 10—16 óráig; szombaton 10 —14 óráig; vasárnap és hétfőn zárva. ■ 3 HÍRVILÁG 9 Román—Moldáviai együttműkö­dési megállapodást írtak alá Kisinyov­­ban, mely széles körű együttműködést irányoz elő a gazdaság, a tudomány, a szociális és kulturális kérdések te­rén, a piacgazdálkodás feltételeinek megfelelően. • Tegnap Bukarestben folytatódott az RKP Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottsága volt tag­jai és póttagjai elleni per. • A Temes­váron folyó peren kiderült, hogy a bu­karesti krematóriumban elégetetteket december 17-ről december 18-ra vir­radó éjszakán lőtték le. • Zakopané­ban találkoztak a magyar, csehszlo­vák és lengyel honvédelmi miniszter­­helyettesek. Leszögezték, országaik e­­gyetlen szomszédos államot sem te­kintenek potenciális ellenségnek. 9 A vasárnap tartott magyarországi helyhatósági választásokon sok hely­ségben a választók negyven százaléka sem jelent meg a szavazásokon.­­ Vasárnap életbe lépett a két német állam közötti egyesülési szerződés.­­ Módosult Magyarországon a deviza­vámszabály: a magyar állampolgárok 2000, a külföldiért 500 forintot vihet­nek le, és be az országba, tilos az 500 forintnál nagyobb címletű bankjegyek és német pénzérméit ki- vagy bevite­le. Rend­hagyó tanácskozás volt a hét végén az ENSZ-ben. Állam- és kor­mányfők öt kontinensről arról be­széltek, mit lehet és kell tenni 50 millió gyermek érdekében. Az akció ára 2,5 millió dollár lenne. Körülbelül ennyit költenek a világon fegyverke­zésre, ennyi az amerikai cigarettagyá­rak éves hirdetési kampánya, és eny­­nyit adnak ki a Szovjetunióban egy hónap alatt vodkára. A találkozó cél­ja: felhívni a világ figyelmét arra, hogy gyermekek tíz-húszmilliói csak azért halnak meg, mert hiányoznak az elemi oltások, gyógyszerek és az a gondoskodás, amely még a szerény­nek nevezett országokban is termé­szetes. A tanácskozáson, mint arról a Sajtó, rádió, televízió is hírt adott, jelen van Ion Iliescu, Románia elnö­ke, aki aláírta a tízpontos program­­nyilatkozatot. A Szovjetunió részt fog venni az esetleges Irak elleni katonai akció­ban — jelen'»*■♦~» ki Sevardnadze szov­jet külügyminiszter egy amerikai té­vétársaságnak adott nyilatkozatában. Ez lenne az első eset, hogy a Szovjet­unió részt venne a világszervezet va­lamilyen katonai akciójában. A New York Times szerint, a Szovjetunió I­­rakkal kapcsolatos hírszerzési értesü­léseket ajánlott fel az Egyesült Álla­moknak,­ olyanokat, amelyek segít­hetnek Szaddam Husszein elnök meg­döntésében. A lap szerint a Szovjet­unió pontosan tudja, hogy az elnök környezetében, ki kicsoda, ezek az értesülések, az Irakkal való régi poli­tikai és katonai együttműködés idejé­ből származnak. A katonai puccsról szóló híreket mesterségesen szítják azok az erők, melyek a nép sorsát teszik kockára saját politikai érdekeik kedvéért, a hatalom megszerzése, a jelenlegi rend­szer megdöntése érdekében. A hadse­reg most keresztezi útjukat, hiszen hatalmas erőt képvisel, amely híven szolgálja a népet és a Szovjetuniót — nyilatk­ozta Jazov szovjet védelmi mi­niszter a Gorbacsov-ellenes katonai puccsról szóló különféle híresztelések cáfolataként. Szigorították a vámszabályokat ha­zánkban október elsejétől 1991. ápri­lis 30-ig terjedő hatállyal. E döntés értelmében tilos bármilyen fogyasz­tási cikket kivinni az országból. A rendelkezés nem vonatkozik a szemé­lyi poggyászra, valamint egy napra elegendő élelmiszer- és gyógyszer­­készletre.

Next