Háromszék, 1990. december (2. évfolyam, 263-281. szám)
1990-12-01 / 263. szám
9 December 1 -je, Románia nemzeti ünnepe alkalmából tegnap és ma országszerte ünnepségek zajlanak le. Minden helységben felvonták az állami zászlót. Románia elnöke, a parlament, a kormány, a politikai pártok és diplomáciai testületek képviselői tegnap a Diadalívnél virágkoszorút helyeztek el. Ezt katonai díszszemle követte. 9 Ion Iliescu elnök a Cotroceni palotában fogadást adott Románia nemzeti napja alkalmából. 9 Mexikó hat hónapra felfüggesztette a Romániával megkötött egyezményt a vízumkényszer eltörléséről. 9 A Románia és Ausztria belügyminisztere között aláírt egyezmény értelmében a két ország elhatározta, hogy ideiglenes tárca közti minisztériumot alakít az Ausztriából kitoloncolt állampolgárok átvételéről. A Peturján Danga, a Rómával egyesült román görögkeleti egyház kolozsvári, szamosújvári egyházmegyéjének fővikáriusa a bukaresti fakultáson lezajlott találkozón nyilatkozatot olvasott fel, amely hangsúlyozza, hogy a görög katolikus vallás liberalizálására és a diktatúra által az egyesült román egyháznak okozott erkölcsi és anyagi károk helyrehozatalára vonatkozó rendelet nem járt a vár eredményekkel. A kétezer templom közül a görög katolikus egyháznak mindössze hármat adtak vissza. A román állam — mutat rá a nyilatkozat — halogatja saját rendeleteinek alkalmazását, és az emberi jogok területén tett nemzetközi kötelezettségvállalások tiszteletben tartását. A dokumentum rámutat: jelenleg kulturális genocídium megy végbe, amelyet az állam hallgatólagosan patronál, a román ortodox egyház táplál, az egyesült román egyházat pedig üldözik. Az Unitas román egyház ugyanazzal a lelkesedéssel vesz részt a december elsejei ünnepségen, amellyel fiai megvalósították, a nemzeti egységet, de jelenléte a központi ünnepségek emelvényén szimbolikus lesz, és Alexandru Todea mitropolitának nincs joga felszólalni. Románia budapesti nagykövete, Simion Pop — jelenti az MTI , súlyosan vétett a diplomácia írott és íratlan szabályai ellen, amikor megsértette a Magyar Köztársaság elnökét és miniszterelnökét. Ezt Somogyi Ferenc külügyi államtitkár közölte a nagykövettel, amikor a külügyminisztériumba magához kérette. Az államtitkár kijelentette, nyilvános bocsánatkérés nélkül Antall József miniszterelnök nem fogadja a román nagykövetet, Simion Pop ugyanis nyilvánosságra hozott kijelentéseivel súlyosan megsértette a magyar népet, amely a románságot jó szomszédként akarja maga mellett tudni. Somogyi Ferenc a leghatározottabban visszautasította a bukaresti külügyi államtitkár durva hangnemét és egyértelmű rágalmait, valamint azt, hogy hazugnak minősítette a román fővárosban nemrégiben tárgyaló Szakai Imre államtitkárt. Ezekkel amegnyilatkozásokkal a román diplomaták akadályozzák a két nép közötti megegyezést. Somogyi államtitkár kérte szavainak pontos továbbítását a román kormánynak, megerősítette, hogy Magyarország a jövőben is elvi álláspontja fenntartásával, az ország érdekeinek következetes képviseletével és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban törekszik a magyar—román kapcsolatok normalizálására. Az elhangzottakra Simion Pop Románia budapesti nagykövete érdemben nem reagált. A Biztonsági Tanács felhatalmazást adott az erőszak használatára Irak ellen, amennyiben az január 15-ig nem vonul ki Kuvaitból. Kuba és Jemen a határozat ellen szavazott, Kína pedig tartózkodott. Az Egyesült Államok elnöke a határozat elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy így közelebb vagyunk a békéhez, mert Szaddam Husszein elnöknek meg kell értenie, hogy ki kell vonulna Kuvaitból. Adrian Năstase Románia külügyminisztere felszólalásában egyebek között rámutatott: „A jelenlegi helyzet elhúzódása beláthatatlan következményekkel járna a világ békéje és biztonsága, valamint világgazdasága szempontjából. Abban a meggyőződésben, hogy a térségbeli békét biztosítani lehet és kell, minden meggyőző erőnkkel és minden rendelkezésre álló eszközzel el kell érni a békés rendezést.“ A BBC szerint az öbölben állomásozó erőket riadókészültségbe helyezték, egy esetleges iraki légitámadásra való tekintettel. HÍRVILÁG FELHÍVÁS : Az, hogy csaknem 50 esztendő után először gyűlhettünk össze, itt, hogy a Nagy Egyesülést megünnepeljük, a fiataloknak köszönhetően vált lehetségessé, akik bátorságuk és áldozataik révén lemosták a kommunista szégyent Románia arcáról. Mi, fiatalok, akiket alig egy évvel a Forradalom után hallgatásra kárhoztattak, itt megpróbáljuk újra hallatni szavunkat. A mi Egységre szólító, az egész néphez intézett felhívásunk kétségbeesett kísérlet arra, hogy ellensúlyozza azok akcióit, kik a hatalom sáncai mögül mindent elkövetnek azért, hogy megasszanak és uralkodjanak rajtunk. Alig egy esztendő alatt a tegnap még békés emberek oda jutottak, hogy ok nélkül egymásra támadjanak. Testvér támad testvért! Az igazság elkendőzésére hamis problémákat állítanak elénk! Becsaptak és becsapnak! Éppen ezért mi, a Romániai Ifjúsági Liga — LTR —, a Magyar Fiatalok Szervezeteinek Szövetsége — MISZSZ —, valamint az Országos Független Diákszövetség — MIS — a fiatal nemzedék legszámottevőbb képviseletei, felhívást intézünk az országhoz: VIGYÁZZATOK! VIGYÁZZATOK! VIGYÁZZATOK! A szervezetek nevében: MIRCEA CATANA, TORÓ TIBOR és CORNEL ZUGRAVU elnökök. HÁROMSZÉK Újra táncház — Végül is hogyan, született újjá a táncház? — kérdezem Deák Gyulát, a Háromszék Népi Együttes igazgatóját. — Most már, a bemutató után, mikor alighanem elmondhatjuk, hogy vágányra került az együttes — több időt és energiát tudtunk a szervezésére fordítani. Sikerült megegyezni a Szakszervezetek Művelődési Házának vezetőségével, hogy 15 százalékos bér ellenében kedden délután hattól tizenegyig használhatjuk a termet. A fennakadás ott volt, hogy a ház programja csak kilencig tart, így, ezen a napon gyakorlatilag kétórás pluszmunkával kell hogy besegítsenek. A megegyezés értelmében a táncház teljesen a Háromszék együttes égisze alatt működik, ami azt jelenti, hogy mi biztosítjuk az élőzenét, a táncoktatást és a különböző programokat, sőt, még egy kis büfé beindítását is tervezzük. — Milyen elképzeléseitek vannak, hogy a program minélszínesebb, érdekesebb, változatosabb és ezáltal vonzóbb legyen ? — A szervezés egyelőre a zene biztosítására, a gyerek- és felnőtt-táncoktatásra korlátozódik. A zenészek „teljes műszakban“ vállalták a „hangulatteremtő“ részt, a tanításra pedig felváltva Könczei Árpád, Bodó Bán János és Vajda Levente, nyilván párjaikkal együtt vállalkozóit. A gyerekekkel Plugor Judit foglalkozik. Az elképzelésünk az, hogy a különböző táncokat, más-más „mesterek“ fogják tanítani. Tehát egy alkalommal csak egy tájegység táncainak a tanítására kerül sor. Újdonság, hogy a szabadtánc közben is félrehúzódva végig folyik a tanítás, tehát a késők vagy a kezdettől nem járók is begyakorolhatják a lépéseket. — Ki fogja szervezni a táncházat, amikor az együttes turnézik? — Amikor eleve nem tudunk itt lenni, akkor videó-táncházat tartunk. Érdekes dolog lesz, mert ilyen még nem volt nálunk. Egyszer próbálkoztam vele, még a tavasszal Kézdivásárhelyen, és elég jól sikerült. — Tehát a táncház léte folyamatossá válik. — Igen, mostantól kezdve minden kedden táncház. Távlatilag persze szeretnénk meghívni falusi zenészeket nagyobb méretű mulatságok érdeekében. Gondolok itt a palatkaiakra, a gyímesiekre vagy a kalotaszegiekre, külön speciális, valószínű, kétnapos programokkal. * A gyermektáncházról Plugor Judittól érdeklődöm. — Az úgynevezett megnyitóra sajnos elég kevesen jöttek el, úgy látszik, nagyobb reklám szükséges. Talán emiatt volt az, hogy elég kevert volt a felállítás is, háromtól egészen tízévesig jöttek el. — Milyen elképzelésekkel indultok? — Elképzeléseink szerint a legmegfelelőbb az öttől tíz-tizenkét évesig terjedő korosztály számára — az úgynevezett táncra való előkészítések lennének. Tánclépéseket is tanulnánk, de inkább gyermekjátékokon, zenére és énekhangra történő ritmikus játékokon van a hangsúly. Ezen kívül mondókákat, énekeket tanítanánk, egyszóval mindent, ami a népi gyermekélet világához tartozik. — Távlati terveitek? — El szeretnénk érni, hogy a gyer-' mekek megismerjék legfontosabb tájegységeink táncait, egyszerűsített formában, természetesen. A játékok betanításának fő célja pedig az lenne, hogy ne csak itt, hanem otthon vagy kint a játszótéren is szívesen játsszák. Népmese-olvasásra is gondoltunk, és természetesen a ruhákról, a viseletekről is szó lesz. Népi mesemondók, játékkészítők jelenlétére is számítunk. Nagyon fontos az, hogy a zenekar is besegít a tanításba. Mert, hogy tapsolunk, ütemezünk, ugrabugrálunk, az mind jó, de az még csak játék, hiányzik a tánc egyik lényeges eleme. A lépés a zene által lesz igazán tánccá. — A pontosítás és a reklám érdekében ismételjük el az időpontot és „feltételeket“. — Kedden délután hattól fél nyolcig, szüleikkel együtt szívesen, sok játékkal és jókedvvel várjuk az „aprókat“ , az említett korhatárt természetesen nem szükséges pontosan betartani. FERENCZ CSABA (ALBERT LEVENTE felvétele) 2 1918 A TÖRTÉNELEMBEN (folytatás az első oldalról) mit „A Magyar Nemzeti Tanács Kormányához“ intéztek 1918. november 9-én. Hosszabb részt idéztünk belőle pénteki lapszámunkban. Szerk. megj. Erdély és a Bánság minden román lakta vidéke fölött. Úgy hiszem, amit tettünk, jól tettük ...“ A nagygyűlés elnökének a tisztes aggastyánt, az erdélyi románság egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjét, a Memorandum egyik megfogalmazóját, a per elítéltjét, a Román Nemzeti Párt elnökét, Gheorghe Pop de Basesti-t (1835—1919) javasolja. A nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg, ahogy a munkálatokat vezető egész elnökséget. Ennek az összetétele: Elnökök: Gheorghe Pop de Băseşti, valamint Ioan I. Papp és Demetriu Radu püspökök; alelnökök: Teodor Mihali, Ştefan C. Pop, Ion Flueraş; titkárok: Alexandru Fodor, Sever Nicolae, Caius Brediceanu, Sil viu Dragomir, Vielor Dcleu, Iosif Ciser, Ionel Pop és George Crişan. A gyűlés elnöke, George Pop de Băseşti köszönti a megjelenteket, majd a nagygyűlés vezérszónokának, Vasile Goldişnak adja át a szót. Vasile Goldiş (1862—1934) emelkedett szavakkal ecsetelte a román nép évszázados harcát az egységéért és a függetlenségéért. Történelmi és elméleti, mintegy elvi indoklást nyújtó nagy beszéde számos maradandó gondolata közül csak néhányat ragadunk ki: „A nemzeteknek szabadoknak kell lenniük, hogy ily módon egyenlő jogok és feltételek mellett köthessék meg a népek ama nagy egyesülését, mely hivatva lesz magasabb felfogást képviselni a civilizáció létráján és így szaporítani az emberi boldogságot a földön“. „A román földön együttlakó összes nemzeteknek és egyéneknek ugyanazokat a jogokat s ugyanazokat a kötelezettségeket kell biztosítanunk.“ Kijelentette, hogy „az összes románok egyesülése egyetlen államba a civilizáció legtermészetesebb követelménye.“ Ezért, eltérően az 1848-as balázsfalvi nemzeti gyűléstől, amelyben a császárnak, a hazának és a nemzetnek esküdtek hűséget (bár a császár eddig is „megcsalt, a haza pedig láncra vert“), Goldiş azt javasolta, „esküdjünk hűséget ezentúl csak a román nemzetnek, de ugyanakkor esküdjünk erős hűséget az emberi civilizációnak.“ Bevezetést és humanista hitvallást nyújtó beszéde után Goldiş felolvasta az általa megfogalmazott (majd többek által kiegészített) határozattervezetet. Ez elsősorban a románlakta magyarországi területek Romániával való egyesülését irányozta elő, nemzetiségi, felekezeti és más szabadságjogok érvényesítését, gyökeres agrárreform végrehajtását, korszerű munkajogi törvényekhozását, végül pedig a Román Nemzeti Főtanács létesítését. A tervezetet lelkesen fogadta mind a nemzetgyűlés, mind a Horea mezején összegyűlt százezres néptömeg. Goldiş után Iuliu Maniu (1873— 1953) szólalt fel a Román Nemzeti Párt és Iosif Jumanea (1893—1949) a szociáldemokraták nevében. Iuliu Maniu a következőket mondta többek között: „Ezt az egyesülést nekünk jogunk van megkövetelni egységes nemzeti létünk alapján. Mindannyiunknak ugyanazok a hagyományai, és ugyanazok a vágyai (...)“ A hozzászólások után Alexandra Vaida,Voievod (1872—1950) javasolja, hogy az erdélyi adminisztratív és jogi ügyek intézésére válasszák meg a 250 tagú Főtanácsot (Marele Sfat),, amelyből 200 tagot, nyomban válaszszon meg saját képviseletére a nagygyűlés, a hiányzó 50-etpedig a későbbiekben maga a Főtanács kooptálja a munka szükségletei szerint. Az általa felolvasott listát a nagygyűlés egyhangúan jóváhagyta. Miután G. Pop de Băseşti elnök megköszönte a személyének és a nagygyűlés elnöksége többi tagjának adott bizalmat, a megválasztott Főtanácsot másnap reggel 9-re hívja össze a gyulafehérvári törvényszék termébe. Az elnök ezután bezárja a nagygyűlés munkáltjait.