Háromszék, 1991. október (3. évfolyam, 471-493. szám)

1991-10-19 / 485. szám

1991. OKTÓBER 19. Napkelte: 6,35 Napnyugta: 17,25 Eltelt: 292 nap Hátravan: 73 nap isten éltesse Nándor, Ferdinand, Péter nevű ol­vasóinkat! Holnap Irén, Artúr, Ven­­del, hétfőn Orsolya, Celina, Klemen­tina, Orsika névnapja lesz. Fokozatos lehűlésre számíthatunk. A­, égbolt változó lesz. Időnként meg­élénkülő szél fúj. A hőmérséklet leg­alacsonyabb értékei 4 és 7, a legma­gasabbak 12 és 16 Celsius-fok körül alakulnak. rádió#*#### A kolozsvári rádióállomás műsora szombaton 8—10 óráig: Ébresztő — politikai, kulturális magazin; Hat plusz egy — politikai morfondírozá­­sok; Nevek, álmok, sorsok; — Balogh Edgár (1.); Tanárszemmel diákokról — riport. 18—20 óráig: Hírek; Mari­us Tabacu jegyzete; Lehár: Cigány­­szerelem — a Kolozsvári Magyar O­­pera 1959-es felvétele. Vasárnap 10— 12 óráig; Színes vasárnap délelőtt; Vasárnapi versajándék; Omló falak; Az aradi Tóth Árpád irodalmi kör­ben; Kolozsvári séták — A Bethlen­­bástya napjainkban; Közös éneklés Tordaszentlászlón; A római katolikus egyház műsora. 18—20 óráig: Folyó­iratszemle; Vasárnapi hangverseny; Balogh Edgár (ism.); Folyóirataink története (2.); Az Erdélyi napló. Hét­főn 8—10 óráig: Jó reggelt!; Az új földosztás helyzete; Sport és muzsika; Kedvelt melódiák. 18—20 óráig: Vá­logatás múlt heti műsorokból; Muzsi­káló évfordulók; Ruha István hegedű­­művész 60 éves. A marosvásárhelyi rádióállomás műsora szombaton 8—10 óráig: Hír­magazin; Telefonrébusz; Könyvismer­tető; Szemafor; Karinthy Ida. 10—11 óráig; Zenés butik. 16—18 óráig; Hír­magazin; Szabad­id­ő - stud­ió; Járt uta­kon — Orbán Balázs: Erdély leírásá­nak 3. részlete; Hangmúzeum; A ki­sebbségi színházak támogatásáért — részlet az Arizona színház gálaestjé­ről; Képeslap az ausztriai Rotheburg várkastélyból; Laza fél óra — a ma­gazinműsor házibulija; Szombat esti mese; Pom-pom. Vasárnap 11—14 ó­­ráig. Gyermekműsor: Milyen érzés iskolásnak lenni? — beszélgetés első- i­dökkel; Timni-top; Légy jó mindhalá-­­­lig (3.); Igehirdetés — katolikus isten-­­ tisztelet; A falu világa — Illyefalva; Hét végi sport A megye határain belül lépnek pá­lyára C-osztályos csapataink: Sepsiszentgyörgyi FC — Bodzaforduló és Kézdivásárhely — Bakói CEPL. Teljes örömben, tehát nem lehet ré­szünk szombaton sem. A három közül csak kettő győzhet. S hinni merjük, a pályaválasztók nem hagyják ki a le­­hető­séget. Az FC már azért sem, mert fennebbjutási szándékai vannak, s már két fordulóban is lépéshátrányba került riválisaival szemben, itthoni környezetben ilyen nagyvonalúságot nem engedélyezhet magának. Kézdi­­vásárhely pedig azért, mert a rangsor hátsó alakzatában tartózkodik, s a kinti, sokgólos veresés­eket itthoni győzelmekkel kell kárpótolnia. A csoport további mérkőzései : Moi­­neşti — Români Laminorul, Comă­­neşti — Români Vasas, Tîrgu Neamţ — Gyergyószentmiklós, Buhuşi — Ba­­kói Cotidianul. Ez utóbbi akár rang­adónak is tekinthető. A többi igen­csak egy esélyes találkozónak tűnik, s biztos hazai győzelmet sejtet. Vasárnap 10 órakor a sportcsarnok­ban: MOPACO — Brassói Traktor, B.osztályos férfi kézilabda-mérkőzésre kerül sor. Annyi fiaskó után remény­kedhetünk egy MOPACO-fellángolás­­ban ? Jól jönne már egy kis gyógyír. (ÁROS) mozi ffl®®®®®® SZOMBAT, VASÁRNAP Sepsiszentgyörgy — Művész: FOGJATOK EL BRUCE LEE-T, ÉLVE VAGY HALVA (amerikai film, 10, 15, 17 és 19 órától). Sepsiszentgyörgy — Videoklub: 9, 11, 13, 15, 17 és 19 órától. Kézdivásárhely — Petőfi: A CROSBOW-AKCIÓ (amerikai film, 10, 16, 18 és 20 órától). Ko­vászna — Győzelem: KAIRÓI PIROS RÓZSA (amerikai film, vasárnap 16 és 18 órától). HÉTFŐ Sepsiszentgyörgy — Művész: BÉRELJ EGY ZSARUT! (olasz film, 10, 16, 18 és 20 órától). Sepsiszentgyörgy — Videoklub: 9, 11, 13, 15, 17 és 19 órától, Kézdivásárhely — Petőfi: A GYILKOSSÁG (kínai film, 10, 16, 18 és 20 órától). HAU\JiíáÓJZ£K Kivánságmuzsika. 16—18 óráig: Rá­diószínház — Szabó Lajos: Mentség. Hétfő 10—12 óráig: Hírmagazin; Po­litikai visszapillantó; Nyelvművelő; Kondíció és protekció; Zenés sport­híradó. 12—13 óráig: Zenés bulik. 16—18 óráig: Hírmagazin; Törté­nelmi eseménynaptár; Törvényhozási híradó; Élő történelem; Belpolitikai helyzet; Zenés sporthíradó. hírek onpapapo­ k Vasárnap a sepsiszentgyörgyi Vártemplomban az Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról című rendezvény­­sorozat keretében Salamon Sándor András Sámuelről tart előadást. • A kovásznai Körösi Csom­a Sán­dor Művelődési Egyesület kedden 1­8 órától a “művelődési házban megtart­ja az idei kultúrévad megnyitását. A­ megnyitót követően Szabó Etelka ta­nárnő Régi kollégiumok címmel tart előadást, majd József Attiláról készí­tett videofilmet láthatnak az érdeklő­dők. • A hét végén Sepsiszentgyörgy­ön a 87-es. Állomás negyedi gyógyszer­tár az ügyeletes. Szombaton 7,30—19 óráig, vasárnap 9—13 és 15—19 ó­ráig tart nyitva. Éjszakai ügyeletet a 77-es, Gr. Bălan tábornok úti gyógy­szertár teljesít 20—8 óráig.­­ A Pro Vita Hominis (Magzatvédő Társaság) meghívja tagjait és az ér­deklődőket a hétfőn 19 órakor tartan­­dó találkozóra, amikor az angliai Life-konferenciáról hallgathatnak egy beszámolót. A találkozót a Szent Jó­­zsef-plébánia hittan­termében tartják.­­ A pécsi Leöwey Klára Gimná­zium vegyes kara ma 15 órakor a kul­túrpalotában világi és egyházi műve­ket ad elő. Vezényel dr. Szabó Sza­bolcs. • A kézdivásárhelyi lovasverseny keretében ma 10 órakor kerül sor a maratoni futásra, holnap 14 órakor a lovak bemutatása, 15.30 órakor aka­dályverseny, díjazás és tombola lesz. A rendezvényre a Fortyogó motel mellett kerül sor.­­ Ma 10.15 órakor a Szemerja ne­gyedből, a Csíki negyeden át, autó­busz indul (8-as járat) az Elektra-sta­­dionba. Visszaindulá­s 12.45 órakor.­­ A múlt héten egész napos ta­nácskozást tartottak Sepsiszentgyör­­gyön a hazai magyar nem hivatásos színjátszók küldöttjei, melyen főként a januárra tervezett és városunkban tartandó fesztivál előkészítéséről e­­sett szó. Eddig 24 együttes jelentette be­­részvételét e rendezvényre. A szövetség felhívására eddig 31 amatőr együttes csatlakozott a Jádzó Társa­sághoz. Novemberben a Jádzók 45 a­­matőr színjátszót küldenek a kecske­méti diákszínjátszó seregszemlére ta­pasztalatot gyűjteni.­­ Hétfőn 18 órakor a Mikes Kele­men Líceumban a városi kosárlabda­bajnoksággal kapcsolatos megbeszélést tartanak. Hírszerkesztő: PALJANOS MÁRIA Nem félünk a farkastól? (folytatás az első oldalról) arányait tisztán látó jelentést terjesz­tett elő. Maradunk a reménnyel, hogy a hon­atyák csütörtökön tisztább tükröt pró­bálnak maguk és az ország meg a világ elé tartani. Ha pedig a farkas tovább csattogtatja a fogát, ösztönsze­­rűen keresik egymás oltalmát és me­legét a bárányok. Ez igazán nyeresé­ge lehetne ennek a durva heccnek, mert, a szélsőségek szükségszerű hely­reigazítása után, ránk férne a sokszí­nű egység. A nagyromán fronton fészk­elődő P. Roman veszélyes és gusztustalan volt. A gyulafehérvári heccelő gesztu­sait most zaccos szavú hergeléssé fi­nomította. Leendő választóit nem ha­joló mosolyával bűvölte, hanem a ma­gyar baj miatti nemzeti bú szigorítot­ta esélyessé ábrázatát. És jön be a regruta az ablakon Nemrég 100 éves vasutat ünnepeltünk és vele együtt a helyi vonato­zást. Ünnepünkbe akkor keveredik üröm, ha netán ki is próbáljuk eme kiváltságot, ha vonattal szállíttatjuk magunkat. A vasút és, helyenként, a vágányok 100. évéről volt szó a megemlékezésen, de nem a 100 éves vonatszerelvényekről és a helyi érdekű vasúton, helyi jellegzetességű ci­vilizálatlanságról. Ha netán mégis utazásra szánja el valaki magát, ne felejtse otthon az ablakrögzítő támasztékot, a hamu és víz elleni szemüve­get (ez arra az esetre, ha kikönyököl az ablakon), enni- és olvasnivalót legalább kétszer annyit, amennyi a menetrend szerinti időre lenne szüksé­ges és még sok ilyen apróságot. De mindenekelőtt a legfontosabbat ne fe­lejtse: felkészülni a legrosszabbra. Elkésve, leizzadva vagy megfagyva, a szeméttől undorodva száll le az ember a 100 éves vonatokról és gyalogol bele a nagyváros porszínű nyüzs­gésébe. Ettől nem különb fővárosunk sem, úgy terül szét a Dîmboviţa két oldalán, mintha árvíz hordta volna össze a kocsmát a templom mellé, a patkányok által is kedvelt zöldségpiacot a kórház mellé, és valamennyi bu­tikot, csencselőt a törvényhozás szent székházának környékére. Ebben, a remekműre szabott összhangtalanságban a legjobb úgy tenni, mintha ez lenne a legtermészetesebb és még csak azért sem zavarna. A metróra várva, fiatal hölgy veti le a kabátját, és szinte ugyanazzal a mozdulattal veszi vissza. Csak közben „beleöltözött“ a táskájába, kabáton­­belülre he­lyezte. Készül az utazásra. Míg melletted az „Europa“ -t és a „Románia Mare“-t kiáltja a rikkancs, elölről-hátulról támad Balkán úr, és benned kérdések özöne születik meg. Hogy lehet így élni? Egyáltalán élet ez? És azonnal indulsz az állomás felé, remélvén, hogy odébb jobb lesz. A vona­ton leülsz, ha van helyed, szívod a 100 éves bűzt, és közben jön be a reg­­ruta az ablakon. Te kifele parancsolod, mások holt részegen befele taszít­ják, és csak úgy lóg a katona, fityeg az ablakon. Himbálódzik a kint és bent között, néz bambán, és végül kiesik. Kiesik a vonatból, az időből és főként Európából. Ezért nem tudom felszabadultan és nosztalgiával köszönteni a 100 éves vonatozást. FEKETE RI­­KA ezre essünk egymásnak...» (Folytatás az első oldalról) B­pesten, melyről a pletykák azt állítják, hogy azokat az úriembereket a már említett erők pénzelték, utána rögtön fölfedezték a székely autonómia-törek­vést, bejött a riasztás, hogy itt most kikiáltanak valakik valamit. Forgató­­könyv szerint megy minden... Az a vé­leményem, hogy valakiknek nagyon az az érdekük, hogy itt mi, románok és magyarok üssük egymás fejét. —Mi a teendő? —A legfontosabb, hogy ne üssük egymás fejét Ne tegyük meg nekik ezt a szívességet. Ami meg a parlamentet illeti, én úgy érzem, hogy Csiha Tamás szenátor és Takács Csaba képviselő nagyon jó munkát végzett, mondhat­nánk azt is, hogy az ő jelentésük a szó szoros értelmében megsemmisítette az előzőt. Ezen túlmenően, mi mindany­­nyian, akik információhoz juthatunk, készülünk a csütörtöki vitára. Biztosan tudom, hogy Háromszék román és ma­gyar lakossága felmérte, hogy a jelen­tés, a legenyhébben fogalmazva, nem felel meg a valóságnak. Mi ezt doku­mentumokkal fogjuk igazolni. Azt is el kell mondanom, hogy megítélésem szerint, hatalmas felelősség van most a megyében élő románok vállán is. Mi nem akarunk senkinek súgni, de úgy érezzük, hogy román barátainknak, szomszédainknak el kell mondaniuk, hogy ebben a megyében valóban béke volt és van, itt dolgozni és élni tudnak egymás mellett az emberek. Ha nem vállalják a nyilvános szereplést, lega­lább a román vidéken élő rokonaiknak, ismerőseiknek el kell ezt mondaniuk. Ha pedig lennének olyanok, akik ezt írásiban is megfogalmaznák, esetleg eljuttatnák a televízióhoz, a központi román lapokhoz, sok jót tennének. Nem a romániai magyarságnak, nem a háromszékieknek, hanem az ország­nak. Románia érdeke, hogy béke le­gyen. Nehéz tél előtt állunk, éhezés és fázás előtt, és ha béke nem lesz, ha egymás fejét csapkodjuk, akkor mé­lyül a baj, bár úgy tetszik, hogy egye­seknek kimondottan ez az érdekük. Minden becsületes román és magyar embernek meg kell értenie, hogy most itt semmiféle szeparatizmus nem te­­­­hetséges, hisz nem határolhatjuk el­­ magunkat saját nyomorunktól! Elszomorító hét (folytatás az első oldalról) a helyzetet és restellik magukat, hogy ilyen színjáték szereplői. Még ta­lán azt is megértem, hogy nem szó­laltak fel. Csütörtökön pedig kiürült a terem. Nem annyira azonban, hogy Csiha Tamásnak és Takács Albert Csabának ne lettek volna hangos el­lendrukkerei. Kínos hét volt. Marian Enache szükségét is érezte, hogy nyugalomra intsen, óvjon a meggondolatlan ak­cióktól. S tétova kísérletet tett arra, hogy enyhítsen a döbbenetén, a je­lentés nem több, mint az igazság fel­tárásának egyik dokumentuma. A képviselőház keddi, kiegyensúlyo­­­zott nyilatkozata — „nem szabad meg­engedni, hogy a magyar kisebbség egy szűk körű csoportjának szélső­séges megnyilatkozásaira hasonló szélsőséges állásfoglalással válaszol­janak“ — magában rejti a kibonta­kozás kulcsát. Mert ez fordítva is igaz. Egyedül a józan türelem, még kétségbeejtő helyzetben is csak a jó­zan türelem segíthet át a válságokon. Ezért szomorított el egyik napilapunk olvasói levele: „meghalunk egy szá­lig“. Nem halnunk, élnünk kell. És okosan vívnunk meg csatáinkat, szö­vetségeseket nyerve meg ügyünknek, nem pedig fennhéjázó türelmetlen­ségünkkel egy akolba terelni mind­azokat, akik másképp gondolkoznak, mint mi.

Next