Háromszék, 1991. október (3. évfolyam, 471-493. szám)
1991-10-19 / 485. szám
1991. OKTÓBER 19. Napkelte: 6,35 Napnyugta: 17,25 Eltelt: 292 nap Hátravan: 73 nap isten éltesse Nándor, Ferdinand, Péter nevű olvasóinkat! Holnap Irén, Artúr, Vendel, hétfőn Orsolya, Celina, Klementina, Orsika névnapja lesz. Fokozatos lehűlésre számíthatunk. A, égbolt változó lesz. Időnként megélénkülő szél fúj. A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 4 és 7, a legmagasabbak 12 és 16 Celsius-fok körül alakulnak. rádió#*#### A kolozsvári rádióállomás műsora szombaton 8—10 óráig: Ébresztő — politikai, kulturális magazin; Hat plusz egy — politikai morfondírozások; Nevek, álmok, sorsok; — Balogh Edgár (1.); Tanárszemmel diákokról — riport. 18—20 óráig: Hírek; Marius Tabacu jegyzete; Lehár: Cigányszerelem — a Kolozsvári Magyar Opera 1959-es felvétele. Vasárnap 10— 12 óráig; Színes vasárnap délelőtt; Vasárnapi versajándék; Omló falak; Az aradi Tóth Árpád irodalmi körben; Kolozsvári séták — A Bethlenbástya napjainkban; Közös éneklés Tordaszentlászlón; A római katolikus egyház műsora. 18—20 óráig: Folyóiratszemle; Vasárnapi hangverseny; Balogh Edgár (ism.); Folyóirataink története (2.); Az Erdélyi napló. Hétfőn 8—10 óráig: Jó reggelt!; Az új földosztás helyzete; Sport és muzsika; Kedvelt melódiák. 18—20 óráig: Válogatás múlt heti műsorokból; Muzsikáló évfordulók; Ruha István hegedűművész 60 éves. A marosvásárhelyi rádióállomás műsora szombaton 8—10 óráig: Hírmagazin; Telefonrébusz; Könyvismertető; Szemafor; Karinthy Ida. 10—11 óráig; Zenés butik. 16—18 óráig; Hírmagazin; Szabadidő - studió; Járt utakon — Orbán Balázs: Erdély leírásának 3. részlete; Hangmúzeum; A kisebbségi színházak támogatásáért — részlet az Arizona színház gálaestjéről; Képeslap az ausztriai Rotheburg várkastélyból; Laza fél óra — a magazinműsor házibulija; Szombat esti mese; Pom-pom. Vasárnap 11—14 óráig. Gyermekműsor: Milyen érzés iskolásnak lenni? — beszélgetés első- idökkel; Timni-top; Légy jó mindhalá-lig (3.); Igehirdetés — katolikus isten- tisztelet; A falu világa — Illyefalva; Hét végi sport A megye határain belül lépnek pályára C-osztályos csapataink: Sepsiszentgyörgyi FC — Bodzaforduló és Kézdivásárhely — Bakói CEPL. Teljes örömben, tehát nem lehet részünk szombaton sem. A három közül csak kettő győzhet. S hinni merjük, a pályaválasztók nem hagyják ki a lehetőséget. Az FC már azért sem, mert fennebbjutási szándékai vannak, s már két fordulóban is lépéshátrányba került riválisaival szemben, itthoni környezetben ilyen nagyvonalúságot nem engedélyezhet magának. Kézdivásárhely pedig azért, mert a rangsor hátsó alakzatában tartózkodik, s a kinti, sokgólos vereséseket itthoni győzelmekkel kell kárpótolnia. A csoport további mérkőzései : Moineşti — Români Laminorul, Comăneşti — Români Vasas, Tîrgu Neamţ — Gyergyószentmiklós, Buhuşi — Bakói Cotidianul. Ez utóbbi akár rangadónak is tekinthető. A többi igencsak egy esélyes találkozónak tűnik, s biztos hazai győzelmet sejtet. Vasárnap 10 órakor a sportcsarnokban: MOPACO — Brassói Traktor, B.osztályos férfi kézilabda-mérkőzésre kerül sor. Annyi fiaskó után reménykedhetünk egy MOPACO-fellángolásban ? Jól jönne már egy kis gyógyír. (ÁROS) mozi ffl®®®®®® SZOMBAT, VASÁRNAP Sepsiszentgyörgy — Művész: FOGJATOK EL BRUCE LEE-T, ÉLVE VAGY HALVA (amerikai film, 10, 15, 17 és 19 órától). Sepsiszentgyörgy — Videoklub: 9, 11, 13, 15, 17 és 19 órától. Kézdivásárhely — Petőfi: A CROSBOW-AKCIÓ (amerikai film, 10, 16, 18 és 20 órától). Kovászna — Győzelem: KAIRÓI PIROS RÓZSA (amerikai film, vasárnap 16 és 18 órától). HÉTFŐ Sepsiszentgyörgy — Művész: BÉRELJ EGY ZSARUT! (olasz film, 10, 16, 18 és 20 órától). Sepsiszentgyörgy — Videoklub: 9, 11, 13, 15, 17 és 19 órától, Kézdivásárhely — Petőfi: A GYILKOSSÁG (kínai film, 10, 16, 18 és 20 órától). HAU\JiíáÓJZ£K Kivánságmuzsika. 16—18 óráig: Rádiószínház — Szabó Lajos: Mentség. Hétfő 10—12 óráig: Hírmagazin; Politikai visszapillantó; Nyelvművelő; Kondíció és protekció; Zenés sporthíradó. 12—13 óráig: Zenés bulik. 16—18 óráig: Hírmagazin; Történelmi eseménynaptár; Törvényhozási híradó; Élő történelem; Belpolitikai helyzet; Zenés sporthíradó. hírek onpapapo k Vasárnap a sepsiszentgyörgyi Vártemplomban az Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról című rendezvénysorozat keretében Salamon Sándor András Sámuelről tart előadást. • A kovásznai Körösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület kedden 18 órától a “művelődési házban megtartja az idei kultúrévad megnyitását. A megnyitót követően Szabó Etelka tanárnő Régi kollégiumok címmel tart előadást, majd József Attiláról készített videofilmet láthatnak az érdeklődők. • A hét végén Sepsiszentgyörgyön a 87-es. Állomás negyedi gyógyszertár az ügyeletes. Szombaton 7,30—19 óráig, vasárnap 9—13 és 15—19 óráig tart nyitva. Éjszakai ügyeletet a 77-es, Gr. Bălan tábornok úti gyógyszertár teljesít 20—8 óráig. A Pro Vita Hominis (Magzatvédő Társaság) meghívja tagjait és az érdeklődőket a hétfőn 19 órakor tartandó találkozóra, amikor az angliai Life-konferenciáról hallgathatnak egy beszámolót. A találkozót a Szent József-plébánia hittantermében tartják. A pécsi Leöwey Klára Gimnázium vegyes kara ma 15 órakor a kultúrpalotában világi és egyházi műveket ad elő. Vezényel dr. Szabó Szabolcs. • A kézdivásárhelyi lovasverseny keretében ma 10 órakor kerül sor a maratoni futásra, holnap 14 órakor a lovak bemutatása, 15.30 órakor akadályverseny, díjazás és tombola lesz. A rendezvényre a Fortyogó motel mellett kerül sor. Ma 10.15 órakor a Szemerja negyedből, a Csíki negyeden át, autóbusz indul (8-as járat) az Elektra-stadionba. Visszaindulás 12.45 órakor. A múlt héten egész napos tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön a hazai magyar nem hivatásos színjátszók küldöttjei, melyen főként a januárra tervezett és városunkban tartandó fesztivál előkészítéséről esett szó. Eddig 24 együttes jelentette berészvételét e rendezvényre. A szövetség felhívására eddig 31 amatőr együttes csatlakozott a Jádzó Társasághoz. Novemberben a Jádzók 45 amatőr színjátszót küldenek a kecskeméti diákszínjátszó seregszemlére tapasztalatot gyűjteni. Hétfőn 18 órakor a Mikes Kelemen Líceumban a városi kosárlabdabajnoksággal kapcsolatos megbeszélést tartanak. Hírszerkesztő: PALJANOS MÁRIA Nem félünk a farkastól? (folytatás az első oldalról) arányait tisztán látó jelentést terjesztett elő. Maradunk a reménnyel, hogy a honatyák csütörtökön tisztább tükröt próbálnak maguk és az ország meg a világ elé tartani. Ha pedig a farkas tovább csattogtatja a fogát, ösztönszerűen keresik egymás oltalmát és melegét a bárányok. Ez igazán nyeresége lehetne ennek a durva heccnek, mert, a szélsőségek szükségszerű helyreigazítása után, ránk férne a sokszínű egység. A nagyromán fronton fészkelődő P. Roman veszélyes és gusztustalan volt. A gyulafehérvári heccelő gesztusait most zaccos szavú hergeléssé finomította. Leendő választóit nem hajoló mosolyával bűvölte, hanem a magyar baj miatti nemzeti bú szigorította esélyessé ábrázatát. És jön be a regruta az ablakon Nemrég 100 éves vasutat ünnepeltünk és vele együtt a helyi vonatozást. Ünnepünkbe akkor keveredik üröm, ha netán ki is próbáljuk eme kiváltságot, ha vonattal szállíttatjuk magunkat. A vasút és, helyenként, a vágányok 100. évéről volt szó a megemlékezésen, de nem a 100 éves vonatszerelvényekről és a helyi érdekű vasúton, helyi jellegzetességű civilizálatlanságról. Ha netán mégis utazásra szánja el valaki magát, ne felejtse otthon az ablakrögzítő támasztékot, a hamu és víz elleni szemüveget (ez arra az esetre, ha kikönyököl az ablakon), enni- és olvasnivalót legalább kétszer annyit, amennyi a menetrend szerinti időre lenne szükséges és még sok ilyen apróságot. De mindenekelőtt a legfontosabbat ne felejtse: felkészülni a legrosszabbra. Elkésve, leizzadva vagy megfagyva, a szeméttől undorodva száll le az ember a 100 éves vonatokról és gyalogol bele a nagyváros porszínű nyüzsgésébe. Ettől nem különb fővárosunk sem, úgy terül szét a Dîmboviţa két oldalán, mintha árvíz hordta volna össze a kocsmát a templom mellé, a patkányok által is kedvelt zöldségpiacot a kórház mellé, és valamennyi butikot, csencselőt a törvényhozás szent székházának környékére. Ebben, a remekműre szabott összhangtalanságban a legjobb úgy tenni, mintha ez lenne a legtermészetesebb és még csak azért sem zavarna. A metróra várva, fiatal hölgy veti le a kabátját, és szinte ugyanazzal a mozdulattal veszi vissza. Csak közben „beleöltözött“ a táskájába, kabátonbelülre helyezte. Készül az utazásra. Míg melletted az „Europa“ -t és a „Románia Mare“-t kiáltja a rikkancs, elölről-hátulról támad Balkán úr, és benned kérdések özöne születik meg. Hogy lehet így élni? Egyáltalán élet ez? És azonnal indulsz az állomás felé, remélvén, hogy odébb jobb lesz. A vonaton leülsz, ha van helyed, szívod a 100 éves bűzt, és közben jön be a regruta az ablakon. Te kifele parancsolod, mások holt részegen befele taszítják, és csak úgy lóg a katona, fityeg az ablakon. Himbálódzik a kint és bent között, néz bambán, és végül kiesik. Kiesik a vonatból, az időből és főként Európából. Ezért nem tudom felszabadultan és nosztalgiával köszönteni a 100 éves vonatozást. FEKETE RIKA ezre essünk egymásnak...» (Folytatás az első oldalról) Bpesten, melyről a pletykák azt állítják, hogy azokat az úriembereket a már említett erők pénzelték, utána rögtön fölfedezték a székely autonómia-törekvést, bejött a riasztás, hogy itt most kikiáltanak valakik valamit. Forgatókönyv szerint megy minden... Az a véleményem, hogy valakiknek nagyon az az érdekük, hogy itt mi, románok és magyarok üssük egymás fejét. —Mi a teendő? —A legfontosabb, hogy ne üssük egymás fejét Ne tegyük meg nekik ezt a szívességet. Ami meg a parlamentet illeti, én úgy érzem, hogy Csiha Tamás szenátor és Takács Csaba képviselő nagyon jó munkát végzett, mondhatnánk azt is, hogy az ő jelentésük a szó szoros értelmében megsemmisítette az előzőt. Ezen túlmenően, mi mindanynyian, akik információhoz juthatunk, készülünk a csütörtöki vitára. Biztosan tudom, hogy Háromszék román és magyar lakossága felmérte, hogy a jelentés, a legenyhébben fogalmazva, nem felel meg a valóságnak. Mi ezt dokumentumokkal fogjuk igazolni. Azt is el kell mondanom, hogy megítélésem szerint, hatalmas felelősség van most a megyében élő románok vállán is. Mi nem akarunk senkinek súgni, de úgy érezzük, hogy román barátainknak, szomszédainknak el kell mondaniuk, hogy ebben a megyében valóban béke volt és van, itt dolgozni és élni tudnak egymás mellett az emberek. Ha nem vállalják a nyilvános szereplést, legalább a román vidéken élő rokonaiknak, ismerőseiknek el kell ezt mondaniuk. Ha pedig lennének olyanok, akik ezt írásiban is megfogalmaznák, esetleg eljuttatnák a televízióhoz, a központi román lapokhoz, sok jót tennének. Nem a romániai magyarságnak, nem a háromszékieknek, hanem az országnak. Románia érdeke, hogy béke legyen. Nehéz tél előtt állunk, éhezés és fázás előtt, és ha béke nem lesz, ha egymás fejét csapkodjuk, akkor mélyül a baj, bár úgy tetszik, hogy egyeseknek kimondottan ez az érdekük. Minden becsületes román és magyar embernek meg kell értenie, hogy most itt semmiféle szeparatizmus nem tehetséges, hisz nem határolhatjuk el magunkat saját nyomorunktól! Elszomorító hét (folytatás az első oldalról) a helyzetet és restellik magukat, hogy ilyen színjáték szereplői. Még talán azt is megértem, hogy nem szólaltak fel. Csütörtökön pedig kiürült a terem. Nem annyira azonban, hogy Csiha Tamásnak és Takács Albert Csabának ne lettek volna hangos ellendrukkerei. Kínos hét volt. Marian Enache szükségét is érezte, hogy nyugalomra intsen, óvjon a meggondolatlan akcióktól. S tétova kísérletet tett arra, hogy enyhítsen a döbbenetén, a jelentés nem több, mint az igazság feltárásának egyik dokumentuma. A képviselőház keddi, kiegyensúlyozott nyilatkozata — „nem szabad megengedni, hogy a magyar kisebbség egy szűk körű csoportjának szélsőséges megnyilatkozásaira hasonló szélsőséges állásfoglalással válaszoljanak“ — magában rejti a kibontakozás kulcsát. Mert ez fordítva is igaz. Egyedül a józan türelem, még kétségbeejtő helyzetben is csak a józan türelem segíthet át a válságokon. Ezért szomorított el egyik napilapunk olvasói levele: „meghalunk egy szálig“. Nem halnunk, élnünk kell. És okosan vívnunk meg csatáinkat, szövetségeseket nyerve meg ügyünknek, nem pedig fennhéjázó türelmetlenségünkkel egy akolba terelni mindazokat, akik másképp gondolkoznak, mint mi.