Háromszék, 1991. december (3. évfolyam, 516-533. szám)
1991-12-03 / 516. szám
BAKOMSZEK s Regél a toronygomb Állnak a falvaink karcsúbb vagy zömökebb tornyai, nézik a Kárpátok, a Hargita, a Bodoki-havasok, a Barók-hegyek meleg zöldbe, hideg kékesbe játszó csúcsait itt, ebben a „viharsarokban“. Mi, kései utódok nem tudjuk, esetleg csak sejtjük, hogy a csillagok, keresztek hol a ragyogóan azúrkék, hol a reménytelenül ólomszürke, feketébe játszó égre írják történelmünket, amit immár senki emberfia el nem rabolhat, el nem hazudhat tőlünk. Szóljanak erről a múltról harangjaink. Állnak a tornyaink évszázadok óta, alattuk nemzedékek keresztelkednek, és eleven mozgású asszonyok tanítják felcseperedő csemetéiket az édes anyanyelvre. Arra, amit a népek csontokkal rakott országútién marcona és ebben a hegyek meg sziklák övezte medencében cseppet sem rokonszenves, görbe kardos, íjas, tegzes, kopjás őseink hoztak. Bizonyosan, könnyebb volt errefelé a „rokonokkal áldott“ germánnak, szlávnak, latinnak beszélni, de mindez mindig nehéz volt elődeinknek: átmenteni, megőrizni ezt az igazgyöngyöt számunkra. A tornyok tövében durva darabba, szúrós lenkendervászonba, aztán sima, selymes ipari holmikba burkolózó asszonyok jártak minden időkben, és amíg szerelmetes legényeiket, férjeiket messze Nyugaton vagy Keleten okkal, ok nélkül aprították, hangzott ajkukról egyritka nyelv. Szóljanak asszonyainkról a harangjaink. Áll a maroknyi ház és cinterem ölelésében egy karcsú torony Erdővidéken. Északról a Hargita, keletről egy kicsiny fenyves, nyugatról a Romhány erdő tölgyei, délről a Baróti-hegyek bükkösei küldik feléje megtartó üzenetüket A falucskát dolgos és rendtartó székely lófők, gyalogszeresek meg jobbágyok lakták, a kicsiny fenyvest Benedek Elek telepítette Szóljanak e népről harangjaink. Szülőfalum az: Kisbacon. Ennek toronygombjából kerültek elő, egy felújítás alkalmával, azok a gyakran torokszorító, maholnap kettőszáz éves feljegyzések, amelyeket ennek előtte több mint negyven éve, nagyobbacska diákként lemásolgattam. Ki tudja élete titkait? Talán a fenyvesek susogták onnan, keletről, hogy: Ez a te dolgod, fiam'. Aztán a kemény sirpadmalynak való tölgyesek onnét nyugatról; őrizd meg néped, tisztességtudó, szülőföld-szerető falusfeleid számára évtizedekig, mert nehéz időkben erőt meríthetnek az előttük járók konok, makacs és kitartó küzdelmeiből. Az anyakönyvekből is kiböngésztem, amit diákfejjel megőrizendőnek véltem. Ki tudja, merre vannak azok a toronygombból kivett, kegyelettel tovább őrzött, patinás nyelven papírra rótt feljegyzések, merre sodorta a történelem vad vihara ősi anyakönyveinket?! Létezniük kell a féltve óvott egyházi levéltárakban, de tudomásom szerint eddig nem kerültek nyilvánosság elé. A torony is megőrizte, igaz papjainak hála, azt a sok gyászt és könnyet, azt a kevéske örömet, amit a falu rábízott. Szóljon a harang a hajdani nótáriusokért. A tornyok, a harangok értünk szólnak, nekünk szólnak, és bizonyosan tudom, hogy azt megérti népem, mert anyanyelvünkön kongatnak örömet, bánatot, keresztelőt és temetést. AZ ÚRNAK NEVE ERŐS TORONY A feljegyzéseket nem az eredeti írásmóddal közlöm, ellenben pontosan követem a megfogalmazást és nyelvezetet, átültetve a mai helyesírásra. Az 1700-as évek végén élt jegyző írásából, szemelvényként, egészen pontosan idézve, íme a bekezdés: ..A Kis Baczoni Református kitsin Ekklésia a Nagy Baczoni Református Ekklésiától, mint Mater Ekkésiától, sok fáradozással, költéssel külön vette magát 1735-dik esztendőben, és akkor tehetsége sem lévén a kitsin Ekklésiának köbös Templomot építeni, az építkezésre való utak is az Uralkodótól el voltak záratva, melly szerént a Papi ház végibe egy Oratóriumot fáiból építettek volt, mellyben harmincz Esztendőkig fojt ki az Istenni Tisztelet.“ Szaporodván, az eklézsia ismét épített, ugyan fából, egy templomot, a mostan álló kőtemplomnak észak felől való oldala mellé, 1765-ben, nem lévén szabadság akkor is kőből építeni. Fából álló falai és talpfundamentumai sorvadozni kezdvén, annak is utat nyitott a felséges Isten, ama boldog emlékezetű II. József és annak testvére II. Leopold római császárok és magyar királyok alatt, minden keresztény valláson levőknek a kőböl való templomépítésre. Szaporodván a kisbaconi kicsiny eklézsia is, megérvén óhajtott szabadságát, kezdette ezen templomot és tornyot építeni kőből, kihozván fundamentumát a földből 1793-ban, melynek kőfalai 1795- ben és 1796-ban felrakattak, be is cserepezettek. Kőmívespallér lévén Kézdivásárhelyen lakó német nemzet Zägler Péter mind templomnak, mind toronynak. Ácsmunkájában mester volt magyarhermányi, mostan pedig Bodosban lakó Pető Márton. Torony és templom gombjait készítette egy brassai Markbelius András nevű mesterember, ki a bodosi, száldobosi, bibarcfalvi és olaszteleki tornyoknak gombjait készítette. Készítette pedig a kisbaconi eklézsia számára a két gombot hatvanegy magyar forintokért. A kőmíves pallért a templom- és toronyépítésre fogadta az eklézsia 1250, írott ezerkétszázötven, forinttal, Az ács Pető Mártont templom- és toronyszarvazásra ötven magyar forintokkal. Az építésre való meszet, nagyobbrészt, itt helyben égette az eklézsis, ingyen adván mésznek való követ a vargyasi Communitás. A kisbaconi malom 36 gazdáké lévén, annak három esztendőben gyűlt hasznát önként való jóindulatjukból fordították és adták a templomépítésre. Annyi sok viszontagságok és fogyasztások között a keserűség eresztette a megmaradt kevés népünket. Nem szűnt meg mégis a megszaradott kevés népünk az építést nagy megerőltetésivel folytatni és végrehajtani. Sőt, a tiszteletes pap, megyebíró és egyházfiak, kimenvén az eklézsiába, a kegyes adakozók templom- és toronygombjainak készítésére, többet 40 forintnál gyűjtöttek össze, egyéb sok szolgálaton kívül. A dél felől való templomajtónak kőlábait egyházfi Gál István és hermányi Nagy Abel, ma kisbaconi molnár, ingyen készítették, a torony alatt valót pedig tíz magyar forintokért. A templom és toronyra megkívántató deszkákat és léceket a kisbaconi fűrészmalom, a gazdák jóságából, ingyen vágta, a fenyőfát ugyan ajándékon nyerte a kisbaconi eklézsia a méltóságos gróf Mikó urak erdejéből. Az építésre megkívántatott téglákat földből készítette az eklézsia a falun alól, az út mellett, amint Nagybacon felé megyen az út. Ezertől fizetett 1 magyar forintot és 8 pénzt, egy véka búzát, egy font sót, egy font költséget. A templom és torony fedelbre a cserepet vette Brassóban Nagy Györgytől vagy Jánostól. Ezertől fizetett 5 magyar forintot, a kupások 3 krajcárba jöttek. Neves renddel a kisbaconi lakosoknak, kik a templom és torony építésében szorgalmatoskodtak és el is végezték. Külső sor: Benedek András és testvére. János, Benedek János, nemzetes özv. Benedek Imréné, Benedek Sámuel és fia. János, ki most táborba ment, Vintzi József, özv. Benedek Sándorné, Boda Sándor, Benedek János — bíró, Boda Sámuelné és fia, János, Benedek József volt czimermann. Lukáts János, Gál Pál és fia, József, Gergely István, Gergely Ferenc, Putnoky István, Benedek Gábor (egy ideig segített), Benedek Sámuel — huszár, Nagy Sámuel, Benedek Ferenc, özv. Benedek Andrásné, Benkő Sámuel, Mihály József,* Benedek Péter, Gál András — most táborban, Gál Mózes, Benedek Sámuel, Vajna András, Mihály Ferenc. Benedek Gergely — polgár, Sigmond Sámuel. Benkő József — egyházfi, Benkő János — nótárius, Lakatos György, Botz József. Belső sor: Lakatos András — most táborban, nemes Gál Sámuel, Benedek Sámuel — archivárius, Benedek Sámuel, Benedek Antal, Benedek Mihály, Benedek József — megyebíró, Benedek Sámuel, Benedek Márton, özv. Benedek Jánosné, nemes Gál József, Gál István — egyházfi, özv. Benedek Jánosné, Keresztes Sámuel, Benedek Pál — polgár, Benedek Mózes, Benedek Sámuel, Benedek Dániel, BenedekTeremiásné, Benedek Ferenc, ennek fia, Ferenc és Sigmond, Benkő József. Ezen felírás, a belső soron alul kezdvén, felfelé ment, a külső, soron aláfelé. Ezek között is fele az írtaknak csak gyengén segedelmezett, tehetetlenek lévén. Az építésnek kezdetitől fogva egy néhány személyek, kik az építést folytatták, meghaltak vagy táborba mentek. Meghaltak: Benedek János, Benedek József — Káplár, Benedek András, Benedek Bálint, Putnoki Sámuel, Benedek György, Benedek Benedek, Vintzi István, Gál Mózes, Bedő Sámuel, Benedek István a táborba a franciák előtt elesett. TÖRTÉNELEM A TEMPLOM ÁRNYÉKÁBÓL A mostani uralkodó felség fennebb irt II. Leopoldnak fia, II. Ferenc római császár és mint I. Ferenc magyar király és erdélyi fejedelem. Kinek uralkodásának kezdete is hadakozáson kezdődött. Háborút indítván az atyja, Leopold a francia nemzet ellen 1791-ben, mely mostan is ezen folyó 1796. esztendőben is népünknek nagy pusztulásával és romlásával foly. Odalévén ezen kicsiny gyülekezetből a franciára mostan is tíz személyek, úgy mint lovas katona, Benedek Jeremiás. Gyalogos katonák: Lakatos András, Benedek János, Gál András, Benedek Dávid, Gál Sámuel és Benedek Sámuel. Kik most a múlt szeptembernek végin vitettek táborozni. Kezdetitől fogva a háborúnak fenn vágynak a harcon fennírt Benedek Jeremiás, Benkő József, Benedek István, Vajna Tamás és Lukáts István. Lengyelországnak oltalmára nagynak Kisbaconból Benedek András káplár. czimsrmann Benedek András és Vintzi József. A franciák ellen 11. Leopold császárunk azért indította a háborút, hogy a francia király, XVI. Lajos felesége, Mária Antonina hercegasszony testvér volt Leopold császárral. A franciák a királyságot el akarván törteni, a királyukat, XVI. Lajost ,.grilottin" nevű előszerszámmal megölték hóhér által, annak utána egy néhány holnapokkal a feleségét és fiát is, most már mint Respublica úgy harcol velünk, és mindeddig barátja is volt a szerencse a francia nemzetnek. A királyi vérnek megboszszúlására felkelt volt a prussziai király. De mesterséggel magát visszahúzta, s megbékéltett a francokkal. Az anglus és spanyol királyok is, úgy a szicíliai király is. A spanyol és szicíliai királyt a kemény megverettetés arra szorította, hogy a francokkal az ős kívánságok szerént kellett békességet kötni. Most már csak az anglus és a mi uralkodónk folytatja a háborút a francokkal. Akkor sok uralkodók nem verhették meg, így minemű vége lészen, Isten ő felsége tudja. Az elmúlt 1788-tól fogva 1790. esztendőig a törökkel folyt a háború. Kisbaconból 27 személyek hadakoztak a török előtt. 13 személy elesett a hozzai „Passuson“. 4 személyt, úgymint Benedek Jánost, Benedek Mihályt, Benedek Sámuelt és Benedek Dánielt elfogván a török, ugyan Bozzán, Constantinápolba vitte volt, és két esztendeig való rabságuk után, kiváltotta az uralkodó felség, kik mind a négyen az építők között most is élnek. Continuata, II. A székelyek katonaságra szorítanak 1764-ben. Az adónak harmada és a föpénz a székely katonáknak relaxáltatik, és esztendőnként, régi privilégiuma szerént, a székely nemzethez tartoznék. Akik táborban nagynak az olyan háztól nem adóznak. Nota. A reformátusok, ezelőtt IS—20—30—40— 50—60 esztendőkkel, sok üldöztetéseidet szenvedtek a pápistáktól, de most nincs hatalmuk. Letörte Józusf császár az ő szarvuk. Ezen folyó esztendőben a franciák a pápát Rómából kiűzték, Rómát maguk hatalmuk alá vették. 1785-ben ■Erdélyország 11 vármegyékre osztatott volt József császár által, ki kétszer is járt Erdélyben. De az is elromolván, régi állapotjára visszaállitatott az ország. HA NEM IS SOK, DE SOKFÉLE PÉNZ A közöttünk folyó ezüst- és rézpénzeknek nemei 1. Nyolc Márjásos keresztes tallér. 2. Két német forintos császári tallérok és ezek félnek is vágynak vertbe. 3. Húszkrajcáros. 4. Tizenkét krajcáros, melyet Márjásnak hívnak. 5. Tízkrajcáros. 6. Kétkrajcáros, melyet patárénak hívnak. 7. Most újonnan, a francia háború alatt. 6 és 12 krajcárosok is kezdettek veretni. 8. 3 krajcáros, melyet garasnak hívnak. A rézpénzek ezek: egy poltura, mely egy garasnak fele, fél poltura, krajcár, fél krajcár vagy egy pénz és fél pénz. Aranypénzek vagynak, melyek a hazában járnak: az első, öt magyar forintos és 20 krajcáros császári és körmötzi aranyak és azok in dupla is nevettetnek. 8 magyar forintos, susferinek, és annak duplásai. Szabadság járni a hollandus aranyakat is öt magyar forintba és 18 krajcárba. Mostani időnkben két közönséges jármozni való ökör, a mi pénzszámlálásunk szerént, megér 50—60 —70 magyar forintokat, mely magyar forint 100 pénzekből áll. Egy tehény 15—20—25 forintokat ér. Egy jó juh és kecske két forintokat, egy jó sertés, hizlalva 7—8—9—10 forintokat ér. Egy köböl szép tiszta búza 4 magyar forintokat, egy köböl rozs 2 forintot, 40 pénzt, egy köböl zab egy magyar forintot ér. Egy kupa vagy ejtel bor 4 garas, egy fertály pálinka 3 poltura. A királyi adót fizeti most a közrend. Egy német forintot 2 ökörtől, 2 jármos tótól. Húsz krajcárt 1 tehénytől. 15 krajcár 1 lógós marha. 3 krajcár 1 juh, kecske, öt krajcár 1 sertés. Három krajcár 1 kas méhtől. Harminc krajcár 1 égett bor főző üstről. Nyolc krajcár 1 köböl fezeje földtől. Nyolc krajcár 1 szekér szénától. TOMPA ERNŐ (Folytatjuk) ezek: Benedek Elek híres háza Kisbaconban (ALBERT LEVENTE felvétele )