Háromszék, 1992. január (4. évfolyam, 534-553. szám)

1992-01-04 / 534. szám

ÁBOMSZÉK SEPSISZENTGYÖRGY 1992. JANUAR 4., SZOMBAT 534. SZÁM Ara 5 lej Szövetségesek az új év kapujában .KEMÉNYEN. MINT A KÖ, / SEBESEN, / MINT A NYÍI* / ÉLJETEK. / VÍGAN ÖREGEDJETEK.“ Hozzávetőlegesen fordítom csak ama népes, szelíd és kedves cso­port újév hajnali rigmusát, mellyel megzörgették ajtónkat, finom gyer­mektorokkal kívánván boldog új évet, ezüstággal ütögetvén, áldást kí­vánva a házra, s nehezen beszerezhető rizsszemeket, a még ritkább búzaszem helyett, az eljövendő bőség jelkép-magvait szórván szét pad- Jat un kon: az első koccintás után pedig román és magyar nótázásba fogtak. Romáin és magyar sepsiszentgyörgyiek voltak mindahányan. amúgy vegyesen; említik is. hogy karácsony s újév között székely ko- lindával is jártak erre, de hát nem találtak idehaza. Ismerős arcok; a Polgári Szövetség fiatal vezérkarának sorcova-járói ismertettek meg egy számomra ez eddig ismeretlen — legalábbis személyesen még nem tapasztalt — népszokással. Oly hajnali, baráti melegség ömlött ed bennem jöttükre, hogy kiszaladt fejemből még a piszkos politika is, melynek egész esztendei uszítő-nacionalista propagandájának is kö­szönhetjük, hogy közös vagy külön népszokásainkban egy új, nehéz év elején ismét egymásra találhattunk. Köszönöm, barátaink, nemes gesztusotokat, jövőre, ha némi búza mégis megterem, várni fogunk foszlós kaláccsal! FARKAS ÁRPÁD Reménytelen reménykeltés 1992-t írunk. Sok reményt ehhez az esztendőhöz sem 'fűzhetünk, mert ha őszintén szembe nézünk önmagunk­kal. szűkebb és tágabb környezetünk­kel, alig mozdul valamit az élet. A megye magánvállalatai közül tucatnyi, ha prosperál, a gyors meggazdagodás­ra vágyók összeeszkabált bódéiban csak az árak magasak, de igazi vá­laszték még ott sincs, valóságos ter­melőtevékenységbe kevesen kezdtek, s azok sem arra vállalkoztak, hogy az élet mindennapjaihoz jemtos cikkeket állítsák elő, hanem csak arra, hogy jó és még jobb üzleteket* hozzanak össze. Á gyárak mozdulatlanok, a munkások jó része „technilcai munka­nélküliség“ állapotában leledzik, ke­vés pénzzel, sok gonddal> s bajainak végiggondolásához bőiben elégséges $za >ad idővel. Igaz, olvashat, tévét néz.iet, s ez utóbbi valóban mindent meg.esz, hogy gondjairól-bajairól el- j terelje a figyelmet. Csillogó szilvesz- ; teri műsort, ragyogó reklámparádét, szép és elegáns urakat és hölgyeket lát- ' hatott három álló napon át, s egy mo- í solygó államelnököt, ki szokásához hí- 1 ven, most sem mondott semmit, újév­köszöntő beszédében, csak szónokolt. De fő, hogy szólt a népéhez, s egyre kellemetlenebb, már-már álarcként ha­tó mosolyát is megcsodálhattuk. Igaz, gondjainkra ünnepi alkalmakkor nem illik sok szót fecsérelni. nem is ezt kérnők számon most, év kezdetén Ili­escu úrtól, s a televíziótól sem, csu­pán csak annyit, hogy örömünnepet ülni, vagy azt a látszatot kelteni egy gondoktól és csapásoktól megszomorí- tott nép színe előtt, hogy minden a lehető legjobb e legeslegjobbak közül való világon, enyhén szólva, felelőt­lenség. Persze volt azért humora is az év ' végi nagy dáridónak. A rügyező vagy j inkább újraéledő román kabaré oda- odakarmolt a hatalomnak, nem túl edzett körmökkel, nem is fékeveszeU bátorsággal. Ét tanulságos volt, mer­jük remélni, nemcsak számunkra az \ az ünnepi műsor is, melyet a híres párizsi Moulin Rouge-ból sugároztak, tehát a nagy latin testvér fővárosának egyik szimbólumértékű helyéről, s a- hol francia dal, mondat annyi hang­zott el, hogy fél kezünkön is megszám­lálhatjuk. Mert nem arra koncentrál­tak a százéves francia kabarét ünnep­lők, hogy nemzeti nagyságukat de­monstrálják, hanem értékeket óhaj­tottak felvonultatni. S ettől nem lett kevésbé francia sem a Vörös Malom, sem Párizs. Nem túl nagy reménységgel né­zünk az új esztendő elébe. Tudjuk, nem csitul a nacionalista hullám, tud­juk, üresebbek lesznek az üzletek, tud­juk, sokkal drágábban és jóval keve­sebbet vásárolhatunk majd az elkö­vetkező hónapokban, tudjuk, a föld, ha visszakerül is tulajdonosaihoz, de nem lesz gépe, állatja, vetőmagja, hogy azt megművelje, de még munka­ereje sem, mert az a bizonyos szívó­hatás, melyet a földtörvénytől re­méltünk, valahol útját vesztette, tud­juk, tömeges lesz a munkanélküliség, tudjuk, hogy utazni már ezután sem fogunk, tudjuk, hogy fiataljaink nem ! lelik itthon helyüket s életük célját, s ezért, mint a vándormadarak, indul­nak az ismeretlen nagyvilágba. tud­juk. hogy választások jönnek, höl is­méi csalni fognak, ha akarnak, kik­nek ez vált fő foglalkozásukká, s még sok-sok lehangoló dolgot tudunk mi is, olvasóink is. De mert a reményt kioltani nem szabad, ha másban nem is bízhatunk, bízzunk saját túlélőké­pessegünkben, szivósságiinkban, s ab­ban, hogy rosszabb időket is átvészelt ; már c nép. SIMO ISU'ÍSÉBET . Ti itt szilvesztereztetek? (ALBERT LEVENTE felvétele) üt népszámlálásról Mit kell tudni 1992. január 7.—14. között az egész ország területén nép- és lakásszámlá­lást hajtanak végre. A népszámlálás célja statisztikai adatok nyerése a la­kosság száma, területi megoszlása, de­mográfiai, társadalmi-gazdasági szer­kezetére vonatkozóan, valamint a la­kásállományra és a népesség lakáskö­rülményeinek a pontos megismerése céljából. A polgári lakosság az összeíró sze­méllyel előzetes megállapodás szerint, köteles otthon tartózkodni és a szám­lálási űrlapok kérdéseire pontos infor­mációkat közölni. Szükség van sze­mélyazonossági igazolványra (buletin). GAZDA LÁSZLÓ (folytatása a 2. oldalon) Mit vár az új esztendőtől ? Ezt a kérdést lettem fel pénteken, az új év harmadik napján a sepsiszent­györgyi parkban az épp arra járóknak. A válaszok — talán a szép, napos idő miatt is — jobbára bizakodóak. De így van ez rendjén az év első napjaiban. Nekem pedig ez lett az év első, kelle­mes meglepetése. * Türelmet, békességet, kitartást, de hogy mindezt elhozza-e, az tőlünk is függ. Hogy mennyire tartunk össze. De bízni kell, ha egyszer egészség van * * Én hirtelen nem is tudom: csen­dességet, nyugalmat, békességet. Mi a mi korunkban már csak reménykedni tudunk. De valahogy, ezeket a maigas (folytatása a 2 oldalon) (FERENCZ) SZILVESZTER ÉJSZAKÁJÁN Három tyúkért e~y élet December 30-ról 31-re virradó éjjel zajt hallott a rnálnásfürdői Keresztes Árpád a tyúkketrecek táján. Kilépett megnézni, miért karicsolnak a tyúkok. Gyilkos késszúrások oltották ki életét. A tetteseket egy nappal később, szil­veszter éjszakáján, 2,30 órakor fülelte le a rendörjárőr, a sepsiszentgyörgyi állomáson. Mocsel György (31) és Ko­zák Károly (17) csíkszentimrei lako­sok (Hargita megye) és Majláth Fe­renc (25) lemhényi lakos előzetes le­(PÁLJANOS) (folytatása a 2. oldalon) Sürgősségi sürgősségek (Írásunk a 2, oldalon) CSÍZIÓ VAGYIS A CSILLAGASZATI TUDOMÁNYNAK RÖVID ÉS ÉRTELMES LEfRAS \ Müller Regiomontanus, poroszországi csillagász, „mennyiség- és erőmütu­dor“ 1471-ben írta meg Csízió (vagyis kalendárium) című munkáját, amelyet Ileltai Gáspár fordított magyarra 1575-ben. A Csízió számos kiadást ért meg, a XV. századtól a XX. század elejéig az egyik legnépszerűbb olvas­mánynak számított. Jaruárius, Boldogasszony hava Boldogasszony havában igyál jó bort, és ha van, édes italt. Az ür- mösbor mellednek fájása ellen igen jó, borssal és füvekkel timporált étkek hasznosak, ózonképpen a lek­várok és eleven gyömbér. Megehe- ted a kövér disznópecsenyét, kol­bászt és ludat mustárral vagy bor­sos eczetteL Eret ne vágass. Ha mennydörgést hallasz e hó­napban,. kegyetleneknek halálát je­lenti. Kis-Karáoson napján a reggeli vörös ég hadat és pokolidét jelent. De miikor fénylik szent Vincze. ak­kor telik meg a pincze; mikor fény­lik szent Pál, minden termés szépen áll; ha pedig havas vagy eső leend, mértékletes esztendőt jelent. Ha fel­leges vágj' ködös lesz, könyörögjünk az Úristennek, hogy hirtelen halál­tól minket megoltalmazzon. Kemény s kegyetlen hidegű a Boldogasszony n havában született gyermek, nedves és hideg természe­tű leszen, tiszta önnöntermészetében, de nagyravágyó, kevély, igen aka­ratos, minden szépséget szerető, tobzódó, tékozló, magamulató, nyá- jaskodó a szép személyekkel, de haszontalan részeges és kártyás lesz, az atyjától maradtat hamar felönti a közre vagy garatra, és megemészti. Szétszámlálás? Megjelent a Csángó Újság 18.—19., összevont száma. Nem véletlen, hogy ebben K. Gy. tollából újra eligazító írást olvashatunk a január 7-i népszámlálással kapcsolato­san. Amellett, hogy figyelmeztet: senkit nem befolyásol­hatnak a meggyőződésével nem egyező adatok bevallására, újfent kiemeli a romániai magyarság kérdőívek sugallta részekre tagolását. Mert külön kódszámok alá tömörítik a magyart, a székelyt és a csángót. Olvasóink előtt nem új ez a téma, az egy tömbben élők között, az sem kelthet (túl nagy) zavart, ha a rovásírásos székelyhazafiúságot e- gyeseknek éppen most sikeredett propagálniuk, de a szór­vány- és a szigetmagyarság körében, ahová az újság szava sem jut el, az amúgy sem politizál(hat)ó tévé magyar mű­sorát sem foghatják, jóval több a csapdahelyzet. Mit mond­junk? A levélpapír, postabélyeg is drága távolba szakadt fiaink, lányaink és rokonaink vagy ismerőseink újévi üd­vözlésére. Pedig szép szokás ez, kár lenne, ha fösvénység, szegénység vagy hanyagság feledtetné velünk, hogy meg­kérdezzük; hogy vagy?, mint vagy?, ki vagy? merre mégy az új esztendőben, kedves fiam, barátom vagy bátyám- uram? A népszámlálás vízkereszt utáni napon kezdődik. Bi­zonyos egyházi szertartáskönyvek szerint, a szenteltvíz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, a szenteltvíz egész évben nem romlik meg. De van olyan helyzet, ahol a pap nem is a háziak anyanyelvén szentel vizet, tart házszentelőt. És van, ahol és, aki más hitvallású és más­képp kéri Isten áldását házára és népére. Végül is mindegy ez, csak úgy kérjék, hogy a ház né­pe nyelve, hite. hagyományai szerint is együtt marad­hasson. Amennyire természetes, hogy oltyánnak, muntyán- nak. moldovánnak, mócnak vagy avasinak nem okoz fej­törést román volta, a magyarnak is van annyi tudománya, hogy tudja vagy érezze: jobb ha a lakodalmakban, tánc­házakban s tollfosztókban virul a székely virtus, s csel­leng be a csángó mese meg ének. Ezt akár az Elindultam szép hazámból kezdetű szép­séges kesergőnk is eszünkbe juttathatja. SYLVESTER FAJOS társadalmi-politikai napilap

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék