Háromszék, 1992. március (4. évfolyam, 575-595. szám)
1992-03-10 / 580. szám
CSoda^ &IqqjI m rogi kacska. REJTÉLYES SZÖVEG Az alábbi szövegben kilenc szárnyasállat nevét rejtettük el: Jancsi beszaladt Pali barátjához: gyere, elzavarjuk a csavargó cicát. Lefecskendezzük vízzel, a szivattyú közelében van a víz. Hoppá, valamiben megbotlottam! Ki nyafog olyan nagyon? Apu megver, ébren van? 2 JÁTÉK A BETŰKKEL Sok szó van, amelyekben egy betűt megváltoztatva értelmes szót kapunk. Újabb és újabb betűk megváltoztatásával eljuthatunk egy egészen más szóhoz. Pl. lev jutunk el fejtől a lábig: Fej, Faj, Haj, Hab, Bab, Báb, Láb. Hogyan juthattok el a RÓKA szótól a LIBA szóig? 3. VÁROSI fiúk falun Pista, Laci és Jani falusi bácsikájuknál három zsák különböző gabonát láttak. — No, gyerekek, tudjátok-e, mi van a zsákokban? A fiúk így feleltek: Pista: Az első zsák búza, a második rozs. Laci: A második árpa, a harmadik búza. Jani: Az első búza, a harmadik árpa. Bácsikájuk nevetett. Az egyiket mindeniketek eltalálta, de a másikat mind eltévesztettétek. Mondjátok meg, mi volt az első, a második és a harmadik zsákban? (m. j.) NÉGY KIS FEJTÖRŐ* Egy apa mondja: — Van hat fiam. Minden fiúnak van egy húga. Hány gyermekem van összesen? Egy harminc méter mély kútba beleesett egy majom. Mindennap három métert sikerül fennebb kapaszkodnia, de minden éjszaka két métert csúszik vissza. Mennyi idő alatt jut ki a kútból? Hányszor lehet 25-ből 1-et kivonni? Egy szobafestő három nap alatt fest ki egy szobát. Mennyi idő alatt fest ki egy kétszer olyan magas, kétszer olyan széles és kétszer olyan hosszú helyiséget? * Bogdán István Sándor „küldeményéből“. KÉPREJTVÉNY Az erdei öreg és a fatolvaj — ÉSZT NÉPMESE — Egy kapzsi és fukar gazda Szent Iván napjának estéjén kiment az erdőre fát lopni. Úgy gondolta, ez a legalkalmasabb idő: az erdőkerülő ott ül valahol a tűz mellett, s kóstolgatja ciny bonaival a jó erős házisört. A kapzsi és fukar gazda kivágott egy csomó fát, felfűrészelte, s a szekérre rakta. De még el se indult, miikor egy magas öregember lépett ki a bokrok közül. Ez az öregember megfogta a ló zablásánál a gyeplőt, és ügyesen vezetni kezdte a döccenők és a tuskók között, mialatt nyájasan mondta: — Az erdő nagy és széles, sok minden baj érheti az embert. Hányan eltévedtek már ezen a környéken! A kapzsi és fukar gazda eleinte erősen félt, de aztán visszanyerte a bátorságát, s azt gondolta magában: — Csak hadd vezesse — én ugyan nem tévednék el, de így valóban könnyebben kijutok az útra. Ott ráhúzok az ostorral, s elnyargalok". Ugyan mit árthat nekem ez a vénség? Így mentek, mentek, mendegéltek. Egyszerre észrevette a kapzsi és fukar gazda, hogy bár még ki sem értek az útra, a ló máris merő hab, mintha nagy, hosszú utat tett volna meg. Segíteni akart a lovon, s lelökött egypár fahasábot, ezt gondolván magában:* — Csakk hadd heverjenek itt a fűben, majd értük küldöm pihent lóval a bérest. A kapzsi és fukar gazda azonban nagy csodálkozására azt látta, hogy hiába lökte le a fahasábokat, a teher mintha még nehezebb lett volna. Mikor már nem lehettek messze a tanyájától, elhatározta, hogy még ledob néhány hasábot, azzal, hogy majd utánaküldi a bérest. Eközben arra lett figyelmes, hogy ismeretlen vidéken járnak. Ismeretlen volt minden fa és bokor. Sohasem járt még ezen a tájon. A lovat vezető öreg meg mintha még magasabbra nőtt volna. A kapzsi és fukar gazda azonban nem sokba vette a dolgot. Így gondolkozott: — Csalóka az éjjeli homály! Bizonyára a csűr mögötti fenyvesben járunk. Innen már csak egy bolhaugrás hazáig ! A teher azonban még mindig nagyon nehéz volt a lónak, s mikor a kapzsi és fukar gazda már biztos volt benne, hogy hamarosan a kapuja előtt lesznek, ledobta az utolsó hasábokat is. Egyszerre eltűnt a lovat vezető öreg, mintha a föld nyelte volna el — szürke köd lett belőle, magasra emelkedett, s a fák sudana felett elszállt arra, amerről jöttek. A kapzsi és fukar gazda úgy érezte, mintha álomból ébredt volna fel, körülnézett, s mit lát: a tanyájának hire-hamva sincs, a ló, a szekér s ő maga is kötözőig áll az iszapos tó ködpárával borított vizében, s ott úszkálnak körülötte a fahasábok mind, amelyeket ledobált a szekérről. Még az volt a szerencse, hogy ledobálta az egész terhet, mielőtt a mélyebb helyre értek. Ha nem teszi, az Erdei öreg belefojtja a vízbe a falopásért. Ettől a naptól kezdve nem mert a kapzsi és fukar gazda soha többé lopni menni az erdőre. BERECZKI GÁBOR fordítása KOVÁCS JÓZSEF rajza HÁROMSZÉK Kedves gyermekek ! A kezdeti „levéleső" fennebb hagyott egy kicsit, bár lassan néhányan közfiletek állandó — egyelőre — levelezőtársaink lettetek. Meg fogjuk keresni annak a lehetőségét is, hogy személyesen megismerkedhessünk. Addig is minden kedves olvasónkat és hallgatónkat (hiszen reméljük, hogy a még olvasni nem tudóknak is besegítenek szüleik) arra kérjük, hogy elképzeléseiket, óhajaikat és nem utolsósorban megfejtéseiket postázzák. Na meg barátaitoknak is szóljatok. A kitartó rejtvényfejtők között hamarosan ismét díjakat sorsolunk. A Szélmalom címen óvodásoknak meghirdetett rajzversenyünkre ez idáig, sajnos, elég kevesen jelentkeztetek. Igaz, ez főképpen szülösteken, óvó néniteken múlik, hiszen a szervezésre őket kértük meg. Akihez esetleg nem jutott el, most röviden megismételjük felhívásunkat: KEDVES ÓVODÁSOK ! Rajzkészségetek csillogtatására vagyunk kiváncsiak. Ezért indítjuk a díjjal (díjakkal) egybekötött versenyünket. Ceruza- (tehát nem kifestett) rajzokat várunk a Csodamalom címére. A CSODAMALOM SZERKESZTŐI KI VAGYOK ÉN?! Michelangelo, a nindzsa ■— Ide figyeljetek, tudjátok, ki vagyok én? Én vagyok az Egér! — Jó, legyél most te az Egér, én vagyok Michelangelo, ő Donatello, ő pedig Raffael! No nem, a négy gyerek nem álarcosbálba készül tollas kalapban, bugygyos, csíkos nadrágban és palettával a kezében! Nem, a blokk tövében hadonásznak egy-egy lecsupaszított karácsonyfatörzzsel, és éppen hadba indulnak. És egyetlen tanár se csodálkozzék azon, ha arra a kérdésre: ki volt Michelangelo, egyöntetű lesz a válasz: az első nindzsa teknős! (—nos) Keresztrejtvény 1. Földrész 2. Erdélyi város 3. Kukorékos 4. Női név 5. Japán rádiókészülék 6. Térképalbum 7. Közös munka 8. Anyag része 9. Irodalmi mű PLUGOR BARNA Az oldalt szerkesztette: FERENCZ CSABA MÉSZELY JÓZSEF ZSIGMOND GYŐZŐ MÉSZELY JÓZSEF Mi marad belőled, hóemberke? Mi marad belőled, hóemberke? Tőlünk hetyke legénykéje, ha beözönlik a tavasz és már nem havaz, nem havaz. Mi marad belőled, hóemberke? Dér bundácska, fagy dereske. Te répaorrú, szénszemű, lyukas fazékkal nagyfejű. Fű zsendükét meg nem éred, hiába acsarogsz, hiába kéred. Horpadozol, töppedsz, roggyansz. Egy szép nap tócsává toccsansz!