Háromszék, 1992. július (4. évfolyam, 658-680. szám)
1992-07-01 / 658. szám
fi Kármentő Bértárgyalás — negocsiálás Újabb szólepedék ragadt a nyelvünkre : a „negocsiálás“. A bértárgyalás helyett lefetyeljük szavaink újabb fattyát, s ebben az esetben nem is csak az iskolázatlanság, műveletlenség, a nyelvtisztaság igényének hiánya burjánoztatta be szavaink közé, hanem a fogalom ismeretlensége, újdonsága, mikor az átadó nyelvből átvesszük magát a szót is. Bértárgyalás: napjaink idegeinket leginkább borzoló jelenségéről van szó. Az infláció és a munkanélküliség kereszttüzében élők óránként találkoznak a környezetükben vagy személyes sorsuk alakulásában akkora szerepet játszó megnevezni valóval. A bértárgyalás szó a beszéd nyelvi loncsosságára alkalmas rétegeiben talán túl választékosnak, közgazdasági ízűnek tűnik. De nincs mentség, az általános iskolázottság mai foka, a közművelődési élet, az írott és az elektronikus sajtó, tehát a rádió és a tévé, érzésünk szerint, megelőzhetné, kiiktathatná ezt a rossz hangzású, korcs szót legalább a valamennyire igényes beszédből. Korcsot, keverékszót említettünk, mert már annyira megapadt nyelvünkben, hogy magyar toldalékokkal használjuk a román „a negocia“, „negociere“ megfelelőjeként, negocsiálni, negocsiál, negocsiálás. Ez is a szó betelepedésének fokát jelzi, s ez még nagyobb baj. A sajtó, a rádió és tévé, az iskolák és közművelődési intézmények felelőssége esetünkben is nyilvánvaló. Ezért is ajánljuk fel, akár állandó rovatot is biztosítva, hogy a nyelvi igény alakítása és a nyelvtisztaság megőrzése céljával írott jegyzeteknek lapunkban rendszeresen helyet adunk. VISSZHANG Kétezernél többen védték meg A Kályhák és sűrörök című írásban látott napvilágot a lapban egy névtelen levélből vett idézet: „Különben nem csak a szentkatolnai lakosok megállapítása az, hogy Kaján úr haszonleső, népszipolyozó elvtárs volt a javából.“ A minősítés miatt megkeresett bennünket Kaján István, sérelmezve a levélrész közreadását. Nos, amint az az említett írásban is állt, a helyhatósági választásokon Kaján Istvánt a község 2153 szavazópolgára polgármesterré választotta. Senki sem szavazott ellene. 49 szavazat érvénytelennek minősült. 220-an nem jelentek meg az urnák előtt. Ebből az következik, hogy Kaján Istvánban kétezernél is többen mást láttak, mint a magát szentkatolnai igazságkeresőként megnevező levél írója. Kaján Istvántól ezúttal — óhaja szerint — elnézést kérünk a levélrészlet közreadásáért. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a szerző éppen azok ellen emelt szót, akik névtelenségbe burkolózva ugyancsak „igazmondóak“ mernek lenni... 1992. JÚLIUS 1. Bemutatkozás (folytatás az első oldalról) lett a közel egymilliós alaptőkénk, amiből, még a túlzott árdrágulások előtt egy traktort, e két tárcsát, boronát és vetőgépet vettünk. Egyelőre, használatban, egy pótkocsival is rendelkezünk. A kikerekített 70 tejes motorinával 1 hektár föld szántása például nekünk 2400—2600 lejbe kerül, s a traktorisítánk is nagyobb fizetést kap, mint a gépállomáson. — A 90 hektár területet május 7-én bevetettük. Tavaszi növényeket termesztünk, zabot, árpát, tízhektáros táblán francia technológiával vetettünk cukorrépát. Ez a módszer abból áll, hogy különleges géppel egy fészekbe egy mag kerül, így elkerülhető a cukorrépa egyik legnehezebb kézi munkája: az egyelés. — Nem vagyunk jogi személyek, csak a tanácshoz jelentkeztünk be, névsorral. Ügyvezető elnökünk a polgármesteri hivatal egyik tanácsosa. Elképzelésünk, hogy a pontos gazdasági alapokra helyezett közös gazdálkodásnak megvannak a megfelelő előnyei. Ezeket ki kell használni és így jövedelmet biztosító mezőgazdálkodást lehet folytatni. Nem a csernátoni tájmúzeum sokféle gőzkazánjának egyike ez, hanem az északnémetországi Schlesnig-Nolsteinisches Sandesmuseum 1911-es tűzszekrénye. Honi hercehurcák után Németországba sodródott egykori honfitársainknak jut eszükbe a mi Csernátonunk, sőt, még azoknak a csíkiaknak is, akikkel, amint írják, ott ismerkedtem meg, s talán nem is tudaták itthon, hogy a háromszéki nagyközségben is van ilyen, amelynek gép- és eszközgyűjteménye a német televízió fő adásának 45 perces filmjében Erdélyt képviselte. Mostanában megint elcsábított a „politika“, és hűtlenül hagytuk darab időre el a „kultúrát“, amelyből divatos kifejezéssel kezd kivonulni az Állam. Támogatás hiányában, újra végveszélybe kerültek az irodalmi lapok, a nagy múltú România Literară, a vezető román irodalmi hetilap például időlegesen beszüntette megjelenését, de súlyos veszély fenyegeti a Helikont és a Látót is. Természetesem ilyen mostoha körülmények között létfontosságúvá válik a Soros-alapítvány szerepe. Ennek, amint azt megszokhattuk gyönyörű hazánkban , távolról sem örül mindenki. Sőt!... " A szélsőséges román honfiak tájékozatlanságánál, primitívségénél és szűk látókörű ostobaságánál csak a lobogó rosszindulatuk nagyobb. A kolozsvári polgármester — városa máris Állam az Államban — minden veszélyek fő forrását a Sörös- (így!) alapítvány ténykedésében látja ! : „Az intézkedései által kiváltott kedvezőtlen sajtóvisszhangot egyszerűen, bár nem túl meggyőzően, magyarázza: akik rendeletei ellen tiltakoznak, pénzt fogadnak el a Sörös-alapítványtól.“ (România liberă, 1992. június 12.) A Totuşi iubireában (Adrian Păunescu szennylapjában) miközben a főszerkesztő-laptulajdonos-költő transznisztriai frontverseit közli oldalakon keresztül, a „tűzvonalból“ címmel (ezek egyszerre merítik ki az elmebaj, az uszítás és a dilettantizmus fogalmát !), egyik alapszerzője Soros alapítványát támadja. „Amit George Soros a megbukott kommunizmusból ma is elfogad, az a nacionalizmus fölé magasodó proletár internacionalizmus gondolata“ — írja mélyreszántóan Theodor Codreanu (Totuşi iubirea, 1992. június 11—18.), s miközben az utolsó messiásnak nevezi Sorost, idézi románul is olvasható önéletrajzából ama vallomást, amelyben Soros leírja, hogy mint magyar zsidó tulajdonképpen soha nem vált sem amerikaivá, sem Izrael lelkes hívévé. A szerző, miközben dagályosan értekezik a kommunizmus nacionalizmusellenességéről — hogy miért tartja a negyvenes években emigráló Sorost kommunistának, ez továbbra is rejtély ! ? ! —, Soros Györgyöt a hungarista eszmékkel hozza összefüggésbe (!?!), mely hungarista tervezgetéseit Soros ésszel és dollárral igyekszik megvalósítani.“ • Bár nem mondja meg, milyen hungarista elképzelésekről van szó a „nyitott társadalom“ „messiásának“ esetében ? — ki kell ábrándítanunk a magyar hungarista mozgalmakban pontosan úgy nem voltak „zsidó származású magyarok“, mint ahogy a hozzá sokban hasonló eszmeiségű Vasgárda sem erősítette sorait „zsidó származású románok“-kal. 0 Míg a légionáriusok a bukaresti mészárszék kampóira akasztgatták a zsidókat, addig hungarista suhancok a Dunába lőtték őket. 0 Ezek tények, olyan tények, melyeket még a Totuşi iubirea tudós szerzői sem hagyhatnának figyelmen kívül. 0 De figyelmen kívül hagyják őket, s ez ismételten rávilágít Románia jelenlegi válságos helyzetére : lepraként, pestisként terjed a tudatlanság ragálya. 0 A román sajtóban megjelenhet, hogy 1991 a magyar sovinizmus éve, hogy a kozákok muzulmánok (? ), hogy Sörös azért dolgozik, hogy a nemzeteket leigázó maffiák szabadon garázdálkodhassanak (?!), hogy Ceauşescu a nemzet mártírja, akárcsak Antonescu, akinek hamarosan szobrot emelnek Pitesti-en . . . " Folytassuk még a szelíd és türelmes nemzetjelzőkkel, a kereszténynek született nép ( ? ) legendájával, s mindazzal az ordas eszmével és meg nem gondolt gondolattal, mely bizonyos sajtótermékekből valósággal rázúdul a gyanútlan olvasóra. S közen folyik a jugoszláv polgárháború, terjedőben a transznisztriai viszály ... Valóban nem tudni, holnap „mire ébredünk“ ? ! ?" bogdan laszlo 4 MENEKÜLÉS HELYETT KISEBBSÉGI AUTONÓMIÁK Külügyi kérdésekkel foglalkozó értekezletet tartott Jászberényben az MDF. Jeszenszky Géza külügyminiszter hozzászólásában kijelentette: a kisebbségi magyarság nyugodt jövőjéért minden tőle telhetőt megtesz a kormány, de Magyarország szomszédainak többségében a nemzeti bolsevizmus félrelépéseinek veszélye nem múlt el, a játszma tehát kétesélyes. A Nyugat ráébredt a helyzet robbanásveszélyes, voltára, arra, hogy a kisebbségek sokaságának szembenállása, háborúskodása beláthatatlan veszélyeket idézhet elő. A magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy tartós megoldást az jelenthet, ha megszerveződnek a helyi demokratikus önkormányzatok, kisebbségi autonómiák, s a kisebbségek már nem a védekezésre, menekülésre rendezkednek be, hanem önmaguk újjáépítésére alkotóerejük latba vetésére. Ez a térség demokratizálódásának nagy történelmi erőpróbája, mit a nyugati demokráciák támogatnak ha a nemzetek betartják a határok sérthetetlenségének elvét — mondotta Jeszenszky Géza. AZ ETNIKAI KÉRDÉSEK kezelését tartja a legnagyobb gondnak Kelet-Közép-Európában Göncz Árpád magyar államfő is. Gönz Árpád Miskolcon beszélt erről, hangsúlyozva: a probléma csak úgy oldható meg, ha valamennyi térségi államban megadják a kisebbségeknek az őket megillető emberi jogokat. A magyar államfő szerint a térségben jelenleg tapasztalható széthullási folyamatot óhatatlanul követni fogja egy integrációs szakasz, ami hosszabb ideig békét hoz a kelet-európai népeknek. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG lisszaboni csúcsértekezletén megállapodtak abban: az állam- és kormányfők teljes támogatásukról biztosítják a demokratizálódás útjára lépett országokban a demokratikus intézmények megszilárdítását és az emberi jogok tiszteletben tartását. Ebbe beletartoznak a kisebbségek jogai és a határok sérthetetlensége is. A csúcsértekezlet résztvevői nyilatkozatot fogadtak el Jugoszláviáról. Az emberbaráti segélyek eljuttatásának szükségessége mellett foglaltak állást, s úgy vélekedtek: ha szükséges, ennek értelmében erőszakot is lehet alkalmazni. A KP csúcsértekezletének résztvevői úgy vélekednek: a bosznia-hercegovinai háborúért továbbra is Szerbiát és a hadsereget terheli a felelősség A szarajevói repülőtér ENSZ-felügyelet alá helyezése után, hétfőn este landolt a légikikötőben az első segélyszállítmányt vivő repülő. De a csomagokat nem tudták kijuttatni a reptérről. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése visszavonta Jugoszlávia különleges meghívotti státusát Helyét az utódállamok veszik át — felvételi kérelmük elbírálása után. • Magyar—román külügyi találkozó lesz holnap Aradon. A Kis-Jugoszlávia elleni embargó, a határátkelőhelyek kérdéseiről tárgyalnak. • Moldáviában folytatódnak a fegyveres összetűzések. Hétfőn délután Tighinában rálőttek az ENSZ-megfigyelőket szállító egyik kocsira is. Ismételt bombatámadás érte a horvátországi Dubrovnikot. Újabb műemlék épületek pusztultak el. • Franciaországban tiltakozó sofőrök csatlakoztak az utakat már napok óta eltorlaszoló farmerekhez. Az ország déli övezeteiben több forgalmas országút járhatatlan. Háromszéki