Háromszék, 1992. december (4. évfolyam, 768-782. szám)

1992-12-03 / 768. szám

Kárment® BENZINVÁM A rendező elme a hebehurgyán ha­mari határozatokban, a végig nem gon­dolt, kaotikus következményeket kiváltó rendelkezésekben is keresi és fel is leli a rendet, ésszerűséget s szakértelmet. Nincs másképp ez a bűn-­bn­­árakat alátáncoltató sofőrgyőzelem csatái közben szinte ad hoc született kompromisszumos egyezmények esetébe ez s­­m, aztán a friss és nagy tekintélyű kormány határozatba foglalt, a 747/1992-es számúba, novem­ber 18-án. Ezt követően, kiegészítésként az országhatár felé guruló kocsik üzem­anyag tartá­sát OMpvU meg h.­g­ .útin, gázolaj (motorin) világpiaci ár fo­lut­t foghasson ki csak az o" A határozathozók bejelentéseikben nemcsak az évi, hetvenezres gépkocsizó népségre kiszabott benzinsarc gazda­­sági konszolidációt eredményező bölcsességének örvendeztek, hanem az er­kölcsi nyereséget is hordókba fogva görgették felénk: elgázosítják a benzin­­spekul­ánsok kedvét. És most tekintsünk el a hazai polgár benzintartályait és utazókedvét kikezdő rozsda anyagi és közérzeti következményektől, s próbálunk az országházi rekedt gépkocsis külföldiek bőrébe bújni. Sok eset­ben nemcsak az ország jogállamiság felé hal­adó­­útjaiban, a kormány szakértelmében gyönyörködő utas nem vette észre, hogy tartályát kiszúrta a spekuláció ellen felállított villámhárító, hanem maga a vámos sem. Gépko­csisorok, pénzkölcsönzések, káromkodások, botrány, diplomáciai tiltakozások. Summa summarum: benzintartályügyben nővére bár 1. és 27.­­-*-'44 kormányhatározat született, tudniillik először a 765/1992-es módosítja az ere­deti 747-est, majd a november 27-i 775/1992-est. Mondják, hogy a Világ­történelemben voltak esetek, amikor ez a kormányzati határozat évszázadokig érvényes maradt. Ez a mostani nem tartozik azok közé. Az holtbiztos, hogy a spekulánsok számára rossz szagú most a román benzin, de az is, hogy olajfo­tos tett az ország rendjébe, becsületébe vetett hit. A benzin marad, a riasztóan rossz hírek szétfoly­­tak a nagyvilágba. Amit nyerünk a benzinvámnál, elveszítjük a réven. SYLVESTER LAJOS tamási áron Szülőföldem — 69. — Úgy látszik azonban, hogy abban az ügyben nem az öregnek volt igaza, mert az átok őt fogta meg. Csodálkozva kérdem: — S az ilyenben hisznek az emberek? — A többség igen — mondja Gáspár. Ha valakinek ádáz haragosa van, vagy nagy kárt teszen neki egy ismeretlen, akkor már fut a kalugyerekhez, s átkoztat azokkal. Hol az egyiket, hol a másikat meg is fogja az átok. Emiatt aztán fél a nép, s aki kárt csinált, hamar jóváteszi, nehogy u­­tolérje a büntetés. Azt szeretném tudni, hogy ő hitelt ad-e ezeknek, mire azt mondja: — Én se hitelt, se pénzt. Az új nemzedékbe tartozik Gáspár: tárgyilagos, józan, sőt, kimért. S mégsem színtelen vagy éppen hűvös. A nemes előzékenység és a szigorú forma, melyet érintkezésben és mozdulatokban ösztönösen használ, valami elszegényedett kínai herceget juttat eszembe folyton. Pedig ilyent nem is láttam soha. S ha apámmal vetem össze, a természet rejtelmein ámulok, mert az apám zord havasi természetéből és forró záporából semmi sincs benne, s mégis ugyan,­az, hiába. Vagy itt vagyok én: hallgatag és kéngura­­ságra hajlamos, mint apám, s másrészt mezei vi­rágok módjára tarkít az anyám derűje és játékos képzelete. A kettő együtt egészen más embert ad, mint az öcsém, s mégis ugyanaz. Tudósnak való, mint mókusnak a mogyoró. Félig-meddig szóba is buggyan ez a gondolatom, mert Gáspár rám néz, hogy mondtam-e valamit. Könnyű elütni azonban a dolgot, mert éppen meg­érkezünk a szülői ház udvarára, öcsém a csűr felé megy, én pedig anyámhoz, be a házba. Javában süt­­iöz kicsi birodalmában, bár a gyermekei veteked­nek érte, hogy az ünnepek alatt melyikhez menjen ebédre s vacsorára. Nem tudja, hova ültessen, hogy jobb legyen. Oda ülök a kongregációs okmány árnyé­kába, ahova rendesen szoktam. S ahogy nézem öt szerető munkájában, s a tűznél meg is fiatalodva, nemzeti gondjaim lassú mozdulatokkal és lustán a mélybe úsznak, mint tengerben a nagy halak. S fe­lettük nyugalom terjed el Egyenesen oktalannak tű­nik, hogy bármit is szóljak anyámnak, ami­­gondot fogadhatna benne. AZ UZONI SOL­LACT RT. részvényesei tudomására hozza, hogy azok számára, akik nem kap­ak burgonyát, december 2-től megkezdik az 1992-es évre járó osztalék kifizetését. A pénzt annál a farmnál lehet felvenni, ahová az il­lető földterület tartozik. A pénzt felvenni csak személye­sen lehet, a személyazonossági igazolvány alapján. Külön­leges esetekben közjegyző által hitelesített felhatalmazást is elfogadunk. Így szerzek örömet magamnak, s tartom meg az övét. De este, amikor ágyba kerülök, elég későn, alig hallható nesszel a sötétből sompolyogni kezdenek felém a kérdések ismét. Először apró kicsikék jönnek, s azok is puhán, szörnyű ártatlanul. Aztán nagyobbak s egy-egy nagy is, míg végre odáig jutok, hogy a dél­után még jobb volt. Csak repdes az álom, szememet fészek gyanánt hiába kínálom neki. . Már közel járhat az éjfél is, amikor éneket hallok messziről. Éppen az ablak alatt viszen el az út, s azon közeledik lassan az énekes. Nem tejjel él már, hangján és énekhordozásán egyaránt érzik. De igen a szövegen is, mert azt fújja, hogy „Bánat, bánat, csokros bánat! Mért raktál szüvemre várat? Mért nem raktad olyan helyre, honnét madár sem jön erre?!’’ Egyszerre felkapom a fejemet, s úgy mondom magamnak: — Az apám nótája volt! De ő nem ilyen megadással énekelte, hanem in­gerkedve, mintha a lába előtt kutya helyett sárkány heverészett volna. Milyen borzasztó, hogy meghalt! Ilyen mértéktelenül sohasem kívántam, hogy él­jen, mint most. S már tizenegy esztendeje, hogy meghalt: mindegyik esztendőre egy kőműves jut az épülő várból, mit szívemre rak ez a nóta... Úgy érzem, mintha ezekkel a kőművesekkel zá­logot adtam volna, vagy vámot fizettem volna, hogy utána átmehessek a sorompón. S ott túl ne tudjak önmagamról semmit, csak ráébredjek egyszer a reg­geli fényre. Ma különösen ragyog a nap. Ilyen szép húsvét­­ra nemigen emlékszem, de különben az úgy szokott lenni, hogy húsvétban is mindig az élő a legszebb. S hát még amikor megesszük reggelire a bá­­ránytokányt! Mindenki, bent a házakban s künn az úton, a lelki ünnepnek , a testi jólétnek az igézetében várja a harangszót és a szentmise közeledtét. Még Ágnes is félretette a rendszabályokat, melyekkel máskor sűrűn szegélyezi sógornak az útját. Még azt sem tud­juk róla ebben a percben, hogy hol jár, hamar ki­derül azonban, hogy a szolgálatot teljesíti, amelyet oldalom mellett vállalt a puskamentes háborúban. Vagyis az élet folyását figyeli künn az emberek kö­zött, s az eseményeket gyűjti (folytatjuk) A KOVÁSZNA MEGYEI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGE új élel­miszerüzletet nyiott az Arany János utcában (a FEDERALCOOP székháza mö­gött). Legjutányosabb árak az ABC—COOP-nál ! Várjuk kedves vásárlóinkat ! A­B­C—C­OOP Mi is a legjobbak közé tartozunk 1 (117) 1992. DECEMBER 3. * bikaborjakat vásárol, fel 100—200 kilogrammosig megegyezés alapján. Bővebb felvilágosítást a részvénytársaság székhelyén nyújtanak Uzonban (telefon: 313891) vagy az uzoni 8-as farmon, a növendékszarvasmarha-hizlaldánál. (114) DECEMBER 1—25. KÖZÖTT árkedvezmény a BTT üzletében árusított árucikkeknél. Sepsiszentgyörgy, Grigore Bălan út. (113) Apám tánca. Ez a címe a Háromszék Népi Együt­tes harmadik bemutatójának, amelyet ma este hét órától a színház nagyter­mében nézhet meg a sepsiszentgyörgyi közönség. Nagy öröklődésre tarthat számot az előadás, hiszen a már eddig felvillan­tott táncszínház, a népi tánc hagyomá­nyos elemeit felhasználó, dramaturgi­ai hangsúlyokkal gazdagodó kifejezési forma újabb darabját hozza. Kenkei Árpád­ koreográfus, az együttes veze­tője így fogalmaz a műsorfüzetben: „A rendő formában szerkesztett ko­reográfiában a közép-erdélyi férfitán­cok, az apáról fiúra öröklődő sűrű legé­nyek gazdag formakincse elevenedik meg, kiemelve a több változatban élő pontozót, amelyik a rondó témáját is alkotja. (...) Az a­pám élete kegyetlen volt, az apám öröksége, az apám tánca kötelez.” A színpadi forgatag, a látvány mel­lett, tehát örökségünkről beszélve, a jövőt kutatja az előadás, önmegtartá­sunk csizmaverései között keresve lé­tünk értelmének röpke pillanatait. (A koreográfus vallomását az előadásról egy következő lapszámunkban közöl­jük.) FERENCZ CSABA CSAK ÖSZTÖNZÉST tud nyújtani az Európa Tanács k­öltségye­­­se K­zrp­ és Eu­­­­rópa országai számára. Az ET mi­niszteri bizottsága 13,5 százalékkal emeli 1993-ban Kelet-Európának szóló támogatását, amely összeérni Catherine Lalumiére ET-főtitkár azt nyilatkozta: jelenleg ez maximális lehetőséget jelent. 16 millió francia frankos támogatást irányoznak elő a volt Szovjetunió országai részere (Demosthéne-program), a közép- és kelet-európai jogászok felkészítésé­re (Thémis-program) és ezeknek az országoknak a helyi és regionális adminisztrációjában dolgozó sze­mélyzet kiképzésére (Laudée-prog­­ram). Catherine Lalumiére ET-fő­­titkár szerint az Európai Tanács 1993-as évi költségvetésének ez°n része kizárólag ösztönzést jelent a további együttműködési formák te­rén, s hogy a demokratizálódó Eu­rópának sokkal nagobb, fontosabb forrásokra van szüksége. 138 ezer Áldozata van már a tavaly kezdődött jugo­szláviai polgárháborúnak, ebből 12 e­z­­­len rica Csoszics jugoszláv államfő a Belgrádban tartózkodó Tom Jantos amerikai szenátornak. Csoszics ki­fejtette, csillagászati lehet azok szá­ma, akik hajlék nélkül maradtak. DZSEDDAHBAN találkozott Cyrus Vance ENSZ-kü­­lönmegbízott és Owen lordja, ET- megbízott az iszlám tanácskozáson részt vevő arab külügyminiszterek­kel. Vance és Owen a bosznia-her­­cegovinai szerbek elleni fellépést követelő iszlám álláspontot próbál­ták mérsékelni. A Reuter hírügy­nökség arab forrásai s­wint Owen lordja még az ENSZ katonai bea­­vatkozásának gondolatától is ide­genkedik. A dzseddahi arab külügy­miniszteri találkozó résztvevőinek többsége támogatta az ENSZ fegy­veres intervencióját Bosznia-Herce­govinában. VUK DRASKOVICS, a szerb nacionalista ellenzék vezé­re, a december 20-i szerbiai elnök­választásokon pártja színeiben in­duló jelölt kijelentette, hogy ameny­­nyiben a szerbiai választási bi­zottság elfogadja Milan Panics, je­lenlegi minisz­erelnök elnökjelölt­ségét, akkor ő és pártja ennek sze­mélyét támogatja a decemberi vá­lasztásokon. A szerbiai választási bizottság Milan Panicstól újabb — múlt évi lakhelyét igazoló — bizo­nyítványt kért. MAGYAR ELNEVEZÉSEKET tiltottak be a szlovák TV magyar nyelvű adásában. A szerkesztők e­­zentúl csak a szlovákiai magyar községek és városok szlovák elne­vezését használhatják műsoraik­ban. Az Új Szó lap szerint az E­­gyüttélés politikai alakulat parla­menti irodájában megtalálható­­a tilalomról szóló jegyzőkönyv máso­lata. Az újság arról is ír, hogy a szlovák TV magyar nyelvű műso­raiban visszatér az a régi pártálla­mi gyakorlat, mely szerint a szer­kesztők és riporterek a magyarlak­ta városok és falvak nevét nem ejt­hették ki magyarul. A CORRIERRE della sera című olasz lap interjúsorozata sze­rint a pápa elleni, 1991. májusi me­rénylet hátterében nem a bolgár titkosszolgálat és nem a KGB állt. HÁROMSZÉK 3

Next