Háromszék, 1993. január (5. évfolyam, 783-802. szám)

1993-01-05 / 783. szám

kabaré szentgyörgyön Amit a szoknyák körüüllengenek A sepsiszentgyörgyi színház szilvesz­ter­ műsora megfogadta a régi-új Ván­­cza-sütőpor reklámajánlatát, s meg­próbál haladni a korral. A két világhá­ború közti békeidők világát idézi visz­­sza divatjaival, villámtréfáival, jele­neteivel, táncaival, muzsikájával. A László Károly rendezte produkció egységes és átgondolt koncepcióról ta­­n­akodik. Mindkét rész egy-egy frap-imait kabaré jelenetre alapoz, s ezek kö­ré szerveződnek az előadás zeneszámai, villámtréfái, kupléi, kabaréjelenetei. Az egész egyveleget a verklijét tekergető vándorzenész (László Károly) kom­mentárjai fűzik egymáshoz. Ismét bebizonyosodik, hogy tehetség­ben a sepsiszentgyörgyi színháznál sincs hiány. A Pótvizsga című Vadnai- jelenet minden szereplője. Darvas László, Debreczy Kálmán, Fülöp Eme­se, Veress László, Kalamár György, Sebestyén Melinda, Kőmíves Mihály szinte hibátlan teljesítményt nyújt, az alapszöveg lehetőségeiből gyakorlati­lag semmi sem marad kiaknázatlanul. S ugyanezt mondhatjuk el a Bűvös szék című Heltai-jelenetről is. Dar­vas László, Debreczy Kálmán, László Károly, Kőmíves Mihály, István Már­ta ismét remekel. Az első rész romániai magyar frendi kánkánnal is megörvendezteti nézőit. H­­­ nem éppen ol van mint a va'­­i, való igaz. A sepsiszentgyörgyi színház­­nak csupán 6 táncosnője futja, s abból is egy fiú (Győri Andrea, Máté Márta Magdolna, Ilyés Edit, Vargyasi I­olya, Ambrus Emese, Dósa Attila). De hát­­ ezért a pénzért sehol a világon nem kaphatni monumentálisabbat. A közön­ség, szerencsére, örvendeni tud a mi kis ötszemélyes kánkánocskánknak is. Annál is inkább, mert amit a szok­nyák körüllengenek, gazdasági válság ide vagy oda, végső fokon ugyanaz a minőség, mint Párizsban, Londonban vagy New Yorkban: az emberiség egye­temes s a kommunizmus négy évtized­­­des rémuralmát is sértetlenül átvésze­­­­lő genetikai hagyatékából való. Gyakorta a dalok előadói, Várady Mária, István Márta, B. Piroska Klá­ra, Fülöp Klára, valamint a zenekar tagjai. Benedek Károly, Hána László, Langer Csaba, Lörincz Imre. Malic Vasile is nyílt színi tapsra késztetik a közönséget, mely önfeledten együtt tapsol vagy énekel az előadókkal. Egyszóval jól szórakozik ... Csak saj­nálhatjuk, hogy Krizsovánszky Szidó­nia (kit újabb baleset ért) sanzonja elmaradt Hogy a színvonal néha ingadozó? Hát Istenem, Váncza-sütőporra sem mindenkor futja, az ember azzal süt, amivel tud. Ez a kabaré mindeneset­re vigasztaló, főként, ha arra gondo­lunk, hogy főzni maholnap már csak vízzel fogunk. BÍRÓ BÉLA // Kármentő lllllllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllllllll Köszönet a tisztafejnek sosem uttem volna, hogy igaza lesz egyszer Orbán Árpád tanácselnök­nek, ki vagy két hónappal ezelőtt, mikor e lap szerkesztését átvettem, ba­rá­­tilag imigy koccintott: „Aztán, ne csináljatok Irodalmi lapot Mondták már irodalombarátok fanyalgóan azt is, hogy sportlap vagyunk, mondanak tücs­­köt-bogarat a véleménnyel megjelenőre, hát még a háta mögött. Vádolták irodalmisággal régi urai a helyi sajtót is (mert nem értették), egy dől ént nem érzékeltek sem akkor, sem most e tájakon mindig erősebb volt a szelle­mi potencia, mint a gazdasági­­, kész anyagból dolgoztunk. De aztán meg­jelent egy-két számunk, így legutóbb a szilveszteri, s rájöttem, hogy tévé­­pró­hiba mindég volt, de ily otromba még soha: azt állítja a tíz eszten­deje elhunyt Illyés Gyula ma, hogy Petőfi 170 éve született. Kis nro­M­h­­nikai baki, szárad viszont a szolgálatos szerkesztő lelkén. Én pedig megkö­szönöm figyelmetlenségét. Mert ha egy szerkesztőségi munkatársam nem tud eligazodni Petőfi—Illyés ügyben, akkor százszorosan szükséges, hogy ez az új­ság alapvető irodalomközeli információkat sugározzon a nemzeti érzésről. JS a világérzésről, persze ! Jelentem Illyés Gyula nem volt költő, ő az erdé­lyi magyarság legnagyobb anyaországi apostola volt zord időkben, s meg sem halt Irodalomtörténeti, kultúrhistóriai anyagokat továbbra is közlünk, mert ily jellegű lapjaink megszűnőben, s maholnap írni-olvasni sem meg a Levas gyermek Hát még tudva érezni! Köszönet a figyelmeztetésért a­­sztafelnek FARKAS ÁRPÁD KÁLVÁRIA (1.) 1942. október 5-én vonultam be Marosvásárhelyen a 23. határvadász-zászlóalj 2. századához. Pásztor József százados volt a századparancsnok. Hathetes átképzésen estünk át. Én mindenképpen szakács akartam lenni. A mesterségem hentes és mészáros volt. Arra gondoltam, hogy könnyebb lesz a katonaság. De ez nem sikerült, mert a százados úr kiszemelt, és tisztiiskolára kellett mennem. 1943. január 7-én, miután letelt a karácsonyi szabad­­­ág, 32 honvédet küldtek tiszti iskolába. A marosvásárhe­lyi tanklaktanyában volt az iskola. 440 újoncból állott. A kiképző tisztek és altisztek mind frontszolgált igazi katonák voltak, akik az orosz fronton egy évet töltöt­tek, s tele voltak hadszíntéri tapasztalatokkal. Leváltá­suk után Marosvásárhelyre helyezték őket, hogy után­pótlást képezzenek ki. A kiképzés hat hónapot tartott, de azt gondoltuk, so­hase lesz vége. Mind ludovikás tisztek és jutási altisz­tek voltak a kiképzők. Borzasztóan szigorúak. Amit nem lehet elfelejteni: a reggeli csukló. A tanklaktanya kör­ben 4 km volt, ezt minden reggel körbe kellett szaladni­ félmeztelenül — ha esett az eső, ha hullt a hó. Utána mosakodás és reggeli. Következett a kivonulás. Az ebé­det kihozták nekünk. Délután 5 órára visszavonultunk a laktanyába, így telt el a hat hónap ... Aztán visszavittek a 23-as laktanyába. Az iskolám­­ból június végén tizedesként kerültem ki. 1943 júliusában leszereltek a 3 évesek. A zászlóalj­mészáros is leszerelt, s engem neveztek ki helyette. A­ gazdasági hivatalhoz —GH — tartoztunk. Adtak mellém még 3 mészárost, Én voltam a főnök. Veress törzsőrmes­terrel jártunk állatokat felvásárolni, a vágóhídon az én embereim dolgoztak. Külön hűtőkamránk volt, onnan lát­tuk el hússal a 23-as és 27-es zászlóaljat. Állandós ki­lépési engedélyünk volt. A gyakonat alól felmentettek. Normális katonaéletet éltünk, felváltva szabadságon is voltunk. Egészen 1944. március 19-ig. Ekkor szállták meg a németek Magyarországot Már nem engedtek húsvéti szabadságra sem. Elrendelték az általános mozgósítást Minket 1944 áprilisa elején Marosvásárhelyen el­búcsúztattak. A szerelvény elő volt készítve, bevagoné­­roztak az állomáson. Katonai zenekar és Marosvásárhely lakossága virágzáporral búcsúztatott A jelszó az volt: Mindent a hazáért, mert közeledik a szovjet hadsereg/ Országyúlövések kíséretében megindult a vonat Mi, katonák énekeltünk. Azt hogy: Most indulunk a front­ra, búcsúzni jöttem. Kis Kató: ne félj, vigyázunk mi magunkra, velünk az Isten. Kis Kató... Ha vége lesz a szörnyű télnek, meglásd, hogy visszajövök hozzád, na­gyon szeretlek, Kis Kató ... De ha mégis elszólítana tő­led egy mennyországi behívó, akkor se sírj, légy mással boldog. Kis Kató... A vonatunk Dédán megállóit. Gyanús volt hogy­ miért áll olyan sokat. Kezdtünk idegeskedni, már szert­rettünk volna a vágóhídon lenni... Attól tartottunk, hogy az oroszok felfedezik a szerelvényt, és helyben nv­­gyon bombáznak. Déda nagy vasúti gócpont volt. Akkor nyugodtunk meg, amikor jött a hír, hogy új parancs ér­kezett, irányt változtatunk, nem visznek Lengyelország­ba, Maroshévízen kivagonéroznak, és megyünk neki az 1000 éves határnak. A 23-as határvadász-zászlóaknak a parancsnoka Ko­vács Elemér ezredes volt Három óra várakozás után el­indult a vonatunk. Maroshévizen megálltunk, és 3 óra alatt az 1800 létszámú 23-as határvadász-zászlóalj kiva­­gonérozott és elhagyta a vasútállomást. Úgy éreztük magunkat, mint amelyik madár kiszabadul a kalickából. Már nem féltünk a bombázástól, nem féltünk a golyó­tól, bíztunk a győzelemben. KOC8 GÉZA (folytatjuk) 1993. JANUAR 1. Kihűlt szerelmek padja. (ALBERT LEVENTE felvétele) Munkanélküliek szolgálati idejéről A munkanélküliek társadalmi védel­met és szakmai újrabeilleszkedését szabályozó 1/1991-es törvény (az utó­lagos módosításokkal és kiegészítések­kel együtt) előírja, hogy szolgálati i­­dőnek számít az az időszak, amely alatt a munka nélkül maradt személy mun­kanélküli-segélyre jogosult. A munka­nélküli-segély folyósítása idejére nem szakad meg az ugyanazon egységben eltöltött időfolytonosság. Az 1/1991-es törvényben előírt ese­tekben lévő azon személyek, akik a 210 nap letelte után sem találnak mun­kalehetőséget, 18 hónapig az indexelt (kiegészített) országos minimális bruttó alapfizetés 40 százalékát kapják anya­gi támogatásként. Az összeg adólevo­nás alá esik. Ebben az időszakban a munkanélküli továbbra is jogosult az állami gyermeksegélyre, ingyenes or­vosi ellátásra, de a 270 nappal ellentét­ben a 18 hónapos időszakot már nem tekintik szolgálati időnek. A fentiekre a törvényes rendelkezést az 1/1991-es törvény 11., 12., 13. és 14. szakaszai tartalmazzák. A jogszabály a Hivatalos Közlöny 1992. augusztus 14- i, 199. számában jelent meg. BALOGH KI­ÁRA jogtanácsos MOSZKVÁBAN ALÁÍRTÁK a Start II. szerződést. Az Oroszor­szág és az Egyesült Államok által megkötött egyezmény értelmében az elkövetkező tíz évben mindkét ál­lam kétharmaddal csökkenti stra­tégiai fegyverzetét. Az aláírást kö­vető sajtóértekezleten a nyugati új­ságírók bírálták Bush elnököt, hogy beszédében nem értékelte Mihail Gorbacsov szerepét az egyezmény megkötésének előkészítésében. Kozir­­jev külügyminiszter megítélése sze­rint nem lesz könnyű dolog a par­lamentben ratifikáltatni a most a­­láírt szerződést. Ukrajna anyagi kártérítést követel atomfegyverei­nek leszereléséért, de ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy az ukrán parlament mielőbb jóváhagyja a Start I. szerződést. GENFBEN FOLYTATÓDIK a boszniai helyzet megoldását cél­zó tárgyalás. Első esetben ült tár­gyalóasztalhoz Karadzsics boszniai szerb vezető és Alin Izetbegovics bosnyák elnök. Ezen utóbbi nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az országot etnikai alapon 10 tarto­mányra osszák, mert konföderáció esetén referendum megrendezésével a szerb etnikumú tartomány bármi­kor csatlakozhatna Szerbiához. Ma szerb karácsony miatt abbamarad­nak a tárgyalások, és csak az ünne­pek elmúlta után, január 10-én folytatódnak. LEHET, BEAVATKOZNAK Párizsban töltött néhány órát a moszkvai útjáról hazatérő George Bush amerikai elnök. Mitterrand elnökkel többek között a boszniai­­ helyzetről is tárgyaltak. Az amerik­i­kai elnök kifejtette, ha nem születik­­ hamarosan megegyezés a szemben­­ álló felek között, akkor elképzelhe­­­­tő, hogy az Egyesült Államok a nyugat-európai államokkal együtt beavatkozik a Jugoszláviai polgár­­háborúba. A REMÉNYSÉG HA­DM­Ai VEGETÁS Háromnapos konferenciát tarta­nak Etiópia fővárosában, melyen a Szomáliai helyzetet elemzi negyven szervezet E tanácskozásra annál is inkább szükség van, hogy a Re­ménység hadműveletet megszer­vező ENSZ-főtitkárt Szomáliában tüntető tömegek fogadták, s azzal vádolták, hogy a szervezet beavat­kozott az ország belügyeibe. EGYIPTOM KÉSZ EGYÜTTMŰKÖDNI Izraellel a kitoloncolt palesztinok kérdésének megoldásában. Az e­­gyiptomi diplomácia vezetője kije­lentette, hogy e gond meg nem ol­dása károsan befolyásolná a közel­­keleti, meglehetősen jól haladó bé­ketárgyalásokat. VAN, AHOL NEM TŰRIK Németország gazdasági miniszte­re és alkancellárja bejelentette le­mondását, és azt Helmuth Kohl elfogadta. A volt miniszter beismer­te, hogy leveleket írt német keres­kedelmi társaságokhoz, a felesége egyik unokafivére által gyártott termékek eladásának megkönnyíté­se érdekében. Bár a politikus nem gazdagodott meg, hivatalban sem maradhatott, mert az nyilvános bot­rányhoz vezetett volna Németor­szágban. HÁROMSZÉK 3

Next