Háromszék, 1993. január (5. évfolyam, 783-802. szám)
1993-01-05 / 783. szám
Hogyan tovább, mezőgazdaság? Orbán Miklós agrármérnök ! — A földtörvényről mindenki tudja, hogy nem jó. Rengeteg tisztázatlan állapotot eredményezett Itt vannak a bírósági végzéssel odaítélt területek, amit nincs honnan kimérni... Abban mindannyian egyetértünk, hogy mindenkinek vissza kell adni a földjét, olyan minőségben, amilyenben valamikor birtokolta. A most kialakult állapotok hiányos megoldásokat tartalmaznak. Alternatívákat kellett volna felmutatni, de legelőször is rendezni a károsultak dolgát. Kató Béla : — Ha kiadjuk minél hamarabb a birtokleveleket, akkor a földforgalom beindulását segítjük elő. De ezzel nagyon gyorsan törvényesítünk valamit, ami esetleg később megbosszulja magát. Mit válasszunk? Az állami vagyon végül is fel kell számolódjon. Mert vagy az marad, ami volt a kommunista rendszerben 82 állami tulajdon vagy a teljes magántulajdon. A kettő együtt további feszültséget szül, és további gazdasági romlás következik be. Orbán Miklós: — A merre tovább a szakemberek szempontjából is nagyon élesen vetődik fel. Mert nincs az a struktúra,ahol hasznukét lássák. Kellene egy önszerveződési forma, ahol értelmes,a közösségnek hasznos munkát vállalhatnék. A tanácsok mellé kirendelt szakembereknek nem az kellene legyen a legfontosabb feladatuk, hogy aláírják a kondikat. Tisztelet a kivételnek. Bagoly Tibor: — Ezt a szakembergárdát mindig olyan fel dalkörrel ruházták fel, mint téeszvagyon-felszámolás, földtörvény-alkalmazás régebb pedig a kerthelyiségek kimérése stb. Orbán Miklós : — Itt nem személyekről van szó, de addig, amíg minden mocsok munka a szakemberek nyakába zúdul —■ a téeszelnököket elkergették, ki maradt, hogy elszámolja, amit más felszámolt ? —, addig nem találják meg a helyüket. György Ignác kertészmérnök : — A Valóság az, hogy egyfajta önigazolásra kényszerülünk És tesszük is azt. mert a legtöbb szakembert összetévesztették a volt aktivistákkal. A szakember volt a mezőgazdaság rabszolgája. Pedig erre az állandó önigazolásra a jó szakembernek nincs szüksége. Én kertészmérnök vagyok, és közelebb áll hozzám a háztáji gazdaság. Mégis vallom, hogy a földeket kár volt szétdarabolni. Egy nagy lehetőséget szalasztottunk ezzel el, és komoly pénzekbe fog kerülni az újabb tagosítás. Mint ahogy nagyapáink idejében is került Az új körülmények között a szakembereket nem szabadott volna villámhárítóként felhasználni. Kidobtuk falura őket, nem biztosítottuk a kellő keretet és főleg a tőkét. Hogy tudja segíteni a falut ilyen körülmények között? Miért kerül ki most is a szakemberek közül a legtöbb beteg, öngyilkosjelölt vagy alkoholista? Mert lelkiismeret-furdalása van, hogy ő nem ezt akarja csinálni. De nem hallgat rá sem a hatalom, sem a gazda. Amíg ez fennáll, nem tudunk továbblépni. Az is a kommunizmus öröksége, hogy ha valaki jobban tud haladni, azonnal irigykedni kezdünk rá, ahelyett, hogy megpróbálnánk utolérni, felnőni hozzá. Csak példának hozom fel az Agrotékát. Nemhogy segítenék, még saját érdekvédelmi szervezetünk is megkérdezi, hogy mit akarnak ezek a szakemberek? Igenis, azt akarjuk, hogy a szakmánkat becsületesen végezzük, és segítsük a falvainkat. Bagoly Tibor: — Jelen pillanatban sokan elvárnák, hogy a mezőgazdasági szakemberek a termelés oroszlánrészét felvállalják. Ez az új körülmények között nem lehetséges. Németországban például, egy mezőgazdasági kamaránál a szakember feladata a farmergazdákkal való kapcsolattartás, felmérni, hogy a 15 százalék területet parlagon hagyta-e a gazdi, mert csak így kaphat szubvenciót, piaci információkkal és, természetesen, szakmai tanácsokkal látni el a gazdát. György Ignác: — Létre kellene hozni egy gazdabolthálózatot, ami el tudná látni mindennel a termelőket. A szakmai tanácsoktól a legkülönbözőbb anyagokig. De ehhez tőkére van szükség. S ha a tőke nem jön össze állami támogatásból, adjuk öszsze mi... Bagoly Tibor: — Nálunk a társulás fogalma tévesen került be a köztudatba, hiszen egy nyugati értelemben vett szövetkezet esetén a föld nem szerepel társadalmi tőkeként. Célirányos társulásokról van szó, mondjuk az értékesítés vagy az ellátás érdekében. Ilyen jellegű lesz az állami gazdaságok keretében alakuló holding. Én a jövőt a családi gazdálkodásban látom, és a gazdasági nyomás lesz az, ami a föld kihasználási formáit kialakítja. Elsődleges, hogy a 18-as törvényt alkalmazzuk, s úgy 85 százalékban ez meg is történt. Erre minél hamarabb ki kéll adni a tulajdonjogot, hogy megindulhasson a földforgalom. Kató Béla : — Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az agrárértelmiségi adott esetben a hajcsárságot is megszokhatta, önmagunkba is kellene nézni- Az emberi tényezőt sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezt úgy mondják, hogy nem csak nyaltak, hanem csettintettek is hozzá. Voltak törvények, voltak végrehajtók, de voltak nagyon jó végrehajtók. S végül is nem lehet még az igazolt megalkuvással sem hosszú ideig együtt élni ... Bagoly Tibor : — Amikor az ideológia és a gazdaságpolitika nem egyezik, akkor a végrehajtón, a gazdasági szakemberen csattan az ostor... Orbán Miklós: — Nem szeretném, ha abba a tévedésbe esnénk, hogy ha a szakemberek odaállnak, és elfogadják a segítségüket akkor minden egy csapásra megoldódik ... Kató Béla : — Ha tíz percig engednek, elmondom, mit és milyen tapasztalatokkal sikerült Illyefalvön három esztendő alatt csinálni. Nekem van egy nagy hátrányom, nem vagyok mezőgazdasági szakember. De ez előny is lehet ugyanakkor, hiszen onnan jövök, ahol nincsenek korábbi tapasztalatok, előítéletek. Rögtön, '90-ben felmerült, hogy valahogy segíteni kell rajtunk. Jöttek a segélyek, és én azt mondtam, hogy ne hozzanak olyant, amit szét kell osztani. Kisebb összegeket hozzanak, de abból lássunk is valamit, így vettünk egy traktort, ekét stb. Első esztendőben 300 hektárnak fogtunk neki. Nagyon rosszul sikerült. És elsősorban azért, mert a felelősséget levettük az emberek nyakáról. Csak jöttek zsákkal és követelőztek. Gyakorlatilag a régi rendszert nyújtottuk tovább. Második évben 50 hektárra csökkentettük a területet. Létrehoztunk egy kisebb gépparkot. Jobban működött, de lényegében ugyanazt csináltuk, mint előző évben: megint csak átvállaltuk az emberektől a felelősséget, részükről nem jelentkezett semmilyen kreativitás. Ebben az esztendőben egy olyan minifarmot építünk fel, ahol 17 hektár föld van. Ez egy modell szeretne lenni. Keresünk egy olyan családot, aki ebbe a birtokba beköltözik. Igaz, hogy felépítjük az istállókat, de ebből következik, hogy a megtermelt jövedelem nem egészében az övék. Úgy is lehet nevezni, hogy hosszú lejáratú bérlője a farmnak, fizetésének kétharmadát a termelésből kell hogy állja. Veress László : — Kellene száz ilyen, hogy az egész falu dolgát megoldja ... Kató Béla : — Nem akarom megoldani az egész falu baját, csak segíteni az embereken új formákat és új modelleket találni. Mert a szakmai nevelés, sem a traktoriskola, sem a mezőgazdasági iskola nem képes arra, hogy begyepesedett struktúráján változtasson. Nem akarjuk különleges módon felszerelni ezt a gazdaságot. Sőt, bizonyos gépeket meg fog kapni, másokat még öt gazdának adunk a faluban. Saját tulajdonba. S bár jogilag nem tartoznak egymáshoz, emberileg szükségük lesz egymásra. Mert vetni mindenkinek kell. Ezt a fajta önszerveződést az élet kényszeríti majd ki... Először mi is társas formában gondolkodtunk. De nem ment. Közös gazdaságokat ne próbáljunk felülről létrehozni. Ideális volna, hogy egyben maradjanak a földek. De először szét kell menni „nadrágszíjparcellára“, tönkre kell menjenek az emberek, utána ismét összeállnak. György Ignác : — De ezt ki lehetne kerülni ... Kató Béla : — Ismét idealizálunk. Én lelkészként mondom, hogy az Isten is azzal tud csinálni valamit, aki akar- Ez egy tragédia, de úgy látszik, kikerülhetetlen. Erőszakkal a jót sem lehet senkibe betölteni ... Veress László: — Hagyjuk, hogy menjen fejjel a falnak .. .? Kató Béla: — Ez nem egészen azt jelenti, csak a helyzet idealizálását kell elkerülni, anélkül, hogy valamiről lemondanánk. Van egy realitás, aszerint kell nekünk gondolkodni. Bagoly Tibor: — Az illyefalvi gazdaembereknek milyen előnyük származott a kísérletből ? Mert itt egy tömeges problémáról van szó. S hátha a megye 50 300 új földtulajdonosára gondolunk? Kató Béla: — Hogy tömegesen megoldjunk valamit, legalább miniszterelnökök kellene legyünk, hogy a gazdaságpolitikát befolyásoljuk. De itt kisemberekről van szó, akik csak hosszú távon és kis körben remélhetnek. Ott, abban a kis sejtben kell végezni a dolgunk, amiben élünk. Ki kell alakuljon az a mezőgazdaságban is vállalkozó réteg, amely felvásárolja vagy éppen bérbe veszi azoknak a földjét, akik nem tudják megművelni. De kikből tud ez kialakulni ? Csakis az újra fogékony fiatalokból, akiket az alapítvány segít, hogy Svájcban tanulhassanak. Az ilyen jellegű alapítványok létét nagyon fontosnak tartom. (Az illyefalvi székhelyű LAP- alapítványról van szó — szerk. megj.) A nyugati demokrácia 4—500 év terméke. Ezt 40 év alatt le lehetett rombolni. Az újrafelépítése is időbe telik, bár, érzésem szerint, 4—5 év múlva épp a túltermelés, a túl népes gazdálkodó réteg miatt lesznek feszültségek. Bagoly Tibor : Németországban a lakosság 4,5 százaléka dolgozik a mezőgazdasági termelésben, 24 százaléka pedig a mezőgazdasági szolgáltatásokban. Sokan mondják, hogy a gépállomásokat fel kell számolni, pedig Nyugaton is ilyen szolgáltatóegységek vannak. Kató Béla : — Csak éppen nem az állam tulajdonában ... Bagoly Tibor : — Meg kell találni a megfelelő formát a gépállomások privatizálására. De visszatérve a viszonylag kedvezőbb feltételekre, bizonyos jelek már mutatkoznak a normalizálódás irányába. Az idén már 6 000 hektárral több búza került a földbe, és a tavalyi 21 százalékos mélyszántáshoz képest most 85—90 százalékban végezték el ezt a munkát A dolgok mégiscsak haladnak előre... ! Orbán Miklós:— Illyefalvön olyan modell felállítására törekedtünk, amely követhető. Gépkihasználást, vetésforgót és egyéb szakmai szempontokat figyelembe véve, jobb lett volna egy 50 hektáros farmban gondolkodni. De nekünk a lehetőségekhez kell igazodni, közelíteni. S ezt a modellt követni is fogják, legalábbis azok, akik a tavaly szintén ez alapvány jóvoltából tanultak Svájcban Az idén ismét kint van 30 fiatal leendő gazda Az egész megye területéről toboroztak. Így ez a modell ma sok helyen gyökeret kezdett verni. Lejegyezte : FERENCZ CSABA Sport Turism kft. — B.U.E.K. — Sport Turism kft. Sport Turism kft. — B.U.É.K. — Sport Turism kft. KATÓ BÉLA BAGOLY TIBOR VERESS LÁSZLÓ KMI. JANUÁR 5. HÁROMSZÉK 4