Háromszék, 1993. február (5. évfolyam, 803-822. szám)

1993-02-02 / 803. szám

£ ti •HÁROMSZÉK PREFEKTUSCSERE HÁROMSZÉKÉN ELSŐDLEGES A NYUGALOM Megbízható bukaresti forrásokból megtudtuk, hogy Kovászna megye vezetősége egyelőre a helyén ma­rad, Dan loan Telea és Fodor Fe­renc kormónymegblzottak az új prefektus beiktatásáig folytatják tevékenységüket. Ez a hatalmi ma­gatartás a 3. RMDSZ-kongresszus mérsékelt végkifejletét szándékszik jutalmazni. Valószínű, hogy a pre­fektuskinevezési névsor végén áll Kovászna megye. Más források biz­tosnak tekintik egy román megyefő­nök kijelölését. Helyi szóhordók nem tartják kizártnak, hogy legalább az alprefektusi székek e- gyikét Adrian Vlad Căşuneanu jo­gász, a megyei ügyvédi kar elnöke, a megyei FDSN-szervezet elnöke, a megyei Vatra Românească-fiok el­nöke, volt román nemzeti egység­párti vezér foglalja el. Szintén helyi források szerint Benedek Le­vente közgazdász, volt alprefektus, volt egészségügyi igazgatósági fő­könyvelő neve is szerepel az esé­lyes prefektusi személyek listáján. Nincs információnk arról, hogy a Kovászna megyei román politikai alakulatok egységes álláspontra ju­tottak-e a leendő, támogatandó pre­fektusjelölt ügyében. DOMOKOS PÉTER független napilap MUNKÁBAN AZ ÖNKORMÁNYZAT Hadüzenet kóbor ebeknek Pénzről s kóbor ebekről esett a legtöbb szó csütörtö- . kön, január 28-ón Bárót helyi tanácsának soros ülésén. Hogy az előbbi szaporodjék, s az utóbbi fogyjon, a testü­letnek arra vonatkozó határozatokat kellett hoznia, hogy milyen mértékben növekedjenek bizonyos helyi adók és il­letékek, mekkorák legyenek az építkezéshez szükséges ira­tok kiállításának illetékei, illetve milyen értékű legyen az építésre szánt területek bérbeadásának minimális ára. E pénzügyi kérdéseket lényegében törvények, kormányrende­letek szabályozzák, a tulajdonképpeni értékeket, ezek kere­teinek megfelelően, helyileg dolgozzák ki, minden admi­nisztratív körzetre külön-külön. A többségi szavazatokkal elfogadott határozatok sze­rint a belső mezőgazdasági területekre 1993. január 1-jétől hektáronként és termékenységi zónák szerint szántóra, ka­szálóra, legelőre 50 és 90 lej közötti, gyümölcsösre 300 és 420 lej közötti, zöldségesre pedig 420 és 600 lej közötti a- dó fizetendő. Járművek esetében 500 köbcentiméterenként, SEPSISZENTGYÖRGV 1993. FEBRUAR 2 803. SZÁM Szabadárusit.ísban 20 LEJ Előfizetőknek 15 LEJ KEDD személygépkocsira 400, autó- és mikrobuszokra 1 200, te­hergépkocsira 1000, traktorra 800, motorkerékpárra pedig 300 lej az évi adó. Külön adót állapítottak meg a kutyák­ra vonatkozólag; eszerint egy házőrzőért 100, egy vadász­kutyáért 300, egy ölebért nem kevesebb mint 400 lejt kell lepengetnie a gazdinak, s eme összegek a blökik számá­nak függvényében növekednek. Csupán Bárót városában a becslések szerint több mint kétszáz gazdátlan kutya cselleng utcán, járdán, sze­métdombok és -kukák, gyermekek, felnőttek között, foko­zott fertőzésveszélyt jelentve emberre, állatra egyaránt. E- zért született meg az a határozat, mely szerint a várost és a hozzátartozó falvakat sürgősen megszabadítják a kóbor ebektől, természetesen, vadászpuska segítségével. Döntés született arról is, hogy a szokásos, minden szerdán sorra kerülő hetipiac mellett felélesztik a régi hagyományokat, újra beindítják a valaha nagy népszerű­ségnek örvendő, hagyományos országos vásárokat; így február 2-án Gyertyaszentelő-napi, május 30-án pünkösdi, augusztus 20-án Szent István-napi, november 12-én pedig Szent Márton-napi vásár lesz. (BENKO) Megújult a PSZP Tisztújító ülést tartott szombaton délelőtt a Polgári Szövetség Pártjá­nak megyénkben szervezete. Elnök­nek, a leköszönő Nicu Constantinescu helyett, Diţu Mihait választották. Az operatív vezetést két személy segítsé­gével látja el az elnök. E tisztségek­be Zsigmond Benedek Eleket és Munteanu Ioant választották. (s.) „IUSTITIA FUNDAMENTUM REGNORUM" KÖD VAN! A forradalom előtt ION ILIESCU úr Ion Iliescu elvtárs volt. 1990 júniusában, a bányászlátogatás előestéjén Ion Iliescu úr megjelent a nemzeti tévéállomás műsorán, az ut­cára hívta a népet, és felszólított a politikai feljelentésre. A felhívást követte az 1990. Június 13—15-i bányászlátogatás. Ma Ion Iliescu úr Románia jogál­lam elnöke. A forradalom előtt DOINA COR­NEA asszony ellenzéki volt. 1991. szeptember 25—27-én Doina Cornea asszony az ország népét az utcára hívta, és felszólította az álta­lános sztrájkra. A felhívást követően nem történt semmi. Ma Doina Cornea asszonyt megidéz­ték az ügyészségre „az államhatalom aláaknázósóért". Ez az igazság, amit Romániában számunkra előkészítenek ? Ul.: Kinn köd van! A POLGÁRI SZÖVETSÉG KOVASZNA MEGYEI FIÓKJA A BRONZRA SZÜKSÉG VAN Egy örüli jár közöttünk Nem szűnik a kolozsvári polgármes­ter „művészi“ hajlamaiból fakadó „gondoskodása“ a Mátyás-szobor iránt. Immár egyenesen lebontásával és be­olvasztásával fenyegetőzött a múlt pénteki városi tanácsülésen. A legér­tékesebb műemlékek UNESCO-jegyt- zékében az ötödik helyen álló szobor- csoportra a Iorga-idézet utón immár a Mathias Rex helyett, a polgármester által javasolt határozattervezet sze­rint, hamarosan a Matei Corvinul felirat kerül. Mi több, a tervezet egy népszavazás lehetőségét is megpendí­ti, amely a műemlék egyszerű létét lenne hivatott eldönteni, és amelyen az etnikailag immár 80 százalékban „megtisztított" kincses város lakói dönthetik el, hogy talpán marad-e a Fadrusz-alkotás. Az indoklás: az Osztrák—Magyar Monarchia utódál­lamaiban az „efféle“ szobrokat mind eltávolították. Egyébként a beolvasz­tásból származó bronz kapóra jönne Avram láncú szobrának öntésére. Mindezek hallatán a Nu ellenzéki lap újságírója elmosolyogta magát, ezért a tanácsülésről szavazás út­ján eltávolitották. (FERENCZ)-------------------- Máról holnapra --------­A vakond perspektívája A tévé egyik ifjúsági adásában döbbenten hallgat­tam, hogy az egyik fiatal titán, aki nemrégen tanulhat­ta a szorzótáblát, egy franciaországi találkozóról azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy a világot — nem té­vedés: a világot — Romániának kellene vezetnie. Azt, hogy miért és mily módon, a titán nem árulta el, de a kijelentés elhangzott, s a próféciák földjén ennyi elég. Ha ilyent a japánok vagy az emelkedőben lévő németek mondanak, elmélkednék róla, de itt és most épelméjű ember ezt nem teszi, inkább az árakra gon­dol, azokra a nyomorúságokra, amelyekkel naponta ta­lálkozik. De honnan a határozott meggyőződés és magabiz­tosság 7 A régi módi szerinti nevelésből és propagan­dából. A tévében, rádióban az egyre fokozódó nyomo­rúság és gazdasági válság ellenére is sugározzák, hogy minden a legnagyobb rendben van, s a világ majd­hogynem csodálkozik azon, hogy a román műszakiak találmányaikkal mindenkit lesöpörnek; akadozik (eny­hén szólva) az ipari termelés, de a kohászat, hajógyár­tás és más iparágak exportra termelnek, a sportolók a világ legjobbjai (a barcelonai olimpia nem éppen ezt mutatta). E nagyszerűséghez társul a legdicsőbb, több évezredes múlt. Nagyobb erőfeszítés nélkül elképzelhe­tő, hogy az iskolákban e dicsőséget a tanárok mily lendülettel ideologizálják. Az ilyen információkkal nevelt fiatalok, természe­tesen, csak magukat látják, trikolóros színekben, a vi­lág közepébe helyezve. Ez okozza a beteges önimáda­tot. S az ilyen háttérből logikusan következik a világ vezetésére való elhivatottság. E körből nem lehet fel­ismerni, hogy a világnak éppen erre nincs szüksége, és ilyen igénye sincs. Nem akarok a hírhedt Mátyós-szoborhistóriára visszatérni, pedig ennek gyökereit is az említett szán­dékos ferdítésekben kell keresni. A magyar reneszánsz királyról kell bebizonyítani, hogy nem magyar, és a közös ősök (ha egyáltalán igaz) ivadékai büntetésből Jól elverik a hűtlen elíévelyedettet. A szobor fellobogó­zása is a visszahonosítási szolgálja a politikai giccs legocsmányabb eszközével, s csak egy idióta hiheti, hogy ezzel valamit is elérhet. De ezt nemcsak az esz­köznek, hanem azoknak is tudniok kellene, akik a hát­térből igazgatnak. Naiv mese, de e mesében, horribile dictu, Fadrusz is szlovák, Kolozsváron nincsenek ma­gyarok (ha nincsenek, nem is voltak), csak cigányok, zsidók, németek leszármazottjai élnek. A könyvekben azt Is olvasni lehet, hogy a székelyek nem magyarok, még a „nagy" Iorga is ezt állítja. Egyébként a származáskeresés ismét erősödik. A Romániai Magyar Szó is cikkeket közöl Petőfi család­fájáról. Nem tudni, miért ? Ha ezzel akarja tárgyila­gosságát bizonyítani, akkor téved. Az ellenoldalnak er­re nincs szüksége. Petőfi méltó társaként Eininescut is lehetne emlegetni, ha egyáltalán volna értelme. Egyébként is — ilyen kevert népességű orszógok- ban, mint a kelet-közép-európai országok — tiszta etnikai származásról beszélni nem lehet. Minden cél­zatosság nélkül említhetem, hogy a híres Brătianu csa­lád bolgár eredetű volt, az első nagy Brátianunak az apja nem tudott románul. Spiru Haret görög, Emines- cu szláv, Dimitrie Cantemir tatár, Vasile Lupu és Ghi- că albán, Miron Costin szerb, Duca és Coresi levantel családból származtak. Az ilyen keresgélésnek vagy találgatásnak nincs értelme, mert mindenki maga választja nemzetiségét, és ahhoz a néphez tartozik, amelyiknek kultúrájával, nyelvével és történelmi céljaival azonosulni tud. Má­tyás király, Fadrusz, Oláh Miklós e tekintetben magya­rok voltak: magyarabbak a tősgyökeres magyaroknál. Ezt mondhatjuk Eminescuról is, szláv származása elle­nére a legnagyobb románnál is románabb. Amikor a kiválósági, származási tévhitektől meg tudnak szaba­dulni, megkezdhetjük közös dolgaink rendezését. A va­kond pedig ne ábrándozzon a világ vezetéséről. Jó vol­na, ha legalább önmagát tudná eligazítani. FABIAN ERNŐ Olvasóink figyelmébe! Mától, a megyei postaigazgató­sággal kötött megegyezésünk nyo­mán, a megye minden postafiókkal rendelkező településéből TÁVIRATILAG IS FELADHATÓ GYASZJELENTES. Kérjük, e szolgáltatásunkkal kap­csolatban közöljék észrevételeiket. HÁROMSZÉK CSÍZIÓ Halak, avagy Böitelő hava Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke ... Alighanem ez a csizió ala­pozhatta meg az újabb keletű medve­prognózis népszerűségét, ami mö­gött a téli időjárásunk ellentétes sza­kaszossága rejlik. Mindazonáltal a 0,9 fokos középhőmérsékletű február gyak­ran a legtéliesebb hónapunk, mert nemcsak az év leghidegebb napjával lephet meg (ilyen volt 1929. február 11-én, amikor sokfelé mínusz 30 fokot mértek), de a januári hőmennyiség kétszerese is lehullhat. Ismert mon­dás, hogy ha 6-án Dorottya szorítja, Julianna — 16-án — tágítja, azaz megenyhül a zord idő. Zsuzsanna pa­csirtája pedig, ha — 19-én — meg­szólal, még jobb kedvre sarkallja a farsang ünneplőit, akik húshagyóked- den már a telet is temetik, búcsúz­tatják. Másnap, 24-én, hamvazószer­dán kezdődik a nagyböjt. Mi az igaz­ság a jégtörő vagy jéghozó Mátyás körül ? A meteorológiai tél — miként a szakmabeliek állítják — ezekben az utolsó napjaiban is sokszor tartogat­hat meglepetést. A levegőhullámok egyszer Afrika északi partjairól, más­kor a sarkvidékről landolnak. Megér­kezésük, átvonulásuk olykor a tavasz érkezését jelzi, máskor a telet hozza vissza. Az utóbbi fordulat szülte a csíziót: Mátyás és a mórciusi Ger­gely két rossz ember. GAZDAKÖR — 5. oldal SPORT — 6. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék