Háromszék, 1993. március (5. évfolyam, 823-844. szám)
1993-03-18 / 835. szám
MINDEN HAVI KÖZKÖLTSÉGÜNK ZSEBRE MEGY A JÁTÉK Háromszobás lakásban élő négy személyre, 1992—1993 telén, átlagban 4075 lej költség jutott a sepsiszentgyörgyi Állomás lakónegyedben, 4525 lej a Szemerja és 4500 lej a Csíki negyedekben. Az Állomás lakónegyedbeliek számára az IAME (villanymotorgyár), a Szemerja és a Csíki negyediek részére a közüzemek biztosítják a vizet és a fűtést. Az utóbbi időben több tömbházlakó panaszkodott, hogy megszaporodott azok száma, akik nem szerepelnek a közköltségnévsoron, de „kiveszik részüket“ a fogyasztásból, s az így keletkezett többletfogyasztás díja a létszámot tisztességesen bevalló szomszédokat terheli. A jelenség felgöngyölítése érdekében három sepsiszentgyörgyi intézménnyel vettük fel a kapcsolatot: a közüzemekkel, a városi tanáccsal és a városi rendőrséggel. Beder Mária, a közüzemek tisztviselője arról tájékoztatott, hogy ők a közköltségeket csak lakótársulásokra bontják le, ezek pedig tömbházakra, lépcsőházakra és lakásokra bontják tovább az összeget, a lakások szoba- és személy számának arányában. Gábor Irén, a városi tanács alkalmazottja elmondta, hogy a még érvényben lévő 387/1977-es számú minisztertanácsi határozat szerint közköltségnek tekintendő a hideg- és melegvíz-, a gáz-, a villany- és csatornázásszolgáltatási, valamint a szemétszállítási és a felvonó-üzemeltetési díj. A lakók közül kiválasztott lépcsőházfelelős vezeti a házkönyvet, láttamozza a harminc napnál huzamosabb ideig a lakásból távol maradók kérvényét, és minden hónap huszadikáig leadja a lépcsőházbeli lakásokban tartózkodó személyek számát. Helyenként előfordul, hogy a kijelentkező visszatértekor nem jelentkezik vissza a lépcsőhözfelelősnél, s így kevesebb fogyasztást fizet. Daczó Anna, a városi rendőrség tisztviselője aról tájékoztatott, hogy a házkönyv adatai és a tényleges lakószám közötti eltérés esetén a házigazdát 400—1500 lejnyi pénzbírsággal sújtják, ha az érintett — tényleges fogyasztásuknál többet fizetők — panasza nyomán a körzetfelelős rendőr ellenőrzést tart a lépcsőházban. Daczó Anna elmondta, hogy ilyen ügyben panaszt tenni munkanapokon, minden reggel 8—9 óra között, a 31 10 90-es telefonszám 280-as vagy 288-as mellékállomásán lehet. DOMOKOS PÉTER független napilap KÉZDIVÁSARHELYEN KÖZADAKOZÁSBÓL Tatarozzák a gyermekkórházat A kézdivásárhelyi gyermekosztály közel esik a városi kórházhoz, szintén a Vasút utcában, egy impozáns villában van. A salétrom embermagasságig marta föl az épület vastag falait, s ezért a múlt év októbere óta az osztályt tatarozzák. Ahogy illik, először a városi kórház igazgatóját, dr. Boga Olivér főorvost kerestük fel, aki azt mondta, forduljunk bizalommal dr. Terza Lívia osztályvezető főorvoshoz, ő majd elkalauzol a „birodalmában“. Dr. Terza Lívia gyermekgyógyász főorvos sepsiszentgyörgyi születésű, három kiskorú gyermek (két fiú és egy lány) édesanyja, férje Fejér Miklós, a csernátoni sertéshizlalda igazgatója. Tíz évvel ezelőtt, pontosabban 1983-ban került Kézdivásárhelyre, azóta a gyermekosztályon dolgozik, és két otthona van. Ha jól kiszámítanánk, talán a családi és a kórházi „otthona“ közül naponta az utóbbiban tölt el több időt. Roppant elfoglalt asszony. A tavaly dr. Kelemen András nőgyógyásszal egy időben kapta meg, komoly vizsgák után, a főorvosi címet. Amíg a kórház folyosóján rá várakozunk, alkalmunk nyílik kissé körülnézni. Nagy a jövés-menés. Egy tucat mesterember, főleg víz- és gázszerelő dolgozik a több mint egy évszázados épület renoválásán. Az osztály jelenleg ötven ággyal rendelkezik, az idéntől az ágyak számát tízzel csökkentették. Rövid várakozás után feltűnik a folyosón dr. Terza Lívia, a szigorúságáról közismert fiatal főorvos. De mihelyt elmosolyodik, a megértés és a jóság sugárzik arcáról, tekintetéből. Belépünk az orvosi szobába, ahol először is a javításokról beszélgetünk. — A munkálat megkezdése előtt videokazettára vetettük a penészes, salétromos falakat, hogy a befejezéskor össze lehessen hasonlítani a múltat a jelennel. Pénz és anyagi támogatás nélkül vágtunk neki a javításnak. Elvünk az volt, hogy segíts magadon, és az Isten is megsegít. A teraszrész a tavaly nyáron úgy nézett ki, hogy már nem lehetett tétlenül nézni. Kint már egy hete nem esett (folytatása a 1. oldalon) --------------------- Máról holnapra ----------„MINTHA“ ÉLET A társnemzet fogalmát Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is „körüljárja“ a Duray-féle, tulajdonképpen nem új, de felerősített kihívás kapcsán. Felerősített kihívás, mert pártkongresszuson (az Együttélés IV. Országos Fórumán) mondja el. Csoóri Sándor: Olyan változások történnek a világban, amelyek tükröződéseként jött létre a társnemzet fogalma. Mert, mondjuk, ha több nemzet tárgyalt volna róla, akkor már rég bekerült volna a szerződésekbe. Miután nincsenek ilyen békeszerződések, vagy legalábbis eddig nem volt, azok, akik megélik, s alulról élik át ezt a sorsot, akik mindennapi gondként és üldözésként élik meg, miért ne vethessék föl ? El tudom képzelni, hogy ha a strasbourgi parlamentben vagy pedig egy új békeszerződési konferencián ezekről szó esik, akkor Duray Miklós ezt nem hozza szóba, de miután nem volt békekonferencia, szinte törvényszerű, hogy ő szóba hozza. Ezt az igényt, a történelemnek ezt az akarását nagyon-nagyon emberi igénynek érzem. A kisebbségiek, azok „mintha életet“ élnek. Nem is veszik észre talán ezt. Ez a „mintha élet" azt jelenti, mintha hazájuk volna — és nincsen. Legfeljebb otthonuk. Mintha közgazdaságtanuk volna, de nincsen, csak néha valami töredék ebből. Mintha iskolapolitikájuk, oktatáspolitikájuk volna, de nincsen. Mintha az lenne... Ezt a „mintha életet“ éli meg az ember belülről. És nem csodálkozom, ha ezek miatt a mélylélektani dolgok kerülnek előtérbe, hiszen ebben a térségben csupa sérült nép, csupa sérült nemzet alakítja történelmét. És ezek miatt a „minthája“ miatt még külön szenvedhetnek és szenvednek az emberek. Ezt természetes, hogy valamikor meg kell szüntetni. És efelé halad a világ. Dobos László: Úgy érzem, nyilván nemcsak én, hanem sokan, hogy a nemzetiségi kérdés felértékelődik és felértékelődött. Hogy mit lehet gyakorlatilag tenni? Sokszor mondtam ugyanezt: nyíltan — és most már a Szlovák Köztársaság nyilvánossága előtt, a szlovák politika, a parlament előtt — mindent, amit gondolunk, írunk, gondot, bajt, a legszélesebb nyilvánosság előtt mondjuk és tegyünk. És sokszor mondani ugyanazt. Sokszor elmenni ugyanarra a helyre. Valahol meggyőzni a kételkedőket, és valahol száműzni a bizalmatlanságot, mert mindennek a hátterében egy hatalmas méretű bizalmatlanság van. (Riporter: — Kaptak-e visszajelzést arra, hogy magukat kinevezik társnemzetnek?) — Nem, nem kaptunk. Ez egy új fogalom, és én a magam részéről ezt úgy értelmezem, hogy ez az egyenrangú partnerségnek a fedőszava vagy a metaforája, egy költői kifejezése, mert a hangsúly az az egyenrangúságon van. Ennek az értelmét, a megfejtését a magam számára én az egyenrangúságra épülő viszonyként képzelem el. Bölcs József: Együtt élni szeretnénk — de nem mindenáron. Itt állunk most a komáromi hídnál, ami alatt a nemzetet elválasztó Duna folyik. Mi nem akartuk ezt a különélést, és menet közben állandóan próbálgattuk az együttélés lehetőségeit. Most már az új szlovák államban. Idáig ez a hetven esztendő alatt nem sikerült. Most a IV. Együttélési Kongresszus után talán nyílik valami remény, hogy az együttélés lehetőségeit megtaláljuk. Próbáljuk a területi autonómia, illetve a személyi autonómia különböző változatait megvalósítani, amire most újra némi reménysugár nyílik. (Riporter: — Ez lenne a végső megoldás ?) — Azt hiszem, hogy nem ez a végső megoldás... SYLVESTER LAJOS SEPSISZENTGYÖRGY 1993. MÁRCIUS 18 835. SZÁM Szabadásusitasban 20 LEJ Előfizetőknek 15 LEJ CSÜTÖRTÖK Milyen a koszorú? (KOVÁCS LÁSZLÓ ATTILA felvétele) EGY SEPSISZENTGYÖRGYI ANYA SZEGEDEN SZÜLTE MEG NEGYEDIK GYERMEKÉT Március elején a gyermeküket áruba bocsátó, róluk lemondó erdélyi anyák után kutatva a szegedi női klinikán két asszonyt talált a Magyar Nemzet riportere. Egyik közülük sepsiszentgyörgyi volt, s D. E.-nek hívták. A Magyar Nemzet március 6-i számában közölt (Egy erdélyi csecsemőért több ezer dollárt adnak — mondják a nővérek felcímű, Remélem, a szegedi botrány után törvényt hoznak című) riportban Halász Miklós elbeszélget D. E.-vel. „— Ártatlan vagyok, én nem akartam eladni a gyermekemet. Itt hallottam a klinikán, hogy tíz nő mit tett. De mi nem vagyunk olyanok. — Miért jött Szegedre? — Pestről hívott az unokahúgom. Ő ajánlotta, szerez állást a fővárosban. Egy napig utaztam otthonról, s mikor Szegedre értem, megrohantak a szülési fájdalmak. — Áldott állapotban indult el munkát keresni? — A kétségbeesés vitt rá. Elvált asszony vagyok, három gyereket nevelek, és engem is az apám tart el, nincs állásom. Mivel a kétéves kisfia(INCZE) (folytatása a 8. oldalon) KOVÁSZNA MEGYE KOVÁSZNA MEGYE EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSA ÉS BETEGSÉGMEGELŐZŐ RENDŐRSÉGI FELÜGYELŐSÉGE FELHÍVÁS Tekintettel arra, hogy Bárót város ivóvíztisztító berendezésénél munkálatok folynak, felhívjuk Bárót város lakóit, akik vezetékes vizet használnak, hogy ivóvíznek csak felforralt és lehűtött vizet fogyasszanak az esetleges fertőzések és betegségek elkerülése végett. Ugyanakkor felszólítjuk Erdőfüle, Bardóc, Száldobos és Olasztelek lakóit, hogy a Kormos vizébe és környékére ne engedjenek szennyvizet, trágyalevet, és ne dobjanak szemetet, mert ez a víz szolgáltatja Bárót város ivóvízszükségletét. A FÜRDŐ VIDÉKÉN ,jabb két gazdakör alakult Szárazajtán a ’89-es események után több mint három évig nem volt érdekképviseleti szervezete a gazdáknak. S mert a közelgő tavaszi munkálatokkal kapcsolatos gondok egyre tornyosulnak, 1993. március 11-én megalakult a szárazajtai származású, hajdani gazdasági előadó, Németh András nevét viselő gazdakör. Már az alakuló ülésen 44-en iratkoztak fel alapító tagként, egyúttal megválasztották a vezetőtanácsot Ennek elnöke Incze Jenő, alelnökei Incze Lajos és Péter Attila, jegyzője Székely Zoltán Csaba, a vezetőtanács tagja Gróza Jenő. Baráton ugyan még az új demokrácia kezdetén alakult egy gazdakör, de mert többen úgy érezték, hogy ez nem működött-működik az elvárások szintjén, ugyancsak március 11-én, 22 alapító taggal megalakították az Ezüstkalász nevet viselő gazdaszervezetet melynek elnöke Ráduly Tamás városi tanácsos, alelnökei Nagy István és Kerekes Péter, jegyzője Szabó József, pénztárosa Medgyesi Sándor, miNKOI