Háromszék, 1993. március (5. évfolyam, 823-844. szám)
1993-03-12 / 831. szám
Március 15. Háromszéken Sepsiszentgyöörgyön A március 15-i ünnepség 13 órakor veszi kezdetét. Az iskolák ekkor koszorúkat helyeznek el a vártemplomi temetőben és a parkbéli emlékműnél (Székely Mikó Kollégium), a szemerjai temetőben, a Váradi—Bartfalis emlékműnél (Váradi József Általános Iskola), a Lábasház emléktáblájánál (a Váradi—Bartalis Alapítvány), a Nicolae Bălcescu—Gábor Áron szobornál (Csíki negyedi 7-es számú Általános Iskola). 15.30 órakor a központi parkban és az RMDSZ székháza előtt tömegünnepély kezdődik. Ennek keretében megkoszorúzzák az 1848-as parki emlékművet (a szervezők minden koszorúzni óhajtót a színház előcsarnokában várnak 15.15 órára). Az ünnepséget a városi RMDSZ-választmány képviselője nyitja meg. Utána a rétyi fúvószenekar, a László Attila vezette kórusok és a közönség eljátssza-elénekli a Gábor Áron rézágyúja... kezdetű dalt. Ezt követően ünnepi beszédet tart Magyari Lajos szenátor, majd felcsendül a Magyarok Világszövetségének himnusza, elhangzik Petőfi Sándor Nemzeti dal és Ady Endre A tűz márciusa című verse, a kórus 48-as nótákat énekel, s következik a Szózat. Incze Sándor esperes bibliai igét olvas fel, a résztvevők elimádkozzák a miatyánkat, a zenekar, a kórus és a közönség végül himnuszokat énekel. Kezdivásárhelyen Március 13-án, szombaton a Bod Péter Tanítóképző tanárai és diákjai a Nyergestetőn koszorúzzák meg a közös sírt, vasárnap a Gábor Áron Szakközépiskola közössége Bereckben emlékezik a nagy szabadsághősre, hétfőn pedig a Nagy Mózes Gimnázium az eresztevényi síremléknél helyez el koszorút. Március 14-én, vasárnap 12 órakor a kézdivásárhelyi múzeumban megnyílik a helybeli képzőművészek március 15-ét köszöntő hagyományos tárlata. Kiállít Kosztándi Jenő, Kosztándi Katalin, Vetró András, Vetró Bodoni Zsuzsa, Sárosi Csaba és Vargha Mihály. Március 15-én Kézdivásárhely ipari egységei, intézményei és iskolái az eddigi hagyományokhoz híven a főtéri Gábor Áron téren ünneplik meg március 15-ét. A felvonulás az előző években kialakult rend szerint történik, amelyről az érdekelteket külön értesítik. Az ünnepség fél 12-kor koszorúzással kezdődik. Az egyházak dalárdái is jelen lesznek. Az ünnepi műsor 12 órakor kezdődik, és 13 óráig tart Meghívott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki beszédet mond, Gazda Zoltán sepsiszentgyörgyi színművész pedig szaval. Utána a római katolikus és református egyházak képviselői szólnak az egybegyűltekhez. A téren lezajló ünnepség után a művelődési ház nagytermében a Bod Péter Tanítóképző és a Nagy Mózes Gimnázium diákjai ünnepi műsorral köszöntik március 15-ét. Lapzártáig Felsőháromszék falvai közül Bereck, Martonos, Csernáton, Ozsdola, Torja és Bélafalva jelezte részvételét a Gábor Áron téri ünnepségen. BÁRÓT Akárcsak az előző években, idén is az egyházak, az iskola és az RMDSZ közös szervezésében kerül sor a magyar szabadságharc kirobbanása évfordulójának megünneplésére. Vasárnap, március 14-én —a szentmise és az istentiszteletek bezártakor — déli 12 órakor gyülekező a Diákdombon, ahonnan a Zathureczky-temetőbe vonulnak az ünneplők, és megkoszorúzzák dr. Simonfy Sámuel volt tábori orvos és a Zathureczky család sírját. Hétfőn, március 15-én déli fél egykor kezdődik a baróti római katolikus műemlék templomban a Baróti Szabó Dávid Középiskola és a Gaál (BE.I , (folytatása a 2. oldalon) Erdővidéken Kovásznál 15 óra 30 perckor — jó idő esetén a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a városi klubban — kerül sor egy órás ünnepi műsorra. A március idusára emlékeztető beszéd után a Körösi Csoma Sándor Iskola és a művelődési ház csoportja, valamint a református egyház ifjúsági kórusa, lép közönség elé. (DSVAI). ----------------------Máról holnapra -----------NEM SZŐRMENTÉN A Duna Televízió Közép-európai magazin című műsorának legmeggondolkoztatóbb mozzanata, a legnagyobb kihívás Duray Miklósnál a szlovákiai Együttélés mozgalom reprezentánsai előtt elmondott beszédének kommentárokkal megtűzdelt műsorba illesztése volt. Az önálló Szlovákia megteremtése az ott élő magyarság önmeghatározásának, a szlovákokhoz és a szlovák államhoz való viszonyának más dimenziókat adott. Egyrészt: a felvidéki magyarok számaránya húsz százalék fölé ugrott, másrészt: az időben visszább nyúló és mélyebb cseh demokrácia a különválással a szlovák—magyar viszonyra már nem hat mérséklően, és emiatt (is) előáll az a groteszk helyzet, hogy — az európai integrációs folyamatokkal ellentétben — a szlovák nacionalizmus vérmesen elfogult és öntelt tobzódásának politikai kurjongatása és jogsértő cselekedetei töltik ki a teret. Duray az új helyzetben egy geológus — ez tulajdonképpen a civil foglalkozása — szakszerűségével vizsgálja át nemcsak a múló (politikai) felszíni formákat, hanem elsősorban a társadalmi mozgás mélységeiben lezajló folyamatokat. Mielőtt beszédéből kiemelnénk jellemző részeket, jegyezzük meg, hogy ha ez Romániában hangzik el, parlamentünket a Tőkés püspök úr fogyó magyarságról elmondott szövegénél is jobban megrázza, olyannyira, hogy talán le is szakad az egységes, nagyromán gondolat fölé emelt (ál)mennyezet. Duray azt mondja ugyanis: Az elmúlt negyven év alatt ahhoz szoktunk hozzá, hogy, úgymond, szőrmentén próbáljunk helyet fészkelni magunknak, kikönyökölni posztokat és pozíciókat. Ettől a gondolkodásmódtól és magatartásformáktól nehéz megszabadulni. Ma azt kell tudatosítanunk, hogy az elmúlt évtizedek kompromisszumokkal tele próbálkozásai a kisebbségi jogok biztosításában nem vezettek sikerre. És az utolsó három év hasonló erőfeszítései, a többpártrendszeri feltételek között, ugyancsak eredménytelenek maradtak. Sorsunk alakulása ma is a többségiek jó vagy rossz szándékától függ. Az adott új helyzetben, amikor a szlovák nemzet élni tudott önrendelkezési jogával, az eddigi törekvésektől eltérő és a kölcsönösségen alapuló megoldás elfogadtatását kell kérni tudnunk. * Meg kell teremteni az intézményesített egyenrangúságunkat a többségi nemzettel. Hogyan kell értelmezni ezt a viszonyt? Politikailag, illetve jogilag meghatározható keretek között. Egyenrangú, partneri közösségben élni egy másik nemzettel vagy nemzetrésszel, társnemzeti viszonyt alakítani ki közöttük. A hagyományos kulturális jellemzőket, a történelmi múlt összetartó erejét, amely a nemzetrészt az anyanemzettel összekapcsolja, ez nem kérdőjelezi meg. A nemzetet államhatároktól függetlenül tekintjük egyetemesnek. A történelmileg és kulturálisan egyetemes nemzetnek az anyaországon kívül élő része olyan nemzeti közösségnek tekinthető, amelynek élete egy más nemzet mindennapi életéhez fűződik. Főleg abban az esetben érvényes ez, ha egy nemzetrésznek, nemzeti közösségnek van saját településszerkezete és önálló társadalmi-politikai struktúrája. Nekünk van. A következő részek közléséig, Csoóri Sándor idevágó kommentárjáig tartsunk gondolkodási szünetet. Mert van ebben az Együttélés IV. Kongresszusán elmondott beszédben, amin elgondolkozni. SYLVESTER LAJOS SEPSISZENTGYORG1 1993. MÁRCIUS 12. 831. SZÁM Lzabadárusilasban 20 LEJ Előfizetőknek 13 LEJ A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ MEZOGAZDASÁGI MUNKÁLATOKRA SZERZŐDÉSEK (IS) KÖTTETNEK! Az eddigi, nem a legjobb tapasztalatokból tanulva, a sok-sok felesleges rohangálás, idegesség, értelmetlen civakodás megszűntéért, az ügyintézés valamelyes, normális mederbe való tereléséért a baráti mezőgépészeti állomás — AGROMEC Rt. — rendezni kívánja viszonyát a vidék termelőivel. Az idén tavasztól a különféle — tavaszi, nyári, őszi — mezőgazdasági munkálatok elvégzésére szerződések köttetnek a munkáltatókkal, vagyis a termelőkkel, magánemberekkel és társulásokkal egyaránt. E szerződések szerint — tudtuk meg Egyed Béla és Szilágyi B. Gábor mérnököktől, a baróti mezőgépészeti állomás igazgatójától, iletve főmérnökétől — az illető részleg mezőgépésze kötelezi magát, hogy a szerződésbe foglalt bizonyos földterület bizonyos munkafázisát a törvényes munkadíj fejében és a felek által rögzített időpontban elvégzi. Az okmány aláírásakor a megrendelőnek ki kell fizetnie a leszerződött munkálat(ok) értékének 20 százalékát, melyet a mezőgépészeti állomás kizárólag csak pótalkatrészek és üzemanyag vásárlására, illetőleg a gépek folyamatos karbantartására fordít. Abban az esetben, ha a termelő a már leszerződött munkálato(ka)t mégsem a szerződő mezőgépészekkel végezteti el, a már kifizetett 20 százalékos előleg elvész, a termelő nem kapja azt vissza. Ha pedig a munkálat elvégzése a mezőgépészeti állomás hibájából vagy más, gátoló körülmények miatt elmarad, a részlegek vezetői azt a felek közös megállapodásával újraütemezik. A munkálatokra szerződést kötő termelők minden körülmény között előnyt élveznek azokkal szemben, akik ezt nem tették meg — áll a szerződés űrlapján. BENKŐ LEVENTE EBÉDET A GYERMEKEKNEK „Sajnos, hogy így van, így kaptuk el a demokráciát...“ — mondta az egyik nagymama, miközben a Csíki negyedi iskola előterében unokái ebédjére várakozott. Talán hihetetlen az, hogy Európa (igaz, keletii) szívében a betevő falat gondja varázsol ráncokat felnőtt és gyermek homlokára. Az iskola előterében közel félszáz gyermek és néhány felnőtt várakozott a „mikós“ szekérre. Itt ugyanis, megfelelő étkezde hiányában, így tudták megoldani annak az ebédnek a porciózását, amelyet az illyefalvi KIDA alapítvány révén a svájci HEKS segélyszervezet juttat a rászorulóknak. Kovászna megye immár, öt városában közel 800 iskoláskorú gyermeknek csillan fel a szeme a gőzölgő „csoda“ láttán. Fekécs Károly, az iskola igazgatója, a KIDA megbízottja, kérdésemre az akció felfutását meséli: — Már '90-ben, az illyefalvi református egyház kezdeményezésére kezdődött el minden, amikor elmeséltem. FERENCZ CSABA (folytatása a 1. oldalon) I Behavazott nagymamák (ALBERT LEVENTE felvétele)