Háromszék, 1994. szeptember (6. évfolyam, 1222-1247. szám)
1994-09-01 / 1222. szám
Színe és fonákja Nem kicsi volt a felsőrákosiak — s nem csak az Ovik — öröme, amikor a baráti Önkormányzat kereken egymillió lejt utalt ki gyalázatos állapotban levő művelődési házuk tatarozására. Noha ebből az összegből sem lehet megváltani a világot, arra mégis számítottak, hogy legalább a lehullt vakolatot újrafoltozzák, a hiányzó ajtók és ablakok helyükre kerülnek, miként a falu ma még szétszóródott könyvtára is. Sőt, a tatarozás után, a karácsony tájékán esedékes dalostalálkozó is szóba került, s úgy nézett ki, hogy Felsőrákos végre kimozdul a szürke hétköznapok sorába. Aztán a mesteremberek munkához láttak: a fél tetőt megjavították, a nagyterem mennyezetét, falait toldozzák-foldozzák, és... egyelőre ennyi Az, hogy az előszoba tokostól kirúgott ablaka a jelek szerint nem kerül vissza, s a majdani téli bálokon továbbra is vacogni fog a jegycsípő, még hagyján. Az viszont már minden képzeletet felülmúl, hogy a derék mesteremberek úgy tatarozzák a nagyterem falait és mennyezetét, hogy egyetlen festményt és díszoklevelet vagy fogast le nem akasztanak a szegről, mi több, a híres-neves felsőrákosi szedettes drapériák s a függönyök is mind a helyükön maradtak, rámászól így aztán a Bilske óvó néni huszonévi bérmentes kultúrfelelősködése alatt előteremtett s őrzött, Fekete Dezsőné tiszteletes asszony és segítői szötte-varrta gyönyörű csillagmintás szedettesre por, mész, habarcs fröccsen, s a pók is, köszöni szépen, igen jól megvan a fedezékben... A minapi lagzira készülőben, az asszonyok sütés-főzés miatt nem érkezvén, a férfiakat állíták oda vikszolni, akik álló napig súrolhatták a padokról a rászáradt meszet. Vigasztalván nejeiket, hogy a szedettest holtbiztosan nem a habarcsosok mossák ki.. Benkó Levente ! — Ne búsulj... a Funarét most meszelik. Dézsy Zoltán karikatúrája SYLVESTER LAJOS : Úz-völgyi hegyomlás 31. INCZE PÁL: Szőts Danikáék már láttak egy utánpótlási vonalat. Aztán akkor jött a haddelhadd, amikor az erdőből kikerültünk. Hegyi kaszálók, legelők voltak. Megindultak az orosz repülők is. Nem bombát dobtak, hanem kézigránátokat, kisméretű bombákat. Estére beértünk abba a patakba, amelyik fő le Pottyond, Csikmenaság, Csikszentgyörgy felé. Ott kisméretű bombákkal újra megszórtak, de valahogy sebesülés nem volt. Akkor este beosztottak egy családhoz. Mi egy pásztorhoz kerültünk, a nevét leírtam egy papírra, de a fogságban elszivaroztuk azt is, valamilyen Pál. Aztán onnan visszavittek minket Pottyond fölé, ez fenn van a patakon, úgy hívják, Fiság, a legkisebb falucska. Ott helyezkedtünk el védőállásba azokkal az orosz erőkkel szemben, amelyek vonultak fel a Csobános völgyén, s ki akartak jutni Menaság felé. Zabföldekben voltunk jó két hétig. Szeptember 11-én éjjel fél tizenegy óráig. Akkor kaptuk meg a végleges visszavonulási parancsot Kezdetben az oroszok nem nagyon támadtak, de aztán elébb jöttek, s a végén már aknavetőkkel lőttek, s van nekik az az alacsony röppályájú, kisméretű ágyújuk, mi úgy hívtuk, hogy csim-bum. Borzasztó gyors volt a lövedék sebessége. Előbb robbant, s azután hallottuk a kilövését. Nagyon féltünk tőle, mert pontos irányzéka volt, távcsöves. Be voltunk ásva. Száraz, forró augusztus vége, szeptember eleje. A zab le volt aratva, egész nap feküdni kellett. Este, amikor Pottyondról kihozták az élelmet, úgy el voltunk gémberedve és zsibbadva, hogy az embernek négykézláb kellett mászkálnia, amíg magához tért. Aztán kikaptuk az egész napi kaját, mit megettünk és mit eltettünk. Egyszer jött egy támadás. Sík terep volt, s jött egy mély völgy, egy meredek oldal. Mi a völgybe nem tudtunk lelátni. Közel engedtük az oroszokat, beléjük lövöldöztünk, befútták egy holt térbe, mi oda nem tudtunk belőni, így éltünk, s állandó aknavetőtűzben. Az aknavető beszórt földdel, kérdeztem, élsz-e, Dani? Mondta, hogy igen. Engem egyszer ki is kellett ásni, úgy betemetett az aknalövés. Voltak repülőtámadások is. A szovjetek rendszerint a Gyímes völgye fölött jöttek, kiértek Madéfalva felé, ott az állomást jól megporozták, Csíkszeredának is adtak, s akkor a fejünk felett mentek vissza. Olyan alacsonyan jártak a vadászbombázók, hogy kértük a tiszteket, engedjék meg, egy sorozatot lőjünk ki. Három-négyszáz méterre volt, a tárból ha legalább egyet ráeresztünk, levesszük. De nem engedték, mert akkor megtorló támadás lesz az eredménye. Megbombáznak. Nem lőhettünk rájuk. Zsögödfürdő fölött van az a fenyősáv. Annak a külső felében is voltunk. Onnan is lőhettük volna. A németek a Hargita felől jöttek, azok Úz völgyét püfölték. Egy időn túl az oroszok az Úz völgye felől jöttek, átmentek a Hargitán, s egy fél óra múlva jöttek vissza. Mikor mi visszavonultunk, Szászrégen környékén megkaptuk a tábori repülőteret. Az összes német gépek szét voltak lőve. Feltételeztük mi akkor, hogy biztosan az előretolt és visszavonuló magyarok és németek közé beékelődött az orosz, s a felderítők értesítették a parancsnokságot, hol arepülőtér. Máskülönben hogy kapták volna meg? HIRSALÁTA . Bármennyire tagadja Chebeleu nagykövet, a cotroceni-i palota szóvivője, hogy gazdájának egészségi állapotával baj van, hatalmi körökben mégis arról beszélnek, hogy Iliescu depressziós, zárkózott, s megváltozott viselkedése még a legközelebbi munkatársaival is. Az erre vonatkozó kommentárok azért tartják aggasztónak a helyzetet, mert a szélsőséges személyekkel tele kormány az utóbbi időben egyre függetlenebb magatartást tanúsít, ami kiszámíthatatlan helyzetbe sodorhatja az országot. Hevesen tagadta Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi miniszter, hogy az RNEP tagja lenne. Most ellenben Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő szélsőségesen nacionalista politikus és üzletember, a Vatra Românească tiszteletbeli elnökének vendége a napfényes Itáliában. Tegnaptól nem jelenik meg az Óra nevet viselő bukaresti napilap. Az újság anyagi patrónusa, Viorel Cataramă elmondta, hogy havonta 40 millió lejt fizetett rá a lapra. A mi szempontunkból nézve az ügyet, nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, nem kár érte, mert nemzetiségi, főképp magyar vonatkozásban meglehetősen véresszájú volt. A közmondás úgy tartja, más korából tanul az okos, a buta még sajátjából sem. Jut eszünkbe ez arról, hogy Kolozsvárott Driada néven új pilótajáték indult. S van érdeklődő is szép számban. Közben kiderült, Ioan Stoica bár hat napja már rács mögött van, de nem kezdték meg a kihallgatását. Állítólag a gyors letartóztatása azért következett be, hogy megmentsék a népharagtól. Olvashatunk az üggyel kapcsolatban arról is, hogy a Caritas kolozsvári működtetéséhez egyetlen engedéllyel rendelkezett, a Funaréval. Ha logikusan követik egymást az események, bűnpártolásért a Román Nemzeti Egységpárt elnökét, Kolozsvár polgármesterét is le kellene tartóztatni. Akárcsak Miron Cosmát a Zsil völgyéből és a petrozsényi polgármestert, akik a bányászok pénzével gazdagították a szélhámost. Az Itartassz jelentése szerint Moszkvában letartóztattak két radioaktív anyaggal kereskedő egyént, s mit ad isten, kiderült, hogy mindketten az orosz titkosszolgálat emberei. Erre mondják mifelénk, kecskére bízták a káposztát. Jellemző módon pont a kormány lapja, a Vocea României csapott le az Úz völgyi magyarellenes diverzióként is használható Rompres-hírre és tévétudósításra, megtoldva azzal a vérlázító hírrel, hogy miközben a magyar nemzeti lobogó alatt fiatal lányok vigyázállásban irredenta dalokat és a magyar állami himnuszt énekelték stb., stb., EGYETLEN ROMÁN RENDŐR VAGY HIVATALOS SZEMÉLY SEM VOLT A HELYSZÍNEN, hogy az ellenséges megmozdulást leállítsa. S kioktatja a tévéhíradó ott munkálkodó tudósítóját, szerkesztőségét, hogy szombat este kitette e mioritikus ország népét a fenti látvány szemlélésének. A kivonulás jelentősége és ára Tegnap elhagyták Németországot az utolsó orosz csapatok. Több mint 500 000 katona, a tisztek családtagjai, 5000 harckocsi, 2,5 millió lőszer indult vissza Oroszország felé. Cserében Bonn 13,5 milliárd márkát fizetett, illetve ebből 8 milliárddal lakásokat építtetett a hazatérő tiszteknek. A kivonulás tiszteletére szervezett ünnepségen jelen volt Borisz Jelcin. Beszédében Helmuth Kohl kancellár felkérte az orosz elnököt, vonja le a tanulságot a fájdalmas német— orosz múltból, anélkül, hogy feledné a mindkét részről elkövetett atrocitásokat. Felidézve Németország fájdalmas, közel fél évszázados kettéosztását, elismeréssel szólt a szovjeteknek a volt NDK-ban lezajlott demokratikus forradalom idején tanúsított magatartásáról. Miután üdvözölte a Németországot elhagyó katonákat és családtagjaikat, hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ezután kezdődnek majd az igazán jó kapcsolatok a két ország között. A Kohl-Jelcin megbeszéléseken kívül találkozott a két ország külügyminisztere és védelmi minisztere is. Virágzó hasadóanyagkereskedelem Már Magyarországon is működik a nukleáris hasadóanyagokat csempésző piac. Budapesten őrizetbe vettek két magyar állampolgárt, akik feltehetően oroszországi származású sugárzóanyaggal próbáltak üzletelni. A náluk lévő két kilogramm urán-fűtőelemet lefoglalták a rendőrök. A vevő, aki 40 000 dollárért vette volna át az árut, megszökött. Újabb 4,5 kilogramm radioaktív anyagot loptak egy oroszországi vegyi kombinátból. A szakemberek szerint az eltulajdonított cézium 137-et nem lehet katonai célokra felhasználni A tetteseket egyelőre nem fogták el. Kudarcot vallott az ENSZ különmegbízottjának haiti próbálkozása. A közvetítő politikusnak nem sikerült eljutnia a szigetországba, Dominikában feltartóztatták. Közben a Karib-tengeri Államok Közössége bejelentette, hogy hajlandó támogatni egy esetleges nemzetközi beavatkozást Haitiben. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a haiti helyzetről nyilatkozva leszögezte, hogy azoknak a nemzetközi erőknek, melyek felhatalmazást kaptak a beavatkozásra, maguknak kell dönteniük az akciót illetően, és elismerte, hogy a múlt héten kiküldött előkészítő csapatok beavatkozása sikertelen volt. Megítélése szerint a haiti helyzet békés rendezésére irányuló küldetésnek csak akkor lesz hatása, ha a Biztonsági Tanács felhatalmazza az ENSZ főtitkárát erre, vagy ha Haitiben gyökeresen megváltozik a helyzet. Észak- Írország demilitarizálásáért A nyugati demokráciák szégyenfoltjának tekinti a közvélemény az észak-írországi helyzetet. Épp az egyezető béketárgyalások megkezdése előtti napokban Belfast nyugati részében újabb bombamerényletet követtek el ismeretlen tettesek, s ez mintegy meghiúsítani látszik az IRA fegyverszünetkötési szándékát. Az IRA politikai fedőpártja azonnali elismerését követeli az angol kormánytól, ugyanakkor kérik az IRA-val kapcsolatos cenzúra felszámolását, valamint Észak-Írország demilitarizálását. Az IRA fegyverszünetével kapcsolatban az Egyesült Államok egy 120—200 millió dolláros Ulster újjáépítését támogató segély folyósítását latolgatja, de nem zár ki más, Észak-Írországnak nyújtandó anyagi támogatást sem, amennyiben sor kerül egy békeszerződés aláírására a fegyverszünet megkötése után. Népszavazás a Golán-fennsíkról Izrael északi határainak helyzetéről nyilatkozva Iczak Rabin azt nyilatkozta, hogy kormánya megítélése szerint Szíria le tudná fegyverezni a libanoni Irán-barát Hezbollahot, de ez nem áll szándékában. Izrael kivonulása a Golánfennsíkról Szíria szándékaitól függ, s ha a békéhez ez is szükséges, akkor népszavazás útján Izrael népét fogják megkérdezni erről. Rabin felszólította a Palesztin Felszabadítási Szervezetet is, hogy lépjen fel a Hamasz Iszlám Ellenálló Mozgalom terrorizmusa ellen. TÜKÖR EZE 222 HH!U H