Háromszék, 1995. február (7. évfolyam, 1346-1369. szám)

1995-02-01 / 1346. szám

Románia aláírja a kisebbségvédelmi egyezményt Ma az Európa Tanács Strasbourg­ parlamentjének téli ülése alkalmával Teodor Melescanu külügyminisz­ter aláírja a nemzeti kisebbségek védelmét szavatoló keretegyezményt. Keddi elutazása előtt tett nyilatkoza­tában a külügyi tárca vezetője három okból tartotta fontosnak a dokumentum aláírását: Románia kormánya kész biztosítani kisebb-nagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségei számára a legszélesebb körű, érvényben levő nemzetközi szabványokat, a román kormány ezen lépésével kifej­ezi mindennemű szélsőségesség elutasítását, így a román—magyar alapszerződés aláírását gátoló utolsó akadály is elhárul. Meleşcanu szerint lehetséges, hogy a román—magyar alapdokumentum aláírására az 1995. március 21-én Párizsban sorra kerülő Stabilitási Konferencia előtt kerül sor... Gherman ellenzi az önálló nemzetiségi területeket A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja tegnapi sajtótájékoztatóján Oliviu Gherman elnök kijelentette, hogy alakulata ellenzi az ország területén az önálló nemzetiségi területeket. Az utóbbi időben felzaklatott romániai politikai életért az RMDSZ-t tette felelőssé. Gherman kitért a pártj­a és a Román Nemzeti Egységpárt között kialakult feszültségre is, azt állítván, hogy ennek okát egyrészt az RMDSZ-álláspont, másrészt egyes RNEP-vezetők kijelentései képezik. Az RTDP és az RNEP között létrejött protokoll kapcsán Gherman úgy vélekedett, a dokumentumban foglaltak szellemében járnak el, és nem hajlandók egyéb­ kitételek beiktatását elfogadni.­­ A kormány célja egy központosított rendszer visszaállítása Emil Constantinescu szerint a jelenlegi kormány nem akarja az ország beilleszkedését az európai szerke­zetekbe, hiszen célja épp egy erős központosított rend­szer visszaállítása. A Romániai Demokratikus Konven­ció tegnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor Călin Popescu Tăriceanu liberális parlamenti képviselő azt állította, hogy Románia alkotmányválság előtt áll azért, mert az államfő hatalmába akarja keríteni a legfőbb jogi intéz­ményt, az Alkotmánybíróságot. Hogy bebizonyítsa a nemzeti és nem a pártérdekek elsőbbségét, Ion Iliescu államfőnek le kellene váltania a kormányt — folytatta Tăriceanu. Ugyanott Mircea Ciumara parasztpárti par­lamenti képviselő szóvá tette az ellenzéki polgármes­terek ellen folyó hajszát. Ciumara szerint a legutóbb leváltott 11, kizárólag az ellenzék sorából származó polgármestert politikai okokból állították félre. A jelenség, folytatta a parasztpárti politikus, Románia számára sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint az 1990. évi bukaresti bányászhadjárat. A Krupp konszern nagyarányú beruházást tervez Romániában Tegnap Edgar Hauster, a Krupp német acélipari konszern kelet-európai kirendeltségének igazgatója ki­jelentette, hogy Kelet-Európában először Bukarestben nyitja meg képviseleti irodáját. Romániában a Krupp elsősorban az acéliparban, az infrastruktúrában és az energetika területén szándékszik beruházni évente több százezer dollárt Hauster szerint a konszern révén Romá­niában gyártott termékek versenyképesek lesznek a világpiacon. V A Krupp alig egy hónappal Ion Iliescu államfő németországi látogatása után jelzi befektetői készségét. Edgar Haustert tegnap fogadta a román elnök és Nicolae Văcăroiu kormányfő. Hazugság és durva provokáció Mert állig fel vagyunk fegyverezve mi itt Kovászna, Hargita és Maros megyékben , Funar sok egyéb badarság mellett az ál­lamelnöktől szükségállapot bevezetését kérte a Székelyföldön. Az állítást mind Adrian Căşunean-Vlad, mind Doni Voşloban, Ko­­ vászna, illetve Hargita megye prefektusai cáfolták, az elnöki szóvivő is azt nyilatkoz­ta, hogy­ az „említett veszély” nem létezik, a hírszerző szolgálat szerint sem történt semmi olyan, mely ezt a lépést indokolná.­­A kormány nevében Octav Cosmâncă ál­lamtitkár fejtette ki az igény képtelenségével kapcsolatos véleményét, megtoldva azzal: „Amit Funar állít, képzelgés, mese hab­bal.” A Funar-féle nyilatkozatokat leg­pontosabban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jellemezte: nemcsak merő hazugság, hanem nemzeti gyűlölet szítása és egyben durva provokáció is. Harc az igazgatói székért (folytatás az első oldalról) Antal Emőke egyedüli j­elentke­­zőként október 2-án nyújtotta­­ be a vizsgához szükséges teljes iratcsomót. Beadványára a mai napig nem kapott választ. A 66/1993-as törvény világosan megfogalmazza, hogy a vizsga időpontj­áig nem függeszthető fel az igazgató. Ha az egyetlen jelentkezőnek nem sikerül a menedzservizsgája, akkor fél év után újabb vizsgaidőpontot tűznek ki, de addig a folytonosság biztosítása érdekében az addigi vezető funkcióban marad. A törvény azt is szabályozza, hogy a felfüggesztett igazgató többé nem jelentkezhet menedzseri vizsgára... Antal Emőke november 29- én perbe hívta a COMI­CO Rt.-t, kérte a 12/1994. no­vember 22-i határozat meg­semmisítését. A december 6- ára kitűzött első tárgyalást január 10-re napolták. Ekkor a me­gyei törvényszék elrendelte az inkriminált határozat felfüg­gesztését és Antal Emőke előző jogaiba való visszahelyezését. A COMI­CO Rt. nem felleb­bezte meg záros határidőn belül a végzést, így hát a törvényszék hatályon kívül helyezte a 12- es határozatot­. Január 13-án Antal Emőke írásban felszólította Popescu Constantint, hogy 24 órán belül adja át a vezetést. Ez nem történt meg, mivel Lungu úr nem vetette alá magát a bírósági végzésnek. Január 14-én Popescu Constantin újabb részvényes­gyűlést hívott össze — már nem lévén igazgató, nem állt jogában ezt megtenni! —, és másodszor is leváltották az Antal Emőke, Barla Ana és Baló Lajos összetételű vezetőtanácsot. Ez a határozat a 14-es számot és 1995. január 14-i dátumot viseli. A 15-ös számú határo­zattal az új vezetőséget nevezték ki: Popescu Constantint, Moţăian Lujzát és Bodó Lajost. A gyűlés jegyzőkönyvébe egy kis szép­séghiba is becsúszott: Bodó Lajos mint jelenlevő szere­pel, holott nem vett részt (!) Ettől az időponttól újabb lavina indult Antal Emőke ellen. A 787/1995 .január 20-i dátu­mot viselő meghívóval 23-ára beidézik a ko­vásznai rendőrség gazdasági osztályára Postoacă századoshoz. Az ellene felho­zott vád: titkos iratokat vitt haza tavaly november else­jén. Ezek: az Rt. gazdasági mérlege, a Hivatalos Közlöny töbib száma, a levelezést tar­talmazó dosszié stb. Csupa hadititok! Antal Emőke az ira­tokat egy tanulmány elkészítésére használta fel. Január 16-án Popescu Constantin írásban kéri a számvevőszéket, hogy vizsgálja ki a COMI­CO Rt.­­nél észlelt pénzügyi rendelle­nességeket, sikkasztásokat stb. Antal Emőke ismét az igazságszolgáltatáshoz fordul, kéri a 14-es határozat meg­semmisítését. A január 24-én tartott tárgyaláson Nagy Béla és Ion Iliescu bírók elnököltek. A vállalatot Cali­nic Sabin ügyvéd képviselte, Lungu Dorel és Popescu Constantin is jelen volt. Nem hoztak ítéletet, az újabb tárgyalás időpontját feb­ruár 2-ára tűzték ki, így néz ki Antal Emőke leváltásának forgatókönyve. Tökéletesen érzékelteti, hogy a kormánypárt és csatlósai Kovásznán (is) megkezdték a nagytakarítást. A magyar igazgatók „nem megbízhatóak, nem lojálisak”, tehát meneszteni kell őket. Most már köntör­falazás nélkül, nyílt kártyákkal dolgoznak az egykori elvtár­sak. A kovásznai kereskedel­mi cég igazgatójának leváltá­sa a tisztogatási folyamat kez­detét jelzi. A kommunista res­tauráció hívei céljuk elérése érdekében minden eszközt fel­használnak... Magyarországon is, mint mindenütt másutt, „eredeti” vagy „kevésbé eredeti’ ’ demokratikus országokban, bizonyos állami vagy művelődési intézmények vezetőinek megbízatása általában nem az új kormány hatalomra kerülésekor j­ár le.­­ Nem tagadhatjuk, ebben van logika, hiszen az életnek „mennie’ ’ kell! Miniszterek és államtitkárok jöhetnek és mehetnek (amíg még van, hová), de az apparátusnak—milyen szép szó, még az „átkos”-ból örököltük — vagy dicsérőbben (?), az állami bürokráciának működnie kell.­ Nos, a Horn-kormány fennállása hónapjai alatt már bebizonyította, hogy a maga részéről ezt a követendő — demokratikus — s a hatalom részéről nem mindennapi toleran­ciát is feltételező h­agyományt nem tartj­a követendőnek.­­ Hol a bankelnököket, hol az állami vagyonügynökség vezetőjét, hol a fő privatizátort váltják le — nem is csinálva titkot abból, hogy pártszempontból tartják őket úgymond „megbízhatatlanoknak’ ’ —, hol a művelődési intézmények vezetőit.­­ Távoznia kell Ütő Endrének az Operaház éléről, „utolsó figyelmeztetést” kapott Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója, meg­tudhatta, ha nem javítja sürgősen előadásai színvonalát, el­búcsúzhat az intézmény vezetői posztjából, hiszen őt amúgy is megkérdőjelezi, amióta ott van, a szakma (?).# A Fodor Gábor vezette magyar művelődési minisztériumban tudják, amit tudnak # Mindezek után robbant a bomba: menesztet­ték a Műcsarnok éléről Keserű Katalin művészettörténészt, akiről igazán nem lehet azt állítani, hogy „szakmailag alkalmatlan’ ’ lenne — lévén az egyik legjelentékenyebb élő művészet­­történész! —, jön hát a vád: „személyi alkatánál fogva alkal­matlan” a jeles poszt betöltésére.# Mindezt kissé perfiden cinikus modorában purparlézza fülünkbe a mindenre figyelő Kossuth rádióban Török András helyettes államtitkár. # Megkockáztatva azt is, hogy pszichésen sincsen minden rendben „Katalin”-nál. (Per „Katalin”, kis ország vagyunk...). II II 'I MIM !■ I ■■■—■III Ilii Ilii Imnill««­—M 80 # A Keserű-ügy — mivel a művészettörténész nem politikai szimpátiái miatt nyerte el állását, s mivel ez az egész vészesen emlékeztet az előidők rendcsinálásaira — nagy botrányt ka­vart, több jeles magyar művész tiltakozott, köztük a világhírű filmrendező, Jancsó Miklós, akinek úgy látszik, legújabban az a szerepe a magyar kultúrában, hogy különféle hatalmak adminisztratív döntései ellen tiltakozva védje a művészet autonómiáját.­ Radnóti Sándor esztéta, a Holmi szerkesz­tője szintén a tiltakozók között volt, s pénteken este a Kossuth rádióban elmondta, csak üdvözölni tudja a művelődési tárca­ szép szándékát, miszerint véget szeretnének már vetni az áldat­lan kultúrkampfnak, de a helyzet az, hogy a valóság MÁST mu­tat!... .# S most ugorjunk! A múlt héten, az évek óta a Heli­konban kéthetenként megjelenő Serény múmia oldalak szerzőgárdája, az árkosi táborban évről évre összegyűlő,/tatai írók’ ’, irodalmunk jeles reménységei és induló tehetségei újabb bizonyítási lehetőséget kaptak: az Erdélyi Napló mellékleteként megjelentették irodalmi mel­lékletüket — immár nem oldalakat, hanem önálló lapként is felfogható mellékletet az új­ságban —, az Előretolt Helyőrséget. # Mint tudjuk, ez egy igen népszerű kalandregény-paródia címe. # Irodalmunk legfiatalabb élcsapata, ám lám, nem mindennapi érzékkel választott magának példaképet Rejtő Jenő személyében. # Csak bírják cérnával és humorral, a sok — úgymond „komolykodás” után talán ránk is fér­fiaink — avagy más nézőpontból —, unokáink felszabadult játékkedve. # Megjelent a Korunk alaposan megkéső novemberi száma, és a szász—magyar kapcsolatokat vizsgálja Ritoók János hajdani könyve után másfél évtizeddel.# Figyelmébe ajánl­hatjuk mindazoknak, akiket még érdekel az erdélyi népek közös kultúrája s meg-megbicsakló, ám töretlen hídépítési szándékai. (Sehol ennyi félbemaradt hídtorzó!...) * BOGDÁN LÁSZLÓ ROVATA [FEKETE—FEHÉR] Munkabaleset a tejgyárban Tegnap délelőtt a sep­siszentgyörgyi Covalact Rt.-nél a friss tejtermék­­gyártó részleg túró­présénél dolgozó Deák Magdolna 31 éves al­kalmazott adott pillanat­ban megcsúszott, és fejjel lefelé a fémkádba esett. Szerencsére a prés nem nyomta össze a munkásnőt, de odaszorí­totta a fémkád falához. D. M. munkatársnője segítségért futott, és 20 perc elteltével sikerült kiszabadítani a póruljárt alkalmazottat, akit azonnal a megyei kórház intenzív terápiás osztályára szál­lítottak. Az előzetes jelek szerint D. M. koponya­törést és agyrázkódást szenvedett. Lopják az áramot A Kovászna megyei rendőrfelügyelőség és a megyeszékhelyi vil­lanyművek képviselői Gidófalván tartottak el­lenőrzést. Kiderült, hogy a villanyórák megron­gálása révén egyesek törvénytelenül fogyasz­­tottak villanyáramot. Két tettest sikerült azonosíta­ni, Bodi Izidor 62 éves és Geczó Péter 53 éves helybeli lakosokat, akik együtt 318 134 lejnyi kárt okoztak a­ villany­­szolgáltatónak.

Next