Háromszék, 1995. május (7. évfolyam, 1418-1443. szám)
1995-05-02 / 1418. szám
A PRUTI LOCSOLÓVÍZ Nacionalistáik politikai tűztáncot járnak a „pusztuló” autonómia körül, s nagy az öröm: került egy nagy veder pruti víz is. Snegur elnök „ellenállt a magyar ördög” kísértésének, s nem foglalták szerződésbe a hírhedt 1201-es ajánlást. A strasbourgi kudarctól vinnyogó pártvezérek kínjukban nevetségesen locsognak. És félrebeszélnek. Snegurék nem beszélnek a kisebbségi autonómiáról, ott van autonómia .Méghozzá területi! A történelem fintora, hogy az erdélyi tömbmagyarságnak nem kell (csak) Nyugatra néznie autonómiamodell miatt, a moldáviai gagauzok autonómiája megfelelő lenne számunkra. Markó Béla a minap, miközben azt fejtegette (az RMDSZ szövetségi egyeztetőtanácsa illésén), hogy a józan álmok mellett — ez a háromféleautonómiának a kialakulása és működése — foglalkozni kell a mindennapokkal is, autonómiaterveinket illeszteni kell a létező európai mintákhoz és a hazai lehetőségekhez is, más szóval „eladható modellt” kell kialakítani, a gagauzpéldát említette. Az RMDSZ autonómiakoncepciója ellen Nyugaton a legtöbb kifogás onnan származik, ahol nincs autonómia, vagy a gyakorlatban létezik, de ennek nincs jogi kodifikációja. Ezért jó a gagauz példa. Mikor RMDSZ-küldöttség járt Moldáviában, Snegur elnök fanyar mosollyal mondta el, hogy ha azelőtt két évvel a gagauzok megkapták volna a kulturális autonómiát, akkor nem kellett volna biztosítani számukra a területi önkormányzatot. (Emlékezzünk csak a véres botrányokra: román nyelvre akarták fogni a gagauzokat is, mert a szélsőségesek nem tudnak szabadulni a nemzetállam komplexusától Ez váltotta ki tulajdonképpen az orosz nyomást, sőt, fenyegetést, Lebegy hadseregének transznisztriai megtelepedését.) Miután a gagauzok megkapták a területi autonómiát, lehetnek gagauziskoláik, rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Nincsenek tapasztalataik, nincsen tanügyi személyzet. Az orosz nyelvről át kell váltaniuk a gagauzra. És itt vagyunk mi, sok száz esztendős, európai szintre fejlesztett oktatási intézményeinkkel és gyakorlatunkkal, nemzetközi megmérettetéssel, s valakiknek minduntalan érvelnünk kell, hogy ez nekünk volt, nekünk jár, nekünk kell Hagyjuk tehát azt a prutinációnál locsolóvizet, mert mi is tudunk meríteni onnan. ^ •» Sylvester Lajos^ Körösi Csorna Sándor-napok (folytatás az első oldalról) követi. Két koszorú a márvány emléktábla alatt: „Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egyesület” és „In memoriam magistri et discipoli’ ’. Késő délután rákérdeztem egy végzősforma diáklányra: ...egy hadvezérnek, vezetőnek, iskolaigazgatónak szabad-e az élet(csata) nagy pillanataiban elérzékenyülnie? Csodálkozva-mosolyogva válaszolt: — igen!!! Megtudtam: ők (a diákok) a „hadvezért” épp emiatt szeretik. Este: NAGYKANIZSA!!! Hogyha szabónak nincs tisztességes ruhája, a suszternek cipője, az köztudott. De hogy a Csomaegyesület elnökének (főrendező!) állóhely is alig jutott, az Kovászna kultúrtörténetében feljegyzésre méltó mozzanat. Egy ideig szorgalmasan jegyzetel a tudósító (versek, táncegyüttesek, Brahms, Vivaldi stb.), de nemsokára feladja a „harcot’ ’. A kanizsaiak szédítően gazdag és színvonalas előadása után imigyen próbálja összegezni élményeit: —feltámadt bennem a remény, hogy a magyar egy életképes, európai nemzet, mely szláv népek tengerének közepén, annak háborgásai közt is fennmarad. És miközben NAGYKÁLLÓ, PÁPA, CSENGER, FÜLEK, BUDAPEST, NAGYKANIZSA. .. elzarándokoltak hozzánk „egy szál virággal ’ ’ — Körösi Csoma Sándor ünnepére, a tudósító álmélkodva kérdezi: — Mi, munkába és közönybe belenyomorított kovásznaiak vajon milyen gondviselés által érdemeltünk ki ilyen nagyszerű vendégeket, barátokat, testvéreket és... TESTVÉRVÁROSOKAT??? ÉRSEK MÁRIA EMLÉKEZIK TÍZ ÉV BÖRTÖN CSAK VIGYORGOTT, MINT A FAKUTYA (1.) Aztán a morze... úgy ment a falon keresztül, hogy nem hiszem, létezett gyorsíró, aki hamarább leírta volna a dolgokat, mint ahogy mi lekopogtuk a falon. Két perc alatt már az egész börtön tudta a hírt. Nem volt nagy dolog, hiszen ha a falat megkoppintottuk, azt nemcsak a szomszéd hallotta, hanem hallották alul, felül, mindenütt fogták az üzenetet. S ez így ment szobáról szobára. De nem csupán a tanulás és a morze volt a zárka okozója. Ott volt még a pofázás is... Ha valami olyant mondtál, ami nem tetszett, máris kirótták a hét napot. Szegény Lena Constantin, rengeteget volt emiatt a zárkában. Ö tébécés volt, többet kellett volna egyéb, mint más. És amikor adták az ételt, úgy látta, hogy az ő adagja kisebb. Szóvá tette, s már vitték is a zárkába. A szigorító itt is azt jelentette, mint Misleán: hét nap alatt csak kétszer kapott enni az ember. Kétszer! S ráadásul volt egy nagyon komisz milicistanő. Egy magyar. Megtörtént, hogy a román milicista levitt minket a zárkába. Nem foglalkozott velünk. Hagyta, hogy magunkon hagyjuk a ruhákat, amiket felvettünk, hogy ne fagyjunk meg a szigorítóban. Másnap reggel jött Erzsi, ez a milicistanő. Ez mindent leszedett rólunk. Csak annyi maradt, amennyit maradhatott. Egy egész nagy halom ruhát gyűjtött össze. Felöltöztünk, mert fáztunk. Hideg volt. Ablak nem volt a zárkán, csak a rács. S ez direkt élvezte, hogy mi mennyire szenvedtünk attól a nagy hidegtől, mert azt mindenki tudja, hogy Csíkban van a leghidegebb az egész országban... S akkor mi ott dideregtünk egy szál ruhában. Csupán a rács védett a hidegtől... üveg nem volt az ablakon... Ilyen volt ez az Erzsi. Magyar... Most, amikor volt a találkozó harminc év után... Mary Blaj szervezte Szebenből... Mary, aki Ticu Dumitrescuval valami rokonságban is van... (Ticu Dumitrescu a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, politikus —B. L.) Szóval, ezen a találkozón nagy meglepetésemre ott volt Erzsi is! Elképedtem, amikor valaki azt mondja nekem: nem hiszed el, hogy ki van itt... Ki? Képzeld el, itt van Erzsi! Erzsi?... Az nem lehet igaz! — mondtam én. Nem hiszed? Na gyere, megmutatom! És csakugyan ő volt. Képes volt eljönni. Most már nem volt egyenruhában, mert már nem milicista. Civilben volt. A férjével... Odamentem, és letegeztem, mert ő is tegezett minket annak idején. Te mit keresel itt? — kérdeztem tőle. Csak a vállát vonogatta, s kacagott. Kacarászott, s vigyorgott, mint egy fakutya.... S akkor odajött a férje, Badea, s azt kérdi: ugye. Szigorú volt magukkal? Szigorú?... Az nem kifejezés! Ott volt Ieronima is. Mondom neki, Ieronima, egy kicsit gyere csak ide. Amikor Ieronima odajött, odafordultam Erzsihez. Ismered-e Ieronimát? Shihiggyen... vigyorgott továbbra is. Igen. Vittek mosni bennünket. Mi mostuk a milicisták szennyesét, az ingjüket, gatyáikat. Egy alkalommal, amikor elvitték mosni, mondom Ieronimának, aki akkor egészen fiatal lány volt: ha tudsz lopni egy dió nagyságú szódát, lopjál, majd jó lesz hajat mosni. (folytatjuk) Lejegyezte: Balogh László ! HÍRSfíLflTfi x Három nappal ezelőtt Buzáuban öt gyermek halt meg világháborús aknarobbanás következtében. A polgári védelem vezetője felkéri a kis- és nagykorúakat, hogy ne nyúljanak gyanús fémszerkezetekhez, hanem azonnal értesítsék az első rendőrőrsöt. A román sajtó úgy tudja, hogy a májusi RMDSZ-kongresszuson Markó Béla mellett Borbély Imrét és Kónya Hamar Sándort is jelölik a szövetség elnöki tisztségére. A kormány úgy döntött, hogy az állami költségvetésből fizetett alkalmazottaknak 1995-ben 27 500 lejjel emelhetik havibérüket. A elmúlt héten, éhségsztrájkjának 51. napján Bajgyik László, az egészségügyiek egyik országos szövetségének alelnöke feladta értelmetlen és életveszélyes magányos küzdelmét. Állapota súlyos volt, az eltelt néhány nap alatt valamelyest javult. Az Egyesült Államok követeli a volt szocialista országok, köztük Románia kormányától is, hogy szolgáltassák vissza a kommunisták által elkobzott zsidó javakat. Corneliu Coposu tiltakozott a felszólítás ellen, mondván, hogy a tulajdonjog visszaállításának minden volt tulajdonosra egyformán kell vonatkoznia. x A legújabb hírek szerint Ion Stoica Caritasperét áthelyezték Brassóba. x Magyarországon minden ellenkező híresztelés dacára tovább folyik a médiaháború. Újabban a tévé 1. és tévé 2. is azért harcol, hogy ne csak földi jelekkel jusson el nézőihez, hanem számukra is biztosítsák a műholdas szórást. S közben jelentősen megnyirbálták a Duna Televízió amúgy sem bőséges állami támogatását. Aki kedveli a Duna Tévét, s teheti, írjon a budapesti Mészáros utca 48—54. szám alatti címre, s tiltakozzék, hogy anyagi okokra hivatkozva műsorszűkítést eszközöljenek. A Nagyrománia Párt alelnöke, az enyhén már szenilis Mitzura Arghezi, az ismert költő lánya is művelődési miniszter szeretne lenni. megmozdulások Budapesten Tegnap délelőtt nagyszabású demonstrációt szervezett Budapesten a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége s a velük szolidarizáló másik öt szakszervezet. A szónokok a kormány egyes szigorú stabilizációs intézkedései s azok következményei ellen tiltakoztak, s elmondták, hogy magát a polgárosodást veszélyezteti a minőségi oktatásról való lemondás, tiltakoztak az osztálylétszám-növelések, a tervezett pedagóguselbocsátások ellen. Az összegyűltek nevében petíciót adtak át a parlament elnökének, melyben követelik, hogy szakítson az egyoldalú pénzügyi szemlélettel, és biztosítsa a köz-, illetve a felsőoktatás finanszírozásának lehetőségét. A Független Rendőrszakszervezet is épp a tegnap tartotta fontosnak kimondani, hogy csatlakozik a pedagógusok által meghirdetett tüntetéshez, és követeléseiket írásban nyújtották át Kuncze Gábor belügyminiszternek, melyben nehéz élet- és munkakörülményeikre hívták fel a tárca vezetőjének figyelmét. Horn Gyula magyar miniszterelnök egy tegnap tartott sajtóértekezleten elismerte, hogy a kormányzat és az Érdekegyeztető Tanács mozgástere igen korlátozott a szigorító intézkedésekkel kapcsolatban, de a szakszervezetek bizonyos javaslatait figyelembe lehet és kell is venni, ám elveiből a kormány nem engedhet. Megerősítettte, hogy a Bokros-féle csomagtervvel évente 170 milliárd forintot kívánnak megtakarítani az államháztartás kiadásaiból. Nem újították meg a tűzszüneti egyezményt Ismét fellángoltak a harcok a horvátok és a szerbek között. A horvát gyalogság, hat páncélos támogatásával nagyszabású támadást intézett Krajna ellen. A harcokban megsérült három ENSZ-kötelékbe tartozó katona is. Zágrábi jelentések szerint korlátozott akcióról van szó, amelyben reguláris katonaság nem vesz részt, csak rendőrségi alakulatok, az ENSZ-források viszont cáfolják ezt. Az ENSZ főtitkára reméli, hogy a Boszniában tegnap délben lejáró fegyvernyugvási egyezményt legalább annyira tiszteletben tartják, hogy a nemzetközi összekötő csoport folytathatja békeerőfeszítéseit. Ezt azt követően jelentette ki, miután kiderült, hogy különmegbízottja, Akasi Jaszusi nem tudja rávenni az érintetteket a fegyverszünet meghosszabbítására. Feladták a kutatást Oklahoma Cityben a mentőalakulatok feladták a reményt, hogy a romok alatt még túlélőket találhatnak, és nehézgépeket vetettek be a romok eltakarításában. A döntést az állam kormányzója jelentette be, hozzáfűzve, hogy a mentés egyre kockázatosabb, mert teljesen összeomolhat az épület. A másfél héttel ezelőtt bombamerénylettel sújtott épület alól eddig 130 holttestet azonosítottak, és 62 személyt eltűntnek nyilvánítottak. Az FBI alkalmazottjai további erőfeszítéseket tesznek a már letartóztatott gyanúsítottak bűntársainak kézre kerítésére. Május elseje Európában Tiltakozó akciók jellemezték az Európa nagy államaiban tartott május 1-jei megemlékezéseket. Oroszország hatvan városában tartottak nagy tüntetéseket, a munkanélküliség megfékezését,a nemzetgazdaság megmentését és az elnökválasztások alkotmányos kiírását követelték. Moszkvában mintegy 30 000 ember tudtak mozgósítani. Ausztriában a munka ünnepére időzítették a benzináremelést, amely része az országban meghirdetett gazdasági megszigorításoknak. A külsőségeiben kicsit a volt szocialista országok május elsejéit idéző ünnepségeken a szónokok inkább az eredményeket méltatták, s azt hangoztatták, hogy a jobboldal ezek megsemmisítésére törekszik. Franciaországban is tiltakozó megmozdulásokat szerveztek a szakszervezetek, követelték a munkanélküliség csökkentését, az elszegényedett rétegek fokozott támogatását. Varsóban mintegy kétezer javarészt kommunista nyugdíjas vonult ki az utcára, s Lech Walesa távozását követelték. Súlyos összecsapásokra került sor Berlinben a május elsejei tüntetések alkalmából a baloldali szélsőségesek és a rendőrség között. A karhatalomnak végül is sikerült a verekedőket elszigetelni, de a hírügynökségi jelentések szerint további összecsapásokra lehetett számítani a nap második felében is. Világszerte több helyen nem engedélyezték május 1-je megünneplését, Mexikóban 82 év hagyományával szakítva először nem volt felvonulás, mert a legnagyobb szakszervezetnek nem volt pénze ünneplésre. Sri Lankában a tamilok lázadása miatt nem tartottak ünnepségeket, Jordániában a hatóságok tiltották be a felvonulásokat, hogy elkerüljék az esetleges kormányellenes megmozdulásokat.