Háromszék, 1995. június (7. évfolyam, 1444-1469. szám)

1995-06-01 / 1444. szám

HÁROMSZÉK SEPSISZENTG Y ÖRG Y 1995. JÚNIUS 1.- 1444. szám ÁRA 200 lej Előfizetőknek 135 lej CSÜTÖRTÖK Kovászlián is baj van a költségvetéssel Akovásznai városi tanácsnak leosztott költségvetésből a szívkórház egyedül 1,06 milliárd lejt kapott — ez több mint egyharmada a városi költ­ségvetésnek! —, amíg a kórháznak csak200 milliót porcióztak. Kovásznál! tehát nem az a fö kérdés, hogy ez a pénz sok-e vagy kevés, hanem az, hogy a szívkórház, a zabolai pre- ventórium és az elópataki szanatóri­um működtetésére a kormány utalt-e ki az egészségügynek szánt költ­ségvetésbe külön összeget, tekintetbe vette-e, hogy a három intézmény országos érdekeltségű? A szívkórház egy jó nevű, ország­szerte elismert központ, ahol az ország minden szív- és érrendszeri meg- betegedéses páciensét kezelik. A 900 ágyas- kórházban évente a megye la­kosságának csupán 10— 12 %-a része­sül kezelésben. A számok is azt bi­zonyítják, hogy ez nem helyi, még csak nem is megyei érdekeltségű in­tézmény, hanem országos. A költségvetés­ből mégis úgy tűnik ki, hogy a ko- vásznai városi tanácsnak, illetve a megyének kell eltartania a más me­gyében adózó szívbeteg állampolgárokat. Nem akarom közhelyekkel untatni az olvasót, de azért megemlítem, hogy a (folytatása a 2. oldalon) Bodor János Miért? Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarságot, a szövetséget és annak IV. kongresszusát ért egybehangolt támadásokkal kapcsolatban kije­lentette, azok világosan bizonyítják, hogy a hatal­mi körök érdeke az etnikumok közötti ellentét és feszültség ismételt felpörgetése. A parlament szónoki emelvényéről elhangzott útszéli sértege­tésekről és fenyegető hangvételről szólva közölte, hogy az RMDSZ feljelentést tesz a Legfelsőbb Ügyészségen és a két ház etikai bizottságainál, hisz a szövetség kolozsvári kongresszusának üzenete egyértelmű és félremagyarázhatatlan volt, a romániai magyar nemzeti közösség autonómia­elképzeléseit törvényes úton, alkotmányos esz­közökkel akarja megvalósítani, mely nem sérti sem a román állam szuverenitását, sem füg­getlenségét, sem területi épségét. Az össztűzszerü támadás — véljük mi — sok mindent elérni az ország bel- és külpolitikai helyzetéről Folyamatosan romlik Románia európai integrálódási esélye, mélyül a gazdasági, társadalmi, erkölcsi válság. Ennek felelősségét sem a kormánykoa­líció, sem az ellenzék nem óhajtja vállalni. Meg kell tehát keresni a bűnöst, minden baj, rossz okozóját. S meg is lelték. A magyarságban, az RMDSZ-ben. KUCKÓ Irodalmi kisgaléria A címben ' Türelemmel és jóakarattal — BESZÉLGETÉS MÁRKOS JÓZSEFFEL, MAKSA KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉVEL — azt a szándékot kívánja eío* ~- vetíteni, amellyel a Csíkszeredái Corvina Könyvesház és a sepsi­szentgyörgyi képzőművészeti jellegűPartnerkft. kedd délután Sepsiszentgyörgyön útj ára indí­totta a Kuckó nevű könyv-, kép-és játékkereskedést Iro­dalmi kisgalériát említettünk, hisz amit a kezdeményezők a régi, Bogdán Flórián-féle udvarban tenni akarnak, nem más, mint az irodalom és a képzőművészet igényes fel­kínálása mind a szemlélőnek, mind a vásárlónak, Nemcsak a polcon és a falakon lehet látni, megismerni az alkotá­sokat, hanem azok a bemu­tatók, találkozók révén is, amelyeket a Kuckó kigon- dolói és megalkotói terveznek annak a háznak a földszintjén, amelynek erkélyéről egykor Jókai Mór szólt Sepsiszent- györgy népéhez. A nagy író szellemiségét követve, ér­tóVf ;nket őrizve és újakat teremtve gyűlnének ii. össze időnként a mai nagyok, akikkel az érdeklődők irodalom- és művészetkedvelő közelség­ben oszthatják meg a hét­köznapok taposómalmából kilépő gondolataikat. Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház igazgatója és Kis- györgy Tamás, a Kuckó sep­siszentgyörgyi gazdája a meg­nyitón Bogdán László Az er­délyi kertmozi és Ferenczes István Félidő, félpokol című köteteinek bemutatójával tette meg az első lépéseket a Bogdán- féle udvarban, amelyhez első vendég házigazdának Farkas Árpádot hívták meg. A költő­társak új köteteinek olvasatra ajánlása után Farkas Árpád azzal nyitotta meg a kis-Kuckót, hogy a jelenlévőket vissza­térésre, későbbi találkozókra hívta meg a maga és a köny­vesház nevében. Fekete Réka —Mennyire rúg az önkor­mányzat ez évi költségvetése? — 87 millió lej az egész összeg. Ebből 59 milliót itt­hon, helyben kell összeková­csolni a bevételekből, a többi 28-at az állami központi alap­ból kapjuk. — Bontsuk tovább. — 43 millió lejből gaz- dáskodik az iskolahálózat. Szerintem ez szép összeg, és méltányos módon is osztották el az iskolák egymás között. Hajói gazdálkodnak, sok min­dent kijavíthatnak belőle, sok mindent rendbe tehetnek há­zuk táján. Szerényebb összeg — csupa 2 millió — áll az egészségügy rendelkezésére, és 3,5 millió szolgálja majd a kultúrát-közművelődést, 7 millióból rendezzük a község­gazdálkodást. — Maradt még 32 millió lej. Ebből végzikel a legfon­tosabb javításokat, mentő­munkálatokat. — Maksán hamarosan be kell fejeznünkaközségi könyvtár épületét, mert a könyvtár most egy olyan tömbházlakásban van, amelyet még idej övetelem előtt kiosztott a tanács Nagy Lajos állategészségügyi technikusnak (Márkos Józsefet tavaly október 1 -jétöl iktatták be állásába — Kgy. Z. megj.). Kikeli javíta­nunk a helyi tanács és a tűzol­tószertár épületeinek tetőzetét. Dálnokon aktuális lenne a volt faluháza javítása, mert köny- nyen meglehet, hogy szükség (folytatása a 2. oldalon) Lejegyezte: Kisgyörgy Zoltán /------------------------ Máról holnapra Kiestünk Az RMDSZ kongresszusát megelőző napokban esett szó arról, hogy mennyire és miért nem közömbös nekünk, háromszékieknek — sem — a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), azaz a romániai magyarság úgyne­vezett (Ids)parlamentje. Felesleges újólag ecsetelni azt, hogy mennyire fontos, illetve szükséges eme parlament­ben való jelenlétünk, hiszen már csak az a puszta tény sokatmondó, hogy a minket is érintő országos vonatkozású SZKT-határozatok vitáján illene legalább statisztaként jelen lenni. Nos, a kongresszus utolsó napján, vasárnap délelőtt kiderült, hogy ez az országos tanácskozás, ha lehet, még rosszabbul sikeredett a háromszéki küldöttség számára, mint a brassói 1992 februárjában: míg a Cenk- alji koronavárosban egyetlen Gazda Istvánunk az utolsó pillanatban csak bejutott az SZKT-ba, addig Kolozs­váron testületileg kimaradtunk onnan. Dacára annak, hogy más megyék, illetve székek — Maros, Udvarhely, Csík— küldöttségeivel megtörténtek az ilyenkor szoká­sos, sót, kötelező tárgyalások, illetve egyezkedések. A forgatókönyv arról szólt, a székelyföldiek egymás jelöltjeit támogatva úgy voksolnak, hogy lehetőleg minél több székelyföldi küldött bejusson az SZKT-ba. Tá­mogatták is egymást, de úgy, hogy míg például Maros megye nem kevesebb, mint kilenc képviselőt juttatott be, Csík pedig hármat, addig Udvarhely és fájdalom, Háromszék egyetlenegyet sem. Hogy mi történt valój áb an, azt legfeljebb csak találgatni lehet, tény azonban, hogy két jelöltünk. Puskás Bálint és Gazda István egyformán nyolcvan-nyolcvan körüli szavazatot kapott. Ez arra enged következtetni, hogy a választás során mindketten valóban kaptak szavazatot más megyék küldötteitől is, csakhogy tíz-tizenöttel még mindig kevesebbet a kelleténél. Jogos hát a panasz, miszerint a háromszéki küldöttség ígéretéhez híven hozta — tehát az egyeztetés szerint a székelyföldi jelöltekre adta — a maga közel harminc szavazatát, ám ezzel szemben a várt száz-száztíz voks helyett az imént is említett nyolcvan körülit kapta. Egyszóval, küldöttségünk számításai nem váltak be, tehát: kiestünk. Kétségtelen, hogy a kongresszus név szerint az SZKT- nak csak huszonegy tagját választotta meg, a testület a továbbiakban az önkormányzatok, területi szervezetek, illetve platformok küldötteivel kiegészül. Ennek révén pedig öttagú parlamenti képviseletünk mellett további küldötteink jutnak majd be a romániai magyarság par­lamentjébe. De a kolozsvári fiaskó következtetéseit min­denképpen le kell vonni. Az a tény, hogy Háromszék kongresszusi küldöttsége egyetlen emberét sem képes bejuttatni egy országos testületbe, mindenképpen elgon­dolkoztató. Szó sincs arról, hogy például a szép számban bejutó marosszékiek vagy a csíkiak ne ugyanazt képviselnék majd az SZKT ülésein, amit a háromszékiek Jordított esetben. Hiszen a tömbmagyarság akarata, Kolozsvár óta pedig az RMDSZ programjában megfogalmazott elvárások immáron napnál is világosabbak. Hanem ar­ról van szó, hogy közünk kell legyen ahhoz, ami körülöt­tünk, velünk történik. Mert a jelek arra utalnak, hogy a tömbmagyarság továbbra is háttérbe szorul. Benkó Levente A gyermekek ünnepén w Á A legnagyobb nehézségek közt is öröm, a kilátastalansug hétköznapjaiban is erőt adó, gyöngén vagy erősen, betegen vagy egészségesen, ma is, holnap is, és mindörökké: miénk a GYERMEK. Ma az ö ünnepük van, őket köszöntjük. Legyen ez az ünnep 365 napos az évben, szívünkből jövő, őszinte. Ma labdát, léggömböt, gumicukrot vásárolunk gyermekeinknek, engedékenyebbe^, elnézőbbek vagyunk, de legyünk azok hol­nap is, holnapután is, hogy óvó szeretetünkben békességben növekedjenek. Kellenek ők nekünk, kellünk mi őnekik, de leginkább az Élet kiált, hogy: sokasodjatok, erősödjetek. Másként nincs holnap, csak tegnap és ma. Ezt pedig ne merjük magunkra vállalni. Isten éltesse hát a Föld minden gyermekét. (R.) 7 Gyermeknap ’95 12 óra — megnyitó a központi parkban 12.10 — a Váradi József Általános Iskola tanulói­nak műsora 12.30 — a 6-os számú Általános Iskola tanulóinak műsora 13.00 — a Mikes Kelemen Líceum IX. C osztá­lyának bábosai Szajai Mária vezetésével bemutatják a Piroska és a farkas című bábjátékot 13.00 — a megyei könyvtár gyermekrészlegén meg­nyílik a Perspektíva Szakmunkásképző és Szakközépiskola diákjainak gyermekjáték-kiállítása; szavalnak a Váradi József Általános Iskola tanulói. 13.30 — a 3-as számú Általános Iskola műsora 14.00 — a veszprémi Kabóca Bábstúdió mutatja be Lakatos T. József A bátor kiskacsák című bábjátékát 15.00— kezdődnek a vetélkedők, versenyek: kerék­párverseny, aszfaltrajzverseny, kötélhúzás, mázolás, téglán J árás, karikadobás, párosán — három lábon, almaevés :éz nélkül, halászás 15.30— a Székely Mikó Kollégium tánccsoportjának műsora 16.00 — a Tanulók Klubja műsora 18.30 — a tombola sorsolása és a nyertesek számára a dijak kiosztása. MUNKABESZÜNTETÉS A VILLAMOSMŰVEKNÉL Lesz villanyáram! A Renel villamossági egyedáruság szakszervezetei közölték, hogy holnap reggel 8 órától beszüntetik a munkát. A Kovászna megyei villamos­müvek vezérigazgatójától, Butt Oszkártól kértünk tájékoztatást arról, hogy a sztrájk mennyiben befolyásolj a az áramszolgáltatást. — Az áramszolgáltatás megszüntetése nem lehetséges. A szakszervezetnek nincs joga r kikapcsolni a villanyáramot. Az 1989 előtti áramszünetekhez hasonló helyzet csak akkor állhat elő, ha az áramfej lesztő üzemek csökkentik ter­melésüket, de akkor is csupán másodpernyi kiesésekre kell számítani — mondotta Butt vezérigazgató. Tehát nem kell tartani attól, hogy nem lesz villany lakásainkban. (-NI)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék