Háromszék, 1995. július (7. évfolyam, 1470-1495. szám)

1995-07-01 / 1470. szám

­MIKÓ IMRE Kaotikus események Romániában 1914 augusztusában tehát ez a helyzet: Románia álláspontja megoszlik. A királyi család, Marghilo­man, Carp Péter és néhányan a központi hatalmak mellett foglal­nak állást. A többiek ellene. Hasonlóan megoszlik a közvélemény is. S ebben a kétoldalú állásfoglalásában a semlegesség elve látszik bizonyos józanság­gal felülkerekedni. Azonban az események rohanva kergetik egymást. Még augusztus folyamán, néhány héttel a koronatanácsot követő hosszas berlini tartózkodás után hazaérkezett N. Filipescu, Románia egyik legtekintélyesebb politikusa. A szinaiai pályaud­varon ketten is várták: egy királyi adjutáns, aki a Peleş-kastélyba invitálta, és régi, engesztelhetetlen ellensége, Take lonescu. Take lonescu az érkező elé lépett, és kezet nyújtott neki. Már hosszú évek óta még csak köszönő viszonyban sem voltak. Ezek­ben az apokaliptikus időkben azonban nem számított a személyi ellentét. Összeölelkeztek. S néhány óra múlva megszületett közöttük az egyezség: Romániát Bratianuval együtt harcba vinni Fran­ciaország oldalán. Ezzel a helyzet tisztázódott: az antant mellett Bratianu, Take Ionescu és Nicolae Filipescu. A központi hatalmak mellett Mar­ghiloman, Petre P. Carp és Maiorescu. De a második csoport elenyészően gyenge az elsővel szemben. A tömeg egyre inkább Franciaország felé hajlik. A hatalmas konzervatív párt kettészakadt, s hiába a vezérnek, Marghiloman­­nak befolyása, a francia áramlat rohamosan erősödik. Az antantmellettes áramlat erősödéséhez jelentősen hozzájárulnak az 1914-es harctéri események is. Szeptemberben a német ka­tonai henger ereje megtörik a marne-i csatában, az északi fronton pedig az orosz kolosszus beveszi Lemberget, Galícia fővárosát. Az események e forgatagában Fi­lipescu és vele a többi szél­sőségesek az azonnali általános mozgósítás és a központi hatal­mak elleni hadba vonulás mellett törnek lándzsát. A közhangulat, az utca közhangulata mellettük. — Bukarest óriási tüntetést rendez Filipescu mellett. Sokezres menet vonul fel a politikus lakása elé, és élteti Franciaországot. Gróf Czemin Ottokár már látja a fordulatot. E napokban kelteződött jelentése már nyíltan mutatja a nagyromán aspirációk fő célját: elfoglalni Erdélyt! „A helyzet az utolsó napokban — írja Berchtoldnak — annyiban rosszabbodott, hogy hadseregünk visszavonulása folytán erősödött itt az a kívánság, hogy megadják nekünk a kegyelemdöfést. Attól tartanak, hogy elmulasztják a kellő pillanatot, és így a »monarchia felosztásánál« nem lakmároz­­hatnak majd a többivel. — Mindezt természetesen cári orosz milliók keltik életre és tartják ébren. A kiáltás, »Fel Erdélybe!«, napirendben van. Britiann egyre bátortalanabb és félesebb lesz. — Ebben a lejtőn lefelé állásban a király az egyetlen még működő fék.” S ez egyetlen fék az izgalmas napokban, szeptember közepén váratlanul ágynak esik. E hónap végén az audienciák a beteg király helyett már Ferdinánd trónörökösnél zajlanak le. Czemin szeptember 23-án találkozik először Ferdinánddal, s még aznap távirati je­lentést küld a csöppet sem vigasztaló beszélgetésről a Baulplatzra. Felette nehéz erről a kihallgatásról pontos jelentést tenni, mert annak folyamán a trónörökös teljesen megváltoztatta álláspontját. Azon kezdte, hogy a rettentően nehéz helyzetet magyarázta. — Mindenki a háborút akarja ellenünk — mondotta, s egyre azt hajtogatta, hogy nem tudja, miképpen fog ez végződ­ni. Pillanatnyilag csak egy dolog lehetetlen teljesen, éspedig az Oroszország elleni háború, minden egyéb lehetséges! Ismételte, hogy „az ember nem tudja, mit tegyen a nép akaratával szemben". Az elképzelhető legrosszabb benyomást nyertem, mert a trónörökös környezete nem bizalomkeltő. * 1914. okt. 16-ának éjjelén Károly király váratlanul elhunyt. Negyvennyolc évi uralkodás sokszor felemelő lapjai zárulnak be. Az utolsó fék is eltörik. Szabadon dühöngenek a háború fúriái. Ferdinánd király trónra lépését mindenki úgy tekinti, mint sorsdöntő eseményt. Hiszen már szeptember vége felé készen állott a román hadsereg Erdélybe való bevonulásának tervezete. Szerencsére a harctéri helyzet a központi hatalmak javára vál­tozott. „Ami hetek óta az utcán, a sajtóban és a hadseregben történt — írja Czernin —, ahogy a „Fel Erdélybe!” kiáltás azzal a következtetéssel párosult, hogy távolítsák el a királyt, akiben a kívánságok megvalósításának egyetlen akadályát látták, minderről van Excellenciádnak tudomása. A megbetegedett királyt minden ereje elhagyta már. Csak a pihenésre és ennek az idegölő küzdelemnek befejezésére gondollt Néhány nappal ezelőtt sírva mondotta nekem, hogy csak egyetlen kívánsága van: meghalni és mindennek véget vetni. Valósággal elsorvadni látszott Az ellenünk való háborús beavatkozás terve szeptember 20-án készen állott" Ez az értesülés nem téves. A konzervatív­­párt e napokban vezetőségi ülést tartott.­­ S ezen hiábavaló volt Marghiloman minden erőlködése. A többség Filipescu javaslatát fogadta el, mely a következőket követelte: 1. Nemzeti kormány alakulását. 2. Azonnal hadüzenetet a monarchia és Németország ellen. Azonban jöttek a harctéri fordulatok. Százezer orosz pusztul el Hindenburggal szemben. ' Galíciában előretörés. Nagy győzelmek a francia hadszíntéren. Bukarest meggondolta magát, a kormány és az ellenzék meg­egyeznek a semlegességben, és megkezdődik a tartalékosok el- Munkakörök és paraszolvenciák „ Ti ketten, Bodorral alaposan össztűz alá vettétek Kovásznál ’ ’—mondta egyik ismerősöm, és arra kért, hogy azért ne vigyük túlzásba a kritikát, elvégre a polgármesterek, a tanácsosok stb. a mi választottjaink. Ez így igaz! És mielőtt azt hinné valaki, hogy köztem és a polgármesteri hivatal közt „kutya-macska” a viszony, elárulom, hogy ennek épp fordítottja áll, tehát jó barátok vagyunk Az ügy pikantériájához tartozik, hogy Miklós András alpolgármesterünk ez év januárjában (?) még amiatt siránkozott, hogy nem helyénvaló dolog az, miszerint Orbai széknek a Háromszék c. lapnál egyetlen tudósítója sincs. Hát most van­­ végre?! A Háromszék 1460. számában azt a furcsaságot tapasztalom, hogy közeli ismerősömről: „ Gyila úrról ’ ’folyik nagyban a tudósítás. Idézem: „ Gyila úr (...) azt írja, hogy látott egy szekerest, amint szemetet ürített a patakba. Miért nem írta ki a nevét is, hogy tudjunk hatékonyan fellépni, esetleg megbüntet­ni az illetőt?” — imigyen kesereg a mikrofonba épp Miklós András alpolgármester úr. Hát ilyen egyszerű kérdésre—kedves András bátyám — én kapásból mondom a „replikát”! Azért nem, mert ha én a fent vázolt módon „azonosítottam” volna a tettest, akkor elvettem volna 80 (azaz nyolcvan) rendőrnek a munkakörét Magyarán SOM-őrt csináltam volna a REND­őrből Márpedig a jó szándékú ember nem szaporítja kedvtelésből a munkanélküliek táborát Továbbá: azért nem... mert nem akartam elvenni a rendőrök mellékkeresetét sem. Rossz nyelvek szerint ugyanis jogszerű büntetések után a rendőrnek egy kis „százalék”, ún. prémium dukál Ha én végzem el az „azonosítást”, vajon kaptam volna-e prémiumot? Több mint valószínű, hogy kaptam volna: valamelyik utcasarkon, a sötétben egy adómentes (!) Ülepen rúgást!!! Hát erről a mellékkeresetről szívesen lemondok bármikor a rendőrök javára. Átengedem ezennel a rendőrségnek az őt megillető munkakört és az esetleges „paraszolvenciát”! P. S.: A tréfát félretéve most elmondom, hogy örömmel üdvözöltem a 6000 tejes szemétpénzzel kapcsolatos döntést Csupán attól tartok, hogy ez az összeg rövid idő alatt kevésnek bizonyul Rádióból szerzett értesülésem szerint ugyanis Brassóban egyetlen konténer tisztántartási díja elérte a bűvös milliót! Gyila Sándor :__________________________________/ HÍRSALÁTA se A szesszióvégi hajrában a parlament nemcsak a kétes értékű tanügyi törvényt szavazta meg, hanem zöld utat nyitott, hogy a régi és az új nómenklatúra a luxusvillákat részletre megvásárolhassa. Hogy meny­nyire maguk felé hajlik a kezük, bizonyítja, hogy ugyan­ezt a lehetőséget a veteránoktól, hadiözvegyektől meg­tagadták. S voksoltak a sokat vitatott részvényesi tanács, illetve vállalati vezetőtanács tagsága ügyében. Termé­szetesen úgy döntöttek, hogy a honatyáknak joguk van megtartani jól pénzelő helyeiket. E téren az RMDSZ- honatyák sem voltak jobbak a Deákné vásznánál, a szenátusban a 9 jelen lévő magyar honatya közül 8 igennel egy nemmel szavazott. Hasonlóan szavaztak a parasztpártos honatyák is, kiket Emil Constantinescu meglehetősen szigorú szavakkal rótt meg e tettükért­­e Mircea Snegur, Moldávia elnöke—az alkot­mányra hivatkozva — visszautasította Borisz Jelcin javaslatát, hogy területén orosz katona tá­maszpontokat létesítsenek. De Emil Constantinescu áldásával ősztől Virgi Magireanu SRI-főnök politológiát tanít a bukaresti egyetemen. Nem valószí­nű, hogy ezt a gazdáját is olyan hűségesen fogja szolgálni, mint az elsőt, Cotroceni urát. »­ A brassói 1989. December nevű forradalmár­szervezet, valamint a környéken tartózkodó Aro Hotel környéki valutaüzérek erőszakkal akadá­lyozták meg Adrian Moruzi leváltott, de hivatalát még fel nem adó polgármestert, hogy bejusson munkahelyére. Elégedetlenségük forrása, hogy a polgármester nem tudta kielégíteni az 1990. évi 42-es számú törvény adta jogaikat. Moruzinak megtépték ruháját, ellopták irodájának kulcsát, karját beszorították az ajtósarokba. A jelen lévő rendőrök nem avatkoztak be az erőszakos összetűzésbe. Moruzi, miután kiszabadult az inkább alviláginak, mint forradalmárnak nevezhető tá­madói kezéből, feljelentést tett ellenük az ügyészségen, majd visszatért hivatalába. Támadói még mindig ott voltak, de az időközben összegyűlt újságírók jelenléte miatt nem erőszakoskodtak. Miután Moruzi nem tudott kapcsolatot teremteni Cosmáncával vagy Brassó prefektusával, panaszlevelet intézett az Egyesült Államok bukaresti nagykövetéhez és az Európa Tanácshoz. Moruzi megítélése szerint az akciót háttérből a nagy kormánypárt irányítja Emil Stoica képviselő vezetésével. Szlovákiában a pápa Tegnap délelőtt 11 órakor szállt le a pozsonyi repülőtérre II. János Pál pápa különgépe. Részben a szlovák államfő, részben a szlovák katolikus egyház meghívására az országba érkező kato­likus egyházfőt a legmagasabb állami méltóságok és a szlovák katolikus püspöki kar tagjai fogadták. Négynapos látogatásának rendkívüli jelentőséget tulajdonít mind a szlovák államvezetés, mind a katolikus egyház. Utóbbi nemcsak az evangélium terjesz­tését, hanem a nyugalom, a szeretet, a béke, a jó emberi kapcso­latok erősödését is várja látogatásától. Tegnap I. János Pál megtekintette a Szent Márton-dómot, a magyar királyok egykori koronázótemplomát, este Nyitrára látogat, szombaton pedig a Pozsony közelében lévő búcsújáróhelyen szentmisét pontifikál. Július 1-jén este a pozsonyi Orsolyák templomában mondja el szokásos imáját. A látogatás legjelentősebb eseményére vasár­nap Kassán kerül sor, itt avat szentté három vértanúhalált halt jezsuita szerzetest. AZ ENSZ főhadiszállását lőtték Szarajevóban a boszniai szerbek az ENSZ-békeerők főhadi­szállását lőtték. Az épület erősen megrongálódott, de senki nem sérült meg. A világszervezet szerint a szerbek szándékosan támadták az épületet. A palei vezető egyelőre nem nyilatkozott az incidensről. A bosnyák külügyminiszter tegnap az Európa Tanács érdektelenségbe fulladt parlamenti közgyűlésén arra figyelmez­tette a nemzetközi közvéleményt, hogy az emberi jogok jövője Szarajevónál dől el. A boszniai és horvátországi szerbek nagy­szabású hadműveletet indítottak a bihácsi muzulmán beékelődés ellen. A szarajevói rádió jelentése szerint a boszniai szerbek keletről támadják a kormánycsapatokat. A krajnai szerbek pedig Vledika Kladusánál rohamozzák a muzulmán állásokat. A szer­­bek lőtték a bihácsi beékelődés falvait, illetve Gorazsdet és Szr­ebrenyicát is.­­ Az ENSZ-főtitkár és az orosz külügyminiszter egyaránt ellenzi, hogy kivonják Boszniából a békefenntartó erőket. Butrosz Gáli és Andrej Kozirjev úgy véli, a kivonulás egyenesen katasztrófát jelentene a térség számára.­­ Bill Clinton amerikai elnök hivatali jogkörével élve 15 millió dollárt utalt ki a boszniai ENSZ-csapatok védelmére létrehozandó gyors be­­vetésű erők számára. A Fehér Ház szóvivője szerint a törvény­­hozást megkerülő elnöki rendeletre azért volt szükség, mert a republikánus többségű kongresszus nem akar hozzájárulni a brit, francia és holland egységekből álló kötelék költségeinek fe­dezéséhez. Nem állta ki az alkotmányossági próbát a Bokros-csomag A magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a Bokros-csomag több pontját is. Úgy döntöttek, hogy július 1- jétől a gyedet nem lehet eltörölni, s nem lép hatályba egyelőre a gyes és a családi pótlékra vonatkozó új törvény sem. Azon gyermekek után, kik már megszülettek vagy megfogantak, a­­ gyest, a gyedet, a gyermeknevelési támogatást és a várandósági pótlékot a jelenlegi összegénél és időtartamánál nem lehet kedvezőtlenebb feltételek mellett folyósítani. Az indoklás rámu­tat arra, hogy alkotmányos akadálya nincs annak, hogy az állam­­polgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, de ehhez megfelelő átmeneti időt kell garantálni. Az alkotmánybírák szerint az a rendelkezés is alkot­mányellenes, mely szerint július elsejétől a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség 20. napjától jogosult táppénzre.­­Hasonlóképpen alkotmányellenesnek minősítették és megsem­misítették azt a sok vihart kavart elképzelést, hogy a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások után 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot kelljen fizetni, mivel a befizetés ellenében nem jár semmiféle TB-ellátás. Az Alkotmánybíróság ugyanígy vélekedett arról is, hogy a személyi szám használatát 1999. december 31-ig hosszabbítsák meg. Az alternatív oktatás ellen Szlovákia több városában ezrek tüntettek az alternatív oktatá­si törvény bevezetése ellen s a jogtalanul leváltott öt magyar gimnáziumigazgató mellett. Az új szlovák oktatási terv szerint a tantárgyak többségét a következő iskolai évtől szlovákul tanítanák a magyar iskolákban is. A tiltakozás jeleként több diák nem vette át év végi bizonyítványát. Három lemondás a túszdrámáért Az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács lemondatta a tragikus kimenetelű bugyonnovszki túszdráma felelőseit, a védelmi, belügyi és biztonsági tárca vezetőjét. Jelcin elnök a tanácskozáson azt hagsúlyozta, hogy a több mint száz halálos áldozatot követelő terrorakció nyilvánvalóan bizonyítja, az orosz titkosszolgálat nem áll a helyzet magaslatán. Jelcinnek tíz napja van, hogy eldöntse, elfogadja-e vagy sem lemondásukat.

Next