Háromszék, 1995. augusztus (7. évfolyam, 1496-1522. szám)

1995-08-01 / 1496. szám

Funar a tanfelügyelőség ellen A kolozsvári polgármesteri hivatal legújabb határozata értelmében ma kellene kiköltöznie a városházán elfoglalt helyiségeiből Kolozs megye tanfelügyelősége, hogy átadja helyiségeit az újonnan alkalmazott személyzetnek. Păcurar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy ez a rendelkezés teljesen felborítja az új iskolai év előkészítési munkálatait, de különösen zavaró a polgármester agresszív hangneme is. Gheorghe Funar ugyanis állítólag bútorai kidobásával fenyegette meg az érdemes testületet, és a Brassai Sámuel Líceumba való költözésre szólította fel őket. Kolozsvári források szerint az újabb polgármesteri szeszélyt a tanfelügyelőség tagjainak TDP-rokonszenve motiválja, de vannak olyan vélemények is, hogy az indokolatlan kilakoltatás miatt okozott botránnyal a fő kormánypárt akarja lejáratni kényelmetlenné vált partnerét. Grigore Zanc prefektus ugyanis határozott ígéretet tett a tanfelügyelőség védelmére. Román—magyar polgári fórum A pécsi román—magyar baráti társaság augusztus 25. és 27. között Szegeden rendezi meg harmadik polgári fórumát. A találkozón minden jel szerint Göncz Árpád magyar államfő is részt vesz majd, aki a társaság tiszteletbeli tagja, akárcsak Ion Iliescu, aki a tavaly októberben Brassó-Pojánán lezajlott 2. fórumon kapta meg a díszoklevelet. Az idei találkozón a társaság tíz tiszteletbeli tagja mellett (egyikük Adrian Moruzi brassói polgármester) mindkét országból 30—30 tagot hívnak meg, a fő téma pedig együtt a barátságban. A társaság hangsúlyozottan politikamentes jellege miatt semmilyen párt képviselőjét nem hívják meg. A fórum napirendjén több szervezési kérdés is szerepel, főként a tagság növekedésére és a költségvetésre vonatkozóan, utóbbi kiadásait ugyanis eddig kizárólag a magyar fél állta, holott a tagság háromnegyede román állampolgár. A szegedi rendezvényen új vezetőség választását is tervbe vették Román—amerikai katonai együttműködés Még semmi konkrét eredménye razícia román—amerikai katonai együttműködésre vonatkozó tárgyalásoknak —jelentette ki Sheila Widwell amerikai védelmi államtitkár. Bukarest Bell helikopterek gyártását vagy Hercules repülőgépek importálását szeretné elérni—előbbieket felerészt a brassói repülőgyárban állítanák elő, mert Romániának szüksége van egy harci helikopterre, legalábbis Tinca védelmi miniszter szerint. Az amerikai felet azonban nem sikerült megnyerni, s bár itthon biztató jelekről beszélnek, a fejlett technológiára még nem sok esély van Romániában. A termés 39%-a már az államé A mezőgazdasági minisztérium tegnapi adatai szerint a gabonatermés 39%-át már felvásárolták az állami vállalatok. A jelentés közel ötmillió tonnát összesít a tulajdonosoknál, amiből négymillió búza és rozs, 74 852 tonna sörárpa, 28 641 tonna zab, 727 810 tonna árpa és 42 445 tonna őszi sörárpa. Nagyobb mennyiségre árpából és sörárpából már nem számítanak, mert ezek aratása szinte befejezett, de a zabé még alig kezdődött részletezi a jelentés. A learatott területek 46%-át már megszabadították a szalmától, a nyári szántást pedig 12%-ban végezték el. Vagontűz Nagyváradon Vasárnap délután a nagyváradi vasúti lerakat előtt kigyulladt három tehervagon. A többórás oltás után kiderült, hogy a középső teljesen használhatatlanná vált, a két szélső azonban kijavítható. Az utóbbi hónapban már ötödik vasúti tűzvész oka és tettese mindeddig ismeretlen maradt, akárcsak az előzőeké, melyeknek személykocsik estek áldozatul. A kivizsgálásra rendőrségi és tűzoltói vegyes bizottság alakult, de egyelőre sötétben tapogatóznak. Parasztpárti toplista A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezete nem hozhatta nyilvánosságra a párt nemrégiben összeállított népszerűségi listáját. Ion Diaconescu, a képviselőházi frakció vezetője kérte ezt az ifjak országos bürójától, és azok ímmel-ámmal bár, de belementek a titkolózásba. A rangsor mégis kiszivárgott: Mircea Ciumara és Razvan Dobrescu az utolsó helyen állnak (mindkettő néhány hatalompárti szavazatért), de kevés az ázsiója Valentin Gabrielescu szenátornak is (az Európa Parlamentben és az 1989- es eseményeket kivizsgáló bizottságban tanúsított magatartásáért). A titkos népszerűség első helyein Ion Diaconescu, Vasile Lupu, Gabriel Ţepelea, Ioan Mureşan és Florian Angelo képviselők állnak. Ann ART fesztivál Az idén július 28—29-én rendezték meg a Szent Anna-tónál a VI. AnnART nemzetközi performance-fesztivált. A megnyitón Adrian Guţă bukaresti és Szűcs György budapesti műkritikusok hangsúlyozták az új művészetek szerepét egy nyitottabb társadalom kialakulásában. A jó időjárás kedvezett a szabadtéri előadásoknak, a bemutatott performance-okat nem csak a szakmabeliek, hanem a hétvégét a tónál töltő turisták is érdeklődéssel nézték végig. A két nap alatt a romániai ETNA Alternatív Csoporton kívül olyan nemzetközileg ismert és elismert művészek mutatták be produkciójukat, mint a magyarországi Bukta Imre,a spanyolországi Valentin Torrens és Bartalomé Ferrando, a kanadai Monty Cantsin, Richard Martel és a román származású Ghera, valamint az ír Alastair MacLennan. Az idei fesztiválon (a tavalyival ellentétben) igyekeztek olyan performanceokat bemutatni, amelyek nem szennyezik a környezetet. Kérdésünkre Ütő Gusztáv grafikus, a rendezvény fő szervezője elmondta, hogy az évente megrendezett fesztivált Baász Imrével és néhány sepsiszentgyörgyi műűvésszel együtt,találták ki. Baász '91-ben, egy banális balesetben hunyt el egy héttel az AnnART napok előtt, és azóta a fesztivál a jeles erdélyi avantgárd művész emlékére is készül. A fesztivál egy olyan folyamat, amely meghívólevelekkel, majd rengeteg levélváltással kezdődik, és egy katalógussal ér véget, amelyben fényképek és sajtóvisszhangok kapnak helyet. Az idei AnnART azért olyan szegényes a tavalyihoz képest, mert a tavaly egybeesett a négyévente rendezett Médiummal. Az idén csak nyolc perfomance volt, de igyekeztem, hogy olyan művészeket hívjak meg, akik maguk is fesztiválszervezők külföldön, akik minden jelentős performance-rendezvényen ott vannak, és gyakorlatilag a legelismertebb művészek ebben a művészeti ágban. Ezek az emberek továbbviszik az AnART hírét, írnak róla külföldön, úgyhogy a határon túl sokkal ismertebb az AnnART, mint itt, Romániában. (Érdekes, hogy tavaly a külföldi sajtó lényegesen többet írt róla, mint a belföldi.) Az idei AnnART támogatója a Baász Művészeti Alapítvány, a bukaresti Soros Kortárs Művészeti Központ és több kisebb megyei cég volt — mondta Ütő Gusztáv. Habár a hozzá nem értő közönség részéről, a kisgyerekektől a felnőttekig olyan megjegyzések hangzottak el, hogy :mi ez, álarcosbál?”, ,vajon él-e ez?", „elment az esze?”, éppen ez igazolja e művészet alapját: élő, eleven kapcsolatot alakítani ki a mű és műélvező között. S ezek a naiv (időnként bárgyú, de különben természetes) kérdések is bizonyítják: a hétköznapi ember is képes rácsodálkozni, érdeklődéssel figyelni az újra, s lehet, hogy aki ma értetlenül figyelt, az jövőre már egy kicsit a rendezvényért is jön el a Szent Afina-tóhoz. Simon Attila Egyet sem láttam! Soha nerre látott tömeg nyüzsgött hét végén a Szent Anna-tónál: a kemping körül minden vízszintes helyen sátor állt, és még vasárnap délben is végeláthatatlan sorban érkeztek az autós turisták: csetelve-botolva, a nők sokszor magas sarkú cipőben csúszkáltak le a tópartra, ahol a legnagyobb volt a zsúfoltság. Aki nem kapott helyet, evés-ivással vigasztalta magát, s vakációs derűvel viselte a mindenfelől bömbölő gépzenét, kurjongatást, tolongást. Volt, aki csak pár lépést tett a parton, de hőségben-füstben is háromnegyedórát várt a frekkenve, közben több sört vagy kólát elfogyasztva. Nyaralunk! — hirdette a színes mütyürökkel, fürdődresszekkel, hamis népművészettel megrakott asztalokon az egyik trikó felirata, miközben a parkolódíj terepruhás beszedői ide-oda futkostak, és nem bírták összeszedni a szemetet... Az erdei utak csendes szerelmesei (vannak még ilyenek!) szomorúan nézték a zsibvásárt: mi lesz veled, te drága hely? Az erdőszélek összeszarva, a Mohosban disznók legelnek, az aranyifjúság a nyers fát is kivágja, mert lusta messzebb menni a száraz ágért... A menedékházban az asztal tetején táncolt az állítólag művészetekre kiváncsi vendég (természetesen, a gondnok háta mögött). Az AnnART-napoknak inkább bulihangulata volt, s bár a performance-oknak is volt közönsége, a tömeg érdektelensége túlnőtte, szinte elnyomta ezt a szépen indult, jobb sorsra érdemes rendezvényt. Egyik messziről jött sátorozó kazetofónját túlkiabálva, szinte dicsekedve jelentette ki: ,egyet sem láttam!" Pedig azért került errefelé a tengerről: hallotta, hogyvalami van a Szent Anna-tónál. . Demeter J. Ildikó Hírháttér HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG A délszláv helyzet továbbra is elkeserítő és komor. A kommentátorok, persze, állandóan újabb és újabb fordulatokról beszélnek, ámde az ott élők, a nyomorultak, a kiszolgáltatottak, a megszomorítottak, az újabb kori népvándorlások-szertvédő hősei elmondhatnák T. S. Eliottal — ha ismernék egyáltalán verseit—,hogy már nem remélek új fordulatot!Szrebrenica, az „ezüstváros” után Zepa is a győzedelmesen előretörő szerbek hadi zsákmánya lett; az ENSZ-katonák tehetetlenül nézték végig először a lakosság fejvesztett menekülését, majd a hódítók zabrálásait. O A boszniai szerb csapatok katonái ugyanis kedves, szép szokásuk szerint kifosztják az elfoglalt városokat, zsákmányolnak, ölnek, gyújtogatnak. O Közben a nagyvilágban újabb és újabb konferenciák követik egymást. O Fordulatot jelezhetne mindenesetre az amerikai szenátus ama sokat vitatott döntése, hogy azonnal és egyoldalúan feloldják a boszniai muzulmánokat sújtó fegyverszállítási embargót, azaz ezentúl szabadon fegyverkezhetnek a bosnyákok is, hadd lássuk, meg tudják-e magukat védeni? Persze, az intézkedést még meg kell szavaznia a képviselőháznak, s jóvá kell hagynia Clinton elnöknek is. Mindenesetre a döntésben zavaros számítás szintén tetten érhető. Egyfelől az Egyesült Államok nem szereti, ha packáznak vele, nagyon sok amerikai szeretne már odacsapni a piaci legyekként szemtelenkedő szerb martalócoknak. Másfelől viszont a közvélemény nagyobb része nem szeretné, ha a „fiúknak” megint háborúzniuk kellene távoli egzotikus vidékeken, ahelyett, hogy a „lányokat’ ’ hajkurásznák hatalmas cirkálóhoz hasonlító kocsicsodáikon Amerika végtelen autósztrádáin. Az átlag amerikait elborzasztja mindaz, ami a távoli országokban történik, a CNN és a többi tévéállomás híradói úgyszólván érintésnyi közelségbe hozzák a boszniai borzalmakat, szeretnének is odapörkölni, de mindig győz a komor megfontolás, Jugoszlávia messze van, minek beavatkozni az ostoba törzsi háborúkba?! O Legalább ennyire zavarba ejtő a brit politika is, noha Anglia évtizedek óta „otthon” van a Balkánon. O London szeretne továbbra is határozottnak tűnni Bosznia politikájában, de úgy, hogy a számlát lehetőleg mások fizessék meg. O Nagyi-hangú kijelentések és határozott állásfoglalást követelő nyilatkozatok után úgy tűnik, csendesednek a franciák is, s , továbbra is a„politikai megoldás” szükségességét hangsúlyozzák, akárcsak a németek és az oroszok. Újra kialakul a patthelyzet, és fordulatot csupán a minden látszat szerint újabb győzedelmes , villámháborúra készülődő horvát csapatok támadása hozhat. O Ennek a veszélyét felismerve, szombaton Milosevics elnök „békeszózatában” arra kérte a nagyhatalmakat, hogy határozott állásfoglalásukkal állítsák már végre meg a vérontásokat. O Meg kell a szívnek szakadnia, ugyanis senki előtt nem titok, ki is áll a dacos Karadzsics és a harci sikereitől megkótyagosodó Mladics generális háta mögött. O Milosevics szerint már nem lehet arra várni, hogy a szemben álló felek önként belássák: a katonai megoldások nem vezetnek sehova... Hogy nincs fegyveres, csupán politikai megoldás! Azaz kimondhatatlanul is Nagyszerbia megteremtése. A kör bezárul. A fegyverek pedig dörögnek tovább. Fordulat történt viszont minden jel szerint a csecsen—orosz tárgyalásokon. O Döntés és megegyezés született a katonai akciók azonnali befejeződéséről, a fogolycseréről, a csecsen fegyverbeszolgáltatásokról és a megszálló orosz csapatok fokozatos kivonásáról a vérző Csecsnya területéről. O Nem született megoldás viszont Csecsenföld vitatott jogi státusát illetően. Az oroszok hajlandók lennének ugyan a már meglévő csecsen autonómia bizonyos „kiszélesítéséről” tárgyaim, de csak decemberben, a megtartandó választások után egy legitim csecsen hatalom képviselőivel. Decemberig viszont még sok idő van!........................... • Bogdán László FEKETE-FEHÉL Halmérgezés a Feketeügyön Július 29-én, szombaton több száz döglött hal úszott a Feketeügy vizén. A halak mellett több tucat házlulka és rufka is elpusztult. A mérgezést minden valószínűség szerint a Kászon patakában kimosott permetezőtartály okozhatta. László Béláitól, a megye vadászhatsz egyesület titkárától .Megtudtuk, hogy a kár felbecsülhetetlen, és megkezdődött a mérgezés körülményeinek kivizsgálása. A mozdony traktorral ütközött Július 27-én este 19 óra 35 perckor a szentkatolnai tyúkfarm közelében levő Szent András-kereszttel ellátott vasúti átjárónál a nagy bozót miatt a traktort vezető helybeli Bánffy László 23 éves fiatalember és társa, a 17 éves Dénes Levente nem vették észre a közeledő személyvonatot, és felhajtottak a sínekre. A mozdony telibe kapta a 2— CV—8545-ös rendszámú traktort, melynek leszakított darabját közel száz méterig taszította maga előtt A vasúti baleset nyomán a traktor teljes mértékben tönkrement, de szerencsére a két fiatalember könnyebb sérülésekkel megúszta az ütközést. Mindketten csütörtöktől szombatig feküdtek a kézdivásárhelyi kórházban. A vonat 13 perc késéssel indult tovább Sepsiszentgyörgy irányába. A kilátást zavaró bozótot a vasutasok a hét végén levágták. Hétfőn az ügy kivizsgálása a vasúti rendőrség bevonásával folytatódott. (Déváig 1995. AUGUSZTUS 1.