Háromszék, 1995. augusztus (7. évfolyam, 1496-1522. szám)

1995-08-01 / 1496. szám

FEJFÁJÁS ELLEN Kánikula van, idő előtt beérnek a tanügyi törvény nyelvaszaló szándékai Természetesen, a mi nyelvünkről van szó. Próbálja ki bárki, szólhat kínaiul, hottentottául, a francia sikknek számít, az angoltól még a rendőr is hajlon­gani kezd, és mosoly telepszik arcára. Csak a magyar ék rendeztet. Meglehet, még a török hódoltság maradványa ez,, volt ugyanis idő, amikor a porta diplomáciai nyelveként szolgált. Dimitrie Cant­emir is ludas lehet benne, hisz annyi, moldvai részeken élő magyarról beszélt, hogy az már sok. Ki merné ma a szájára venni, hogy Cotnari (az egykori Kontár) szőlővesszejét éppen Tokajból hozók, csak azért más az ott termett kiváló boroknak az íze, mert nem izzították alatta vulkánok valamikor a talajt. És ott van Jászvásár (Iaşi), Román vásár (Roman), sőt, még Egyedhalma is ott van (Adjud). A többiről ne is szóljunk, mert ennyi is elég ok a mérgelődésre. Meséli az egyik svédországi ismerőse, az északra sodródott asszonyság, hogy a temesvári villamoson (Timişoara, németül Timiswar, a szó második tagja a magyar vár szót rejti, akárcsak a Sighişoara, Oradea, Oşorhei) bánáti barátnőjéhez magyarul szóla a forradalom szikráját hamu alól kitakaró városban. — Fejezzék már be az efféle beszédet, megfájdul a fejem tőle — vijjogta egy varjúhajú hölgy. — Van nálam antinevralgic, ha nem tudom, hol vannak itt a patikák, megmutassam? És vannak jó külföldi piruláim is. Fejfájás ellen, ne adjak ? — replikázott a mi ismerősünk. A villamoson hallgattak az emberek. Úgy látszik, mégiscsak van valami abban, hogy a bánáti metropolis a tolerancia városa. Ott a soknyelvűség evidencia. Ha jól tudom, itt indult el az első villamos a múlt századi Európában. Ez se kicsi — Maga nem idevalósi, ugye? — váltott hangot a fejfájós. Fogadjunk, hogy külföldről jött. — Onnét, de itt születtem, s azon a nyelven beszélek, amelyik jólesik. Ezzel a polémia le is záratott. És amint beméne a mi ismerősünk az egyik boltba, s megszokotása ezt-azt, kérdezi az elárusító hölgy: ugye maga külföl­di ? Nekem is van egy testvérem kinn. — Olyan jó illata van. —Nem használok semmi illatosítót — lepődött meg lekérdezett. — Külföldön élek, de itt születtem — A, nem ez számít — mondok neki Hát igen. Nem ez számít. Mert lehetnénk itthon is illatosak, hiszen villamosainkon nem a sokféle nyelv a büdös. Sylvester Lajos -----------­MIKES IMRE Erdély útja NAGYMAGYARORSZÁGTÓL NAGYROMÁNIÁIG Miron Cristea: A román nép egész múltjában nem fordult elő egyetlen eset sem, hogy hűtlen lett volna. El­nyomottak vagyunk, Fenség, és mégis minden nehézség ellenére a román nép előre halad. Életerős nép, sok gyer­meke van. Ferenc Ferdinánd: A nemzetiségek a többséget képezik Magyarország lakosságának. Miron Cristea: Igen, csak a statisztikai adatok hamisan vannak összeállítva. Ferenc Ferdinánd: Igen, náluk minden Veigelsberg nagy hazafi, ha magyar neve van. És a külföld ismeri őket. Bizonyára olvastak Bjömtseme Björsonról, aki védelmezi a szlovákokat és a nemzetiségeket. Ezt tudja az egész világ. Ezután Miron Cristea a panadei incidensre terelte a szót. Ferenc Ferdinánd közben így kiáltott fel: — Milyen szörnyűség, keresztülszúrni asszonyokat! Miron Cristea: A katonák, akik fegyverüket használták, Fenség, honvédek voltak! A közös hadsereg becsületesebb, szebben viselkedik, még ha választásokról van is szó. Ferenc Ferdinánd: Igen, elmondotta nekem Alexandra Vajda képviselő úr, hogy milyen szörnyűségeket csináltak a választásoknál, hogyan tartják a választókat órák hosszat hóban, fagyban. Miron Cristea: Még napokon át is, Fenség! így van. A mi román nemzeti pártunk elnökének betörték a fejét egy vasbunkóval. Vértől elöntve, ájultan zuhant a földre, a csendőrök azonban ahelyett, hogy segítségére siettek volna, cinikusan és mozdulatlanul állottak. Ha pedig valaki az újságokban nyilvánosságra hozza ezeket az eseteket, börtönbe zárják. Az állami fegyintézetek zsúfolva vannak román újságírókkal. Dr. Bunea: Még a két mitropolia mérsékelt hangú újság­jait is üldözik. Balázsfalván az Unirea és Szebenben a Telegraful Román jelennek meg. Nos, mind a két lap szerkesztője börtönben ül. Miron Cristea: Pedig amiket írtak, azok a legártat­lanabb dolgok. Ferenc Ferdinánd: Másképpen lesz a jövőben. Ismerek minden jogtalanságot. Rokonszenvezek a nemzetiségekkel és különösen a románokkal. Szeretem a románokat, mert jó és szép nemzet. Szívembe vannak zárva azok az egészséges és szép parasztok, akik a hegyek között laknak, és nem ismerik a betegséget. Tetszenek nekem nemzeti öltönyeik, nemzeti táncaik, valamint hosszú és szép hajuk. A látogatás e szakaszánál a társaság hangulata már egészen bensőséges volt. A párbeszédet Miron Cristea folytatta: — Néhány román eredetű tánc nagyon régi. Ősi. Ferenc Ferdinánd: Igen. Egyik községben részt vettem egy esküvőn, és megfigyeltem. A román nyelv is igen szép és harmonikus. Sajnálom, hogy nem tudok románul beszélni. Ha azonban lassan olvasok egy román újságot, akkor sokat megértek, mert hasonlít a latinhoz és az olaszhoz. Dr. Bunea: Igen. Például az olasz fronte szó németül Stirne, románul pedig frunte. Ferenc Ferdinánd: A magyarban a sok fatetete ret­tenetes és kibírhatatlan. Negyven éve kínlódom már, hogy megtanuljak magyarul, és mégsem sikerül. Miron Cristea: Őszintén örülök annak, hogy Királyi Fenséged olyan alaposan ismeri a román népet. Ferenc Ferdinánd: Szép területük van Erdélyben. Vol­tam hadgyakorlaton Dévánál és Szászrégennél, majd jártam Görgényszentimrén is, ahol egy rokonszenves vadászom volt, a Simeon. Miron Cristea: Ismerem a tartományt, Fenség, mert Szászrégennél születtem, a Felső-Maros mellett. Ferenc Ferdinánd: Régebben Temesváron is voltam hadgyakorlaton. A románok találkozni akartak velem, hogy ünnepeljünk együtt, de megakadályozták őket. Miron Cristea: Ha a magas uralkodóház egyik tagja jön közénk, akkor áthat bennünket a lelkesedés, mert szeretjük a dinasztiát, amely mindent adott nekünk. Ferenc Ferdinánd: A klérus nagymértékben befolyá­solta a népet. Tehát (és itt kezeivel a két főpapra mutatott) mint a két román egyház képviselői, neveljék önök továbbra is dinasztikus szellemben nemzetüket. Miron Cristea: Fogadjuk, hogy minden alkalommal, mint például egyházi avatásoknál és népgyűléseken, tu­domására fogjuk adni a népnek Fenséged jóakaratát, hiszen az a kegy, melyet irányunkban tanúsít, megerősíti a román nép jobb jövőjében való reményt. Ferenc Ferdinánd: így cselekedjenek. Őrizkedjenek a kossuthizmustól, és küzdj­ék le a hasonló irányzatokat. Miron Cristea: ígérjük, Fenség, hiszen a magyaroktól nincsen mit várnunk. Nekünk csak szabadságra van szük­ségünk, és akkor 10—20 év alatt egészen váratlanul fej­lődésnek indulunk. Most nehezen haladunk. A mi egyhá­zunk alig százezer korona segélyt kap az államtól évenként. Dr. Bunea: A­ kálvinistáknak pedig hárommilliót ad most a kormány. Ferenc Ferdinánd csodálkozó mozdulatot tesz. Miron Cristea: Igen, Fenség, az ötödrészét annak, amit egy magyar színtársulat kap. Sőt, még ebből a százezer koronából is elkobzott tőlünk a kormány mintegy harmincezer koronát, hogy közvetlenül ossza szét a papok között, akik a szolgabírák szolgálatában állanak, és a szavazásoknál a kormánnyal tartanak, hogy így korrumpálja és erkölcsileg legyöngítse őket. Ferenc Ferdinánd: Igen, az egész rendszer korrupt. Minél előbb közbe fogok és akarok járni a császárnál, hogy ne engedje a magyarokat ennyire menni. Amennyi­ben emelkedni fog a választók létszáma, nehezebb 127. lesz nekik a korrupcióval._____________________ " 1995. AUGUSZTUS 1 HIRSOLOT0 x Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor, a decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy jelentésükből, melyet az őszi szesszió elején terjesztenek a parlament elé, ki fog derülni, hogy Vasile Milea tábornok, egykori honvédel­mi miniszter nem volt a decemberi forradalom hőse. Többek között nevéhez fűződik az Intercontinental Szálló melletti vérengzés. Hogy öngyilkos lett-e, vagy megölték, arról Gabrielescu nem nyilatkozott.­­­ Az egylejes piacra dobása pillanatában nyolc fejébe került a Nemzeti Banknak. Azóta felment az ára, kereken negyven lejt kóstál előál­lítása, de kibocsátása kötelező, mert a nemzetkö­zi szabályzók értelmében minden nemzeti bank köteles országa legkisebb pénzegységével jelen lenni a piacon. Minden ígérgetés ellenére a Romcereal, köz­vetve a mezőgazdasági minisztérium nem tudta meg­szerezni a pénzt az átlagnál jobb, mintegy 8 millió tonna gabona felvásárlására. A pénz egy része nem­rég 400 000 tonna liszt vásárlására ment el, s most a minimum 590 milliárd lej helyett 320 milliárdot kapott a szakvállalat. Rosszul, természetesen, ismét a magán­­termelők jártak. A Torockón az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya és a svájci Service Civil Internacional nekikezdett a lerobbant helyi iskola megjavításának. A Fehér megyei tanfelügyelőség arra hivatkozva, hogy az iskolákban tilos a politikai tevékenység, betiltot­ta a munkatábort. Ha magyarokat kell macerálni, a nacionalista román kiskirályok a leghaszno­sabb tevékenységet is lelkiismeret-furdalás nél­kül megfúrják.­­ Az Audiovizuális Tanács, hogy fontosságát bizonyítsa, közleményben ítélte el a bukaresti magyar műsort. Arról a Boros Zoltán készítette szellemes anyagról van szó, amely Amerika nemzeti napja alkal­mából a bukaresti nagykövetségen készült, s ahol Iliescu elnök újra elmondta kedvenc példázatát, miszerint egy szenegáli, ha megkapja a francia állampolgársá­got, franciává válik. Dudajev nem fogadja el a katonai egyezményt Törékenynek látszik az orosz—csecsen katonai megállapodás — fogalmaznak óvatosan Moszkvában. Hétfő éjszaka húsz alkalommal érte támadás az orosz föderális erőket Groznijban. 16 esetben tűzpárbaj alakult ki, egy orosz belügyi katona megsebesült. Továbbra is feszült a helyzet a csecsen főváros azon három kerületében, ahonnan korábban is a legtöbbször jelentettek összecsapásokat. A független MTV televízió már vasárnap este beszámolt arról, hogy Dudajev nem fogadja el a katonai egyezményt, mondván: az orosz nyomás hatására írta alá a csecsen küldöttség, továbbá vele nem egyeztették a részleteket. A csecsen elnök főügyésze, Imajev delegációvezető viszont kijelentette: megszerezték Dudajev j­óváhagyását. Az orosz küldöttség vezetője visszatérve Moszkvá­ba mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a katonai egyez­mény a kezdete annak, amit Oroszország egységének neveznek. — Jelentős lépést tettünk annak érdekében, hogy együtt érezzük magunkat egy országban — mondta. — Ami az államisággal kapcsolatos kérdéseket illeti, azokon el lehet vitatkozni két-három, akár négy évig is — tette hozzá az orosz nemzetiségügyi miniszter. — A fontos, hogy egy következtetésre jutottunk: mi valamennyien oroszországiak vagyunk. A miniszter utalt arra, hogy a fő célt, nevezetesen a háború befejezését elérték, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy bizonyos erők megpróbálják megtorpedózni a megállapodást. Szigorítani a fegyverembargót A boszniai miniszterelnök tömeges légicsapásokat tart szükségesnek, hogy megállítsák a boszniai szerbek Bihács elleni támadásait. Sziladzsics a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott, és ismét állást fogalt a muzulmánok elleni fegyverembargó feloldása mellett. Az amerikai helyettes külügyi államtitkár ugyanott elmondta: a légicsapások kilátásba helyezésének lényeges szerepe van abban, hogy az ENSZ békefenntartó erői Boszniában maradhatnak, és így folytatódhatnak a béketárgyalások. Richard Holbrock hozzátette, hogy az Egyesült Államok a Szerbia elleni büntetőintézkedések szigorítására kérte Romániát, Görögországot, Magyarországot és Bulgáriát. O Clinton elnök változatlanul ellenzi a bosz­niai fegyverszállítási tilalom feloldását. Erről a múlt héten döntött a washingtoni szenátus. Bill Clinton úgy vélte, hogy a fegyverembargó feloldása súlyos következmények­kel járna a Egyesült Államok számára, majd hozzátette: az ENSZ-et kellene úgy megerősíteni, hogy meg tudja óvni a boszniai védett övezeteket. A segélyszállítmányok elakadnak Lesújtó adatokat közölt a kelet-boszniai segélyszállításról az ENSZ menekültügyi főbiztosságának belgrádi irodája. Júniusban a kelet-boszniai szerbek a szervezett segély 32%-át kapták meg, a muzulmánok pedig mindössze 18%­­ot. Gorazsdeba egész hónapban egyetlen konvoj sem érkezett, az akkor még szintén muzulmán kézen levő Zepába és Szrebrenicába az előirányzott szállítmány egyharmada jutott el. A tervezett 28 konvoj közül csupán öt érkezett meg rendeltetési helyére, 23 vagy nem kapott engedélyt, vagy útközben állították le. A kelet-boszniai szerbek hatszázezer, a muzulmán enklávék háromszázezer tonna segélyt kaptak júniusban az ENSZ menekültügyi főbiztosságától és a világélelmezési programtól. Újabb délszláv­­békekonferenciát sürgetnek a boszniai szerbek. Szerintük csak így lehetne megállítani a háború kiszélesedését. A boszniai szerbek alelnöke elmondta: szeretnék, ha a nemzetközi közösség minél gyorsabban válaszolna a tárgyalási javaslatokra. A boszniai szerbek főparancsnoka azzal fenyegetőzik, hogy Horvátország drágán megfizet, amiért katonái a boszniai horvátokkal összefogva elfoglaltak két helységet, elvágva ezzel a szerb Krajnát. A tábornok kijelentette, hogy a boszniai szerbek hamarosan mindent visszafoglalnak. Köz­ben a horvátországi szerb hadsereg azt jelentette, hogy az egyesült horvát és boszniai erők nehézfegyverekkel lőttek egy krajnai szerb központhoz közeli települést. TOKOK ansBum

Next