Háromszék, 1996. február (8. évfolyam, 1648-1672. szám)
1996-02-01 / 1648. szám
Románok, magyarok Hirtelen megint lehavazott. Reggelre jégpályává változtak az utak. A háromszéki kicsi falu borvíztöltödéjéhez érkező regáti kamionosok panaszolták, hogy télen, mihelyt lehavaz, alig lehet átcsászkálni a Kárpátokon. A kocsi ide-oda fáról, de a sáncba, ki a sáncból, homok nincs, só nincs, fél napok mennek rá egy-egy átkelésre. Nem úgy, mint nyáron. Augusztus végén. De ha már átjutottak egyszer, jókora ideig maradnak Napokon át vesztegelnek, autójuk vezetőfülkéjében gubbasztva a csonttá fagyasztó éjszakákon. Sorban állás. Három-négy nap egy rakodás. És türelmetlenek. Néha veszekednek. Mert van, aki előbb szeretne hozzájutni a falat kenyérhez, mint korábban érkezett testvére. Emiatt tört ki a civódás: az előbbre settenkedő fővárosi hirtelen azon kapta magát, hogy erdélyi román testvére szidja, mint a bokrot Emez nekihevülve vágta amaz fejéhez, hogy szemtelen csirkefogó, látszik, hogy nem ismeri az erdélyi becsületet, mert itt bizony tisztelik egymást az emberek, nem úgy, mint odabent; s különben is, jó lenne, ha Bukarest egyszer már nem basáskodna az erdélyiek felett, hiszen csak bajt csinál Transzszilvánia az nem Balkán. Punktum. Bizony így mondd a haragos nagyszebeni román atyafi. Az átkosban legalább öt évet kap ezért, s tízet azok a borvizes székelyek, akik mindezt végighallgatják. Aztán megint a csúszós átkelésre terelődött a szó. Koptak is a felelőtlen felelősök, rendesen. A Regéttől Erdélyig, a baktertől a miniszterig. S fordítva. Hogyne tudnák ők, a kamionosok, hogy minden a fejétől büdösödik, ott kéne kezdeni, fent a rendcsinálást, mert ezek csak hülyítik a jó népet, de semmi jóra nem kaphatók Egyformán nyúznak, mindannyiunkkal kitolnak, s a sok üres dumának együtt isszuk meg a levét, pajtás... — dörmögte dús bajsza alá az egyik kamionos. Bekapták az utolsó falat virslijüket, kihörpintették feketéjüket. A dús bajsza hazafelé készülődött, megrakodva. Várj! — szólt utána az eddig meg nem szólaló székelyek egyike. Neszer mondta, s egy zsák sót nyomott a másik ölébe. Hogy ne csúszkáljon. ^ ^^BENKŐI:|EVENTEy x Újraválasztották a Babeş-Bolyai Egyetem rektorának Andrei Marga professzort. Az esemény azért érdemel figyelmet, hogy a nacionalizmus fellegvárában, Kolozsvárott az elit értelmiség köreiben nem az öngerjesztő nacionalizmus, hanem az európaiság felé nyitott szellemiség győzött. Újabban ismét politikai kérdéssé vált még az időjárás-előrejelzés is. Minap az esti híradóban az intézet bukaresti igazgatója cáfolta, hogy szokatlanul kemény február elé nézünk, szerinte nem lesz sem hidegebb, sem hóban, viharokban gazdagabb ez a hónap a sokévi átlagnál, ami nem kizárt, ám jelzi, hogy a hatalom valósággal retteg Tél Generálistól. Az elmúlt héten négy, a Richter-skála szerint 3,2—4 fok erősségű földrengést produkált a vranceai epicentrum. Szakemberek szerint semmi szokatlan nincs a gyakori földmozgásban, ez a vidék évezredek óta ígyviselkedik". A földtan tudósai úgy vélik, 2004 előtt pusztító hatású vranceai földrengéstől nem kell tartani. A Dunát lehetne rekeszteni az elnökjelöltekkel, a már közismert személyiségek — Constantinescu, Roman — mellett állítólag beszáll a küzdelembe Păunescu, C. V. Tudor, esetleg Nicu Ceauşescu is. x A kormány meggondolta magát, nem vállalja át a kuponbeváltás költségeit — fejenkét 2000 lejt — a minimálbér alatt élő állampolgároktól sem. Sár jóstehetségről eddig nem volt híres Adrian Nastase, a nagy kormánypárt elnöke, mert azt próbálja előrevetíteni, hogy a Demokratikus Konvenciót a választások előtti harc szétfeszíti. Liviu Maior oktatási miniszter szerint évente 684 dollárba kerül egy egyetemista oktatása, az Alma Mater Szakszervezet számításai csak 507 dollárt állapítottak meg. x Választási okokból még két hónapig nem emelik az energiahordozók árát, de április-májustól 17—30 százalékkal drágul. x A Pro TV kedd esti politikai vitaműsorában Vasile Vácaru kormánypárti szenátor és Cerveni liberális képviselő szópárbajának lehettünk tanúi. A beszélgetésre az adott okot, hogy Cerveni egy korábbi alkalommal kijelentette, 100 000 dollárt ad annak, ki egyetlen eredeti gondolatot lel Vacaru eddigi politikai megnyilatkozásaiban. A beszélgetés után bizonyossá vált, nemigen akad olyan újságíró, politológus vagy politikai kommentátor, ki behajthatná az említett szép kerek összeget Cervenin. HÍRLIVÁTf! Magánbeszéd a honfoglalókról és a kettős honfoglalásról LÁSZLÓ GYULA Azt már régebben tudtuk, hogy a bizánci (akantuszos) jellegű veretekkel díszített avar övek népe az 568-ban megjelenő avarokkal azonos, hiszen a sírokban elég sok bizánci érmet találtak, amelyek pontosan erre az időre keltezik ezt a csoportot. Ám 1925-ben Állóius András meghatározta, hogy az a csoport, amelyről már eddig is sokat beszéltünk, s amelynek övein állatalakos „címereket” látunk — ugyancsak avarkori. Ezzel felvetődött az az ellentmondás, amely hosszú időn keresztül egyik legvitatottabb kérdése volt a népvándorlás kori régészetünknek. Ma így fogalmaznék ezt: vagy a növényi élet körül alakul ki az avar világkép (pl. az életfaképzetek körül), vagy pedig az állatősök körül, de a kettőt egyszerre nehezen tudnék elképzelni. Most rövid időre át kell térnünk a régészszaknyelvre, tehát: vagy a „bizánci-akantuszos”, vagy a „griffes-indás”, de a kettő kizárja egymást. Vagy mégsem? Íme néhány megoldási kísérlet, amelyben egyúttal a mai álláspontom kialakulásának előzményeit is felvázolom. Az első kísérlet: a két „stílus” valóban egyidejű, de nem egy néptől való, hanem a bizáncias jellegű képviselné az avarok bolgár rétegét, a griffesek pedig a belső-ázsiai réteget. Ennélfogva a régészeti leletek igazolnák ama bizánci forrásokat, amelyek szerint az avarok voltaképpen két nép szövetsége voltak. Ezt az elméletet Alföldi András fejtette ki. Felismerésében azt tartjuk maradandónak, hogy csatlakozván népvándorlás kori leleteink első nagy rendszerezőjéhez, Hampel Józsefhez, a két stílust két nép hagyatékának tartja. Egy másik elmélet, amelynek képviselője Fettich Nándor, Horváth Tibor és Csallány Dezső, a két „stílus” közt nem népi különbséget lát, hanem csak időbelit, mondván, hogy a korai bizánci jellegű stílust a VII. század vége táján felváltja a „griffes-indás” stílus. Az avar nép tehát keresztülesett volna egy ,,„ VSIVáltoZáson’ ’, s ennek köszönhető művészetének megváltozása. A harmadik álláspont, amelyet én dolgoztam ki, voltaképpen a két előző egyeztetésének hat, bár nem így jött létre. Ez elfogadja ugyanis, hogy a két stílus egymást követte időrendben, s ebből arra a kényszerű következtetésre jut, hogy 670 táján egy új népnek kellett bevándorolnia a Kárpátok medencéjébe (a „griffes-indások” népének), rátelepedvén az itt talált korai avarságra (a bizánci akantuszos jellegű jelképek népére). Erről az új népről a történeti források hallgatnak, vagy legalábbis olyan mellékesen szólnak róla, hogy eddig nem figyeltünk rájuk kellőképpen. Ez a régészeti aprómunka tehát olyan kényszerű feltevésre vezetett, amelynek egyik következménye a„kettős honfoglalás” feltételezése lett. Éppen ezért kissé gyanakodva kell megvizsgálnunk, hogy valóban kényszerű következtetés volt-e, vagy pedig csak a felfedezés öröme ragadta el a kutatót. Meg kell tolánom, hogy véges-végig a legnagyobb gyanakvással figyeltem eredményeiül kibontakozását, s még most is tele vagyok aggodalommal. Sajnos, a dolgok könynyebbik végét fogták meg, már készpénznek vették, hirdették azt, ami még bizonytalan. Meg kell vizsgálnunk tehát az ellenérveket is, amelyeket nagyrészt magam hozok fel önmagammal szemben. Térjünk vissza az „akantuszos” és a „griffes-indás” évűek kérdéseihez. Nézzük, hátha valóban egykorúak? Mi lenne erre a bizonyság? Az, hogy elég gyakran egy temetőben találjuk e kétfajta nép sírjait. Ez bizony komoly bizonyíték! Amíg a temetőtérképek elemzését nem vontuk be a kutatásba, megdönthetetlen érvnek látszottak, hiszen azt láthatták, hogy a jegyzőkönyvben az a sorszámú sír után (amelyben például „akantuszdíszes” övvel temetett halott feküdt), a következő n. sorszámú sírban — például — griffes övű férfira bukkantak, tehát összekeveredetten találták őket a sírleírásokban, ásatási jelentésekben és a képes táblákon. Ám új módszerem nyomán (a temető térképének alkalmazása a régi társadalmak kutatásában) — amit ma már sok kutató használ — kiderült a következő: e két stílus népe gyakran valóban egy temetőbe temetkezett (vannak teljesen tiszta, külön temetőik is), de nem keveredetten, hanem két nagy, különálló csoportban, s csak nagyon ritkán találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az egyik csoportban másik csoportbeli temetését találjuk. Ilyenkor is leginkább asszonynépről van szó, tehát átházasodásról... Magyar—szlovák alapszerződés Ivan Gasparovic szlovák parlamenti házelnök hangsúlyozta a szlovák—magyar alapszerződés ügyében, hogy Szlovákiát senki sem sürgeti a ratifikációs folyamat mielőbbi befejezése érdekében. A folyamat a szlovák értelmezési határozat elkészülte után márciusban folytatódik."Elképzelhető az is, hogy az időpont kitolódik — mondta a házelnök, aki örülne, ha az alapszerződést a szlovák parlament márciusban ratifikálná, de a ratifikáció folyamatában jelenleg beállt szünetet nem tartja tragikusnak. Budapest viszont nagyon reméli, hogy Szlovákia betartja ígéretét, és legkésőbb március végéig ratifikálja a magyar—szlovák alapszerződést, amelynek megkötése óta már egy év telt el — idézi tegnapi számában a Der Standard című tekintélyes osztrák lap Somogyi Ferenc külügyi államtitkár véleményét. A külügyi államtitkár továbbá hangsúlyozta: a szlovákiai magyar kisebbség úgy érzi, a szlovák nyelvtörvény miatt hátrányos megkülönböztetésben részesül, s ezért Magyarország felkérte az Európa Tanácsot, vizsgálja meg, hogyan érvényesül a kisebbségek védelme Magyarországon és Szlovákiában. Jugoszlávia európai helyéről A magyar, a svájci és a dán külügyminiszter arról is tárgyalt Szarajevóban, miképpen állítsák helyre Jugoszlávia tagságát az európai szervezetekben. Kovács László tegnap elmondta, a tanácskozás résztvevői ragaszkodnak a kisebbségi kérdés rendezéséhez, amelybe nemcsak a koszovói albánok, hanem a vajdasági magyarok jogainak szavatolása is beletartozik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökét, a svájci külügyminisztert Belgrádban úgy tájékoztatták, hogy a Jugoszláviában élő albánok és magyarok helyzete megfelel az európai normáknak. Ezzel pedig sem a svájci, sem a magyar külügyminiszter nem értett egyet. Orosz IFOR-dandár Boszniában Tegnap újabb nyolc katonai szállítógép repült Tuzlába az orosz IFOR-dandár személyzetével, illetve hadfelszerelésével. A boszniai békefenntartásban részt vevő egység helyszínbe , telepítése várhatóan ma befejeződik. Az utolsó 45 katona a hadfelszerelés maradékával, négy repülőgéppel utazik a helyszínre. Podkoszin tábornok, az orosz ejtőernyőscsapatok - parancsnoka kedden közölte, az ukrajnai Csapatrakóállomásról Magyaroszágon át elindult az utolsó hadfelszerelést szállító vasúti szerelvény iS. Moszkva és a NATO Az orosz külügyminiszter elismerte, Moszkvának nincs joga megvétózni a NATO keleti terjeszkedését, de nem ért egyet a szervezet bővítésével. Jevgenyij Primakov Minszkben elutasította a keményvonalas Alekszandr Lukasenko belorusz elnök javaslatát is, hogy Oroszország telepítsen ismét nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba, ha az Észak-atlanti Szövetség felvenné soraiba a közép-kelet-európai államokat. A moszkvai vendég azzal sem értett egyet, hogy Oroszország lépjen gazdasági és politikai unióra keleti szomszédaival, vagyis a szovjet utódköztársaságokkal. Jevgenyij Primakov kijelentette, hogy Oroszország érdekei védelmében fog cselekedni, de pontosan milyen lépésekre gondol, azt nem részletezte. Csernomirgyin Washingtonban I Az orosz miniszterelnök Washingtonban bizonyos kiigazításokat helyezett kilátásba az észtá2országi reformok folytatásával kapcsolatban, de a részleteket az újságíróknál nem árulta el. Csernomirgyin mindössze azt közölte, hogy Jelcin elnök február közepén jelenti be az intézkedéseket. Az orosz kormányfő miután találkozott Al Gore alelnökkel, ismét megígérte a reformok folytatását, akárcsak azt megelőzően, a Clintonnal való találkozón. Elhagyták a szigetet a törökök A török hajók elhagyták annak a kis szigetnek környékét, amelynek hovatartozása miatt már-már fegyveres összecsapás tört ki Görögország és Törökország között. A török tengerészgyalogosok tegnap hajnalban szálltak hajóra a Törökországhoz nagyon közel lévő, de Görögországhoz tartozó kis szigetről, és amerikai nyomásra visszavonultak. Az amerikai hírtelevízió athéni tudósítója úgy értesült, igazából nem a lakatlan szigethez, hanem az alatta feltételezett hatalmas olajkincs kitermelési jogához ragaszkodnak a görögök. 1987-ben majdnem háború tört ki a két NATO-állam között a tengeri határok értelmezése miatt. Ettől függ ugyanis, hogy melyik ország termelheti ki az olajat az Égei-tenger talapzatából.