Háromszék, 1996. május (8. évfolyam, 1722-1747. szám)

1996-05-02 / 1722. szám

rsi TOltTOK h,v> ■ mm TÍZEZER FÖLÖTT Az RMDSZ jelöltjei Kedden az RMDSZ bukaresti székházéban sajtóértekezletet tartott Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség, valamint a választási kampánystáb. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, hogy az RMDSZ a helyhatósági választási kampány során a polgármester- és tanácstagjelöltekminőségérehelyeziahangsúlyt, Demeter János kampányigazgató a szakmai hozzáértést és elkötelezettséget fogalmazta meg a jelöltekkel szembeni igényként. Célunk a minél demokratikusabb helyhatóságok megteremtése és minél több RMDSZ-jelölt bejuttatása az önkormányzatokba, polgármes­teri székekbe — szögezte le Markó Béla a sajtó képviselői előtt. Állításáta számok támasztják alá: négy nappal a jelöltállítás lezárása előtt az RMDSZ-nek 16 megyében összesen 254 polgármester- (Kovászna megyében 32), 257 alpolgármester- (34), 6142helyi tanácsos- (4,75) és 594 megyei tanácsos- (43) jelöltje van. (R.) Kézdi­székiek a megyei tanácsba Fekete Miklós kézdiszéki RMDSZ-elnöktől megtudtuk, hogy véglegesítették a megyei tanács­ba jelölendők névsorát. Sorren­di felállításban a széknek jutó nyolc helyre Kopacz Lászlót, Lakatos István Csabát, Fekete Miklóst, Baka Mátyást, Hencz Perlát, dr. Tarczali Máriát, Márton Lászlót és Harai Lászlót javasolják, míg a pótlistára dr. Barabás Imre, Ferentzi Lász­ló, Bordi János, Cseh Ferenc, Haszmann Pál, Gergely Zoltán és Marti László neve került fel. A széki elnök reménykedik abban, hogy sikerül bej utlatni a jelöltlistán szereplő első nyolc személyt. Közülük hat kezdi vásárhelyi, egy katolnai, egy pedig ozsdolai. a többi vidéki jelölt a pótlistán sze­repel. (Iochom) KOVÁSZNÁN Patthelyzetből kiút MÁLNÁSI LEVENTE POLGÁRMESTERJELÖLT Hétfőn zárt aj tők mögött ülése­zett a kovásznai RMDSZ-választ- mány 8 (?) tagú „bizottsága”: Könczei Jenő, Mikola József Szombati Károly, Vén István, Csikós Tibor, dr. Török Sándor, Gazda József és Fodor László. Arról kellett volna dönteniük, hogy kit indítanak polgármester­jelöltként, Gazda Istvánt, a helyi szervezet elnökét vagy Málnási L. Leventét, ajelenlegi polgármes­tert. A gyűlésen megfigyelőként részt vett Insperger István széki elnök, valamint Puskás Bálint, a megyei RMDSZ elnöke, aki síp nélkül bíró szerepet is betöltött a két pályázó megmérettetése szabá­lyosságának biztosításában. Gazda István és Málnási L. Levente külőn- külön bemutatták programjukat, a választmány kérdéseire válaszol­tak. Programjaik és a kérdésekre adott válaszok megvitatása után, a többszöri titkos szavazás elle­nére, a .jelölési vetélkedő’ ’ állása Újabb polgármesterjelölt Kovásznán Miután Kovászna megyében is létrejött a Szociáldemokrata­liberális Szövetség, a szocdemek a fürdővárosban is állítottak polgármesterjelöltet Steiner Alexandra — Sándornak ismeri mindenki — személyében, aki korábban az Őzike és Kovászna Szállodában volt báros, jelenleg üzletkötő a PRIMA kft.-nél. (Bodor) Az „elüldözöttek” szerepe Hírt adtunk arról, hogy Iliescu elnök fogadta a Szé­kelyföldről elüldözött romá­nok társaságának vezetőit, egy Vaier Vodă nevi úrral az élükön. Régi panaszok, anyagi követelések (kárté­rítés címszó alatt), újabb fogalmak merültek fel („a románság etnikai tisztogatás áldozata” a Székely főidőn), s egy arculcsapással is felérő elnöki kinyilatkoztatás: a románok eltávolítását a Szé­kelyföldről nem lehet forra­dalmi cselekedetnek tekinteni Hogy az lenne, soha senki sem állította, csak épp az alapfogalom, miszerint lé­tezne elüldözött román, nem fedi a valóságot A tíz-húsz­4—4 arányú szavazattal dön­tetlen maradt. Tehát a 7 órát tartó maratoni tárgyalás (amely egyébként du. 5-kor kezdődött, és éjfél előtt tíz perccel ért véget) után sem jutottak dűlőre. Végül azt határozták, hogy szerdán dél­előttre a megyeszékhelyen összehív­ják a rendkívüli megyei operatív tanácsot, s ott Játsszák a döntőt’ ’ — semleges pályán! A két pá­lyázó magával vihetett egy-egy általa megjelölt, szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőt is. Tegnap végre dűlőre jutottak a kérdésben. Sepsiszentgyörgyön is meghallgattáka kétjelölt prog­ramját, majd kérdéseket tettek fel nekik elképzeléseik alaposabb megvilágítása érdekében. Acél- kitűzések tanulmányozása és hosz- szas vita után szavazásra került sor. Azoperatív tanács 6:1 arányban Málnási Levente polgármesteri jelölését támogatja Gazda István ellenében. (Bodor—Szekeres) Akiktölrclteg ■ világ 4. oldal Szomorkás majális Amit egyik kezével elvesz a természet, másikkal visszaadja — állítják a mezőgazdák, s a rügyező, zöldülő környezet ezt látszik bizonyítani. Románia kormányával merőben más a helyzet. Adott: magasabb felvásárlási árat a parasztnak, drágább hús- és tejterméket a munkásnak, munka­szüneti napot május elsejére és a ’90-es évek elejére emlékeztető élelmiszerhiányt. Elvette: az ünnepet. A szeszélyes időjárás dacára kirándulók szalonnát pirítottak a munka és munkásszolidaritás nemzetközi napján, s szorongva gondoltak a mára, a holnapra, amikor ismét megtelnek az üzletek hűtőpultjai hússal, szalámival, tejtermékkel, egyszóval minden földi jóval, csak áruk miatt elérhetetlenebbé válnak. Megnyíltak a választási irodák A SEPSISZENTGYÖRGY municí- piumi választási iroda székhelye a városi tanács épületében, a 28—29-es számú szobában található, telefon­számuk 314'443 vagy 316 957/108. Naponta 8—16 óra között kereshetik fel, május 4-én, szombaton, a jelölt­bejegyzés utolsó napján 24 óráig. A városi tanács bejárati halijában az érdeklődő polgárok az említett dátum után megtekinthetik az iroda által el­fogadott jelöltlistákat. A KEZDI VÁSÁRHELYI (5 számú) választóiroda — elnöke Imreh István ítélőbíró (telefon: 361 259), alelnöke Muşat Petru ügy ész (telefon: 361 066) — a városháza második emeletén, a 20-as szobában csütörtöktől naponta 8—16 óráig áll az érdeklődők rendel­kezésére. A kézdivásárhelyi választási iroda ajánlja, hogy a jelöltlistákat — a törvény többféle értelmezési lehetősége miatt — május 3-án éjfélig tegyék le. harmincezernagyságrendúvé tupirozott „elüldözött” szá­ma egyre zsugorodik, már- már megfoghatatlan. Funar mester múlt héten ismét összetrombitálta a társasá­got, s a fél évvel korábbinál is kevesebben, tízen jelent­keztek. De nem is számuk lényeges, hanem szerepük. A cotroceni-i fogadás bizo­nyítja, hogy az államelnök és környezete még mindig ebből a nevetséges ügyből akar választási tőkét ková­csolni. Sajnos, látni már: az idei kampányokban is meg­határozó szerepet szántak a nacionalista, magyarellenes szóhordásnak. (Simó) Máról holnapra Kockázat Előrelátó vezéreink május elsejét — ha másutt nem is, a fővárosban — a választótestületre mézesmadzagként ható politikai és világi események sorozatával akarták köszönteni minél több szavazatot kifogandó: fekete-tengeri gazdasági együttműködési fórum, román—orosz külügy­miniszteri zárótárgyalások az alapszerződés aláírásának előkészítésében, Nadia Cománeci esküvője. „Nem tudja a jobb kéz, mit akar a bal”, a magasztos sorozatot incidens zavarta meg: miközben a tornászvilág hajdanvolt csillaga Adrian és Dana Nástase komáék kíséretében egyházi áldást kapott nászára, a Moszkva és Bukarest közötti szerződés építménye Manóié mester várának sorsára jutott. Prima­kov orosz külügyminiszter helyettesével, Krilovval együtt büszkén tért vissza hazájába, mert sikerült kitartania amel­lett, hogy az alapszerződésbe ne foglaljanak bele még csak utalást sem a Ribbentrop—Molotov-paktumra, sőt, a szer­ződéshez csatolandó jegyzékben se legyen szó a dologról. A román fél pedig enyhén srólva úgy járt, mint szent Pállal. Haragudhat most, s nem csupán az oroszokra, akik jogi erővel nem bíró, politikai nyilatkozatra sem hajlandók, hogy legalább erkölcsi elégtételt nyújtanának Romániának az 1939. augusztus 23-án (I) kisáfárkodott titkos csatolt dokumentumok tekintetében. A minapi kudarc jó pontot jelenthet az ellenzék azon politikusai számára, akik kevés­sel az orosz külügyér érkezése előtt kijelentették: politikai baklövés lenne aláírni az alapszerződést a hírhedt paktum említése nélkül, hiszen következményei eiőreláthatatlanok. Többek kozott remény sem lenne már az annektált román területek sorsával vagy az első világháború idején Orosz­országba menekített és azóta vissza nem szerzett román állami kincstári vagyonnal kapcsolatos megbeszélésekre. A különféle magántévék riporterei ostromgyűrűjében Iliescu elnök irritáltan, lenézően nyilatkozott az ellenzék fent említett jelzéseiről, valamiféle „szakadár erők” kezde­ményezését emlegetve. Nem hiába diplomaták, az érintett külügyminiszterek leplezni tudták érzelmeiket. Meieşcanu azt mondta, hogy amit a szerződés szövegébe beiktattak (tehát kivéve az inkriminált paktumot), annál többet négy­évi tárgyalás után nem lehetett bevenni; az orosz fél kép­viselője állítólag „aláírásra készen érkezett”, de értésére adták, hogy a választások előszelét figyelembe kell venni. Persze, Primakov nem hagyhatta ki az alkalmat, és meg­jegyezte: „A szóban forgó paktumot elítéltük, Oroszország egyetlen állami dokumentuma sem tesz említést róla. A történelemről pedig annyit, mi nem erősködünk, hogy az Antonescu-korszakot foglaljuk bele az alapszerződésbe.” Kétélű dolog a külügyminiszteri aláírás elhalasztása. Ha a NATO-felvételhez szükséges előfeltételeket nézzük, nagy súllyal esik a latba, mert a megoldatlan kérdések sorát szaporítja. Befelé pedig a kormányzat azt igazolta, hogy a szerződés parafálása—a politikai nyilatkozat nélkül — visszafordíthatatlan folyamatot indított volna el, mely­nek választási következményeit nehezen lehet most előre látni. Ám arra is érdemes odafigyelni, hogy a NATO-val folytatandó előzetes megbeszélések elnapolása, nagy­szerűen megfelelne az Észak-atlanti Szövetség kiterjesz­tését oly kitartóan ellenző Oroszország érdekeinek. Múló nyereség ez a cotroceni-i gondolkodók gyülekezetének (ti. az elnöki tanácsosoknak), akik befogván az ellenzék száját, több szavazatra számíthatnak, és abban reménykednek, hogy újrakezdik a tárgyalásokat, amikor majd ismét hata­lomra kerülnek; ugyanez a gárda bebizonyította, hogy kockáztatni is tud, hiszen a közvélemény előtt lejáratta a mesterségét értő külügyminisztert. Cotroceni és vele együtt a kormánypárt sikert tudott aratni a kudarcban. Mi másnak nevezhető ez, mint politikai kacsacsőrű emlősnek? No de lássuk, mit tud ez a se nem madár, se nem majom, amikor a Romániába látogató Javier Solana NATO-főtitkár előtt kell produkálnia magát. Sugár Teodor SEPSISZENTGYÖRGY 1996. MÁJUS 2. 1722. szám ÁRA 300 lej Előfizetőknek 193 lej

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék