Háromszék, 1996. május (8. évfolyam, 1722-1747. szám)
1996-05-02 / 1722. szám
TÍZEZER FÖLÖTT Kedden az RMDSZ bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség, valamint a választási kampánystáb. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, hogy az RMDSZ a helyhatósági választási kampány során a polgármester- és tanácstagjelöltek minőségére helyezi a hangsúlyt. Demeter János kampányigazgató a szakmai hozzáértést és elkötelezettséget fogalmazta meg a jelöltekkel szembeni igényként. Célunk a minél demokratikusabb helyhatóságok megteremtése és minél több RMDSZ-jelölt bejuttatása az önkormányzatokba, polgármesteri székekbe — szögezte le Markó Béla a sajtó képviselői előtt. Állítását a számok támasztják alá: négy nappal a jelöltállítás lezárása előtt az RMDSZ-nek 16 megyében összesen 254 polgármester- (Kovászna megyében 32), 257 alpolgármester- (34), 6142 helyi tanácsos- (4,75) és 594 megyei tanácsos- (43) jelöltje van. (R.) h ,v. ■ mm Az RMDSZ jelöltjei Kézdiszékiek a megyei tanácsba Fekete Miklós kézdiszéki RMDSZ-elnöktől megtudtuk, hogy véglegesítették a megyei tanácsba jelölendők névsorát. Sorrendi felállításban a széknek jutó nyolc helyre Kopacz Lászlót, Lakatos István Csabát, Fekete Miklóst, Baka Mátyást, Hencz Petlát, dr. Tarczali Máriát, Márton Lászlót és Harai Lászlót javasolják, míg a pótlistára dr. Barabás Imre, Ferentzi László, Bordi János, Cseh Ferenc, Haszmann Pál, Gergely Zoltán és Marti László neve került fel. A széki elnök reménykedik abban, hogy sikerül bejuttatni a jelöltlistán szereplő első nyolc személyt. Közülük hat kezdi vásárhelyi, egy katolnai, egy pedig ozsdolai, a többi vidéki jelölt a pótlistán szerepel. (Socom) KOVÁSZNÁN Patthelyzetből kint MÁLNÁSI LEVENTE POLGÁRMESTERJELÖLT Hétfőn zárt ajtók mögött ülésezett a kovásznai RMDSZ-választmány 8 (?) tagú „bizottsága”: Könczei Jenő, Mikola József Szombati Károly, Vén István, Csikós Tibor, dr. Török Sándor, Gazda József és Fodor László. Arról kellett volna dönteniük, hogy kit indítanak polgármesterjelöltként, Gazda Istvánt, a helyi szervezet elnökét vagy Málnási L. Leventét, a jelenlegi polgármestert. A gyűlésen megfigyelőként részt vett Insperger István széki elnök, valamint Puskás Bálint, a megyei RMDSZ elnöke, aki síp nélkül bíró szerepet is betöltött a két pályázó megmérettetése szabályosságának biztosításában. Gazda István és Málnási L. Levente különkülön bemutatták programjukat, a választmány kérdéseire válaszoltak. Programjaik és a kérdésekre adott válaszok megvitatása után, a többszöri titkos szavazás ellenére, ajelölési vetélkedő’ ’ állása 4—4 arányú szavazattal döntetlen maradt. Tehát a 7 órát tartó maratoni tárgyalás (amely egyébként du. 5-kor kezdődött, és éjfél előtt tíz perccel ért véget) után sem jutottak dűlőre. Végül azt határozták, hogy szerdán délelőttre a megyeszékhelyen összehívják a rendkívüli megyei operatív tanácsot, s ott játsszák a döntőt’ ’ — semleges pályán! A két pályázó magával vihetett egy-egy általa megjelölt, szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőt is. Tegnap végre dűlőre jutottak a kérdésben. Sepsiszentgyörgyön is meghallgatták a két jelölt programját, majd kérdéseket tettek fel nekik elképzeléseik alaposabb megvilágítása érdekében. A célkitűzések tanulmányozása és hoszszas vita után szavazásra került sor. Az operatív tanács 6:1 arányban Málnási Levente polgármesteri jelölését támogatja Gazda István ellenében. (Bodor—Szekeres) Újabb polgármesterjelölt Kovásznán Miután Kovászna megyében is létrejött a Szociáldemokrataliberális Szövetség, a szocdemek a fürdővárosban is állítottak polgármesterjelöltet Steiner Alexandra — Sándornak ismeri mindenki — személyében, aki korábban az Őzike és Kovászna Szállodában volt báros, jelenleg üzletkötő a PRIMA kft.-nél. (Bodor) Az „elüldözöttek” szerepe Hírt adtunk arról, hogy Iliescu elnök fogadta a Székelyföldről elüldözött románok társaságának vezetőit, egy Valer Vodă nevű úrral az élükön. Régi panaszok, anyagi követelések (kártérítés címszó alatt), újabb fogalmak merültek fel („a románság etnikai tisztogatás áldozata” a Székelyföldön), s egy arculcsapással is felérő elnöki kinyilatkoztatás: a románok eltávolítását a Székelyföldről nem lehet forradalmi cselekedetnek tekinteni Hogy az lenne, soha senki sem állította, csak épp az alapfogalom, miszerint létezne elüldözött román, nem fedi a valóságot A tíz-húsz-harmincezer nagyságrendűvé tupírozott „elüldözött” száma egyre zsugorodik, mármár megfoghatatlan. Funar mester múlt héten ismét összetrombitálta a társaságot, s a fél évvel korábbinál is kevesebben, tízen jelentkeztek. De nem is számuk lényeges, hanem szerepük. A cotroceni-i fogadás bizonyítja, hogy az államelnök és környezete még mindig ebből a nevetséges ügyből akar választási tőkét kovácsolni. Sajnos, látni már, az idei kampányokban is meghatározó szerepet szántak a nacionalista, magyarellenes szóhordásnak. (Simó) Akiktől rektegy világ 4. oldal SEPSISZENTGYÖRGY 1996. MÁJUS 2. 1722. szám ÁRA 300 lej Előfizetőknek 193 lej rsi TOKTOK Szomorkás majális Amit egyik kezével elvesz a természet, másikkal visszaadja — állítják a mezőgazdák, s a rügyező, zöldülő környezet ezt látszik bizonyítani. Románia kormányával merőben más a helyzet. Adott, magasabb felvásárlási árat a parasztnak, drágább hús- és tejterméket a munkásnak, munkaszüneti napot május elsejére és a ’90-es évek elejére emlékeztető élelmiszerhiányt. Elvette az ünnepet. A szeszélyes időjárás dacára kirándulók szalonnát pirítottak a munka és munkásszolidaritás nemzetközi napján, s szorongva gondoltak a mára, a holnapra, amikor ismét megtelnek az üzletek hűtőpultjai hússal, szalámival, tejtermékkel, egyszóval minden földi jóval, csak áruk miatt elérhetetlenebbé válnak. Megnyíltak a választási irodák A SEPSISZENTGYÖRGY municípiumi választási iroda székhelye a városi tanács épületében, a 28—29-es számú szobában található, telefonszámuk 314 443 vagy 316 957/108. Naponta 8—16 óra között kereshetik fel, május 4-én, szombaton, a jelöltbejegyzés utolsó napján 24 óráig. A városi tanács bejárati halljában az érdeklődő polgárok az említett dátum után megtekinthetik az iroda által elfogadott jelöltlistákat. A KÉZDI VÁSÁRHELYI (5 számú) választóiroda elnöke Imreh István ítélőbíró (telefon: 361 259), alelnöke Muşat Petru ügyész (telefon: 361 066) — a városháza második emeletén, a 20-as szobában csütörtöktől naponta 8—16 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. A kézdivásárhelyi választási iroda ajánlja, hogy a jelöltlistákat — a törvény többféle értelmezési lehetősége miatt — május 3-án éjfélig tegyék le. Máról holnapra Kockázat Előrelátó vezéreink május elsejét — ha másutt nem is, a fővárosban — a választótestületre mézesmadzagként ható politikai és világi események sorozatával akarták köszönteni minél több szavazatot kifogandó: fekete-tengeri gazdasági együttműködési fórum, román—orosz külügyminiszteri zárótárgyalások az alapszerződés aláírásának előkészítésében, Nadia Comaneci esküvője. „Nem tudja a jobb kéz, mit akar a bal”, a magasztos sorozatot incidens zavarta meg, miközben a tornászvilág hajdanvolt csillaga Adrian és Dana Nastase komáék kíséretében egyházi áldást kapott nászára, a Moszkva és Bukarest közötti szerződés építménye Manólé mester várának sorsára jutott. Primakov orosz külügyminiszter helyettesével, Krilovval együtt büszkén tért vissza hazájába, mert sikerült kitartania amellett, hogy az alapszerződésbe ne foglaljanak bele még csak utalást sem a Ribbentrop—Molotov-paktumra, sőt, a szerződéshez csatolandó jegyzékben se legyen szó a dologról. A román fél pedig enyhén szólva úgy járt, mint szent Pállal. Haragudhat most, s nem csupán az oroszokra, akik jogi erővel nem bíró, politikai nyilatkozatra sem hajlandók, hogy legalább erkölcsi elégtételt nyújtanának Romániának az 1939. augusztus 23-án (!) kisáfárkodott titkos csatolt dokumentumok tekintetében. A minapi kudarc jó pontot jelenthet az ellenzék azon politikusai számára, akik kevéssel az orosz külügyér érkezése előtt kijelentették: politikai baklövés lenne aláírni az alapszerződést a hírhedt paktum említése nélkül, hiszen következményei előreláthatatlanok. Többek között remény sem lenne már az annektált román területek sorsával vagy az első világháború idején Oroszországba menekített és azóta vissza nem szerzett román állami kincstári vagyonnal kapcsolatos megbeszélésekre. A különféle magántévék riporterei ostromgyűrűjében Iliescu elnök irritáltan, lenézően nyilatkozott az ellenzék fent említett jelzéseiről, valamiféle „szakadár erők” kezdeményezését emlegetve. Nem hiába diplomaták, az érintett külügyminiszterek leplezni tudták érzelmeiket. Meleşcanu azt mondta, hogy amit a szerződés szövegébe beiktattak (tehát kivéve az inkriminált paktumot), annál többet négyévi tárgyalás után nem lehetett bevenni; az orosz fél képviselője állítólag „aláírásra készen érkezett”, de értésére adták, hogy a választások előszelét figyelembe kell venni. Persze, Primakov nem hagyhatta ki az alkalmat, és megjegyezte: „A szóban forgó paktumot elítéltük, Oroszország egyetlen állami dokumentuma sem tesz említést róla. A történelemről pedig annyit, mi nem erősködünk, hogy az Antonescu-korszakot foglaljuk bele az alapszerződésbe.” Kétélű dolog a külügyminiszteri aláírás elhalasztása. Ha a NATO-felvételhez szükséges előfeltételeket nézzük, nagy súllyal esik a latba, mert a megoldatlan kérdések sorát szaporítja. Befelé pedig a kormányzat azt igazolta, hogy a szerződés parafálása—a politikai nyilatkozat nélkül — visszafordíthatatlan folyamatot indított volna el, melynek választási következményeit nehezen lehet most előre látni. Ám arra is érdemes odafigyelni, hogy a NATO-val folytatandó előzetes megbeszélések elnapolása, nagyszerűen megfelelne az Észak-atlanti Szövetség kiterjesztését oly kitartóan ellenző Oroszország érdekeinek. Múló nyereség ez a cotroceni-i gondolkodók gyülekezetének (ti. az elnöki tanácsosoknak), akik befogván az ellenzék száját, több szavazatra számíthatnak, és abban reménykednek, hogy újrakezdik a tárgyalásokat, amikor majd ismét hatalomra kerülnek; ugyanez a gárda bebizonyította, hogy kockáztatni is tud, hiszen a közvélemény előtt lejáratta a mesterségét értő külügyminisztert. Cotroceni és vele együtt a kormánypárt sikert tudott aratni a kudarcban. Mi másnak nevezhető ez, mint politikai kacsacsőrű emlősnek? No de lássuk, mit tud ez a se nem madár, se nem majom, amikor a Romániába látogató Javier Solana NATO-főtitkár előtt kell produkálnia magát. Sugár Teodor