Háromszék, 1997. április (9. évfolyam, 2000-2025. szám)
1997-04-01 / 2000. szám
r SZABÓ LÁSZLÓ Czete tábornok: a lélek nem alszik ki... Kossuth 1848 őszén magához hívatja, és rövid kihallgatás után Vay Miklós kormánybiztossal együtt Kolozsvárra küldi. Erdély nagy része a császáriak kezében van. A Kolozsvárott és környékén táborozó magyar csapatok létszáma alig éri el a négyezret, s ezek közül is csupán vagy ezernek van lőfegyvere. Marosvásárhely elvesztése után Kolozsvár sorsa is megpecsételődik, november 17-én megadja magát a császáriaknak. Baldacci tábornok, a magyar csapatok vezére elveszti a fejét, első a menekülők között. Czetz erősen meggyérült osztagait Bethlen Gergely, Mikes, Riczkó és Zsurmay segítségével Szilágysomlyó körül vonja össze, hogy az ellenség további előretörését meggátolja. Mást nem tehet. A helyzet azonban rövidesen megváltozik. 1848 decemberének elején Kossuth egy lengyel szabadsághőst, Bem Zakariás Józsefet nevezi ki altábornagyi ranggal az erdélyi hadsereg főparancsnokává. De miből áll ez a hadsereg, amit Bem Nagyváradon hevenyészve állított össze? Czetz emléksrtllai szerint 5800 gyalogosból, 1385 lovasból és 24 ágyúból. Ez volt Bem erdélyi hadserege. Ebből azonban 2100 nemzetőrnek csak lándzsája volt, lőfegyvere nem, a tüzérlegénység pedig semmit sem értett az ágyúk kezeléséhez. Puchner altábornagy császári hadereje jóval erősebb volt, nem is említve a román felkelők sokezres segédcsapatát. Ami ezután történik, valóságos hősköltemény, a magyar önvédelmi harc egyik legnagyszerűbb fejezete. Részleteit maga Czetz írta meg német nyelven Bern’s Feldzug in Siebenbürgen címen. A könyv, Hamburgban jelent meg 1850-ben. A Szilágysomlyóra érkező Bern a csapatok elhelyezését kitűnőnek találta, és Czetzet azonnal maga mellé vette alezredesi rangban, vezérkari főnökül. Kossuth utasításainak megfelelően haditervet dolgoztak ki Kolozsvár visszavételére. Az órák alatt elkészült haditervet Bem elfogadta, és kevés számú haderejét három oszlopra osztva vetette rá magát a császáriakra. Nyolc napig tartó ütközetsorozat következett; a hősiességnek, hazaszeretetnek és az önfeláldozásnak csodálatos eposza. Bánffyhunyad, Zsibó, Dés, Szurdok és Szamosújvár elfoglalása után Bem hadseregének zöme karácsony napján már Kolozsvárott volt. A három hónapig tartó, véres csatákban és meglepetésekben bővelkedő hadjárat alatt, amivel egész Európa bámulatát kivívta, Bemnek sikerült Erdélyt teljesen felszabadítani. Nagyszeben és Brassó elfoglalása után Puchner seregének maradványaival Havasalföldre menekült. E dicsőséges hadjáratról Czetz emlékirataiban többek között a következőket írja: „Bem altábornagy 1848. december 15-én érkezett meg Szilágysomlyóra, minden pompa és külsőség nélkül. Másnap összehívta tisztikarát, és csupán ennyit mondott — Uraim! A kormányzat ezen hadsereg teljhatalmú parancsnokává nevezett ki. Mindenkitől feltétlen engedelmességet követelek. Aki nem engedelmeskedik, azt főbe lövetem. De nemcsak büntetni, hanem jutalmazni is fogok tudni. Ezek a szavak híven jellemzik az öreg hadvezért, aki nem ismerte sem a bosszút, sem az önzést. A bemutatkozást követő megbeszélésen Bem a legteljesebb megelégedéssel helyeselte intézkedéseimet; még aznap alezredessé és táborkari főnökévé nevezett ki.” Bemnek megvoltak a maga különc szokásai — írja Czetz. Például egyedül evett. Elrendelte, hogy vezérkarának tagjai külön konyhán éljenek. Étkezésnél sosem fogyasztott más italt, mint pezsgőt. Öltözködésében rendkívül egyszerű volt Nagy előszeretettel hordott egy kopottas honvéduniformist. Később egyenruháiról én gondoskodtam, vagy a szárnysegédei. Pénzt sohasem tartott magánál. Ez nagyon üdvös elővigyázatosság volt, mert Bem nem ismerte a pénz értékét, s ha pénz került a kezébe, azt két marokkal szórta szét. Amenynyire súlyt helyezett a maga egyszerű életmódjára, annyira szerette, hogy akik a környezetébe tartoztak, azok csillogó pompában éljenek. Ő maga egyszer evett naponta, s minket csak egyetlen alkalommal hívott meg Asztalához, amikor a magyar országgyűlés küldöttsége átadta neki a magyar érdemrend gyémántokkal kirakott nagykeresztjét. Ez Szászsebesen történt, és sohasem fogom elfeledni ezt a rendkívüli napot. „ ” INTERN(Y)ET Rangos bukaresti könyvkiadótól kapok legalább hetente egy vastag borítékot, benne prospektusokat. Újonnan megjelent könyveket kínálnak, előjegyzéseket toboroznak soron következő kiadványaikhoz, meghívnak dedikálással egybekötött író-olvasó találkozókra. Egyre szomorúbban legyintek... Ámbár a BBC-szótárra — úgy gondoltam — ha tűrik, ha szakad, elő fogok fizetni Csakhogy családi-költségvetési tervezgetéseinket minduntalan csúffá teszi az infláció. ■■"És a napokban újabb meghívót kaptam kézhez. Arra biztat: iratkoztam se. INTERNETRE Úgy bizony, itt a dokumentum, hogy már csak én hiányzom a legmodernebb kornak eme információs robbanásából (RobbanásáHOZ?) A rövid tájékoztató szöveg tömören sommázza a lényeget: a) Végre kiléphetek az elszigeteltségből b) Megismer az egész világ, c) Friss híreket kaphatok forródróton, d) Meghívnak nemzetközi értekezletekre, e) Tudományos, szakmámba vágó kérdésekben tanácsomat kérik, f) Publikálhatok az interneten stb. Egyszóval, státusszimbólumot jelent rajta lenni ezen a nemzetközi komputerhálózaton. Mellesleg Bill Clinton is rajta van, sőt, azt az ígéretet tette (nemrég) amerikai szavazópolgárainak, hogy minden amerikai lakásába bekapcsolja az internetet. (Úgy látszik, Amerikában már be is fejeződött ez a... drótosítás, és most rajtam a sor.) „ Kusti, Sanyikat ’ ’ — csendesítem a szépreményű Alulírottat. Ez komoly dolog ám, nem szabad elhülyéskedni Ehelyett inkább ki kell tölteni ezt a papirost, és felküldeni Bukarestbe. Továbbá mellékelten elküldeni azt a csekély 55 (azaz: ötvenöt) USA-dollárt... Olvasom a napokban, hogy a magyar művelődésügyi miniszter kijelentette: felvenni az internetet kb. annyit jelent, mint a kereszténység felvétele... (Biztosan az ősmagyarokra gondolt!) Egyetértek, csak szomorúan annyit fűznék hozzá: íme, a „kereszténység” felvétele is pénzbe kerül (Bevallom őszintén, ha ennyi pénzem lenne, én először kiegészíteném épp a 13. kötetnél félbeszakadt Révai Nagy Lexikona sorozatomat, vagy megrendelném kedves szaklapjaimat. Avagy megvenném — végre — A Székelyföld leírását két vaskos, gyönyörű kötetben.) ...A feliratkozási űrlap egyik rubrikájában ezt olvasom: ÜZENETEM A NAGYVILÁGNAK. Nos, Alulírott azt üzenem én a nagyvilágnak — tisztelettel—, hogy: ...„NYET”. NINCS! Nincs pénz! Van, baj, nyomorúság. És ezen utóbbiakból még több lesz a közeljövőben. Mindennapi "utalási témánk”: hol kapunk olcsóbban egy kilogramm (ehető) kenyeret... " Gyila Sándor HIRSflLflTfl A Román Forradalmárok Nemzeti Szövetségének egy nyilvánosságra került listája szerint alapító tagjaik között van Ion Iliescu és Teodor Meleşcanu mellett Corneliu Vadim Tudor, Adrian Păunescu is — írja a România liberă. Egyáltalán nem kell tehát csodálkoznunk, hogy egyre alacsonyabb a forradalmárok árfolyama kies országunkban. Általános sztrájkkal fenyegetőztek a bányászszakszervezetek. Vasárnap esti bejelentésük szerint a megmozdulás elmarad, a szakszervezeti vezetők a bányák reformprogramját, az átszervezés lépcsőfokait ismertetik tagságukkal — olvashattunk az Adevărulban. 3-e A Ziua riportere szerint csodálatosan választották meg Kolozsvár új rendőrfőparancsnokát. Mint kiderült, egyike volt ama egyenruhásoknak, akik aktívan részt vettek a december 21—22-i megmozdulások vérbe fojtásában. sc lasi-ban több mint egy hétig kereste a rendőrség azokat a gyermekrablókat, akik 100 millió lej váltságdíjat követeltek a város egyik jómódú családjától eltűnt tizennégy éves fiúért. Kiderült, a zsaroló levelet egy osztálytársa és barátja írta. Az említett fiú megjelent a tévéképernyőn is, kérte barátját, menjen haza, mert vége a tréfának. Vasárnap holtan találták meg az eltűntnek hitt kamaszt a tömbház alagsorában. Különös kegyetlenséggel vele egyidős, levélíró barátja gyilkolta meg. Nem csak Gheorghe Funart, hanem Verdeț kommunista utódpártját is be akarja szippantani a Nagyrománia Párt — írja a Ziua. Varujan Vosganian kitart pártja ama, a választási kampány idején felvállalt program mellett, hogy csökkentsék az alkalmazottak és a cégek adókötelezettségeit. 3-c Civil társadalmi szervezetek, köztük a Pro Democraţia is keresi helyét az új hatalmi összefüggésben — olvastuk a Cronica Románéban —, s úgy döntött, arra összpontosít, ellenőrizni fogja a kormányt, beváltja-e választási ígéreteit. A legtehetségesebb öt matematikus — írja az Evenimentul zilei — minden évben elhagyja az országot. s* Nagyon szeretnék a parlamenten kívül látni Oliviu Ghermant, a volt kormánypárt volt első emberét, mert a szenátusban elfoglalt székére Viorel Sălăjan pályázik. Tiranai döntés A tiranai parlament megszavazta, hogy nemzetközi biztonsági erőt küldjenek Albániába a segélyszállítmányok védelmére. A képviselők 97 szavazattal, egy ellenében hagyták jóvá a törvényt. Az albán külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy létfontosságú a nemzetközi biztonsági erők gyors odatelepítése az ország helyzetének megszilárdítása érdekében. Készülődés Albániába Olasz lapok úgy tudják, hogy Magyarország 200 fegyverest küld abba a többnemzetiségű rendőri erőbe, amely valószínűleg két héten belül kezdi meg tevékenységét Albániában. A fegyveres kontingens kiküldéséről még nem született döntés Magyarországon, és azt meg kell szavaznia a parlamentnek is. A műveletben várhatóan részt vevő tíz ország közül egyedül Olaszország áll már egy hete készen arra, hogy azonnal Albániába küldjön katonákat. A felkért országoknak még hivatalosan kell dönteniük a részvételről, és időre van szükség az alakulatok kiállításához, a technikai egyeztetésekhez. Olaszország több felkért ország katonai illetékesével, köztük a magyarokkal már megkezdte a tárgyalásokat. Az olasz sajtó szerint a nemzetközi alakulat várhatóan ötezer főből áll majd. Ennek felét az olaszok adják. Jelentős létszámban vesznek részt a franciák is. Az akciót jóváhagyó ENSZ- határozat kimondja, hogy a költségeket a résztvevőknek kell állniuk. A műveletet három hónapra tervezik. A külföldi katonák feladata az lesz, hogy megteremtsék az albániai kikötők és a tiranai repülőtér biztonságát, biztosítsák a legfontosabb utakon a szabad közlekedést, és védelmet nyújtsanak a segélyszállítmányoknak. Hajótragédia Az Otrantói-szorosban 79 ember veszítette életét abban a balesetben, amelyet egy olasz őrhajó és egy menekülőket szállító albán hajó összeütközése okozott — közölte az olaszországi albán nagykövet. A Brindiniben elszállásolt túlélők beszámolóiból összeállított utaslista szerint 117 ember tartózkodott a fedélzeten. Az ütközés után 34 embert mentettek ki, és négy holttestet találtak a tengerben. A megmenekültek változatlanul azt állítják, hogy az olasz jármű szándékosan gázolta el az albán hajót. Ezzel szemben az olaszok azt állítják, hogy csak közelebb akartak menni az albán hajóhoz, hogy rábeszéljék a kapitányt, forduljon vissza. ♦ Az albán menekülthajó tragédiája komoly belpolitikai viharokkal fenyeget Olaszországban. Silvio Berlusconi, az olasz parlamenti ellenzék vezetője egy demokratikus országhoz méltatlannak nevezte az Otrantói-szorosban létrehozott blokádot. NATO—orosz egyezmény előtt Láthatáron a NATO és Oroszország közötti egyezmény. Az orosz elnök közvetlen környezetéből rászavazó információk szerint Borisz Jelcin májusi párizsi látogatásán írják alá Oroszország és a NATO viszonyát szabályozó egyezményt, amelyről a helsinki orosz—amerikai csúcstalálkozón állapodott meg a két elnök. Az orosz híírügynökség azt is tudni véli, hogy Jelcin részt vesz a NATO- tagállamok államfőinek júliusi madridi csúcsértekezletén is. Palesztin tiltakozás Palesztinok ezrei tiltakoztak vasárnap Izraelben és a palesztin önkormányzati területeken a zsidó állam telepítési politikája ellen. A palesztin rendőrök és az izraeli hadsereg együttműködésével sikerült elkerülni a komolyabb összecsapásokat a Föld Napján. 1976-ban ezen a napon izraeli katonák megöltek hat palesztint, akik a földelkobzások ellen tiltakoztak. Ennek emlékére a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő palesztinok, valamint az arabok azóta minden március 30-án tüntetnek földjeik kisajátítása ellen. Hírszerkesztő: Albert , Levente