Háromszék, 1997. április (9. évfolyam, 2000-2025. szám)

1997-04-01 / 2000. szám

r SZABÓ LÁSZLÓ Czete tábornok: a lélek nem alszik ki... Kossuth 1848 őszén magához hívatja, és rövid kihall­gatás után Vay Miklós kormánybiztossal együtt Kolozsvárra küldi. Erdély nagy része a császáriak kezében van. A Kolozs­várott és környékén táborozó magyar csapatok létszáma alig éri el a négyezret, s ezek közül is csupán vagy ezernek van lőfegyvere. Marosvásárhely elvesztése után Kolozsvár sorsa is megpecsételődik, november 17-én megadja magát a császáriaknak. Baldacci tábornok, a magyar csapatok vezére elveszti a fejét, első a menekülők között. Czetz erősen meggyérült osztagait Bethlen Gergely, Mikes, Riczkó és Zsurmay segítségével Szilágysomlyó körül vonja össze, hogy az ellenség további előretörését meggátolja. Mást nem te­het. A helyzet azonban rövidesen megváltozik. 1848 decem­berének elején Kossuth egy lengyel szabadsághőst, Bem Zakariás Józsefet nevezi ki altábornagyi ranggal az erdélyi hadsereg főparancsnokává. De miből áll ez a hadsereg, amit Bem Nagyváradon hevenyészve állított össze? Czetz em­­léksrtllai szerint 5800 gyalogosból, 1385 lovasból és 24 ágyúból. Ez volt Bem erdélyi hadserege. Ebből azonban 2100 nemzetőrnek csak lándzsája volt, lőfegyvere nem, a tüzérlegénység pedig semmit sem értett az ágyúk kezelésé­hez. Puchner altábornagy császári hadereje jóval erősebb volt, nem is említve a román felkelők sokezres segédcsapatát. Ami ezután történik, valóságos hősköltemény, a magyar önvédelmi harc egyik legnagyszerűbb fejezete. Részleteit maga Czetz írta meg német nyelven Bern’s Feldzug in Siebenbürgen címen. A könyv, Hamburgban jelent meg 1850-ben. A Szilágysomlyóra érkező Bern a csapatok elhelyezését kitűnőnek találta, és Czetzet azonnal maga mellé vette alezredesi rangban, vezérkari főnökül. Kossuth utasításai­nak megfelelően haditervet dolgoztak ki Kolozsvár vissza­vételére. Az órák alatt elkészült haditervet Bem elfogadta, és kevés számú haderejét három oszlopra osztva vetette rá magát a császáriakra. Nyolc napig tartó ütközetsorozat követ­kezett; a hősiességnek, hazaszeretetnek és az önfeláldozás­nak csodálatos eposza. Bánffyhunyad, Zsibó, Dés, Szurdok és Szamosújvár elfoglalása után Bem hadseregének zöme karácsony napján már Kolozsvárott volt. A három hónapig tartó, véres csatákban és meglepetések­ben bővelkedő hadj­árat alatt, amivel egész Európa bámulatát kivívta, Bemnek sikerült Erdélyt teljesen felszabadítani. Nagyszeben és Brassó elfoglalása után Puchner seregének maradványaival Havasalföldre menekült. E dicsőséges hadjáratról Czetz emlékirataiban többek között a következőket írja: „Bem altábornagy 1848. december 15-én érkezett meg Szilágysomlyóra, minden pompa és külsőség nélkül. Más­nap összehívta tisztikarát, és csupán ennyit mondott — Uraim! A kormányzat ezen hadsereg teljhatalmú parancsnokává nevezett ki. Mindenkitől feltétlen enge­delmességet követelek. Aki nem engedelmeskedik, azt főbe lövetem. De nemcsak büntetni, hanem jutalmazni is fogok tudni. Ezek a szavak híven jellemzik az öreg hadvezért, aki nem ismerte sem a bosszút, sem az önzést. A bemu­tatkozást követő megbeszélésen Bem a legteljesebb meg­elégedéssel helyeselte intézkedéseimet; még aznap al­ezredessé és táborkari főnökévé nevezett ki.” Bemnek megvoltak a maga különc szokásai — írja Czetz. Például egyedül evett. Elrendelte, hogy vezérkarának tagjai külön konyhán éljenek. Étkezésnél sosem fogyasztott más italt, mint pezsgőt. Öltözködésében rendkívül egyszerű volt Nagy előszeretettel hordott egy kopottas honvéduniformist. Később egyenruháiról én gondoskodtam, vagy a szárnysegé­dei. Pénzt sohasem tartott magánál. Ez nagyon üdvös elővi­gyázatosság volt, mert Bem nem ismerte a pénz értékét, s ha pénz került a kezébe, azt két marokkal szórta szét. Ameny­nyire súlyt helyezett a maga egyszerű életmódjára, annyira szerette, hogy akik a környezetébe tartoztak, azok csillogó pompában éljenek. Ő maga egyszer evett naponta, s minket csak egyetlen alkalommal hívott m­eg Asztalához, amikor a magyar országgyűlés küldöttsége átadta neki a magyar ér­­­demrend gyémántokkal kirakott nagykeresztjét. Ez Szászsebe­sen történt, és sohasem fogom elfeledni ezt a rend­kívüli napot. „­­ ” INTER­N(Y)ET Rangos bukaresti könyvkiadótól kapok legalább hetente egy vastag borítékot, benne prospektusokat. Újonnan megjelent könyveket kínál­nak, előjegyzéseket toboroznak soron következő kiadványaikhoz, meg­hívnak dedikálással egybekötött író-olvasó találkozókra. Egyre szo­morúbban legyintek... Ámbár a BBC-szótárra — úgy gondoltam — ha tűrik, ha szakad, elő fogok fizetni Csakhogy családi-költségvetési tervez­­getéseinket minduntalan csúffá teszi az infláció. ■■"És a n­apokban újabb meghívót kaptam kézhez. Arra biztat: iratkoztam se. INTERNETRE Úgy bizony, itt a dokumentum, hogy már csak én hiányzom a legmodernebb kornak eme információs robbanásából (Robb­a­­násá­HOZ?) A rövid tájékoztató szöveg tömören sommázza a lényeget: a) Végre kiléphetek az elszigeteltségből b) Megismer az egész világ, c) Friss híreket kaphatok forródróton, d) Meghívnak nemzetközi értekez­letekre, e) Tudományos, szakmámba vágó kérdésekben tanácsomat kérik, f) Publikálhatok az interneten stb. Egyszóval, státusszimbólumot jelent rajta lenni ezen a nemzetközi komputerhálózaton. Mellesleg Bill Clinton is rajta van, sőt, azt az ígéretet tette (nemrég) amerikai szavazópolgárainak, hogy minden ame­rikai lakásába bekapcsolja az internetet. (Úgy látszik, Amerikában már be is fejeződött ez a... drótosítás, és most rajtam a sor.) „ Kusti, Sanyikat ’ ’ — csendesítem a szépreményű Alulírottat. Ez komoly dolog ám, nem szabad elhülyéskedni Ehelyett inkább ki kell tölteni ezt a papirost, és felküldeni Bukarestbe. Továbbá mellékelten elküldeni azt a csekély 55 (azaz: ötvenöt) USA-dollárt... Olvasom a napokban, hogy a magyar művelődésügyi miniszter kijelen­tette: felvenni az internetet kb. annyit jelent, mint a kereszténység felvétele... (Biztosan az ősmagyarokra gondolt!) Egyetértek, csak szo­morúan annyit fűznék hozzá: íme, a „kereszténység” felvétele is pénzbe kerül (Bevallom őszintén, ha ennyi pénzem lenne, én először kiegészíteném épp a 13. kötetnél félbeszakadt Révai Nagy Lexikona sorozatomat, vagy megrendelném kedves szaklapjaimat. Avagy megvenném — végre — A Székelyföld leírását két vaskos, gyönyörű kötetben.) ...A feliratkozási űrlap egyik rubrikájában ezt olvasom: ÜZENETEM A NAGYVILÁGNAK. Nos, Alulírott azt üzenem én a nagyvilágnak — tisztelettel—, hogy: ...„NYET”. NINCS! Nincs­ pénz! Van, baj, nyo­morúság. És ezen utóbbiakból még több lesz a közeljövőben. Minden­napi "utalási témánk”: hol kapunk olcsóbban egy kilogramm (ehető) kenyeret... " Gyila Sándor HIRSflLflTfl A Román Forradalmárok Nemzeti Szövetsé­gének egy nyilvánosságra került listája szerint alapító tagjaik között van Ion Iliescu és Teodor Meleşcanu mellett Corneliu Vadim Tudor, Adrian Păunescu is — írja a România liberă. Egyáltalán nem kell tehát csodálkoznunk, hogy egyre alacso­nyabb a forradalmárok árfolyama kies országunkban. Általános sztrájkkal fenyegetőztek a bányászszakszervezetek. Vasárnap esti beje­lentésük szerint a megmozdulás elmarad, a szakszervezeti vezetők a bányák reformprog­ramját, az átszervezés lépcsőfokait ismerte­tik tagságukkal — olvashattunk az Adevărul­­ban. 3-e A Ziua riportere szerint csodálatosan válasz­tották meg Kolozsvár új rendőrfőparancsnokát. Mint kiderült, egyike volt ama egyenruhásoknak, akik aktívan részt vettek a december 21—22-i megmozdulások vérbe fojtásában. s­c lasi-ban több mint egy hétig kereste a rendőrség azokat a gyermekrablókat, akik 100 millió lej váltságdíjat követeltek a város egyik jómódú családjától eltűnt tizennégy éves fiú­ért. Kiderült, a zsaroló levelet egy osztály­társa és barátja írta. Az említett fiú megjelent a tévéképernyőn is, kérte barátját, menjen haza, mert vége a tréfának. Vasárnap holtan találták meg az eltűntnek hitt kamaszt a tömb­ház alagsorában. Különös kegyetlenséggel vele egyidős, levélíró barátja gyilkolta meg. Nem csak Gheorghe Funart, hanem Verdeț kommunista utódpártját is be akarja szippantani a Nagyrománia Párt — írja a Ziua. Varujan Vosganian kitart pártja ama, a választási kampány idején felvállalt program mellett, hogy csökkentsék az alkalmazottak és a cégek adókötelezettségeit. 3-c Civil társadalmi szervezetek, köztük a Pro Democraţia is keresi helyét az új hatalmi össze­függésben — olvastuk a Cronica Románéban —, s úgy döntött, arra összpontosít, ellenőrizni fogja a kormányt, beváltja-e választási ígéreteit.­­ A legtehetségesebb öt matematikus — írja az Evenimentul zilei — minden évben elhagyja az országot. s* Nagyon szeretnék a parlamenten kívül látni Oliviu Ghermant, a volt kormánypárt volt első emberét, mert a szenátusban elfoglalt székére Viorel Sălăjan pályázik. Tiranai döntés A tiranai parlament megszavazta, hogy nemzetközi biztonsági erőt küldjenek Albániába a segélyszállítmányok védelmére. A képviselők 97 szavazattal, egy ellenében hagyták jóvá a törvényt. Az albán külügyminiszter be­szédében hangsúlyozta, hogy létfontosságú a nemzetközi biztonsági erők gyors odatelepítése az ország helyzetének megszilárdítása érdekében. Készülődés Albániába Olasz lapok úgy tudják, hogy Magyarország 200 fegy­verest küld abba a többnemzetiségű rendőri erőbe, amely valószínűleg két héten belül kezdi meg tevékenységét Albániában. A fegyveres kontingens kiküldéséről még nem született döntés Magyarországon, és azt meg kell szavaznia a parlamentnek is. A műveletben várhatóan részt vevő tíz ország közül egyedül Olaszország áll már egy hete készen arra, hogy azonnal Albániába küldjön ka­tonákat. A felkért országoknak még hivatalosan kell dön­teniük a részvételről, és időre van szükség az alakulatok kiállításához, a technikai egyeztetésekhez. Olaszország több felkért ország katonai illetékesével, köztük a ma­gyarokkal már megkezdte a tárgyalásokat. Az olasz sajtó szerint a nemzetközi alakulat várhatóan ötezer főből áll majd. Ennek felét az olaszok adják. Jelentős létszámban vesznek részt a franciák is. Az akciót jóváhagyó ENSZ- határozat kimondja, hogy a költségeket a résztvevőknek kell állniuk. A műveletet három hónapra tervezik. A kül­földi katonák feladata az lesz, hogy megteremtsék az albániai kikötők és a tiranai repülőtér biztonságát, biz­tosítsák a legfontosabb utakon a szabad közlekedést, és védelmet nyújtsanak a segélyszállítmányoknak. Hajótragédia Az Otrantói-szorosban 79 ember veszítette életét abban a balesetben, amelyet egy olasz őrhajó és egy menekülőket szállító albán hajó összeütközése okozott — közölte az olaszországi albán nagykövet. A Brindiniben elszállásolt túlélők beszámolóiból összeállított utaslista szerint 117 ember tartózkodott a fedélzeten. Az ütközés után 34 em­bert mentettek ki, és négy holttestet találtak a tengerben. A megmenekültek változatlanul azt állítják, hogy az olasz jármű szándékosan gázolta el az albán hajót. Ezzel szem­ben az olaszok azt állítják, hogy csak közelebb akartak menni az albán hajóhoz, hogy rábeszéljék a kapitányt, forduljon vissza. ♦ Az albán menekült­hajó tragédiája komoly belpolitikai viharokkal fenyeget Olaszországban. Silvio Berlusconi, az olasz parlamenti ellenzék vezetője egy demokratikus országhoz méltatlannak nevezte az Otrantói-szorosban létrehozott blokádot. NATO—orosz egyezmény előtt Láthatáron a NATO és Oroszország közötti egyezmény. Az orosz elnök közvetlen környezetéből rászavazó in­formációk szerint Borisz Jelcin májusi párizsi látogatásán írják alá Oroszország és a NATO viszonyát szabályozó egyezményt, amelyről a helsinki orosz—amerikai csúcs­­találkozón állapodott meg a két elnök. Az orosz híírügy­­nökség azt is tudni véli, hogy Jelcin részt vesz a NATO- tagállamok államfőinek júliusi madridi csúcsértekezletén is. Palesztin tiltakozás Palesztinok ezrei tiltakoztak vasárnap Izraelben és a palesztin önkormányzati területeken a zsidó állam tele­pítési politikája ellen. A palesztin rendőrök és az izraeli hadsereg együttműködésével sikerült elkerülni a komo­lyabb összecsapásokat a Föld Napján. 1976-ban ezen a napon izraeli katonák megöltek hat palesztint, akik a földelkobzások ellen tiltakoztak. Ennek emlékére a Cisz­­jordániában és a Gázai övezetben élő palesztinok, vala­mint az arabok azóta minden március 30-án tüntetnek földjeik kisajátítása ellen. Hírszerkesztő:­­ Albert , Levente

Next