Háromszék, 1997. november (9. évfolyam, 2183-2207. szám)

1997-11-01 / 2183. szám

Constantinescu — Románia, Magyarország, EU Bármely olyan megoldás, amely megerősítené a Románia és Magyarország vagy Románia és Lengyelország közötti választóvonalakat, csak azt eredményezné, hogy a romániai reform által okozott megpróbáltatásokhoz mély kiábrándulás is járulna — hangsúlyozta többek között Emil Constan­tinescu román államfő abban az üzenetben, amelyet a pénteken Bukarestben megnyílt, a KDNPP által szervezett nemzetközi kereszténydemokrata szeminárium részt­vevőihez intézett. A román elnök hangsúlyozta, hogy Bukarest nem akarja a gyakorlatban siettetni Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, ez ellentétes lenne az ország nemzeti érdekeivel is. Constantinescu egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kiszélesítése a volt kommunista országok irányába európai egyesülési fo­lyamat, amelynek megvannak a maga politikai és jelképes követelményei. Ciorbea 11 hónapos kormányzási mérlege Victor Ciorbea miniszterelnök a 11 hónapos kormányzás legfőbb teljesítményének tartja, hogy sikerült helyre­hozni a Vácáro­u-kormány gazdasági hibáit. Pénteki értékelése szerint azonban nem sikerült útjára indítani a gazdasági fejlődést, amely a reform prioritását képezi. A kormánykoalíciós partnerekkel történő együttműködést Ciorbea úgy látja, sikeres volt az eltelt közel egy esz­tendő alatt. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, a reform keménysége oda vezetett, hogy 20 százalékkal csökkent az életszínvonal. Az eredmények között szere­pel még a nyolc hónap alatt lezajlott 1260 állami keres­kedelmi társaság privatizálása. Victor Ciorbea kijelen­tette, szándékában áll meggyorsítani a beruházási ban­kokkal történő szerződéskötéseket és a privatizálási eljárások leegyszerűsítését. Dolgozik a korrupcióellenes bizottság Az országos korrupcióellenes bizottság év végéig 12 ügyiratcsomót ad át az ügyészségnek, köztük a Gabriel Bivolaru TDRP-es parlamenti képviselő dossziéját, aki több milliárd lejjel károsította meg a Román Fejlesztési Bankot. A nevesebb ügyiratcsomók között szerepel a Solventus-, a műtrágya-, valamint a tengeri flotta-dosszié. Az állami szerveknek sikerült 34 milliárd lejt behajta­niuk kőolajtársaságoktól. A bizottság felhatalmazta az Állami Vagyonalapot, hogy pénzelje a kőolaj minőségi és mennyiségi méréseit. Döntés született az ország vám­hivatalaiban évek óta porosodó, többtonnányi elkobzott javak értékesítéséről a pénzügyigazgatóságok révén, ám ehhez sürgősségi kormányrendelet kiadása szükséges. Vizsgálják Magureanu villájának pénzelését A rendőrség és a pénzügyőrség megkezdte kivizs­gálását a volt titkosszolgálati igazgató, Virgil Magureanu Szilágy megyei, 14 szobás villájának pénzelése ügyében. Gavril Dejeu belügyminiszter szerint az előzetes kivizs­gálás eredményei arra vallanak, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SR­ 1) volt főnöke törvénytelenül használt fel állami pénzeket saját célokra. A rendőrség és a pénzügy­­őrség ellenőrzött több erdélyi kereskedelmi társaságot, valamint a győrteleki polgármesteri hivatal könyvelését. Az ügyben először idén áprilisban kapott visszaélésekkel kapcsolatos jelzéseket a rendőrség. Virgil Magureanu közölte, hogy a s villa 36 millió lejbe került, mert 1989 előtt vásárolta a felhasznált építőanyagot. FŰTÉSGONDOKÓFŰTÉSGONDOK m ■ c, „, *SaÄÄiiiné*,, 1ÄÄ Kovásznán Nemrégiben a fürdővárosban mintegy százötvenen kérték a távfűtés­szolgáltató CIP-COM kft. vezetőjétől, hogy lakásukban iktassanak ki egy-két fűtőtestet, sőt, sokan a meleg vízről is önként lemondtak. A szolgáltató teljesítette a kéréseket, de az elégedetlenséget váltott ki, zúgolódnak azok, akik a hálózatban maradtak, mert renitens (rend­bontó) szomszédjaik most több gázt fogyasztanak el, mint azelőtt. A CIP-COM szolgáltatásait továbbra is igénybe vevő blokklakók tudni vélik, hogy azok a szomszédok, akik lezáratták lakásukban a fűtést és a meleg vizet, „köszönik szépen, jól vannak, és semmiből sem visznek hiányt, mert a köz kontóján fűtőznek és tisztálkodnak tovább”. Ugyanis mivel a földgázát átalányosan kell fizetni — tömbházanként, illetve lép­csőházanként az ott lakó személyek számának függvényében —, a reni­tensek anyagilag jobban jönnek ki, ha gáztűzhelyen biztosítják maguknak télire a „komfortot”. Annak ellenére, hogy 150 lakást kiiktattak a hálózatból, az elavult kazánok nem fognak kevesebbet fo­gyasztani, s azt azoknak kell majd megfizetniük, akik a hálózaton ma­radtak. Ugyanakkor a föld alatti vezetékek hőszigetelése kritikán aluli, így Kovásznán az idén sem lesz me­legebb, mint amikor az összes blokklakó „együtt” fűtőzött. Tronaru Ilie, a CIP-COM kft. vezetője szerint normális körülmények között a gázfogyasztás­nak csökkennie kellene, éppen ezért az első hónapban nem emelnek a fűtési díjakon­, de ha ez nem történik meg, a második hónaptól emelni fogják a szolgáltatások árát. A láncreakció nem szakad itt meg. Hogy legyen amit felmelegíteni: hideg vízre is szükség van. Ezért a blokklakók jogosan zú­golódnak, hogy várhatóan a hideg­vízfogyasztás is növekedni fog, amit szintén közösen kell azokkal fizetni, akik leváltak a hálózatról. A ROMGAZ kovásznai kirendelt­ségénél megtudtuk, hogy a fenti álla­potok elkerülése végett sokan kérték a gázszolgáltatót, hogy lakásukban szereljenek külön gázórát, de mivel erre egyelőre nincs lehetőség, össze­írják azok névsorát, akik leváltak a CIP-COM távfűtési hálózatáról, és azoknak háromszoros gázszámlát fognak benyújtani. Bodor János Kézdivásárhelyen A kézdivásárhelyi Ipari negyedben lévő 1. és 2. hőközpont javításához is az ősz beálltával fogtak hozzá, az 1. a napokban már üzemképes, a 2. azonban legjobb esetben a jövő hét végére ha elkészül. A fűtés hiánya a tömbházlakókon kívül a Turóczi Mózes Általános Iskola 940 tanulóját és 70 alkalmazottját, illetve a Ma­­nócska Napközi Otthon 110 óvodását és 35-ös létszámú személyzetét érinti. A múlt tanévben hasonló volt a helyzet, a két tanintézetben december 21-én kezdődött a fűtés. Október 20-án az iskola szakszervezeti csoportja be­adványban figyelmeztette a tanintézet vezetőségét arról, hogy ha 7 napon belül nem indul be a melegítés, nem hajlandók tovább fázni, nagyk­abát­­ban, hidegben tanítani. Az iskola vezetősége a fűtéshiány miatt ugyan­csak beadvánnyal fordult a város és a tanfelügyelőség vezetőségéhez konk­rét intézkedést sürgetve. Idén már­cius 14-én a tanintézetből kikap­csolták a fűtést, mivel azt mondták, hogy nekifognak a javításoknak, mely a mai napig tart. Október 28-án Dobos László igazgató 11 órakor hazaküldte a tanulókat és tanerőket, csütörtökön pedig az első óra után a nagy hideg miatt ismét hazaküldték a tanulókat, és kijelentették: addig nem oktatnak, míg nem lesz fűtés. Hajdú Antal mérnök, a közművek igazgatója szerint szerdán üzembe helyezték az 1. hőközpontot, tehát kellene lennie fűtésnek, de az alacsony gáznyomás miatt nincs meg­felelő melegítés. Az osztálytermekben 7—8 Celsius-fokot mértek, az ablakok belülről fagytak be... (Sodiom) Újhorthyzmus Székelyföldön? A tegnapi sepsiszentgyörgyi tanácsülés elején Albert Álmos polgármester felolvasta IOAN GAVRA egység­párti képviselő október 29-én kelt, a képviselőház ál­landó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyei románoknak a magyarok általi tűr­hetetlen helyzetbe való hajszolását ábrázolja, majd arra kérte Ion Bumbu egységpárti tanácstagot, valljon szint, egyetért-e az állításokkal. A levél szerint a Kovászna és Hargita megyei románok elkeseredett, kilátástalan helyzetben vannak, önérzetüket lábbal tiporják. Folytatódik a románok elmagyarosítása. A két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Edély románsága a horthysta ura­lom alatt. Egyszóval a magyar közigazgatás újraállítása történik az RMDSZ elképzelései szerint. Az utóbbi nyolc évben a román lakosság közel fele elhagyta a két megyét. Minekutána az RMDSZ etnikai tisztogatási politikája folytatódik, mások is kénytelenek lesznek elvándorolni. Ha a jelenlegi kromány nem méri fel a helyzetet, az elmagyarosítási folyamat teljessé válik. A román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tan­nyelvű iskolában tanuljanak. Román tannyelvű elemi iskolák egyáltalán nem állnak a román gyerekek rendelkezésére. Ez valóságos nemzetgyilkosság. Törvény helyett csak törvényte­lenségek léteznek. A Hargita és Kovászna megyei románoknak még templomaik sincsenek, ahol csendben elsírják ba­jaikat, bánataikat. Arra kötelezik őket, hogy ősi hitükről is magyarul tegyenek tanúbizonyságot. A két megye román­ságának golgotája az egykori Erdély golgotájának megis­métlése. Ha ezt nevezik demokráciának Romániában, akkor a Kovászna és Hargita megyei románoknak egyetlen esé­lyük marad: elhagyni a két megyét. Levele végén Ioan Gavra a székelyföldi románok helyzetének megoldására az államelnökség, a kormány és a parlament segítségét kéri. Szerinte rendkívüli nemzeti program meg­valósítása szükséges ahhoz, hogy a törvényesség helyre­álljon a két megyében. Ion Bumbu tanácstag szerint az állítások nem légből kapottak. Népes parlamenti küldöttség mintegy húsz központi sajtótermék munkatársainak jelenlétében végzett felmérést a helyszínen, iskolákban, óvodákban. Papp Attila kérdése, hogy szombaton vagy péntek délután végezték az iskolák­ban, óvodákban az ellenőrzéseket, megválaszolatlanul ma­radt. Bumbu határozottan kijelentette, hogy elmagyarosítási folyamat létezik, „ez az igazság igazsága”— tette hozzá. Kónya Ádám kérdésére, hogy a város román nemzetiségű polgáraként elfogadja-e vagy visszautasítja az állítottakat, Bumbu azt mondta, nincs erről véleménye, de nagyrészt magáévá teszi a felsoroltakat. Erre Kónya megkérdezte: van-e román templom Sepsiszentgyörgyön? Bumbu válasza: igen, úgymond „körülépítették”. Kónya Ádám erre törté­nelemleckét tartott. A terület részben a Tankó Gyula, rész­ben a Székely Tanalap tulajdona volt. 1931-ben királyi rendelettel sajátították ki, és került az ortodox egyház tulaj­donába. A templomot eleve a környező épületek közé építették, nem utólag fogták közre. Papp Attila a prefektúra hivatalos kimutatásából idézett: Az 1992-es népszámláláskor a megye lakosságának 23,4, jelenleg mintegy 25 százaléka román nemzetiségű. 1992—97 között a Sepsiszentgyörgyön kiutalt lakások 26,2 százaléka román nemzetiségűeknek jutott, a katonai, rendőri, hír­szerző szolgálatok vezetői egytől egyig románok, harminc közintézményből 15 élén románok állnak, az 52 állami tő­kével (is) működő kereskedelmi társaság főmenedzsereinek 34,6 százaléka román, a megye 12 bírójából 9 román. „Ezek alapján azt hiszem, elég jól elkergettük önöket” — jegyezte meg ironikusan Papp Attila. Szekeres Attila Szőnyegre hívták a városatyákat (folytatás az első oldalról) ményt, de ebben a szférában tapasztalható ugyanakkor a legtöbb tennivaló”. Össze­foglalójában elhangzott, hogy egyebek között megkezdődött a zöldövezetek és a város területén az útburkolat felújítása, oktatási intézények épületeit tatarozták, részlege­sen javították a Bodos és Felsőrákos felé vezető utakat, valamint e két falu és Köpec művelődési otthonait, lakossági és tanácsi beruházásból Bibarcfalván 115 lakást csat­lakoztattak a földgázhálózathoz. Ezekben a munkálatokban helyi és külföldi part­nerek is segítettek. A hiányosságok között a polgármester szóvá tette: késik a köz­­világítás fejlesztése, a közművek (Goscom Rt.) szolgáltatásainak, valamint a köztisz­taság javulása, a várost alkotó falvak műve­lődési otthonainak és a középületek tata­rozása, az utak felújítása, a szorosabb együttműködés az egyházakkal és polgári szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal a város fejlesztése számára fontos beru­házások feltérképezésében. Demeter János jónak ítélte meg együttműködését az önkor­mányzati képviselőtestülettel, de azt is meg­fogalmazta: az az érzése, hogy még nem alakult ki az a belső bizalmi kapcsolat, amely nélkül a határozatokért való közös felelősségvállalás csak szóbeszéd. Az RMDSZ színeiben bejutott képviselő kol­légák közül csak néhányan veszik ki részüket igazán a határozatok előkészítésében. Az elemzés során elhangzott, hogy a tanács­tagok „általában a döntéshozatalhoz szük­séges létszámban” vesznek részt az önkormány­zat munkájában, s csak egyszer fordult elő, hogy kvórum hiányában elmaradt az ülés. A tanácskozáson elhangzott, hogy Er­dővidéken ma még mindig a szénbányászat jelenti az első számú erőforrást, de emel­lett fejleszteni kell a magánszférát, mert a vidék építkezési anyagok előállításában, a fafeldolgozás, az ásványvíztöltés, az állat­­tenyésztés és mezőgazdálkodás terén, vala­mint az innen származó nyersanyagok fel­dolgozásában nyújt lehetőséget a szénbányák átszervezése nyomán felszabaduló munka­erő számára. „A magánvállalkozókat se­gíteni kell, hogy újabb lehetőségek terem­­tésével lekössék a helyi munkaerőt” — fogal­­maz­­ták meg a városatyák

Next