Háromszék, 1997. november (9. évfolyam, 2183-2207. szám)
1997-11-01 / 2183. szám
Constantinescu — Románia, Magyarország, EU Bármely olyan megoldás, amely megerősítené a Románia és Magyarország vagy Románia és Lengyelország közötti választóvonalakat, csak azt eredményezné, hogy a romániai reform által okozott megpróbáltatásokhoz mély kiábrándulás is járulna — hangsúlyozta többek között Emil Constantinescu román államfő abban az üzenetben, amelyet a pénteken Bukarestben megnyílt, a KDNPP által szervezett nemzetközi kereszténydemokrata szeminárium résztvevőihez intézett. A román elnök hangsúlyozta, hogy Bukarest nem akarja a gyakorlatban siettetni Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, ez ellentétes lenne az ország nemzeti érdekeivel is. Constantinescu egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kiszélesítése a volt kommunista országok irányába európai egyesülési folyamat, amelynek megvannak a maga politikai és jelképes követelményei. Ciorbea 11 hónapos kormányzási mérlege Victor Ciorbea miniszterelnök a 11 hónapos kormányzás legfőbb teljesítményének tartja, hogy sikerült helyrehozni a Vácárou-kormány gazdasági hibáit. Pénteki értékelése szerint azonban nem sikerült útjára indítani a gazdasági fejlődést, amely a reform prioritását képezi. A kormánykoalíciós partnerekkel történő együttműködést Ciorbea úgy látja, sikeres volt az eltelt közel egy esztendő alatt. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, a reform keménysége oda vezetett, hogy 20 százalékkal csökkent az életszínvonal. Az eredmények között szerepel még a nyolc hónap alatt lezajlott 1260 állami kereskedelmi társaság privatizálása. Victor Ciorbea kijelentette, szándékában áll meggyorsítani a beruházási bankokkal történő szerződéskötéseket és a privatizálási eljárások leegyszerűsítését. Dolgozik a korrupcióellenes bizottság Az országos korrupcióellenes bizottság év végéig 12 ügyiratcsomót ad át az ügyészségnek, köztük a Gabriel Bivolaru TDRP-es parlamenti képviselő dossziéját, aki több milliárd lejjel károsította meg a Román Fejlesztési Bankot. A nevesebb ügyiratcsomók között szerepel a Solventus-, a műtrágya-, valamint a tengeri flotta-dosszié. Az állami szerveknek sikerült 34 milliárd lejt behajtaniuk kőolajtársaságoktól. A bizottság felhatalmazta az Állami Vagyonalapot, hogy pénzelje a kőolaj minőségi és mennyiségi méréseit. Döntés született az ország vámhivatalaiban évek óta porosodó, többtonnányi elkobzott javak értékesítéséről a pénzügyigazgatóságok révén, ám ehhez sürgősségi kormányrendelet kiadása szükséges. Vizsgálják Magureanu villájának pénzelését A rendőrség és a pénzügyőrség megkezdte kivizsgálását a volt titkosszolgálati igazgató, Virgil Magureanu Szilágy megyei, 14 szobás villájának pénzelése ügyében. Gavril Dejeu belügyminiszter szerint az előzetes kivizsgálás eredményei arra vallanak, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SR 1) volt főnöke törvénytelenül használt fel állami pénzeket saját célokra. A rendőrség és a pénzügyőrség ellenőrzött több erdélyi kereskedelmi társaságot, valamint a győrteleki polgármesteri hivatal könyvelését. Az ügyben először idén áprilisban kapott visszaélésekkel kapcsolatos jelzéseket a rendőrség. Virgil Magureanu közölte, hogy a s villa 36 millió lejbe került, mert 1989 előtt vásárolta a felhasznált építőanyagot. FŰTÉSGONDOKÓFŰTÉSGONDOK m ■ c, „, *SaÄÄiiiné*,, 1ÄÄ Kovásznán Nemrégiben a fürdővárosban mintegy százötvenen kérték a távfűtésszolgáltató CIP-COM kft. vezetőjétől, hogy lakásukban iktassanak ki egy-két fűtőtestet, sőt, sokan a meleg vízről is önként lemondtak. A szolgáltató teljesítette a kéréseket, de az elégedetlenséget váltott ki, zúgolódnak azok, akik a hálózatban maradtak, mert renitens (rendbontó) szomszédjaik most több gázt fogyasztanak el, mint azelőtt. A CIP-COM szolgáltatásait továbbra is igénybe vevő blokklakók tudni vélik, hogy azok a szomszédok, akik lezáratták lakásukban a fűtést és a meleg vizet, „köszönik szépen, jól vannak, és semmiből sem visznek hiányt, mert a köz kontóján fűtőznek és tisztálkodnak tovább”. Ugyanis mivel a földgázát átalányosan kell fizetni — tömbházanként, illetve lépcsőházanként az ott lakó személyek számának függvényében —, a renitensek anyagilag jobban jönnek ki, ha gáztűzhelyen biztosítják maguknak télire a „komfortot”. Annak ellenére, hogy 150 lakást kiiktattak a hálózatból, az elavult kazánok nem fognak kevesebbet fogyasztani, s azt azoknak kell majd megfizetniük, akik a hálózaton maradtak. Ugyanakkor a föld alatti vezetékek hőszigetelése kritikán aluli, így Kovásznán az idén sem lesz melegebb, mint amikor az összes blokklakó „együtt” fűtőzött. Tronaru Ilie, a CIP-COM kft. vezetője szerint normális körülmények között a gázfogyasztásnak csökkennie kellene, éppen ezért az első hónapban nem emelnek a fűtési díjakon, de ha ez nem történik meg, a második hónaptól emelni fogják a szolgáltatások árát. A láncreakció nem szakad itt meg. Hogy legyen amit felmelegíteni: hideg vízre is szükség van. Ezért a blokklakók jogosan zúgolódnak, hogy várhatóan a hidegvízfogyasztás is növekedni fog, amit szintén közösen kell azokkal fizetni, akik leváltak a hálózatról. A ROMGAZ kovásznai kirendeltségénél megtudtuk, hogy a fenti állapotok elkerülése végett sokan kérték a gázszolgáltatót, hogy lakásukban szereljenek külön gázórát, de mivel erre egyelőre nincs lehetőség, összeírják azok névsorát, akik leváltak a CIP-COM távfűtési hálózatáról, és azoknak háromszoros gázszámlát fognak benyújtani. Bodor János Kézdivásárhelyen A kézdivásárhelyi Ipari negyedben lévő 1. és 2. hőközpont javításához is az ősz beálltával fogtak hozzá, az 1. a napokban már üzemképes, a 2. azonban legjobb esetben a jövő hét végére ha elkészül. A fűtés hiánya a tömbházlakókon kívül a Turóczi Mózes Általános Iskola 940 tanulóját és 70 alkalmazottját, illetve a Manócska Napközi Otthon 110 óvodását és 35-ös létszámú személyzetét érinti. A múlt tanévben hasonló volt a helyzet, a két tanintézetben december 21-én kezdődött a fűtés. Október 20-án az iskola szakszervezeti csoportja beadványban figyelmeztette a tanintézet vezetőségét arról, hogy ha 7 napon belül nem indul be a melegítés, nem hajlandók tovább fázni, nagykabátban, hidegben tanítani. Az iskola vezetősége a fűtéshiány miatt ugyancsak beadvánnyal fordult a város és a tanfelügyelőség vezetőségéhez konkrét intézkedést sürgetve. Idén március 14-én a tanintézetből kikapcsolták a fűtést, mivel azt mondták, hogy nekifognak a javításoknak, mely a mai napig tart. Október 28-án Dobos László igazgató 11 órakor hazaküldte a tanulókat és tanerőket, csütörtökön pedig az első óra után a nagy hideg miatt ismét hazaküldték a tanulókat, és kijelentették: addig nem oktatnak, míg nem lesz fűtés. Hajdú Antal mérnök, a közművek igazgatója szerint szerdán üzembe helyezték az 1. hőközpontot, tehát kellene lennie fűtésnek, de az alacsony gáznyomás miatt nincs megfelelő melegítés. Az osztálytermekben 7—8 Celsius-fokot mértek, az ablakok belülről fagytak be... (Sodiom) Újhorthyzmus Székelyföldön? A tegnapi sepsiszentgyörgyi tanácsülés elején Albert Álmos polgármester felolvasta IOAN GAVRA egységpárti képviselő október 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyei románoknak a magyarok általi tűrhetetlen helyzetbe való hajszolását ábrázolja, majd arra kérte Ion Bumbu egységpárti tanácstagot, valljon szint, egyetért-e az állításokkal. A levél szerint a Kovászna és Hargita megyei románok elkeseredett, kilátástalan helyzetben vannak, önérzetüket lábbal tiporják. Folytatódik a románok elmagyarosítása. A két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Edély románsága a horthysta uralom alatt. Egyszóval a magyar közigazgatás újraállítása történik az RMDSZ elképzelései szerint. Az utóbbi nyolc évben a román lakosság közel fele elhagyta a két megyét. Minekutána az RMDSZ etnikai tisztogatási politikája folytatódik, mások is kénytelenek lesznek elvándorolni. Ha a jelenlegi kromány nem méri fel a helyzetet, az elmagyarosítási folyamat teljessé válik. A román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak. Román tannyelvű elemi iskolák egyáltalán nem állnak a román gyerekek rendelkezésére. Ez valóságos nemzetgyilkosság. Törvény helyett csak törvénytelenségek léteznek. A Hargita és Kovászna megyei románoknak még templomaik sincsenek, ahol csendben elsírják bajaikat, bánataikat. Arra kötelezik őket, hogy ősi hitükről is magyarul tegyenek tanúbizonyságot. A két megye románságának golgotája az egykori Erdély golgotájának megismétlése. Ha ezt nevezik demokráciának Romániában, akkor a Kovászna és Hargita megyei románoknak egyetlen esélyük marad: elhagyni a két megyét. Levele végén Ioan Gavra a székelyföldi románok helyzetének megoldására az államelnökség, a kormány és a parlament segítségét kéri. Szerinte rendkívüli nemzeti program megvalósítása szükséges ahhoz, hogy a törvényesség helyreálljon a két megyében. Ion Bumbu tanácstag szerint az állítások nem légből kapottak. Népes parlamenti küldöttség mintegy húsz központi sajtótermék munkatársainak jelenlétében végzett felmérést a helyszínen, iskolákban, óvodákban. Papp Attila kérdése, hogy szombaton vagy péntek délután végezték az iskolákban, óvodákban az ellenőrzéseket, megválaszolatlanul maradt. Bumbu határozottan kijelentette, hogy elmagyarosítási folyamat létezik, „ez az igazság igazsága”— tette hozzá. Kónya Ádám kérdésére, hogy a város román nemzetiségű polgáraként elfogadja-e vagy visszautasítja az állítottakat, Bumbu azt mondta, nincs erről véleménye, de nagyrészt magáévá teszi a felsoroltakat. Erre Kónya megkérdezte: van-e román templom Sepsiszentgyörgyön? Bumbu válasza: igen, úgymond „körülépítették”. Kónya Ádám erre történelemleckét tartott. A terület részben a Tankó Gyula, részben a Székely Tanalap tulajdona volt. 1931-ben királyi rendelettel sajátították ki, és került az ortodox egyház tulajdonába. A templomot eleve a környező épületek közé építették, nem utólag fogták közre. Papp Attila a prefektúra hivatalos kimutatásából idézett: Az 1992-es népszámláláskor a megye lakosságának 23,4, jelenleg mintegy 25 százaléka román nemzetiségű. 1992—97 között a Sepsiszentgyörgyön kiutalt lakások 26,2 százaléka román nemzetiségűeknek jutott, a katonai, rendőri, hírszerző szolgálatok vezetői egytől egyig románok, harminc közintézményből 15 élén románok állnak, az 52 állami tőkével (is) működő kereskedelmi társaság főmenedzsereinek 34,6 százaléka román, a megye 12 bírójából 9 román. „Ezek alapján azt hiszem, elég jól elkergettük önöket” — jegyezte meg ironikusan Papp Attila. Szekeres Attila Szőnyegre hívták a városatyákat (folytatás az első oldalról) ményt, de ebben a szférában tapasztalható ugyanakkor a legtöbb tennivaló”. Összefoglalójában elhangzott, hogy egyebek között megkezdődött a zöldövezetek és a város területén az útburkolat felújítása, oktatási intézények épületeit tatarozták, részlegesen javították a Bodos és Felsőrákos felé vezető utakat, valamint e két falu és Köpec művelődési otthonait, lakossági és tanácsi beruházásból Bibarcfalván 115 lakást csatlakoztattak a földgázhálózathoz. Ezekben a munkálatokban helyi és külföldi partnerek is segítettek. A hiányosságok között a polgármester szóvá tette: késik a közvilágítás fejlesztése, a közművek (Goscom Rt.) szolgáltatásainak, valamint a köztisztaság javulása, a várost alkotó falvak művelődési otthonainak és a középületek tatarozása, az utak felújítása, a szorosabb együttműködés az egyházakkal és polgári szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal a város fejlesztése számára fontos beruházások feltérképezésében. Demeter János jónak ítélte meg együttműködését az önkormányzati képviselőtestülettel, de azt is megfogalmazta: az az érzése, hogy még nem alakult ki az a belső bizalmi kapcsolat, amely nélkül a határozatokért való közös felelősségvállalás csak szóbeszéd. Az RMDSZ színeiben bejutott képviselő kollégák közül csak néhányan veszik ki részüket igazán a határozatok előkészítésében. Az elemzés során elhangzott, hogy a tanácstagok „általában a döntéshozatalhoz szükséges létszámban” vesznek részt az önkormányzat munkájában, s csak egyszer fordult elő, hogy kvórum hiányában elmaradt az ülés. A tanácskozáson elhangzott, hogy Erdővidéken ma még mindig a szénbányászat jelenti az első számú erőforrást, de emellett fejleszteni kell a magánszférát, mert a vidék építkezési anyagok előállításában, a fafeldolgozás, az ásványvíztöltés, az állattenyésztés és mezőgazdálkodás terén, valamint az innen származó nyersanyagok feldolgozásában nyújt lehetőséget a szénbányák átszervezése nyomán felszabaduló munkaerő számára. „A magánvállalkozókat segíteni kell, hogy újabb lehetőségek teremtésével lekössék a helyi munkaerőt” — fogalmazták meg a városatyák